Ismét egy levélből szemelgetnék, ugyanis legnagyobb örömömre engedélyt kaptam rá.
Az idézőjeles részek egy emilből származnak, oda kell figyelni...
"Nem fajulhat-e el a dolog? Neem lesz-e belôle rossz értelembe vett perverzió, függôség, nem fordul-e mind keményebbre az egész? Hiszen ez addig lehet szép és érdekes, amíg a szexualitás dimenzióinak
kiterjesztését szolgálja, és nem görcsös kéjvágy."
Sajnos elfajulhat, mind minden más, ha az, aki műveli, vagy érintett benne nem képes a saját belső egyensúlyát fenntartani. Semmire nincs biztosíték, ami az én értelmezésemben azt jelenti, hogy egy labilis lelkiállapotú emberben - krízishelyzetben - teljesen átértékelődhetnek azok a tudatos vagy tudattalan szabályok, ami szerint addig élt és bármi megtörténhet - ez fokozottan veszélyes, ha valaki olyan műfajokban mozog, mint a BDSM. Görcsös kéjvágya bárkinek lehet, ez nem függ a "stílustól", de fokozott a hiányérzet, ha olyasmi hiányzik, ami nem könnyen pótolható.
Engem teljesen átitatott a BDSM fűszere, a szexualitás fogalmához kapcsolódik, elválaszthatatlanul.
Ha nincs, akkor szenvedek tőle, ha van, akkor feloldódok benne és kiteljesedik az életem.
Most, hogy nincs már partnerem, nagyon hiányzik, de ezzel együtt teljesebbnek érzem az életemet...ha soha többé nem lesz olyan Nő, akit így szerethetek, akkor sem bánom, hogy ezt a bélyeget viselem, mert olyan élményekkel gazdagított - testi és lelki síkon - amelyek nélkül nem lehetnék az, aki vagyok...
Rossz értelemben vett perverzió akkor lesz belőle, ha azzá tesszük mi, beavatottak...
"írtad, hogy egy lezárult szakasz miatt megint csak az álmaidban maradnak azok a vágyak, melyeket eddig
meg tudtál valósítani. Nos, én már sajnos így vagyok, amióta a szexualitás öntudatra ébredt bennem. 14 éves koromtól vannak bennem ezek az SM vágyak, mint említettem, inkább mazoként. Szintén azóta imádom a biszex lányokat, és eszméletlenül izgatna a hármas szeretkezés. Ezenkívűl a lábfétisizmus, ami a leginkább kivitelezhetô, hiszen ehhez általában kedvezôen álltak a partnereim. Újabban pedig egyre erôteljesebb bennem a sado oldal is, ez is meglepôen ért. Sôt, egy újabb fétissel bôvült az érdeklôdésem, úgy 5-6 éve egyre inkább izgat a golden shower....
...Minden szeretkezésem alkalmával elôkúsznak ezek a visszafojtott, oly régóta vágyott fantáziák, elképzelem, hogy a barátnôm kikötve, miközben egy másik lánnyal együtt izgatjuk, vagy éppen ôk ketten szeretkeznek elôttem, miközben én vagyok lekötözve... meg rengeteg, rengeteg sztori, amit azóta
megálmodtam, kitaláltam, kombinálva a dolgokat... Én ezt elég kétségbeejtônek érzem. Sose lehetek önmagam, mindig kettéhasad a a személyiségem, egyik szeretkezik, és élvezi is, a másik valahol egész
máshol, a saját magam teremtette világban kalandozik, de közben ügyesen kontrollálja a valós énemet.
És hiába volt fizikailag, lelkileg is jó a szeretkezés és fantasztikus az orgazmus, mindig marad egy hiányérzet, állandóan ott settenkedik a leklkem hátsó zúgában, és rág belülrôl."
Kedves Barátom, amit leírtál, az a fenti kérdésedet meg is válaszolja, nincs szükség az én fontoskodó
kommentáromra...Nem akarlak elszomorítani :-))),de máris függő vagy...
