Johannes Scotus Erigena ( 810 - 877 ) középkori ír teológus, újplatonikus tanokat vallott, amit többször elítélt az egyház.
Johannes néven született Írországban, akkor Írország neve nagyobb Skócia volt. A Scotus név jelentése ( Skóciából jött ), az Erigena jelentése pedig ( Írországi ). Megtanult latinul és görögül, ismerte Platón és Arisztotelész néhány művét.
847 körül Párizsba költözött, Kopasz Károly király kérésére a palotaiskolában filozófiát és teológiát tanított.
851-ben megtámadta Orbaisi Gottschalk predesztináció tanát. 855-ben a valencei, 859-ben a langresi zsinat elítélte Erigena teológiai nézeteit. 877-ben Párizsban halt meg.
Erigena latinra fordította Pszeudó-Dionüsziosz műveit, Hitvalló Szent Maximosz Ambigua és Nüsszai Szent Gergely Az ember teremtéséről írásait. Saját filozófiai nézeteit De divisione naturae művében írta le. Tanításait több pápa elítélte: IX. Leó 1050-ben, III. Honoriusz 1225-ben. A fő műve példányait felkutatták és elégették.
Paulus diakónus ( 725 - 799 ), langobard származású szerzetes. Eredeti neve Paulus Warnefridus. A fő műve: A langobardok története.
Észak-Itáliában született a langobard Warnefrid fara - nemzetség tagjaként.
745-ben Ratchis langobard király udvarába került Páviába, itt megtanult latinul, görögül, héberül és képzőművészeti képzést is kapott. 747-ben Ratchis király Monte Cassino kolostorába vonult és Paulus követte oda.
782-ben Nagy Károly aacheni udvarába ment testvére Arechis érdekében, aki részt vett egy felkelésben Károly ellen.
Károly azzal a feltétellel adott kegyelmet, hogy Paulus udvarában marad tanítani, görögöt tanított és könyveket írt.
787-ben visszatért Monte Cassinoba, de kapcsolatban maradt a Karoling udvarral. A kolostorban írta meg a langobardok történetét. Irt egy könyvet Szent Gergely pápáról is. Ezenkívül versei, levelei és teológiai művei maradtak fent.
"800-ban ott volt Rómában Károly császárrá koronázásán,"
.
Uppsz ez érdekes! vannak történészek, akik állítják a pápa váratlanul és készületlenül tette fel Charlemagne fejére a koronát... ezek szerint ez mégsem volt igaz.... Theodulf oda volt rendelve....
ráadásul ha minden igaz karácsonykor volt a koronázás, és akkor Orleans érsekének duplán otthon a helye.
Orleansi Theodulf ( 760 - 820 ) vizigót teológus, Orleans püspöke, missus dominicus, Nagy Károly udvarának tagja. A Karoling reneszánsz egyik kidolgozója.
760 körül született Septimania területén. Nagy Károly hispánia hadjárata után családjával Aquitaniába költözött. Anianei Szent Benedek kolostorában tanult szerzetesnek.
786-ban Rómába küldték, onnan írt levelében Nagy Károlyt biztatta, hogy itáliai mintára alapítson nyilvános iskolákat.
Nagy Károly kinevezte Orleans püspökének ( 798 - 818 ), ő volt Fleury apátja is.
800-ban ott volt Rómában Károly császárrá koronázásán, ezután érsek lett, majd Alcuin halála után Károly teológiai tanácsadója.
798-ban ő és Leidrad érsek missus dominici volt Dél-Galliában.
Amikor Bernard Itália királya fellázadt Jámbor Lajos császár ellen, letartoztatták azokat akik kapcsolatban álltak vele, Thedulfot is, börtönben halt meg.
Theodulf kísérletet tett a Szentírás pontos szövegének megállapítására, ennek érdekében szövegeket gyűjtött és vetett össze.
809-ben részt vett az aacheni zsinaton, ahol úgy foglalt állást hogy a Szentlélek a fiútól is származik, ez volt Filioque vita egyik állomása, amelyik az 1054-es egyházszakadáshoz vezetett. Írt is egy verset kifejtve álláspontját, a Szentlélekről szólt a vers.
