Nem gáz, lesz még hasonló kiadva. A sok hónapos szállítással sem lenne gond, a modellezés ilyen, TT-ben főleg ilyen, ezt is tudom. De a VasuTTmodelltől a nyolc hónapra érkezett Y-kocsik kapcsán pár havonta kaptam információt, kérdezték, hogy rendben van-e minden, és ha írtam nekik, munkanapon belül válaszoltak (igaziból perceken belül, de ez nyilván nem elvárás). A Mediker már akkor fölhív, ha másfél napig nem megyek be a beérkezett termékért, fölajánlják, hogy még aznap kiküldik futárral, ha kérem, de persze bármikor bemehetek érte, amikor kényelmes. Szóval kicsit más néhány másik boltban a customer support, és mivel nyilván ugyanazt és szinte ugyanannyiért árulja mindenki, hát attól veszem, akivel normálisan lehet kommunikálni.
A szövegen kívül, kicsit a környezetet is figyelted volna...:-)))
Javításról, szervizelésről van szó. Ezekhez a - közben váltoTTam a kollégával e-mailt - BTTB modellekhez van alkatrész, ha a javítás során ez szükséges. Nem csak a régi, valahonnan kibontott, hanem a Tillig tart/gyárt hozzájuk újat. Pusztán erre céloztam. Vagy talán lehet szerezni áramszedő rugót, vagy a hajtott kerékpárok tengelyfészkét mondjuk egy hajdani VEB PIKO E69-hez? Vagy a motorhoz a keferugót, noch da zu szénkefét? Vagy a BR55-höz a mozdony alsó műanyag takarólemezét, az áramszedőkkel?
Egy hajdani PIKO modellhez, ha kell alkatrész, akkor bajban vagyunk. A BTTB-hez legtöbbször van. Nem a bontóból, donor modellből, gyári újról beszélek.
Ezért írtam a kolléga hozzászólására, hogy hála istennek BTTB-ről van szó, és nem PIKO-ról.
A kb. két éve vásárolt MRCE Vectronomhoz (73925) rendeltem anno kapaszkodókat tartaléknak. A kb.3€-áron csak a kapaszkodók voltak a csomagban, 5db, két oldalsó és a szélvédő alatti három.(egy csomagban csak egyik végre való van.) Fekete színűek, kompatibilisek más roco vectronhoz is.
Nem semmi! Sajnálom, hogy így jártál! Elhiszem mennyire bosszantó, hogy az ember rendel valamit, aztán telnek-múlnak a hetek, hónapok, és semmi, a modell közben elfogy mindenkinél, és végül nem tudod beszerezni.
Más: Abban szeretném a segítségeteket kérni, hogy a Roco oldaláról szeretnék Vectronhoz pótalkatrészt rendelni. Oldalsó kapaszkodókra lenne szükségem, feketére. Amelyik Vectronhoz kellene kapaszkodó az a pótalkatrész csomag ~25€, mert abban a csomagban több minden is van. Viszont másik Vectronnál találtam ~3€-ért, amiben csak oldalsó kapaszkodók vannak. A kérdésem az lenne, hogy vásárolhatom az olcsóbb pótalkatrész csomagot is, ugye? Gondolom ezek a mozdony kiegészítők kompatibilisek egymással, és ugyan úgy tudom majd használni.
Nekem BTTB-im voltak, de már az akkori Károlyi-könyvből nyilvánvaló volt, hogy a BTTB minősége a mérete ellenére messze meghaladja a PIKO-t. A BTTB fröccsök ma is szépek, a gépészet meg olyan, hogy beledobom a dekódert, és szalad is.
Én több, mint egy éve rendeltem két mozdonyt tőlük, szintén 1-2 hetet ígértek. Januárban már rájuk írtam, semmi válasz. Két hete jeleztem, hogy lévén náluk nincs a modell, a gyártónál kifogyott, így nem tudják szállítani, ezért a rendelést semmisnek tekintem, és kártérítési követelést fogalmaztam meg velük szemben, akkor jött válasz rögtön. Rohadt arrogánsan. Akkor a honlapjuk még mindig rendelhetőnek jelezte a tételeket. Kártérítést persze nem fizettek, az ügy nem áll itt meg. Az adott modelleket már sosem kapom meg, de ha megérem, akkor még végignézem, ahogy csődbe mennek.
még nagyobb szerencse, hogy semmi közük a hajdani PIKO-hoz
Jujj, most felszisszent a "sok tízezernyi gyerek", akinek a legkedvesebb emléke a rendszerváltás előttről a Piko szettek lelkes kibontása... 3 közülük már nyomott is egy mínuszt >: )
Tisztelettel : pro és kontra véleményeket szeretnék kérni (modellfuttatási és karbantartási, valamint "tartóssági" vonatkozásban) az alábbi témában :
H0-s Vectron villanymozdonyt szeretnék vásárolni. Melyik előnyösebb /tartósabb : Roco vagy PIKO Expert - esetleg TRIX illetve Jägerndorfer ?
(Alaplap, mozdonytető, stb. szempontjából - és nem elsősorban a külső megjelenést tekintve - hisz az ízlés teljesen egyéni, kinek mi tetszik
- hanem pl. : a hajtás egyenletessége, a "lassúmenet minősége" és a tartósság szempontjából - vagy pl. a siklási hajlam tekintetében.
Nyilván "első közelítésben" talán a Roco a legszebben kidolgozott modell - de ha pl. állandóan lepotyognak alkatrészek, akkor az inkább vitrinbe való, nem futtatásra.
Ezek a hajdani VEB Berliner TT Bahn (BTTB) gyártmányai. 1:120, vagyis TT építési nagyságúak. Szerencsére javíthatóak, és még nagyobb szerencse, hogy semmi közük a hajdani PIKO-hoz.
Itt elérsz (egyébként a nickre kattintva is előjön):
Szerintem csak simán lemodellezték 3D-ben, az ablaknál alfaréteget állítottak be, majd az utómunka során beillesztették a videót az alfa-rétegre. Annak az ülésnek nagyon háromdé hatása van.
Megnéztem asztali gépen is. A belső tér túlságosan kidolgozott, még az ülés hátulján lévő magazin tartó, lábtartók is ki vannak dolgozva. Ez biztosan nem H0.
Elolvasva a kommenteket rá is találtam némi válaszra, miszerint ez egy 1:1 méretű belső tér.
A felvétel makro kamerával készült erre is kitér egy kommentben. ...a video szerkesztés profi munka a felvételt az ablakon lejátszani pohárcsörömpöléssel, háttérzajokkal.
A vagon az 1:1-es "modell", ahogy mondja is a videoban 0:13-nal, sajat otthonaban epitette meg. Beultek egy ulesre, onnan kattintottak egyet (egy parat), majd a megfelelo kepet adott kepfeldolgozasi algoritmussal megszerkesztve, az ablakot atlatszova/attetszove tettek - ez lett a statikus eloter. Ezt raszerkesztettek a videora, amit GoPro Sessionnel vettek fel (video vegen), pl. egy modell porekocsirol + utomunkalatok.
A kamera még ok, de a belsőrésze a vagonnak az érdekes. Még a visszatükröződés is kidolgozott. Persze, lehet egy kis rész van csak megcsinálva "studionak" egy teherkocsira.
Nagyon ötletes, jó felvétel. Nem tartom kizártnak, hogy kém kamerát használt a vagon belsejébe helyezve. Ma már ezek a miniatür egységek HD, 4k felvételeket készítenek wifi-n közvetítve akár telefonra vagy számítógépre. Változatos formában kaphatóak, online széles a paletta és nem is drágák. Persze ez csak egy tipp, lehet más volt a módszer.
(A BR56, az vagy Gützold, a PIKO csak csomagolta, ha H0, vagy BTTB, ha TT nagyságú. Csak a "kis NoHAB" miatt gondoltam, hogy lehet TT is, mert ugyanazt a pályaszámot hozta ki elsőre Zwickau is, mint Berlin.)
Azt szeretném kérdezni tőletek, hogy még Március 22-én rendeltem a Vasútmodell-Centrumnál két Roco mozdonyt. Vissza is igazolták a megrendelést, és írták az e-mailben, hogy a termék várható beérkezése 1-2 hét. Ezen a héten szerda óta próbáltam felhívni a boltot, írtam nekik e-mailt, de semmire sem reagálnak. Innen még sosem rendeltem, ez normális? Bízhatok abban, hogy a két megrendelt termék megérkezik?
Van egy BR 56 2719 Piko gőzmozdonyom, jó 30-35 éve kaptam. Most sok év után megtaláltam( egy kis Nohabbal együtt). Foglalkozik valaki ilyeneknek a karbantartásával/renberakásával? Vas/Zala környéke lenne e legjobb, de persze más is szóba jöhet.
Nem is tudtam, hogy a MÁV-nál is volt kék fény, bár a román gyakorlat alapján kikövetkeztethettem volna :)
Vicces, a CFR-nél sok minden megmaradt, ami a MÁV-nál Trianon óta feledésbe merült: pl. megvannak náluk még a lejtésjelzők, síposzlopok, áthaladásjelzők, balvágány-jelzők, nyuszifüles hídmérlegjelzők. Sőt a "nyílt vonal bizonyos pontjáig kihaladó, majd onnan visszatérő mozdony jelzése" kategória is létezik náluk, kíváncsi lennék, hogy idehaza is volt-e ilyen... :)
Na meg az utasításuk is olyan, mintha a századelős MÁV-osat olvasnám: semmi sallang, az első 20 oldal le is darálja a komplett alak- és OSzZsD-jelzésrendszert. Az F.1. kissé holisztikusabb: az első 30 oldalon csak definíciók, előírások, felsorolások...
Igen kíséreteztem, de idővel a festék is változik. Így maradt az, hogy előbb megnézem a LED leírását, és az alapján választom ki melyiket szeretném megvenni.
Megjegyzem a mai (elmúlt 5 év) jó minőségű meleg fehér LED-jei már nagyon élethű lágy színt adnak. Sok esetben alig lehet megkülönböztetni a gyárilag a mozdonyban levő izzó színétől.
Lehet - jobb híjján - a kékes, hidegfehér LED-ből melegfényűt csinálni. Kétféle izzólakkot kell keverni hozzá, mert simán a sárga lakktól zöld lesz! :-)
Kell csinálni egy sötétebb narancs színű lakkot a sárga és a piros izzólakk keverésével, és vékonyan ezzel keverékkel lefesteni. Így elviszi a kékes fényű LED színét a melegebb, sárgásabb tónusba. De ezzel a megoldással csökken a fényerő!
Ugyanakkor igenis jogos a károgás, mert ezt a hazsnálati útmutatóba kellene a cégnek leírnia, nem egy eldugott, google által 15-ik lapon listázott fórumban kellene megtalálni, mert anynira hátra sorolja a google!
Mondjuk, nem is nagyon szoktam ide írni - ez a csoport legkevésbbé a modellezőtársak segítéséről szól. Tisztelet a kivételnek, aki gyors és jó és stílusos volt. Aki és ami nem kell ide, az te vagy...
Próbálkoztam régebben - igaz hideg fehér ledekkel - befesteni őket. Nem jártam sikerrel.
A sárga led egy gyűjtőfogalom. Oda kell figyelni milyen hullámhosszú az a sárga. Nekem - elnézést a szubjektivitásért - a d-vonal közeli sárga szín tetszik a legjobban 589nm körül. Vannak ilyen sárga led-ek.
Ezek olyan aranysárga, megnyugtató színűek, nagyon tetszik gőzös világításban is.
Csipesszel mindkét végén húzd ki a csavarkapocs és tömlő imitációkat, mert a homlokfalon túlnyúlva akadnak, nem engedik le a kasznit. Ezután a forgóvázak közepe körnnyékén mindkét oldalon kettő (össz. négy) "valamit" dugj be a főkeret és a kaszni közé. Ez a "valami" lehet, pl. bankkártya-telefonkártya, én fogvájót szoktam bedugni. A feladat az, hogy a kasznin lévő körmöket (ha tetejére fordítod látod őket, oldalanként négy darab van a Gigantnál), el kell emelni-távolítani a főkerettől. Ha megvan, akkor megfordítva a mozdonyt (talpára) a kaszni leemelhető, óvatosan, nehogy a főkeret-futómű leessen. Nekem elsőre még így is kicsit nehezen jött le, finoman meg kell esetleg mozgatni... Az áramszedőkre vigyázz, elég filigrán szerkezetek.
Legközelebb a károgás helyett beírod gugliba a nyavajádat és utána lehet olvasni. Itt is vagy 20x leírták már a megoldást. De nyilván felháborodni egyszerűbb.
A vasútmodell-gyártók egyik hazugsága a használati útmutatókban, hogy "finom mozdulatokkal a kasztnit széthúzva, majd felfelé húzva" a járműszekrény lehúzható az alvázról. Dehogy húzható. Korábban PIKO TRAXX-szal szívtam (ott egy felesleges ragasztás okozott megoldhatatlan feladatot), most meg ACME V63-assal szívok. Az egyik forgóváz felett lejön a kasztni, de a másik felett meg se mozdul (igyekezném szimmetrikusan leszedni, hogy az egyik forgóváz felett megemelve ne szoroljun a másiknál be). Az istennek se mozdul. Ki van pattintva az összes karom, ami tartja, de nem lehet felfelé elmozdítani. Mit lehet tenni, hogyan lehet lehúzni a V63-as kasztniját!? (Bankkártyás óvatos feszegetás nem segít.)
Gőzösök lámpájához és epoche I -II- III-as vagonvilágításhoz érdemes kipróbálni a melegfehér ledet úgy, hogy a felületét áthúzod narancssárga üvegmatrica festékkel. Pl.:
Sokkal melegebb lesz a fénye és a természetes izzó fényéhez közelebb lesz, mint a citromsárga ledé.
Vagonvilágításoknál használtam, pl. amikor régen a fehér led megjelenésekor még csak hidegfehér ledet lehetett kapni, azokon is sokat javított, melegebb lett a fényük. Hamar szárad és ha szükséges utána még egy réteget rá lehet húzni.
Köszönöm a választ, majd kísérletezni fogok (azt nagyon szeretek) nagyobb ellenállásokkal is, ill. rendelek még sárga LED-eket, nem egy ökörcsorda ára...
"sorba kötve digiben használva 1,5 kohm-os előtét ellenállás jó hozzá"
Igen. A videóban bemutatott led-ek, itt 3-an vannak sorba kötve, és egy 1,5k-s ellenállással is elég erősek, így utólag még dimmeltem őket.
Jó lesz a 1,5K, ha nincsen nagyobb. Utólag még vissza tudod venni a dekóderrel is a fényerőt.
Vannak olyan dekóderek, ahol lehet izzót imitálni. Nagyon jól néz ki, amikor szépen lassan emelkedik a fénye a világításnak bekapcsoláskor (DT tud ilyent) - tök jó dolgok vannak ebben a digitális vasútmodellezésben :))))
0603-as led-ek. Amit belinkeltél az meleg fehér led.
Itt sárgáról beszéltem, főleg ha gőzösökről lesz szó. Rézgaras ajánlására, és valóban is sokkal szebb egy aranysárga szín gőzös világításnak, mint egy meleg fehér.
Némi optika (nagyító-ha kell) segítségével házilag is 0603-as led forrasztható.
Az Általad javasolt előforrasztott 0603-as LED-et rendeltem (még nem jött meg), ezzel talán egyszerűbb lesz, nem bízom a forrasztási tudományomban. :-) Egyébként két ilyet sorba kötve digiben használva 1,5 kohm-os előtét ellenállás jó hozzá?
Hasonlóan egy csomó időd elment vele, mint nekem, ezzel a br24-el. :)))
Led-et használtam közvetlenül a lámpába. Némi optika (nagyító-ha kell) segítségével házilag is 0603-as led forrasztható. Szépen elfér a lámpatestben.
Ha a kimenetek engedik, akkor külön kapcsolhatóvá tehetők az lasó/felső lámpák is.
Ha majd lesz időm, van sárga/piros duo smd-led-em - az is belefér a lámpába. Elképzelhető, hogy majd ilyent a szerkocsiba beépítek, hogy legyen rajta vörös zárfény is.
Korábban szomorkodtam, hogy a Liliput br 18.322 mozdonyomban egy rossz szerelés miatt eltört az első világítás fényvezetője. Adtatok is rá ötleteket, végül a Tyapa-féle fényvezető szállal (továbbiakban f.szál) próbálkoztam. Többféle átmérőben van, az 1 mm-est választottam.
A hajlításhoz jégkrém pálcikából reszeltem befogót, hogy a melegtől ne lapuljon ki, ezt később tovább reszelgetve "készülékként" használtam a további hajlításokhoz.
Szépen hajlítható sarkosra:
Kezd alakulni:
Na már majdnem kész, az izzó felőli végen még volt egy tréfás nehezítés, egy dupla kanyar kellett bele, mert az izzó a hossztengelytől eltolva a füstölő tubusa mellett van. A mozdony lámpáiba kerülő végeket a helyükre illesztés után vágtam méretre, ill. felpolíroztam pár mm-t a palástjukon.
Világít! (Jóvanno, pislákol, de nem Vectron ez!) :-)
(Ez még csak gyors tesztfotó volt, a mellgerenda azóta a helyére került és nem világít át, jó lett).
Nyilván adódik a kérdés, hogy mi szükség volt erre, amikor LED-el könnyebben is megoldható lett volna. Egyrészt kíváncsi voltam, hogy mit lehet kihozni az f.szálból, másrészt remekül szórakoztam! :-) Ettől függetlenül megrendeltem a diginewl által javasolt 0603-as SMD LED-eket, majd jó lesz másba.
Némi összefoglalás, ha még nem unjátok:
-Az f.szál nagyon jól hajlítható tetszőleges formára
-Az elhelyezése nagyon fontos, a fényforráshoz eső vége merőleges kell, hogy legyen a fényforrásra, ez fontosabb, mint az f.forrástól való távolság
-A palást felületet polírozva (pl 1500-as vízpapírral) a polírozott felületen is világítóvá válik. Az összes fentit Tyapa már leírta a 103245 hsz.-ban.
-Én voltam olyan balga, hogy hőlégfúvóval dolgoztam. Nem javaslom, nagyon el kell találni azt a pillanatot, amikor már hajlik, de még nem nyúlik meg. Hajszárítóval kíméletesebben lehet dolgozni, akár nagyobb átmérőknél is.
-A már meghajlított részeket érdemes hűteni pl. nedves papírzsepivel, hogy ne konyuljon le a már elvégzett munkánk.
Azt gondolom, hogy az f.szál jól használható, már töröm az agyam más projekteken! :-)
Azért ehhez az irányjelzés-dologhoz hozzátartozik, hogy a '60-as években le is szerelték a 2. jelzőszárnyakat, illetve átépítették a berendezéseket is -már ahol egyáltalán így épültek ki. Ma már csak itt-ott lehet az irányjelzés nyomait felfedezni, pl. a kijárati jelzők szétcsappantói, vagy az emeltyűállványon árválkodó foghíjak tanúskodnak a dícső múltról. A kijárati jelző pedig egy karral mutatja, hogy "szabad a kijárat amerre látsz" :)
Ha irányjelzést szeretnél modellezni, akkor elágazó állomáson többkarú jelzőt kell kijárati jelzőként használni. Kétvágányú pályán jellemzően a helyes vágányra lehetett kijárni, így a helytelen vágányra a kijárati jelzőt sem lehetett szabadra állítani, illetve bejárati jelző és előjelzője sem kellett a helytelen irányból, helyettük ! és F táblák voltak.
Van ilyen is, olyan is. Ha biztosított jelzők vannak, akkor három fogalmú bejárati jelzőket láttam. Ilyenkor a kijárati jelzők előjelzője is a bejárati jelző mellett szokott lenni. Értelem szerűen van a vágányok mellett két fogalmú kijárati jelző.
De vannak nem biztosított bejárati jelzős állomások, ott kétfogalmú bejárati jelző van. Ilyenkor kijárati jelző nem is szokott lenni.
(Persze én sem vagyok biztosítóberendezési szakember).
Én sem vagyok szakértő, de azt írja a nálamnál okosabb (Gerhard Trost: Vasútmodellezés, 175. oldal), hogy a bejárati alakjelző, ha van mögötte kitérő irányba állítható váltó, akkor kétkaros jelzőt kell alkalmazni.
Magyarázat:
- Ha az állomásra a bejárat nem kitérő állásban álló váltókon át történik, akkor sima "szabad" jelzés kell.
- Ha az állomásra a bejárat kitérő állásban álló váltókon át történik, akkor meg "szabad, csökkentett sebességgel" jelzés kell.
Ez meg csak három fogalmú jelzővel megvalósítható, ha élethűek szeretnénk maradni.
alakjelzős kérdésem van, nem vagyok vasutas és nem találok rá leírást:
egy 2 vágányú pályán van egy állomás irányonként 2-2 állomási vágánnyal. A bejárati jelzőnek elég-e kétfogalmú, vagy nagyon kell háromfogalmú alakjelző a nyílt vonalra? Valamint milyen a javasolt kimeneti jelző?
Egy brit videóban láttam, hogy a modellező az eltört mozdony kasznit ezzel ragasztotta. Kikockáztam, rákerestem, rendeltem a sima egydarabost, hát elképsztő. Össze nem hasonlítható egyéb általam ismert ragasztókkal. Tényleg pillanat, tényleg ragasztó. Nem kell komponenseket kevergetni, meg várni ennyiannyit. Bekenem, összeszorítom és meg is ragadt. Persze veszélyes is, mert rosszul is ragaszthatunk, akkor eltörni, újra kezdeni. Csak nem ott törik, ahol ragasztottam :)
A stabilitása, hatásossága: eltört nemrég a WC lehúzó kar billenő szegének műanyag tokja, vagy örökké folyik, vagy sehogysem. Újat venni...járvány, problémas eset, falbontás, stb, ezt nem akartam. Na, kipróbálom az új ragasztómat: szétszed, tisztít, ragaszt. Ez 2 hónapja volt, azóta napi sokszori (nagy család) hanszálat után is tökéletes.