Ha küzdesz ellene, akkor le fog győzni, ha átengeded magadon, akkor ellenőrizheted és egyszerűen el fog varázsolni...de ezt már úgyis tudod....
egyrészt a házasságdolog miatt, - maximális együttérzés. nyilván nem tudom beleképzelni magam a helyzetbe, de vannak fogalmaim. hát nem irigyellek.
kettő, hogy itten nipple torture. gyerekek, a tűre én ugyanazt tudom mondani, mint a Gothic atyánk a suspended bondage-re, veszélyes sport, óvatosan vele! nem sok szexshopot talál az ember, ahol rendesen csomagolt tű kapható, mindenesetre a sterilitás az összes olyan gyakorlatban kulcsfontosságú, ahol a tárgyak bemennek a bőr alá, vagy bármilyen élő szöveten áthatolnak - és különösen egy női mellbimbó esetében, én nem hiszem, hogy lehet az ember elég körültekintő... magam részéről irtózom a tűtől - ha én szúrok, talán még jobban is, mint ha engem szúrnak. egyetlenegy csaj volt, aki ilyesmit szeretett volna, és kiválóan meg lehetett oldani csiptetéssel is, tudom, hogy nem ugyanaz, de nem akkora a különbség, hogy érdemes lenne a tű kockázatát vállalni.
A japán képek először izgatóak, aztán rájön az ember, hogy az európai szimetria látás miatt zavaróak.
Olyanok, mint a japán kert. Mindig van valami asszimetria. Hol egy lefelé komponált kikötözésen felfelé egy láb. Az egyik kéz kivéve a bondage ruhából.
Gothic, kedves,
talán elnézed nekem tájékozatlanságomat, ha már egy házban lakunk...de mijaz a "Vanilla"? Erről a szóról csak illat és szín érzeteim vannak, számomra egyelőre talány, mi köze van a szexualitáshoz...
Idéznék néhány gondolatot egy levélből...Engedélyt kértem és kaptam a küldőtől arra, hogy a topicban reagáljak rá...Ha megengedi, akkor a többi leveléből is idézek majd...
"A japánok tényleg tudnak valamit, sok ilyen izgalmas képet láttam neten,
de azért valami zavart.Tudod, én tisztában vagyok vele (saját tapasztalatból), hogy a fájdalmak
bizonyos fajtái kimondottan kéjesek is lehetnek, tehát amellett, hogy okoznak némi kínt, a gerjesztett gyönyörérzet jóval erôsebb. Viszont csakis ebben az esetben tudom elfogadni a szexben a fájdalomokozást. Pontosabban ez az, amit el tudok viselni, és úgy érzem, ha a partner is élvezi ezt a fajta kéjt, akkor is csak addig szabad elmenni a fájdalommal,
amíg nem érzi gyötrônek..."
"Csakhogy ilyen képeken gyakran meglehetôsen durvának tetszô dolgokat
műveltek azokkal a lányokkal (arról nem is szólva, hogy páran közülök kissé
túl fiatalnak tűntek...
... Szóval nem úgy tűnt, mintha a megkötözött lány ezt élvezte volna, sôt,
kimondottan szenvedni látszott. Nos, az ilyesmi engem éppenhogy zavar, sôt felháborít, pont azért, mert amint a kéj felôl a fájdalomba billen a mérce, részemrôl azonnal elromlik a dolog."
" Én gyönyört adni szeretek, élvezetet szerezni. Ha valakinek ehhez a fájdalmon keresztül is vezet egy kalandos út, akkor nyilván szívesen kipróbálom egy adott szintig. (kikötözés, csipesz) De el nem tudám képzelni pl., hogy megverjek valakit, még ha ezt kérné is."
" A másik favoritom (nem véletlenül, mivel elég láb-fétisiszta vagyok) a meztelen megkötözött láb, különösen, mikor a nagylábujjak is össze vannak kötve, illetve a hogtied módozatok."
"Egyik kedvenc képem, mikor két lány fekszik háton keresztben
összekötözött lábakkal, úgy hogy az egyik jobb lábujja a másik bal lábujjához van
kötve, és a harmadik lány hason fekve, lába hátul a csuklójához kötve a szájába
veszi a lábujjukat... Érdekes, mennyire fura dolgok izgatják fel az embert... vajon miért találom gyönyörűnek ezt a bizarr képet?"
