Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
Survivor wrote:
"Leclerc harckocsit a csigazabálóktól! ( A világ jelenleg legjobb tankja! )..."
hmmm.. hmmm...
Ugy mint a Mistral a vilag jelenleg legjobb legvedelmi raketaja...:-))))"
Nos, valóban az, először is nagyon gyors, pláne közúton. Autópályán nyugodtan beállhatsz vele a belső sávba. :-)) Azután a reaktív páncélzat és a különleges , aknáktól védő alulsó kialakítás miatt gyakorlatilag elpusztíthatatlan, belül meg ott figyel a világ legkorszerűbb computeres tűzvezetési rendszere, valamint egy olyan új fejlesztésű harckocsilöveg, amelyikkel a hagyományoshoz képest 40%-al több lövést lehet leadni, anyagfáradás miatti csere nélkül. Plusz, még a lánctalpakkal kapcsolatban is kitaláltak valami új okosságot, de konkrétan már nem emlékszem rá. A Jane's Defense Weekly közölt egyszer egy harckocsi tesztet, ahol 34 (!) pontot vert rá a továbbfejlesztett Abrams-re, még többet a Leopard II.-re, a T-72 pedig szerintem "out of ranking" volt. :-)) Az sem véletlen, hogy Szaud Arábia ilyet vesz, pedig nekik bármire volna pénzük...
Nem érdemes lenézni a csigazabálókat sem, és nem a Mistral rendszer az etalon. Talán azért vettük meg, mert az volt a legolcsóbb! :-(( Viszont még mindig a 30 éves fejlesztésű Exocet a világ igazoltan legeredményesebb "surface to surface" hajó elleni rakétája, és több, katonai repüléssel foglalkozó szakember szerint, a franciák által egyedül kifejlesztett Rafale is _legalább_ olyan műszaki színvonalon áll, mint a 4 nagy európai ország - köztük Nagy Britannia és Németország - iparai által közösen létrehozott Eurofighter - Typhoon!
Az orosz fegyverek romantikus imádata valóban káros.
Ez a "mi kutyán kölyke" effektus, másképpen az "Iván vagy nem Iván, de mégiscsak jól kijöttünk velük" félig-meddig nosztalgia dolog pontosan az a fölösleges maszlag, amire nincs szükség.
Hogy mire van szükség?
Nos arra, hogy végre valaki tisztán lássa, mi az amiben az oroszok jók és mi az amiben vannak náluk jobbak.
Csakhogy nálunk a vegyes fegyverzet szóba sem jöhet, sőt az "elavult orosz technika" egyenesen a sátántól való.
Pl: kézifegyverekben jobbak, mint bárki más. Egyszerüen az ő koncepciójuk, már ami a harcterek és a katona egyéni lőfegyvere közti kapcsolat minden szegmensét illeti, valahogy mindig jobbra sikeredett, mint a többi egyéb országé a világon.
Ebben az esetben a szabványok közti ütközés is elkerülhető, feltéve, ha teljes egészében önellátók vagyunk az alkatrész és lőszer terén.
Harckocsi, önjáró löveg, rakéta-sorozatvető esetében a biztos az amit az amerikai ipar állít elő, ráadásul tábori tüzérség terén nekik nagy hagyományaik és tapasztalatuk van, továbbá a csöves űrméret is nagyobb (152 helyett 155mm, a 105mm 2004-ben egy értelmezhetetlen agyrém).
Helikopterek lehetnek orosz eredetűek, sőt maradhat konkrétan a Mi-24-es, mivel mind a mai napig nem tiszta, hogy melyik helikopteres harc-metódus az életképesebb, esetünkben a többségében élőerő-kisebb hányadában páncélosok elleni képesség a megfelelőbb.
Vadász-földi támogató repülő eszköz mint olyan, a legoptimálisabb az F-16-os.
Szállító gépek/helikopterek közül a Herkules, Mi-17-es.
Ha már az álmokról van szó....
Én is szívesen látnék nálunk Leopardokat (egy fene, lehet Leclerc is!), vagy Bradley-ket, de meg vagyok róla győződve, hogy a BMP-3-ast se dobnám ki, mint ahogy a Black Eagle-val is elégedett lennék, ha megfelő logisztikai háttér lenne hozzájuk. A realitások talaján maradva azon kéne gondolkoznunk, hogy a meglévő technika harcértékét hogyan lehetne növelni, ha már újra és modernebbre nincs pénz. A magam részéről nem vagyok híve az orosz - nyugat technika szembe állítására. Mindkettőnek meg van a maga koncepcionális alapja.
Na ja. Igaz, hogy irakban AK-val rohangálnak a gerillák, míg az amik bedugult M-16-osukkal vacakolnak, de rossz a ruszki kézifegyver. Elvégre a szibériai favágófiúkra optimalizálták és annál mi okosabbak vagyunk...
Van amit lehet használni az orosz technikából, de ahogy most olvasom a topikot az a véleményem, ami korábban is, hogy a T-72-eseket NATO harckocsikra kellene idôvel cserélni. Persze, ha egyáltalán marad páncélosfegyvernemünk.
Voltam egyszer egy civil-katonai fórumon ,ott Vári Gyula szájából elhangzott ,hogy meg kéne már szabadulni a magyar tisztek azon káros beidegződésétől ,hogy szeretik az orosz technikát.Ez nagyon káros ugyanis a magyar köztársaságra nézve.
Erre felált a pécsi tüzérdandár parancsnoka és megkérdezte ugyan miféle technika bírt volna ki cirka 10 évet karbantartás nélkül ,megőrizve a hadrafoghatóságot.
Ki kéne már dobni azt a sok ócskavas kalasnyikovot is ,megmondta már bakkecskeforma külügyminiszterünk is annak idelyén ,hogy elavult vackok.
