A VUCEVO 5 éve még megmozdult, persze azóta is kb nullára le lehet rabolni, különösen ha magánkézbe kerül, aki nyilvánvalóan nem az eredeti funkciójában számol vele.
A tulaj cég oldalán amúgy van egy érdekes kép: http://www.dunav-grupa.rs/index.php?modul=galerija&f_id=0, a sorban a 9.-re gondolok, kár hogy kb thumbnail méretűek, de az látszik, hogy a hajóknak le lett szedve (át lett festve?) a neve. Persze az is lehet, hogy az egy régebbi kép...
A magam részéről kizártnak tartom, hogy közel 50 év után bármelyikben is LÁNG gép lenne, de ha mégis, akkor remélem ez a mostani eseménysorozat során kiderül.
Az biztos, hogy 5 éve pont pont ugyanúgy támasztják a partot, és ha jól silabizálom a dolgokat, akkor vélhetően az önkormányzat is tartaná a markát nyilván a kikötőhelyek (?) használatáért.
De akár reménykedhetünk is benne, hogy a szerbek rájönnek, hogy az egy szem GREBEN kevés, és az egyiket visszaveszik, és gatyába rázzák.
Nem kimondottan aktuális témába vágó, de az aktuális téma "eszközeire" vonatkozó kérdés:
tudja valaki, pontosan hogy néznek ki vízvonal alatt a nagyobb döngölős jegesek (X, XI, Szecska), esetleg - mondták, hogy rajz nincs róluk, így azt nem is keresek - valakinek van olyan sólyás képe, ami szép világos, és oldalnézetből készült?
Olyan tragikus dolog is szerepel az egyik cikkben, mely szerint a bankok azt várják, hogy a két újvidéki 837-est mikor lehet már ócskavasnak eladni... Nagy az esélye annak, hogy igazuk lesz, egyben kár azért a két hajóért. Azokban még tényleg az eredeti Lángok vannak?
Nocsak, szerbék rájöttek, hogy ha már a magyar hajóknak nincs a készletében drón, akkor majd reptetnek ők egyet. Van még ebben a cikkben újfent herojpinkizés, és "határozott elszánás a változtatásra", de ez legalább normális ötlet. Ja, és e szerint a Széchenyi és a VII-es Belgrádba megy.
Danas ćemo podignuti dron, letelicu za osmatranje kako bi poboljali koorduinaciju njihovog rada", rekao je Marić za RTS.
Igen, feszegetik a kérdést erősen, hogy vajon miért privatizálták a jegeseket, miért nem maradtak állami tulajdonban. Ez a cikk konkrétan azzal indít, hogy hol vannak a szerb jégtörők?
A két újvidéki hajóról ebben a cikkben is azt mondják, hogy lényegében tönkrementek. Ezért a Heroj Pinki vezetését- mint előző tulajdonost - és a mostani tulajt egyaránt felelőssé teszik. Árnyalja a képet, hogy a jégtörők körül van valami követelése az újvidéki önkormányzatnak is. Igazi katyvasz az egész, de erre a jég nincs tekintettel.
Most akkor mi a helyzet műszakilag a két szerb 837-es jégtörővel? A linkelt írás mintha azt említené, hogy jó állapotban vannak, itt, a topikon pedig inkább ennek az ellenkezője hangzott el, és ez utóbbit látszik alátámasztani az a pár kép is, amit láttam a két masináról. Mi az igazság?
A szerbek miért nem kapnak az oroszoktól folyami jégtörő hajókat? Jóban vannak, pár hete MiG-29 vadászgépeket kaptak Putyintól ajándékba. Kisebb hajót (150tonnáig) akár az An-124 óriás szállító repülőgépben is oda vihetnének, mentő tengeralattjárót már szállított. Akár személyzettel is küldhetnék, a gyors használatba vétel érdekében.
Hírek szerint a XI. holnap lentről kezd és 2 nap alatt tervezik felszámolni az immáron bevallottan is 10km-es torlaszt. Utána az egyik hajópár megy Újvidék alá, a másik marad Vukovár környékén.
A FOKA személyzetének tapasztalataiból állította össze talán Honfi?
A jégtörés technológiája a címe. Hogy hová lettek nem tudom.
Már régóta vadászom rá.
A fixpontra bontásról.
Nagyon csak elméleti dolog. Volt hajó, amelyiken volt még kisebb kormánykerék is.
Évtizedek alatt a kerékállásba került pár technikai dolog. Radar, rádiók, elektromos átvezetékelések, ahol és amikor nem vették figyelembe a bontás szükségességét.
Valamint a százrétegű festések megbonyolítják a feladatot.
Nekem a sok év alatt egyszer volt hozzá szerencsém a Lünen csatornában.
A k..annnnyya az!
Vontató és jégtörés.
Valamikor találkoztam partra vetett, egyszer láttam vontatóhajóra felszerelt jégsarkantyút.
A hajó orrára volt akasztva. Veszélyes dolog nem erre tervezett hajóval jégbe menni.
Kikötőben bányja kánya. De folyóvízben nem életbiztosítás.
Gondoljatok bele, hogy miért ebihal alakú a jeges teste?
Ha egy vontató hajó olyan szituba keveredik, hogy keresztbe fordul a folyásiránnyal és a jég megmozdul, akkor borítékolható a katasztrófa.
És réges-régen öregapám idejében a Pilátus szinte állandóan a fejünk felett repkedett.
-10 fok hoeses szerintem tobbet art mind a legenysegnek mind a hajonak ha kabriositjak nehany hidnal. A kavimtetonek se lehet jo a hacas fedelzeten szerelni meg inkabb veszelyes. Ennel laikuskent egyszerubb a XIes 24 oras muszakja.
A fix pont annak a pontnak a magassága a vízvonaltól, aminél lejjebb nem lehet gyors művelettel bontani a hajót (pl. kerékállás bontás gyors műveletnek számít)
Ha sík jég van, nincs torlódás, akkor nincs visszaduzzasztó hatása, vagy minimális, mivel a víz a jég alatt gyönyörűen tud mozogni. A torlódás következtében az összeverődött jég vastagsága lecsökkenti a folyási keresztszelvényt, és ezért duzzaszt vissza a torlasz a folyókon. Ha megnézed most a Tisza, vagy a Bodrog vízállásait nincs visszaduzzasztás. Mindkét folyón sík állójég van. Ez a legideálisabb a számunkra.
Csak megnéztem pár adatot. A SZÉCHENYI fixpont magassága a regiszter szerint 7,85 m. (Nem tudom, jó-e az adat, nekem soknak tűnik.) A JÉGTÖRŐ VII fixpontja 6,57 m. (Hihető.) A csatornában mind Gombos és Torzsa, mind Torzsa és Újvidék között 6,5 m a megengedett magasság. Tehát nem tudnak arra kerülni. Illetve a VII-es tudna valami kis ballaszttal, meg kerékállás bontással, ami így télen ugye nem igazán megoldás.
Ez is dongolos. Mint regen a stabilitasi proban a vitorlasoknal a matrozokat futtattak keresztbe. Itt csak egy van. De a nagyobb erokar miatt az emelet feletti decken setal☺
A kedves MHE tagok már 1 hete gyakorolhatnák a jégtörést az Újpesti öbölben, hogy kellő felkészültséggel és tisztelettel ( a jég felé) tudjanak a "kiránduláson" részt venni.
Ha hihetünk neki, akkor a szerbek a 15-i egyeztetésen kérték a hajókat (érdekes, de azóta a cikkből jelzés nélkül kiszerkesztették ezt a részt, sok jelentősége nincs, szerbiai források 14.-i kérést emlegettek)...). 16-án a két hajó kilépett, 17-én már tört Gombosnál.
Ideillő idézettel kérdezem: Ki fizeti a révészt???? Jégtörésben, csak azon hajók vehetnek részt, amik szerepelnek a BM utasításban. Rendkívüli helyzetben persze ezt is felül lehet írni......de még nincs rendkívüli helyzet, csak megkésett intézkedés :-)
Akkor most megtöröm a hagyományt és válaszolok a kérdésre: Amennyiben a kialakult jégtorlaszra még egy árhullám is megérkezik.....hát, akkor futás van :-). Az árhullám megemelheti a jégtakarót, akár az összeverődött jeget is, és ilyenkor alakul ki a jeges árvíz, illetve a torlasznak visszaduzzasztó hatása van. Egy ilyen árvíz a fákat is "ropi módjára" vágja ketté. Ezért is kell megakadályozni, hogy ilyen kialakulhasson. Az "elnyalja a víz a jeget" szakzsargon arra vonatkozik, ha a víz folyamatosan melegszik fel az esetleg minimális eső is esik és szép lassan, igazából észrevétlenül vékonyodik el a jégtakaró. Ezt a folyamatot felgyorsíthatja esetleg egy kis "észrevétlen" hőszennyezés, vagy némi kemikália, ami "ismeretlen" eredetű :-)
Persze, korábban is igazad volt. Nem felülről kell törni. De biztos vagyok benne, hogy nem a mi vízügyeseink akarták így. Ők akkor mennek, ha hívja őket az, aki a számlát állja.