"Ami viszont rettentôen izgat, az a különbözô nipple torture módozatok....
...szerinted valóban kéjes lehet egy nőnek, ha tűt szúrnak a mellbimbójába, vagy teleböködik velük a mellét?"
"Sajnos eddigi barátnôim, akik azért hajlottak ilyesmire, csak a szimpla megkötözésik, kikötésig mentek el... a nipple torture már túl soknak tűnt ahhoz, hogy egyáltalán megemlítsem...."
Úgy érzem, hogy a leírtak nem szorulnak igazán semmiféle magyarázatra, egy kivételével:
A tű kegyetlen műfaj, de néha a látvány rosszabb mint az érzés...a piercing-et is ki lehet
bírni...Nem hiszem, hogy sok nő élvezné a dolgot, én még egyet sem találtam, de nem is kerestem soha - ha mégis lenne ilyen és számára ez okozna örömet, hát rajtam ne múljon:-)))))
Amit kedves ismeretlen műfajtársam leírt, azt egy érvényes és BDSM szempontból nagyon szép Ars Poetica. Ehhez nehéz hozzátenni bármit. Nem semmi...:-))))
Az Előző egy több mint 10 éves házasság volt, van egy fiam...
Valahogy kihűlt a dolog, nem veszekszünk, nem bántjuk egymást, emberi módon kommunikálunk de már néhány hónapja semmi más nincs köztünk...és nem is lesz.
Közös élet, közös anyagiak, közös gondok - közösülés és szerelem nélkül....
Hát ennyi...:-(
Kedves Gothic,
Ne szegyeld azt, ami a valosag. Jomagam is sokaknak mondtam okosat (legalabbis igyekeztem (-: ), es megis elofordult, hogy en kertem masok velemenyet ugyanitt, ahol korabban en voltam az egyik szoszolo mas problemajaban. Mi van ebben furcsa ? Elviselni, feldolgozni magadban mar mas kerdes, de tortenelmi szinten ez teljesen normalis esemeny.
Te vallalod magad, tenyleg, lathatoan - es ez tobb, mint amit sok ember elmondhat magarol.
Meg valami: ha nem veted meg, es ugy erzed, szukseged van ra, itt nyujtom a kezem.
Hahó, Gothic. Úgy látom, jókor érkeztem... Miféle válságról van itten szó?
Amit elolvastam, annak alapján kb ez lehet az a "kockázat és mellékhatás", amit az ember bevállal azzal, hogy mások testét/lelkét kezdi masterelni... Nehéz beleképzelni magam a feelingjeidbe, de nagyjából bejön a kép, hogy mit érezhetsz...
Mi történt az Előzővel? (csak ha nemdurva+nembizalmas)
Úristen, nem hittem, hogy ennyire fog hiányozni a BDSM. Mindíg elértem, amit akartam, nem hiányzott semmi és most, 30 évesen, egy elbukott házasság után visszazuhanok az erotikus álmok szintjére. Gothic, aki sok embernek adott már tanácsot, most maga szorulna támogatásra? Ez hihetetlen...Utoljára tizenéve voltak erotikus álmaim, nem volt szükségem rájuk, mert működtek körülöttem a dolgok, most meglepnek ezek a kezelhetetlen látomások és riasztó módon felborítják a lelki egyensúlyomat.
" Az embert az egyensúly különbözteti meg a csőcseléktől" Paul Muad'Dib (lásd Dűne)
Most akkor mi van? Álmok...
Az éjszaka lidércei játszanak velem, sötét falú termek zugaiban női testek neszeit hallom, lánccsörgés reccsen a csöndben, fájdalmas, misztikus kéj zsongása mindenhol, csöndes ragadozóként lopakodik felém a vágy, karmai élesek, rugalmas testében édes nedvekkel csábít és halálos hördüléssel magához ölel. Nem szabadulhatok, a kísértés démona erős, nem kell más, csak a birtoklás bűne, a fájdalomé, ami gyönyörré szelidül általam, vagy inkább őrült zeneként tombol és ebben a mákonyos extázisban leomlik a tudat fala, megszűnök élni, csak lélegzem és érzékelek, meszire űzve gondjaim magányát.
