Talán Snapszmestert érdekli! Főzettem hivatalosan 650-l alma,körte cefrét(a származási igazolás miatt is) Szerettem volna csak a saját cefrémből készült pálinkát megkapni de nem sikerült. Igazhogy egyszerre 600 l cefrét tesznek fel,de 4 felrakás után tisztáznak,tehát 2400 l-t kellet volna vinnem,hogy a sajátomból kapjak vissza pálinkát. A végeredmény 54-l nagyon fínom vegyes kisüsti (1150ft/l főzési díj) A főnök ( kb-27-28 éves) nagyon korrekten megmutatta milyen cefrékkel fogja az enyémet összekeverni (barack,szilva) Nemjártam rosszul!! A főzde hagyományos,gyönyörü réz cuccokkal és min. 2-honappal elöbb be kell jelentkezni. Nagy a forgalmuk (szép is a főnök új BMW-je).
Igen, azt ma is bánom, hogy akkor nem gondoltam előre, és csak az lebegett lelki szemeim előtt, hogyha valami gáz lesz a fűtéssel, mit tudok én megjavítani, hogy ne kellje szerelőt hívni.
De azóta merészen forrasztok, igaz, csak lágyforrasztt. Bár ez nem forrasztó tanfolyam, de segíthetnétek abban a kezdőknek (és tényleg nem csak magamra gondolok), hogy a kemény forrasz esetében mire kell figyelni, szerintem nem lenne ártalmas. Pl. van egy vörösréz hamutartóm, ami három kis lábacskán állt. Ezt, nem emlékszem, hogyan, de norál konyhai körülmények közt tönkretettem, leestek a lábacskák. Gondolom én, lágyforrasszal voltak oda téve. He ezt kemény forasszal akarnám visszarakni, mit tegyek? Persze ezt nem a hamutartó fontossága miatt kérdezem.
05
Kaptam valakitől egy emailt az email címemre. Nem értem az üzenetet. Ritkán szoktam olvasni a postaládámat, amiért elnézést kérek. Ismeretlen feladótól meg rendszerint kitörlöm. Ha valami fontos volt, kérem ismételje meg.
Ki nem fogják tenni, mert azonnali elkobzással és áristom kiszabásával jár. Legalább is a törvény a büntettet börtönnel fenyegeti. Ahol mindenféle furcsa akatrészeket, vasdarabokat látsz, ott kel érdeklődni egy kicsit.
Szaktudás nélkül nem ajánlom, hogy nekiállj. És azért sem, mert ha elmész a kereskedőhöz és magkérdezed, hogy mennyibe kerül 2 négyzetméter 1 mm-es vörösrézlemez, azonnal a szívedhez fogsz kapni. Keress magadnak használtat, van a piacon, csak keresni kell. Józsipapa
Jó megfigyelő vagy. Kb. igy kell csinálni. Lágyforrasz és keményforrasz közt van némi külömbség. Egy kicsit még kellett volna körülöttük lábazlankodni és kérdezgetni. Tudod, a részletekben van a kutya elásva.
inkább lelkes fogyasztója, mint előállítója vagyok a nedűnek. ugyanakkor birtokomban van egy kimondottan kis mennyiségű (5 liter cefre vagy bor kapacitás, plusz a sisak) életvíz előállítására alkalmas, teljesen réz, hőmérővel, profi - szabályozható hőmérsékletű - hűtőrendszerrel ellátott készség, mely jelenleg, mint dísztárgy áll - érdemtelenül - az asztalomon.
szívesen átadnám egy jobb gazdának, aki teljesíteni tudja a karmáját és valóban arra használja majd, amire született. érdeklődés esetén írjatok mav76erick kukac gmail pont com ra és megbeszéljük a részleteket.
A réz forrasztásánál (amit a fűtésszerelőktől ellestem) a legfontosabb az anyag megtisztítása ("dörzsikét" használnak, 80 Ft/db, de mosogató szivacs is megteszi), majd után bekenik a forrasztandó felületeket (mindkét alkatrészen) valami anyaggal. Azt nem vettem, mert nagybátyám receptjét használom, aki 1 dcl sósavban párkány bádog darabkákat oldott fel. Ezt rossz ecsettel rákenem a megdörzsölt felületre, (néha anélkül, hogy mindent összesósavaznék), majd a pb palakos forrasztólámpa erősseb fokozatával addig melegítem az összeillesztett darabokat, amíg megfolyik rajtuk a forraszanyag, utána szépen magától befolyik oda, ahova kell.
Ami a pálinka erősségét illeti, ez bizony egyéni dolog. Mint a csípős ételek. Egy ismerősöm mondta 40 éves koromban, hogy majd megszereted a csípőset, ha felnőtt leszel. Hát, biztos nem ettől függ, mert én szeretem a csípőset is, meg az 55 fokos pálinkát is, aztán mégse vagyok valami komoly felnőtt. Az biztos, hogy csak olyat érdemes enni, inni, aminek élvezzük az ízét. Ha ebben gátol valami, akár az erőssége, akár más, akkor minek.
