"hogyan lehet az ellenérzést, a tiltakozást, a szokásokat, a késztetetést elfelejtetni és kialakí-
tani egy másfajta szemléletet?
azért ugorjak le egy kötéllel a lábamon mert mások azt mondták, hogy fantaszti-
kus? "
Nem kell hogy csinald, ha nem tetszik. Szerintem ez az egesz nem errol szol. Sokkal inkabb arrol, hogy mennyire vagy tolerans. Ne gondold azt rolam, hogy beteg vagyok, vagy hogy be kellene csukni, csak azert mert en ilyen vagyok es nekem ez tetszik. Ha el tudsz fogadni olyannak, amilyen vagyok ellenerzesek nelkul: ez mar eleg, nem is kell tobb.
"vagyis szerintem amilyen az általános beállítódásod, olyan vagy az ágyban..
miért játszanál akár az egyik akár a másik színtéren mást, mint amilyen vagy??"
Nem kell jatszani. Nem tudom miert van ez, szerintem meg senki nem talalta ki (vagy ha igen szoljon), miert kinek mi jon be. Szeretned mindket oldalt megelni, es ha eros egyeniseg vagy, neha szukseged lehet ra, hogy helyretegyenek. En idaig jutottam az elemzesben, es szerintem ezt mar masok is kitalaltak. Az az igazsag, hogy ezen nem nagyon szoktam vivodni. En elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok. :)
...jól van, jól van, tudod aki nem műveli az beszél róla és abba belecsúszik
egy- két, akár helytelen következtetés is:))
hiányosságaimat e téren valahogy ki kell pótolnom, ha már van képem
a témához egyáltalán hozzászólni...valóban sosem fogok a realitásokból
kiindulni, mert én a " másik " oldalról nézelődöm..
az ingerszegény környezet félreérthető, helyesebb ha a szürke hétköznapokról
beszélünk..
attól hogy ki mitől indul be, az meg olyan hogy honnan tudjam hogy mitől igen még?
hogyan lehet az ellenérzést, a tiltakozást, a szokásokat, a késztetetést elfelejtetni és kialakí-
tani egy másfajta szemléletet?
azért ugorjak le egy kötéllel a lábamon mert mások azt mondták, hogy fantaszti-
kus?
"Nem szoktam, es nem is szeretnek "vedtelen ozikenek" latszani, marpedig az agyban a
sub hely a nekem megfelelo. Erre mit mondasz? Ez szerintem belulrol jon es kesz"
persze, végül is minden belülről jön:)) erre azt mondom, hogy még mindig nem győztek meg
az ellenkezőjéről..vagyis szerintem amilyen az általános beállítódásod, olyan vagy az ágyban..
miért játszanál akár az egyik akár a másik színtéren mást, mint amilyen vagy??
"nos ha következtetni akarnék akkor akár azt is mondhatnám, hogy a perverzió
nem más mint ingergazdag állapot utáni heves és csillapíthatatlan vágy:?"
Azt hiszem ez a kovetkeztetes hibas lenne. Nem teljesen ezt mondtam, es nem is ertek vele egyet. Nem mondhatnam, hogy ingerszegeny az eletem. Sot! Nem hiszem, hogy szuksegem lenne arra, hogy ilyenekkel "dobjam fel". Egyszeruen szuksegem van ra. Ettol indulok be, mondjam igy? Ez nem jelenti azt, hogy ha valamiert rossz a kedvem, nem fog mukodni. Fog. Hidd el. Csak kevesbe van ra szuksegem. Ez valami olyasmi lehet, mint amikor az ember faradtan hazamegy a munkabol, es leginkabb meghalni volna kedve... Belerogyni egy karosszekbe, es lenni mint egy dinnye. Ez minden, amit akarsz, ugy erzed az erod elfolyt valahol. Ekkor erkezik meg a parod, tele pozitiv energiaval, es helyes eszkozvalasztas eseten hamar felfedezheted, hogy megis van kedved valamihez, es vannak rejtett tartalekaid. Egyszeruen csak kezdetben kedvetlenebb vagy mindenhez. Ha meg szomoru vagy, es vigasztalasra vagysz, mint irtam - azt hiszem ez megint egy masik eset. Nem vagyok lelekbuvar, nem is fogom magyarazni.
"akkor itt valami olyasmi lehet, hogy a perverzió dehogyis gének és ösztönök,
hanem pótcselekvés, megfelelni akarás, olyan helyzetbe hozom magamat amilyenbe
" odakint " látszódni szeretnék....stb..."
