Elkezdem készíteni egy "hőcserélő valószínű hatásfok saccoló" diagramot, de a számítási módszerem annyira tudománytalan (ahogyan azt tőlem mexokhattátok), hogy nem tudom,hogy érdemes-e ide kitenni, vagy csak magam hastnáljam titokban hatásfok-saccoláshoz.
... na utánaolvastam. Folyadékkal nem tisztítható, így a fertőtlenítés nem kicsit körülményes. Ózon/ UV kinyírja, az is felejtős. Marad a porszívó, már ha szét lehet szedni sérülés nélkül a lemezeket. Erről tapasztalat?
Így nézve max 5-8 év élettartam lehet. Hiába a legkomolyabb g4-g7-es szűrés (oltári veszteség venti oldalon!) a folyamatos kondenzáció kinyírja idővel. Baci, penész, etc.
Rég volt már az az idő, amikor ilyenkor kihúztam pár fiókot és már ott sorakozott előttem minden szükséges alkatrész :) úgyhogy itt beszerzésekre van szükség, no meg már a nyomtatott áramkör készítő felszerelésem sem van meg már rég (ettől persze még egy próba-nyákon ugyanúgy össze lehet rakni a cuccot).
Mondjuk ha nem ragaszkodsz a marharövid határidőhöz, akkor megnézhetem, hogy mennyi időből/pézből tudnám öszehozni
(persze ha van itt valaki a fórumban, aki nem ijed meg egy pár alkatrésztől, az bátran lenyúlhatja előlem ezt az üzletet, szívesen elmagyarázom a lényeget, ha szükséges).
a raklapos fuvardíj 100 és 300 euro között lesz, függ attól, mennyire sürgős és mekkora kitérő, ha konkretizálódik, akkor egy ismerősöm felteszi egy online speditőr adatbázisba és azután várunk...
Igen, kérhetne mennyiségi kedvezményes árakat, de nem tudom mekkora a termelés a gyártónál, lehet, hogy 100 vagy 500 db-tól vagy egy kis alku.
Lehet, hogy neked egyszerűbb és nem kell magyarázni, hogy ha kérsz még mondjuk 10 db-ot, raklapon. Jövő hétre végleges lesz a darabszám, a pénzmozgást meg kitaláljuk, hogy legyen.
A szállítás is a jövő héten kiderül, de ha senki nem megy arra, akkor egy speditőrcégtől megkérdezem a raklap tarifát.
Valoban erdekes a kamrak kialakitasa. A Paultol csak annyiban ter el, hogy ebben az esetben haromszogek vannak kialakitva , a masik esetben meg negyszogek. De mind a ket esetben hideg-meleg csatornak valtjak egymast. Igy visszagondolva es olvasva az anyag es felepites modjat, nem is csodalkozom, hogy ovni kell a hirtelen nyomasvaltozasoktol es foleg a jegesedestol. Igaz, hogy 1 bar nyomast nem fog venti letrehozni sohasem, de az anyag vastagsagat nezve a jegesedes sokkal nagyobb veszelyt rejt magaban. A Paulnak vannak kesz dobozai is ilyen rekuperatorok megepitesehez hazi barkacs celra. De szerintem, ha valaki megnezi a Nilan Comfort Eco felepiteset, akkor gyorsan es biztosan tud egy tokeletes rekuperatort epiteni. Viszont a homersekletekre odakell nagyon figyelni. Igy a preciz vezerlesen mulik a dolog lenyege.
Én (ha nem közvetlenül vezérelhető motorban gondolkodnék)
- vennék egy egyszerű (persze jó minőségű) 12 voltos transzformátort, ami legaláb 60 wattos
- arra tennék egy graetz-et (legalább 50 volt és 10 amper)
- és egy pufferkondit (mondjuk 10 ezer mikró és 25 volt)
- erre kötnék két darab, minimum 10 amperes PWM feszültségszabályozót.
Ezután van egy viszonylag kis saját energiafogyasztású rendszerem, amelynek kimenete kb 0-16 volt között változtatható (kétszer, mert a két motor külön-külön vezérelhető). A motornak valószínűleg semmi baja nem lesz, ha 14 helyett 16 voltot kap, de akár vigyázhatunk is, pl a vezérlés maximalizálásával (1-2 ellenállás a vezérlő bemenetre)
Ez egy vicc. Valószínűleg nincs más benne, mint 4 db potméter, amelyek egyenként elbírnak egy-egy 7,5 wattos ventilátorral (így jön össze a 30 watt összteljeítmény a parasztvakító marketingszövegben).