Meghalnék, hogy újra szerethessek, de csak testek nyirkos gőzét lélegzem, sötétbe húz a furcsa vágy, bár más viseli láncaim, mégis rajtam a szőrnyű teher és a jeges mélyben úszni nem tudok...
...mégsem létezhetek a tudat nélkül, hogy minden hibával együtt vállalom azt, aki vagyok.
A "Vibráció" nem egyenlő a perverzióval. Az én megfogalmazásomban ez egy
igény, egy rezgés, ami zavart kelt és arra sarkal, hogy új utakat keress,egy fajta belső késztetés arra, hogy változtass, hogy másképp csinálj valamit, elégedetlenség ez minden szokványos és "beállt" rutinnal szemben, ilyen szempontból ez egy egyetemes tulajdonság, nem csak "perverz" körök kiváltsága.
Úgy gondolom, sőt, meggyőződésem, hogy ez nem tanulható, nem egy "felvehető" attitűd.
Akiben létezik, akár rejtetten is, abból előásható, ha nincs meg, hát az probléma....
Ez számomra tapasztalati tény is, sajnos.
Egy biztos, "Vibráció" nélkül nincs BDSM, de szerintem értékes Vanilla szex sem...
- A "Vibráció" vagy van, vagy nincs. EZ nem tanulható. -
Ezt csakugyan így gondolod, illetve nem volt még ellenirányú tapasztalatod?
És szerinted ez egy lelki összetevő vagy tulajdonság? MErt ha az előbbi, akkor csak ki lehet ásni valahogy.
Üdv:
Etc.
Kaptam egy nagyon kedves emilt, néhány kérdést tartalmazott, elnézést kérek az írójától, hogy így válaszolok rá. Úgy gondolom, nem sértem meg vele. Köszönöm a levelét és számítok rá...
"Fordult már elő Veled, hogy szerettél valakit, akinek fájdalmat okoztál?"
Igen. Szerettem azokat, akikkel BDSM kapcsolatban voltam, ismertem őket, éreztem
minden rezdülésüket, gondolataikat is meghallottam...Ez nagyon fontos...
NEM csináltam soha mechanikusan a szeánszaimat. Nagyon erős érzelmi töltettel kötődök
azokhoz, akikkel lefekszem. S/M-szex során ez sokkal fokozottabban jelentkezik.
Szétment egy nagyon hosszú kapcsolatom, ami nem csak szerelem, de BDSM viszony is volt. A hiányérzet, és a lelki mélyrepülés majdnem oda juttatott hogy feladjam elveimet egy pusztán technikai és önző S/M szeánszért. A topicban feltett "Kell-e egyáltalán szeretnem valakit, akinek fájdalmat okozok?" kérdésnek ez a gyengeség volt az oka...
"Ez az internet hatása, vagy a hétköznapjaidban is ilyen vagy?"
Természetesen a munkahelyemen nem vagyok Gothic, és ez a dolgok érzelmi hátterére is vonatkozik. Az a nagyon kevés, viszont annál értékesebb Barátom jól ismer és ők a tanúim arra, hogy amit mondok, teszek vagy gondolok, az hiteles és így kerek, ahogy van.
A munkahelyen kívüli hétköznapjaimban pontosan ugyanilyen vagyok. Nem olyan nagyon
nehéz a belső erőt, az akaratot és az érzékenységet összehozni, csak furcsán sérülékeny lesz tőle az ember...
"Arra lennék igazán kíváncsi, hogyan keresel társat, olyat, aki Hozzád
hasonló. "
Nagyon nehéz. Sok embert ismerek, nagyon sok nő van közöttük, de kevésben van meg a vibráció és kisugárzás, ami kell ahhoz, hogy lehetségessé váljon a beavatásuk.
Ettől a halmaztól csak kicsivel nagyobb az, amelybe az olyan emberek tartoznak, akiket egyáltalán érdemes lenne szexuálisan megismerni, és most egyáltalán nem a külalakról
beszélek, a formának és a technikának ehhez semmi köze. A külső megjelenés adottság, ami bizonyos szinten formálható de "hozott anyag", a technikát meg lehet tanulni, de a belső tulajdonságokat, a lelki alkatot ill. egy rossz "kondicionálást" pokoli nehéz - ha nem lehetetlen - átszabni.