Amikor a cseréptetejű paprikatartó teteje leesett, eltört, azt is megragasztotta.
meg persze minden modell-jellegű javító ragasztáshoz is kiváló :) Az épületekhez elég a faller, a figurákhoz meg gumiragasztó, így nem törnek le, ha véletlen hozzáérek.
Ha kibírod a járvány végéig adok szívesen egy ragasztásnyit :) ha nem , a gyártó egy db-ot is szállít postán (DHL)
Szakértők tanácsát szeretném kérni! Elkezdtem építeni egy terepasztalt, amit a terveim szerint 4 szakaszra osztok, és 2 szerelvényt szeretnék egyidejűleg járatni. Minden szakaszt önállóan táplálnék 2 db FZ1 trafóról. Minden szakaszhoz tartozik egy kapcsoló is, tehát áramtalanítani lehet őket. A különböző irodalmakat olvasva nem egyértelmű számomra, hogy ilyen esetben minkét sínszálat meg kell szakítani, vagy elég csak az egyiket. Ha csak egyet, akkor úgy látom, hogy a megszakított sínszálhoz vezető ágba kell tenni a kapcsolókat.
Ez a "flexivég" a sínpapucsokhoz kell. A flexi talpfarács végig fogja a sínt, nincs benne hely a sínpapucsnak. Sínpapucs nélkül lehet építkezni, de akkor kell valami, ami szilárdan rögzíti a sínek végét. A talpfarács sajnos nem elég szilárd - különösen a végén. Megenged mondjuk egy 0,5mm-es eltérést, akkor ott már kisiklik a vonat. A sínpapucs tartja a sínvégeket pontosan egy vonalban.
A modulokon manapság az a szokás (pl. a Fremo-nál is), hogy nincs sínpapucs, hanem a sínszálak végét nagyon szilárdan rögzítik az alaphoz. Például egy réz csavart erősítenek be a modul végébe és annak a fejére ráforrasztják a sín végét. Akkor a modulokat egymáshoz lehet csavarozni, addig ütögetni, illesztgetni a teljes meghúzás előtt, amíg a szomszédos modulok sínjeinek a vége 0,1mm pontossággal egymással szemben van. Ezt úgy ellenőrizzük, hogy a sín felső-belső oldalán végighúzzuk az ujjunkat - az 0,1mm-t simán megérez. A sínpapucsos illesztés ezt teszi feleslegessé.
Jó pár évvel ezelőtt, amikor némi aggályom volt, hogy biztosan szükségem van-e születésnapomra egy X-dik modell mozdonyra, édesanyám megnyugtatott, hogy a férfiembernek szüksége van egy hobbira, ami kikapcsolja, megnyugtatja, örömet okoz a vele való foglalatosság. Nyilván ez azért a nőknél is igaz lehet, ő például népművész, a csipkeveréstől a hímzésen, fonáson át a csuhébaba készítésig sok mindennel foglalkozott (a kora miatt pár éve már nem aktív), így neki azért van némi fogalma, hogy mi az az alkotás öröme.
Alapvetően gyerekkorunk óta vonzódunk minden járműhöz, lehet az mozdony, autó, repülő, helikopter, hajó és ebből nem lehet kinőni. Én jó eséllyel bele tudnék szeretni az autó-hajó-repülő modellezésbe vagy makettezésbe is, de nálam még az egyéb tényezők között volt, hogy családomban több vasutas is van, édesapám vonatvezető (volt), bátyám mozdonyvezető és gyerekkoromban nagyon sokat utaztam vonaton.
A többi modellezéshez képest a vasútmodellezés az egyik legszerteágazóbb hobbi. Ha valaki nem csak a vonatokhoz vonzódik, lehetősége van akár az adott építési nagyság közúti járműveivel is foglalkozni, továbblépve akár a Faller Car-System-mel is vagy ha makettes ambíciói is vannak, az épületek összeszerelésével, festésével, antikolásával kiélheti magát, de ezt akár modell mozdonyaival és vagonjaival is megteheti. Van aki csak gyűjti, de időnként azért megfuttatja vasútmodelljeit, van aki inkább a valósághű terepasztal vagy dioráma építést szereti, van aki a valósághű vasúti üzemet szeretné leképezni, van akit a digitális technika ejt rabul, van aki a teljesen automata, PC vezérelt üzemre gerjed és van aki inkább maga, egy személyben kézzel szeretne irányítani mindent. Az én szemben a vasútmodellezés csúcsa, amikor valaki maga épít vagy átépít mozdonyokat, vagonokat, épületeket és kiegészítőket. Van akit a vasútmodellezésen túl a vasút, a különleges vonatok, a vasúti járművek története is érdekli, ezért utánajár, utána olvas, szakirodalmat búj. És van aki egyszerűen csak a maga és gyerekei örömére, szórakoztatására játszani szeretne. A fenti témától kicsit elkanyarodva az egésznek addig van értelme, amíg tényleg kikapcsol, örömet okoz és nem görcsösen akarunk valamit megcsinálni vagy megszerezni, amíg nem fordulunk ki önmagunkból azért, hogy valamit elérjünk és itt azért sok esetben vékony jégen járunk. Emiatt fontosnak tartom, hogy toleránsak legyünk mind a magánéletben mind vasútmodellező társainkkal, hogy ne a család rovására menjen az őrületünk és fogadjuk el, hogy a másik vasútmodellezőnek mások az igényei, lehetőségei, adottságai és az ízlése és mást tart fontosnak.
Zárszóként még annyi, hogy 33 éve foglalkozom vasútmodellezéssel, sokkal több modellem és kiegészítőm összegyűlt, mint ami majd (nemsokára) egy terepasztal építéshez szükséges lesz, ezért most böjtöt tartok, nem veszek egy ideje szinte semmit, hanem örülök annak ami már megvan:)
Enélkül is lehet építkezni. Én soha nem használtam ilyet. Annyiból hasznos, hogy ha megnézed, akkor ennek a végén van egy kis kivágás, ami a sínpapucsnak hagy helyet, így nem kell a flexi talpfarácson az utolsó 2-3 talpfánál leszedni a rögzítéseket hogy aláférjen (no meg olyankor egy kicsit felfelé nyomja a nem kivágott talpfa a sínszálat). Itt találsz pár képet arról, hogy miként oldottam meg én: https://youtu.be/OezppkPJAO0
Volt szó a flexikről és hogy mi kell még hozzá. Én még sosem használtam - de szeretnék majd - így nem tudom ez mire jó: https://shop.modell.hu/piko-a-flexiveg-31mm-4015615552826 Mármint elolvastam, hogy helyén tartja a talpfákat vágás és rögzítés után. Ez utóbbi furcsa nekem, mert ez azt feltételezi, hogy e nélkül nem lesz jó, hiába rögzíted (gondolom kirúgja magát a sínszál?!). Itt viszont csak a sínpapucsot említettétek, mint szükséges pluszt. Öntsetek tiszta vizet a pohárba: kell ez a cucc (ha kell akkor mindjárt mindkét végére) vagy nem.
Miről szól a vasútmodellezés? Hmm. Ez jó felvetés :) Amit lent írtál, nagyjából nálam is hasonló. Egy kis 3D-s mini valóság, az igazinak a kicsinyített mása. Lehet irányítani, fejlesztgetni, bütykölni, lehet vadászni a hiányzó modelleket, meg talán megidézni a régi időket, egy korszakot, egy nyári Balatoni szerelvényt, egy nemzetközi vonatot amit sokat láttam. Ilyesmik nekem.
Elgondolkoztam ma azon, hogy miért okoz örömet az, hogy 1:87-ben birtoklok számomra tetsző járműveket. Logikusnak tűnik a válasz, hogy az igazit lenne jó birtokolni, ez csak egy pótlék, de valahogy engem jobban vonz a modell, mint az igazi.
Kicsit olyan mint egy pillanatfelvétel 3D ben, fizikálisan, 25 évesen is úgy néz ki, mintha most jött volna a gyárból. Nekem ez is nagyon tetszik, hogy képes egy tárgy ennyi idősen is tökéletesen működni, bár több ilyen használati tárgy lenne.
Én szeretem tisztogatni, javítgatni is, mondjuk ezt sok minden másban is át lehet élni, de ez biztos benne van. Megvan benne a vadászat is, 99%-ban épp nem elérhető ami érdekelne, keresni kell és várni.
Mindegyik PLUX csatlakozónak eggyel kevesebb lába van, mint, ahogyan azt a neve mutatja!:-))) A hiányzó láb az index, vagyis ehhez kell igazodni. Ugyanis a PLUX csatlakozók "belülről kifelé" épülnek egymásra:
PLUX8 > PLUX12 > PLUX16 > PLUX22
Az bevett szokás, hogy a gyártók általában a PLUX22-es aljzattal szerelt modellekbe nem PLUX22 vakdugót tesznek, hanem csak PLUX16-ost, vagy a PIKO esetében PLUX12-est.
Vagyis, amit a modellben találtál, az nem "sufnituning".:-)
Ha összekötőként a sínpapucsra gondolsz, akkor igen azt külön kell hozzá megvenni. Nem tudom, hol nézted, de általában darabárat szoktak megadni ezekre.
Üdv! Lehet hülye kérdés, de a piko flexibilis sínhez csak az összekötőt meggveni plusszban, valamint az adott ár az darabjára vonatkozik vagy ugyan úgy 6 drab 1 dobozban?
Köszi az elsőt már néztem korábban, írtam is bele, de egy hónap alatt sem jött reakció, szóval ez nekem eléggé döglöttnek tűnik, meg itt is olyan a felépítése, hogy van egy teljesen konkrét kérdés, arra jönnek válaszok, és vége.
Egy izzós jelzőnél valóban némileg késleltetve gyullad ki és alszik el a fény, de két jelzésképet valóban nem fogsz ilyen sokáig egymás hátán látni. Sőt, az izzószálak csak működési hőmérséklet-tartományának tetején bocsájtanak ki fényt, ebbe a tartományba pedig lassan jutnak el, viszont hamar kilépnek belőle, ezért váltáskor hamarabb hűl ki a világító fény izzója, mint ahogy a felgyulladóé bemelegedne:
Más kérdés, ha LED-es jelzőkről van szó, amelyeknél nincs hidegellenőrzés, emiatt csak akkor lehet meggyőződni a működésükről, amikor világítanak. Ezeknél valóban a bizber előbb kirakja a megengedőbb jelzésképhez tartozó fényeket (esetleg csak felvillantja őket), majd ha a visszaellenőrzés szerint az működőképes, lekapcsolja a szigorúbb jelzésképhez tartozó fényt (pl. egy M!->40km/h esetén előbb megjelenik az alsó sárga, majd ha az működik, akkor elalszik a vörös, és megjelenik a felső sárga).
Esetleg a váltásra gondol, de szerintem nem kábel bekötés, hanem programozás. Tudtommal egyidőben nem lehet a jelzőn két ellentétes jelzési kép, előbb ki kell aludnia az előzőnek, csak utána jelenhet meg az új. Nálad a vörös már megjelenik a sárgák mellett. Ugyanez helyzet a zöldről vörösre váltásnál is.
Bár róbertkénél sose lehet tudni mire gondol. :-) És ugye csak bedob valamit, ahelyett, hogy kifejtené. :-)
Valóban jóbarát a google, mert tegnap este youtube ihlet merítő videózás közben, látva a használt festékek cikkszámát, talán még egy perc sem kellett a festékek megtalálásához. Még nem döntöttem el melyikeket fogom használni, és a kérdésesek között van air és model color is. Amit nem tudtam, és ezért kérdeztem, hogy a higítás miatt mennyit vegyek. Ez pedig azért fontos, mert csak tavasztól őszig, minden második hétvégén férek az asztalomhoz, és ha szombat este elfogy a festék, az több mint bosszantó.
Én a Vallejo Model Color-t használom az OFFtopik 1/72-es harcjárművek festésére. Ezt a flakon összenyomásával lehet csepegtetni a kis csücsörkén keresztül. Elég gyorsan szárad, egy műanyag kupakba cseppentek pár cseppet, ha elfogy/száradni kezd, jön a következő adag. Nagyon szépen terül ecsettel festve is, teljesen sima felületet ad. Mondjuk ezeken a maketteken aránylag kis felületek vannak, egy nagyobb felületen lehet, hogy más eredményt ad. És a színválaszték is a harci témának megfelelő.
Egy perc Guglizás. Az Air-t kifejezetten légecsetekhez ajánlják. A leírás szerint higítás nélkül is lehet fújni, de lehet higítani is. Ebből én azt a következtetést vonom le, hogy tanácsos egy kicsit higítani. Legalábbis elég kellemetlen érzés, amikor elkezdenél fújni, de nem jön ki semmi, mert túl sűrű maradt a festék. Az ökölszabály az, hogyha simán folyik, nem viszkózusan, akkor fújni is lehet. De engem már ért meglepetés: szemre tökéletesen híg volt a festék, mégsem jött ki.
17ml tényleg nem sok, én nekikezdenék eggyel és attól fuggően, hogy hol fogy ki, venném a továbbiakat.
A Vallejo weboldal szerint van nekik legalább 6-féle festékük. A Model Colort inkább ecseteléshez ajánlják.
Aminek nincs a flakonján, hogy Air, azt egy picit jobban szoktam hígítani, mert picit sűrűbb. Az Air-t ha simán beleöntöm a légecsetbe akkor is viszonylag szépen fújhatóak. A 17ml az szerintem ennyire, mint ami neked van nem lesz elég, én 3x ennyit fújtam el a kb. 20 méter látható pályámra.
Még nem használtam Vallejo festéket. Ez a kis 17 ml mire elég? Nekem kb 40 méter H0 pályát kell lefestenem, air brush-t fogok használni. Illetve mi a különbség amelyiknek rá van írva a flakonjára, hogy air, és amelyiknek nincs?
A flexnél ok, de ez darabos. Az összes középen rögzítve lenne, de kb egyszeri összeállítás után elenged és kiesik belőle valami, ami úgy néz ki, mintha grafitceruza hegye lenne... Ugyanez van az angolváltó két végén is ... tapasztalható...
Ezt hogy érted? Én Tillig Elite flex sínt és váltó kit-et (amit magamnak kellett összeépíteni) használtam eddig. Ezeknél természetes, hogy a sínszál csúszik a talpfarácsban, hiszen így lehet összeépíteni. Lehet, hogy a darabos sínt sem erősítik be.
Az szerintetek normális, hogy Tillig Elite síneknél maga a sín ki tud csúszni a talpfából? Zsír újak... Kb az első összeillesztésig fix, utána kiesik középről a talpfától vmi grafitszerű cucc és onnantól csúszkál. Találkozott már vki ilyesmivel? Vagy ezt nekem kellene utólag forrasztani?
Cégünk, a New Edge Kft végzi a II. Rákóczi Ferenc életét bemutató állandó kiállítás kivitelezését Borsiban, Szlovákiában. A projekt szlovák-magyar együttműködés keretében jön létre.
Az uralkodó teljes életútját végigjárja majd a kiállítás a születésétől kezdve haláláig, valamint a hozzá kötődő, a halála utáni emlékeket is közszemlére teszi.
Az egyik installáció részeként szeretnénk vasútmodelleket is bemutatni, ebben kérem a szakértelmeteket, segítségeteket, illetve ha lehet ajánlatokat, hiszen e témakörben Ti vagytok a szakértők.
Két szerelvényt kellene bemutatnunk:
Nohab mozdony + 1-2 személyvagon, mindez vasúti vágány-darabon
V43 mozdony + 1-2 személyvagon, mindez vasúti vágány-darabon
Azt szeretném megtudni hogy ezek beszerzésében tudtok-e segíteni nekünk.
A fali tárló, amibe a szerelvények kerülnek cca 9 cm mély, vagyis a modellek szélessége ennél kevesebb kell, hogy legyen (TT vagy HO méret?)
A szerelvényeket valószínűleg egyedi festéssel kell majd ellátnunk, így azok pillanatnyi esztétikai állapota másodlagos.
Fontos lenne, hogy a két modell azonos méret-kategóriából kerüljön ki, ugyanis egy tárlóba kerülnek majd.
Azt szeretném kérni, hogy email-ben jelezze felém aki esetleg tud segíteni, illetve ajánlatot adni (lendvai.peter@newedge.hu)
A kiállítás építése zajlik, így körülbelül egy hónapunk van a beszerzésre.
Egy német úr keresett meg emailben magyar teherkocsik modellezésével kapcsolatban. Elsősorban arra lenne kíváncsi, hogy a teherkocsik feliratozásához milyen szabványú és nagyságú betűket használnak, de sajnos én ebben a témában nem vagyok otthon. Ha esetleg volna olyan topiktárs, aki közvetlenül (német nyelven) tudna vele levelezni, és nem lenne szükség közvetítőre (azaz rám), akkor kérem, hogy keressen meg. Az email-címem az adatlapomon nyilvános.
Szerintem a geometria úgy jön ki, hogy kerekenként két görgő kell, tehát a tengelytávolság megszabja a görgők maximális átmérőjét. Nyilván ha csak forgóvázas, modern mozdonyok kerülnek rá, akkor nem ez a korlát, hanem amit leírtál, hogy hozzáér az alul kilógó részekhez. Mivel a forgóvázakban a tengelytávolság elég nagy. Kritikus lesz gőzmozdony modelleknél, mert a gőzmozdonyok kerekei közel vannak egymáshoz. Ha a tengelytávolság pl. 12mm, akkor már a 6mm átmérőjű görgő is nagy. Én 5mm-t használok.
Egy külön probléma, ahogy arra a saját görgőim esetében rájöttem, az apró, kínai golyóscsapágyak szigetelnek! Talán műanyagból van bennük a golyó. Mindenesetre egy ilyen görgőspadon nem indul el a mozdony!
Sziasztok! Érdeklődni szeretnék, hogy milyen tapasztalatotok van tesztpaddal kapcsolatban? Én nemrég vettem egy hazai készítésűt, de sajnos úgy tűnik, hogy a rajta lévő 10mm-es átmérőjű csapágyak túl nagyok, és a homokolót (és egyéb pici kilógó műanyag részeket) eléri a csapágy jó néhány mozdonynál. Mi a tapasztalat ezzel kapcsolatban? Kínai/ebay-es tesztpadoknál (ahol ha jól láttam, kb. 5 mm a csapágyak átmérője) is előfordult ilyesmi? Köszönöm a segítséget!
A 125 centisnél meg 90 + 35 cm - lenne, de ezek egyelőre majdnem mind állomási modulok, a kitérők miatt egyediek. Mi is azért csináljuk így, hogy minél kevesebb hulladék legyen, nem olcsó a sín. Nekem van tervben 125 centis vonali modul, de ott meg pont egy híd közepére esne, ha középen toldanám. Az ellendarab meg még nincs kitalálva.
"...a modulok 100 vagy 125 cm hosszúak, és mivel a sínszálak 90 centisek..."
Ezen én is morfondíroztam. De így a síneket egy 10 és egy 90cm hosszú darabra osztod fel. A hosszú része nagyot mozog, a rövid kicsit. Emiatt arra gondoltam, hogy valójában az osztásnak középen kellene lenni. Pl. egyik szál 60-40, a másik 40-60. Viszont ezzel előállítasz egy nagy zacskó rövid síndarabot, ami semmire sem jó. Meg aztán nem szívesen darabolom még tovább a síneket. Szóval még gondolkozom rajta...
Nálam a szekción egy negyed körív van, ami 620mm-es ívsugárral 958mm hosszú (a középvonal), a 680mm ívsugárnál 1068mm hosszú. Vagyis mindenképpen két darabból kell összetoldani.
Igen, én is erre gondoltam. Azért azt el ne felejtsd, hogy itt a problémát valójában az okozza, hogy a sín ívben van. Tehát a tágulás során kifelé nyomódik, amit a felerősítés sokkal kevésbé visel el. Hosszban nem lenne baj, ha végig, egyenletesen változna. De csak egy 5-10cm-es darabon, kb. 3-4mm-t nyomódik kifelé. Ez azzal jár, hogy ott az ívsugár drasztikusan lecsökken (számításaim szerint 610mm-ről úgy 450mm-re), amit a hosszabb mozdonyok nem tudnak bevenni és kisiklanak.
De ahogy én is írtam, lehet, hogy a probléma a fa zsugorodása. A fa anyag mechanikai tulajdonságai nem azonosak hosszában és keresztben. Keresztben jóval nagyobb a tágulása, zsugorodása, mint hosszában. Bizonyára ez is belejátszik, talán jobban is, mint a hőtágulás. Csak még nehezebben számítható. Erre megoldás a rétegelt lemez. Az sokkal jobban tartja a méreteit. Csak (a tisztességes minőségű) elég drága és ráadásul jó nehéz is.
Azért a fém alatt van még egy fa is, aminek teljesen más az észjárása. Próbáltuk összeállítani az asztalunkat úgy, hogy már egy ideje egy suli meleg, száraz pincéjében tároltuk. A fém megnyúlt, a fa összezsugorodott... :)
Minimális hőtágulás is gond lehet, ha nincs annyi hézag. Igen nagy erők tudnak fellépni, simán kitépi a karmokból a sínt.
Persze az is lényeges, hogy hol van az az asztal/modul. Ha fix helyen van közel állandó hőmérsékleten, akkor nem annyira rossz a helyzet. De mi a moduljainkkal kiállításokra járunk, ott igen nagy lehet a hőingadozás. Pl. egy téli kiállításra -5 fokban szállítod, a teremben meg van 20-25 fok. De a legszebb példa évekkel ezelőtt, amikor a Temofeszt az Északi Járműjavító csarnokában volt. Nyár közepe, fent üvegablakok, a nap telibe sütötte a modulokat. A felszínén 50-60 fokokat is mértek, pár modulon több centit púposodott fel a vágány. Innen ered a legendás Termofeszt név.
