Debrecen—Fehérvár: 27-31 (18-15)
A hazai csapat kezdte a meccset és Vámos Petra talpról lendületből rögtön egy hatalmas góllal indított. A másik oldalon Afentaler fejezte be az első támadást: elrontott egy passzt jobbszélre. Ezt aztán hamar javította egy ’talált’ hetessel: elment a nyolc méterre kilépő Vámos mellett és hat méterről, faultból, elég reménytelen helyzetből kapura lőtt. Előtte állt ugyanis a balszélről érkező Kelemen Éva, aki elzárta az utat a kapu felé, de közben bal lábával a vonal mögé lépett. Ezt az alapvonal mögött álló jv kifigyelte és befújta a hetest (Köstner meg majdnem felrobbant a kispad mellett). Ebből a büntetőből lett a Fehérvár első gólja (2-1 4. perc)
A Loki már az első perctől kezébe vette az irányítást és húsz percen át könnyedén lőtte a gólokat: balszélről Kelemen Vica (háromszor), Kovács Anna jobboldalról és középről, Vámos Petra mindkét oldalról. Bánfai Kíra is betalált balkettőből szélsőbefutás után, de ezt a jv-k nem adták meg, mert vonalra lépett. Despotovic-tól gólt igaz csak a félidő legvégén láttunk, de az első tíz percben két hetest is kiharcolt.
A vendégek visszarendeződése jól működött, a védekezésük nagyon nem. Az első harminc percben 18 gólt kaptak (ez sok, egy hónapja Kisvárdán az egész meccsen kaptak 21-et). Gerháth Kincső az első félidőben végig pályán volt, de meg sem próbálták a nyitott védekezést (illetve egy-két támadásnál igen, de ez inkább Kincső magánakciója lehetett). Amikor Despotovic kilenc méterről úgy tud passzolni minden gond nélkül a hatosra Bánfai Kírának h közben három védőjátékos is van közöttük, de még faultra sem nagyon futja, akkor tényleg komoly bajok vannak…
Az első negyedórában a Fehérvár elkövette az összes hibát amit ilyenkor lehet, minden olyat amiről a tankönyvekben is írnak. Voltak pontatlan passzok, kiállítás arcra ütésért mindjárt a második percben (Bardi Fruzsi), gyors labdafelhozatal végén belemenés az ellenfél védőjébe (Bardi Fruzsi), Nze-Minko módjára elhalászott keresztpassz (Kincső), oda nem figyelő védők mellett középen gond nélkül megjátszható ellenfél (Tóvizi került ebbe a szerencsés helyzetbe, úgy lőtt gólt a hatosról hogy a védők meg sem moccantak). Elöl tíz-tizenkét méteren adogatták egymásnak a labdát az Alba játékosai, igencsak megfontoltan, és ha néha közelebb merészkedtek a hatoshoz, ott is bizonytalannak tűntek, már labdakezelésben is. Kincső a beállósnak szánt asszisztjait egy kivételével mind elrontotta (ami tőle teljesen szokatlan). Afentalert meg jobboldalon és középen a debreceni védők ellentmondást nem tűrően levédekezték (amikor a félidő végén nyolc méteren felugrott h kapura lőjön, a kilépő Vámos Petra a levegőben egyszerűen letarolta, de a jv-k nem fújtak semmit [mondjuk Sára azt hiszem ehhez már hozzászokott, kapott ilyenből eleget az évek során..])