Számomra az az érdekes, hogy a politikus köcsög bácsik számára már zsigeri beidegződés a nehéz=nehézkes kapcsolódás.
Szerintük a nehéz fegyverzet egyben lomhább is, nehezebben mozgósítható.
Javaslom nekik, hogy szarjanak bele egy szemeteszsákba és húzzák jól a fejükre, majd tátott szájjal, csorgó nyállal kezdjék énekelni a hupikék törpikék nótáját.
Elavult orosz technika...
Nos szárazföldi téren nincs ilyen, kivéve a harckocsikat, mert ami a hk.-kat illeti, nos ott a T-64/72/80/90 sorozat alapos, de hibás koncepció eredménye és problémás, mert pénz hiányában nem tudják lecserélni a nyugati tankokhoz hasonló típussal. Pedig folyamatosan fejlesztik őket.
Néztem a Spektrumon a Bevetésen című sorozat 8. részét ami az M1 Abrams harckocsikról szól.
Mivel a sorozat elég régi (90-es évek eleje)
még csak a huzagolt csövű 105-ös löveggel szerelt verzó volt benne, illetve néhány európai felvételen néhány korai 120-as Rheinmetal löveges példány. Mutattak harckocsis versenyt, belga kanadai, német, amerikai Leo-1/2, M1, stb hk-kal.
Jól látható volt, hogy a NATO sem vacakolt, komolyan gondolta, hogy befűt a VSZ-harckocsiknak, ha arra kerülne sor. (Jegyzem meg a felvételek tanulsága szerint, ott a sokkal jobb minőségű német utakat nem féltik a sokkal nehezebb Leo-2-esek és Abrams-ek lánctalpaitól.)
Egy M1-es, mint harckocsi lényegesen többet jelent, mint az amit az orosz járművek képviselnek.
Ez elmondható az összes nyugati típusról is.
Annak idején nálunk a szakma erősen fitymálta azt az "elhibázott" nyugati elgondolást, miszerint, egy tank 50 tonnát is meghaladó tömeggel bír, ráadásul mindnek nagyobb az építési magassága, mint egy orosz járműé.
Bölcs orosz hk. tervezők megalkották a 125-ös löveget, ami még a legnagyobb nyugati hk ürméretnél is 5mm-el nagyobb!
És egy T-72-es (ezt az oroszok kimondottan egyszerű és olcsó megoldásnak szánták, a komoly technika a T-64B és a T-80 volt) ráadásul könnyeb is, így nyilván mozgékonyabb is lehet.
És mire mentek vele?
Végül is nem jött be a dolog, mert egy M1-es pont annyival páncélvédettebb, hogy a 125-ös lövegnek már ellenáll, de a 120-as lövedékei még annyira erősek, hogy az ellen a T-72-es páncélzata nem véd...
Nálunk hiába volt a sok partnerkedős-ismerkedős közös hadgyakorlat a NATO egyéb hk-ival, Paladin-jeivel, csak az jött le, hogy a magyar vitéz nem puhány NATO-s piperkőc, meg az öreg technika is jó technika, aztán miután végleg elavult az egész, akkor kidobják, mert a többi nyugatista példány is biztos szar lehet.
Viszont az egészből még az is lejön, hogy ha nekünk szar a ruszki cuccunk, akkor nyilván az oroszoknak is az lehet, fel sem tűnik, hogy pl.: van BMP-3-as, Szmercs sorozatvető, meg Konkursz rakéta, meg egy jópár olyan holmi, amellyel azért az oroszok hozzák a színvonalat.
Nekünk ruszki=70-es évek.
"... Leclerc harckocsit a csigazabálóktól! ( A világ jelenleg legjobb tankja! )..."
hmmm.. hmmm...
Ugy mint a Mistral a vilag jelenleg legjobb legvedelmi raketaja...:-))))
:-))
A tatai értékelés egészen jó. Az a kettős hozzáállás azonban nem igazán jött le belőle, amit az ott lévők érezhettek, miszerint fent mindenki oda van az ötletért - kivételek persze vannak - én ide sorolnám Győrőssyt is - míg az alsóbb szinteken értetlenség uralkodik. Egyetlen felmerült kérdés: Fogadjuk el axiómaként, hogy tíz évig nem kell hagyományos támadással számolnunk. Mikor kell megkezdeni az ország és a hadsereg felkészítését egy hagyományos támadás kivédésére, hogy az erőink 10 év múlva a szükséges képességek álljanak rendelkezésünkre?
T-72: szerintem már itt is elhangzott. Egyetlen SZFP-közvetlen zászlóalj marad belőlük. Hk-témához. Ha nem is Leclerceket, de igen baráti viszonyok között (mint a lengyelek!) Leo2A4-eseket kaphattunk volna a németektől. Persze nekünk nem kellenek ezek az "elavult vackok". A hk-k szerepét szerintem nem az iraki oldalról kell vizsgálni, mint inkább összafegyvernemi szempontból. Ez a fogalom még nem a múlté! A II.vh. után ellenséges légiuralom (!) esetén amég egyetlen páncélos armada sem tudott győzelmet kivívni! (Lásd a szovjet-német hk-k arányát a Barbarossa idején!
Tüzér-témához: Melyik az elavultabb (régebbi konstrukció): a Gvozgyika, vagy a 105-ös vontatott tarack? Ezek szerint a rajtunk kívül még a cseheknél is rendszerben lesz? (Ez már kompabilitás!:))Számomra az nem megfelelő magyarázat a vezetőink részéről, hogy eddig is mindig a legrosszabbat vettük. (Ez közel sem volt mindig így, még ha nem is a legjobbat vettük!)
