"vagy elég, ha csak a páradús kifúvott levegő hőmérséklete van fagypont fölött."
A hőcserélő fagymentesség azt jelenti, hogy a hőcserélőben a kimenő ág leghidegebb pontja sincs fagypont alatt.
Van egy bejövő/kimenő hőmérsékletkülönbség/hőlépcső (amely hőcserélőtől, hőmérséklettől, légsebességtől stb. függően eltérő+változó érték!). A bejövő hideg hőmérséklete a hőlépcsővel alacsonyabb, mint a kimenő. Tehát amikor a hőátadási hőlépcső pl 4 fok, akkor még mínusz 4 fokos bejövő hideg levegő sem képes sehol fagypont alá hűteni a kimenő légcsatorna belső felületét. Tehát ilyenkor még mínusz négy fokban sem kell az előfűtés, csak ez alatt
és akkor is csak éppenhogy annyi előfűtés szükséges, hogy meglegyen a -4 fok.
Egy kérdés. Az előfűtő a bejövő levegőt 0°C fölé melegíti, vagy elég, ha csak a páradús kifúvott levegő hőmérséklete van fagypont fölött. Tehát a beszívott levegőt lehet valamivel O alatt tartani. Megfagyaszthatja az ellenáramú kondenzátumot?
A lényeg szerintem, hogy a helyiség "átjáró" vagy "ott-tartózkodó" jellegű. Egy előszobánál pl szerintem bőven elég az átáramló levegő, de pl nappali esetén már szükség lehet befúvási pontra olyan sarkokban, amely nem esik bele az átjáró levegő útvonalába.
Egy olyan központi előtér, melynek egyik oldalán lenne két befúvásos helyiség, míg másik két oldalán (nem szemben) lenne összesen három elszívásos helyiség.
Amikor elkeszult a cso a csoben rekuperatorom, akkor mertem ertekeket. Nekem az egesz rendszer a padlason van, csak az anemosztatoknal van atvezetes a fodemen, igy a szoba homerseklete nem befolyasol semmit. A homero erzekeloje ugyis minden esetben a csobe van felszurva. Mar nagyon pontos ertekekre nem emlekszem, pedig akkor azt hiszem megirtam a topikokba, ahol annak idejen jelen voltam. Kinti homerseklet, ha jol emlekszem 9,5C°volt a kifujt levego 12C°korul , hazban a levego 22C°volt es a befujt levego pedig 20,5C°volt, de a kinti es a benti aratartalom mar megkozelitoen sincs a fejemben. De tudom, hogy akkor a szamitasok alapjan 82% feletti ertek jott ki hatasfokra.
Tlen neha szoktam kint merni a homersekleteket. Nagyobb minuszokban a ket homerseklet kozott atlagosan 3C°szok lenni a kulonbseg. Tehat ha kint -5C°van, akkor a kifujt levego -2C°korul van. A rendszer 21m hosszu.
Hatásfok ide-termodinamika oda, van-e valakinek konkrét mérési eredménye egy-egy rekuperátornál, hogy adott külső/belső hőmérséklet esetén ténylegesen milyen hőmérsékletű a befújt levegő? A gond főleg az, hogy hol mérjük, mert ha a szobában az anemosztátnál, akkor az megtévesztő, mivel ott már keveredik a szoba levegőjével. A legjobb közvetlenül a hőcserélőn belül mérve lenne ez érdekes, csak ott viszont nehezen kivitelezhető egy gyakorlati mérés - a gyári adatokban annyira pedig nem bízok..
Azt még megértem, hogy nagyobb cégeknél alkalmazni kell a nagyfőnök félhülye sógorát is, de egy kiállításra miért őt viszik ki (vagy ott miért engedik emberek közé), azt már nem értem.
Vagy az is lehet, hogy ő a legokosabb annál a vállalatnál :)
elvégre köztudott, hogy egy termék értékesítéséhez nem mgas szintű szakmai tudás kell, hanem orcátlan marketing...
Nekem meg azt mondták a Construmán, hogy a nem entalpiás hőcserélő maximális hatásfoka 66% (termodinamika egyik főtételére hivatkozott). Tehát a 98%-os hatásfokúként reklámozott gép az a 66% 98%-a. Az entalpiások a párában tárolt energiát is visszanyerik, így annak a hatásfoka 80% körülre is fel tud menni.
Az elektromos elő- és utófűtéssel kapcsolatban és is összefututtam a múlt héten egy kedves mérnök hölggyel, kérdésemre a pontosan elmagyarázata hogy miért nem az egyébként is frissen betervezett kondenzációs gázkazán fűti a levegőt kaloriferekkel negyed áron. A pontos válasza: Csak és mert, ezt így kell, máshogy nem lehet, és már amúgy is megvetette! Ez ellen észérvet nem nagyon tudtak felhozni, én meg nem folytattam a parttalan vitát, nem én fizetem sem őt, sem az üzemeltetést. Volt még amúgy más probléma is...