A "Vibráció" vagy van, vagy nincs. EZ nem tanulható.
Nekem "könnyű" dolgom van, mert megérzem azt, amit az emberek legtöbbször elrejtenek még önmaguk előtt is, ritkán tévedek ilyen szempontból - néha azok találnak rám, akik "engem" keresnek.
Soha nem élek vissza az emberek bizalmával, ezért könnyebben "kinyílnak" előttem.
Az őszinteség jó befektetés, bár veszélyes, de mindíg megtérül...
Magamban beszélek?
Nem hiszem...de ha így is lenne, akkor is jó nekem...önmagamnak nagyon jó társasága vagyok...:--)
Semmi sem értelmetlen. Tudom, hogy ott vannak kint azok, akiket érdekel.
Van bennem annyi, hogy ezt a topicot még fent tudom tartani egy ideig - egyedül is.
Semmi gond...:-)
Once upon a time...amikor még fiatal voltam és bohó...
Nagyon kellemes sztorim van, három szereplővel: egy barátnőm, én és egy bilincs.
Szereztem egy bilincset akkoriban, ennek külön története van, de nem ide illik...
Az iróasztalomra dobtam és napokig ott is maradt, nem foglalkoztam vele.
Egy nagyon aranyos szőke lánnyal futottam akkoriban, nagyon szerettem volna bevonni Bondage játékaimba, de nem mertem kezdeményezni, nehogy elrontsam jól induló kapcsolatunkat.
Egy alkalommal feljött hozzám. Kicsit rendetlen legényszobám elég kellemes búvóhely volt.
A lány körbejárta a szobát, nézelődött, ahogy ilyenkor ez előfordul... Észrevette a bilincset az asztalon...
-Mi ez...?
- Bilincs...
- Mire használod?
Érdeklődött, de a hangjában nem volt a várt rosszalló felhang. Ekkor bújt elő belőlem a kisördög, nagyon komolyan ránéztem és rezzenéstelen tekintettel közöltem, hogy bizony szexuális játékszer, de másra is jó - ez persze nem volt igaz, mert még soha nem használtam.
- Például mire?
- Például erre...mondtam, és néhány mozdulatta hátrabilincseltem a kezeit és szakavatottan megmotoztam. Néhány pillanatig nem bírt megszólalni, csak állt a szoba közepén megkövülten...Faképnél hagytam és levetettem magam a kanapéra.
- Engedj el!
- Nem...
Érdekes tekintettel nézett rám, szép lassan odajött hozzám, feltérdelt az ágyra és az ölembe ült.
- Vedd le rólam...
Hangja kissé fátyolosan csengett, combjával szorította a lábam és közel hajolt hozzám...
Átfogtam a derekát és óvatosan megcsókoltam. Olyan hévvel viszonozta, hogy majdnem hanyat estem...
...na, mindegy...:-))
Nagyon Jó volt...
Tanulság: Hagyj észrevehető helyen valami jelet, ami utal arra, amit csinálsz vagy elvársz szexuálisan...Ha a partnerednek feltűnik, rá fog kérdezni, vagy kézbe veszi... Innen már vagy összejön vagy nem, de ez már jó kezdet, és sokkal könnyebb így "passzívan" kezdeményezni, persze buktatója is van...
Sokat gondolkodtam azon, hogy meddig lennék képes elmenni egy S/M scene keretében.
Azért merült ez fel bennem, mert az eddigi partnerem nincs többé, ebből következik, hogy felül kell vizsgálnom önmagam és a saját határaimat, hogy ne érjen meglepetés ha leendő partneremnek extrémebb igényei lennének.
...
Nehezen szoknám meg azt a fajta megalázó magatartást, amit Etc igényel, persze fordított a helyzet, mert egy nővel szemben kellene - Domként - így viselkednem. Az én szeánszaim nem a megalázásról szóltak. A fájdalomról sokszor igen, a konszenzuson alapuló erőszakról is (rape session), de nem a megalázás volt a lényeg.