Az Alba második hetesét is inkább a véletlennek köszönhette: Kincső kapta a labdát baloldalon, kicsit maga is meglepődött, legalábbis úgy tűnt, aztán a hatos felé vette az útját, nem túl nagy meggyőződéssel. A két védő persze megindult felé – egy 190 cm magas átlövőt azért minden körülmények között komolyan kell venni – Tóvizi már csak oldalról tudta két kézzel arrébb lökni, Kíra viszont fellépett elé szélről. Ezt látva Kincső kiadta a labdát két méterre balra, Szarka Adrinak. Lövőszög szinte nem volt, Adri mégis megindította a mozgást befelé, fel már nem is ugrott mert öt méteren összeütközött a visszalépő Kírával (aki valószínűleg jobban tette volna ha engedi a fehérvári balszélsőt kapura lőni, de nem tudott kitérni előle mert a másik oldalon ott volt Kincső és Tóvizi). A jv-k persze belül védekezésért hetest fújtak, Köstner majdnem felrobbant, és Tóvizi is, mert ez megint egy talált hetes volt, érdemi akció nélkül…
Így aztán nem meglepő hogy a Loki hamar elment három góllal (6-3 8. perc) és ezt az előnyt többé-kevésbé meg is őrizték harminc percen át (16-13 26. perc). A kérdés inkább az hogy miért csak hárommal…? Kincső négy átlövésgólja az első húsz percben magyarázat lehet erre, de Triscsuk is lőtt a félidő második részében három gólt talpról, védő mellett (ahogy Tóth Gabi szokta, csak pontosabban…). Bardi Fruzsi beállóból ugyancsak háromszor volt eredményes…..és Pijevic négy védése is számított, még Bordás Réka indulás ziccerét is védte (éppen azt amelyikhez Nze-Minko style szerezte meg a labdát Kincsőtől). Ezen kívül az Alba az óvatos támadójátékával le tudta lassítani a meccs tempóját, egy idő után a debreceni játékosok sem voltak már annyira élesek, úgy tűnt elhitték hogy kevésbé koncentrált játék is elég lehet a győzelemhez.
A 30. perc elején egészen hihetetlen jelenetet láthattunk: Despotovic próbálkozott egy átlövéssel, ezt Pijevic védte. A labda a hatosig gurult, a horvát kapus utána rohant h megszerezze, de Tóvizi résen volt és megelőzte. Így aztán hat méterről a teljesen üres kapura lőhetett – nem találta el…Köstner majdnem felrobbant a kispadnál. (Most már sokadszor az első félidőben…) [Ezen még az eseményeket a helyszínen rögzítő MKSz megbízott is elképedt, olyannyira h Tóvizi és előtte Despotovic lövését el is felejtette beírni a meccs ’play-by-play’ oldalára….]
A szünet előtti utolsó perc fergeteges ide-oda rohangálással zárult: a Loki kétszer, a Fehérvár egyszer vihette kapura a labdát, végül Bánfai Kíra utolsó másodpercben lőtt indulásgóljával a hazaiak jöttek ki ebből jobban. Kíra, ha tudta volna mi vár rá a szünet után, lehet h ki sem jön az öltözőből….
A második félidő egy nem akármilyen fehérvári akcióval kezdődött: Temes beállt irányítani, középen elzárt két védőt, hátra adta a labdát kilenc méterre balkettőbe Afentalernek, aki mint a villám átcikázott a védőfalon és a vonalról klassz gólt lőtt (18-16). Nem sokkal később aztán jobbszélre adott egy asszisztot (20-17), majd a saját kilenceséről talált be, egészpályás góllal üres kapuba (20-19). Ezzel Afentaler Sára megfújta a riadót és kezdődött a harc: megfordítani a meccset és hazai pályán legyőzni a Debrecent.