Mi a nagyobb moduljainkon (0e, keskenynyomköz 1/45-ben) alkalmazunk dilatációs hézagot, kb 0,5-1 millimétert, most nem emlékszek pontosan. Ezek a modulok 100 vagy 125 cm hosszúak, és mivel a sínszálak 90 centisek, egyszerűen a toldás között hagyunk rést, sínpapuccsal összekötve. Mivel a modul végén a sínszálak le vannak forrasztva egy-egy csavarhoz, csak befelé tud tágulni. Az íves moduloknál változó a vágányhossz foktól és ívsugártól függően, itt csak a nagyoknál van hézag.
1 m acél 0 foktól 200 fokig történő melegítésekor 2,4 mm-t tágul.
A sárgaréz 3,8 mm-t. Az alpakka is hasonlóan.
Tehát 10 fok hőmérsékletváltozásnál (ami egy szobában elég nagy változás) 0,2 mm-t változik az alpakka hosszúsága. Tehát 5m sín ad 1 mm tágulást, zsugorodást.
Igen, az újabb próbapálya. Persze az is gond, hogy nincs ágyazat, ami jobban megfogná. De lehet, hogy azt is eltörné.
Nem akartam csavarozni, mert egyrészt csúnya, másrészt tönkreteszi a parafa hangiszigetelő hatását. Így is zajos, mert egy falapra szerelt vágányzat mindig zajos. A falap, mint egy hangszóró felület, felerősíti a sínzajt.
A csatlakozások eddig sem közvetlenül voltak összeforrasztva, hanem vagy sínpapuccsal, vagy egy drót darabbal a sín külső oldalán. Arra gondoltam, hogy vagy meghagyom a sínpapucsot, csak egyik oldalon forrasztva, vagy a drót helyett egy hurkot forrasztok be, ami engedi a tágulást.
"A Peco előnye is kiderült. Az pedig nem akar visszaugrani és a nagyon széles sínkoronából el is lehet reszelni." Mérted tolómérővel a pilz/piko/peco belső távolságot? A pilz/piko azért (is) filigránabb sínszál, mert a belső távolság nagyobb. Te esetedben: már a gyárban kicsiszolták a belső oldalt, így ezzel nem lesz gondod :) (Ha jól emlékszem több mint 0,1mm a különbség a belső távban)
A választásomnak egyszerű oka van. Itthon van némi Piko-A, Roco 2,1 és Peco Setrack vágányanyagom. Ezekhez vannak papucsaim is, meg vezetékkel forrasztott papucsok, így kézenfekvő volt, hogy ezeket veszem próbaképpen. :-)
Mivel nekem nem kell sok (csak kettő darab), így nem vagyok annyira árérzékeny és mindenképpen többfélét akartam próbaként. Ennek meg is lett a gyümölcse, mert így megtudtam, hogy a Piko nagyon könnyen hajlítható elképesztően kis ívsugárra úgy, hogy a lazasága miatt a nyomtávval is lehet játszani. A Peco előnye is kiderült. Az pedig nem akar visszaugrani és a nagyon széles sínkoronából el is lehet reszelni. Egyelőre a Roco nem tetszik. Túl feszes és kemény. Nem nekem való.
Most megnéztem, hogy állnak jelenleg az árak:
Tillig Pilz és a Peco 2.5: ~1600.- Ft
Piko-A: ~2200.-Ft
Roco 2.1 és Tillig Elite: ~2,600.- Ft
Szóval a Peco-val sem jártam rosszul, de köszönöm a Tilliges tippet! :-)
Ez az a próbapálya, ami a honlapodon is fent volt régen? Ott nincs terep. Elég lenne az ívet néhány csavarral megtartani és akkor az ív hasasodna ki, amikor hosszban tágul a sín. Mindenesetre jó, hogy ezeket leírod, mert akkor erre nekem is figyelnem kell. A leendő pizzán össze akartam forrasztani a síneket, hogy ne legyen törés az illesztéseknél, majd menne rá zúzottkő.
Megpróbálom megmérni a flexisínek tágulását a 60 fokos radiátoron és a kinti hidegben.
Közbn utánanéztem az alpakka tulajdonságainak. Hát elég sokfélét gyártanak és a szabványos ötvözetek között is van a "lágy"-tól elkezdve a "rugókemény" fokozatig. A napokban néztem viszont egy angol videót, ahol pont arról beszéltek, hogy a peépített flexi rozsdás volt egy kicsit és meg kellett tisztítani. Modellvasútnál vezetőképesség és fajlagos ellenállás szempontjából biztosan jobb az alpakka, mint a nemesacél, úgyhogy passz, hogy miért is használják egyáltalán. A Piko flexi esetében szerintem neked lesz igazad és alpakka lesz az a keményebbik fajtából.
A Tilliget nem is próbáltad? Az a legolcsóbb az összes közül. (amikor én vettem őket MÉG 1000Ft alatt volt a flexi Pilz/Tillig ára, nem az Elite).
Piko-A, és Tillig azért rúgja ki magát, mert könnyen elmozdul a talpfarácsokban a sínszál, valamint tényleg rugalmasabb, de szinte biztos, hogy nem acélból van. Ugyanolyan anyaga van, mint a roco-nak vagy a peco-nak. Ha a Rezgaras féle sínhajlítóval, vagy kézzel meghajlítod a Tillig/Piko sínszálakat, akkor azok is szépen beállnak ívbe.
Nekem a próbapályán negyed körív van egy darab flex sínből és nem kevés gondom van a dilatációval. Pontosabban nem biztos, hogy dilatáció, mert az alap ragasztott fa lap, ami viszont a nedvességtől függően változtatja a méretét. De tény, hogy ki tud úgy tágulni, hogy a letépi a talpfarácsot az alapról és kidudorodik.
Még gondolkozom azon, hogy lehetne ezt megoldani. A sínek a modulok végén rá vannak forrasztva egy lapra, ami oda van csavarozva az alaphoz. Tehát a két vége a szakasznak fix. Középen kellene egy csúszó hézagot kialakítani.
Sajnos konkrétan, gyártók szerint nem tudom. Az alpakka lehet nagyon rugalmas is, attól függ, mennyi nikkel van benne. De a nikkel drága, attól tartok, a gyárak megpróbálnak olyan alacsony nikkel-tartalmú síneket készíteni, amit csak lehet. Régen gyártottak sínt acélból is, főleg amerikai vevőknek. Nekem is van ilyen olasz, amerikai szabványú acél sínem. Ezeknek az a baja, hogy rozsdásodnak. Amerikában sok terepasztal a ház alagsorában van, ahol nedves a levegő, ott könnyen megrozsdásodik. Az enyém a szekrényben van 30 éve, nem rozsdásodott meg. Viszont jobban koszolódik, mint az alpakka.
Persze nem tartom kizártnak, hogy manapság készítenek sínt rozsdamentes acélból. Ennek az ára - ellentétben az alpakkával - az utóbbi időszakban folyamatosan csökkent. Megmunkálni nehezebb, de ha egyszer berendezkednek rá, nem lehet probléma. Meg kellene nézni valahogy! Nem triviális, mert ugyan többféle rozsdamentes acél van, de a többségüket nem vonzza a mágnes, tehát azzal nem lehet megvizsgálni.
Hát nem tudom, csak sejtem. Háromféle flexit vettem.
Peco SL-100: ez tuti alpakka. Nem valami rugalmas. Meghajlítom és úgy is marad
Roco Line: vékonyabb sínszálak, mint a Peco, rugalmasabb, viszont hajlításra maradandóan deformálódik
Piko-A: eddig ezt vágtam. Vékony, de nagyon rugalmas, erős anyag. Bármilyen kis ívre hajlítva kirúgja magát teljesen egyenesre. Nincs maradandó deformáció. Ebből gondoltam, hogy acél lehet. Elnyírni is elég nehéz volt és a levágott darab úgy elpattant, hogy csak na.
Helyesbítés: A levágott darabot 8 - 10cm-nél kisebb sugárra hajlítva maradandóan deformálódik.
Köszi a tanácsot! A külső sínszálat direkt csináltam passzentosra. Eléggé lötyögnek a szálak a talpfarácsban (oldalirányban is) és így gondoltam nyomtávbővítést eszközölni a külső íven. Ez most csak egy próbapálya. A végleges pályán ugye kb. 160cm lesz a fix sínhossz körben. Lesz ennek akkora dilatációja, ami feltépné a talapzatról?
Nézd csak! Ilyen lett. Felül a gyári, alul a vágott illesztés. 1-2 perc volt csak.
Nem vagyok nagy építő. Egy ilyen gépet nem hizem, hogy ki tudnék használni. Így megspórolok egy csomó egyéb problémát is (központosság, törés...) amit leírtatok. :-)
Ami gondom van ezzel a sínanyaggal, hogy a sínkorona belül nem domborodik ki. Nincs miből elreszelni, hogy a négy- ötcsatlós gépek is elmenjenek majd a max. 50-55 cm átmérőjű asztalkán. :-D
Köszönöm szépen a flexi vágással kapcsolatos tippeket. Úgy látom, hogy mindenki másképp csinálja. :-)
Végül vettem egy nagy levegőt és a legegyszerűbb megoldást választottam. Egy kopott oldalcsípőfogóval csináltam próbavágásokat. Piko-A flexi. Szerintem valami rugóacélból lehet. Nem könnyű elcsípni, viszont a csúnya vágást szépen és gyorsan el tudtam dolgozni egy jó reszelővel. Elég könnyen vitte. Mivel pizzát építek, két flexit kellett szembefordítanom. A másodikat már a helyszínen vágtam és reszeltem.
Egyelőre egy parafatáblára rögzítettem rajzszögekkel a kör helyett oválisra sikeredett pályát. Csak kísérletképpen készült, hogy egyáltalán fut-e rajta valami. Az ovál (ellipszoid) kistengelye 48cm, ami azt jelenti, hogy van benne 24cm-nél kisebb sugarú ív is. BR80-asok E69, E44 (!), rövid, kéttengelyes kocsik simán mennek rajta. A jóval nagyobb Hornby háromcsatlós Hunslet Austerity is gond nélkül megy a három tengelyével. Próbaképpen rátettem egy Trix BR24-et. Na, az már elakad, de az is csak a beszűkülő részben. Valahol 24-25cm lehet neki a minimum bejárható ívsugara. :-)
Türelem, türelem! Be lehet azt a csavart úgy szorítani, hogy középen legyen a lyuk. Csak el kell játszani vele!
Egyébként készítettem olyan szárat, aminek egy kis gyűrűje van, ami pontosan illeszkedik a korong furatába. De sajnos a kínai korongoknál a lyuk sincs igazán középen. A Proxxonok egy fokkal jobbak.
Egyszer a kínai webáruháztól vettem korongokat, nagyon "óccsón". Vastagabbak, mint a Proxxon, igen büdösek lesznek amikor felmelegszenek és keményebb anyagokat (pl. acél csavart) nem is vágnak. Ismerős probléma... :-((
Van ilyenem is - ha csak sínt kell elvágni ideális :) ZZemokitól vettem annó talán 10 éve. Jól dolgozna, ha be tudnám fogni központosra. Itt, mivel nagyobb az átmérő, még jobban üt. Valamivel vastagabb is, így még nagyobb rést ad a vágása.
Kispályás vagyok... ez van :) kb 10 korongnál tartok - csutkáig használom őket :) - ha közben nem törik el. Eddig egy sem törött össze vágás közben. Törés vágótárcsa lerakásával, vagy ahogy a flexi szár kiugrotta magát valamerre, akkor csapódott a tárcsa valaminek neki. Egyik esetben sem fogott a tárcsa, nem volt üzemben a készülék.
Most éppen Lidli-set használok. Ezek eszméletlenül bírják: 20-30 sínvágás után sem látszik rajta kopás, aztán egy rossz mozdulat, és már darabokban is a tárcsa, mert nem figyeltem oda hova teszem le....
Az a problémám vele, hogy teljesen központosan nem tudom befogni a tárcsát, és a flexi szár sem teljesen központos, így az eredmény: mind a két irányba üt a korong egy picit.... Így sajnos sínvágásnál nagyobb a vágási rés mint maga a korong. Valószínű egy dremel-nél nincs ilyen gond.
Az elején én is nagyon törtem ezeket a korongokat sínvágásnál, de most azt próbáltam ki, hogy csak éppen egy kicsit nyomom vágásnál lefele, inkább várok, tovább tart, de így még nem tört el korong nálam.
Eddig kb. 80-100 pici korongot törtem össze (flex vágókorongot szerencsére még egyet sem). Egyik sem ment az arcom felé, a kezemnek már ment, de nem sebezte meg. Azt hiszem, túl kicsi a tömege egy komolyabb sérüléshez. A szem védelme persze egy más kategória.
De én nem csak vágáshoz használom, a felületén szoktam apró alkatrészeket csiszolni. Úgy persze könnyebben eltörik. Vágásnál pedig az a trükk, hogy olyan 1mm-nél mélyebb vágás során nagyon óvatos mozgatással meg kell tágítani a rést. Attól törik el a legkönnyebben, ha a korong megszorul a résben.
"Egy valamire viszont nagyon oda kell figyelni a Dremel-es megoldásnál. Védőszemüveget kell használni! Erre eleinte legyintettem"
Innen látszik, ki mivel foglalkozott előtte életében. :) Valószínű még nem robbant szét a kezedben sarokcsiszoló korong (a nagyobb, nem a kicsi) fémvágás közben. Nekem megadatott az élmény, így amikor ezzel az incifinci pici körvágó tárcsával ismerkedtem azonnal szemüveg volt köztünk. Látva az integritását ezeknek a korongoknak (irtó vékony, és könnyen törik) még egy arcpajzson is gondolkodom, ne plasztikázzon át ha ő éppen úgy gondolja.
Én is így vagdostam el ezeket a síneket - bár legtöbb esetben a kis korongot használtam, mert a modulok szélén kellett vágni. Így itt lecsíptem a sínt egy combos oldalcsípővel, ráhagyva kb. 5 mm-t, majd ezután már a géppel hozzáférve azzal vágtam véglegesre. A modul illesztéseknél ezt mindkét oldalon szépen megcsináltam, és egyenként vagdostam / csiszoltam egymáshoz a síneket. A végeredmény nagyon jó lett, szinte döccenés mentesen mentek át a vonatok még a ferde síneknél is. Kicsit melós, de egyszer kell jól megcsinálni. Az illesztéseknél amúgy - ha lehetett - nem flexi, hanem gyári sínelemeket használtam, és utána folytattam flexivel a vágányt.
Egy valamire viszont nagyon oda kell figyelni a Dremel-es megoldásnál. Védőszemüveget kell használni! Erre eleinte legyintettem, aztán szétrepült egy korong. Na ott akkor elgondolkodtam azon, hogy mi lett volna, ha...
Lombfűrészhez lehet olyan sűrű fogazású lapot kapni, amivel jól lehet sínszálat vágni. Persze beépített vágányhoz nem igazán lehet vele hozzáférni, cserébe lombfűrész sok garázsban akad, ha csak néhányat kell vágni.
"A vágókorong szebben vág, de csak a sín végét lehet vele merőlegesen vágni, mert a fúró teste vastagabb, mint a vágókorong átmérője." - nagy átmérőjű korongot kell venni, azzal menni fog majd :)
Oldalcsípőfogó + reszelés is hozhat szép eredményt, de nagyon melós.
A síkba köszörült oldalcsípőfogó sem csodaszer, roncsolja az is a sínszálat.
A Dremellel csak akkor tudsz a sínszálra merőlegesen vágni, ha pl. csak a végéből kell levágni egy picit; lefektetett sínszálat nem lehet merőlegesen vágni.
A sínfűrészek úgy vannak kitalálva, hogy könnyű hozzáférni akár a lefektetett sínszálhoz is, a vágás felülete szép, merőleges; a rés pedig annyira keskeny, hogy nem kell utánaigazítani a síneket.
Szóval egy-két vágáshoz szinte mindegy, hogy mit használsz, ha utána gondosan elegyengeted a vágás felszínét, viszont időigényes, és pl. egy egyszerű szakaszolásnál is játszani kell a sínszálakkal a kieső anyag miatt.
A sínfűrészt erre találták ki, időt és anyagot spórolsz vele.
A kézifűrész használata a gyakorlatban nem triviális. A fűrész fogkiosztása általában nagyobb, mint a sín szárának a vastagsága, emiatt akad a fűrész. A vágókorong szebben vág, de csak a sín végét lehet vele merőlegesen vágni, mert a fúró teste vastagabb, mint a vágókorong átmérője. Én az oldalcsípő fogóval levágom olyan 1mm ráhagyással, a maradékot levágom, lecsiszolom. A vágókorong használatához javasolom a védőszemüveget! Ha letörik, szerteszét repül.
Normál csípőfogóval deformálódik, ahogy írták, de létezik kimondottan sín csípőfogó is. Ennek az egyik oldala teljesen egy síkban van, így a vágás is egyenes lesz.
Én kézifűrészt, és dremelt javaslok. Ha fogóval csíped el akkor deformálódik a sínprofil. Vissza lehet reszelni, de nem lesz olyan szép, mintha vágnád őket.
Flexi vágánnyal még sosem volt dolgom, ezért lehet, hogy nagyon amatőr dolgot kérdezek:
Mivel érdemes darabolni? Azért kérdem, mert semmi fémvágó-eszköz sincs itthon, csak oldalcsípőfogó és reszelő. Ez alkalmas lehet? Ha nem, akkor kézifűrész, vagy Dremel a praktikusabb?
Szóval egyelőre van egy gyaníthatóan PIKO kezdőszett
Nos, ma voltam a gyerekeknél: már két PIKO szett van, egy Taurus meg három teherkocsi, és a másik egy Railjet, három négytengelyes személykocsival. A vágánykészlet: G231 15 db, G239 3 db, R2 ív 26 db, továbbá egy jobbos és egy balos váltó, két betáp síndarab, két tápegység (12 V 0,5 A falidugasz), két menetszabályzó.
A padlástérről lemondtunk, mert nincs klimatizálva, és mint a nótában: télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van.
Így aztán marad a fiúszoba, de ott meg most a családfő home offisza működik, úgyhogy a közeli jövőben arra se lehet számítani. Mivel egyelőre úgysem lesz rajta terep, csak egy sínpálya, én laikusként arra gondoltam, hogy falra felhajtható, vagy fregoliként felhúzható sík felületet lehetne bevetni. Nagyon elvetemült gondolat? A méretek még nem tisztázottak, mert ahhoz nagy átrendezés kell, abba meg a nőtanácsnak is beleszólása, sőt alighanem vétójoga van :-)
Én addig is tanulmányozom a PIKO A-Gleis c. brosúrát.
:) Egyébként az Ikea asztalos dolog szerintem sem praktikus, bár kb. az volt a célja ha jól értettem, hogy komoly asztalos munkák nélkül építkezzen. Erre mondjuk jó, bár én inkább bevállaltam volna az alaplemezt rendes rétegelt + lécmerevítéssel, mert azért mégis csak tartósabb.
Itt nem feltétlenül az alaplemez elkészítése volt az ami nekem érdekes, hanem maga a pálya vonalvezetése, és a kialakítandó vasútüzem. Martin tök jól elmondja ebben, meg az első részben, hogy milyen szempontok alapján építkezik, és ez a kis asztala is egy kutyacsont, csak fel van tekerve a helytakarékosság okán.
Ez a gyorsépítős videó elkerüli az asztalosmunkát az IKEA asztalokkal, de cserébe ugyanolyan egybefüggő nagy mozdíthatatlan tábla lesz az asztal alapja, csak nem stabil. Ezt így nem lehet megemelni és odébbtolni sem, mert ezek a csak alulról becsavarozott összefogó lemezek nem fogják megfogni mereven a papírtöltetű farostlemez asztalokat. Amúgy nem rossz ötlet, meg egyszerű, de ha már úgyis rendelte a megrajzolt rétegelt lemez pálya alapokat, akkor már rendelhetett volna mellé asztallapokat is ugyanonnan. Szóval nem tudom... Ez a videó biztos fellelkesít egyeseket, hogy jaj de egyszerű, csak elmegyek az IKEA-ba és lesz is asztalom, de a könnyebbség csak ennyi. Az építés további része ugyanaz, mint rendes alap esetén.
Üdv és köszi a gyors választ:-) köszi a tippeket! Számomra egyszerűbbnek tűnik az első megoldás, még, ha nehezebb is súlyra. Németországban élek, errefelé az asztalosmunka rohadt drága sajnos, így arra gondoltam, leszabatok egy erre szakosodott boltban pl Obi egy akkora rétegelt lemezt, amekkora kell az asztalhoz és csinálok merevítést alá. Kb egy hónapja döntöttem úgy, hogy belevágok, azóta folyamatosan olvasok, tanulok, rengeteg az infó...de sokszor már azt sem tudom merre van az előre:-)
Nézz át a terepasztal építése társtopikba. Kicsit visszanézegetve több megoldást is találsz.
Ha jól néztem vissza, te egy terepasztalt építenél egyben.
Erre általában két megoldás szokott lenni:
-az asztalon egy rétegelt/osb lemez, alá egy famerevítéssel (nehéz)
-keretes szerkezet, arra oda kerül csak rétegelt lemez, ahol a vágányok futnak (könnyebb)
Érdemes egy közeli asztalost/lapszabászatot felkeresni, és tervezési véna szintjétől függően vagy velük megcsináltatni, vagy a lapokat leszabatni, és otthon összerakni. Egy-két minimális barkácseszköz még kelleni fog (csavarozó gép, meg dekopír fűrész - de ezek lesznek a legkisebb beruházási összegek, ha elkezded építeni). Hajrá! :)
Teljesen igazad van, számomra is meglepő volt azért is kérdeztem rá... nagyban megy az ötletelés, hogy merre, hogyan is legyen, szeretnék időtálló asztalt építeni azért, ha lehet. Ez lesz nekem az első, ezért a sok kérdés. Nagyon sok minden homály jelenleg is, de ahhoz képest, ami egy hónappal ezelőtt volt, azért már tisztult a kép. Megpróbálok több lehetőséget is megvizsgálni. Hogy álljak neki, milyen alap legyen , min fussanak a vágányok. Jelenleg arra jutottam, hogy alapnak rétegelt lemez lenne a legjobb, arra kerülne pár centi hungarocell, vagy valami más szigetelőanyag, hogy lehessen negatív irányban is menni...
