A Church Cristening az mit jelentene? Keresztelési adatok? Mert pl találok ugyanazon személyt kétszer-háromszor is beleírva a listába, nevük ugyanaz, a szüleié is, de három különféle dátummal szerepelnek.
Persze nyilván nagy munka és ennek is örülök ami már megvan, nem vagyok telhetetlen és csak reménykedni tudok, hogy majd egyszer felkerül a többi része is. De azt honnan lehet megtudni, hogy esetleg máshova anyakönyveztek egy adott települést?
A feltöltés folyamatos, egyszer biztos minden fent lesz - de türelem. Mint ahogy a családfakutatáshoz általában ez elengedhetetlen.
3 millió mikrofilmet kezdtek el digitalizálni a világból. Ez nyilván nem megy egyik napról a másikra...
Ha meg nem találsz egy adott településen 1896-tól valamit, az is elfordulhat, hogy máshol anyakönyveztek addig - pl. Encs esetében is Felsőmérán anyakönyvezték egy darabig.
A polgári előbb-utóbb biztosan teljes lesz, csak idő kérdése, az egyháziaknál viszont kétlem, hogy a még nem mikrofilmezett, megyei levéltárakban őrzött másodpéldányok felkerülnek.
Jó lenne, ha képekkel együtt kerülnének fel adatok. Illetve szerintetek lehetséges az, hogy valamikor feltesznek még újabb anyakönyveket? Mert most ami érdekelne abból csak 1896-1914-ig vannak fent, de pl az anyakönyv úgy kezdődik, hogy 1907-1952 és ebből 1914-ig van fent egyelőre. Vajon fogják majd egyszer folytatni?
Elméletileg ha az évet tudod akkor már könnyebben meg tudják nézni, mintha nagyobb időintervallumot adsz. 1930-as években már szerepel a lakcím is. Azt meg tudják mondani, hogy mikor volt utoljára megváltva. Sőt, úgy tudom egy darabig a Fiumei úti sírkert könyveibe bevezették az Újköztemetős temetéseket is (lehet hogy fordítva is) Van még sok más adat: vallás, életkor, lakcím, családi állapot stb. de nem biztos hogy ezek kiadhatóak.
A halotti UB-nál nem feltétlenül a halál éve. Többeknél is volt olyan, hogy évekkel később anyakönyvezték bizonyos okokból: hősi halottak, holttá nyilvánított eltűntek, politikai kivégzettek, gyilkosságok évekkel később megtalált áldozatai.
Tudom melyik évben (1972) halt meg a ükmamámm, és azt is, hogy az Új Köztemetőben van eltemetve. Nincs esetleg valami névjegyzék a temetőnek amiben benne lenne a lakhelye, vagy csak a pontos dátum, esetleg, hogy még a sírhelyet újból kiváltották-e, vagy akármi információ? Vagy nézzem végig az összes budapesti 1972-es halotti anyakönyvet?
Mondjuk találtam elírást is, hogy pl ikerszülésnél egyik gyerek születési napja 4-e, a másiké meg 14-e. Kicsit furcsa, hogy akkor miért nem javították?
Igen ezek a másodpéldányok. Akkor ezek szerint az első példányok elvileg rendben vannak ilyen szempontból, csak ezért nem értettem hogy írhatnak többféleképpen mikor ugyanaz az aláírásuk.
Feltételezem, most nem az eredeti anyakönyvekről beszélsz, hanem a másodpéldányokról. Ezeket a másodpéldányokat nem az anyakönyvvezető másolta át, hanem hivatalnokok/adminisztrátorok stb. Egy ilyen másodpéldányon akár több ember is dolgozhatott, ezért fordul elő a különböző írásmód. Ha megfigyeled, az aláírásokat is ezek a hivatalnokok írták alá és nem az érintettek.
Még az tűnt fel, hogy írhatott egy anyakönyvvezető kétféleképpen? Van amikor olyan csúnyán írt, hogy alig lehet elolvasni, de van, hogy olyan kerekített betűkkel írt, hogy hihetetlen a másikhoz képest. Pedig ugyanaz a személy írta alá a dokumentumot.
A születési anyakönyveknél a jobb / bal felső sarokban odaírt évszámok mit jelentenek? Talán abban az évben halt meg az adott születési anyakönyvön iktatott gyerek?
Az ős 1865-ben született újmagyar szülők gyerekeként. Az apja 1869-ben halt meg, mint muzsikus. 1873-ban lett teljesen árva. 1889-ben házasodott, akkor már földíműves volt.
Ezek szerint korábban (is) minden árvaságot feljegyeztek valahol? Ezeket hol lehet megtalálni? (Szabolcs megye)
Szerintem az sokat számít, hogy a földműves mikor házasodott meg (melyik században, annak is melyik felében) és mi volt az édesapja eredeti foglalkozása. Volt-e rokon még a településen, és mi volt az ő foglalkozása? Nem lehet, hogy ő nevelte fel?
A XIX. század folyamán a cigányság nagy része, különböző okoknál fogva, felhagyott apái mesterségével, lehet, hogy az árvaság nála sem játszott benne lényeges szerepet. Adalék a foglalkozásokhoz:
Szalma Borbála Szeged törvényhatósági jogú város árvaszékének szervezete és működése a dualizmusban című tanulmánya szerint: „A XVIII. század és azon belül is Mária Terézia időszaka az árvaházak virágkora. … 1848.-ig az árvák hatósági felügyeletét a társadalmi helyzet szerint határozták meg. A nemesi árvák hatósága a megyei közgyűlés, ill. az általa kiküldött bizottság, a polgári árváké a városi tanács, a jobbágyoké a földesúr volt. Miután az 1848. évi XI. tc. megszüntette a földesúri törvényhatóságot, átmenetileg a számvevőszéket ruházták fel.”
Ha a fent említett személy polgár volt, íme egy érdekes (különösen a 4. oldal) cikk az árvákhoz:
