Ez egy levél, a boritékja kékes, a bélyeget forintért vettem. A keltezés: kelt Budapest. Na jó, na jó, legyen ez a színhely! A keltezés, legyen ez a díszlet. Ez egy levél, a keltezés '976 az évszám. Ez az az év - legyen, legyen- ez adatott. Ez egy levél A nővéremnek írom, neve: Irén, ez adatott. Éppen most tél, szokásos évszak, no jó, no jó. Ez egy levél, legyen levél, a keltezés, legyen ez a színhely, legyen ez a díszlet...
Ez egy levél Ez egy levél Ez egy levél Ez egy levél Ez egy levél, A borítékja kékes, A bélyeget tizenkilenc forintért vettem. Ez egy levél A keltezés 994 az évszám. Na, akkor jó, ez egy levél, legyen levél A keltezés legyen a színhely, legyen a díszlet.
Van egy ötletem! Játszunk:Szóval Cseh Tamás is feldolgozta újra az életművét. Elövette, hogy jelentenek-e még valamit a dalok számára és mások számára is. Mi is megtehetnénk. Felrakhatnánk dalonként az albumokat. És megbeszélhetnénk, hogy mit jelent a számunkra, milyen emlékünk van róla, mijen asszociációkat idéz fel. Egy-két hét múlva rátérünk a következő dalra:
Kétségtelen, hogy ide inkább Tamás dolgai valók, de nem szabad ilyen hozzá nem méltó durvasággal reagálni... Amellet a Pink Floyd, véletlenül sem tartozik az "ürülék" kategóriába, milyen szép is lenne, ha az lenne a legalsó szint...
Én is erősnek érzem ezt a hsz-t kissé. Értem, hogy szeretnéd, hogy csak Cseh Tamás életművéről szóljon a fórum, de a mindennapi életben is elkalandozunk a témától néha, de ezért nem harapjuk át egymás torkát? Nem spammete agyon az oldalt, vagy nem akarta eladni a sokfunkciós turmixgépét, nem tett fel gusztustalan képet.
Ó... segítenél ezt értelmezni?... Mi ez a "marhaság", "tisztelet" és "szeretet"?... - és mivel kéne leállnom?... tényleg nem értem (ahogy visszaemlékszem, ebben a topikban ez a fajta szitkozódás nem volt jellemző...)
Ígérem, egyszer kifejtem hosszabban is még egyszer az állás- és üléspontomat. :)
Vera: Hirtelen a Születtem Magyarországon és a Széna tér jutott eszembe, de ez a kettő is dal, dalnak zseniális és csodálatos, de nem nevezném jó szívvel versnek.
Ha nagyon kell mondani ilyet, akkor a Presser-féle "Majd Leonard" jut eszembe, aminek vagy ő írta a szövegét, vagy nem. De például egyetlen Lovasi- és Bérczesi Robi-féle dalszöveget sem neveznék versnek, nem azért, mert rosszakk vagy jobbak a verseknél, hanem mert nem azok. :)
(azért hozzá kell tennem - a nagy szám elenére - hogy igazán jó vers-megzenésítéseket alig-alig tudnék mondani, a legtöbbször egyszerűen nem kapja el a zenészpajtás a szöveg erejét-lendületét. Ez - talán - amiatt is lehet, hogy a megzenésítések alanyaivá váló versek szépen megklasszikusodtak, és nagyjából rendjénvalónak tűnik akusztikus gitárral egy szépen dalolászható dallamot tenni mellé. A vers maga így valóban nem lesz más mint a pőre szőveg, ami mellé "valaki" (egy arrajáró dallam) épp odaállt. Gondolokzom, gondolkozom, de tényleg nincsenek jó emlékeim - kikapcsolt-kivett Kaláka-lemezekre azért emlékszem. :-) )
Igen, meg kell mondanom a Jóslat a metrón egyenlőre kimaradt az életemből (szégyenkedős-pirulós szmájli).
De a Jóslat című nyolcvanas években kiadott lemeznek is volt műsor változata a nyolcvanas években ? A Jóslat a metrón jóval késöbbi és a számok is mások..(Jó persze nekem nincs meg a Jóslat a metrón, lehet a Jóslat az alapja...)
A Krank-féle zanzásítva: A dalszöveg, és a vers funkciója más.
Az MmBálint féle: A dalszöveg, és a vers lényegében ugyanaz.
Én a második álláspontot fogadom el.
Az eredeti kérdésem úgy hangzott: Szerintetek melyik dalszöveg állja meg legjobban a helyét versként,csak szövegként, dallam nélkül, és Cseh Tamás személyisége nélkül?