Hat, az uriember bevallottan egy kezdo terepasztalt epit ebben a sorozatban, "18 nap alatt 0-100", itt azert ne szamitsunk csodakra / Wunderland Hamburg jellegu forgalmat naponta elbiro asztalra.
Valaminthogy a vaganyok alatt retegelt lemez van, amit a Noch Easy-Track tart szilikonnal rogzitve, szoval innentol az Ikeas asztallap elegge harmadrangu faktor.
(Ezek a lapok amugy 50kg-ra vannak hitelesitve, nekem szo szerint pont ilyen Ikeas asztalok tartjak a 20/30+ kilos melos felszereleseket ~5 eve; gondolom, a modellvasutat is csak elbirja par evig)
Ez a kerdes szerintem inkabb tobbretegu: mennyire hosszu idore tervezel, mennyi penzt koltenel csak az alapanyagra, mennyi idot szansz az alepitmenyre, mennyire fontos a teljes asztal tomege/mozgathatosaga?
Egy ilyen asztal (par vagokepen mar lehet latni a kesz asztalt) azert nem a modellezes csimborasszoja - hosszabb tavra/kidolgozottabb asztalokra (nameg a jo oreg negativba menes, huh, a kezeit csokolom) pedig nyilvan nem ez lesz a nyero.
Megnéztem a linkelt videónak a 2. részét, a pali sima Ikeás asztallapokból csinálja meg az asztal alapját... ez működhet szerintetek? Kíváncsi lennék, mit bírhatnak ezek a lapok...
Könnyű belátni, hogy a kutyacsont nem kisebb, hiszen az ívnek vissza kell hajlania. Az előnye szerintem az, hogy egy szobában két sarkot foglal el a forduló, középen keskeny. Így könnyebb berendezni.
Én a padlón szoktam kutyacsontokat építeni. Háát... H0-ban kell a hely rendesen. Nem véletlen, hogy itt Európában sok az olyan pályaterv a neten, ami visszahajtogatja a kutyacsont két végét az asztal síkja alá.
Az 1990-es években sokat olvastam amerikai fórumokat. Ott akkoriban az volt az alapállas: ne építs ovális asztalt, hanem ha van rá hosszában hely, egy kuytacsont-alakúval jobban jársz és a felülete sem sokkal nagyobb!
Sajnos nem, de körbe érdeklődök a tagság körében. Holnap délután ott leszünk a tatabányai állomáson a kluban. Ha ráérnek az unokákkal eljönni, szívesen látjuk őket.
Azért a Geoline 502mm-es kitérőihez közelebb állnak a Sima R2-es Trix kitérők. Nem olyan vészesek, mint amilyennek hangzik. Nyugodtan tégy vele próbát a széles kitérők mellett.
Állandó helyhiányban szenvedek egy rendes asztalhoz. Építettem ilyen shelf layout-okat, szintén Trix-C-ből. Nem véglegesre, hanem kísérleti jelleggel, mellérakva épületeket (akár papír vázlatokat), magában megálló fákat. Nekem nagyon hiányzik az ilyenből a folyamatos menet lehetősége. A legtovább az maradt megépítve, amit Carl Arendt egyik oldalán láttam, egy dízel töltőállomás. A mozdonyok csak bejöttek tankolni, tilitoliztak egy kicsit, berregtek egy kicsit, majd kimentek. Én közben dolgoztam mellette a notebookon. A hangerő alacsonyan volt, így csak hangulatként volt jelen az asztalka, mintha az irodám előtt egy ilyen dízel depó lenne.
Az íróasztalom felett jelenleg egy kb. két méteres sima egyenes szakasz van kirakva. Ott lehet ingázni. Gondoltam mögé valami hátteret, itt-ott elé valami apróságot, de ez még várat magára.
A vonat elindul, gyorsít és elmegy valahova messzire élményt jelenleg csak a padlón tudom megvalósítani. Igaz, hogy ilyenkor végül is körbejár, de ez engem eddig nem zavart. :-)
Nem gondolkodok ilyenben sajnos. Ami most a lényeg és úgy néz ki, hogy egy jó darabig ez is marad: a nappaliban csinálni helyet, pálya összerak, játék stb, majd pálya szétszed és minden megy vissza a helyére, sínek meg a fiókba. Emiatt is kb. eldöntöttem magamban, hogy megpróbálkozom a Trix C-vel.
ZésZoli: neked is köszönöm a leírást! :) Néztem is videót ezekről a 12 fokos kitérőkről. Szimpatikusabb, mint a kis sugarú, külön tetszik, hogy nem kell vágni, csak lepattintod az oldalát, ha meg máshol akarod használni az egyenest akkor teljes értékű egy csonkában pl.
Sajnos azt kell, hogy írjam, hogy egy több, mint 35 éves terepasztalon, ha az használatban van azóta is, akkor már több felújítást meg kellett ejteni akár teljes vágánycserével, mert az akkori vágányanyagok mára (akár használva voltak, akár nem) nagy valószínűséggel tönkrementek. A "növényzet" is eléggé megsínyli ezt az időtávot, tehát vagy cserélve lett, vagy nagyon gatya állapotban van. Akkoriban sokan építettek sokmindent papírból. Tippem szerint ha meg is van az asztal, már talán rá sem lehet ismerni. Üzembe helyezéshez valószínűleg teljesen le kéne bontani és újraépíteni.
A fentiek miatt a másik tippem:
A mai modellek tényleg drágák, de ha szeretnéd azt az asztalt "visszakapni", akkor régi, de viszonylag jó állapotú anyagokból viszonylag olcsón fel lehet építeni a "mását". Igaz, az nem lesz ugyanaz, de építés közben is lehet rajta nosztalgiázni. IP2000 topiktárs így építette meg a gyerekkori kertivasútjának kicsinyített mását. Érdemes rákeresni!
Régi TT modellek tömegével vannak akár a játékudvarban is, akár a börzén.
Egy nagyon jó ismerősömnél hozott a Jézuska Piko Vasútmodellt, és a meglévő 4 db íves kitérő annyira hitvány minőségűre sikerült, hogy állandó siklás van a sebességtől függetlenül kitérő irányban. Ő fogta és szépen bereszelte élesre a tök tompa csúcssínek csúcsait, és láss csodát minden rendben.. Azaz az nincs rendben, hogy ezzel otthon kell még szó szerint reszelni... Mint a békebeli Dácsiák, a gyártást otthon kell befejezni.
Hogy a kettőt ötvözzük (nagy ívek, könnyű összerakás), beszúrom ide, hogy a Trix-C vágányanyagban az alap kis (villamos) R1, R2 íveken és kitérőkön túl vannak:
R3 - 515mm, R4 - 579,3mm, R5 - 643,6mm-es ívek és
12,1 fokos, R=1114,6mm egyenes kitérők (a megfelelő ellenívvel) és R3-as íves kitérők is.
Ezeknél már szintén figyelni kell a töltésimitációra, de ezt a Trix kis kivehető (töltés)oldalú kiegészítővágányokkal oldotta meg (nem kell vágni, csak kivenni, ha visszateszed, nem látszik az illesztés és bárhol felhasználható).
Nazareth!
Mi lett a pályáddal? Elköltözés miatti felszámolás?
Üdvözlöm a Fórumtagokat, szinte lehetetlen küldetésre vállalkozom. 1985 környékén, belvárosi (Bajcsy Zs. út) lakásunkban volt egy akkor óriásinak ható, kb. 2x3 méteres terepasztal, TT modellvasúttal, hegyekkel, fűvel, fákkal, házakkal, állomásokkal. Emlékeim szerint 4 db mozdonnyal, 3 db személykocsival és számos teherkocsival, rengeteg sínnel, irányító "Piko" trafóval. Ez a terepasztal '85 környékén egy gyűjtőhöz került, a család emlékei szerint az összes kiegészítő felszereléssel együtt. Keresem a nyomát annak, hogy az ezt megvásároló személy emlékszik-e erre a terepasztalra, esetleg üzemben van-e még valahol. Tudom, lehetetlen küldetés, de ez egyrészt felbecsülhetetlen eszmei értékkel bírt és bír, másrészt a mai árakat szemlélve nagyon is felbecsülhető. Minden rávezető infót szívesen fogadok. Üdvözletem mindenkinek HF
Na igen, ez is egy jó leírás, a Trix-C-nek is vannak vitathatatlan előnyei. A RocoLine vágányzaton azért igencsak érződik, hogy az egy "igazi" vágányanyag megtoldva ágyazattal (így valóban nehezebb a szakaszolás, nem lehet akárhol betáplálni, és bajlódni kell a sínpapucsokkal is).
Na igen, minden a szempontokon múlik :) Nekem anno olyanok voltak az életkörülményeim, hogy nem kellett naponta szétszednem a pályát (bár megjegyzem egy RocoLine váltókörzet elég passzentos, hogy egyben betoljuk az ágy alá, ha nem szeretnénk legközelebb 0-ról építeni).
Továbbá helyem is volt: az egész szobát uralhattam. Nyilván a Trix (Märklin, GeoLine, satöbbi) azért használnak villamosgeometriát, amiért a villamos is: kis helyen több cucc elfér. Nálam ez nem volt annyira szempont, meg aztán nem is akartam mindjárt a vágányrendszer kiválasztásánál kilőni a hosszú kocsik futtatásának lehetőségét (ha valaki VI-os korszakban gondolkodik, számolnia kell a hosszabb H, S, L/R-kocsikkal, nem is beszélve a személykocsi-állomány 95%-áról, a villamosgeometrián ezek a kocsik egyszerűen rusnyák).
Illetve még egy nagyon szubjektív dolog: úgy voltam vele, ha már terepasztalom nincs (összeragasztott épületekkel, üvegmosó-fákkal pedig természetesen nem akartam teleszórni a placcot, hogy patyomkin-vasutat csináljak), legalább a vágányzat legyen korrekt. Mennyivel szebben tud pl. bekanyarogni egy gyorsvonat egy relatíve korrekt geometrián, mint egy ilyenen... De mint említettem, ez szubjektív szempont, mindenkinek mástól indul be a nyálelválasztása. Egyeseknek a korrekt vágánygeometriától, vezérléstől, másoknak a tarkabarka szerelvényektől, míg megint mások nagyítóval keresik a revíziós dátumot... :)
Ha strapabíróság, gyors szétszedés és összerakás a kulcs, akkor Trix-C. Nálunk a Roco Geoline nagy része összetört a három gyerek plusz két felnőtt alatt. Egy darabig pótoltam, de aztán kiszórtam a rosszakat, a jókat pedig eladtam a vaterán.
Nazareth kolléga kimaxolta ugyan a padlóvasút lehetőségeit, de az ő esetében nem beszélhetünk a gyors szétszedés és összerakás igényéről, ami nálad felmerült. Én a Roco-Line-t nem tudtam gyorsan összerakni, az ágyazat vagdosás meg... Aztán változtatni szeretnél, akkor meg megint... Oké! Nazareth topiktárs leírta, hogy lehet-e nélkül is, de nekem nem tűnik ez barátságos megoldásnak. Nálunk három nagyobb dobozban vannak a Trix-C elemek. A gyerekek is össze tudják rakni. Nem kell semmit leszerelni, vagy a vagdosott részeket keresni. Olyan pályát építenek, amilyet akarnak mindenféle akadály nélkül. A végén a tápot bedugják oda, ahova akarják és mehet a móka. Szigetelni is egyszerű. Nem kell apró papucsokkal babrálni.
A Trix-C vágányelemeket nagyon könnyű összerakni. Nem kell semmit illesztgetni. Nem kell rá vigyázni. Ha úgy tetszik, komplett vágányszakaszokat, kisebb állomásokat is emelgethetsz, arrébbtehetsz, legfeljebb valahol szétpattan, de nem törik, hajlik. A Roco-Line rendszerben a papucsok szerintem ezt nem díjazzák.
A Trix-C minden vágányeleme megtáplálható mindenféle eszköz nélkül. Az összes kitérő fémszíves, jumperrel állítható, hogy szigetelt, vagy polarizált legyen. Az RP25 kerekek is simán mennek rajtuk.
Ez olyan igazi játékra való vágányanyag, ahogy azt a Marklin annak idején elgondolta.
A kinézet az ízlés kérdése. Nekem jobban tetszik, mint a Roco-line, de nekem legjobban az ágyazat nélküli tetszik a padlón, akármennyire nem javallott. Talán a gyerekkori emlék miatt. :-)
Ja! A Piko-A Bettunggleist megnéztem boltban. Össze is raktam pár elemet. Háát... Csíkor Mester leírta a lényeget.
Nagyon köszönöm a kimerítő választ. Vannak olyan szempontok amire nem gondoltam :) Illetve, csíkos-háTTú, tumikas, Hanzohattori123kollégáknak is köszönöm a válaszát.
Asztal nincs tervben, egyszerűen nincs hely. Játékra lenne a gyors összerakós pálya, illetve a vitrinben lévő modellek időszakos futtatására. Megerősítést kaptam, hogy erre tényleg jó a Trix C, de azért nazareth kolléga ismét kicsit elgondolkodtatott :D
Szóval egyelőre van egy gyaníthatóan PIKO kezdőszett. Kisiklik állandóan, akkor vagy rosszul van összerakva a pálya, vagy maximum sebességen megy (menne) a vonat.
Nézzük meg, hogy mennyi hely van erre! A meglévőből bármerre el lehet indulni.
Nekem RocoLine sínekből sikerült jelentős mennyiséget összehörcsögösködnöm az évek alatt. Az ex-szobámban egy kétvágányos "vonal" futott végig, rajta egy 5 vágányos állomással (amelyre simán befért egy 10 kocsis gyorsvonat), mindkét végén részben dupla lírával, bázeli váltóval, nagysugarú dupla köríves váltókkal, mindegyik távvezérelt (az állomás hosszú vége pont elketyegett egy "kihelyezett" dekóderről). Idővel sikerült az R2 és R3-as íveket is száműznöm. Szóval kihoztam mindent a szőnyegvasútból, amit csak ki lehet. Szerintem a legkorrektebb ágyazatos vágányrendszer, és talán a legstrapabíróbb is.
Töltés: szerintem nagyon korrekt, szép széles, és a rézsű sem túl meredek. Természetesen emiatt a váltóknál a gyök felől "ütközés" van, így ott papírforma szerint faragni kell. Viszont a töltés kiszedhető, a vágányok töltés nélkül, csak a töltés alatti merevítőráccsal is jól használhatóak, összepattinthatóak a töltéses vágányokkal. A sima vágányok alól egyszerűen ki lehet szedni a töltést, a váltóknál viszont forrasztani kell. Így megúszható a vagdosás (persze azért egy-két egyenest, R9-es ellenívet én is megvágtam, de a váltókörzetekben nem nagyon volt töltés).
A váltók szerintem elég szépre és üzembiztosra sikerültek. Bár gyökcsaposak, de kifogástalanok a csúcssínek; a szívek is elég passzentosak, nekem pl. a Brawa halbikkal sem volt gondom sosem. Sajnos az alacsony nyomkarimás (RP25 és újabb NEM szerinti) kerekek kissé döccennek. A sima 15°-os váltókból van szívpolarizált (ezeknél a polarizációt a kézi állítómű végzi, így a dolog elektromos hajtómű nélkül is működik); illetve kis szerencsével még fém vezetősínes változat is kifogható. A bázeliek és angolok mind polarizáltak.
A geometria az említett vagdosásos kompromisszum árán szintén elég elegánsra sikeredett, szerintem a nagyobb szögű, 15°-os is egy nagyságrenddel szebb, mint a Trix C 24,3°-os villamoskitérői. Érdekessége, hogy a váltók kitérő irányú ága az állomás tengelyére vetítve pont egységnyi hosszú, azaz komolyabb vágánykapcsolatok is rendkívül egyszerűen összeállíthatóak. Ennek a módszernek az előnye, hogy nem kell mindenféle kiegészítő vágányokat besorakoztatni az egyenesekbe; a hátránya, hogy a keresztezésekből-átszelésekből is elvileg ugyanúgy lehet jobbos és balos. Ezt a Roco úgy oldotta meg, hogy a keresztezésekhez mellékel apró, 2mm hosszúságú vágánydarabkákat. A gyakorlat azt mutatja, hogy atombiztosan működik a dolog.
Ha pedig a jövőben úgy döntesz, hogy mégis asztalt építenél, az ágyazatos vágányanyagról az ágyazatot és merevítőrácsot leszedve teljes értékű vágányzatot kapsz.
Köszönöm a hozzámvaló jóindulatot, beszélgessünk! Igaz ugyan, hogy én most Győrben, itthon, a gyerekek meg Vértesszőlősön, otthon, így tehát nem tudok pontos jelentést adni. Gyanítom, nem volt jó választás, hogy H0 méretű beszerzés történt, illetve még az is lehet, hogy igen... Mert most az új házban lett egy padlástér :-)
Amit biztosan tudok: H0 méretű Railjet csomagot kapott a gyerek, mozdony+két kocsi. És valami körvasút, mindig kisiklik a mozdony, kicsi a pálya. Most nem tudok többet, nem tudom, mennyi sín van, csak a jövő héten találkozom velük.
Egy kicsit olvasgattam most, és kiderült, hogy a hályogkovács tudatlan magabiztosságával álltam a témához. 60 évvel ezelőtt kaptam én is egy Piko gőzmozdonyt két nyitott teherkocsival, kb. méternyi (vagy kisebb) átmérőjű vágánnyal. És most azt hittem, van a sín, meg van a vonat. Már kezdem látni, hogy ennél bonyolultabb a dolog :-) Elnézést kérek, ha valami rosszat szóltam tudatlanul.
Azt hiszem, valami sínanyagot kell először beszerezni, megy egy-két váltót, illetve legelőbb egy-két rajzzal ismerkedni, hogy egyáltalán hogy megy a méretezés, mit hogyan lehet.
Ha tervben sincs a terepasztal akkor én is a Trix mellet tenném le a voksomat. Hihetetlenül robosztus, illetve ha egy kicsit szeretsz barkácsolni akkor a Maerklin féle sínmezőket is kompatibilisé lehet tenni vele így még spórolni is tudsz valamennyit.
Trix C: valóban ugyanaz a geometria, mint a Märklin C. Elég ügyes. A műanyaga jó minőségű, nem ridegül el, nem törik, ez van a műhelyben vagy 15 éve.
PIKO A Bettung: fiatal, így az időtállóságáról nincs információ. Viszont gyenge pontja lesz a papucs rész, mert gyakorlatilag nem védi semmi.
Tillig: A Styrostone az egyik legjobb ágyazat, mert roncsolás mentesen ki lehet belőle szedni a síneket, váltókat. Viszont terepasztalra találták ki! Összerakom/szétszedem vasútra nem lesz jó!
Sínrendszerekkel kapcsolatban kérdeznék. Geolineról váltanék, viszont nem asztalra lesz hanem esetenként összerakva a lakásban, tehát a szétszedés-összerakás szempont, illetve emiatt ágyazatosban gondolkozom.
Ami jelenleg a legszimpatikusabb a TRIX C sínrendszer. Tetszik a gyors összerakás, szétszedés, a papucs nélküli megoldás. Viszont kevés referenciát látok idehaza. Valakinek van ezzel tapasztalata? Ha jól láttam műanyag ágyazat, a törékenységtől tartok. Illetve, ha jól láttam a közös cégből is adódóan ugyanaz mint a Marklin C a középső "pöttyök nélkül", u.a. a geometria, stb. és azért a Marklin elég jól áll hozzá kiegészítők terén is.
Roco Geoline nem jön szóba, erről váltanék, eléggé törtek főleg az ívek. Valamint már nem gyártja a Roco ha jól tudom. Roco Line a gumiágyazattal szintén a listán van, de az elég régi konstrukció ha jól tudom, illetve a gumi részek vágása se szimpatikus annyira. Cserébe viszont több tapasztalatot láttam és használtan is könnyű beszerezni. Emellett érvek?
Piko A ágyazattal: ez nem rég óta létezik elvileg. Viszont a szintén gumi, vágni is kell itt is? Illetve maga a sín sem tűnik annyira élethűnek. Cserébe viszont egészen jó áron van a többihez képest. Erről kevesebbet tudok. Itt tapasztalatok esetleg?
Tillig ELITE: szintén kevés referenciát láttam, illetve a sín+ágyazat külön kapható a Mediker honlap szerint, úgy meg elég húzós. Van aki ezt használja?
Ne add fel ! Az is fontos, hogy hány éves az unoka? 10-12 év alatt finom dolgokat nem érdemes a kezébe adni, figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat.
Én a képen látható Zeuke TT start csomagot '65-ben 11 éves koromban kaptam, ma is megy (kenés, szénkefe, +simogatás...)
A többi dolgot apránként használtan vettem, viszonylag olcsón, én nem vagyok nagy, szakszerű modellező csak hobbista, de szeretem...
Ezeket itt is megbeszélhetjük, ha nincs benne titok. Amit belinkeltem pályát, az valóban nem a legolcsóbb - Tillig H0 Elite sínrendszer, plusz Styrostone is lesz alatta - és nem is igazán egy alap pálya. De kis helyen elfér, ami persze relatív, hogy mi a kicsi? De meg lehet csinálni olcsóbb sínrendszerből is, meg kisebb helyen is! Csak én nem akartam lemenni a legszűkebb ívre, akkor sem, ha tudom, hogy az építője hallgat rám, és nem vesz rá hosszú, négytengelyes kocsikat, meg hosszú, szerkocsis expressvonati gőzösöket.
van ötleted a nyugdíj és a sínárak közötti antagonisztikus ellentét feloldására
Van! Itt a börze - társtopik.
Életünk során megszokhattuk, hogy nem minden esetben az új vétele lehet az egyetlen választás. Bár kétségtelen, hogy abban van a legkevesebb buktató. Érdemes ott körülnézni, vagy feladni egy érdeklődő hozzászólást, hátha lenne valakinek elfekvőben pont az, amire Önnek szüksége volna. Máris közelebb kerülhetünk az áhított célhoz.
