Úgy éreztem, szükség van még itt egy új fórumra amely egyik legkedveltebb gyümölcsünkkel a nemes és még nagyobb hírnévre hivatott igazi Magyar csemegeszőlővel foglalkozik.
De most komolyan. Az amerikai szőlőkabóca miatt a levágott szőlővenyigénél, tőkemaradványoknál kizárólag az égetés jöhet szóba, mint megsemmisítési módszer, a komposztálás kontraproduktív, mert a kabóca tőkén áttelelő petéiből a lárvák a földbe bújnak, azaz komposztáláskor csak segítünk a kabócának, és igen, akár egyetlen egy tőkén is lehetnek peték, akkor is, ha messze-távol az a tőke az egyetlen.
Megoldható az is, ha rezisztens szőlőket oltasz a régi szőlőidbe, vagy olyanokat telepítesz újonnan. Ha átoltod a régieket, akkor a második évben már teremnek. (Segítünk!)
A régifajta szőlőket már nem igazán termeli senki ! Főleg az amerikai fajtákat, azok nem trendik meg be is vannak tiltva ,nagyüzemileg nem telepíthetők ,még egy ideig meglesznek a kertekben és kihalnak !
Köszi. A 3 unoka miatt csak kénnel és rézzel akartam védekezni. Teljes csőd. A feri és az izabella nem kapott semmi permetet. A ferinek semi baja nem volt, az izabella 20% veszteség. A ferit nagyon jónak tartom. Nem olvasok róla, nem termeli senki?
Légy üdvözölve a csemegeszőlősök között! Amiket leírtál, azt én is megtapasztaltam nagyapám mellett gyermek koromban. Ő még a metszőollót is elmarasztalta, a kacorral szemben. Azt tartotta, hogy igazi metszlapot csak kacorral lehet vágni.
Azóta sokat változott a kertészkedés. (Igaz a legmárkásabb metszőollók támaszó éle még ma is roncsol némileg. Talán a kétélű ollók küszöbölik ki ezt.) Pl. raffia helyett a műanyag kötözőket használják az oltásoknál. A növényvédelemről nem is beszélve.
A németek úgy hívják: Schwarzholz-Krankheit. Fitoplazma, hasonlóan az aranyszínü sárgaság fitoplazmához, de ez szerencsére nem okoz olyan súlyos kárt. A növény sejtjeiben élösködik, télire lehúzódik a gyökérzónába, a sárgalábú recéskabóca terjeszti (az a szerencse, hogy a szölö nem tápnövénye, ellenben az amerikai szölökabócával). Védekezni nem lehet ellene. Gyökerestöl el kell távolítani az ültetvényböl, és elégetni (nem komposztálni), minél elöbb, annál jobb.
Sziasztok Fórumozók! Gratulálok, jók vagytok. Én 2 éve kezdtem 300 tő 30 fajtájú csemege- és direkt fajtákkal. Kérésem lenne, hogy akinek tavaly sikerült megvédenie a szőlőjét adná meg a permetezési adatait, a kezdőknek az idei évre sokat segítene. (Nekem nem sikerült.) Szőlész múltam azonban 50 éves. Apukám a környékének a " főkertésze" volt Debrecen -Kondoroson, homoki szőlőben 1600 m2 telken. Itt segítettem neki fedni kötözni stb. Itt az ideje a tőkék átoltásának, megadom , hogyan csinálta 50 éve. A szőlő gyökérnyakba oltása: A tőkét lefűrészelte, kacorral simára vágta kacorral behasította majd a résbe egy hosszúszáru csavarhúzót dugott. Az alanyvesszőt két szemre vágta és ékre faragta. Az utolsó faragásuk mindkét oldalon egyhúzásosak voltak. Betette, hogy a zöld részek egymást érjék, és a csavarhúzó lassú kiemelésével beszorította a vesszőket. Rafiával bekötözte. Mitől volt ez más? A kacor az oltókés és a metszőolló éles volt. Úgy mutatta meg nekem gyereknek, hogy az oltókés és a kacor éles, hogy a bokám fölött megnyálazta a bőröm és leborotvált egy pici részt. Kipróbálhatjátok, hogy elég élesek a késeitek. Az élezés könnyen ment abban az időben mert borotvát használtak még. A metszőolló élességét pedig egy újságlappal próbáltatta ki. Az újságpapír tetejét fogta, én pedig az alsó részét nyirbáltam. Az olló közé nem volt szabad beszorulni a papírnak. A rafia beáztatott volt, megszáradva jobban szorított. A kés fokával ki volt simítva, (a végét a szálnak kisimítja odafogja a kés fokához és végighúzza a szálat). Az oltás befejezése úgy történt, hogy a két vessző közötti rést befedte egy almavesszőről levágott kéreghéjjal és erre tett egy sárgombócot. A sárgombóc a "lavórból" származott. A lavórban agyag volt, novendával és ortociddal megszórva. Ezt használta az ültetendők gyökerének agyagozásához is. A sárgombóc a felületet befedve 3 cm magas lehetett. 10 cm x 4cm vászoncsíkot az oltvány szélességében kilyukasztott és ráhúzta az oltványra majd rákötözte, felcsirkézte. A vörösbor pedig túlérett ottelo és olaszrizling keverékéből állott. a feleségem savanyú uborkára itta terhessége alatt.