A vita után kissé átvariálom a kérdést. Na, szóval, ha csak papiron láttátok voltna (jó tudom, történelemben is értelmetlenek az ilyen kérdések) a szövegeket (nem írok se verset, se dalszöveget he-he-he)megfogott volna valamelyik?
(na tessék, nekem is elszállt egy hozzászólásom...)
akkor most másképp írom:
(a vers) "nincs mögötte zene" - De van. Vagy ismét lemondtunk a ritmusról, az időmértékről, a rmíről, a refrénről?.. Csupa zenei fogalom! És CsT korábban felemlegetett "zene-nélküli" szövegei?... stb stb.
"nincs mögötte énekes" - a dalok mögött sincs - csak időlegesen. Pár évszázad, és elfelejtjük ki énekelte először. Csak a dal marad.
(a dalnál) "egy dallamhoz kell igazodni" - ahogy a versben a ritmushoz, rímhez, lüktetéshez, jambikus lejtéshez, mifene. Just like zene.
"és egy énekeshez kell igazodni" - Nem kell. Az a dal amin LÁTSZIK hogy szegény énekes miatt durva kompromisszumokra kényszerült: rossz dal. És ismét: az énekes elmúlik, a dal örök.
"nehezen és csak időlegesen van átjárás a kettő között" - nálam: könnyen és gyakran. ;-) Nagyon nagyon nagyon sok versmegzenésítés születik, ahogy "mondott" szállóigékké is válnak dalrészletek, érzeményem szerint. (És ismét: mi van CsT "mondott" dalaival?)
Nem mondtam én ellent magamnak, legfeljebb rosszul fogalmaztam, vagy nem szóltam mindenről. :)
A vers szava nem attól súlyosabb, hogy nagyobb bajszú, az ég felé merevebben tekintő ember írja, hanem mert nincs mögötte zene és énekes.
Ezzel szemben a dal mögött ezek ott vannak, ott viszont "nehezítő körülmény", hogy egy dallamhoz kell igazodni, és egy énekeshez kell igazodni, három dolgot próbálván meg harmonizálni.
Nem gondolom, hogy a minőségi dalok és versek közül valamelyiket könnyebb lenne megírni a másiknál, azt viszont tapasztalom, hogy nehezen és csak időlegesen van átjárás a kettő között.
Persze lehet, hogy most se sikerült érthetőbben. :)
A költői művek vagy költői szövegek általános elnevezése a költemény, a rövidebb költői művek megkülönböztető neve a vers. Formája szerint valamennyi költői művet verses vagy versben írt alkotásnak nevezik, szemben a prózai vagy prózában írt művekkel.
A költemények fő jellemzői a képiség, a hasonlatok, metaforák és számos más költői eszköz használata; (részben ezzel összefüggésben) a megfontolt szóválasztás; a zenei ritmushoz közel álló lüktetés, mely vagy a hangsúlyok bizonyos mintázatba rendezésével (hangsúlyos verselés), vagy a hosszú és rövid szótagok váltakoztatásával (időmértékes verselés) áll elő (utóbbira csak azon nyelvek alkalmasak, melyekben vannak hosszú magánhangzók, mint például a görög és a magyar – más nyelvekben a hangsúlyos verseléssel imitálják); illetve a rím. Általános nézet, hogy a költészetben kiemelkedő szerepük van a (beszélt vagy írott) szöveg formai tulajdonságainak. A beszéden alapulnak a szöveg metrikai viszonyai; a vers nyomtatott formában való megjelenése pedig nemcsak a vizualitás területén játszhat szerepet, de az értelmezést is befolyásolhatja.
Egy nyelv jellegzetességei befolyásolják, hogy a költők milyen formai megoldásokat részesítenek előnyben. Az irodalmi hagyomány és a művészeti korstílus többé-kevésbé szintén hatással van egy-egy alkotó munkájára.
A kiemelések tőlem - érdekes hogy nagyon sok jellemzőt zenei párhuzamokkal ír le.
Köszönöm a választ - bár még mindig vitatkozom veled. :-)
De tovább megyek: Te vitatkozol saját magaddal, hiszen míg azal kezded, hogy "semmiképp nem minőségi kategória", később már úgy folytatod: "egy eleve dalszövegnek született szövegre épülő dalt szinte mindig meg lehet különböztetni a megzenésített verstől. Talán pont azért, mert a vers szavai súlyosabbak." ;-)
Idő híján most csak ilyen röviden, de egy korábban megpendített kérdést felmelegítenék: "vers" vagy "dal" a Feljelentés s az Antoine nagy kísérlete, hiszen nemigen van alatta zenei kíséret, és az éneklés is inkább "mondás"?...