Közben a másik oldalon egyre-másra hagyta ki a Loki a kínálkozó lehetőségeket: Kovács Anna lövését védte Dányi Berni, ezt követően Kovács Anna lőtt egy óriási kapufát, majd egy támadáson belül Vámos Petra és Hornyák Dóra még kettőt. Utána újabb védés következett Dányitól, majd a szélről befutó Kelemen Vicától még egy kapufa. Mindez alig öt perc alatt, és közben az Alba egyenlített – Varga Emőke talált be Afentaler passzából – sőt, átvette a vezetést - Afentaler harcolt ki hetest és Triscsuk nem hibázott (20-21 38. perc)
Alig néhány perc alatt igencsak komolyra fordult a helyzet. Vámos Petrára ilyenkor mindig lehet számítani, most is azonnal összehozott egy hetest amiből egyenlíteni tudott a hazai csapat (21-21). A másik oldalon Afentaler adott jobbkettőből mintaszerű asszisztot Töpfnernek (ezzel az akcióval tanítani lehetne hogyan kell összekapni a védőket és utána pontos passzal megjátszani a jobbszélsőt….ami balkezeseknek sosem könnyű feladat). Így újra a vendégek kerültek előnybe és Köstner Vilmos időt kért (22-23 43. perc) Utána Vámos Petra rögtön betalált megint: középen megindult, a hét méterre kilépő Boldizsár Bianka és a nyolc méteren tőle jobbra álló Triscsuk között bement a hatosig, a védők mozdulni sem nagyon tudtak (23-23).
Ezt követően Triscsuk talpról kilenc méterről, Despotovic felugrásból volt eredményes (24-24) majd egy igen hosszú fehérvári támadás következett. Több mint egy percig járt körbe-körbe a labda, meglehetősen céltalanul. Még két passzra lett volna lehetőség amikor Afentaler nem várt tovább, jobbról felkanyarodott középre és nyolc méterről felugrásból a nála jóval magasabb Despotovic fölött klassz gólt lőtt. A következő támadásnál is ő adta az asszisztot a jobbkettőbe - Hornyák Dodót középen hátulról megkerülve - érkező Bardi Fruzsinak, és ezzel először nőtt két gólra a vendégek előnye (24-26 46. perc)
Köstnernek lépnie kellett, de nem volt könnyű helyzetben. A két átlövő és az irányító posztra ma a Loki csak négy felnőtt játékost nevezett, azaz Kovács Annának, Vámos Petrának és Despotovic-nak valójában nem volt cseréje (Hornyák Dodó védekezésben kapott szerepet de az h elöl Vámos Petrát helyettesítse nem tűnt jó ötletnek…) A cserepad tele volt junior és ifijátékosokkal (Panyi Kriszta, Vámosi Panna, Sápi Gréta, Csernyánszki Lili) de az ő beállításukról ebben a helyzetben természetesen szó sem lehetett. Egyetlen használható cserének Petrus Mirtill tűnt, őt Köstner be is küldte balszélre Kelemen Vica helyett (aki ma amúgy kiváló formában volt végig, ezért nem is igazán kellett lecserélni.…) A Fehérvár játékosain nem látszott h fáradtak lennének, sőt…az utolsó húsz percben parádésan játszottak, de a Lokiban Kovács Anna és Despotovic sem volt már az igazi, Vámos Petrát meg szünet után védekezésben általában cserélték (ezért aztán a Loki védekezésben is gyengült a második félidőre).
Jobbszélen már hetek óta nincs Arany Rebi, Kíra egyedül oldja meg ezt a posztot és ezen a meccsen negyvenöt percig nem is volt ezzel gond. Mondjuk Rebivel ellentétben szinte alig kap labdát, ma is a szünet után negyed órán át inkább csak nézte a meccset, de ez hirtelen megváltozott. Varga Emőkét némileg váratlanul kiállították – tíz méteren Despotovicot ütközte le kicsit vehemensebben - és a Loki emberelőnyben a jól bevált recept szerint jobbszélre játszotta ki az akciót: Kovács Anna szuper passzt adott középről Kírának aki a ziccert….a kapusba lőtte. Két perccel később rendezetlen védelem ellen, még nagyobb ziccerből a felső kapufát találta el (24-27 49. perc)
Fehérvári időkérés következett, majd Vámos Petra, aki ebben a kritikus helyzetben fél perc alatt kétszer is betalált egyéni akcióból, de a másik oldalon is rendületlenül jöttek a gólok (Temes betörésből és Afentaler középről nyolc méterről átlövésből volt eredményes). Petra lőtt még egy gólt baloldalon Afentaler mellett kisodródva, nem akármilyen helyzetből (jobb lábról ugrott fel és kifelé vetődött de befelé lőtt…a jv-k szerint ellépte, de újranézve mintha mégsem). Nyolc perc volt hátra, 27-29-ről vissza lehetett volna még jönni…csak az a jobbszél ne lett volna.