Ki mondta, hogy az ember azt a szerepet valasztja az agyban, aminek latszani szeretne? Nem szoktam, es nem is szeretnek "vedtelen ozikenek" latszani, marpedig az agyban a sub hely a nekem megfelelo. Erre mit mondasz? Ez szerintem belulrol jon es kesz.
szia eso!
nos ha következtetni akarnék akkor akár azt is mondhatnám, hogy a perverzió
nem más mint ingergazdag állapot utáni heves és csillapíthatatlan vágy:?
mert mi más lehetne, ha egy ingerszegény magán és társadalmi lét mellett
működik, egy kellemes-lebegő-változatos- akár még melankolikus állapotnál
pedig megszűnik áldásos hatása....gothic szerint csak egy időre...
akkor itt valami olyasmi lehet, hogy a perverzió dehogyis gének és ösztönök,
hanem pótcselekvés, megfelelni akarás, olyan helyzetbe hozom magamat amilyenbe
" odakint " látszódni szeretnék....stb...
most gothicnak nincs szüksége " toldi miklósnak" lenni....mert anélkül is jóérzései vannak
hogy emelgetné a petrencét:))))
ezért lehet erre is rászokni kedves gothic....persze csak szerintem:))
Azt hiszem ebben teljesen igazad van, lehet hogy tenyleg az adrenalintobblet adja a kulonbseget. Biztos. En sub vagyok ugyan, de a szetszortsag, rosszkedv, neha akar melankolia engem is a "normalisabb" vizekre terel. Ilyenkor inkabb vigasztalasra vagysz, nem egy kiados alarendeltsegre, vagyis jolesik neha a gyengedseg is, ebben Gothiccal egyetertek. Persze, a valtozatossag ugyebar gyonyorkodtet...
Azt hiszem ebben teljesen igazad van, lehet hogy tenyleg az adrenalintobblet adja a kulonbseget. Biztos. En sub vagyok ugyan, de a szetszortsag engem is a "normalisabb" vizekre terel. Jolesik neha a gyengedseg is, ebben Gothiccal egyetertek. Persze, a valtozatossag ugyebar gyonyorkodtet...
...ilyen kora hajnalban irni?:))
mivel lepsz meg még engem kedves Gothic?:))
nagyon elszánt erőteljes régi önmagadhoz képest azért jó látni, hogy elgyengülsz
néha Te is...sőt az nyugtat meg amit máskor elkerülsz...érdekes...
alapállapotra hoz a normalitás...a szó hétköznapi értelmére gondolok...akkor a perverzió
nem más mint egy jó adag adrenalin nem hétköznap beadva:))...nem csodálkoznék ha az új élményekből nehezen vagy sehogysem akaródzna visszatérni a "más" élmények felé...
márcsak azért sem mert a perverzió topicot újra kéne értelmezni:))))
Átrendeződés??! Nem, de tudod, a BDSM-hez erő kell, szilárdság, határozottság és precizitás valamint nyugalom és összpontosítás is szükséges (egy DOM részéről mindenképpen). Mostanában egy kicsit szórtabb vagyok a kelleténél és olyan jó egy kicsit elgyengűlni, bevallani, hogy emberből vagyok, egy kicsit szenvedni és őnsajnálni magam...ez természetesen elmúlik majd, de most élvezem a Vanilla kapcsolatot, mert így jó nekem. Szóval Gothic BDSM hívő és DOM marad de most gyengélkedik...és nagyon tudja élvezni egy felbecsülhetetlen értékű Vanilla hölgy gyógyhatású társaságát. Kezelőorvosom és gyógyszerészem is ezt ajánlotta és mellékhatása sincs....pláne:-))
Nem kell jegyet venned, örök érvényű meghívód van....