Én se értem, hogy pl. Zimonyban az 5 évvel ezelőtti nagy káresemény után, hogyan várták meg újra, hogy vigye a csónakokat, stégeket a víz?
Szerintem ha az érkező víz nem jégzajlás, akkor elnyalja, ha jeges, akkor növeli a bajt.
A két szerb jégtörő magántulajdonban van. Elcseszték. Igaz, kettőt nálunk is eladtak, de nem az összesen kettőből.
Azt pedig remélem, hogy senki sem akarja majd elmagyarázni, hogy januárban váratlanul jött a hideg és a jég estéről reggelre keletkezett és zofort be is állt.
Több képen is látható, hogy kisebb hajók, pontonok állnak a jégben. A téli kikötő fogalma mára már elavult?
----------
Most kérdezek, bár megszoktam már hogy ritkán kapok rájuk választ.
A jégtorlaszra majdan érkező árhullám állítólag "elnyalja a jeget". Ez komoly? Nem inkább az következik be, hogy a torlasz felduzzasztja az árhullámot?
A mentőcsónak is csak egy nagy pazarlás a hajókon. Van olyan, amelyiket a hajó teljes élettartama alatt legfeljebb egyszer, vagy egyszer sem használnak.
Nézegetem ahogy a rácok tolóhajóval törik a jeget. (De azt legalább alulról teszik) Vagy én vagyok hülye, hogy a kalapáccsal szoktam beverni a szöget és nem csavarhúzóval?
Nem tudom, mire jó a "Napi jégjárási térkép". Dálya környékére 3/4 szélességben álló jeget mutat (bár igen jó a szeme annak, aki azokat a sárga színeket meg tudja különböztetni egymástól), miközben látjuk mi van.
Újvidékre 30-40%-os jégzajlást mutat. Ezek szerint ez az 5 nappal korábbi állapot így megváltozott volna? A SLOGA jégtoló munkában:
A VI-os ott maradt a torlasz (akkori) felső végénél. Nem értem, miért nem nyomul a XI-es nyomában.
Persze, hogy összeáll a jég. Úgy gondolom az a cél, hogy lejussanak a torlasz alá, majd elkezdjék alulról bontani. Már ha lehetséges, hiszen lejjebb telített a Duna jéggell.
"Azon meg csak merengek, hogy a CAKOR és a VUCEVO '12 után miért nem kapott valamicske felújítást"
Azért nem, mert nem éri meg. Tulajdonosuknak nincs mit vontatnia, egyetlen fillér árbevételt nem tudnak éveken át termelni. Azért nem fogja őket fenntartani, hogy 5-10 évente hátha akad pár nap munka.
Ezeket a légi felvételeket elnézve elég sziszifuszi munkának tűnik a dolog. Rendkívülit teljesítenek a kollégák odalent! Szerintem is későn ébredtek a szerbek- bár ahogyan ezt a fb-on hangsúlyoztam is, ezt nem tisztem eldönteni. A lényeg, hogy dolgoznak a hajók. Azon meg csak merengek, hogy a CAKOR és a VUCEVO '12 után miért nem kapott valamicske felújítást, hogy ilyen helyzetek ne alakulhassanak ki...?!
Mást nem is kaphat, mert nincs..., a VIII-ast nem fogják Paks mellől elvinni.
Ellenben ha ránézünk a 2 hetes hazai előrejelzésekre (full mínusz éjjel nappal), akkor nem azért nem olyan megnyugtató, hogy az 5 dunai nagy jégtörőnkből 4 (köztük mindkét két motoros) a messzi délvidéken turnézik.
Persze 2 "nem hivatalos", de üzemképes tartalék még azért akad a kertek alatt.
Ez a "baj" a jégtörőkkel: ritkán kellenek, de akkor nagyon.
Ezt most főleg a szerbeknek kéne megtanulniuk, mert nem elég, hogy leépítették a flottát, de kissé későn ébredtek.
Ha a Szecska Bajára ér- ahogy nézem rongyol lefele rendesen- lent éjszakázik vagy azonnal indul is tovább a kísérőhajóval? Levideóznám a reggeli indulást- amennyiben reggel indul.
Úgy látszik, áttört, átdolgozta magát a JÉGTÖRŐ XI a dályai torlaszon. Igaz, jön a következő. (?) Szép volt fiuk! Mindjárt 24 órája talpon. Gratulálok!
Nem vagyok a tudás és ismeretek birtokában, de egy biztos: a IV-es le nem jön a beállt Tiszán. Tehát Szeged most éppen nagyon messze van.
A XI-es nem fog sokat pihenni. Ha körbefagy, akkor nehezebb lesz. A VI-os úgy tűnik messzebb várakozik. Nem tudom, miért takarítja folyamatosan a XI-es által tört utat.
Ha kell, el fog indulni a Szecska. Talán holnap, vagy azután.
- a XI tori egesz nap es a VI biztositja? Gondolom a himbas 350 t ossze se hasonlithato a kozel 200al. De a 12 oras muszakban csak kell kicsit pihenni hinta uzemmodon kivul. Ha nem is hatekony a VI. De minimalisat haladhat.
- a IV Szegeden van. Kb 1 nap alatt atert volna es ha a Tiszan baj lenne 1 nappal elotte vissza hivhato. ( meterologia szerint a hetvegen jon a nagy hideg). Jo h az sem dongolos, de lentrol dolgozna.
Es egy raadas: a Szecska go dolom azert memt le, h mig a paros Szerbiaban van, addig legyen az alvegen valaki. Miert nem ment tovabb? Meg + nehany tonna es a XIel valtottan dolgozhatnanak. A VI mardt volna Bajan. Szinten baj eseten kb 1 nap alatt cserelhettek volna.
Csak hogy bonyolítsuk a helyzetet, az áruszállító flotta ugyanazé a cégé, akié a két, nem is oly rég még működő jégtörő. Csak azok nem hoznak neki hasznot...
Bennem meg az a kérdés merült fel a pénz kapcsán, hogy csak a tankhajó flottájuk akkora, mint majdnem a magyar teljes aktív flotta (na jó, lehet, hogy egy kicsit túloztam), ezen kívül még több önjárójuk és tolóhajójuk van, de ennyi észre nem futotta nekik, hogy ezeknek a hajóknak valahol közlekedniük kell és hogy jégproblémák előfordulhatnak? Mint ahogy korábban is voltak és még lesznek...
Szóval furcsa, hogy csak egy jégtörőjük van ami működik... De hát az nem hoz pénzt, csak az áruszállítók...
Persze, alulról kéne csinálni. De szerbeknél is úgy van, ha pénzbe kerül, akkor tán nem is olyan fontos az a jégtörés és gondolom vártak az utolsó, illetve lehet, azutáni pillanatig.
Az ötösről én anno kérdeztem és valaki azt írta, hogy valami csapágyproblémái vannak V.-nek . Vagy valami komolyabb baja is van? Lehet, hogy donor lesz III.-ba? Csak találgatok.
Ugye az én ostobaságomra jellemző az a meglátásom, miszerint a jég beállta előtt kellett volna az említett folyószakasz alá küldeni a jégtörőket? És azoknak alulról bontaniuk a jégtorlaszt? Ez ugye olyan régimódi - mondhatni pártállami - beidegződés?
JEGES III az Újpesti-öbölben várja sorsának jobbra fordulását, üzemképtelen, a négyest nemrég újították fel, üzemképes lett és már be is vetették a napokban. A piros színű V-ös csapágyproblémákkal áll és szintén sorsának jobbra fordulását várja és szintén Újpesten van. A tizes Pilismaróton van eléggé szétbombázott állapotban és szinte 0-val egyenlő az esély, hogy üzemképes hajó legyen belőle.
Összegezve: az általad említett hajók közül jelenleg csak a JEGES IV üzemképes.