Régi Marklin sineket és váltókat lehet kapni nagyon olcsón. Trafó 3-5ezer Ft.Mozdonyt már 5000 Ft-tól lehet kapni.Gyakorlatilag 40 ezer Ft-ból nagyon komolyat lehet épiteni (4-5váltó 50-80 db sin vegyesen). Sok pályarajz van feltöltve.Ágyazatos,lépésálló sinek.
Remélem nem sértem meg a hozzászólásommal. Megosztom a véleményemet/történetemet.
Az én gyermekem (7 éves) remekül elszórakozott a gumihajtásos régi PIKO mozdonnyal a papírtalpfás szőnyegvasúttal. Amikor megmutattam neki a komolyabb mozdonyokat, akkor sem lökte félre a régit. Neki mindegy volt, hogy mod én Roco vagy Ndk-s régi. Persze mindet ki szerette volna próbálni. Számomra is furcsa volt, hogy mennyi ideig leköti egy rögtönzött pálya három váltóval és két dilikörrel... Pár óra játék után közölte, hogy ennyi elég volt. Azóta jobban leköti a pálya tervező szoftver.
Ezzel csak azt akartam mondani, hogy érdemes lehet vásárolni néhány olcsó mozdonyt, ami startszettes, mert azok kimennek a világból. Hozzá néhány vagont (hiányos is elmegy, csak guruljon) meg akár papírtalpfás akár régi PIKO síneket és megtudni, hogy mennyire érdekli valójában. (Ezekből nem érdemes asztalt építeni). A terepasztal az egy komoly projekt, amibe kár beleölni a pénzt és az időt, hogy utána kuka vagy mélyen áron alul eladásra kerüljön. Aztán ha kiderül, hogy tényleg a bolondja lett ennek a hobbinak, akkor türelem és nézelődni a Börze topic-on.
Igen, szerintem sem érdemes feladni. Szépen apránként össze lehet vadászni mindent. Persze türelmesnek kell lenni, de a vasútmodellezés szerintem pont erről is szól :)
Na, most adtam fel... Vén nagypapaként (70) gondoltam a vonatbolond unokának terepasztalt. Mert az apja vett neki mozdonyt, két kocsit, körjáratot, de többet nem. Már értem, milyen krrrva drága. Hát már csak a sínek...
A sínek felületéről el kell távolítani a koszt, és a nikkel bevonaton képződött oxid réteget. Erre nagyon finom polírozó anyag kell, csiszolni nem szabad! A mozdonyok kerekeit és az áramszedő lemezeket is meg kell tisztítani, és a mechanikát újra kenni, persze a régi beszáradt kenőanyag eltávolítása után. Ha nem boldogulsz, hozd ki a műhelybe.
Nagyon szépen köszönöm a tervet, nagyon tetszik... el is kezdem gyűjtögetni a sínanyagot hozzá. Jól gondolom, hogy egy hurokmodult is be kell iktatnom majd?
Tanácsot segítséget kérek! Találtam egy dobozt, sok TT méretű sínnel, Piko mozdonyokkal kocsikkal, és FZ1 trafóval. A doboz az elmúlt 40-45 évet padláson, pincében töltötte, de ránézésre egész jól bírták. A mozdonyok dobozban voltak, még csak nem is porosak. Megpróbáltam őket mozgásra bírni. Ha a kerekekre adtam feszültséget szépen forogtak, de sínen csak egy-két rezdülésre voltak képesek. A kerekek azért nem túl tiszták, a sínek nem nagyon vezetnek. Mivel lehetne megtisztítani a gépészetet és a síneket? Összeraknám az unokáimnak. Minden segítséget, tanácsot előre is köszönök!
Bocsánat, csak innen nem tudok e-mailt küldeni, így itt tartanám fel a többieket is!:-)
Ugye az eredeti tervünk, az Tillig H0 Standard (ex Pilz) sínanyaggal készült, ez lett átdolgozva az alábbiak szerint Tillig H0 Elite-re!
A Wintrack8 fájlt ide nem tudom feltenni, sajnos. A terület csöppet nagyobb lett. Az állomás kicsit kibővült, és lett a nyíltvonali elágazásnál egy megállóhely is. Magyarázatra szorulnak a jelzők. Az alagút bejáratok előtt az előjelzők az alagút elképzelt másik oldalán található vonali szakasz főjelzőjét hivatottak "megjeleníteni". Az alsó iparvágány kijáratánál van egy tolatásjelző, ami engedi a kijáratot a vonalra. A megállóhelynél. ha jobbra megy vonat, akkor egy blockjelző engedi tovább, vagy tiltja, ha van teher, vagy másik irányból érkező forgalom. Az állomás, mivel mellékvonali fejállomás, csupán bejárati jelzővel védett.
Igen, a zongora kapcsolók helyére került az új állomás. A mélységére már nem emlékszek, csak arra, hogy 2,5 nm az össz. alapterület. ( A felső állomással együtt. )
A felső állomásra a spirálvágányon lehet feljutni. A vezérlés pedig kábeleken jut fel a kitérőkhöz, a három kocsi szétkapcsolóhoz, meg a világításokhoz.
Az asztal körbejárható, sőt a négy ütközőbak eltávolítása után pedig bővíthető is. Kettő az alsó állomáson, kettő pedig a felső állomáson.
Ez volt a kedvenc pályám, ezt csináltam meg TT-ben mikor 10-11 éves voltam, fater segített az S alak kivágásában farost lemezből :) az alap asztal most is meg van, vennék is olyan kezdőkészletet ami akkor volt, csak nem kapni (kis gőzös, 2 vagy 3 személy). Jó most újra látni, köszi!
"A tapogatós (mobil, tablet) vezérlők esetében azt kell nézned, hogy mit nyomsz, nem a vonatot; egy ekkora kis pályán meg közben háromszor körbeszalad a szerelvény. El nem tudom képzelni, hogy érintőképernyős vezérlővel hogyan lehet szépen tolatni, szétkapcsolni, kocsikat rendezgetni..."
Nálam csak online működik a dolog a távolság miatt. De egy korrekt tervvért, ahol minden a helyén van, jelzők, sínek stb...hajlandó lennék a köszönömön kívül többre is... nekem megérné, mivel nem nekem kell kitalálni csak megvalósítani
Most is ezt tesszük, csak online!:-) (Értem, mire gondolsz!)
Igen, egy ügyfelemnek volt egy elképzelése, hogy mi mindent szeretne csinálni H0-ban. Aztán kiderült, hogy csak ekkora területe van rá. Szépen eljutottunk eddig, mert ezzel a pályával tényleg lehet játszani, és nem zsúfolt asztalon kergeti az utolsó kocsi farkát körbe maga előtt a mozdony egy kisváros körül. Lásd egy-két Noch "Fertiggelände", méregdrágán.
Egy elrettentő példa, igaz Z méretben az említett cégtől (nincs is már náluk ez a fajta koffer):
Ezek szerint megrendelésre készült ez a terv? Ilyesmi is érdekelne engem.. egy pontos terv lényegesen megkönnyítené a dolgokat.. mivel csak most kezdem, jó pár buktatót elkerülnék így. Ha ilyesmire is van lehetőség, beszélgetünk róla..
Így van a Mobile Station2 ugyanaz a Trix-nél és a Märklin-nél. Ismeri mind a két digitális rendszert. Igazából egy egyszerű, belépő szintű vezérlés. Ekkora forgalmú pályához ez elegendő is lehet, nem kell bonyolítani a dolgot. Két, gy időben futó vonatot ki lehet vele szolgálni. A ROCO MultiMaus-szal ellentétben ez képes kiolvasni is a dekóderekbe írt értékeket. Igazából, digitális vezérlésű, de ilyen kis pályákra felesleges is a nagyobb vezérlés, ha megmaradunk a józan, paraszti ész diktálta bölcsességnél. :-) Es must nicht immer kaviar sein! :-)
Elhatároztam magam a Tillig elite rendszer mellett, tetszik az ágyazati megoldásuk is. Ha jól látom a Trix készlethez ua. a vezérlő van, mint Märklinhoz. Ez milyen? Használja ezt vki? Vagy a MM jobb? Az tény, hogy a készlethez adott gőzös és a vagonok jobban passzolnak a tervekhez. Itt az idő, hogy valaki megvalósítsa ezt a pályát... :-) biztos sok időbe fog telni, de ezzel tisztába vagyok...
Modellsétáltató! A R5-ős ívek a személykocsik miatt vannak. Pusztán ötlet gyanánt mutattam meg, hogy kis helyen is lehet R5-ös íveket használni. A mai modellek már nem nagyon szeretik az R2-R3-as íveket.
Terv szinten maradt, sajnos nem valósult meg. Digi kupplung lett volna a megoldás. És a Donnerbüchsen-nél rövidebb kocsik jártak volna, többek között a régi PIKO Windbergbahn kocsik, és egy VT135 motorkocsi. Azokhoz még pont jó az állomás. Sajnos követelmény volt a 2,5mm-es sínprofil, ezért olyan az állomás, amilyen. A PIKO A-Gleis-t is kizárta a megrendelő, így maradt a Tillig Standard, csak abban meg nincs angolváltó.
Csak hát melyik az a start szett, amelyikben megfelelő szerelvények vannak? Sajnos nem túl nagy a választék. Persze az ilyen szettek nagy előnye az instant játék lehetősége.
A 2x1m-es kis helyre a Marklin és Trix-C vágányok geometriája ad több lehetőséget, persze sok kis ívvel (ami a Noch pályákon is van). A linkelt HJB electronics oldalon lévő pályaterveket megnézve egész sokmindent be lehet tenni erre a kis területre. Igaz, ott Marklin-K-sínek vannak, de az egyszerűen átalakírható Trix-C-re.
Roco Line vágányoknál még kalkuláld be, hogy a váltóknál méretre kell szabni a gumiágyazatot (próbálgatáshoz nem ideális). Instant játékhoz és helyszűkéhez jobb a Trix-C vágányzat.
Ebből a szettből csak a síneket kell eladnod. A vezérlő használható, a vonat meg pont jó lehet a pályához.
A Tillignek valóban kétféle H0 sínrendszere van. Ami a terven is van, a 2,5mm magasságú Tillig H0 Standard (ez volt a kérés anno, ezért van ezzel csinálva), és a 2,07mm profil magasságú Tillig H0 Elite. Utóbbiból is meg lehet csinálni, és egy angol váltóval még az állomási vágányok hosszát is meg tudod növelni. Holnap átküldöm a Wintrack fájlt, abból jobba látod majd, és ki tudsz indulni belőle.
A ROCO-nál most nem látok olyan kezdő szettet, ami nekem tetszene ehhez a tervhez. Csak modern, hosszú kocsikkal megáldott készletei vannak.
Ha találsz olyan startszettet, aminek a gördülőállományát fel tudod használni, akkor simán jó megoldás lehet. Aztán a későbbiekben mehet mellé a kód... már ha egyáltalán feltámad az igény az etherneten való macerálásra, mert jobban belegondolva egy ilyen kis mellékvonalhoz nem létfontosságú.
Sőt, újabban a Roco már RocoLine ágyazatos vágányanyaggal adja a készleteket, így ha ilyet veszel, még a vágányt is simán felhasználhatod, mert le lehet szedni róla az ágyazatot, és a RocoLine a legkulturáltabb vágányanyag, amit kezdőkészletben is árulnak.
Igen, úgy tűnik, jelen esetben a legkézenfekvőbb úta legcélszerűbb: egy z21Start + vezetékes MM. Azért jól elfiozofálgattam magamban... :)
Ajj! Én vakegér vagyok! Teljesen igaza van! Ahogy végigkövettem a telefon mini kijelzőjén a lenti részt, csak egy visszafordító hurokig jutottam, pedig ott az ovál. 🤦♂️ Mindent visszavonok, amit írtam!
A fenti állomásra, ha bejár a peron mellé egy személyvonat mondjuk 2-3 donnerbüchse kocsival, akkor azok el fogják foglalni a kitérőt a vágány végén. Hogyan kell ilyenkor körüljárni? Ki kell tolni a szerelvényt, majd mozdony körbejár és visszatolja a kocsikat a peronhoz? Életszerű így?
MesTTer!
A mozdonyok, kocsik lekapcsolása digitális kuplungokkal történik az elkészült pályán? Vannak esetleg képeid az asztalról?
És ha első körben veszek egy Roco digital starter szettet? Abban van MM és z21 start is. Plusz lesz egy mozdonyom és pár tehervagonom... nekem is az első terv a szimpatikusabb... azzal azert tisztában vagyok, hogy kicsit több, mint 2x1 méteren H0-ban nem lehet megváltani a világot egy fővágányi állomással, sok vágánnyal. Viszont, az egészet a 3as es a 4es korszakba helyezve egy hangulatos mellékvonali fejállomással, rakodóval dízel esetleg gőzmozdonyokkal, vagy később korai villannymozdonyokkal hangulatosan meg lehet csinálni...
Dehát benne van a dilikör! Az Általad emlegetett mellékvonalas dilikörökhöz képest annyival van megfejelve, hogy egy jin-jang dilikör, azaz bele van építve egy hurok. Emiatt viszont elmaradhat az alsó állomás, mert a mellékvonalra való visszaforduláshoz nem kell körüljárni, szóval nem lesz annyira zsúfolt az asztal (és a kocsik kerekei is szimmetrikusan kopnak :) ).
Ami nekem kicsit fura, hogy a mellékelt terven a mellékvonali kiágazás mellett van még ugyebár a hurok becsatlakozása (és egy iparvágány-kiágazás) is; viszont ezt a két kitérőt nem igazán lehet közelebb vinni egymáshoz. Így az egész olyan lesz, mint egy nagyon bonyolult nyíltvonali elágazás, ami Magyarországon nem annyira volt jellemző (egy angolnak természetes lenne).
A.) Szóval ha olyat akarunk játszani, hogy adott egy mellékvonal, ahol a fejállomáson tolatgatunk, körüljárunk, majd elmegy a vonat "messzire", sokat köröz lent, majd visszajön, akkor a Csíkos által linkelt pályaterv ideális. Ekkor mivel a mellékvonali fejállomás az egyetlen állomás az asztalon, az lehet picit bonyolultabb, így pl. megtehetjük, hogy amíg a személyvonat a Városba megy (lent köröz), addig mi előszedjük a fűtőházból a tartalékot, és teherkocsikat rendezgetünk.
B.) Ha olyat akarunk játszani, hogy adott egy fővonal (dilikör), rajta egy elágazóállomás, onnan egy mellékvonal; a fővonalon zakatol egy gyorsvonat, amire a mellékvonalról "ráhord" egy vicinális, akkor a szokásos dilikör+mellékvonal az ideális. Viszont ez utóbbi esetben a mellékvonali végállomás valóban csak egy kis kétvágányos valami lehet elrejtve az asztal tetején hátul, mert a lényeg a fővonali elágazóállomás. Így lehetőségünk van fővonali mozdonyokat-kocsikat is járatni, de erős kompromisszummal, mert arra azért nem elég nagy a hely, sem az ívek, hogy hosszabb járművek forgolódjanak.
Nekem talán az A. megoldás szimpatikusabb. Talán kevesebb kompromisszummal jár, mert ekkora helyen amúgy sincs értelme fővonali járműveket erőltetni...
Ha valaki 0-ról indul, akkor szerintem mindenképpen kell valami kézzel fogható kézivezérlő. A tapogatós (mobil, tablet) vezérlők esetében azt kell nézned, hogy mit nyomsz, nem a vonatot; egy ekkora kis pályán meg közben háromszor körbeszalad a szerelvény. El nem tudom képzelni, hogy érintőképernyős vezérlővel hogyan lehet szépen tolatni, szétkapcsolni, kocsikat rendezgetni (és kis pályák esetében ugyebár első sorban ilyen játék lenne).
A fentiek tükrében én inkább olyan irányt javasolnék, hogy már az első körben legyen egy MM:
1.) Első körben veszünk relatíve olcsón egy használt MM-t egy 10764-es erősítővel. Ez pont elég kezdésnek (sőt, még haladásnak is néhány évig). Aztán ha igény lesz rá, a 10764-et le lehet cserélni egy z21-re, vagy z21Start + ethernet-kódra.
2.) Első körben veszünk egy kezdőkészletből bontott z21+MM-t, ami ugyanúgy sokáig elég. Aztán ha feltámad az igény, jöhet egy ethernet-kód hozzá...
Ha valaki mégis inkább a mazochistább utat választja, esetleg már Z-generációs fiatal, aki nem tudja elképzelni az életét érintőképernyők nyomkodása nélkül, vagy van már valami XPressNetes kézivezérlője:
3.) akkor járható út az, amit linkeltél. De akkor is inkább egy Digikeijs központot javasolnék a z21 + kód + WiFi router helyett: gyakorlatilag mindenkivel beszélget, szinte mint egy fekete Z21; állítható feszültségű a tápegysége; beépített WiFi van benne; nem kell kódokkal szórakozni. És a lényeg: csak néhány ezerrel drágább, mint az általad linkelt csomag.
Az 1-es megoldás hátránya, hogy első körben még nem fogsz tudni dekódert olvasni. Viszont talán kisebb kezdőberuházást igényel a dolog.
Persze a tuti, ha az 1-est és 3-ast kombinálod: megcsípsz olcsón egy MM-t, aztán veszel hozzá egy Digikejis központot. Így lesz kézivezérlőd, etherneted, WiFi-d, LocoNeted... :)
Akkor én nem vagyok átlagos kezdő.. :-) nekem pont az tetszik abban a tervben, amit kaptam, hogy amellett, hogy alul mehet egy vonat, fent tudok tolatgatni, szerelvényeket összeállítani.. az automata üzem nem olyan lényeges.. a fejállomás sem szokványos az ekkora asztalokon szerintem...
Igen! Érdekes, valódi modellüzemet lehetővé tevő pályaterv. Én hiányolom belőle a kezdőknek való dilikört. Mondhatjuk szebben úgy, hogy parádévonal. :-) Néha jó csak úgy hátredőlni és nézni az elhaladó szerelvényt akkor is, ha az csak egy egyszerű kört tesz meg és hol előbukkan, hol eltűnik egy alagútban. Itt ugye úgy lehet játszani, hogy ott ülsz és irányítasz. Esetleg automata üzemben egy ingajáratot lehet közlekedtetni, de "continuous run" csak rejtett részen lehetséges. A régi könyvek szerint nem véletlenül az a fajta pályaterv a legnépszerűbb, ahol van egy ovál kis állomással és az abból kiágazó mellékvonallal, ami S vonalban felmegy egy fentebb lévő másik állomásra.
A cimborád az asztalán milyen játékot szokott játszani? Mi van a szabad részen egy ekkora oválon belül? Azért vannak a nagy ívek, mert hosszú kocsikat járat?
Én ehhez hasonló pályákat szoktam az íróasztalomra összerakni kisebb ívekkel, viszont nekem nincs igényem különösebb játékra, tilitolira. Elindul egy szerelvény és az jó messzire megy. :-) Az ilyen csonkavágányok nálam csak tárolásra jók, mert ívekben amúgy sem lehet rendesen szét és összekapcsolni kocsikat, így egy komplett szerelvény áll félre.
Igen, valóban meg sem köszöntem a linkeket . .. Csíkos úr által küldött terv nagyon tetszik, szerintem annak fogok nekilátni... de ezek se tűnnek rossznak.
A vezetékes MM-t használhatod akkor is, ha WIFI-s Z21-ed van. Nekem a WIFI-s MM nem jött be. Ugye elemes és hamar lemerül, plusz a kijelzője állandóan lekapcsol. Volt, hogy jelet is vesztett. Kis asztal mellé nem ajánlom. Arra jó volt, hogy a karácsonyfa alatti vonatot a vacsoraasztal mellől is meg tudtam szólaltatni, de arra egy teefon is jó. A vezetékes MM sokkal megbízhatóbb és rendesen világít, nem sötétedik el, nem merül le stb.
Az a WIFI kód csak párezer forint, de az ilyen készletek sajnos mind két, két és félszer annyiba kerülnek, mint a sima z21 Start-osak. Igaz, azokban fekete Z21-van, de talán a kezdő kollégának arra nincs is szüksége.
Amúgy mondja már meg valaki, hogy 2020-21-ben miért kell egy ekkora dobozhoz, mint a Z21 még egy külön rettenetesen alap routert csomagolni? Mi a fenéért nem tesznek a dobozba egy WIFI adaptert? :-/
Ahogy nézem, kétféle rendszer van a Tillignél. Amivel a tervek vannak, az po t a másik. Létezik ezeknek a színeknek elite szériás megfelelője, vagy teljesen más rendszer? Ha kell egyenként kikeresem az elemeket... bár a váltóval lehet bajban leszek...
Köszönjük a linkeket! Szeretem a kis házi pályákat. Jó kis olvasmány volt estére. :-)
A stummiforum-os és a modellbahnforum-os linkjeiden lévő pályákat nem lehet megépíteni! Az elsőnél többen is próbálkoztak vele, de a bal belső ív túl meredekre jön ki és nem lehet rajta rendesen felmenni. Az építője sem fejezte be (nem emiatt, de nincs teszt eredmény) A másik pálya pedig régi Marklin M vágányzattal készült az akkor még létező R1, 285mm ívekkel. Ilyen ugye már nincs és gördülő sincs, ami elmenne rajta.
A középső linked viszont nagyon érdekes. Beteszem ide újból:
Itt van többféle kisebb és közepes méretű pálya ötlet méretekkel megadva. Ez a cég épít is pályákat és ezek kipróbált ötletek. Több méretnagyságra (H0, TT, N) is ad példákat, hogy mit lehet kihozni az adott területen.