792-ben ő írta a Libri Carolini vitairatot Bizánc ellen, ahol folyt a küzdelem a képrombolók és tisztelők közt. A 792-es nikaiai zsinat határozatot hozott a képrombolók ellen, amit elküldtek II. Hadrianus pápának is, a görög szöveget hibásan fordították le, úgy értették hogy a képek imádatát rendeli el. Theodulf ez ellen írta vitairatát.
Theodulf sokat építkezett, egyházi épületeket, kórházakat, iskolákat. Germany-des-Pres mellett kápolnát épített, itt nem ábrázolták a Szentháromságot és istenalakokat, csak szimbólumokkal utalt az Ó és Újszövetségre.
Angliában, Eboracum / York városában született. A yorki katedrális iskolájában tanult és egyszer elkísérte tanárát Ethelbertet Rómába régi latin könyveket vásárolni. 766-ban Ethelbert lett York érseke és Alcuin az iskola vezetője.
781-ben amikor Rómából jött haza, Pármában találkozott Nagy Károllyal, aki rávette hogy hagyja ott Angliát és éljen Károly udvarában, megélhetése biztosítására kinevezte Ferrieres és Saint Loup apátjának. 790-ig élt az udvarban az uralkodó fiait és kispapokat tanított. Ő hozta létre a palotaiskolát, nevezte ki tanárait és létrehozta a könyvtárát.
790-ben visszament Angliába, Károly két év múlva visszahívta. A császár kinevezte a toursi Szent Márton apátság apátjának.
Az apátságban létrehozta Európa legjobb iskoláját, itt megvoltak a klasszikus szerzők művei.
A fennmaradt művei többsége Nagy Károlynak írt levél, írt retorikai és nyelvtankönyveket, verseket és egy egyháztörténeti munkát.
Vallási téren ortodox volt, 794-ben a frankfurti zsinaton elérte az adopcionizmus elítélését.
Einhard vagy Eginhard ( 775 - 840 ) frank történetíró, Nagy Károly életrajzának írója.
A Majna folyó vidékén született. Utána Fuldában tanult, itt volt ekkor a legjobb frank iskola.
791-ben került Nagy Károly udvarába. Itt létrejött egy udvari iskola Alcuin vezetésével. Einhard udvari építész lett, Károly több palotáját ő építette meg, Aachen és Ingelheim palotája is az ő műve volt.
Károly halála után Lajos császár magántitkára lett. 828-ban amikor kirobbant a harc Lajos és fiai közt visszavonult. Seligenstadtban halt meg.
Jámbor Lajos kérésére írta meg Nagy Károly életrajzát. Mintája Suetonius: A Caesarok élete műve volt.
Nem tom tudtad-e hogy nemcsak Henrik volt Madarász, hanem Hohenstauf II. Frigyes császár is? Magyarul Frederico il secondo di Svevia. Úgyannyira, hogy Frederico madártani szakkönyvet is írt!
.
Érdekes egy fickó lehetett, úgy láccik az ornitológia és a kastélyépítészet volt a szerelme... rossz nyelvek szerint a szicíliai araboktól azt is elatnulta, hogy ekll egy császárnak háremet tartani és ezt Palermoban gyakorolta is (ti. a szicíliai arabok nem hagyták el a szigetet, hanem sokáig őrizték még a kultúrájukat és a végén beolvadtak a mindenféle nyelvet beszélő szigetlakókba). Hogy aztán elspanyolosodjanak végén elolaszosodjanak és a többi...
Ratpert ( 855 - 911 ) tudós, történész, költő, szerzetes Szent Gallenben.
Szent Gallenben tanult szerzetesnek, ő és barátai - Notker, Tuotilo - A tanárai Iso és az ír Moengal volt.
Moengal zarándokként érkezett annak idején a kolostorba Marcus nagybátyjával együtt, aki ír püspök volt, honfitársuk Szent Gallus sírjához. A nagybátyja távozott, ő ott maradt szerzetesnek.
Ratpert a kolostori iskolában tanított, verseket írt és megírta a Szent Gallen kolostor krónikáját.