:-))
...nocsak, hol vannak a régi, jólfejlett elképzelések az átmenetről?:))
"Nem lesz belőle hosszú távú kapcsolat, ezt mindketten
tudjuk és ettől még értékesebb az egész...."
ezt az olvasatot meg nem értem..éppen az előzőekben általad leírtak miatt...
de volt ez már így velem...:))
ui: mostmár biztosan tudom, ha / kétségeim is lettek volna/ hogy mennyire távol állok
a témától.....mert hevesen belémharaptak és nekem annyira fájt..még most is....pedig nem a közértben álltam sorba éppen...és eszembe jutott a topic...szóval megint csak messziről értetlenkedem...de nálad viszont látok némi átrendeződésfélét kedves Gothic, amit te bizonyára hevesen tagadsz vagy vegyek közelebbi sorokba jegyet?:))))
láthatod, Gothic válaszolt is. Ne titkolja el beállítottságát, és ez szerintem is így helyes. Innentől már a lányon múlik, hogy akar-e, hajlandó-e túllépni eddigi szokásain. A lehetőség adott, úgy érzem. :-)
Kulfoldon elek es csak itt vettem eszre, hogy nem en vagyok az egyetlent 'masfajta no', mennyire gyakori az alternative kultura (internet. usd be: alt.com) hirdetesek, beszed, kontaktusoldalak. Magyarok is nezegethetik ugyanis az egyik angol chat-em kozbe valaki intelligensen 'beorditotott' 'na adjal neki Zsuzsa'. Erdekes lenne egy ilyen 'site'-magyarul, valtozatot kereso a huszonegyegyedik szazadhoz meltoan gondolkodo nokkel es nem idetlenul szellemeskedo, mindenfele hulyesegrol locsogo ferfiakkal.
Ha valami nem belülről jön, az hiteltelen és üres. Max addig lehet megetetni így valakit, amíg el nem múlik a kezdeti vörös köd, utána fokozatosan ráébred az ember, hogy valami nem OK.
Egy rendes ember ilyenkor először magában keresi a hibát, aztán - mindent kielemezve - rájön, hogy mi a helyzet és ez nagyon lehangoló tud lenni....
Egyetlen módon lehet védekezni ellene: következetesnek és célratörőnek kell lenni. A kompromisszum magába foglalja a bukást...
A BDSM vágyakat nem lehet kielégíteni semmi mással csak BDSM-el. Nincs "citrompótló", ami felérne az igazival...
Nos igen.
Milyen jo is latni azt a fekevesztett vagyat a ferfiak szemeben, es tudni, hogy igen, akar. Engem. Most. Mintha eloszor latna, eloszor erinthetne eleteben. Hiszen ez egy masik no...
Nagy ex-szerelmem volt... kicsi, formásan izmos, egzotikus arcú, hosszú fekete hajjal, fekete szemmel, Skorpió, ennek megfelelô természettel.
Kapcsolatunk elsô félévében egyszer munkából értem haza. A házban félhomály... az asztalon új abrosz, teríték és két gyertya.
Nem tudtam, mire vélni, de kellemes izgalom vibrált bennem... miközben ettünk, láttam, hogy szemében pajzán tüzek szikráznak...
Vacsora után azt mondta, maradjak itt egy kicsit, és be ne merjek jönni a szobába. Vártam, egyre izgatottabban... és megjelent.
Kiszáradó torokkal tapogattam végig tekintetemmel a fantasztikus látványt. Magassarkú cipô, fekete harisnya csipkés harisnyatartóval, fölötte egy szűknél is szűkebb miniruha, mint második bôr feszült rajta, kezén hosszú fekete csipkekesztyű, szemébôl hatalom és vágy sugárzott, kegyetlenül gyönyörű volt.
Élvezte, ahogy láthatóan elvesztem fejem, és hivogatóan integetett a fekete, átlátszó anyagban a mutatóujja, csalogatott, mint szirén hangjával a hajósokat. Mint akit megbabonáztak, követtem a szobába, a gyertya riadtan remegô lángja hol kegyetlen, hol ördögien érzéki fénnyel vonta be.
Nem szólt semmit, csak vetkôztetni kezdett, félig kigombolta ingem, nadrágom, aztán az ágyra lökött, hátratett kézzel ültem, ô egyik lábával kibújt a cipôbôl és a sejtelmesen csillogó anyagba bújtatptt formás láb a combom kezdte simogatni... majd feljebb, hozzárve a mellbimbómhoz, végül az arcomig emelt, én pedig eszement módra csókolni kezdtem a gyönyörű harisnyás lábát....
Szeretnek vitatkozni egy kicsit sinnel is az ezredfordulo viseleteirol. Kifejezetten szeretem a csipket. Elismerem, hogy a pamut fehernemuk praktikusak, ha sportolni megy az ember, de mindennek megvan a maga ideje. Egy romantikus estere nem pamutbugyiban megyek. Ha ertitek mire gondolok. ;)
Meg csak azt sem mondhatnam, hogy egyedul vagyok ezzel. Tobb baratnom hasonlo cipoben jar, neha egyutt megyunk el harisnyatartot venni. :)
Egyaltalan nem rossz koztetek lenni! Sot!