A megfelelő tűztámogatást (a fogalom teljességét értve alatta) még egy könnyű jellegű haderő sem nélkülözheti. A kérdés csak az, hogy ebben a témában teljesen a szövetségre akarunk támaszkodni, amelyben szövetségi érdekek dominálnak, vagy pedig teszünk lépéseket megfelelő saját képességek kialakítására is.
Már C-130-osokat is vehettünk volna. Nem tettük. Szerintem két "Gunship"-et manapság már nem szoktak rejtegetni. A nk-i szerződések kijátszásának számítana, ami már nem divat. Általában eu-i szinten közismert, hogy melyik államnak milyen eszközből mennyi is van. Ráadásul kicsi ország is vagyunk mi ahhoz, hogy ilyen eszközöket el tudjunk dugni az érdeklődő szemek elől.
(A "ki-beszerelhető" gépágyúknál gondolom, hogy csak elütés a SZU-24-es!)
A tatai értékelés egészen jó. Az a kettős hozzáállás azonban nem igazán jött le belőle, amit az ott lévők érezhettek, miszerint fent mindenki oda van az ötletért - kivételek persze vannak - én ide sorolnám Győrőssyt is - míg az alsóbb szinteken értetlenség uralkodik. Egyetlen felmerült kérdés: Fogadjuk el axiómaként, hogy tíz évig nem kell hagyományos támadással számolnunk. Mikor kell megkezdeni az ország és a hadsereg felkészítését egy hagyományos támadás kivédésére, hogy az erőink 10 év múlva a szükséges képességek álljanak rendelkezésünkre?
T-72: szerintem már itt is elhangzott. Egyetlen SZFP-közvetlen zászlóalj marad belőlük. Hk-témához. Ha nem is Leclerceket, de igen baráti viszonyok között (mint a lengyelek!) Leo2A4-eseket kaphattunk volna a németektől. Persze nekünk nem kellenek ezek az "elavult vackok". A hk-k szerepét szerintem nem az iraki oldalról kell vizsgálni, mint inkább összafegyvernemi szempontból. Ez a fogalom még nem a múlté! A II.vh. után ellenséges légiuralom (!) esetén amég egyetlen páncélos armada sem tudott győzelmet kivívni! (Lásd a szovjet-német hk-k arányát a Barbarossa idején!
Tüzér-témához: Melyik az elavultabb (régebbi konstrukció): a Gvozgyika, vagy a 105-ös vontatott tarack? Ezek szerint a rajtunk kívül még a cseheknél is rendszerben lesz? (Ez már kompabilitás!:))Számomra az nem megfelelő magyarázat a vezetőink részéről, hogy eddig is mindig a legrosszabbat vettük. (Ez közel sem volt mindig így, még ha nem is a legjobbat vettük!)
A megfelelő tűztámogatást (a fogalom teljességét értve alatta) még egy könnyű jellegű haderő sem nélkülözheti. A kérdés csak az, hogy ebben a témában teljesen a szövetségre akarunk támaszkodni, amelyben szövetségi érdekek dominálnak, vagy pedig teszünk lépéseket megfelelő saját képességek kialakítására is.
Már C-130-osokat is vehettünk volna. Nem tettük. Szerintem két "Gunship"-et manapság már nem szoktak rejtegetni. A nk-i szerződések kijátszásának számítana, ami már nem divat. Általában eu-i szinten közismert, hogy melyik államnak milyen eszközből mennyi is van. Ráadásul kicsi ország is vagyunk mi ahhoz, hogy ilyen eszközöket el tudjunk dugni az érdeklődő szemek elől.
(A "ki-beszerelhető" gépágyúknál gondolom, hogy csak elütés a SZU-24-es!)
Elméletileg jó megoldás lenne, de a megvalósítás esélye a zérohoz konvergál, mert ha jól tudom, az AC-130 Spectre-t csak az USA használja, senki más nem rendszeresítette, még Nagy Britannia sem, holott ők általában ész nélkül megveszik a legújabb amerikai csodákat. Szóval ennek biztos van valami oka, vagy erősen korlátozott a bevethetőségük, vagy egyszerűen le vannak tiltva az exportlistáról. Ha már légi támadó kapacitás: a "Kell-e nekünk Grippen?" topicban írta egy szakértő, hogy szerinte elcseszték az egészet, mert a 14 Grippen árának feléért inkább fel kellett volna upgrade-elni a Fulcrum-ainkat, legalább SMT szintre, ( Megnövelt hatótávolság, Fly by Wire, Head Up display, modernebb harcelektronika, és persze az "Amramszkij" rakéták ) az ár másik feléből pedig kijött volna 3-4 db. F-15 Strike Eagle, az bárhol rendet csinál, baj esetén gyorsan le tud lépni, és a Spectre-vel ellentétben, meg is tudja védeni magát, mert még max. bombaterhelésnél is ott figyel rajta a 2 Sidewinder! Ráadásul ezek rajta vannak az exportlistán, és hamar hozzáférhetők, mert ott vannak dögivel a lekonzervált példányok az arizonai sivatagban. Az utolsó mondattal, ami az ország védelmének múló divatjáról szól, viszont sajnos egyetértek! :-((
A T-72 ügyben van valakinek infoja? Lesz, nem lesz, mennyi lesz, stb. Ami a Gvozgyikát illeti, nem kétlem, hogy elavultak, a baj az, hogy a helyükbe _semmi_ sem fog lépni, és ezzel nemcsak a telepített, de az önjáró tüzérséget is felszámolják. Ugyanúgy, a fene se bánná, ha beolvasztanák az összes T-72 tankot, ha helyette beszereznének csak _fele annyi_ Leclerc harckocsit a csigazabálóktól! ( A világ jelenleg legjobb tankja! )
Üdv, gondoltam bemásolom ide, hogy mi is a hivatalos értékelése a Tatai napnak.
Bár, gondolom ezt már olvastátok.