Időközben utána néztem a kezdésnek más topicban. Ezzel nem lesz gond. A továbbiakban biztos merülnek majd fel kérdések .. viszont a sínrendszer még úgy is megéri számításaim szerint, ha megveszem a Roco digital kezdőkészletet és nem használom fel az ott megkapott síneket. Viszont a rendszert és a járműveket igen... már csak az lenne a kérdés, hogy az általad említett programban át tudom-e tervezni a pályatervet az Elite sínrendszerre... mert, ha ez megvan elkezdhetem az érdemi munkát, ami a sínanyag beszerzése lenne első körben. Legalábbis én valahogy így képzelem el a jelenlegi tudásom szerint..
Nem tudom, hogy Németországban mennyibe kerül a rétegelt lemez, de szerintem 500€-ból lehet venni pár táblát! :-)
Sínek.
Sajnos a Fleischmann kivonult a H0-ból, és a sínrendszere is megszűnt! Marad a többi gyártó. Ha veszel egy digitális kezdő készletet, akkor a sín is eldőlt vele szerintem. Hacsak nem cseréled le. Szerintem érdemes a Tillig háza táján szétnézni, a H0 Elite rendszerük az nagyon szép, és van hozzá Styrostone ágyazat is, azzal gyorsan, és szépen tudsz dolgozni. Nem utolsó szempont, hogy a Styrostone ágyazat jelentős zajcsillapítással bír, és javítás esetén egy hajszárító segítségével roncsolás nélkül, vagy csak minimális kárral ki lehet venni belőle mondjuk egy váltót.
Elindulni úgy lehet, hogy csinálsz egy alapot. A legegyszerűbb úgy, hogy 50*20mm-es gyalult fenyő lécből készítesz egy keretet úgy, hogy a léc 20mm-es oldalára lesz felfogatva a rétegelt lemez. Nagyon profik a keretet másképp csinálják, a rétegelt lemezből készítik el ezt is.
Most nem tudok képeket keresgélni, de van itt a szomszédban egy "Terepasztal építése" topic is, ott találhatók az igazi nagyok ebben a témában.
Vagy átnézel a hobbivasut.hu oldalra, ott is ide például:
Köszönöm szépen a tervet és az ötleteket! Nagyon tetszik, a méret még pont megfelelő lenne. Ha jól emlékszem, ez a könyv meg is van nekem valahol Magyarországon. Azt nem mondtam, hogy Németországban élek... mondjuk ez nem is volt téma eddig. Szívesen megcsinálnám ezt a pályát, hogy hogyan álljak neki, azt még nem tudom pontosan... digitális rendszert szeretnék mindenképpen, mivel hosszútávra tervezek és nincs régi készlet, ha már úgy is megveszem, akkor inkább olyat. Amit küldesz fájlt, remélem, ott kicsit jobban meg tudom nézni, hogy hogyan is fut ez pálya valójában. Én Roco vagy Fleischmann sìnrendszert gondoltam, ha esetleg van valami más javaslatod erről, vagy igazából bármiről, azt szívesen hallgatom.
A Noch asztal amúgy 500€-ba fájna... Egy z21 startszetben gondolkodtam kezdésnek, persze a síneket sem ártana kiválasztanom, hogy elinduljon végre a projekt...
Bocs, kicsit elhúzódnak néha a felvételek. Találtam a "karperecemen" egy képet a tervről. Szombaton majd írok e-mail-t, a műhely gépén van a WinTrack fájl.
Nos a pálya a régi, még NDK-ban kiadott "100 Gleisplänen" könyvben jelent meg. Áttervezve Tillig H0 Standard sínekre, mert követelmény volt a 2,5mm sínprofil a régi modellek miatt.
Árnyalattal nagyobb, mint, amit írtál. A központi motívum a hegy tetején a vonal végállomása. Ez a személyvonatok vég- illetve kiinduló pontja is. Van rajta áruraktár és rakodó, és egy kis mozdonyszín, hogy az állomási tartaléknak legyen hol éjszakáznia. A pálya alsó pontján egy nyílt vonalból kiágazó iparvágányt is ki kell szolgálni (kőfejtő, fűrésztelep például). Van egy hátránya, ami egyben az előnye is, a hurokvágány az alagútban. Az állomásról induló személyvonat több kört is megtehet az alsó vonalon, mielőtt a hurokban visszafordulva újra elindul fel a végállomásra. Amíg az alsó pályán a személyvonat "rója a köreit", addig az állomáson lehet tolatni, összerakni egy tehervonatot, ami majd elindulhat lefelé, és kiszolgálhatja az iparvágányt is, ha a személyvonat már megérkezett.
Nagy mozdonyok ezen a pályán nem mutatnak jól, ahogyan a hosszú, modern teher- és személykocsik sem. Mozdonyoknak a BR89 (porosz T3, vagy szász Vt), BR92, BR74 és a kisebb ilyen gőzösök, valamint a BR64, legfeljebb a BR86 szertartályos gőzösök illenek A PIKO őszre ígéri a BR83.10-est. Kocsiknak a régi porosz kocsik, vagy a Donnerbüchsen, háború utáni időkben a 2 vagy 3 tengelyes REKO kocsik, vagy a 3 tengelyes "Umbauwagen-ek". Teherkocsiknak is inkább a kéttengelyes típusok valók ide. Dízel mozdonyok esetén a V36, V60, V100. Lehet motorkocsikat is járatni, a VT98 "Rothe Brummer", VT2.09 ( később BR171) "Ferkeltaxe", vagy a régi VT135, legfeljebb egy mellékkocsival, vagy a két modern típus egy vezérlőkocsival.
Mindaz, amit leírtam, csak gondolatébresztőnek van szánva. Ez a pálya sokkal több szórakozást nyújt, mint bármelyik Noch "műanyag lap" Ráadásul még működik is hosszú távon, nem csak körbe rohangál a vonat, miközben kínlódik a szűk ívekkel megáldott, fogaskerekűnek is meredek emelkedőkön.
Korábban írtam, egy tábla rétegelt lemezből és pár lécből meg lehet csinálni az alaplapot, ha nem félsz egy kis famunkától. Ha használtan is vennél egy Noch akármit, még annak az árának a töredékéből is kijön, a maradék pénzből meg lehet venni vonatokat, vagy szép épületeket, fákat, vagy akár egy belépő szintű digitális vezérlést is, egy ilyen ehhez bőven elég, és nagyban emeli majd a játék élményét.
Köszönöm a tervet, megfontolom. Ha valakinek van a birtokában esetleg másféle erre a méretre, szívesen megnézném... kezdem átgondolni a kész terepes Noch asztalt.... köszönöm előre is
2x 1,2 a max hely, amivel rendelkezem. Én szeretném ezt a méretarányt, még úgy is, hogy nem lehet olyan komoly pályát építeni. Egy mellékvonal, tolatási lehetőség egy kis pár vágányos állomással.
Mindegy is, holnap után leszek a műhelyben megint, felteszem ide is, de át is tudom küldeni egy kisebb H0 pálya tervét, amit nem nagy ügy megcsinálni, "igazi" modellvasút. Innen a stúdióból sajnos nem tudom megtenni.
Egyébként 2*1m-nyi helyre feltétlen követelmény a H0?
Valamiért Rocolineban a hátsó 3 tárolóvágány sokkal rövidebb...passzolom hogy miért...
Ha megfigyeled, a RocoLine váltók és a váltók ellenívei sokkal hosszabbak, így kevesebb hely jut a nemváltóknak :) A Fleischmann "villamososabb" (a GeoLine még csúnyább lenne). A RocoLine geometriája egyértelműen szebb; más kérdés, hogy ha az ember ennyire helyszűkében van, akkor a rövidebb váltók a célszerűbbek. A Fleischmannt nem ismerem. A RocoLine vágányanyaggal nekem nagyon jó tapasztalataim vannak. Az ágyazatos RocoLine szétszedhető, az ágyazat leszedhető róla. A GeoLine geometriája is nagyon csúnya (bár ha valaki a sarkon bekanyarodó villamost akar modellezni, ahhoz jó lehet), meg a műanyagágyazat színe, alakja sem tetszik; illetve amennyire tudom, kifutó, az utánpótlás is kérdéses. Vágányanyag szempontjából digitális és nem digitális pálya között a korábban leírtakon túl (szakaszolás) még annyi a különbség, hogy ha tisztán gyári elemekből építkezel, analóg rendszerben a betápsíneken van zavarszűrő kondi. Ha digitális üzemben akarod használni, ezeket a kondikat le kell szerelni. De ha fixen be akarod építeni, akkor célszerű a sínek aljára forrasztott vezetékeken keresztül betáplálni a pályát, nem gyári betápsínekkel szórakozni.
A NOCH asztalokhoz mellékelt pályatervekhez nem kell abszolút mértékben, minden síndarabot tekintve ragaszkodni. Elég széles helyek vannak kialakítva ahhoz, hogy sajátmagad is felrakhass rá pályát akár másik sínkészletből is, persze ez némi kísérletezést, visszaszedést-újrapakolást tesz szükségessé. Tudom, hogy sok mínuszt fogok kapni, de én a Salzburgra régi U profilú műanyagtalpas PIKO sínkészletből építettem meg a pályát, ágyazatként 5 mm parafa lemezcsíkokat tettem alája. Az természetesen valóban úgy van, amit csíkos-háTTÚ úr írt - az ívek jelentős része 360 mm-esre van tervezve, emiatt nem minden mozdony és vagon megy el rajtuk. Ellenben nekem a régi Piko-ban a legkisebb ívsugár 380-as, és ezekel az ívekkel is le tudtam rakni, elfértem a pályán - nemcsak a vágányok, a vonatok is... A letöréseknél oda kellet figyelni, néhol jobban alája kellett pakolnom. Árak: az Ebay.de-n érdemes rákeresni a "Noch Fertiggelände" szöveggel - több oldal az eredmény, természetesen vegyesen újak- használtak, egészek vagy részek... egy rápillantást megérdemel.
A munkától nem félek, az ágyazatos sínre is tennék kavicsot, mert úgy jobban tetszik.. talán arra egyszerűbb. Vagy veszek ágyazat nélkülit és veszek hozzá mindent, ami kell... Ebben az esetben Fleischmann modell vagy Rocoline-ra gondoltam. Valamiért Rocolineban a hátsó 3 tárolóvágány sokkal rövidebb...passzolom hogy miért...
Az analóg és digitális közt pályaterv szempontjából annyi a különbség, hogy digitális üzemben nem kell szakaszolni a pályát (ha nem akarsz foglaltságérzékelést építeni). Szóval nyugodtan válaszd ki a neked legjobban tetsző sínrendszert, aztán legfeljebb itt megbeszéljük a digitális üzemhez szükséges vagy javasolt módosításokat. Ugyanazt a tervet más sínrendszerrel valószínűleg nem fogod tudni megépíteni, mert nem egyforma az ívek, kitérők geometriája, nem fog ugyanúgy összeérni vagy nem ugyanakkora lesz.
Már csak azért is, mert én a Geoline rendszert nem nagyon ajánlanám, az ágyazat elég gagyi és a váltók is bután néznek ki a kis ívsugarak miatt. Ágyazatos sínből terepasztalra szerintem a gumiágyazatos Roco-t érdemes vagy a Fleischmann Profit (mellékvonalhoz talán az utóbbi illik jobban, mert nem nagyon magas a töltés), de kis ügyességgel sokkal szebb ágyazatot lehet saját kezűleg csinálni. Nem utolsó sorban az ágyazat nélküli vágány még kaviccsal együtt is olcsóbb, bár cserébe sokkal több munka van vele.
Én lebeszélnélek erről, és bármelyik Noch félkész alapról. Túl szűk ívek, túl meredek emelkedők. Modellgyilkos, a szó rossz értelmében vett "játékvasút" pályák.
Akár használtan, akár újként hosszútávon csak pénz kidobás.
Ennyi pénzből inkább vegyél egy tábla 10mm-es rétegelt lemezt, és pár méter 50*20mm-es gyalult fenyő lécet merevítésnek. Jobban jársz, hidd el!
Először is köszönöm a gyors választ. Igen, ez a Mühltal fantázianevű projekt. Valóban elég huzi, nézem az ebayen is, eddig kevés sikerrel sajnos.
Tervek vannak az általad említett többi sínrendszerhez is, de mindegyik analóg üzemhez sajnos. Vagy a geoline tervet egyszerűen csináljam meg másik sínrendszerrel?
ha jól nézem a "Mühltal" márkanevű terepasztal-alapot nézted ki.
A letölthető vágánytervekben nemcsak Roco GeoLine terve van, hanem sokkal több: pl RocoLine illetve Piko A vágányzat is. Szerintem bármelyik alkalmas digitális üzemre...
Én éppen egy "Salzburg" nevű alapot próbálok "felöltöztetni" - a pálya már jórészt rajta van, de még nincs lerögzítve mindenhol, a nagyja még csak most jön, a házakból, utcákból, füvesítésből. fásításból még semmi... Úgy gondolom, hogy annak, akinek hozzám hasonlóan nincs ideje és törelme a terep sajátkezű megépítéséhez, annak kiválóan alkalmas lehet. Persze emiatt számos kompromisszumot meg kell kötni...
Nem tudom, megvetted-e már a lapot - új árban meglehetősen húzós... de ki lehet fogni ebayon vagy vaterán olcsóbban is...
Sziasztok! Teljesen kezdő vagyok, kb 30 éves álmom válik valóra egy terepasztallal. 2 gyerek és munka mellett időből elég kevés áll rendelkezésemre, így nyilván rengeteg idő, mire kész leszek...
Kinéztem egy Noch domborzatilag előkészített terepasztalt 200x 100as méretben. Tudom, nem túl nagy, de kezdésnek jó lenne, helyem is kb ennyi van. H0-ban egy mellékvonali üzem elmegy rajta.
Valakinek van tapasztalata ilyen termékkel?
Érdemes foglalkozni vele?
Digitálisban szeretném megcsinálni, mivel úgyis mindent most kell megvennem, akkor már legyen ehhez.
Adnak hozzá pályatervet is, de ahogy nézem, csak a Roco Geoline szerepel, ami digitális eszközökhöz lenne.
Ti milyen sínrendszer ajánlanátok? Ha ágyazatos, mint a Geoline, akkor is szeretném feljavítani, hogy szebb legyen...
Növeli a koleszterin szintet, de, ha ez nem érdekes, akkor is érdemes különféle zsírokat használni a megfelelő modellekhez. Így sertés zsírt nem ajánlatos izraeli, vagy arab modelleknél használni, oda a kacsa, vagy liba zsírja a megfelelő, persze csak is kosher vágott állatból.
Bajor modellek esetében a sült és nem a préselt sertészsír a megfelelő.
:-)))
Bocsánat, csak nem tudtam eldönteni, hogy ez a kérdés újévi viccelődés-e vagy sem?
Ha vicc, akkor a fentiek érvényesek! Azzal a kiegészítéssel, hogy vegetáriánusoknak margarint ajánlanék!:-)))
Ha nem vicc, akkor TILOS!!! Tessék venni rendes, ide való kenőanyagot! Élelmiszereknek semmi keresnivalójuk a modellvasút körül!
Anno egy ismerősöm valami vicces megfontolásból sima cianoakrilátos ragasztóval gondolta rögzíteni a lötyögő sínpapucsot egy váltón. A ragasztó körbefutott a sínpapucs és a sínszál között, tökéletesen elszigetelve azokat egymástól. Végül fogóval kellett letépni a sínpapucsot...
Szerintem a kolléga a kései BTTB BR130-ra, és a NoHAB-ra gondolt. Ott a forgóvázak középső, hajtott tengelyén nem tapadógyűrű volt a kerekeken, hanem a kerék volt egyfajta "tapadókerék".
Azért ez nem olyan egyszerű, van pár dolog, amit érdemes megfontolni!
1: H0-ban nagyobb hely kell, vagy az adott helyen csak kevesebb modellüzemet tudsz megcsinálni.
2: Mennyi értéke van Számodra a meglévő modelleknek? Itt most nem arra gondolok, hogy mennyiért lehetne eladni ezeket, hanem az eszmei értékükre, aminek "csak" Számodra van jelentősége.
A régi dolgok TT-ben javíthatóak, gyakorlatilag minden alkatrész adott, van belőle új gyártású is. Igaz, munkás, sok vele a dolog, hogy üzembiztos legyen, de nem lehetetlen. A sok munkát itt a sínekre értem.
Egyébként a TT kollégák zöme az alábbi linken található:
Itt találsz visszalapozva fényképes útmutatót is a régi sínek lepucolásához. Kiegyenesíteni is lehet őket: két sima léc közé befogod a darabot egy satuba, és óvatosan meghúzod.
Ha sok a vacak sín, amik rozsdásak (ami fekete réteg rajta van az nem az!), vagy törött/nagyon görbe, akkor érdemes Tillig-re átállni. Ha jók a váltóid, akkor azokra meg lesz olyan vevő, akinek sok, de jó állapotú BTTB sínjei vannak.
Tehát!
- Mennyi helyed van? Az adott helyen mennyi és milyen vonatokat szeretnél futtatni?
- H0-ban ez kevesebb lesz, mint TT-ben.
- Mennyi munkát/időt szánsz rá? Fel kell mérni, hogy mennyi sín, ami jó még, mennyi a javítható, és mennyi kell selejtezni?
- Ez meg ahhoz visz közelebb, hogy cseréld-e le a meglévőket?
Az említett csavar Piko 55488 tökéletes lesz erre a célra, ha a sín, és az 5mm aljazat alatt fa van. Ha osb, vagy puhább réteglet lemez akkor előfúrnod sem kell, de ha kemény fa van akkor elő kell 1,3-1,2mm-es fúróval fúrnod mert a keményebb fába simán beletörik a csavar.
Nagy előnye hogy süllyesztékelt, így ha megnútolod a talpfát akkor szépen síkba beül a csavarfej, és rejthetővé válik.
Van hosszabb Tillig 8976-os. Ezt mindenképpen elő kell fúrni, mert eltörik.
Nyugodtan vedd meg az egész csomaggal. 400db pikk-pakk el fog fogyni, és nem csak sínrögzítéshez jó, hanem egyéb kisebb dolgok rögzítéséhez is. Rögzíthetsz vele szervót, vezetékeket, házakat, peront, jelzőket, stb. Mivel picike elég jól rejthető, viszont elég erős anyagból van.
Az lenne a kérdésem, hogy érdemes-e a meglévő ütött - kopott TT méretű modell vasút pályámba invesztálnom, vagy térjek ár a H0-ra?
Az ok, amiért kérdem:
A jelenlegi pályám még a régi fajta sín illesztésű (nem tudom a pontos szakmai kifejezést), ahol egymásba kell tolni a kis tű végződéseket. Illetve, mivel még kis gyerekként is ezzel játszottam, ezért jópár sín elemben van görbület, amit próbálok mindig egyenesitgetni, de számtalanszor lesiklik róla a vonat. Még az a régi nagy tégla Piko tekerős tarfóval megy. A teljes pálya mérete körülbelül 4 kezdőszett tartalma lehet, jópár váltóval, melyekből azért pár már megsült. Fontos, nem terepasztalon van, csak ahol éppen van hely, hogy építsék valamit. :) Illetve, van jópár vagonom és néhány dízel mozdonyok, egy kettő azzal a gumis kerékhajtással. De a mozdonyok közül már csak kettő működik, a többiben motorkát kéne cserélni.
Szóval érdemes lehet a mostani sín rendszert újra cserélnem? Csak akkor ugye a jól működő váltóimat elbukom. Vagy engedjem el és inkább a H0-val kezdjek számolni?
5 mm parafa ágyazaton át szeretnék lerögzíteni Piko A ágyazatnélküli síneket. Nem akarom leragasztani az ágyazatot, ezért kellene ilyen hosszú síncsavar. Nincs valakinek ötlete, honnan lehetne 1,4 * 15-18 csavarokat venni...? Csak a Piko 55488-asát találtam a VMC-ben, ami viszont 400-as kiszerelés - nekem 100 -150 is bőven elég lenne. Nincs valakinél eladóban...? Vagy nem akar valaki betársulni egy csomag vásárlásába...?
Nézd, akinek a RÉZ a mindene, ott sajnos ezzel számolni kell. Ha belecseppentesz egy csepp pillanatragasztót a réz lámpatestbe, és megvárod míg megköt, utána már ragaszthatod bele a led-et. A pillanatragasztók tökéletesen szigetelnek, így nincs nagy baj ezzel sem :)
Ez egy meleg fehér led készre szerelve 0603-as méretben. Valami hasonlót kell keresni sárgában, az passzol ezekhez a gőzösökhöz. Ezt be tudod dugni a lámpába, és készen is van. Nem kell forrasztani a led-et. (polaritásra kell figyelni, és egy 1,5K-s ellenállást betenni a led elé.
Köszönöm diginewl Neked is az ötletet, egyelőre megpróbálom a Tyapától beszerzett fényvezető szállal megoldani a problémát, többféle vastagságot is boltoltam Tőle. :-) A fényvezető formája nem túl bonyolult, meg ennek a modellnek nincs felső sugárvetője (csak két lámpával kell megküzdeni). Az a baj, hogy ami az ujjamnál vékonyabb, azt már gyanakodva figyelem, mert lehet, hogy áram folyik benne, de ha nem sikerül a fényvezetős megoldás, majd lehet megkérdem a Csíkos Mestert, van-é kedve LED projektre, aztán majd mond valamit! :-D
Üdv! Nekem a következő vált be: Nem egyszerű, de (szerintem) nagyon szép lesz.
Régi Fleischmann gőzösök világítását alakítottam már néhányat át sárga LED-el.
Ezek a gőzösök már eleve hibásan kerültek hozzám, vagy a világítás útban volt a füstölőnek, vagy külön kapcsolhatóvá szerettem volna tenni a csúcsfényt.
A lényeg, mindenhol a fényvezető prizmát elvágtam közel a végéhez, és arra ragasztottam rá a led-et, vagy a led került bele a lámpába (talán ez utóbbi a szebb).