Ezt csak azért írtam, mert Valaki (már nem emlékszem) írta, hogy a bodza páinka íze hogyan változik az érlelődés alatt. Ez nagyon meglepett (ahogy írta, a bodzának mindig más része dominált az illatokban). Kíváncsi lennék, másnak, más pálinkával kapcsolatban milyen tapasztalatai vannak. Nálam ugyanis még soha nem gyűlt fel akkora mennyiség, hogy ezt ki tudtam volna próbálni.
Vajon a gyári (hivatalos) pálinkáknál ez hogy van? Tényleg olyan hosszú idő után kerülnek a boltba, hogy már nem változik az ízük, vagy valami tartósító szer van bennük? (Mármint az olyan kimondhatatlan nevű világpálinka-félékre gondolok, amiket olyan jólesik szidni.)
Nekem ne hálálkogj, nem csináltam semmit. Webet nem neked kell szerkeszteni, hanam a wbmesterem szerkesztene nektek korrekt dijjazásért, ha lenne rá igény.
Roky -nak: a pálinka attól különleges, hogy az erejétől függetlenül ízletes, illatos egészséges termék. Meggyőződésem, hogy az alcsony (30-35%) alkoholtartalom oka nem élvezeti és egészségi ok. Azért van, hogy kevesebb szeszadóval nagyobb hasznot tudjanak termelni. Remélem érti valaki.
Az is jó. Ugyanúgy, csak folyasztószerrel. Te vas hegesztésével ne foglalkozz, mert felszerelés hiányá miatt nem tudod kivitelezni. (kivéve az ivhegesztést)
Kérdés, hogy mit akarsz forrasztani. Beszéljünk a vörösréz forrasztásáról. A hegesztő szaküzletekbe kapsz forrasztóanyagot. Ehhez nem kel folyasztószer sem, mert az már be van vonva a szerrel (ROLOT 607 jelű. Ha bevont nincs, akkor kel venned folyasztószert is, ugyanott). Ez a forraszanyag 710 C fok körül olvad. Nagyobb teljesítményű PB forrasztólámpával nagyon jól lehet forrasztani. Először az összeforrasztandó anyagot kell izzásig hevítened, majd a pálcát a megfelelő helyre odanyomni. Röviden ennyi, mert az nem hegesztő tanfolyam. Józsipapa
A szaküzletben azt mondták vegyek ezüstpálcát, vettem jó drága /800ft/db/azzal is és vas pálcával is kisérleteztem.A vaspálcával nem mentem semmire.Talán kevés lehet a PB-hője , és ha a kijövő gázhoz oxigént nyomatnák erősebb lenne?A profi hegesztőknél láttam hogy oxigén és gázpalackjuk+keverőpisztolyuk van,Ez viszont drága.
Néhány szempont a jó forrasztáshoz: -a megolvasztott forrasz nedvesítse a forrasztandó darabot, szivárogjon be a vékony résekbe, ne álljon meg csepp formában rajta, -ezt fémtiszta, oxidmentes, nem zsíros felületekkel érhetjük el, ha felmelegítjük a forr. hőfokra, ekkor jöhet a forraszanyag, -folyasztó v. oxidoldó szert kell alkalmazni (forrasztóvíz, forrasztózsír, fenyőgyanta, ...), -sok-sok gyakorlás.
Nem egyszerű a technológia, és -mellé, elé- még kell a minőségi lakatosmunka pontos illesztésekkel, kapillárisként viselkedő résekkel, amik beszippantják a hígfolyós forraszanyagot.
Ó, a legtöbb étterem (tisztelet a kivételnek) még minig a pálinka címszó alatt szerepelteti az étlapján a Zwack utánzásait. Az éttermek részéről nincs igény a hivatal részéről meg nincs elég ember, hogy ez megváltozzon.
Sok évnek kell még eltelnie, hogy az általános közfelfogásban kikristályosodjon mi is az igazi pálinka. Tipikus példája volt ennek Rocky VI és nem az ő hibája. Bár attól, hogy valaki nem olvas sokat még illik tudnia pl. ki az a Mikszáth...
Forrasztásnál nem az alapanyag, hanem a forraszanyag határozza meg a forrasztási hőmérsékletet. A vörösrezet lehet lágyforrasztani, keményforrasztani, hegeszteni. Ez min. 150 foktól felfelé az alapanyag olvadáspontjáig tart. Átlagos lágyforrasz: 2-300 Cfok.
Csak az összetevői közt szerepel a pálinka szó, a nevében nem, így szabályosnak tűnik. Sok site-on még látható a mézes pálinka elnevezés, lehetne őket figyelmeztetni, hogy vegyék le.
Ha az a valaki (cég) egyébként jogosult pálinka forgalmazására, akkor sztem igen. A terméken nyilván fel kell tüntetni a méz minőségét, és arányát. Is.
...köznapi, keskenyvásznú boltban odahaza csak barackízü alkoholos italt lehet kapni. (?)
Zömmel igen, persze a tulaj hozzáállásától is függ, mer-e bazirozni jobb/drágább italok készleten tartására. Másrészt ma már elég sok italra szakosodott üzlet is van, főleg Bp-en, ahol csak a pénztárcádon múlik a minőség. Békési, agárdi, panyolai stb...mind korrekt pálinkák. Barackból legutóbb a "békési disznóölő" volt amit kóstoltam, 50 fokos, finom, ajánlom megkóstolásra legalább 1x.