BELFöLD
A gyalogság jövője a könnyűlövész
„Könnyűlövész” elnevezéssel február 11-én szemináriumot rendezett a HM Honvéd Vezérkar hadműveleti és kiképzési csoportfőnöksége Tatán, az MH 25. Klapka György Gépesített Lövészdandár bázisán. A szépszámú tábornok, tiszt és tiszthelyettes részvételével szervezett tanácskozást Győrössy Ferenc vezérőrnagy, a szárazföldi erők parancsnoka nyitotta meg, de közel sem a hasonló eseményekre jellemző módon, hanem igencsak meghökkentően.
A tábornok mintegy jellemezte a helyzetet, amelyben az MH Szárazföldi Parancsnokság készül a konferencia témáját képező feladat teljesítésére, vagyis a könnyűlövész fegyvernem, a könnyűlövész csapatnem megteremtésére a Magyar Honvédségben.
„Mi az, amit tudunk és értünk?” - kérdezte Győrössy vezérőrnagy, és rögtön válaszolt is a rendhagyó kezdéstől felvillanyozódó hallgatóságnak. „Nagy vonalakban tudjuk, hogy milyen lesz a létrehozandó struktúra, azzal is tisztában vagyunk, hogy az átalakítás első és második üteme ez év május elseje és október harmincegyedike között megvalósul. Parancsnokságunk kész e feladat végrehajtására, ám nem tudjuk egyelőre, hogy milyen béke- és háborús vezetési rend szerint működünk a jövőben, mi lesz az alaprendeltetésünk. Hogy mit is akarunk tenni, megfellebbezhetetlen pontossággal nem tudjuk, noha bizonyos tevékenységek végrehajtására vannak dátumaink. Továbbá engem személy szerint mint haderőnemi parancsnokot aggaszt, hogy nincs információnk a hadrendről, a pontos állománytáblákról, és az alkalmazásról ezek híján tanácskozunk. Tehát nem tudjuk, milyen szervezetű, felszereltségű, feltöltöttségű csapatokkal kell majd megoldanunk feladatainkat. Ezeket mihamarabb el kell dönteni” - jelentette ki Győrössy Ferenc vezérőrnagy.
Sürgetésének - magyarázta - a második világháború 2. Magyar Hadseregének tragikus sorsa az oka. Az akkori szervezés szerint három szakaszból állt egy század, három századból egy zászlóalj és három zászlóalj képezett egy ezredet. Ennek az erőnek megfelelően jelölték ki a magyar csapatok arcvonalát. Igen ám, de az anyagiak akkor is nyomasztóan szűkösek voltak, aminek okán a rendszeresített háromból minden szinten lecsíptek egyet, vagyis a század igazából nem három, hanem csak két szakaszból állt, az ezredet nem három, hanem csak két zászlóalj képezte. A védendő arcvonalszakasz kijelölésénél azonban a csökkent erőre nem voltak tekintettel. Az eredményt ismerjük.
Tánczos László dandártábornok, a szemináriumot rendező csoportfőnökség parancsnokának helyettese a konferencia helyszínét szimbolikusnak nevezte. A 25. Klapka György Gépesített Lövészdandár egyike a magyar szárazföldi csapatok legnagyobb alakulatainak, amelynek alaprendeltetése: eredményes harc megvívása magas intenzitású konfliktusokban, békeidőszakban pedig az intenzív kiképzés folytatása mellett béketámogató, válságkezelő és hazai katasztrófaelhárítási feladatok teljesítése. A dandár jelenlegi megnevezésével és szervezetével 1998 óta létezik. Hazánk NATO-hoz való csatlakozása következtében a honvédség NATO-haderőbe felajánlott egyik katonai szervezete, amely a szövetség gyors reagálású erőinek kötelékébe tartozik.
- Ez az egykori harckocsifellegvár lesz a könnyűlövész fegyvernem bölcsője hazánkban - jelentette ki Tánczos László dandártábornok.
A következő rövid, de tartalmas ismertetőkből kitűnt, hogy a könnyűfegyvernemnek, azon belül a könnyűgyalogságnak hagyománya van hazánkban. A könnyű csapatnemhez tartoztak az elmúlt ezer évben kezdetben a portyázó könnyűlovasság tümenjei, majd a hajdúk, a vadászok, a huszárok, a könnyűtüzérség, a határvadászok, a népfelkelők, az úgynevezett szabadcsapatok és a légi deszant.
A könnyűlövész csapatok mostani megszervezése fontos feladat, a jelenlegi hadrend átalakításának irányelveit miniszteri utasítás határozza meg, amely egyebek mellett azzal számol, hogy hazánkat legkevesebb tíz éven át nem éri támadás, valamint a magyar katona külföldön, béketeremtő missziókban való alkalmazásának valószínűsége nagy, így a magyar haderő legfontosabb feladata határaink biztosítása, más NATO-tagállamok megsegítése, részvétel nemzetközi válságkezelésekben és humanitárius segítségnyújtás. Mindezeket a feladatokat a magyar haderő szövetségeseivel együttműködve és nem nehéz technikával teljesíti. Elengedhetetlen, hogy a haderő gyorsan bevethető legyen, könnyűerők ellen bármilyen terepen és bármilyen időjárási viszonyok között képes legyen sikeresen felvenni a harcot, tudjon együttműködni páncélos erőkkel és legyen kész a háborús feladatoktól eltérő feladatok végrehajtására. Egyszóval legyen könnyű.
De milyen az igazi könnyűlövész katona?
Erre a kérdésre T. Allan főtörzszászlós, a Felföldi Skót Gyalogosezred 24 éve hivatásos katonai szolgálatot teljesítő vezénylő tiszthelyettes válaszolt. Amúgy elég T. Allan főtörzszászlósra egy pillantást vetni, az emberben máris meggyökeresedik az a vélemény, hogy ő nem egy katona, hanem ő a katona. Egyenruhája négyszínnyomásos tereptarka, mint bárki másé a NATO-ban, de a fövege skótkockás ékítménnyel díszített.