Mennyire lennék képes durva lenni? Nem tudom igazán...
Azt hiszem ez a partneren múlna. Nagyon ki lehet tágítani a határokat, ha ez szükséges...
Hol van az elvi határ? S/M első vérig...esetleg amíg a partner ki nem mondja a "Biztonsági Szó"-t? Ha szolgáltatóként gondolok magamra (ami persze nem ideillő fogalom), akkor a határt megszabni nem az én tisztem...Technikailag képes vagyok bármilyen partnerrel együttműködni, kérdés, hogy amit elvárnak tőlem, az belefér az én ízlésem szabta korlátokba vagy sem...
A másik alapvető kétségem: tudnék-e SZERETNI egy nagyon hardcore partnert...?Kell egyáltalán szeretnem valakit, akinek fájdalmat okozok...?
Még nem nagyon fordult elő, de lehet, hogy most én várok "szakmai" segítséget valakitől???
Van odakint olyan, hogy BDSM pszichológus? Én nem találtam...:-)
....
Egy "rape session" nagyon érdekes játék. Mindkét fél megegyezik abban, hogy az egyik erőszakot követ el a másikon. Kemény menet ez, ahol a "brutális" férfi elrabolja a szegény, védtelen nőt, aki minden erejével védekezik, megkötözi, megerőszakolja és "bosszút áll" a küzdelem közben elszenvedett sérülésekért. Igen, jól értettétek, "szegény" Dom sem ússza meg, rögös és karmolásokkal meg kék foltokkal tarkított út vezet a győzelemig...
Nagyon izgalmas tud lenni...
Állt a férfival szemben, aki felkérte, figyelte a zene ritmusát, mosolygott. Kellemes arcú ember volt, érdekes pillantással. Belenézett a szemébe...
A kékeszöld tekintet körbefonta, elmerült benne, gondolatai szertefoszlottak. Nézte az igéző szemeket és nem akart már semmit, csak feloldódni benne, úszni azzal a megnyugtató kékséggel, sodródni ezzel a félelmetes árral, amely ugyanakkor biztonságot is sugallt.Teste elgyengült, elárulta, megszökött az akarata elől, ő csak állt megkövülten révült elmével és várt, de nem tudta tisztán megfogalmazni, hogy mire. Ágyékában szétáradt valami furcsa, bizsergető, meleg érzés, lassan kúszott fel a testén, a gerince mellett, vagy inkább benne áramlott és sugárzó energiával töltötte fel. Úgy érezte, mintha egy izzó kígyó siklana a koponyája felé, roppant lassúsággal de megállíthatatlanul birtokba vette az idegeit, már meg sem próbált parancsolni érzékeinek. Jó volt így, feloldódni a már-már kéjként feltörő érzésekben, hagyni, hogy rabul ejtsék ezek a váratlan hullámok. Kígyó. Energiakígyó, gondolta és kis félelemmel várta, hogy elérje tarkóját, már a nyakán érezte a hőt, nem tudta miért, de „színes" érzés volt, nem csak meleg és izgató, hanem élő, lüktető vörös, átengedte magát ennek az új gondolatnak és ellazult. Ahogy behunyta a szemét, felrobbantak fejében a fények és már nem figyelt semmi másra…
Nem tudta azonosítani a helyet, ahol ébredt. A távolság ás a részletek félhomályba vesztek és mindenhol mele, illatos gőz gomolygott, apró cseppekben kicsapódva hüvös bőrén. Meztelen volt, de ez a felismerés nem rázta meg, egyszeruen tudomásul vette, hogy így van. Megmozdult volna, de teste nem engedelmeskedett. Megijedt, de lassan viszzatértek érzékei és tudatosult benne, hogy végtagjait valami fogva tartja. Furcsa módon nem pánikolt be, megfeszítette kezét, lábait, egyre erosebben, de így sem sikerült kiszabadítania magát, nem érzett fájdalmat, ami körbefonta kellemes, simogató anyag volt, meleg és puha.
