Az látszik, hogy nem sokon múlt, mert hasra érkezett csak még merült és a beton tengelyében előre csúszik a roncs több 100 métert, tehát már előre mozgott, máskülönben egy krátert ütött volna a betonon...Lengyel fórumokon azt is boncolgatják, hogy a "büszkesége ölte meg" és ezért nem forgatta ki a gépet a hurokból, amikor még megtehette volna, de olyan is elhangzott, hogy Radom és a gép bázisreptere között van magasságkülönbség és talán nem kalibrálták át Radomra, megy a találgatás, de döntően egyetértés van abban, hogy nem műszaki, hanem pilóta hiba okozhatta a katasztrófát.
sin(70°) = 0,94 Azaz 6 százalékkal lenne kisebb az elért magasság, ha minden más paraméter változatlan marad. De ferde bukfencnél egy kicsit kevésbé lassítja a gravitáció, úgyhogy még ez a hat százalék különbség sem feltétlen jön össze. De tegyük fel, hogy igazad van: 1000m átmérőjű bukfencnél ez 60 méter különbség. Amennyire én tudom, katonai (NATO) repülőnapokon már elég régóta 100m a műhempergés alsó magassági határa (kivéve a gyevi biró), szóval ott kellett még valami másnak is lennie.
Amúgy ez a ferde bukfenc sem feltétlen hiba: szél vagy a korábbi figurák okozta oldalirányú eltérések kompenzálására szokás így visszacsalni a gépet a kívánt középvonalhoz. Kevésbé néz ki rosszul, mint a szögben repülés.
Nem, én sose repültem semmi ilyesmivel, nem is tudok róla, hogy lenne ilyen elérhető. Interneten láttam már kétfajta próbálkozást kisgépes személyi mentőrendszerre, mindkettő jó húsz éve volt, és azóta semmi újabb hír, szóval valszeg hamvukba holtak ezek. Az egyik az volt, hogy a Kapanyina által repült Szuhojba tettek valami piropatronos mini-katapultot. De ez gondolom inkább marketing célú volt, mert azt nehezen hiszem, hogy a csaj rendes műrep. versenyen bevállalta volna azt a plusz 40-50 kilót. A másik, amit láttam - és ez sokkal jobban tetszett - egy autó légzsákhoz hasznoló megoldás, ami a kabintető ledobása és a hevederek oldása után kinyomja a pilótát az ülésből és ezzel segíti a kikászálódást. Ez nem elhanyagolható dolog: Matuznak van egy története arról, amikor a Famadár hátsó súlyponthelyzeti berepülését csinálta, és benneragadt dugóban, akkor szeretett volna ugrani, csak éppen a pörgés miatti erők nem engedték. Végső megoldásként ki akarta nyitni a kabinban az ernyőt, hátha az kirántja, és ekkor örömmel fedezte fel, hogy az ernyő kioldója mellé kapott egy másikat is, a svancra szerelt súly eldobásához. Minden jó, ha vége jó, végül a Famadár is a PeCsában kötött ki végül, de az eset azért rámutat arra, hogy mennyire nem trivi ez a "pörgéshez képest befelé elhagyni a gépet"-művelet.
Amúgy én nem választanám ketté vitorlázónál azt, hogy műrepülés vagy talponrepülés történik. Más okokból, de mindkettőnél fennáll az esélye, hogy valamiért ugrani kell. Mivel a termikelés közbeni összeakadás eléggé sokfaktoros dolog, ezért én speciel ettől mindig jobban tartottam, mint hogy műrep közben szétesik alattam a gép. Ott a G-limit, meg a felrántási sebesség betartásával - ha nem is száz százalékosan - de meg tudom védeni magamat meg a gépet. Nálunk amúgy az volt a szabály, hogy csak 400 méter fölé célzott repülésekhez kell ernyőt vinni (praktikusan minden, ami nem csőrléses iskolakör), mondván, hogy 400 méteren egy vélhetően sérült-irányíthatatlan gépből még teljesen esélytelen a vészelhagyás. Az öregek kb. 600 métert mondtak, ahonnan már érdemes próbálkozni, 1000 méter fölött meg már, azt hiszem, több sikeres vit.gép vészelhagyás is történt Magyarországon.
Csak feltételezem, hogy talán realizálhatta a nem megfelelő magasságát a hurok felső pontján, mert ennek a figurának a kivitelezésekor nem szoktak ilyen hosszan vízszintesen háton repülni, talán tisztában volt vele, hogy rizikós a magassága, talán nem, csak fotelszakértek...én azt gondolom, hogy rossz döntést hozott, bízott a gépben és magában...
Ha a manőver csúcspontján, hátonrepülésben jössz rá, hogy a magasság nem elég, akkor az sima ügy még. Nyomsz egy félorsót, és készen is vagy. Egy bizonyos szögig még a lefele jövő ágon is ez a jó megoldás. (sacc/kb 45 fokig biztosan)
létezik valamilyen személyi mentőrendszer hasonló helyzetre vitorlázó műrepülőre vagy ott jelenleg is a hagyományos "fülketető le, öv kicsatol és kirúgni magad a törzsből" megoldás van? (ami földközelben vélhetően nem sokat segít)
Több videon jól látszik, hogy a "bukfenc" eltér az ideális 90°-os szögtől az emelkedő szakaszon, így a körülbelül 70-75°-os emelkedés miatt nem emelkedik elég magasra ahhoz, hogy még a kifutópályát fölött érjen véget a manőver. Szerintem veszített a tervezett magasságából. Lehet, hogy a manőver csúcspontján, a vízszintes háton repülés közben észrevette, hogy a magasság nem ideális a figura biztonságos végrehajtásához, de megpróbálta... Nagyon sajnálom... Őszinte részvétem a családjának és barátainak!