„Mint látják - kezdte ismertetőjét T. Allan főtörzszászlós a fövegére bökve -, skót vagyok. Mi, skótok, akárcsak önök, magyarok, szinte szünet nélkül csatáztunk az elmúlt évezredben. Nyolcszáz éven át harcoltunk a spanyolok, az olaszok, a franciák, az angolok és Amerikába átkelve az amerikaiak ellen, úgyhogy beszámolóm 800 év katonai tapasztalatainak összegzésén alapszik. A könnyűgyalogos fegyvernem alapegysége a zászlóalj, de a harcban a legfontosabb szerepet a gyakorta önállóan tevékenykedő szakasz és raj játssza. Az alakulat feladata megölni az ellenséget vagy arra kényszeríteni, hogy megadja magát. Ez a rendelkezésére álló források ügyes felhasználásával sikerül neki, noha a könnyűgyalogos zászlóalj, esetenként szakasz, raj egyedül van a harcban, ámbár együttműködhet más fegyvernemekkel. Elsődleges feladata kissé részletezve: közelharc megvívása nappal és éjjel, az ellenséges terepszakasz és/vagy objektum elfoglalása és megtartása, visszavonulás esetén pedig halogató visszavonulás. Másodlagos, de meghatározóan fontos feladata a felderítés, harmadlagos pedig az elfoglalt területek biztosítása többek között nagy hatású fegyverek célirányos elhelyezésével, valamint további manőverezés biztosítása. A háborún kívüli műveletek közül legfontosabb feladata a békefenntartás, katonai segítségnyújtás polgári rendvédelmi és polgári védelmi szerveknek. Mindezen feladatoknak csak tökéletesen kiképzett és aggályos aprólékossággal felszerelt katona képes megfelelni. Példának mondom, hogy tavaly Nagy-Britanniában a tűzoltók tüntettek. Ezen idő alatt könnyűgyalogos egységek vették át és teljesítették a tűzoltók feladatait. A skót katona kiképzése során mindig a legnehezebb, legelviselhetetlenebb körülményekre készül. Ennek megfelelően a skót könnyűlövész katona képes arra, hogy húsz mérföldet futva elérje, majd legyőzze az ellenséget, aztán újabb húsz mérföldet fusson vissza az ebédjéért…”
A NATO-ban a közelmúltban felvett és a közeljövőben felvételre számító országok könnyűgyalogos katonáinak kiképzéséért felelősök felkészítésének egyik meghatározó iskolája a csehországi Vyskovban települt. Parancsnoka Chris Coats ezredes, a kelet-közép-európai kiképzési szakértői csoport vezetője. Ő ismertette - egyebek között -, hogy ez idő tájt három tanfolyamon képeznek ki kiképzőket, a kelet-közép-európai kiképző tanfolyam 12 hetes, a békefenntartó és a lövészetvezető tanfolyam öt-öt hetes. Tanintézetükben eddig több mint kétezer hallgatót készítettek fel kiképzői feladatok végrehajtására, tanfolyamaikon napjainkban összesen 25 magyar hivatásos katona tanul. Kérte a szemináriumon részt vevő parancsnokokat, válogassák ki mind fizikailag, mind szakmailag, mind emberileg alkalmas beosztottaik közül a legjobbakat, és vezényeljék az általa irányított tanintézetbe.
„Mert, uraim - így Chris Coats ezredes -, ne feledjük, a legfontosabb a kiképzés. A sportban van, de a katonai összecsapásban nincs díja a második helyezettnek.”
Hungarian Express elnevezéssel több éve folynak magyar-brit közös rendezvények mind itthon, mind Nagy-Britanniában. E közös gyakorlatok tapasztalatait a magyar résztvevő alakulat, az 1. Könnyű Vegyes Ezred parancsnokának helyettese, Sándor Zsolt őrnagy tárta a konferencia hallgatósága elé. A tapasztalatok közül néhány különösen fontos: a könnyűgyalogos alegységek tevékenységében meghatározó jelentőségű a rajparancsnok; elengedhetetlen a könnyűgyalogos katona tökéletes fizikai és szellemi kondíciója; a gyakorlatok során a biztonsági rendszabályok betartása mellett a harcszerűségre való maximális törekvés; és utoljára, de nem utolsósorban az elméleti foglalkozások nem pótolhatók a gyakorlótéren gyakorlással. Igaz, a gyakorlat teszi a mestert, de elméleti tudás híján senkiből sem lesz mester, gyakoroljon bármennyit is.
Elnézést hogy belekérdezek a szakmai vitába, de ti, ( pl. Hamburger ) biztos tudjátok a választ: végül is mi a koncepció a harckocsikkal kapcsolatban, mennyi T-72 marad meg, marad-e egyáltalán. Mert olvastam olyat is, hogy hoszabb távon ( 7-10 év ) a HM egyetlen tankra sem tart igényt, mert ezek elavultak, újakra nincs pénz, a "Basra Road" néven elhíresült tankmészárlás pedig megmutatta, mennyire értéktelen a páncélos fegyvernem a légierő alkalmazásával szemben. Továbbá a szakértők szerint, egy valószínűtlen háború esetén sem hiányoznának a NATO tag Magyarországnak, mert az USA jelentős páncélos erőket állomásoztat Németországban, modern technikával felszerelve. ( Pl. M1 Abrams, Bradley, stb. ) Hol az igazság? / Tudom, az odaát van... :-))
Bonus kérdés: Mi lesz a sorsa a páncélos dandároknál a harckocsikat kísérő "Gvozgyika" önjáró tarackoknak? Azok is mennek a levesbe a Pécsi tüzérdandárral együtt? :-(( Köszi a választ!