Lehet, hogy a szőlő sztolburos fitoplazma betegségéről van szó. Permetezés nem segít. Olvass utána. Ha megbizonyosodtál róla, hogy fitoplazma, akkor a legjobb, ha kivágod.
Ilyenkor jön az, mikor nem adsz neki több esélyt, (hátha megváltozik) ,nem elengeded a kezét ,mert erre neked nincs időd.
Ilyenkor minél hamarabb kiásod, és jó messzire földestől szétteríted.
Helyére visszatalicskázol lehetőleg egy ásónyom vastagságú feltalajt ,na és ebbe jöhet az új fajta...élettárs.Akit dédelgetsz permetezgetsz ,stb...stb ,és elfog halmozni téged ,minden tőle várható széppel és jóval .
Ne habozz ezt meglépni ,annyi új szép és jó új fajta van, legyél bátor tovább lépni.
Mivel rajtad áll, te döntesz.
Ne feledd, minden évben, egy új fajta áll sorban ,csak rád vár,a te életed viszont véges.
A szőlő legelterjedtebb és legsúlyosabb vírusbetegsége.
Vörös bogyójú fajtákon a levelek vörösödnek (csak az erek mentén marad keskeny, zöld sáv) megvastagodnak, fonákuk felé sodródnak, pattanva törnek. Fehér bogyójú fajtákon enyhe levélsárgulás. Kevés fürt, gyengén színeződő, satnya bogyók.
De könnyen lehet magnéziumhiány is, a tünetek azonosak, csupán néhány részletben mások, ott nem csak az erek maradnak zöldek
Szeretnék segítséget kérni a következővel kapcsolatban:
a szőlőt rendszeresen permetezem (tavaly bordói lével, előző években alma-szőlő kombival), ennek ellenére valamilyen betegség mindig megtámadja, így nincs termés.
Mielőtt még elkezdene érni, a levelek bordó színűvé válnak, a fürtök leszáradnak, a vesszők elfeketednek és elszáradnak.
Meg tudnátok esetleg mondani, hogy milyen betegség lehet az oka?
Ebben nagyon igazad van ,de mikor a fajták ,az életben maradásukért küszködnek a hely hiány miatt ,én mi tevő lehetek? Tudom állítsak be a hóbortomért még egy pár hektárt.Ez tudom egy pár fórumozót megbotránkoztat, de sajnos mindenkinek szembesülnie kell bizonyos jelenségekkel ,és kompromisszumok elé kényszerül ,mikor rájön,hogy több száz falta van, amit még nem is kóstolt ,úgyhogy még nem is birtokolt a kertje,vagy helyhiány miatt,vagy a tehetetlensége miatt.
Néhány fajtával én is rendelkezem, rálátásom van a fajtákra, és össze tudom hasonlítani őket. Amit az oroszok és ukránok a közelmúltban,és jelenleg nemesítenek, aközött is vannak gyengék. Most az a trendi, hogy csak az orosz,ukrán, moldáv fajták a jók. Pedig egy jó Favorit, Pannónia kincse, Téli muskotály,Attila, Kozma Pálné sem lebecsülendő.Az Éváról nem is beszélve.
Azt a szlogent már ismerem,tanították velünk, de nem kérek belőle:"Ha a múltat végképp eltöröljük....semmik vagyunk, minden leszünk". A múlt olyan mint a ház alapja, arra tudod építeni a jelent, és ha jól,és erősre építed, akkor lesz jövőd is.
Van nekem rezisztensem, nem is hinnéd mennyi. De ettől még a régi fajtáknak is adok helyet, mert azokat is meg kell becsülni - természetesen kiválogatva belőle a jobbakat.
Szia előre is köszönöm,csak 6 tőkét szeretnék lehetőleg rezisztens fajtát,hogy ne kelljen intenziven permeteznem ,nincs beállitva a levelező rendszerem légyszives irjál rám és felvesszük a kapcsolatot
Múltunk nélkül nincs jelen, és jövő sem. Lehet, hogy régi fajta, de egy Attila még most is jó ízzel rendelkezik, megfelelő helyen, megfelelően művelve jól terem. Persze a modern rezisztensek ezt is tudják, de attól még a régit nem szabad kidobni, inkább valaki vigyen beléjük rezisztenciát keresztezéssel ;-)
És bármi egyéb igényed vele kapcsolatban? Érési idő? Rezisztencia? Ízvilág? Stb? És mi a nagy szemű? Egy pannónia kincse már az? Mert régebbi fajtáim még vannak fent, amiből tudok szedni neked (bogyóméretek fajtától függően 26x21, 23x20 körüli), és még talán egy-két rezisztens magyar fajtám is maradt. Keress meg magánban, ha ilyenek megfelelnek.
