Tegnap csak hazahoztam a fatuskókat. De nem ment simán.... 🤪Már itthon pakoltam le az utánfutóról, amikor egy kB 80 kg-os gyökér-törzsdarab a lábamra esett. Baleseti lett belőle. Nem tört el a lábam, de olyan a lábfejem, mint egy cipó. Még a papucs se megy rá, nemhogy a cipő. Úgyhogy táppénz... De ha rendbejön, ott folytatom, ahol abbahagytam!
Rendben, megfogadom a tanácsaitokat. Örülök, hogy itt hozzáértő segítséget kapok.
Karácsonyra kértem-és még is kaptam- Orbán Zoltán könyvét, abban szintén sok jó dolog van. Például a farönk etetők a kertben. Ma szereztem is egy kollégától pár jó nagy fatuskót, diófa, gyümölcsfa darabokat. Majd elhozom, ha megfagy a föld, és nem lesz sár. Ezzel is próbálom természetközelibbé tenni a kertet.
Szia. Gyorsan kiszaladtam mérni. A rönk maga 36 cm, a belvilága 15x15 cm lehet, de nem teljesen szabályos alakú, mert a motoros fűrész nem finom műszer. 🙂A nyílás jó 7 cm, befelé lejtős. Ráspolyt majd vennem kell, mert az még nincs a barkács készletemben.
Így a képről nem tudom mekkora a lyuk, de ha 30 mm-nél nagyobb és 45-50 mm-nél kisebb, akkor max mezei veréb fog benne költeni. A cinkék ugyanis nem szeretik a nagy röpnyílást és 45 mm alatt a seregélyek sem tudnak belemenni.
Szűkítsd le - kék cinkének 26, széncinkének 29 mm-re Fúrsz ekkora lyukat egy négyzet alakú, vékony kis léc vagy furnérdarabba és rászögeled vagy veszel egy kis flakon D3-as (vízálló) faragasztót és hozzákevert fűrészporral pasztát készítesz amivel betapasztod körben a lyuk szélét, hogy csak a kívánt méret maradjon. Utóbbi megoldás drágább, de egy természetes odú esetén esztétikusabb.
Vagy ha seregélyt akarsz az odúba reszeld ki faráspollyal 50 mm-re. A lyuk szélét minden estben csiszold simára, mert különben nagyon koptatja a madarak tollát, hisz fiókanevelésnél napi több százszor is ki-be bujkálnak rajta...
Sziasztok. Itt a farönkből készült odú, amit még a nyár elején vájtam ki. Mostanra elég jól kiszáradt, tettem rá tetőt, és feltettem egy oszlopra, kB 2,1 méter magasra. Cinkék már kíváncsiskodtak is, nem tudom, valaki költözik-e majd bele tavasszal. A nyílás eléggé nagy, de ott egy ág volt, és amikor kiszedtem a belsejét az ágcsonk egyszerűen kiesett.
Sziasztok. Tegnap munkából hazaúton láttam egy rétisast, legalábbis én annak azonosítottam. A bekötőút melletti fák egyikén ült, már messziről láttam, mert jóval nagyobb volt, mint az itt megszokott egerészölyvek. Lassan gurultam oda a kocsival, le engedtem az ablakot, telefon a kézben, de mire a kamerát bekapcsoltam, elrepült. KB húsz méterre lehetett tőlem. Ez nekem nagy élmény volt, még sose láttam így szabadon, meg itt a környéken sem. (Alföld közepén lakom). Pedig fiatalkoromban is sokat kint voltam, kukoricacímerezés, répakapálás, ilyesmi munkákon. Figyeltem merre megy, berepült a mező fölé jó messzire, és leszállt egy fára.
Szia. Nálunk is már kint van a két madáretető, az almafán meg az odú,amit a nyári költés után kitakarítottam, újralazúroztam. Érdekes, hogy most is van mozgás az odúnál, bemegy-kijön. Leginkább veréb, meg cinke van az etetőknél.
Én sajnos nem vagyok tag, de esetenként támogatok egy állatvédelmi szervezetet (csak pár ezer ftra kell gondolni)
Nem tudok mit tanácsolni, felmentem az oldalukra, én is ezt az 5000ftos tagdijat lattam, lehet hogy nem valtozott nem tudom.
Sztem nincsenek a tagdijon kivul mas feltetelek, de lehet, hogy tevedek.