Szerintem is arról van szó. A Vasziljokkal szerelt BMP már 1991-ben készen volt a HTI-ben! Már akkor mondták, hogy képesek nem csak 82, de NATO-szabvány szerinti 81-es csővel is szerelni! No igen, az automata aknavetőket a mára már csak hírmondónak hagyott néhány vállalat által képviselt magyar hadiipar is gyártotta!! (Micsoda negatívum!) Manapság az a „szakmai” vélemény, hogy az automata aknavetők azért nem jók, mert a katona bácsi nem képes kézben elcipelni!!!! Emellett nagyon tetszik az a vélemény is, miszerint a magyar „gyalogosnak” csak addig kell tudnia lőni, ameddig el tud látni! Ezeket igen „korszerű” és „szakmailag megalapozott” véleményeknek tartom.
Szia Éhesló!
Teljesen egyetértek a véleményeddel. Ugyanakkor úgy vélem, hogy nem sok olyan adat van manapság a BTR-80-asokról, amit akár a Netről is ne ismerhetne meg az ember. Ezt talán csak a tapasztalati jelentések tudják finomítani. Az általad felvetett problémákat valamivel korábban már én is feszegettem talán éppen ugyanezen a fórumon.
A minap tartott a német Zeiss szakmai bemutatót a DINGO-n is alkalmazott optronikai eszközökről. Ilyen eszközök nélkül ma már egyetlen katonai páncélozott szállító harcjármű, vagy gyalogsági harcjármű sem mondhatja magát korszerűnek. Mi még ott tartunk, hogy a BTR-ek éjszakai optikai csatornáját (a KM-1M-ben) passzívvá akarjuk tenni és módosítani akarjuk a szállemez-képet, de „thermo”-képről még álmodnunk sem szabad. Pedig a bemutatott optronikai rendszerek még a BTR-ben is elférnének! „Csóró” németek elhozták a DINGO-t is. Lehet, hogy nekik még senki sem szólt arról, hogy ezekre már nem tartunk igényt.
Kissé ironikus hangulatomban fülembe cseng a miniszterünk azon kijelentése, amelyben kissé elhamarkodottan jelentette ki, hogy nem akar a jövőben „elavult orosz technikát” a MH-ben. Ez egyrészt az oroszok nagyfokú lenézése és a saját lehetőségeink túlzott felértékelésére is vall. Mellesleg egy jóval reálisabb katonapolitikával még akár ezen is lehetett volna segíteni, csak rossz irányba kezdtük el tolni a piros biciklit.
Hello Hamburger,
igazad van ott volt az info, mégha kissé sovány is. (Lassan megtanulok talán olvasni is..) Mea Culpa!
A BTR-ek taktikai mozgékonyságáról nem tudok ide való véleményt mondani, mint ahogy a páncélvédelmük részletes méltatása sem az internetre való. A járművet orosz barátaink belügyi feladatokra alkották, ennek megfelelő képességekkel.
Az a buherálás amit a CURRUS az iraki gépekkel elkövetett: vicc, és nem mutat sokkal többet az a jövő sem, amin munkálkodnak. A jármű teljesítmény tartaléka 0, a rátehető plusz tömeg szintén. Egyszerűen alkalmatlan bármire, amit a korszerű lövészpáncélosoktól megkívánhatnánk.
A 105-ös átfegyverzés ötlete pedig (főleg azután amit a hazai tüzérséggel és eszközeivel műveltek) már erősen közelíti a hazaárulás fogalmát.
Kiegészítésül: már feldarabolták azt a jónéhány gyári új zsírozott 82-es automatát (Vasziljok) amit még a DIGÉP szétverésekor néhány fanatikus megmentett, eddig "dugdosott" és minden elképzelhető alvázra applikált (sikerrel). A nem kevés vadonatúj 120-as SZANYI is az enyészeté lett.
Üdv, Éhesló
PS.: Most vagy 1 hétig nem leszek gépközelben, így a reagálásokra csak a jövő hét végén tudok válaszolni.
Off téma, de hátha valakit érdekel a látogatók közül: 2004. február 28-án egésznapos emlékünnep lesz Cibakházán - koszorúzással, korhű hadijátékkal, stb.
A BTR-dolog a jelek szerint erősen halad abban az irányban, amit említeni merészeltem. (6/7)
A témát a magam részéről talán már fejtegettem is Neked. Mindenképpen abból indulnák ki, hogy melyek az előnyei és a hátrányai a nemzeti érdekek szempontjából egy ilyen jelentős váltásnak. Az hangsúlyt mindenképpen a hosszútávú és "többfeladatos" megoldásokra helyezném. Ha egy hadsereg az amúgy is kis létszámú harcoló alakulatainak kb. 50%-át teljesen "könnyű"-vé teszi, akkor számolnia kell azzal, hogy ezzel nagyon lekorlátozza az alkalmazhatósági körét. Ez rövid távon lehet nagyon előnyös, de ha közben a technikai és emberi alapjait megszüntetjük a "gépesített" és önálló alkalmazásnak, az hosszú távon súlyos következményekkel járhat.
Sokkal inkább kiemeltem volna azokat a tapasztalatokat, amely szerint a kiképzés megfelelő átszervezésével a gépesített erőket is alkalmassá lehet tenni könnyű feladatok végrehajtására, miközben a hagyományos harctevékenységre történő felkészítést sem szabad sutba dobni. Erre az 1990 uráni iszakből is vannak példáink, amelyekre próbáltam is halványan és röviden utalni az előadásomban. A jelek szerint nem elég hatásosan.