Arra gondolt, hogy mindkét gép hason csapódott a betonhoz és lángba borult, és valószínűleg mindkét esetben a hajózó azonnal meghalt. A szakmai magyarázat, lehetőleg jó sok zsargonnal megtűzdelve egy másik műfaj.
Eltekintve a tragikus végkimeneteltől és hogy mindkét eseménynek egy őrnagy volt az áldozata, nem sok hasonlóság van. A MiG-23 átesett ill. 2. rezsimre került (azaz annyira nagy állásszögön volt, hogy a rendelkezésre álló tolóerő mellett is lassult a masina állandó magasságú repülésben). Átejteni viszont egy F-16-ot nem is lehet, legalábbis egy tengely mentén történő abuzálás mellett nem - de itt nem is ez volt a gond. Ennek gépnek sajnálatos módon nem adta ki a bukfenc tetejéről történő lehúzás. Hogy a magasság volt kicsi, vagy a sebesség nagy - én nem akarok tippelgetni, tekintve, hogy soha nem repültem ilyen sebességű-teljesítményű géppel.
A másik fontos különbség, ahogy itt-ott megjelent a sajtóban, hogy Sopi őrnagy beugró volt az eredetileg kijelölt, de valami kihágás miatt letiltás alatt álló pilóta helyett. Kapott néhány gyakorlórepülést erre a feladatra, de azért mai szemmel nézve felfoghatatlan bevállalás ( politikailag kevésbé korrekten: felelőtlenség) volt ennyi gyakorlottsággal egy ilyen szokatlan, földközeli páros bemutatórepülésre felküldeni a srácokat. A lengyel pilóta (Slab) viszont kijelölt demópilóta volt, idén ő nyerte meg a RIAT-on a 'As The Crow Flies' díjat, amit ugye Vári, Kovács és Szabó Topi is megnyert annak idején. Szóval bőven nem ez volt az első bemutatója, fene se tudja, hogy mi tudott ennyire félrecsúszni.
Ha valamire, akkor szerintem inkább erre hajaz nagyon: https://www.youtube.com/watch?v=alo_XWCqNUQ. Faxért nem húzta meg Slab időben azt a bizonyos kart, mint ahogy az amerikai kollégája... :/
Mondjuk én részegen nem állnék neki cikket írni, de a Borsnál lehet hogy kötelező. A "kinyíló légzsák"* egy dolog, de két külön balesetet mostak össze - tudom hogy nem te tehetsz róla.
According to the information, there were 311 passengers on board. Due to a malfunction in one of the engines, the aircraft landed using only the other engine. The pilots did not request assistance from emergency services (ambulance, fire brigade, etc.) during the landing.
a párnahatás jóval kisebb víz felett, mert elnyeli annak hullámzása, ellenben jelentősen megnöveli a vortexet. kis sebességnél a heli eleve a rotorjai által keltett vortexben (turbulenciában) repül, ez víz felett fokozódik.
külön tudomány a függés, amit külön tanulnak és vizsgáznak belőle. erre jön még a víz feletti függés, amit szintén külön kell tanulni és vizsgázni. más, mint szilárd talaj felett.
ez egy könnyű helikopter, amivel halmozottan nehéz mindkettő és függesztő automata sincs benne.
a tűzoltó zsák, amit erre szerelnek egy bamby bucket, ami teljesen más, mint a nagy, hosszan lógó zsákok a teher gépeken. ez nincs lesúlyozva, repülés közben húzza maga után, mint egy hirdető táblát. hogy ne érjen repüléskor bele a farokrotorba, rövidre van kötve, nem úgy, mint a "rendes" tűzoltóknál. mivel rövid, szinte rá kell szállni a felszínre, hogy belógjon a vízre, ettől nehéz. kicsit olyan volt az egész, mint ha a pilóta későn döntött volna el, hogy függeszkedésből vagy repülve tölti. nem volt stabilizálva a függés és abból engedte le túlságosan a kollektívot. a rotor belevert a vízbe és elszállt. onnantól menthetetlen.
Teljesen laikusként felmerült bennem, hogy: nem lehet az, hogy a talaj- illetve a víz-közeli "párna-effektus" (már amennyiben van ilyen a heliknél(?)), közeg függő? Tehát másként függeszkedik a helikopter szilárd talaj, ill. vízfelület felett, - közvetlenül kis magasságon?
Ha esetleg a pilóta "feneke"/ keze az előbbit szokta meg..., akkor egy "puhább párnába" elmerülhet (?)
Nem tudom, lehet, hogy marhaság..., csak kérdezem. (Persze a teóriámhoz az is kell, hogy a felvételen látható pilóta csak nemrég óta tevékenykedett víz felett, ami nem tudható.)