Belso riasztója figyelmeztette: figyeli valaki…
Felkapta a fejét. Egy sötét árnyék állt előtte, köpenybe burkolózó alak, nem tudta kivenni a vonásait, de a kékeszöld szemek ismerosek voltak. A férfi démoni tekintete átölelte, anyagszerű volt az a fény, ami kiáradt belole, testét simogatta, játszott vele, nem tisztelt semmit, de jó volt ez az erőszakos vibráció, felizgatta és forrósággal árasztotta el. Furcsa volt, hogy az idegen nem mozdul, mégis ott van körülötte, érzi az ajkát, a lehelletét, a szokatlan, nem evilági férfias illatot ami belole áradt.
Nem küzdött már, hagyta, hogy a kötelei tartsák a testét, gondolatai feloldódtak abban a kéjes özönben, ami elárassztotta. Már majdnem fájt a mozdulatlan érintés, könyörtelen energiák faggatták testének minden titkát és ő válaszolt, egyre hangosabb sóhajokkal mondott igent, elméje gyönyőrtől sikoltott, az öröm összeforrott a fájdalommal ami átjárta testét, hüvelye titokzatos lüktetéssel feszült… A végso gyönyőr elemi erejű volt, teste hisztérikus táncban vonaglott, a tudata elhagyta és csak a követelőző, ritmustalan robbanás maradt a helyén, minden kétsége megsemmisült abban a tűzben, ami szétáradt erein és birtokba vette…
Tudata csigalassúsággal bukkant fel a semmibol. Állt a terem közepén és egy férfi arcába bámult. Nézte a kékes árnyalatú szemeket, furcsa gyengédség áradt belolük, majdnem szeretet és valami megfoghatatlan erő. Mi történt? Nem tudta, de tele volt energiával, bár a furcsa remegés, amit még végtagjaiban érzett, kicsit nyugtalanította. Hirtelen körbenézett, visszapillantott a férfira, megköszönt valamit, csak úgy, az udvariasság kedvéért, elnézést kért és tovalibbent. Ajkán már a régi mosoly bújkált. Jó tánc volt, gondolta elégedetten és belevetette magát a bál forgatagába.
Sic transit gloria mundi. Temessük arcunkat kezünkbe, sirassuk a haladás elbukott hoseit, akiket mi, fölhözragadt konzervatívok nem tudunk követni, csak visszahúzni a sárba. Atlantisz elsüllyedt, utolsó követe megszomorítva távozik - én csak halkan sóhajtok, mert most elveszítem... (hacsak nem ír egy nyamvadt privát emilt. Hallod???)
Mostanában nem sok időm van netezni. Ki sem látszok a melóból, most például a szokásos szerda esti party-ra megyek. Benéztem, hogy mizujs.Kedvenc topicjaimat böngészve ledöbbentem, hogy megöltük az Alárendeltség és....meg a Perverziók... topicot. Danger ki fog nyírni!:-(
Kicsit megeröltetve magam rájöttem, hogy ha az Alárendeltség és/... topicban ragaszkodtunk volna a szigorú menetrendhez, már rég elpusztult volna...:-((...na mindegy.
Testvéreim! Az alternatív szexuális kalandozások kora még nem jött el. Nyögjük a konvenciók igáját és az olyan perverz, újító elmék, mint mi néhányan a szellemi-testi kitaszítottság terhét viseljük, görnyedt hátunkon egy letűnt aranykor emlékeit hurcolva.
Öreg kezünk még megremeg egy jó fonású kötél láttán és párás lesz a tekintetünk, ha egy művészi kivitelezésű mellcsipeszt látunk...de így múlik el a világ dicsősége. Az elkövetkezendő nemzedékek merész felfedezőinek azt üzenem:A Bondage Élt,Él és Élni fog!
Nagy nap ez a mai: eljött az ítélet perce...itt a topic vége. Ashes to ashes and dust to dust...hadd süllyedjen...
Ámen.
..sinn, miért is lettem most Nillácska?:))
lenézően elmosolyodtál vagy eredetből jön ez a kedvesség?:)
amúgy az égvilágon semmi köze a nevemnek ahhoz amiről pl.
a perverziók topicban beszéltünk, mellesleg az meg is halt ahogy
nézem....
club? az meg merre van?:)) le vagyok maradva én tudom:)