Tudja valaki, hogy a jégtörők közül a Jégtörő III. IV. V. és X. körül mi az aktuális helyzet? A III. és az V. tudomásom szerint Újpesten van, a IV. Szegeden, a X. pedig Pilismaróton és az elmúlt években nem üzemeltek. Arra vagyok kíváncsi, hogy az utóbbi jeges napok miatt esetleg beüzemelték-e valamelyik hajót, illetve ha most sem, akkor vajon mit terveznek velük a tulajdonosaik.
de úgy látszik, egymás hülyeségeit is lopkodják már a firkászok. Vagy ez a cikk kamu? Mostanában másról sem hallani, mint, hogy álhírek terjednek:
Negatív üzemmódba kapcsolt a jégtörő.
A jégtörő flottából 2009-ben leszerelték a főváros környékén üzemelő egyetlen hajót, kézenfekvő nevén a Jégtörő I-et, de a magyarok egy olyan speciális jégtörővel is rendelkeznek, ami ringatózással képes megfordítani a jégtáblát egyik oldaláról a másikra. A tegnap Budapestre érkezett Széchenyi rendelkezik döngölővel, ami a hajót billenő-csavaró mozgásba hozza, ilyenkor a hajóvezető távcsővel figyeli a kötelek állapotát. A Széchenyi egyébként a jégtörő hajók közül a legnagyobb vízkiszorítással és leghatékonyabb vízkitörési potenciállal rendelkezik (ha jégtáblával való ütközés következtében lékesedés és vízbetörés történne, a hajótest repedésén keresztül a víz ebben az esetben is kifelé áramlana, ti. vízkitörési potenciál ≥ vízbetörési potenciál).
A műszerfal közepén lévő piros gomb megnyomásával, ma szakemberek és újságírók jelenlétében, aktiválták a negatív üzemmódot is. A hajó jégtábláról-jégtáblára járt, ringatózással beforgatta azokat, ezt követően pedig összetolta őket. A fedélzeten lévők azonban azt tapasztalták, hogy a szilárd halmazállapotú víz vízkitörési potenciálja is óriási, a pontatlanul illeszkedő táblák menti réseken minduntalan feltört a Duna vize, így a jeges puzzle nem állt össze, ma nem sikerült összefüggő jégmezőt képezni. Erre pedig nagy szükség lenne, mert amíg alacsony a vízállás és az előrejelzések szerint sem várható árhullám -, addig az álló jéghez nem nyúlnak a szakemberek, hanem megvárják, hogy a víz "elnyalja" a jeget. Ha sikerülne állójeget létrehozni, a Széchenyinek sem lenne dolga, tétlenül dangóbázhatna a Lánchíd alatti kikötőhelyén.
Hajózási zárlat ide vagy oda, a 0 hajóközlekedés ellenére olajfolt úszott ismét a Dunán, valamelyik ******* hajóról ismét kiengedték az olajos fenékvizet. A képet ma készítettem.
Gyerekem iskolájában egyszer egy olyan fizika-feladatot kaptak a diákok, hogy számítsák ki azt, hogy az iskola épületében levő csőhálózat nyáron mennyivel hosszabb, mint télen. Valaki kiszámított többtíz méteres hosszúságot. A tanár nem azért balhézott, hogy elhibázta a számítást, hanem azért, hogy arra is lusta volt, hogy az eredményt a józan eszével értékelje. Kérdezte, hogy szerinte nyaranta kilógnak a csövek az utcára is?
Egyébként RENDEZŐ I meglepően sokat mozgott így a hajózási tilalom ellenére is... De Esztergom és Párkány között a HAN KHARDAM i közlekedett...így a hajózási zárlat ellenére.
Szép kis összeállítás :) . Én Újpestre mentem a Szecskáért, de sajna nem sikerült elcsípnem :( . A jégtáblák között az egyest sem sikerült. Pedig ha most nem, akkor soha, mert lassan jön az enyhülés...
Esztergomban biztos kipakoltak néhány 10 tonna üzemanyaogott, h biztosan átsuhanjon a gázlón! De már lehet, h az utolsó tankolásnál olvasták a vízállás előrejelzést a osszútávú meterológiával :-)
A Hitzler werft ma is épít még jégtörőket a HPA (Hamburgi kikötöi hatóság) számára .A ma már nyugdíjban lévő akkori alkalmazott" csodás élménynek" nevezte az itt nálunk eltöltött időket(évekig járt vissza ) a legjobb hotelekben lakott és itt tartózkodását az elvtársak előre leadott "rendeléseivel" ellentételezte.
Egyébként mennyivel jobb, hogy erről van egy ilyen hosszú hír a hiradóban és nem az épp aktuális politikai kreténségről, vérről, gyűlöletről, meg hasonlókról.
Az egész dokumentáció NSZK-ból jött, de Lauenburgból-e, annak utána kellene néznem.
Amikor az öreg meghalt, hozzám hoztak egy pár zsák hagyatékot. Mindig halogattam a kielemzést, egyszer csak eltűntek a zsákok.
A kiskörei átadás ceremóniája volt, amit elolvastam. Ki, kivel aludjon egy kabinban. Már akkor figyelni kellett az elvtársak torzsalkodására. Az egyiket személyesen ismertem. A felesége biztos örült volna, ha tudja, hogy a férjecskéje vigyázó karok között volt. A titkárnőében. Már mindhárman elhunytak. Nem fedtem fel a titkot.
Hitzler hajóépítő, javító gyár Lauenburg innen származnak a tervek?Itt találkoztam egy emberrel aki annak idején Balatonfüredre járt ellenőrizni az építést, ő a döngölőről beszélt, de lehet hogy az egész terv onnan származott?
Ez a sajtóanyag. Legalább annyira korrekt tájékoztatás, mint e másik mondat.
A jégtörő hajó folyamatosan dolgozott az elmúlt napokban a folyó fővárosi szakaszán, de úgy tűnik kevésnek bizonyult.
Tessék mondani, melyik jégtörő, ha a fővárosban az OVF-nek nincs ilyen célú hajója?
A valóság inkább az, hogy a Szecskának a dömösi gázlóban alig maradt vize.
A merülése 17dm, a nagymarosi mérce e pillanatban -2 cm. -10 cm az ottani legkisebb hajózható vízállás, amely mellett a gázló 18dm, illetve a zöld mellett 50m szélesen 19dm.Egy dm biztonsági távolság az előírás. Szerintem most hümmögés van. :-)
Ezért az ország legnagyobb jégtörő hajója kedd este indult el Győrből. Éjszaka Esztergomban állomásozott, egyelőre nem indult újra útnak, mert még tart a műszaki felkészítése.
MOst eszembe jut 1956 tele amikor a vezetés letarolta Mohács szigetét ez megmaradt a télböl.Akkor se jégoszlatás nem sikerült se más csak a bosszu és a hülyeség. Vivát elvtársak utolag is, sok fényképem van abbol az időből.
Nem megy az ott sehová, sőt ott sincs :). Az utóbbi időben a Marinetraffic "viccelődik", valamiért összekeveri az azonosítókat. A GYŐR mmsi száma 243070718, az ATLASZ II-é 243070717, ez az egy szám eltérés elég neki, hogy bekeveredjen és ne a valós mozgást mutassa.
Mellesleg ha lesz 2. komp, akkor a jelenlegi forgalma nyilván csökkenni fog valamelyest, tehát az eddig is inkább csak tartalékos komp szinte feleslegessé válik. (De reméljük marad)
Mint ahogy azt is reméljük, hogy a 26-os SKL utolsó 36-os nagytestvére is marad a helyén 2017-re, már csak azért is, mert nem lesz idő tavasszal kicserélni.
A kérdés adódik. Kicsodák minek a tiszteletére melyik városban mit csinálnak az utasok elől menet közben elzárt területen melyik évben és melyik szárnyashajón?
Amúgy a cikk nyilván tele van csúsztatásokkal, nem tudom a 4 kompon mit akarnak felújítani, 2 fel van, 1 most van felújítás alatt, a 4.-be meg (sajnos) egy motorcsere lesz aktuális.
De ami megütötte a fülemet:
Vagyis új hajók megvásárlását is lehetővé teszi a forrás, másfelől pedig a gyorshajózás fejlesztését a Balatonon.
Ez számomra egyértelműen azt jelenti, hogy jóval nagyobb motorcsónakok fognak érkezni, mert balatoni turizmusban megcélzott elitnek időből van kevesebb, mint pénzből.
Láttunk is már mindenféle vázlatokat kb 1 Mrd-ba kerülő 100 fős "gyorshajókról"...
Hogy ez mennyire kell a Balatonnak, azt megint rábízom a hallgatóságra...