Nem, semmiképp nem minőségi kategória, ezt sosem lennék hajlandó aláírni.
Egyszerűen (pár sör mellett hosszabban ki tudnám fejteni :), de most sajna nem igazán van rá időm :( ) máshogy kell hozzányúlni, más a feladat, mások az eszközök, és más a sorsa, illetve a befogadása a végeredménynek -- ahogy a színházi darab és a film között sem lehet minőségi különbséget tenni, mindkettőben szükség van izgalomra és (általában) történetre, de nem biztos, hogy egy színdarabból lehet jó filmet csinálni, és fordítva -- mivel mások az eszközök. A drámában például szinte csak a párbeszédre hagyatkozhatsz, és némi monológra, ezekkel kell mindent elmondanod.
A vers és a dalszöveg között is különbség például, hogy a dalszöveget zene kíséri és énekelve adják elő; a zene és az ének pedig kifejezhet olyan érzékeseke-gondolatokat-mozzanatokat, amit vers esetén a szövegnek kell kifejezni, mert más nincs. A vers a saját súlyát cipeli, a dalszöveg terhe az énekesre kerül.
Sok versmegzenésítést szeretek, az általad említettek mellett például az Ágnes-féle József Attila- és Radnóti-lemezeket is, de egy eleve dalszövegnek született szövegre épülő dalt szinte mindig meg lehet különböztetni a megzenésített verstől. Talán pont azért, mert a vers szavai súlyosabbak. És attól még lehet kiváló egy vers megzenésítése, hogy hallod, hogy ez egy vers megzenésítése.
A történelembe nyúló példákra szerintem viszonylag egyszerű a válasz: akkoriban még ez a fajta zene és zenélés, amit ma könnyűzenének nevezünk, nem létezett, így egészen mást jelentett a dal szó is.
A kortársak példáival kapcsolatban meg azt gondolom, hogy semmi gond nincs: a versben is _lehet_ fontos a zeneiség, de attól még zene nélkül is meg kell állnia, sőt -- szóban kell elmondania a zenét, mert hangszerek nem segítenek neki. Vö: három bekezdéssel feljebbiekkel. :)
Érdemes összehasonlítani magadban, hogy neked mit jelent az a CsT-dal, amelyik szövege nem Bereményitől származik és az a Bereményi-szövegű dal, amelyiket nem Cseh Tamás énekli.
Ezzel már csak történeti okokból is vitatkoznék: Balassi sok (minden?) verse elé odaírta, hogy "az XY dal dallamára" (helyesebben: pl. a "Csak búbánat nótájára", stb.), és így tovább. Weöres Sándor sokat beszél a versek ritmusáról, dallamosságáról, énekelhetőségéről, ahogy Kányádi Sándor is nagy ráismerésekként és a versek egyfajta "kibontásaként" (a saját kifejezésem) fogadta a saját verseinek megzenésítését - Gryllusék mondják, hogy szinte "benne van" a dallam).
mi tehát a "vers" definíciója, és mi a dalé, Ha fentebb láttuk, hogy mindkettő erőst kívánja az éneklést. Cseh Tamásnak az énekelt dalai "dalok", az inkább mondottak (Antoine nagy kísérlete) pedig "versek"?
HA a "vers" minőségi kategóriát jelöl (na de az is kérdés lehet, hogy ha nem, akkor mit?), azaz egy magasabb minőséget, akkor én bátran nevezném MINDEGYIK szövegét annak - legalább az Új dalokig. Meg kell mondjam, az az utáni korszakot kevésbé szeretem (bár kevésbé is ismerem).
Bár lehet, hogy van ilyen határeset, azt gondolom, hogy nem szabad összekeverni a kettőt. A vers és a dal[szöveg] egészen más műfaj. Bereményi nem költő, és nem írt verseket, ami nem véletlen: ő erős képekben és rímekben, és ezzel nagyon élvezetes játékot játszik és mélyre hatol, de nem szabad összekeverni egy versíróval, sem a dalokat a versekkel. Ez kb. olyan kérdés, mint egy operarajongótól megkérdezni, hogy szerinte melyik operett állja meg a helyét operaként is.
Szerintem volt, és hallottam vagy olvastam is -- úgy rémlik, hogy hallottam is, de most meg nem tudnám mondani, hogy hol és merre, talán az Összes dalokon van-e rajta, vagy csak könyvben jelent meg az egész... de szinte itt cseng a fülemben a Batthyányi téri metró-aluljáróban játszódó jelenet.