Ez kb. annyit jelent, hogy nem igazán lennék alkalmas egy olyan koncepció alátámasztására, amellyel nem tudok egyetérteni. Én mindenképpen átgondolnám az egész koncepciót, miszerint ha már a stratégiai mozgékonyságot nem tudjuk magunk erejéből biztosítani, akkor legalább a harcászati mozgékonyságra figyeljünk oda.
A most még nem hivatalos BTR-es megoldás már szimpatikusabb egy fokkal, mert a harcászati mozgékonyság mellett bizonyos fajta páncélvédelmet is jelent és gondoltak az aknavetők és a pct. eszközök mobilizálására is.
Egy tisztán "gyalogos" - könnyű terepjárós erőnek elegendőnek tartanék egy z. max. egy e. erőt a MH szintjén és nem többet. Sokkal járhatóbbnak tartanám azt is, hogy a békefenntartársra létrehoznánk egy "keret" alakulatot a megfelelő kiképzést és a bevetést lehetővé tévő könnyített technikával és kiképző állománnyal. (Ilyenünk is volt már, csak megszüntettük valamilyen oknál fogva!), ahol a jelentkező (kijelölt) állomány specifikus kiképzése történhetne. Jelenleg ezt a szerepet látja el kö.ve.e., de nem tudom, hogy ez mennyire működőképes hosszú távon.
A 105-ösök nagyon nem szimpatikusak, ezért ezt is nehéz lenne megindokolnom, hogy ez a legjobb megoldás. Ha valamiről véleményt alkotok, akkor általában a rendelkezésemre álló információkat kiegészíteni igyekszem szakemberek véleményével, akik jobban otthon vannak a szakkérdésekben. (Lehetőleg közülük is többet kérdezek meg!)
Még egy érdekesség a tatai rendezvényhez: két nappal a tervezett időpont előtt erősen kérdésessé vált, hogy egyáltalán megrendezik-e a szemináriumot.
A magam részéről nagyon jónak tartok minden hasonló megmozdulást, ha nem egy kész koncepciót akarnak utólag igazolni vele és van előzetes lehetőség is hasonló formában kifejteni az embernek a véleményét. Nálunk az ún. "ötletbörzék" még nem elterjedtek és ha van is, akkor igen szűkkörű.
Ha neked kellene a problémával foglalkozni (áttérés egy "könnyű" jellegű gyalogos? lövész? struktúrára), akkor tisztán akadémikusan hogyan közelítenéd meg? Magyarul, ha neked kellett volna megcsinálni azokat az előadásokat, akkor mit mondtál volna el? Mit emeltél volna ki és mit javasoltál volna?
Kritizálni könnyű javaslatot tenni nehéz, ezért gondolkodtam rajta sokat, hogy én mit mondtam volna... (tudod a 105-ösökkel kapcsolatos dolog pl...)
Kedvse Hamburger,
sajnálom, hogy válaszod és hivatalos értesítés hiányában nem tudtunk semmit a konferenciáról.
Igaz, csak technikai oldalban vagyunk érintettek, de az általatok is említett ámokfutkosás nem csak a szervezeteket pusztítja, hanem a technikai bázist is.
Csak példaképpen: fut egy NATO projekt évek óta, a címe "NATO katona". Kiállítások is vannak minden évben, ahol minden - ami a bakának kellhet - előfordul és számos ország (még a csóróbb közeliek is) gőzerővel pedálozik a cuccok cseréjén és javításán. Nálunk meg csend, és évente új sapka....
Na szóval nem lenne baj, ha több konferencia lenne, ahol a csatlakozó szakterületek széles köre mutathatná be az elképzeléseit.
Teljesen egyetértek a felvetéseiddel. Hazafelé a kollégámmal azon morfondíroztunk, hogy számunkra (de talán az elöljáróink számára sem) nem tiszta, hogy akkor most mit is akarunk. Gyalogságot, vagy könnyű gyalogságot. Az utóbbit ugyanis nehéz lenne szükség esetén hagyományos gyalogság szerepkörében alkalmazni.
Abban is teljesen igazat adok Neked, hogy a koncepcióból teljesen kimaradt az országvédelmi képesség önálló alapjainak biztosítása. Ezen a téren is mindent a NATO-tól várunk.
A légierős hozzászólás kapcsán az is felmerült bennem, hogy nem tettünk különbséget stratégiai és taktikai mozgékonyság között. A könnyű gyalogos koncepció úgy épít a stratégiai mozgékonyságra, hogy közben feladja a taktikai mozgékonyságot (+ védelmet) és még a stratégiai mozgékonyság feltételeit sem képes biztosítani, mert ott is a NATO-tól várjuk a megoldást.
Az ún. (számomra még mindig megfoghatatlan) „ambíciószintek” és képességalapúság a modul-rendszer félreértelmezéséből adódik. Abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy nekünk a szövetség által megengedett egy olyan hadsereg, amely minden területen a szövetség támogatására szorul és csak erősen korlátozott képességekkel rendelkezik. Ezzel az erővel tényleg gazdaságosabb és problémamentesebb, ha felszámoljuk a MH-t és egyszerűen fizetünk azért, hogy a NATO megvédjen minket, mert önállóan nem vagyunk képesek semmire. A jelenlegi felállás ugyanis azt jelenti, hogy lemondtunk a szuverenitásunk saját katonai eszközökkel történő érvényre juttatásáról. (Nem mintha az ország gazdasága elbírna egy ilyen képességű hadsereget és volna rá igény!) El kell fogadnunk, hogy teljes mértékben a szövetségtől függünk és azt tesszük, amit az ott meghatározó államok nekünk diktálnak. Ehhez fel kell adnunk minden nemzeti öntudatunkat és bele kell nyugodnunk, hogy önként és dalolva tesszük mindezt. Nem marad más, mint feltétlen bizalom azokban, akiktől függünk. Egy szintén történelmi tanulság: a magyar államiság akkor létezett, ha volt önálló katonai ereje. Persze ez a múlt, aminek semmi köze a jelenhez és még kevesebb a jövőhöz!!!