Ez a 2. komp dolog (sajnos) teljesen másról szól, mint menetidőről, kapacitásról, hajózás fejlesztésről....
Siófok és Füred gyakorlatilag megteltek.
Utóbbin csak az elmúlt 2 évben százas nagyságrendű új ingatlan kapacitások jöttek létre, rengetegen vásároltak ott főként apartmanokat (amúgy horror árakon.)
Ebből a trendből az északi part nyugatabbra eső részei is szeretnének profitálni, de mivel sem a nyaralók, sem a befektetők nem hajlandóak tömegével messzebb menni, ehhez az kell, hogy a célhelyek Budapestről gyorsan megközelíthetők legyenek.
És a 2. komp még mindig nagyságrendekkel olcsóbb (és környezetkímélőbb) dolog, mint kb. autópályát húzni a 71-es út mögé a Káli medencébe.
Aztán hogy mennyire kell Badacsonynak, Szigligetnek, stb., hogy tele legyen minden apartmanházakkal, wellness és hasonló szállókkal, azt döntse el mindenki maga...
Nyilván a helyi potentátok előre dörzsölik a markukat, a projektbe beszállítók úgyszintén, a helyi lakosok (és a régi nyaralók) már kevésbé...
"Nyilvánvalóan jóval hosszabb út lesz ez, mint a Szántód-Tihany közti kompjárat, hiszen a távolság is több mint a háromszorosa. Minimum 25-30 perces úttal kell majd számolni."
Vagyis a komp mint gyorshajó koncepcióból már megjöttünk, hiszen a faltól fali 5500m-t még a KISFALUDY is lehozza ennyi idő alatt. :-)Viszont ezekből a számokból egy hajóval órás, kettővel félórás, hárommal húszperces ütem alakítható ki legjobb eseteben is, ha nem számoltunk a ki- és beszállítás idejével. Cserébe sokkal rugalmatlanabb lesz a rendszer a hirtelen változó igényekre, mint Tihanynál.
Az új kompoknak 500 fős utasfedélzete lesz. Nem csak az autók szállítására szolgál, hanem a menetrend szerinti hajózást is ellátja majd, s normál személyforgalmú hajóként is üzemel.
Ma 400 fős hajó látja el ezt a feladatot, főidényben 7 fordulót járva. Tehát némi jóindulattal 3000 embert képes/szükséges átszállítani, néha persze kell a mentesítés is. Akkor ennek a kapacitásnak a helyére most egy alsó hangon 500 fős kapacitás kell, ami egyetlen komp napi 12 órás munkájával is 6000 fő? De három hajó esetén 18000...
Mindeközben sehol nem esik szó a kisebb utasforgalmú kikötők menetrendi kiszolgálásának folyamatos beszűkítéséről, az ezekhez a viszonylatokhoz szükséges hajópark felújításáról vagy cseréjéről.
Ezt már régebben is feszegettem, de nem tudtam meg közelebbit. Mivel az egy nagyobb szovjet sorozat egyik tagja, semmi akadálya sem lehetett annak, hogy bizonyos szerkezeti elemeket azon is használják. Pl. az Ikarus ablakai megtalálhatók villamoson és talán valamelyik hajón is.
Az emlegetett trolibuszok típusjele МТБ-82 volt. (московский троллейбус) Magyarul: MTB-82, moszkvai tolibusz.
Ugyan ilyent sohasem láttam, de volt a Szovjetúnióban egy villamostípus, amit МТВ-82 (московский трамвайный вагон) névvel illettek. Magyarul: MTV-82, moszkvai villamos kocsi.
Büfé eléggé sok hajón ki lett alakítva, de ha jól tudom, akkor főleg a Fonyód-Badacsony és a Siófok-Füred-Tihany vonalon üzemel, meg még pár DISCO-hajón.
Na meg a nagyobb távolságra menő 200 személyes hajókon valószínűleg kisebb rá az igény, mint a nagyobb utasforgalmat lebonyolító Fonyód-Badacsony és Siófok-Füred-Tihany vonalon. Tehát nem a távolság az elsődlegesen meghatározó szempont abban, hogy van-e büfé, hanem az utasforgalom.
Igen, úgy tűnik (bár nem vagyok orosz nyelvész) hogy a >tramvaj< szót sok estben nem kifejezetten csak a villamosra, hanem a közösségi közlekedési eszközre értelmezik. Amikor jöttek az első orosz (pardon: akkor szovjet) trolik "MTB" márkajelzés volt rajtuk. Minden pesti >eM-Té-Bé<-nek olvasta, ami szerintünk Moszkvai TroliBuszt kell jelentsen.
Hát kutya fülét. Aki tud ciril betűket, az tudja ciril B = latin V
az MTB betűszú helyes megfejtése = Московский TрамBай - és tényleg.
'78-ban Moszkva városában, a Moszkva folyón sétahajóztam Moszkva típusú hajón. Akkoriban a helybeliek "vódnij tramvaj"-nak nevezték, - amin nagyon csodálkoztunk... Tehát: nem vízibusz, hanem vízi villamos. :)
A szobornak neve is van. Úgy hívják Čumil (ejtsd csumil). Magyar változata talán a "bámuló vagy bámészkodó" lehetne, merthogy az utcai csatornából bámul kifelé. :) :) :)
Decemberben kétszer kompoztam Mohács szigetre. Szabadka felé ez tölem a rövidebb ut.
Baja kiesik és a komputtal meg voltam elégedve, máskérdés hogy egy utitársam aki nem tud uszni beteg volt a rövid vizi uton.
Minden hazai kompon elfogadják a kort 65 kedvezménynek?
Pontosan és fittül járnak a kompok sok időt sporoltam meg. Pedig azt hittem rosszabb lesz a várakozás.Minden hajó iránt szimpatizáló embernek BUÉK.
Pedig sokszor rágodok hogy Mohács sohase fog hidat kapni, mig más teljesen jeletéktelen helyen hidak vannak. Az ország Déli része már megint le van ...va. Most éppen a határ miatt. Már igy megy ez amióta élek. Tito, Kádár gyávasága, háboruk most menekültek. Mohács az 1526 csatavesztés ota a haza elfelejtett része.
Persze, Szilveszter napján félkészen kilökték a gyárból a Balatonra, hogy a tervteljesítés meglegyen. Aztán a következő évben folytaták rajta a munkát.
Illetve, egy izgalmas, még a dátumhoz is tökre passzoló találat, amely állítása szerint a KAPOSVÁR vontató nem '61-es, hanem legfeljebb '60-as építésű:
- Vén szamár létemre (kb. 68 éves) csináltam ma egy nyilvános leszúrt Rittbergert Pozsony belvárosában.
?????
Unokáival volt, magyarázott vmit a két bakfis/kamasz leánynak, mint ahogy egy jó nagyapához illik, közben a nagyon síkos térkövön/díszkövön (?) megcsúszott, megcsinálta a leszúrt Rittbergert, és mind a 110 kilójával fenékre ült az utca közepén, pont erre a szoborra :
Kérdem tőle legalább röhögött rajtad az utca ?
Azt mondja : Nem. Hála Istennek kevesen voltak utcán, sőt a két unoka se nevette ki a nagypapát de a képen látható szobor kalpagja nagyon kemény és a fenekével Ő pont rá esett.
Ejnye-bejnye nem is kiáltott, hogy itt sürög-forog Kend a kertek alatt. :) :) :) Én is készülök a héten ugyanoda cógálatilag.
Nem mellesleg ZJAKABFI topiktárs pont a képeden látható Moszkva - típus iránt érdeklődött (ILINA). Na ugye, hogy ugye? Ott van ő ! Köszönöm a bizonyítást. :) :) :)
Az mitől függőt, hogy a gőzhajókon a kémény függőleges vagy hátrafelé dűlő volt? (esztétika, légellenállás, esetleg a kéményhatás növelése + szívó erő kialakításásával)
A kéményeket méretezték légátvezetésre (magaság, keresztmetszet) vagy csak ökölszabályok alapján ment (mondván a hőmérséklet különbség légnyomás különbségéből adódó szívás a téli/nyári üzemben erősen változékony volt és egyéb praktikus okok határozták meg, mint a füst kivezetése a látómezőből.
A két komp között több jelenetős különbség is van.
1. Tihanyba, egy szűk forgalmas úton kell Szántódon van gyorsabb bejutás, de a szárazföldi tömegközlekedéshez való csatlakozás katasztrofális menetrenddel társul, és Szántód idegenforgalmilag sem túl jelentős. (Szántódpusztán van csak komolyabb attrakció.)