Tegnap egesz nap szenvedtem, mert nem birtam elerni a forumot. :)
Amugy megkerdezhetem, hogy meddig birja a "viszonzatlansagot" az ember? Ha ferjhez mesz egy Vanillahoz, vajon nem teszi ez tonkre a hazassagot? Nem tudhatod elore, hogy sikerul-e beavatni, vagy egyaltalan ilyen iranyultsagu-e... A Te kedvedert veled "jatszik" egy darabig, de ez megsem az igazi. Nem belulrol jon. Vagy kerdezzem ezt inkabb egy e-mailben, Gothic?
...hiszen ha tudnád, mennyire kívánlak!
elfojtott vágyak néma tüze éget,
s te közelítsz hozzám gyanútlanul,
míg már kevés leszek megvédni téged.
menj, fuss, rohanj el tőlem, míg lehet,
míg el nem ér egy tébolyult szerelme,
s robbanni kész, kegyetlen ösztönök
korlátait megtartja még az elme -
rohanj! amit te édennek hiszel,
ne lásd, hogy őrült, széttépett valóság,
ne ismerd meg valódi arcomat,
te mit sem sejtő, angyalszívű jóság...
rohanj! többé ne nézz már vissza rám,
az égre kérlek - pusztulj, tűnj el innen!
ha igazán ismernél, értenéd -
ezért kell titkomat a sírba vinnem.
Nem tudok Bondage nélkül élni.Ez akár mottója is lehetne minden megmozdulásomnak, de az a lány akit megismertem, annyira "tiszta", gyengéd és okos, ebből fakadóan hihetetlenül erős és nem szabad elrontani. Ma már kevés olyan dolog van, ami önmagában értékes...
Ismeri a vágyaimat, hiszen soha nem tagadom meg magam, de valahogy nincs igazi késztetésem arra, hogy beavassam. Ő egy szilárd és derűs sziget az én széteső életemben. A barátságáért is hálás vagyok. Nem vagyok szerelmes, de jó vele, egyébként lefeküdtünk már és jó volt szeretni Őt és elfogadni a szerelmét. Olyan érzésem van, hogy óvnom kell őt, megvédeni a saját ösztöneimtől, szépen szeretni, olyan módon, amilyen Ő maga. Én azzal áldozok érte, hogy nem avatom be, ez az ára annak a belső és külső szépségnek, ami belőle fakad és átsegít a nehézségeimen. Nem lesz belőle hosszú távú kapcsolat, ezt mindketten tudjuk és ettől még értékesebb az egész. Nekem a Bondage KELL, nagyon kell, de Ő egy olyan súlypont az életemben, ami most értékesebb az én ösztöneimnél. Mint mondtam, megfizetem az árát, mint mindíg és örülök minden pillanatnak...
tudom, hogy nem hozzám szóltál, Pille, de azért belekotyogok. (dangerszokás. :)
szóval ez úgy van ám, hogy az ember csak magát szivatja, ha nem mesél a másiknak a vágyairól. ha Gothic koma felvállalja, hogy inkább játssza a vaníliát, (pl mert úgy érzi, hogy túl erős lenne felvetni a csajnak ezt az egészet), akkor ez egy nemes gesztus egy kapcsolat érdekében, mert ő felvállalt egy rosszabbat, hogy a másiknak jobb (vagy konstans) legyen.
(btw, kíváncsi vagyok, mi lesz az ügyből - Gothic, ne mulaszd el vezetni a haladási naplót itten a mi kis topicunkban :)))
Gothic, kedves;
itt-ott elejtett megjegyzéseidből ismerem problémáid egy részét, és örülök hogy újra magadra (vagy épp másra :-) ) találtál. Gondolom nem is sejted, de volt idő, mikor aggódtam miattad , és könnyen lehet, hogy ezzel nem voltam egyedül.
Az a kedves Vanilla tudja rólad, hogy milyen vágyaid vannak? Gondolom, nem vársz tanácsot, hogy tedd vagy ne tedd; nem is adok. :-)) Ezt Neked kell megítélni teljesen.
Szoktak, a japán style bondage-ban láttam olyat, hogy pici kampókat tesznek az orrlyukba és valahogy felfelé feszítik. De szokták a nyelvet is, azt inkább két pálca közé szorítani :)))))