Igen, ez H0-ban. Itt jön a neheze: ehhez elég pici led-ek kellenek. A 0805-ös az ippeg, a 0603 szépen befér a lámpatestbe. Amikor bekerül oda, akkor hátra kell nyomni a lámpatest hátoldalához, hogy alig látszódjon a LED. A forrasztás az nem egyszerű, főleg ha már a szemed sem olyan mint 10-15 évesen. Van nagyító, meg egyéb segédeszköz, de tény, hogy macerás.
Annyi könnyítés van, hogy Kínából lehet ilyeneket előforrasztottan venni.
(Amit még ki fogok próbálni az a duó-smd-led. Egy vörös, és sárga színben megvan már, de még nem tudtam megforrasztani. Ezeket a gőzös szerkocsi világítására gondoltam betenni, hogy tudjon végzárat adni - de ez csak terv.)
Persze, az egyik legjobb megoldás, mivel a led homlokfelülete sík, egészen közel lehet tenni a fényvezetőszál végéhez.
Sőt, az egyik Miba-ban láttam olyan megoldást, hogy a vezetékes smd ledet a fényvezetőszál végéhez ragasztották. Így csináltak fénycső imitációt, a fényvezetőszál palástját finoman felpolírozva a palástja is világít:
könnyen vágható éles késsel, szikével vagy pengével, ha azt szeretnéd, hogy szép merőleges legyen a homlokfelülete. Darabolni lehet ollóval is.
A végét nem kell polírozni. Azt a végét persze lehet (ha szükséges) ahol a fény kijön, de a bemenetet nem kell. Az anyaga a plexihez nagyon hasonló, nagyon tiszta, a külső palástján van egy bevonat, ami a fényt mindig befelé tereli, valahogy így:
Akkor a legjobb, ha a fény a homlokfelületére lehetőség szerint merőlegesen esik be, ekkor fog a másik végén a lehető legtöbb fény "kijönni", függetlenül attól, hogy a szál egyenes vagy akár perecet fonsz belőle.
Így néz ki nem olyan vészes, ha többé kevésbé sarkosra hajlítható, akkor sztem megoldható! Szerintem a 2 mm-es elég lesz hozzá, az a terv, hogy két darabból hajlítanám jobb-bal oldalra. Van hőlégfúvóm is, persze megolvasztani nem akarom.
(Az előbbit azért nem veszem meg, mert lejjeb írja, hogy pont a fényvezető hiányzik belőle).
Én hajszárítóval próbáltam, magas fokozaton előmelegítve szinte sarkosra hajlítható.
2 mm-es átmérőig vettél tőlem, van még egy nagyon kicsi darab 2,5-es, ha pont abból kell tudok annyit adni, ami a BR18-ashoz elég.
Az eredeti fényvezetőt szerintem rajzold körbe pl. egy fa lapon és a sarkokba vékony szeget vagy erősebb gombostűt ütve csinálj hozzá sablont. Persze ha nem sík, hanem 3D-ben hajlik több irányban, elég macerás lesz.
Tyapa: köszi szépen, Tőled vettem! :-))) Ez jó, hogy írtad, hogy melegítve formálható, meg fogom próbálni!
Lencsep: köszönöm a faragasztós ötletet, igazad van, egy próbát megér, rosszabb nem lesz, de én is úgy tudom, hogy ha már eltört akkor nem fogja vezetni a fényt. (Nem tudom miért, megállnak a fotonok a repedésnél...)
Liliput BR 18 322-es modell, nekem értékes darab, bosszantó, hogy nincs hozzá alkatrész.
Ha átmérős fényvezető szálból kialakítható, szívesen adok, kísérletezhetsz vele. Előmelegítve hajlítható akár nagyon kicsi rádiuszon is és miután kihűlt, megtartja az alakját, akár Z vagy L alakra is hajlítható.
A törött eredeti szerintem sem fogja vezetni a fényt ragasztás után, régebben én is próbálkoztam vele.
Üdv, törött fényvezetőt javított már valaki? Ha jól tudom, ragasztani nem lehet, mert akkor megszűnik a fényvezetés. (Azt értem, hogy cseréljem ki, de ez egy Liliput mozdony, és égen-földön-gugliban nem találok hozzá). :-(
Megoldottam a problémát, ami elég amatőrnek bizonyult. A két gumi rosszul lett felrakva így a motor egymással szembe forgatta a két tengelyt! Ülj le, egyes... Így már vígan szalad.
Lehet kapni gyári gumit is, de megfelel gunikesztyű ujjaiból levágott kis karika is. Ez nem annyira tartós, de fillérekből megvan és könnyen pótolható. Ne legyen nagyon szoros!
Kerekek futófelületeit és a síneket érdemes benzinnel áttörölni.
Adott egy PIKO Junior készlet (E69 + két csille kocsi). Megválnék tőle, de előtte kipróbáltam ( legalább tíz éve a dobozában pihen). Gumihajtásos, de a gumijai már korábban elporladtak, így kaptam. Találtam hozzá itthon valami kicsi gumikarikákat (nem befőttes gumi, annál kisebb átmérőjű, de hasonló anyagvastagságú), gyerekkoromban csúzlit csináltunk hasonló anyagúból (akkoriban tejguminak hívták Békés megyében).
A probléma az, hogy a mozdony egy helyben állva tölti a nagy részét az idejének. A motorja működik, gondolom elforog a gumi a - jó vastag - tengelyen vagy inkább a motor tengelyén? Mit lehet tenni? A gumi feszes, alig lehetett rátenni a helyére. Milyen gumi lenne jó bele?
Nekem sosem volt ilyenem, így nem tudom, hogy milyen volt a gyári megoldás.
Elképzelhető, hogy hárman voltak a konyhán? Volt külön a jelzők megfigyelésével megbízott személy? Az olasz munkamorálhoz passzolna a dolog (sőt, 3 ember mellé már dukál egy főnök is, természetesen nagyobb bérért), a svájcihoz már nem tudom elképzelni.
A dolog még érdekesebb. Az olasz gőzmozdonyokban jobb oldalon volt a vezér, ott látható a vezérmű-vonórúd és a fékszelep is. A svájci gőzösökben is. Viszont úgy tűnik, az angoloknál a bal oldalon. (az angol mozdonyokon minden burkolva van, a vezérmű alig látszik). Szóval variálták rendesen.
Fura. Nekem úgy logikus, és úgy is tudom, hogy a vezér többnyire azon az oldalon ül, ahol a jelzők vannak -- balmenetes közlekedésnél célszerűen a bal oldalon. Annyira kézenfekvőnek találtam, hogy nem is vizsgálgattam a témát, de most ránéztem. Az olaszoknál, angoloknál, íreknél biztosan bal oldalon van a vezér (mesélték is a Cicciolináról, amikor itt próbázott Magyarországon, hogy fura volt a balos vezetőállás, meg az is, hogy a fékezőszelepet bal kézzel kellet működtetni, és előre tolva fékezett). Ugyancsak balos a svéd gépek vezetőállása, de a(z ex) Jugoszláv Vasutakéi is. A Magyarországra anno bejáró HŽ1142-eseknek is bal oldalon van a vezetőállása, illetve a sok román Ázea között is arról lehet messziről megismerni a visszavásárolt, ex-jugoszláv példányokat, hogy a tükrözött vezetőállás miatt a vezetőállás- és géptérajtók is tükrözve vannak rajtuk. Persze biztosan mindenhol akadhatnak kivételes járműsorozatok...
Érdekes, hogy Európában sok helyen volt és van bal oldali vasúti közlekedés, de kizárólag a franciáknál volt/van a vezér a mozdony bal oldalán. Ott természetesen a gőzös korszakban is a bal oldalon volt a vezérmű, ez jól látszik a képeken.
Na, csak nem sikerült érthetőre fordítani... Szóval most a bal vágányra azért kell kihúzni, mert balmenetes a közlekedés. Jobbmenetes közlekedés esetén a jobbra kellene kihúzni. Ezt sem tiltaná semmiféle előírás (mint ahogy keresztbe kell vágni mindig, minden olyan állomáson, amikor és ahol balról húznak ki a jobb vágányra), csak éppen mivel a Déli esetében mindig balról húznak ki, ez 100%-ban keresztbemászkálást jelentene, ami nem lenne célszerű. Így aztán maradtak a balmenetnél... :)
Hát most azért kell a bal vágányra kihúzni, mert balmenetes a közlekedés. Ha áttértek volna a jobbmenetesre, akkor a jobb vágányra kellene. Viszont akkor a balt is fognák, ez pedig nem lenne egy észszerű helyzet.
Szóval át lehetett volna variálni az egészet jobbmenetesre, de elég nagy áldozatokkal járt volna; nem érte volna meg. Ezért írtam, hogy nem lett volna célszerű :)
Úgy gondolom, maradok a jobbos megoldásnál, mert így az üzemi területről a kihajtás menetiránynak megfelelő lesz, bár igaz, hogy a behajtást csak tolatva lehet megtenni, de végül a kocsilekapcsolás hozta meg az értelmet, mert azt meg csak tolatva lehet.
Pontosabban: nem "célszerű" a bal vágányra kihúzni, hanem oda kell, különben mindkét vágányt lezárnád. Az ellenmenet kizárása (balesetek megelőzése) okán meg nem lehet jobb oldali közekedésre áttérni.
Lehet nyílt vonalon is tolatni, pl. ha nincs kihúzóvágány. Csak nyilván vannak szabályai. Ha jól emlékszem, 1994-ben a szajoli tragédia is egy nyíltvonali tolatás után következett be, felvágták az átmenő vágány kitérőjét.
Köszönöm a választ! Kényszer itt is van sajnos, helyhiány miatt lett itt a helye az üzemi területnek. És igen, most tartok a jelzők beépítésénél, nehéz eldönteni mi hova kerüljön. Meg kellett volna terveznem :(
Igazából amennyire én tudom, Kelenföld és a Déli esetében a Déli kocsitárolója az ok (célszerű a bal vágányra kihúzni); a Keleti és Rákos között Rákos elmaradott vágányhálózata az ok (így legalább két menet nem kitérő; illetve egykor, az átlós vonatok idejében a Keletiben is így volt célszerű); a gödöllői HÉV esetében pedig a Kistarcsa->Cinkota erőteljes lejtő, és a Cinkota bejárat mögötti megcsúszási lezárások miatt nem váltottak (így a Gödöllő->Cinkota-bejárat menet nem vágja el a Cinkota->Csömör menetet). Szóval mindenhol valami kényszer van a balvágányozás mögött...
Európában a közutakon forgolódó lóvontatású vasutak többnyire a közúti közlekedés szabályait vették át (bal oldalon közlekedtek). Ez a szabály többnyire a gőzmozdonyok megjelenésével is megmaradt. Viszont mivel balos közlekedés esetén a mozdonyvezetőnek a konyha bal oldalán kellett tartózkodnia, hogy a jelzőket lássa, és itt útban volt a (többnyire jobbkezes) fűtőnek, a dolog eléggé hátrányos volt. Ezért aztán több vasúttársaság áttért a jobbos közlekedésre. De a helyzet az '50-es évekig elég tarkabarka volt; ekkor kezdték a szabályokat egységesíteni a biztosítóberendezések mindkét irányban való kiépítésével.
a terepasztalom kétvágányos kb nyolcas alakú, klasszikus 4 vágányos állomással, és egy 1->3 vágányos üzemi területtel. Van-e arra erős irányelv, hogy melyik vágányon menjen jobbra, melyiken balra a közlekedés? Olvastam, hogy leginkább jobboldali közlekedés van divatban, kivéve Francia, meg még pár országban. Sajnos az üzemi területem csak baloldali közlekedéssel érhető el (legalábbis tolatás nélkül, az meg nem szokás nyílt vonalon).
A kérdésem: mennyire problémás egy II-III korszakos, DRG/DB környezetben a baloldali közlekedés?
Szia Igen valami ilyesmire gondoltam, csak én ennyire nem vagyok benne profi. Elméletben tanultam ezeket, de nincs semmi tapasztalatom. Írok mailt, esetleg tudsz segíteni.
- egy motorshieldes mikrovezérlő (1.200-1.300 Ft.; elvileg 2A-ig működik, tehát mozgatni is lehet vele a modellt);
- meg egy levedlett 12-16V-os táp.
Írsz rá egy parancsközpontot (vannak elég fullosak, csak általában Arduinora, picit faragni kell), és máris vezérelhető. Tetszés szerint nyomógombról, kapcsolóról, WiFi-n keresztül, akár a saját webszerverével, még alkalmazás sem kell hozzá. De ha rááldozol még 3.000 forintot, színes-szagos érintőképernyőről is lehet macerálni. Én pont most raktam össze egy ilyet. :)
Igen épp az a "gond", hogy digitális és akié lesz annak nincs hozzá semmi. Ezért gondoltam hátha csinált már valaki olyan áramkört, ami kicsi, (és esetleg akkumulátoros)csak 1-2 funkciót tud bekapcsolni. Hajtást semmiképp, világításokat,esetleg hangokat ,de ez utóbbi nem fontos.
Elvileg ez gyárilag hangos verzió, tehát digitális gyárilag.
Ha van digitális központod, bekötöd a sínt amin a vitrinben áll a mozdony, akkor kapcsolhatóak külön a fények a digitális központ vezérlőjén keresztül, sőt hangot is ad, ha akarod.
Üdv mindenkinek. Biztosan volt már aki kérdezte, de nem találtam hasonló témát itt visszaolvasva jópár oldalt.
Szóval az lenne a kérdésem, hogy csak vitrinben lesz tárolva egy H0 mozdonymodell, de szeretném ha a világítását be lehetne kapcsolni. Anélkül, hogy a mozdonyt átalakítanám.
Nektek mi a véleményetek a PIKO Expert modelljeiről? Eddig nálam nagyon beváltak, ezért a Liszt EC-be való elsőosztályú kocsim is PIKO lett. Készítettem róla egy rövid videós bemutatót is: https://youtu.be/1LeeGDsKj8Q
Gyárilag ezek a ZIMO-k megszólalnak analógban. Legalábbis az alap menethangokat adják. Ha eddig nem játszották velük Mátyás király kedvenc népi játékát a "birizgát".:-)
Szóval gyári állapotban nincs tennivaló vele analóg üzem esetén.
Azt jó lenne tudni, hogy mégis a vezérlő, az milyen?
- Ha egyszerű analóg, akkor nincs sok tennivalód. A ROCO mozdonyban ZIMO dekóder van gyárilag szerelve, az meg ad hangot analóg üzemben. Csak megtekerted a szabályzót, és modell "megszólal", majd el is indul. Álló helyzetben persze csendben lesz, mivel ilyenkor nincs áram a sínben, ami megszólaltatná.
- Ha digitális az a vezérlő, akkor jó lenne tudni, hogy melyik a sok közül? A nagyon régiekkel - Fleischmann LokBoss, ROCO LokMaus, LokMaus2, stb. - nem sokra mész, mert a tizedét sem tudod kihasználni a modell, pontosabban a dekóder képességeinek. Ahogy analóg üzemben sem.
Ajándékba szeretnék vásárolni egy Roco 73267 villanymozdonyt ami hangdekóderrel is rendelkezik
Sínrendszer és controller (egyszerű előre-hátramenetes) van már, viszont nem tudom, hogy szükség van e esetleg más eszközre is, hogy megszólaljon a vonat.
Mivel sajnos én totál sötét vagyok a témában, remélem tud valaki segíteni!
Minél nagyobb a lendkerék, annál jobb. Lendkereket úgy tudsz beszuszakolni a mozdonyba, ha kiharapsz az anyagból. Nyilván addig tudsz az anyagból harapdálni, amíg van anyag. Előbb-utóbb valamelyik irányban elfogy, és ez a valamelyik irány általaban lefelé van..
Igen, a szigetelő betétet is magam készítem, plexi rúdból. Én mindig vállal készítem, így a tengely nem tudja kinyomni a szigetelőgyűrűt a másik oldalon. A másik trükk az, hogy a szigetelőt a plexiből nem gyűrűnek készítem, hanem dugónak ("vállas dugónak"). A tengely furatát akkor fúrom bele az esztergán, amikor már benne van a kerékben. Így a furat biztosan a kerék közepében lesz.
Nekem is volt ilyen problémám. A Fleischmann mozdonykerekekbe új szigetelő betétet kellett rakni (a Fleischmann kerekekben fémből van a kerékcsillag, a tengelynél kell szigetelni). Az egyiknél állandóan nyolcas lett a kerékben. Már hármat is belepróbáltam, a legnagyobb elővigyázatossággal nyomtam be a tengelyt (ahogy írtam, forgatva), mégis nyolcas lett. Akkor nagyítóval megnéztem és kiderült: a fém kerék furatában volt egy öntéshiba, a furat végén volt egy belső lyuk. Amikor belenyomtam a tengelyt, a szigetelőgyűrű anyagát belepréselte ebbe a lyukba és ferde lett. Végül a lyukba epoxit raktam, a megkötés után dörzsárral óvatosan kerekre alakítottam a tengelyfuratot és úgy nyomtam bele a tengelyt. Nem lett egészen tökéletes, de elfogadható. A megoldás egy új kerék lett volna, de azt hiszem, már nemigen kapható.
Köszönöm a segítő szándékodat! Egy picit pontosabb megközelítést kerestem (és kaptam), hogy tudjammihez viszonyítani a méreteket. Ezzel egyértelművé vált a kérdésemre vonatkozó válasz.
Köszönöm a segítő szándékodat! Egy picit pontosabb megközelítést kerestem (és kaptam), hogy tudjam mihez viszonyítani a méreteket. Ezzel egyértelművé vált kérdésemre vonatkozó válasz.
Köszönöm a segítséget. Nekem már az is segíség, hogy Y kocsik voltak! Akkor egyértelmű, hogy az ASME modell nem hossztorzított. Vannak ROCO személykocsijaim, amelyek 303 mm hosszúak, nyilvánvalóan a 26,4 m-es kocsik teljesértékű modelljei.
Igen,ez a futterbe fogott kerék - szegnyereggel rátolva dolog működik,de szerintem nagyon körülményes.
A merőlegesség a lényege, nekem pl. van egy fogasléces miniprésem az ilyen témákra,gyorsan,pontosan lehet
dolgozni vele. -Sajnos olyan is előfordult már, hogy előre szétszerelt kerekeket kaptam és nem tudtam rendesen (tulizás nélkül) tengelyre húzni őket. Az előzőleg ferde lehúzással meggyalázott perselyben már nem akart beállni merőlegesre a tengely.
Ezen szerintem már a esztergatokmányos-szegnyerges megoldás sem biztos,hogy segítene...
(Időnként előfordulhat a külön megrendelt gyári kerékpárokon is, hogy nem kicsit tuliznak,már nem egyszer sikerült ráfutnom.)
Nagyon zavar, hogy sok esetben még a katalógusok sem tartalmazzák, hogy adott személykocsi hossztorzított-e vagy sem.
Ezért fordulok hozzátok: 1972-ben a Tisza expressbe sorozott SZD hálókocsik milyen hosszúak voltak (tényleges méretek), esetleg a H0 modellje milyen méretű? (Egy meg nem erősített információ szerint az ASME 52101 számú modellje 284 mm hosszú. Nem tudom, hogy ez hossztorzított-e?)
Nekem az a trükköm, hogy esztergában rakom föl. A kerék egy betétben a tokmányba (betét nélkül a tokmány háromszögűre nyomja a kereket), a tengely a szegnyeregbe. A második kerekéknél természetesen csak a tengely végét lehet tolni. De a trükk az, hogy betolás közben lépésenként megforgatom a tengelyt a kerékben. Így jobb az esélye annak, hogy nem lesz benne "nyolcas".
Sziasztok, BTTB BR 56 tapadógyűrű felrakásához kérnék egy kis segítséget, tanácsot.
Vettem hozzá Tillig tapadógyűrűt 10.5mm-es kerékhez, de nem értem, hogy lehet ezt feltenni a kerékre? A külső átmérője 10.5mm, a belső pedig jóval kisebb, 7mm. Hogy megy ez fel egy 10.5mm-es kerékre ?? (A rudazat kezelése nem probléma, az oké, "csak" a gyűrűt nem tudtam feltenni a kerékre.)
Még egy voks a türelem és kézügyesség mellett. Ha már egyszer fel volt húzva a tengelyre, kialakult a helyes pozíció, akkor szerintem is be lehet játszani. Ha egy gyári, új műanyagpogácsába kellene belenyomni házi módszerekkel a tengelyt, kevesebb esély lenne...
Ami segíthet, ha kellően fix a csapágyazása a keréknek, megpörgetve, majd lakkfilcet közelítve hozzá, a filc először ott festi meg, ahol a kitérés a legnagyobb. Persze ez abban az esetben nem játszik, ha a kerék amúgy is lötyög a csapágyban...
Melyik modellről kell leszedni a kereket a tengelyről, hogy lepucold???
Az a dolog rákfenéje, hogy nem pontosan húzod/tolod vissza a tengelyre. Azért ez nem egy ördöglakat, egy jó műszerész satuval meg lehet csinálni. Modelltől függ, de sajnos vannak olyanok, hogyha egyszer mellényomod, akkor dobhatod is ki.
Jómagam 3 FL gőzös tapadógyűrűs szerkocsikerekét szedtem le a tengelyről (műanyag betétes), és cseréltem sima nútolás nélkülire. Így egy maradt gumis kerék, a többi meg szedi az áramot. A vonóerő érdekes módon mégis megmaradt... A probléma nálam is akkor kezdődött, amikor a nútnélküli műanyagbetétes kereket kellett a tengelyre visszatenni. Egyrészt a keréktáv (tized milliméterek), aztán jött a kacsázás.
Sok-sok próbálgatással ment. A percek repültek, de sikerült beállítani őket kézzel, nem kacsáznak - vagy már én nem vettem észre, hogy kacsáznak :)))
Van valakinek ötlete, hogyan lehetne egyenáramú H0-s hajtott tengelyt "centírozni"?
A lényeg, hogy leszedtem a szigetelt kereket a tengelyről tisztítás céljából (hülyeség volt!) és amikor összeraktam, észrevettem, hogy csámpásan fut, szemmel nem igazán látható, de a mozdony futásán meglátszik.