2. Badacsonyban egy köpésre a főút és a vasúti megálló, de Fonyódon sincs messze, ugyanez a helyzet a főutakkal is. Valamint mindkettő jelentősebb település, nemcsak az egyik oldal.
3. Szántódon 1,2 km-t kell hajózni csak, míg Fonyód és Badacsony között ca. 5 km a távolság.
4. A hosszabb út miatt a menetidő is több, így a fizetendő díj is magasabb lesz, ebből kifolyólag kevésbé lesz vonzó, de a versenyképes szolgáltatáshoz kell egy kellően sűrű járat, így valószínűleg kevésbé lesz gazdaságos.
5. Gyorsabb hajók kellenek a versenyképes menetidő helyett, és nem árt rájuk nagyobb utastér, mert 10 percet kibír a sok utas állva, de 20-25 perc esetén már azért sokan leülnének, és esetleg büfét is igénybe vennének.
Nem vízibusz, mert annak neve egy i betűvel kevesebb, tehát MORAVA és a bősi alvízcsatornán lévő kikötőjében látni többnyire, közvetlen a gát alatt. A ILINA (ejtsd zsilina - azaz Zsolna) Pozsonyban séta-, de inkább rendezvényhajó. A ČADCA (ejtsd csadca - vagyis Csaca) 2006-ban már szintén Prágában közlekedett, új neve DANUBIO.
Mert csatornázták az egész szigetet és a Dráva utcához átvezetik a meder alatt egy 30as és egy 25ös csövön a 140es közműalagúton amit a fényképpel mutattam. A FINAval van összefüggésben.
Az angolok ezt az 1382 (1100) db aknát (és nem bombát!) 1944-ben egész évben összesen 345 repülőgéppel telepítették a Dunába (ugyanennek a könyvnek a 260. oldala).
Egy amerikai szőnyegbombázás az nem ritkán 5-600 db repülőgép volt egyszerre (egyetlen napon több mint az angolok egész évben!), és azok bombák voltak, nem aknák.
Az aknákkal a hajók ellen mentek, a hidakat főleg szőnyegbombázással támadták. Ezekből aztán kizárt, hogy meg lehessen mondani, hány lapul még ma is szanaszét az országban, a hidak környékén a mederben vagy az ártérben.
Kimaradt: az itt közölt adatok szerint 279 db az, ami hiányzik a leltárból. Ezek tehát még mindig a Duna medrében, vagy egykori mellékágainak helyén vannak.
Érdemes lenne felmérni a Szántód-Tihany komp forgalmát 3 időpontban.
Főszezonban, elő vagy utószezon és szezonon kívül is. Minden utast vagy járművezetőt megkérdezni, hogy honnan hová megy, és miért a kompot választja a körbeautózás vagy a szárazföldi tömegközlekedés helyett? Ez alapján már lehetne egy képet alkotni arró, hogy miért kompolnak az emberek? Hány százalék az, aki az élmény miatt, mennyien vannak, akik alkalmi útrövidítésből, és mennyien azok, akik ezzel valóban időt spórolnak.
Tihanyra bejutni elég nehézkes, a keskeny úton csak lassan lehet haladni nyáron. Jobban jár az ember, ha az M7-esről letér Szántódra, és onnan átkompol. Csak drágább. Viszont megvan az élmény, ha alkalmi van szó.
Mondjuk az érintettek (a Krúdy sétányon) azonnal meg tudnák mondani, hogy hány bérletes van a kompon, akik tényleg rendszeresen használják a kompot!
Ki kellene egyszer számolni, hogy mennyi idő Füredről Siófokra eljutni komppal (10 perccel indulás előtt érkezve) és mennyi ugyanez közúton az M7-es igénybevételével. Aki lejön a Balatonra Bp felől, annak valószínűleg van matricája.
Visszatérve a Dunában és közvetlen környezetében lehetséges bombák számára. A napokban sikerült megszereznem Pataky Iván-Rozsos László-Sárhidai Gyula: Légi Háború Magyarország felett című könyvének második részét, melyben meglehetősen pontosan le van írva a 205. RAAF Bomber Group tevékenysége az Operation Gardening (ez volt a Duna elaknásításának fedőneve) hadművelet során. Ebből kiderül, hogy a hadművelet során 1944 április 8.-ról 9.-re virradó éjszakától 1944 október 4.-ről 5.-re éjszakáig 18 bevetésben 1382 db aknát telepítettek a Dunába.
Ezek az adatok bevetésenként, repülőgéptípusonként megadják az aznapi ledobott aknák mennyiségét. Például: 1944 július 1-2: 192db telepítve. A 40. sq.(Wellington MK-IC) 22 gépéből 6 lelőve. Az is igaz, hogy a szerkesztők is megjegyzik, hogy a mellédobásról, befulladt bombákról az angolok nem tesznek említést.
Ez az adat azonban megtalálható az említett könyv 257. oldalán, a magyar folyamerők kiértékelésében (1944 december): "..a Gardening hadművelet keretében kb 1000km hosszra 1382 db akna jutott névleg, amiből azonban alig 1100 db akna jutott a Dunába, a többi mellédobás volt, illetve lelőtték az aknarakó repülőgépet" "A magyar szakaszon, 1861fkm-től 1432,5fkm-ig ledobott 710 db-ból (gép)hajó alatt robbant 25 db, uszály alatt 48 db, elhárítóegységek 256 db-ot felrobbantottak.Ebből repülőgépről több, mint 64 db-ot, vontatott hajókkal 98 db-ot, úszójárművel 39 db-ot , hatástalanítással 55 db-ot semmisítettek meg." Ugyanitt továbbá: (már a szerkesztők megjegyzéseként: "meg kell jegyezni, hogy az 1945-46-os mentesítéskor 90 db-ot robbantottak fel, 5db-ot szereltek le, 3 később hajók alatt robbant, 1985-ig a tűzszerészek további 3-4 db-ot mentesítettek a magyar szakaszon.
Szóval a felvetett kérdésre, miszerin Az, hogy az elhasznált bombák (X*Y-Z) végül hol, és hogy értek földet (hány gépet lőttek le még a bombaoldás előtt, hányat azután, hány gép tévesztette el a célt, hány gép szórta el út közben a bombáit valamilyen kényszerítő okból, a ledobott bombák közül hány nem robbant fel...stb) arról lehetetlen nyilvántartást vezetni a válasz az, hogy de igenis lehet.:)
Eléggé el nem ítélhető módon kifelejtettem, hogy ha Prágában járnátok, akkor a MORAVIA hajót keressétek, ugyanis amióta a Moldva vizén jár, már így hívják. :)
A hajó egy klasszikus, Budapesten is jól ismert Moszkva típus. MOSKVA nevének annyi az érdekessége, hogy egyezik a típusáéval. Abban az időben érkezett a volt Csehszlovákiába, amikor még nagy divat volt a szovjet irányultság, tehát a név nem meglepő. A projekt valamikor a 70-es évek végén, 80-as évek elején játszódott (van róla eredeti újságcikkem, meg kellene keresni) és nem ment meg izgalom nélkül. Azt várnánk, hogy minimum Pozsonyig saját lábán jött vízen, ahogy annó az összes váci vízibusz, DE NEM. Bár vízen jött, de egy bárka rakterében, ahogy pár éve a SZIGLIGET is. Nos az út izgalma állítólag abban állt, hogy még szovjethonban sikerült a bárkába beleejteni. Mivel abban az időben nem volt divat az ilyen események híresztelése sem, ezért erről az eseményről csak szájhagyomány útján szereztem tudomást helybéli ismerősünktől.
Tehát akkori pártunk és kormányunk megkülönböztetett figyelemmel kísérte a szállítást, amit valójában sikerült abban az időben az akkori technikával sikeresen megoldani az Ostrava -i (olv. osztrava, térképen Északmorvaországban keresd) ČSAD (Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat a magyarországi VOLÁN megfelelője) szakembereinek. A pozsonyi tengelyrerakást követően egy FAUN márkájú vontató szállította közúton egy tréleren, amelynek hegymeneti sebességét és völgymeneti fékerejét egy további 813-as TATRA vontató biztosította Vranovig. Az ottani víztározó vizét a szépemlékű DYJE II exFÖLDVÁR exLEÁNYFALU vízibuszéval azonos módon és az utolsó kilométereket tekintve azonos útvonalon tette meg. Ha majd kerítek egyszer hozzá elég lelkierőt, akkor a tragikus sorsú DYJE II-höz még majd egyszer visszatérek.