A 6 BTR-s zászlóaljat képen hiába is kerested volna! Ez nem hivatalos szóbeli pletyka volt a helyszínen.
Látom néhány biztató jel ellenére a volt Flotilla állományának barmolása tovább folyik.
Gratulálok az illetékeseknek!
OFF:
Tengeri kereskedelmi hajóink elszórása sem újdonság: a négy orosz adósságból épült hajóból hármat vadiújan(!!!) eladtak vmi indiai hajóbontóba!
Látom a 4. is elhalálozott... R.I.P.
Csak tudnám, hogy Szlovákiának meg Svájcnak miért éri meg tengeri kereskedelmi hajópark fenntartása???!!!!
Jó volt személyesen is megismerni:) Érdekes konferencia volt, bár a hozzászólások és a vita tényleg hiányzott. Személy szerint jobban érdekelt volna a szabályzatfelolvasás helyett az olyan hangosan gondolkodás, ahol adott esetben egy-egy "szakember" kidolgozza egyik-másik alternatíva pozitívumait illetve negatívumait. Egy-egy változatnak érdekeltek volna a következményei, illetve előfeltételei. Pl. rengetegen (majd mindenki) azt írta, hogy légszállíthatóság, viszont a légierőig senki nem fejtette ki, hogy minek kellene megfelelni. Nem kérdezte meg pl. senki a Svéd vörgyöt, Eü. csoportfőnököt, hogy a megnövekedett létszámú eje orvosival rendelkező katona iránti igények miatt, felűlvizsgálják-e az ejeorvosi szűrési rendszert, vagy még mindíg csak "űrhajósok" lesznek eje alkalmasok. Az egész légiszállításnál csak a Légierő kérdezett rá, hogy mit értenek a tervezők légiszállításnak. Oda kell vinni a hadműveletek környékén található biztonságos reptérre, vagy adott esetben akár ellenséges műveleti területen kell deszantolni helikopterből, repülőből ejtőernyővel, vagy más spec technikával... Ezekhez megintcsak hozzátartozik, hogy egy zászlóalj megmozgatásához a Légierőn kívül nem mondott senki (J3, J5, SZFP, stb.) olyan számokat, hogy ennyi-meg annyi helikopter, repülő, boszorkányseprő, vagy éppen ET kosaras bringa kell + ennyi, mag annyi ugrasra, fast rope-ra, vagy más kijutási mód gyakorlásra van szüksége az állománynak...
Az egyik ábrán tényleg lehetett látni a BTR-eket, de csak 4 darabnál volt (talán meg tudom szerezni azt a képet :) )...
Az előadások alatt striguláztam a + és - illetve a beazonosíthatatlan hozzászólásokat. Nekem úgy tűnt, hogy igen nagy volt azoknak a hozzászólóknak a száma, akik inkább a könnyű erők (lövészek? gyalogosok? fegyvernem?....), képesség hiányaira hívták fel a figyelmet. Szinte kiabáltak azok a hozzászólások, hogy "erdős, hegyes, szegdelt terepen" képes végrehajtani X darab feladatot. A kérdés csak úgy fogalmazódott meg, hogy ez tök jó lesz a Balkánon meg Sinán a békefenntartó missziókban, de mit csinálok pl az Alföldön egy páncélos ék ellen???? Vagy mit csinálok, ha őppen nem kaptam kölcsön a támogatáshoz légierőt, vagy páncélosokat???
Sokáig lehet kérdéseket feltenni, de sajnos válaszokat nem kaptam erre a tegnapi nap folyamán. Ez volt az egyik fő hibája a rendezvénynek (másik a kétirányú kommunikáció hiánya), illetve, ha lesz 1 hónap múlva egy folytatása a dolognak akkor visszavonom a kijelentést.
Nekem érdekes volt, de egy dologra megkérném a hozzáértőket. A NBS alapján vizsgálják meg, hogy ez a tervezett erő a honi (és Szövetséges)területek védelmében mire képes önllóan (mekkora erőt, milyen viszonyok között, mennyi ideig tud megállítani) és mire van szükségünk, ha a k*ki belesik a ventillátorba... Ha kell a megerősítés pl. itthon, akkor kitől mit kaphatunk (CAS, FS, LOG, stb.) és ha mennünk kell, akkor hogyan tudunk megmozdítani egy zászlóaljat, ami szerintem fpleg a nevében könnyű, mert az a pasi aki 35-45 kilót kell, hogy cipeljen, az szerintem nem hívható "könnyűnek".
Új szakértôk tűntek fel a hadseregreform kapcsán. Ezentúl velük is számolni kell...
A környezetvédo´´k szerint a NATO-ba újonnan belépo´´ Szlovénia vagy Románia területére kellene telepíteni radart, mivel sokallják az országba tervezett három állomást. (Békéscsaba mellett már épül a lokátorállomás, a Bükkben még nem kezdték el a munkát.) Az Európai Parlamentben is téma a Zengo´´re tervezett katonai beruházás: az Európai Néppárt és a zöldek a NATO-hoz kíván fordulni, kérve a beruházás felülvizsgálatát.
Úgy nézem a szekértôk kezdhetik írni a következô tanulmányokat, hacsak a karhatalom meg nem jelenik faszkorbáccsal.
-A Bánáti tapló szerepe a korszerű légvédelemben.
-A Bánáti tapló és a digitális adatátvitel kapcsolódási pontjai NATO kompatibilis rendszerekben.
Azonkívül lenne mégegy kérdésem. A Bánáti tapló használatával ellátunk e Banja Lukáig?