Próbáltam tolómérővel mérni, és állítani a kerekeket egymáshoz képest, nem sok sikerrel.
Találtam a neten direkt ilyen szerszámot, de elég húzós ára volt.
Sokkal könnyebb egy fogpiszkáló végével egy pötty zsírt a tengelyfészekbe juttatni, mint olajat "csöpögtetni" bele.
A szervizbe újabban két véglet érkezik:
- az abszolút kenetlen modell, vagy már belekövült az 50 éves NDK-s zsír;
- vagy azzal kell kezdenem, hogy a felesleges olajtól, rosszabb esetben WD40-től kell megszabadítanom.
Kocsiknál még nem nagy katasztrófa, ha sok lett az olaj, mozdonyoknál már igen. Jelenleg két Broadway Limited hangos gép van nálam, mindkettőbe motor kellene valahonnan...:-( Ráadásul a "Cab forward" gőzösben a lendítősúlyban van egy mágnes, ami a hangdekódert vezérli. Esélytelen...:-(
Én évek óta használom a fleischmann olaját (tű hegyéről szoktam a tengelyek tűcsapágyára egy apró cseppet felvinni), de még nem tapasztaltam ilyen problémát soha. Sőt, 20 óránként szoktam ellenőrizni a kocsikat, a legtöbb esetben még ott van az olaj a helyén, így nem kell újra kenni őket.
Jó, nyilván aki jól megolajozza, annak a pályán fog kikötni a cucc, de ha mértékkel van használva akkor nem lesz ilyen probléma.
Köszi mindenkinek aki ellátott bármilyen ötlettel! Megnéztem minden feljött javaslatot és tetszenek, nekem különösen a Lego vonal. Bevallom nem tudom miért nem jutott eszembe, de nyilván ez is a leginkább zsebbenyúlós történet. No meg nem gondoltam hogy már nekik való. Ehhez képes, mint kiderült, a szülők bőven vettek már nekik másmilyen Lego készletet, szóval karácsonyra lehet is belőle valami. Köszi még egyszer mindenkinek!
A C és a D verzió abban különbözik, hogy a C az MTC 21 szabványt követi, az AUX3 feletti tartalék funkció kimenetek logikai kimenetek csak. A D verzióban minden tartalék funkció kimenet teljes értékű, az AUX3 felettiek is!
Ebben a modellben ez nem oszt nem szoroz.
Kép Arnold Hübsch honlapjáról van. Abban a modellben nem igazán gondoltak arra, hogy hangossá teszi is bárki. A hangszórót be kell forrasztani, és legfeljebb egy 11*15mm-es lapos kocka fér bele.
Hangosított már valaki Liliput 131520 Br52-es mozdonyt? A hangdekoder megvan (Zimo MX644D), működik is szépen digit üzemben, de a hangosíthatósága számomra már megkérdőjelezőni látszik! Nem látok se helyet a hangszórónak, sem az alaplapon forrasz helyeket a kábeleknek (pl.: LSA, LSB).
Még egy kérdés merült fel a Br52-es hangdekoderrel kapcsolatban. Jelenleg csak az MX644D változat kapható, ez kiválthatja a "C" verziót? A "C" - t nem lehet rendelni sem már a Zimo-tól..
Faller E-train esetleg? Az 32mm nyomtávú, de olyan szűk íveken, mint egy H0-ás és ugyanúgy a sínből kapja az áramot. Már nem gyártják ugyan, de Vaterán és e-bay-en is szoktak lenni, sínek, kocsik, mozdonyok, néha komplett kezdőkészlet is.
Köszi mindenkinek a választ, sajnos hirtelen nem lettem beljebb, ötletem továbbra sincs a probléma áthidalására.
Felvetődik a kérdés persze, hogy egy Piko (Mytrain??) mivel jobb? Lehet javítani, kő egyszerű, de játszhatóbb-e ez az ezeréves konstrukció kb 30.000-ért? Ez már H0 ráadásul, tehát maximum rögzített pályaként jöhetne szóba ilyen pici gyerekeknél. Itt a szabályozó strapabírósága is kérdés.
De a régi Piko mozdonyok kapcsolószerkezete se nyeri el a bizalmamat, ha a mozdony repülő üzemmódba lenne kapcsolva...
Persze jogosan vetődik fel, hogy minek akkor vonat a gyereknek. (No meg miért szakfórumon vitatom meg.)
Szeretne irányítani már és nem csak tologatni, de a kisöccse ebben nem mindig lesz partner. Alternatívaként meg felsejlenek az elemes 600-al száguldó elszabadult csodavonatok, ahol max magát a pályára vetve tudja valamelyest a sebességet befolyásolni.
Reméltem, hogy valaki belefutott már ilyenbe és nem kell a nagymamának 5000Ft se kiadni valami vállalhatatlan dologért.
Szóval továbbra is szívesen veszek bármilyen ötletet és javaslatot, a rögzített pálya talán járható volna...
De csakis olyant, amiben kéttengelyes BR80 van. :D Az már szerintem tuti rekorder gyártási idő/eladott példányszám tekintetében. Bár tudtommal a Marklinnek is van egy kis szertartályos gőzöse, amiből 50 év alatt több millió darabot gyártottak le ;)
Nálunk a közvetlen családban van két fiúnak ez Marklin My World csoda.
Soha! Soha többet. Hiába mondtam a szülőknek, hogy ne vegyék meg. Sajnos a színes, szagos, óriás dobozos marketing nyert.
Tapasztalat: törik, nagyon gyorsan merül, a kézi joystick irányító 3-4 hét után kikopik, érzéketlen lesz és pontatlan. Eddig kétszer szedtem szét mindent a készletből.
A Märklin MyWorld modelljei a klasszikus "favasút" elv, és sajnos a színvonala sem jobb. Többek között alkatrész sincs hozzájuk, "a vedd meg, játssz amíg lehet, dobd el" elv alapján készülnek. Nincs annál lehangolóbb, mint, amikor a gyerkőc szomorú, hogy nem működik, és javítani/javíttatni sem lehet.
Elnézést, hogy belerondítok a fényképezős témába, és jegyzetelek is rendesen, de volna egy problémám amiben kérnék esetleges tanácsot, és nem tudom hova írjak:
Piciknek keresnék valamiféle start szettet, ami talán még nem a klasszikus sínprofilt tartalmazza, mert ehhez még kicsik, de már az irányítás élményét tudja nyújtani. A Märklin My World-öt nézegettem, valami ilyesmiben keresném a megoldást. Találkozott már valaki ezzel a probélmával?
Amennyiben volna olyan akinek van ilyesmi, de már ezt a szintet kinőtték a gyerkőcök, szívesen vennék ajánlatot is a nyilvános e-mail-emen, de egyéb megoldást illetve javaslatot is szívesen veszek ugyanitt.
Ha a stackinget nem is alkalmazhatjuk, de fókuszpontot lehet érintőképernyőn megadni, ha van hozzá gyors objektíved videózás közben. A Canon gépemen, - videókészítés közben az érintőképernyőre rábökve, az adott kép részletére tudok manuálisan fókuszálni. Ha mozgó dolgot veszek fel állványról, akkor folyamatosan a mozgó tárgyra bökve másodpercenként végig éles marad az tárgy az objektív mélységélességén belül. Ez mozgatott kamerával is működik, csak nagy gyakorlat kell hozzá. Sikerült olyan felvételt is készítenem mint a filmekben, hogy két egymás mögött álló ember arcára felváltva bökve az volt éles, amelyik éppen beszélt. Ezzel a technikával modell videózásban meg lehet valósítani azt, hogy egy hátrébb elhelyezkedő vágányról kijáró szerelvény lesz éles úgy, hogy a képen az előtérben egy másik szerelvény életlen, majd ha kifutott a képből, ráböksz az eddig életlen mozdonyra, élessé válik és annak a kimozgása is rögzíthető. Már alig várom, hogy elkészüljön a most felépítendő terepasztalom, mert sok, ilyen technikával felvett videót szeretnék csinálni.
A mélységélesség problematikáját Photoshopban elvégzett összefűzéssel is lehet javítani. Az alábbi kép, 5 kép összevonásával készült. A képek wifi vezérelt DSLR géppel készültek állvánnyal, egyesével fókuszálva a pályaszámokra.Ezzel a technikával hosszabb témát, mint például egy komplett szerelvényt lehet úgy fotózni, hogy a hátteret továbbra is elmossa az optika. A képen nincs mély háttér, tehát itt ez nem látszik, de egy 60-80 cm mélységű asztalon már látványos kiemelést lehet megvalósítani.
Engem is halálra bosszant, hogy a digitális gépem a legkisebb rekesszel rossz rajzolatot ad (a széle életlen). Régen, az "ántivilágban" az volt a szabály, hogy minél kisebb a rekesz, annál jobb a kép. Úgy látszik, a modern, apró lencsékkel ez már nem megy. Illetve azt hiszem, hogy a nagy zoom átfogás igénye miatt nem lehet minden tekintetben tökéletes lencsét készíteni.
Ez a három kép nagyon jól mutatja a mélységélesség hatását a témára.
A legfelső kép terepasztal részlet Szilivel, a legalsó pedig a Szilit hangsúlyozza, de közben azt mutatja, hogy terepasztalon áll. Ehhez én kicsit vágtam volna az előtérben lévő fűből, hogy ne látsszon, hogy az is életlen. Meg jó lenne, ha azon a képen a Szili vége is éles lenne. Ehhez, hogy a kocsik mégis életlenek legyenek, talán messzebbre kéne tenni őket. Úgyhogy nem egyszerű jó fényképet csinálni :-)
Három kép, három mélységélesség F16, F6,3, F2,8. Nyilván szubjektív, de nekem a középső, ami F6,3-al készült adja vissza legjobban szerintem a modell illúzióját (illetve annak a legszebb a bokeh-ja).
Egy 28F2-es manuális objektívvel csináltam a képeket (mivel APS-C kamera, ezért ez 35mm-re átszámolva 42mm-es objektívnak felel meg), és pl. az F16-osnál látszik némi optikai hiba a kis rekesz okán (illetve a kontraszt sem az igazi). Jellemzően az objektívek amikkel én fotózok/videózok valahol középen (F4 és F8 között) adják a legszebb rajzolatot és kontrasztot. Ez szvsz. olyasvalami amit érdemes kitapasztalnia az embernek a saját felszerelésével.
Végeztem egy-két kísérlet-sorozatot és úgy találtam, hogy még a legkisebb rekesz mellett sem lehet a modellfotózás során elérni azt, hogy "minden éles" legyen. Kivéve persze, ha oldalnézetet fényképezünk, ahol nincs mélység.
Ha modellt fényképezünk, tehát nincs mozgás, állványról olyan hosszan exponálhatunk, ahogy csak akarunk. A modell türelmes. (a gép CCD érzékelőjének a hibáit persze felerősíti a hosszú idő, de ez manapság nem jellemző annyira - na meg programmal szűrhető)
Ez egy nagyon érdekes téma szerintem. Az egyik az, hogy én is úgy vagyok vele, hogy a lehetőleg legkisebb rekesszel próbálok fényképezni, viszont az illúziót a nagy mélységélesség (minden éles) egy kicsit agyon tudja ütni bizonyos esetekben. Az illúzió az, hogy akármennyire is élethű, mégis csak egy vasútmodellt nézünk, és ha az ember odahajol a terepasztalon hozzá, bizony a saját szemünk is csak egy részét látja majd élesen. A szemnek ez a természetesebb hatású. Ha túlzottan kis rekeszt használunk, pont ezt ütjük agyon, és lesz egy picit természetellenes a kép sokaknak. Ezért én egyik véglet irányába sem szoktam túlzottan elmenni. Máskülönben pedig szerintem pont a mélységélesség az amivel nagyon jól ki lehet emelni egy témát, részletet.
Külön adalék, hogy 6 év statisztikáját nézve a kisebb mélységélességű képek (F2,8-5,6 közöttiek) messze több reakciót, és megtekintést értek el, mint azok amiket F11 vagy fölötte csináltam.
Videónál pedig (telefonon illetve a régi kis szenzoros HDV kamerámon kívül) szinte lehetetlen nagyobb mélységélességgel dolgozni, lévén ipari reflektorok kellenének, hogy 1/50 záridővel a 28mm-es objektívemmel F16 közelében is értelmesen exponált képet kapjunk (és még egy A7III is zavaróan zajos tud lenni ISO6400 körül).
"Én mindig állványról dolgozom, a legkisebb rekesznyílással. Ez a mai, digitális gépeken 16-os, régen, az "analóg fényképezés" korában 22-es volt."
Kicsit pontosítanék, a rekeszérték az analóg fényképezők és a mai digitális gépeknél egyaránt az objektív tulajdonsága. Mondjuk egy 1,8-as fényerejű obi lehet hogy nem szűkíthető csak 16-ig, míg egy 5.6-os viszont 36-ig. Egy zoom obi lehet, hogy széles látószögnél 22, telénél 36-ra szűkíthető, de pl. fix macro obiknál simán szűkül a rekesz a fókusztávolság (tárgytávolság/élességállítás) rövidülésével. Szóval a gépen azt tudom beállítani amit az obi tud.
Az egészben a legszebb az, hogy a nagy képérzékelő+nagy fényerejű obi (drága pro cucc) a vasútmodell fotózásban hátrány a kis mélységélessége miatt, ezért akár könnyebb lehet kis kompakttal, vagy telefonnal kézből fotózni, míg ugyanazon a mélységélesség eléréséhez egyéb esetben állvány, vagy irtó magas ISO kell.
Egy olyan kérdésem volna, hogy eladásra kínálnak nekem egy roco öbb taurust ami már az új 22 pólusú verzió, de váltóáramúról lett átalakítva a medikerben. Ez akkor ha jól sejtem azt jelenti, hogy csak az egyik tengelyén van csak meghajtva? Gondolom ez elég nagy hátrány a hagyományos kétsínes változathoz képest.
A mélységélességgel ebben a videóban nem akartam még foglalkozni, mert a tapasztalataim alapján a legtöbben vagy telefonnal vagy valami kis automata géppel fotóznak, amin nem lehet manuálisan rekeszt állítani.
A hidegfehér lámpáknál említem is (bár lehettem volna egyértelműbb), hogy akkor érdemes használni, ha természetes fény mellett mesterségeset is használunk (pl. Az én esetemben), mert arra nem lehet normálisan fehéregyensúlyt állítani (ekkor van az, hogy a csúcsfények hidegek, az árnyékok, szórt fény meleg vagy fordítva).
Szép munka, okos tanácsok. Kár, hogy nem foglalkozik a mélységélesség problémáival - és a bemutatott képek között is jól látszik ez a jelenség. Én mindig állványról dolgozom, a legkisebb rekesznyílással. Ez a mai, digitális gépeken 16-os, régen, az "analóg fényképezés" korában 22-es volt. Ez persze az expozíciós idő megnövelésével jár - a régi, 22-es nyílás mellett nem volt ritka a 2-4 másodperc sem - de ehhez kell az állvány. Természetesen ez a videózásnál nem játszik.
Egy régi HP1 magazinban - nem a Fremósban, az igényesben - egyszer bemutatkozott egy modellező, aki lyuk-kamerát ("camera obscura"!!) használt. Lencse helyett egy fémlap volt a gépében, amire lézerrel egy nagyon kicsi lyukat vágatott (azért kellett lézerrel, kogy teljesen kerek legyen). A lyuk-kamerának a mélységélessége a sokszorosa a lencséknek. Persze több perces expozícióra van szükség ilyenkor.
Fontos tanulságnak találtam a videóban azt, hogy ne keverjük a különböző színhőmérsékletű fényforrásokat. Hozzátenném, hogy a tapasztalataim szerint a régi, 2010 előtt készült, olcsóbb digitális fényképezőgépek magát a LED fényforrást sem szeretik. Azt hiszem azért, mert a LED vonalas színképet ad, ami meg tudta bolondítani a korai gépek érzékelőit. De azzal nem értek egyet, hogy a fényképezéshez be kellene szerzni "hideg fehér" fényforrást (amit aztán semmi máshoz nem használhatunk) A gépek simán kezelik a különböző színhőmérsékletű környezetet, csak tudniuk kell róla. A legtisztább ügy, ha az ember a fényképezés előtt elvégzi a "kézi fehér-egyensúly beállítást", egy "nagyon fehér" papírlappal (pl. nyomtatóhoz való fotopapír).
Fényképezésnél nekem általában nincs problémám az autofókusszal. Ha a gép a kép közepére fokuszál, az többnyire megfelel - kombinálva a kis blendével.
Sajnos nekem nem sikerül a fényképezőgéppel jó videót készíteni. Szerintem megdobja a filmet, ha a vonatokat a kamera követi. Sajnos a fényképezőgép erre nem igazán alkalmas. Azon bűvésznek kellene lenni, hogy a fókuszt kézzel állítsa az ember a mozgó vonatra, a fényképezőgép autofókusza pedig csúnyán felsül a követéskor. (pl. itt) Nem próbáltam, de lehet, hogy a minőségi videókamerák ezt a feladatot sikeresebben teljesítik. Persze annak ára van.
Bocs, hogy beleszólok - valószínű próbáltad már - de lehet-e tekergetni a kamera objektívét? Bár ha tényleg olyan occó volt, akkor nem biztos.
Nekem Mobius kamerám van. Ez is fixfókuszos, de beállíthatod, hogy hova fókuszáljon.
Az tetszik ezekben a vezetőállásos kamerafelvételekben, hogy szinte belekerülsz abba kicsiny modellvilágba, mintha te is benne lennél, ott élnél... Ebben a videóban kézzel mozgattam a kamerakocsit, ezért nem folyamatos a mozgás.
Ez a kamera ennyit tud. 5 ezer forint volt, pont olyan a minősége mint amennyibe került. Azért meg hogy évente 1-2 ilyen videót készítsek nem akartam komolyabb dologba befektetni.
Nekem ez az egy angol modellem van, egy Class.150-es motorvonat. Egy időben sima Rocoline pályán futtattam, nekem nem voltak problémáim vele a kitérőknél. Ezzel nem vitatva az korábban leírtakat, lövésem sincs, hogy a kerekei milyen szabványúak, de angol modellnek angol, 2012-es kiadású.
Most viszont sima angol Peco 2.5-ös vágányokat használok, ezen meg nincs gondom a H0 modellekkel.
Igen, kacérkodtam olyan a fotóval is, de aztán nem azt linkeltem, mert a Nagydácsia (pontosabban kis-Sulzer) egy meglehetősen magas gép. Ellenben a nagy-Sulzer méretre elég átlagos, kb. mint egy Csörgő.
Nagyon hasznos tapasztalatokat tudtam meg tőletek. Szerencsére semmi komoly guruló állomány nincs a láthatáron, mindössze egy teher vagonról lenne szó, amit egy Angol barátom felajánlott ajándékba.
-még egyszer köszönöm, fogalmam sem volt ezekről.. :))
Na közbe' elveszett a hozzászólásom, kb. ugyanazt akartam írni, mint Rézgaras. A Class66 pl. gurul a szigeten és a kontinensen is, így van 00-s és H0-s modellje is, a különbséget én inkább kiabálónak mondanám, mint picinek.
Persze az űrszelvényből kilógni nem fog a 00-s gépezet sem, mert amennyivel kevésbé van zsugorítva, annyival kisebb az eredeti gép is; de ha pl. egy Floydosra pingált 00-s Class86-os mögé akasztasz egy H0-s szerelvényt, pont arról a jellegzetességről kell lemondanod, hogy az eredeti gép látványosan pici :)
Én a problémát úgy oldottam meg, hogy a 325-ös modelleken, amelyeknek angol kerekei vannak (Sharman wheels - a cég már nem létezik), az első csatolt kerekek pántját kicseréltem saját gyártmányú, szélesebb nyomkarimájú kerékpántra. De mocskos munka volt, nem ajánlom senkinek. Ezek a modellek siklottak ki leggyakrabban a NEM váltókon. A kocsik Romford kerekei is új kerékpántot kaptak, bár azok kevésbé voltak hajlamosak kisiklani - talán a vontatáskor az előző kocsi "behúzta" őket a vályúba.
Valahol azt olvastam, hogy a Peco más-más váltókat kínál az 00-hoz és a NEM H0-hoz (most nincs időm guglizni) Megjegyzem, ha 00-hoz való váltót szerzel be, szerintem azon meg a NEM H0-ás modellek fognak felfutni a vezetősínre (mert azokon a vezetősín és a sín között a rés keskenyebb, nem megy bele a NEM kerék 0,5mm széles nyomkarimája)
Az a különbség nem is olyan pici, majdnem 15%. Ha kézbe veszel egy 00-ás modellt, rögtön észreveszed. Még azzal együtt is, hogy az igazi angol vasúti járművek kisebbek a szokásosnál, mert a brit űrszelvény jóval kisebb a többinél. (nézd csak meg a Floyd brit eredetű mozdonyait, egész viccesen kicsik!)
Van sajnos még egy különbség az angol sín-kerék szabvány és a NEM között: a nyomkarima sokkal keskenyebb! Keskenyebb, nem alacsonyabb! A NEM nyomkarima (és az amerikai RP25 is) kb. 0,9mm széles, az angol pedig csak 0,55mm. Ez azt jelenti, hogy a NEM váltóknál a szívdarabbal szemben található vezetősín az angol szabványú kerékpárt nem vezeti meg, az fel tud mászni a szívdarabra - különösen ívben. Ennek ritkán van jelentősége, csak akkor, ha angol szabványú kerékpárral ellátott modelleket rakunk NEM sínre. Ilyen nem sok van, de pl. a DJH (Model Loco) modelljei, pl. a 411-es őse, az S160-as modellje ilyen. És ilyenek a nem sokak által látott és próbált, méregdrága, kis sorozatú modellek, mint Micro-Metakit, Fulgurex, Lemaco. Attól tartok, a fórum olvasói közűl nem sokan játszanak ezekkel. :-))
ez a kettő közt a különbség...
ez a geoline terv.. jól gondolom, hogy ez digitális rendszerhez van? 