A MOSKVA működésének lényege annyi volt, hogy a vízibuszokkal ellentétben nem tudta minden vízállásnál bejárni a tározó hajóútjának összes folyamkilométerét. Ha alacsony volt a vízállás, a legtávolabbi kikötőt már nem érte el, ha pedig magas volt, akkor csak a Bítov - i vár alatti hídig (egypilléres) jutott és előtte rundóra kényszerült. Járatban nem használták, csak sétára. Kihasználtsága ismeretlen lehet, de ma már nem érdekes. Viszont annyit tudni illik, hogy abban az időben arrafelé rengeteg volt a turista és a befektetés megtérülhetett. Mikor aztán 1992-ben leállították a vranovi hajóközlekedést, a víztározóról Prágába került a Vltava folyóra vagyis magyarul a Moldvára. Ott élvezi manapság is a vizet és köszöni szépen, jól van.
JEK ! Azt szeretném megkérdezni tudja-e valaki , hogy melyik KÖR-KÖVIZIG-es hajó áll Tokajban a naményi csurmában a 29-es mögött ? Szöszy olvtárs esetleg ?
A Margitsziget ma direkt engedi be a szennyvizet a Dunába. De holnap már nem. Átmentem a közműalagúton a Dráva utcánál a Duna alatt. Térdig ért a kezem. Vissza már nem voltam hajlandó, inkább ki a szigetről völgynek :-)
Személyforgalmat nyilván ez fogja akkor bonyolítani.
A fő kérdés nekem az, mi az a sáv, amikor érdemes ezt igénybe venni. Azaz mikor fog az egységsugarú komppal menni nyugatra kerülés vagy a tihanyi komp igénybevétele helyett?
Na de mennyi a menetideje? Hajóval 25 perc,a hajó ca. 12-vel megy.(GPS-es mérésem) A komp megy 8-cal (GPS-es mérésem), akkor a menetidő 40 perc? Órás követésnél 2, fél órásnál 4 komp kell. Na de ha van komp, akkor mi lesz a hajókkal?
1. A kompon kevesebb ember fél el, mint a hajón.* (Igaz, sűrűbben megy.)
2. Hosszabb a menetideje.
*Feltételezve, hogy nem az autók helyét foglalák el az utasok.
Hogy örülhetett a felszabadításnak az a derék úszódokk.
(Minap a kollégámmal folytatott telefonbeszélgetésben egy ügyfél ragaszkodott ahhoz, hogy akkor ő a "Felszab térre" jön metróval. A fiatalabb kolléga a telefont letéve azt mondta, ez hülye, érthetetlen dologról beszél. No én ennek örülök.)
Visszatérve a hajókra: A nyílt óceán közepén a kutya sem látja, ha kiürítik a szennyvizet. A Dunába is simán beengedte a város, a csepeli szennyvíztisztító megléte előtt, meg ez volt az alap, akkor azokhoz képest pár hajó nem osztott nem szorzott volna. Persze ettől még ez nagy probléma.
New York szennyvízét is régen hajókra rakták és kivitték a nyílt óceánba. Most már azért épülgettek szennyvíztisztítók.
Na ja, pl. Németország. Merkel néni atomparája miatt hiába vannak nap, szél és biomassza erőművek, a többit nagyrészt gázból és szénből kell csinálni, mert itt nincs olyan sok hegyi folyó, mint Ausztriában vagy Svájcban.
A bírságok tekintetében óriási a tévedés. A hajót (tulajdonosát) súlyos euró százezrekre büntetik, ez a kiindulási alap. A parancsnokot és a gépüzemvezetőt pedig akár börtönbe is csukják, amennyiben kiderül, hogy szándékosan és folytatólagosan követték el a szennyezést. És itt az EU országairól van szó.
Az USA-ban pedig a legkisebb gyanúra le is tartóztatják.
Bármennyire is egyetértek veled azért több kérdés is felmerült bennem:
-tudnánk jutányos áron szerezni egy ilyen hajót?
-hogyan lehetne hasznosítani, milyen feladatot látna el (erről lennének homályos elképzeléseim, de lehet, hogy olyan hülyeség, hogy nem merem leírni :-) )
-üzemképesként vagy kiállítási darabként üzemképtelenül? (én ez előbbire szavaznék :-) )
Így ezen kérdések merültek fel bennem első körben. Vélemény?
(Nem fogják, mert 100 tonnánként 5 font s utasonként másik 7,5 font a lerótt kikötői díj, amihez semmilyen szolgáltatás nem jár, csak a kikötőhely).
Itt van a Blöki elkaparva...
Lehetne a "szennyező fizet" elvet alkalmazni, de sajnos ezen szabályok betartása igen nehéz, egy olyan városban, mint Southampton, aztán meg igen nehéz...ahol annyi hajó van... ki fogja kinyomozni, hogy melyik hajó szennyezett? Ez még nálunk is igen nehéz, pedig nálunk jóval kevesebb hajó van.
Sajnos a környezetvédelmi törvények és birságolások pedig nem elég elrettentő erejűek, ezek még néha nyugaton is elég engedékenynek bizonyulnak (Persze nem mindenütt). Sokszor jobban megéri sajnos szennyezni és birságot fizetni,mint környezetvédelmi beruházásokat végrehajtani, ugyanis ez utóbbiak sokkal többe kerülnek, az előbbi esetben meg több extraprofit marad a tulaj zsebében.
Tekintettel arra, hogy a vegyiparnak és az építőiparnak kell a kén, ráadásul nagy mennyiségben, a kőolajokból könnyen lehalászható kéntartalmat már eleve lefölözik.
Így a nehézolajokból is.
Pláne, hogy a kén lefölözése akkor zajlik első körben, amikor a nyersolajat elkezdik "főzni", azaz finomítást megkezdik.
Szóval a nehézolajok kéntartalma max 1-1,5% körül lehet. Max...
Pláne, hogy a gépgyártók az égéstermékből kiváló kénessav roncsolása elkerülése érdekében ELEVE* meghatározzák a maximális kéntartalmat és azt be is tartatják.*
Persze a fejlett nyugat-európai energiamérlegben kíváncsi lennék a szén hányadára és a szenes erőművek kénterhelésére, kéntelenítés ide-oda...
.........................
*Sokunk szeretett Láng gépeire már az 50-es években meghatározták a maximális kéntartalmat és a MAHART alapvetően nem is tankolt akármelyik "kúton".
Tudom, mert van ilyen művem szalmiákos másolatban.
Hamarost vízen lesz, már tényleg nem kell sokat várni. IGOR MOMOT (IHOR átírással) ex DNEPROPETROVSK, ahogy korábban megírtam (bár akkor még csak fejben dőlt el az ötlet).
DNIPRO jövőre dolgozni fog, a szerződést aláírták.
Azzal pedig maximálisan egyetértek, hogy kéne egy magyar óbudai. Most az UDP-nél nyitott kapukat lehetne döngetni ez ügyben. Veszek is lottót a két ünnep között.
Nekem meg szakmám. A MARPOL ide vonatkozó fejezete kőkemény szabályokat és előírásokat tartalmaz a szennyvíz kezelésére vonatkozólag, a személyhajókra kifejezetten keményeket. Ezeket nagyon nehéz megkerülni. És nem is nagyon próbálkozunk. Van, amit elhiszek a cikkből, a "magic pipe" létező stikli, de nem szennyvízre vonatkozik. Olajos fenékvízre.
Egyébként roppant egyszerű: tiltsák ki ezeket a környezetszennyező hajókat Southamptonból.
(Nem fogják, mert 100 tonnánként 5 font s utasonként másik 7,5 font a lerótt kikötői díj, amihez semmilyen szolgáltatás nem jár, csak a kikötőhely).
Hogy mennyire igazak a számok, azt nem tudhatom és lehet, hogy valamelyest szenzációhajhász egy kissé, de abszolút lehet alapja, amikor a szennyvízkezelésről és a szennyvíz kibocsátásáról írnak, azt meg sajnos elég helytállónak gondolom. Na ja... a nagy profit mindenkinek kell, a kiadás már kevésbé... a környezetvédelmi szempontok megint kimaradtak valamelyest...
Ami a pesti szállodahajókat illeti, sajnos nemegyszer látom, hogy olaj került a Dunába... az ilyen és hasonlókat én is szigorúan büntetném.