A minap volt egy érdekes beszélgetésem egy épületgépész mérnökkel, aki szellőzőrendszereket (is) szerel: azt állította, hogy a rekuperátorok hatásfokát úgy kell érteni, hogy ha a kinti/benti levegő mértani közepe a befújt levegő, akkor 100% a hőcserélő hatásfoka. Szerintem (illetve minden neten található infó szerint is) pedig az a hatásfok, hogy a kinti/benti levegő hőmérsékletkülönbségéből mennyit nyerünk vissza.
Az Ő értelmezésében pl a 100% azt jelenti, hogy a kinti -20 fokos és a benti 20 fokos levegő esetén a befújt levegő 0 fokos lesz. Így állítása alapján egy 70%-os hatásfokú rekuperátor nagy hideg esetén még mínusz fokos levegőt fog befújni is. Kétszer is visszakérdeztem, hogy jól értem-e, de tartotta magát az álláspontjához, pedig szerintem ez meglehetősen nagy szarvashiba egy épületgépésztől. Vagy van valamilyen körülmény, amilyen szempontból igaza lehetett?
(Egyébként az egész hatásfok téma úgy jött fel, hogy mindenképpen fűtőszállal ellátott rekuperátort akart javasolni.)
Nekem nincs szuksegem a paravisszaforgatasra, mert nem tartom egeszsegesnek a dolgot. Ami cseppfertozessel elkaphato, az nekem ne jojjon vissza az elhasznalt levegobol, nem azert akarok friss levegot a hazban, hogy eleve fertozotten jojjon vissza esetleg. A cso a csoben rekuperator meg nagy minuszokban nem fagy be es szett ,a halmazallapotvaltasbol keletkezo plusz ho segit a friss levego felmelegiteseben. Legalabb is remelem, mert a kis hokristalyok amikor lathatoak a kifujt elhasznalt levegoben, akkor ez biztosan mukodik.
A parat meg telen 36%-nal lejjebb nem lattam a hazban, igaz ez mar nagyon kozeliti a megengedett also ertekhatart, de meg elfogadhato.
Googleba ird be : Paul rekuperator .pdf, ha sikerul ratalalnod, ott emliti a paravisszanyereset, igaz a sokristalyokat a kiallitason szerzett katalogusban olvastam.
"hanem az esetleges rafagyastol, mert a jeg tagulasanak nem bir egyaltalan ellenalni,"
Ha az anyag nem zárt cellás szerkezetű, akkor a cellákba bejutó víz megfagyáskor talán tartós anyag-roncsolást is okozhat.
"hanem a sokristalyok nyelik el es valtaskor ugyanonnan kerulnek a friss levegobe."
Én próbálkoztam pár féle kristállyal (só, szilikon) és az a fele igaz is volt, hogy gyorsan magába szívja a nedvességet, de egyik sem volt hajlandó ugyanolyan gyorsan meg is szabadulni tőle. Volt, amelyik csak nagyon lassan adta le (100-1000-szer lassabban) és volt amelyik még most is vidáman őrizgeti a hónapokkal ezelőtt felvett nedvességet.
Szóval ha valaki tud részleteket a villámgyorsan kiszáradó sókristályokról, az ossza meg velem. A Paul-féle szerkezetről van valahol részletes anyag az interneten?
Nem a muanyag lapok nyelik el a vizparat es onnan at a friss levegobe, hanem a sokristalyok nyelik el es valtaskor ugyanonnan kerulnek a friss levegobe. A Paul hocsereloknel is van ilyen megoldas.
Szerintem a leirasban nem is annyira a vizcseppektol feltik a hocserelot, hanem az esetleges rafagyastol, mert a jeg tagulasanak nem bir egyaltalan ellenalni, tul gyenge a toresre es szakitasra, ezert a hirtelen nyomasvaltozasoktol is ovni kell.
Igen, még jobban megnéztem és igazad van. A lemez anyaga a polikarbonát és a tokra PS van írva tehát az polisztirolból van.
Azért egy tejfölös pohár vagy egy borotva nyele elég jól bírja a vizet szerintem :-)
Az újabb hőcserélőkben alkalmazzák az ún. enthalpiás betéteket amik valamennyi páratartalmat is átengednek ott lehet hogy pl. már habosítva van a polistyrol. Ez a hőcserélő egyébként nem olyan?
Mi a baj a polisztirollal? A CD tokok jól bírják a vizet. :)
Jobban megnézve nem polisztirol az anyaga, mert az ugyanúgy víztiszta, mint a polikarbonát (Lexan).
Nem kevered Te össze a dolgokat??? A CD tok szeintem nem polisztirol, a polisztirolt én szinte csak habosított anyagként láttam a hőszigetelő EPS táblákat készítik ebből.