Kírát a két kihagyott ziccer után lecserélte Köstner és átküldte a helyére Petrus Mirtillt (aki jobbkezes). Ő először rendezetlen védelem ellen hat méterről majdnem középről lőhetett kapura, de hiába, Dányi ezt a százszázalékos ziccert is védte. A következő támadásnál húzásból ment le a labda jobbszélre, Kovács Anna adta a passzt de Petrus Mirtill egy méterrel feljebb állt…..Újabb támadás, ugyanilyen húzás jobbszélre, Kovács Anna most a háta mögött passzolt….két méterrel a kilencesen álló Petrus elé. (De hát ő balszélső és Kovács Annával aligha van kialakult páros kapcsolata). Ezután rögtön jött Afentaler egy-egyezés után Despotovic-ről lőtt gólja (27-30 56. perc) és a Loki összeomlott. Volt még hátra négy perc, Despotovic-től láthattunk még néhány kétségbeesett próbálkozást elöl, de ez nem számított, a Loki feladta már ezt a meccset. Az utolsó negyedórában végig a Fehérvárnál volt az előny és végül magabiztosan győztek. Ki gondolta volna ezt akár félórával korábban…?
Ez bizony óriási meglepetés de az okokat nem kell hosszú ideig keresni. Elsőnek említhetjük Afentaler Sára fantasztikus játékát a szünet után: öt nem akármilyen gól, öt gólpassz, egy kiharcolt hetes….a 16 gólból amit a második félidőben lőtt az Alba 11-et ő hozott össze. Mindehhez társult a kiváló kapusteljesítmény: Dányi Bernadett 17 lövésből 8-at védett míg az ellenfélnél a kapusok semmit nem tudtak hozzátenni a játékhoz (Csiky 2/15, Giegerich 3/6 a második harminc percben). A jobbszélen kihagyott két ziccer és utána Petrus Mirtill három további kimaradt helyzete aztán végképp padlóra küldte a Lokit (Mirtill átirányítása a neki idegen oldalra meccselési hibának is mondható, Kíra nagyobb eséllyel lőtt volna gólokat jobboldalról annak ellenére – vagy éppen azért – mert előtte kettőt is elhibázott…)
A Debrecen igencsak vékony kerettel állt ki erre a találkozóra, irányítóban és a két lövőposzton a kezdősornak elöl hatvan percig pályán kellett lennie és védekezésben is egyedül Vámos Petrát tudták cserélni, ami aztán szintén a játék minőségének a rovására ment. Mindössze beállóban és a kapuban volt két-két felnőtt játékosuk. Így aztán nem csoda hogy a Loki az utolsó negyedórában már nem bírta erővel és vereséget szenvedett.
Igen, ez igaz lehet, de azért tegyük hozzá h a Fehérvár csapatában is kevesen voltak a három belső posztra: Afentaler, Triscsuk, Temes, Gerháth Kincső és Boldizsár Bianka (utóbbi csak védekezésben). Ez eggyel több játékos mint az ellenfélnél, ha nem számítjuk az első félidőben tíz percre Afentaler helyett becserélt junior korú Besszer Borbálát, aki még nagyon újoncnak számít. És a két szélen Töpfner Alexandra illetve Szarka Adri egymaga vitte végig a meccset. Ennek ellenére az Albánál nem voltak kondicionális problémák, sőt, az utolsó húsz percben érte el mindenki az ’optimális sportformát’. Merész gondolat: lehet h Fehérváron jobb az erőnléti és a mentális felkészítés…?