Kicsit szenzációhajhász. A nehézolaj kéntartalma maximum 3,5% lehet. Manapság ha megfeszülsz sem kapsz sehol 3,0%-nál nagyobb kéntartalommal. Elhihetitek, van rutinom szemétkezelésben. Rohadt dühítő, hogy mi betartjuk az ide vonatkozó MARPOL utasítást, de a kikötők 80%-ban még pénz ellenében sem tudjuk a gyűjtött szemetet kiadni.
Ennek ellenére nem hiszem, hogy a cikkben leírtak igazak. Láttam Miamiban, ahogy a szemetet, a szennyvizet és a szennyolajat kihajózzák ezek a szállodahajók (a szennyolaj az alig több, mint egy konténeresen).
A szennyvíz kezelése pedig csak a nagyon régi hajókon gond csak. Az új, 8-12 évesnél nem öregebb rendszerek majdnem tökéletesen megtisztítják a szürke- és a fekete vizet.
Ugyanakkor 7-8000 ember naponta szemetet termel, szenyvizet termel, igen. Ha ezt nem a hajón teszik, hanem otthon, akkor az nem környezetszennyezés?
(Egy biztos: azt a szállodahajót, amelyik a szemeteszsákjait a Dunába dobja, különleges szigorral büntetném. Megtiltanám kikötését, vagy valahogy kitiltanám az országból, kemény pénzbüntetést adnék neki, parancsnoka papírját bevonnám. (Legalább helyére kerülne a nautika-szálloda hierarchia.) Ennek érdekében annak is örülnék, ha ennek megfogására a hatóságok jelentős forrásokat kapnának.)
A gőzöst eredetileg a genfi tavon használta Ottó főherceg, tőle szerezte gróf Esterházy Miklós József. Ő azért adott egy versenylovat érte cserébe, mert jószágkormányzója, Feszty Lajos (Feszty Árpád testvére) megszabta, mennyi pénzt költhet egy évben, és ez a költség már nem fért volna bele az azévi keretbe. A gróf a tatai tavon hajózott vele, de pár év múlva megunta és két festményért cserébe így került Feszty Árpád birtokába. A festőművésznek azért volt rá szüksége, mert a szülőfaluja, Ógyalla (ma Szlovákia), melletti kingyespusztai tanyája (ahová pihenni járt és ahol például a Magyarok bejövetelének főalakjairól a vázlatokat készítette) nehezen volt elérhető a mocsarak miatt. Mivel 1894 őszétől vendégek kezdtek járni hozzá (Gárdonyi Géza, Pósa Lajos, Bársony István, Lányi Géza) az ő utazásukat megkönnyítendő - szerezte be a hajót, mellyel a komáromi vasúttól a Vágon és annak egy holtágán át közvetlenül megközelíthető volt tanyája. A hajó a képen feltehetőleg egyik első útján lehet Feszty esetleg ekkor akarta komáromi kikötőjében elhelyezni - ezért is lehetett meglepetés neki, hogy ilyen vízállás mellett nem juthat át a győri híd alatt. Útitársai, akik ezen a képen nem látszanak, egy ugyanekkor készült Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárában található felvételen azonban igen barátja, Herczeg Ferenc, író és Hegyessy Mari, színésznő. Az épp készülés alatt lévő képek melyeket az újságcikk említ a Komárom vármegye részére készített Bánhidai csata című festmény (ma Dunamenti Múzeum, Komárom, Szlovákia), illetve talán a tervezett, de nem megvalósult Özönvíz c. körképéhez készített vázlatok. A felvétel készítője - feltételezésem szerint Eggenweiler Miklós győri fényképész lehet, akinek a kép helyszínétől nem messze volt a műterme.
Győri Közlöny, 1895. április 7.
"A Feszty bejövetelét Győrbe különben igen érdekes esemény előzte meg, mely habár nincs olyan nagy jelentőségű, mint a mi a Magyarok bejövetele" festésére inspirálta mégis igen kedves dolognak tartjuk elmondani.
Van Fesztynek egy csinos, könnyű járású kis yachtja mely mióta megépült, a legjobb családok tulajdonát képezte; így többek közt Ottó főherceg is sokszor találta benne gyönyörűségét, aztán egy drága versenyparipáért másnak adta el, ez a más megint Fesztynek, a ki árvizeket szemlélni indult el rajta.
A neve a yachtnak DÉVÉR" s néhány nap óta végzi az expedíció szállítását, gazdag tanulmányt nyújtva ezáltal a művésznek egy nagyobb koncepciójú képhez.
Tegnapelőtt azonban Győrnél zátonyra jutott.
Képzelhetni, minő nagy lehetett a veszedelem.
A yacht kormányosa, egy balatoni halászember, kétségbeesve kapkodott az ó-szilvóriumos butykosa után melyből midőn hatalmasat kortyantott volna, a hajó már lecsúszott a veszedelmes zátonyról s vígan siklott tova a zavaros, piszkos vizeken."
Végül is megtaláltam német gyártásu hajó. talán Kladovoban még megvan. A Zsidó szinodusban is volt része akkormég eredeti nevén. A mi Erzsébet királynénkal a filmen is látható-bocs
Azt hiszem ennek a modellje/kísérleti példánya van felépítve Münchenben a Deutsches Museumban egy teremben (abban, amelyikben a régi Erzsébet híd modellje is van - sokáig nem is volt rá kiírva, hogy micsoda, "kifelejtették" a táblát). Ott írják is, hogy állítólag kevesebb anyagból megépíthető, mint egy hagyományos kábelhíd. Ennek ellenére nem látni sok helyen. Mondjuk ha felmegy rá az ember és elkezd ugrálni, akkor rendesen mozog.
Ez semmi más, mint mérnöki exhibiionizmus. Simán kiadta volna a fix vízfelszín felett egy ívhíd is, hogy gyalog meg max kerékpárral átkeljenek, pláne, ha csak sétahajó forgalom van alatta.
Álldogáltam a fényképezőgéppel a kezemben ma reggel, mert jég van bőven :) jött a Roham kifelé, gondoltam tör egy kis jeget nekünk :) de megállt a híd előtt :( a Jégtörőn semmi mozgás :( BKk hajók hétvégén nem jönnek erre :( Na mindegy egy kis jégcsáklyázás jó reggeli torna :)
Emlékeim szerint (de majd ha nem felejtem el megkérdezem a motorszerelőktől, hogy ezek jók-e) a főgépek mindkét oldalán a gépalap és a motor alá szerelt keret közé 4-4 db baromi masszív lengéscsillapító és rugó volt elhelyezve (kb. olyan elrendezésben mint a motorkerékpárok hátsó villájánál) és a csavartengely összekötése periflexxel volt megoldva. Kár hogy akkor még nem fotóztam, az indítás, leállítás nagyon meggyőző volt. A többi köd. Fiatal titánként a műszaki megoldás értékelését még nem végeztem elég alaposan.
Miskolcék esetében +- igen (üzemanyagtároló lett belőle, ill ezen morogtak sokáig, hogy egy hátulhajtós-fordulós kötelék esetében nem szerencsés, ha ilyen közel van egymáshoz a két hajócsavar és nem éltek a gép arrébbhelyezés lehetőségével), ill. a Tahiék esetében úgy tudom, hogy nem.
Mondjuk én megértem azt is, amit CB mond, mert magamtól nem nézném, már attól a fejtől is vinnyogok, amit a felkonfban vág, de ha már hallottam a konyhából... :-)
A fortepan oldalon 1944. április 14-i légifelvételek Budapestről. Újpesti öböl, Óbudai hajógyár, épülő Árpád-híd környéke, stb. Csak egy példa: fortepan_109026 Óbudai hajógyár
Mindenesetre úgy emlékszem, abban volt 48-as SKL flexibilis alapon lengéscsillapítókkal ellátva, ha indult/megállt a gép befelé vagy kifelé bólintott . Halálos.
Tényleg érdekelne a használhatósága. Ugyanis, így kézben tartva, eléggé nehéznek találom. Kételkedem benne, hogy egy felnőtt és felöltözött embert is képes lenne a vízfelszínen tartani.
Bármelyik öregebb hajósnak meg kell tudni csinálni. A fiataloknak nem kell, mert nem ilyen gyűrűk vannak. Azt nem mondtam, hogy ők nem tudják megcsinálni. De nekik nem kell hivatalból tudni. Nem ördöngősség a betűsablon kivágása sem.
A törés ragasztószalagozása alatt patexvel vagy műa. ragasztópisztollyal is összefogathatod.
Úgyis dísznek lesz, nem akarsz fejen dobni vele senkit.
Lehet, hogy szerencsém volt, de a 45 év alatt egyszer sem láttam használni. Menteni mentettem, de akkor sem vágtam fejen vele senkit, csak volt.