Mindenesetre aktiv elet sztem tavasztol indul be ott gondolom, bizonyara el lehet menni kedvezmenyesen oktatasokra, madarasztaborokba, turakra hasonszoruekkel. Nem tudom, hogy feletek van e tagszervezetük.
Sztem ha van lehetoseged belépni, érdemes, a kisfiatoknak is hátha lenne érdekes program.
Esetleg erdeklodj tőlük telefonon, vagy mailen?
Szval én inkompetens vok, de nagyon jo, hogy igy foglalkozol a madarakkal, tevőlegesen is.
Mi ültettünk most ősszel egy alma es egy cseresznyefát.
A nagy kortefank agara felkerult egy nagy faggyúgolyo a madaraknak ( ilyen allatbolti)
Sziasztok. Kérdezném, hogy érdemes-e a madártani egyesületbe belépni? Olvastam a bemutatkozásukat, ez kB ma is ugyanaz gondolom, de mivel 2013-as, az 5000 forintos éves tagság már változhatott. Azonkívül milyen feltételeknek kell megfelelni?
Sziasztok. Szóval felszereltem a konyhaablak elé a teljesen zárt odút, és ma reggeli közben jött a kismadár. Széncinege volt, jól látta a kisfiam. Ami érdekes volt, hogy körbeugrálta az odút, néhányszor be is ment rövid időre. Tök aranyos volt, kB. 1 méter volt köztünk, persze a függöny miatt nem láthatott. 🙂
Természetesen nem veszem biztosra, hogy odafészkelnek. Ennek az előtetőnek a másik végére tavaly ilyenkor tettem egy elöl félig nyitott odút, abban idén költöttek is rozsdafarkúak. Ez csak amolyan próba. Vagy-vagy... 🙂De azért köszi a tanácsokat!
Az, hogy ilyenkor az ablakpárkányon, -szárfán keresik az elbújt legyeket, bogarakat, az egyáltalán nem jelenti, hogy oda is fészkelnének... Rozsdafarkúra több esélyed lenne, de annak másféle odu kell.
De a lényeg, hogy a plexi oldalt is takard le, ne lásson be a konyhába, mert akkor biztos nem fog belefészkelni semmi. Csak akkor nézz bele ha már befészkeltek, de akkor is csak néha. Esetleg akkor lehet átlátszóvá tenni hosszabb időre, ha már javában megy az etetés, de csak amikor nincs nagy mozgás a konyhában.
Sziasztok. Van hátul a házunkhoz építve egy vasvázas előtető, ami egészen a hátrafelé néző konyhaablakig ér. Az utóbbi napokban párszor valami kismadár bejött egészen az ablakig, nem láttam pontosan mi lehetett, a kisfiam cinkének nézte. Ő többször látta. Ma csináltam egy olyan odút, aminek az ablak felé néző fala plexi, és majd felszerelem az ablak elé. Hátha jövő tavasszal szerencsém lesz.... 🙂
Már beszélgettünk múltkor érintőlegesen a galambászatról.
El szoktam nézegetni az egyik távolabbi szomszéd galambjait és arra gondolok, hogy szeretnének a papagájaink is kint repülni.
Csak az a baj, ők nem jönnének vissza. ( egyszer kirepült ugyan a sárga papesz régebben, de tortúra és nagy szerencse volt újra megkaparintani szinte szószerint) -ő halt meg egyénként sajnos más okból kifolyólag.
Szval "irigylem" a galambok reptetését a házon kívül.Igaz a galambadzoknak meg lakáson belül nem repülnek. Viccelek:)
Amúgy Ausztráliában Indiában stb, vannak papagájtartók akik sikeresen reptetik a betanitott papeszeiket. De ott azok baj esetén ugye őshonosak és nem invazívok.
Vettünk egyszer kinti papagájhámot is a madarkaknak, de olyan korulmenyes atbujtatni a szarnyukat, feltunk összetörjük, szval nem kisérletezilünk ( amúgy is profibbat kéne rendelnünk, a meglévő nem tűnik biztonsagosnak egyaltalan)
Na ennyit a papeszekről.
Sajna a papagajforum be van fagyva rég. Pedig sok a papagajtarto sztem. Szval bocs az offolasert mindenkitol, de örülök, hogy meghallgattok :)