Osszegezve amit most begyujtottel. Ket Papst venti, ami kepes 190Pa nyomasnal 100m3 levegot szallitani. Egy tap, ami stabil 12V-ot ad, holott a motorok 7-14V kozott uzemelhetnek. A tapot nezve a cimken az szerepel, hogy 40Watt leadasa eseten 100V-on 1,2A es 240V-on 0,5A az aramfelvetel, tehat a 40Watt 12V-nal tobb mint valoszinu, hogy nagyobb fogyasztast fog eredmenyezni a betap oldalon, mint amit Te varsz. Valamint nem tudom, ennel a tapnal hogyan oldod meg a feszivel valo vezerlest 7 es 14V kozott.
Szerintem egy kicsit elkapkodtad a vasarlast, ami a tapot illeti .:(
...szóval ha a "megfizethető árú egyenáramú ventilátorod" árához hozzácsapjuk a pwm fordulatszám szabályozó áramkör árát (plusz a munkát vele), abból az összegből talán már ki kis jön egy olyan ventilátor, aminek csak energiát kell adni és (pl. a külön erre való vezetékére adott 0-10 volt közötti feszültség segítségével) egyszerűen megmondjuk neki, hogy most éppen mennyire forogjon.
(ha jól emlékszem a papstnál ezeket Variofan-nak nevezik, de lehet, hogy rosszul emlékszem)
"Tudom, hogy jobban szabályozható, csak az egyirányításnál is van veszteség."
A diódákon fellépő veszteség igen kicsi. Ami nem elhanyagolható, az a kapcsolóüzemű tápegységek és az analóg feszültségstabilizátorok saját energiafogyasztása, amit viszont el lehet kerülni, a "nem-alkalmazzuk" módszer segítségével :)
A típust nem azért írtam, hogy ez az egyetlen a világon, ami szerintem jó neked, hanem hogy én kb milyen kategóriában gondolkodnék. Vásárlás előtt nem árt, ha tisztában vagy azzal, hogy ezeket a csupasz ventilátorokat nem olyan egyszerű beépíteni egy barkács dobozba, mint lemez házzal körbeburkolt és erzernyi rögzítési lehtőségű rokonait. Vásárlás előtt szerintem nézd meg jól a rajzát a Papst honlapján (rögzítési pontok, beépítési trükkök).
"egy egyszerű vezérléssel együtt:"
Ez nem vezérlés, ez egy egyszerű kapcsolóüzemű tápegység. Ami helyett használhatsz egy még egyszerűbb, bármely sarkon kapható számítógép tápegységet, de én inkább hagyományos trafós-egyenirányítós tápról üzemeltetném, mert a stabilizált (és kapcsolóüzemű) tápegységeknek van némi saját energafogyasztásuk, ami engem jobban zavar (hosszú évek watt-forintjai), mint az, hogy a ventilátor nem halálpontosan 12 voltról megy.
Ha olyan egyenáramú motor mellett döntesz, amelynek nincs saját külön fordulatszám-változtató bemenete (mert ilyen motorok is léteznek), tehát magát a tápfeszültséget akarod változtatni, akkor szerintem egy PWM elven működő feszültségszabályozó áramkör kell neked a tápegység mellé (az ebay ilyenekkel is tele van). Ahhoz, hogy a a két motor eltérő tempóban is mehessen (pl leolvasztás), ahoz két ilyen pwm modul kell (persze tápegységből elég egy is)
Veszteség mindkettőnél van, az egyenáramú vezérlés kb 70-os hatásfokkal dolgozik, a ventik max felvétele 19w, de kb 50%os teljesítményre van szükségem a 100m3/h-hoz, ha hozzáadom a 6-7w vezérlési veszteséget, akkor sem lehet több, mint 20w ventinként 100m3-nél, ami 40w a teljes rekuperátor esetén.
Az egyenáramú mellett szól a szabályozhatóság is.
Van tapasztalati értéked egy osztó-gyűjtő doboz ellenállására 160-as betáp és 5x80-as kimenet, illetve elszívásnál a fordítottja?