Gondolom, hogy optikai tunningot tervezel. Nekem ugyanilyen feliratú és valamivel rosszabb állapotú jutott. A régi gurtnik maradványait leszedtem. A repedések helyén a kartondobozok leragasztására használatos műanyag szallaggal körbetekertem. Új gurtnikat kapott és néhány rétegben újra mázoltam. Azóta a negyedik emeleti szobánkban áll készültségben.
A segítségeteket szeretném kérni az alábbiban. A képeken látható mentőövet szeretném egy kicsit rendbe hozni. Sajnos a gurtni már nagyon szakadt volt rajta, így azt le kellett szednem.
Mit lehetne ezzel esetleg tenni? Valakit esetleg tudtok, aki ilyen mentőövek felújításával foglalkozik?
Mondjuk, ha a fartartály(ok) tele a Bányászon, Szombin töküres, a vízgátnál meg fordítva, rögtön ilyen "seggreült" képet láthatunk a két kép viszonylatában.
Viszont - és amiért megkövetlek, mert véletlenül sem akartalak megbántani - azt mondod a Szombi sose volt fehér kerékállású.
Én ebben tényleg nem kételkedem, mert nincs is róla infóm.
Olyan lehet, hogy a kerékállás hátsó részét más színűre festették mint a másik három oldalát?
Láttam már ilyet, és inkább csak laikus a kérdés...
No akkor jó. Akkor hegymenet. Azt hittem, hegynek hosszabb kötéllel nyomtátok. Igaz, már akkor is bőven megvolt az aschachi zsilip, amikor te arra jártál, tehát már akkor sem folyt azon a szakaszon, ahol szerintem a kép készült.
Ezekből is több van, mint pl Au-ból. Ez kb. a 2192-2193-nál van, kb. 5-7 km-el a schlögeni hurok felett a bal parton. Közvetlenül a Duna mellett csak pár ház van, a többi valahol fent a hegyen. Ott van valami várba kialakított hotel, ami hasonlóan mutat a vízről. (Legalábbis emlékeim szerint.)
Bekerült oda még egy kis kormány-hidraulika rendszer is, és a főgép rendszerei sem csak a motorból állnak, mondjuk kicsit erősebb gépalap, más tengelykapcsoló stb...
Szia! A logika jo volt csak az elojel mas. A regiszter szerint a 381 tonnas Szombathely ms a fogep cserevel egy idoben 356 tonnara konnyult. Nem gondolnam h a ket fogep kozott 11,5-11,5 tonna volt.
Én vettem a fáradságot, és elkértem a képet eredeti méretben a készítőjétől. (El is küldte; köszönöm itt is!) Ott elég tisztán látszanak feliratok: a SZOMBATHELY van legkívül, mellette a TATABÁNYA. A többi név takarásban van. A partfalnál legbelül nem olvasható a hajó neve végig; talán lesz, aki ennyiből is kitalálja.
Ma este indítottam be :) már csak kíváncsiságból :) kicsit tölteni kellett az egyik akkut, de indult :) az már nyáron sem volt a helyzet magaslatán :( ha már lemásztam a géptérbe a vízzel molyolni kicsit :) unja az asszony a vödrözést :)
Kétségtelenül, de valszeg azt is tanítják, hogy a védelmi minisztérium és a kormány az nem a a parlament része.:-) Törvényjavaslatot meg valszeg nem terjesztett senki a parlament elé, a hajóval kapcsolatban.
Ha jól hüvelyezem, a Nagy Dunán nem lesz menetrendi hajó, csak szárnyas, de az naponta, a Kis Dunában viszont naponta megy hajó Esztergomba áprilistól októberig +1, főszezonban 2 szentendrei járat.
Ha maga az állam akarja, akkor nyilván van rá pénz...
Vagy akkor írják azt, hogy nem akarták, ergo nem adtak rá pénzt.
-------------------
az, ott, arra felé = demokrácia.
nem úgy működik, hogy Theresa May-nek álmában kisvasúti/hadihajós élményei vannak és emiatt, másnap az angol parlament 99%-os szavazataránnyal megszavazza, hogy brit nemzeti érdek megmenteni azt a hadihajót.
arra/ilyenre vagy volt már betervezve (évekre előre) pénz a hadi költségvetésükbe és akkor megmentik,vagy nem volt és akkor nem mentik meg, kivéve ha civilek összedobják rá a pénzt.
most nem dobták össze. pontosabban valamennyit összedobtak, de az kevés volt.
-------------------------------------
más
Nem az állam akarta, hanem az állam egy kicsi részterülete (Honvédelmi Minisztérium), annak is egy, még kisebb része, tengerészet akarta.
Pazar a kép, emlékszem, amikor gyerek voltam és Lengyelbe a régi 2-esen mentünk a téli kikötő mellett mentünk el mindig és tele volt hajóval...Ehhez képest...
Ami a tolót illeti én Mamula helyett inkább a Csongrádra tippelnék a fara miatt, persze lehet, hogy rosszul látom...
Nagyon jó képek, a Moszkvákkal bepróbálkozom. Jobbról balra: BOGDÁNY, NAGYMAROS, SZŐDLIGET... ez a három egyértelmű, mert leolvasható. Utána VERŐCE, mert akkoriban a rendezvényes Moszkvák közül csak a VERŐCE kapott szalagfestést, és a közeli képen, ahol csak az orrok látszódnak, belátunk az üvegen, nem kiránduló üléssoros az elrendezés.
Az ötödik Moszkvára nincs tippem. :(
A három nagy pedig szintén jobbról balra TÁNCSICS, RÁKÓCZI, HUNYADI, de ez mondjuk egyértelmű a jellegzetesen különböző popsik miatt.
1988 ban ezekből a típusokból csak 4 db vontató üzemelt. ÓZD, DOROG, TATABÁNYA, SZOMBATHELY, a többi már toló volt. A Gödöllő 1971 ben leállították mert csak egy főgépe működött.
Nem voltam már ittthon mikor törtétek :) amúgy biztos lett volna kép :) utána max. letoltok :) Ma reggel a Tabán tört jeget :) megsajnált mert mert lehet látta, hogy szerencsétlenkedek a csáklyával :) egy kicsit lendületesebben jött és ment is mint szokott :) a jég meg nem bírta :) a hullámzást :)
Az uszály bal eleje volt csúnyán horpadva és törve. Az első raktérbe bepillantva a túllógó orrfedélzet alatt ki lehetett látni a vízre- ott volt rajta egy kb másfél méteres hasadás. Ennek a szintje fölé kellett tehát emelni a klumpetet. Gondolom, rálapolnak majd és úgy viszik el. Üdv! :) Davos
Davos videóján ott a magyarázat: körbe homokzsákolták előbb a hátsó, majd annak ürítése után sorban a többi rakteret. A videón szépen látszik, amikor a szivattyú beindulva habot vet a vízen. Szerintem zseniális. :-)
Valaki magyarázza már el legyenszíves a lajikusoknak (mint én), hogy most akkor az a bajai süllyedt uszály hogy a bánatba került a víz alól a víz fölé mindenféle látványos segédeszköz nélkül. Kiapadt tán?? Pedig már azt hittem, fotelból nézhetem végig a kiemelés szakszerű műveletét! Köszönöm!!
A turizmusban (ha az ember nem pl. sízéssel foglalkozik) a dolgozók ilyenkor a következő éven dolgoznak, ami kisebb mint 100 %-ban van készen. :) S majd készen lesznek, tálalják. Ki részletekben, ki egyben. Addig marad a következő év. De nálam is találhatsz már 2017-es Passnave-s ajánlatot, egészen le a deltáig. (Kicsit kell hozzá takarékoskodni, mondjuk kevesebb sört inni. :) )
Na de kolléga, ez egy 2016-os menetrend. Amúgy a hozzám beröpködő dunai madarak is azt csiripelték, hogy nem lesz bécsi szárnyas.
Szerintem Pesten többet is fizetnek. Lehet kb. 30 milliós bevételük Meszesen. Ebből lejön a 8 millió, a parti kormányos, a ponton fenntartás, mondjuk évi 15-20 millió.
Gondolom a szemétért és vízért pluszban kell fizetnie a hajóknak, máskülönben Kalocsa már kezdhet is egy szemétégetőt építeni, amibe egy szerényke 15-20 zsákot mi is bedobnánk. :)
A kép címe Őrkénytől kölcsönözve:
Ez melyik?
ajós szemmel azonnal látható, melyik a Szombathely.