Sziasztok! Frissítetük a weblapot. A részleteket majd valaki! A webmester nemgyőzi inni a hála pálinkát, ha valaki még segíteni akar a hálánkat leróni - weblapot profi mód készít. Végzett infirmatikus mérnök és nagyon titoktartó.
A gyártónak van saját webshop-ja, itt. Az EU-s tagságunknak egyik pozitívuma, hogy védett lett a "pálinka" elnevezés. Innentől kezdve nem mindegy minek hívod. A pálinka Magyarországon termett gyümölcsből, magyar eljárással készül. Ha a franciák védhetik a Cognac-jukat, a Calvados-ukat, akkor mi magyarok védjük a pálinkánkat!
Én is itt a topicban olvastam. Őszibarack páleszt választottam hozzá mert szerintem az ízei harmonizálnak a csipkebogyóval. A csipkebogyó meg a mindenhol kapható filteres Herbária szárítmány. Nagy előnye, hogy nem kell áztatás után a szűréssel bajlódni. Én 8 filtert tettem 7 decihez.
Abszolút rossz helyen jársz (már ne haragudj) ugyanis a Fütyülős barack az sok minden de nem pálinka. De az áráról szerintem kb 1100 helyen tudsz infót kapni a neten de ha nem leled meg ott van a Tecsó.
Hát lehet ere nem-et mondani? Szívesen megvizsgálnám közelebbről is a bodzapálinkádat. Érdekes a készítés módja, kíváncsi vagyok. Köszönöm a felajánlásod! Esetleg e-mail-ben írd meg, hogy hol találkozhatnánk. Üdv.
ATIS---Nagyon jó ötlet a Bodza név!Szívesen adok neked a bodzapálinkámból egy üveggel ajándékba.Ha érdekel majd megadok az országban néhány helyet ahol össze tudnánk futni.
Nem akarok senkit rábeszélni a bodzapálinkára,nekem bejött.Igaz hogy a sárgabarack pálinkám izletesebb,de én bodzarajongó vagyok.A babonák szerint a növénybenn jó szellem lakik akit a németek Holle anyónak hívnak.A bodzafát régen a gondoskodás és a halál szinbólumának tartották.A virágából kevés cukor és víz nélkül nemlehet pálinkát készíteni.A bogyójában van némi saját cukor de hogy az erjedés jó irányba induljon el meg kell segíteni pár deka cukorral.Próbáltam cukor nélkül de kikellett dodni a fáradságos munkával összegyüjtött anyagot mert nem erjedt meg.
Nekem sikerült végigolvasnom! Van benne 1-2 érdekes dolog, arról viszont nem győzött meg igazán a szöveg, hogy a cukros vízbe áztatott bodzavirágból lehet lefőzni a legjobb pálinka-orvosságot.
Én inkább maradok a jól bevált, saját főzésű mézes törkölynél: torokfájás-, fogfájás- és álmatlanság ellen nincs annál jobb!
Egyébként miért kellett sűríteni a szöveget??? Van itt hely bőven!
Bodzapálinkásoknak!A bodza virága és bogyója a legjobb házipatika.Hatóanyagai:Virág:illóolaj,cseranyagok,kolin/természetes vérnyomáscsökkentő/gyantaAlmasavBorkősavValeriánsavBogyók:antocián/rákterápiánálhaszn/-használják/c-vitaminEzek együttesen immunerősitőkHasználhatók isiász,köszvény,megfázásEllen.Célunk:PálinkánkEzekből a hatóanyagokbólMinél többet tartalmazzonEzértVirágbol isBogyóból isPálinkátKellKészítenünkKoránGyüjtünkVVirágotHordóbaRakjukÉsFelöntjük annyi vízzel hogy kverhető legyenCitromsavÉlesztő kb-3%cukor bele 2-hét és kész Főzés:mikor45% a kifolyó anyagÉn meg állok a maradék higítvaVízzel kiváló biolé csalánnalKeverve 2hetiErjesztéssel készNemKellMűtrágyát venni.Újra virágotGyüjtünk és a Kb65%-osPálinkánkba2-hétigÁztatjuk.Leszűrjük,ELTESSZÜKpihenni.Ősszel bodzabogyógyüjtésAvastag szárrésztLevágva:erjesztés,főzésMint aVirágnál.Újra bogyógyüjtés csak aFeketét szabadGyűjteni.A virágból és bogyóból készült pálinkát összeöntjük és a frissen szedett bogyókat beletesszük.2-hét után kb-20%ra felhigítva a bogyóval együtt lefőzzük.45%-ra higitva min,1/2-éves érlelés.Hónapról-hónapra más illatok,ízek jönnek elő.Először enyhe virágillat és íz később bodzafa illat és íz.Ha lehet minél tovább érleljük annál hatékonyabb gyógyszer!Ha rozsdamentes főzőben főzzük réz hűtővel kb-1/2-évig jó ízű és illatu de enyhén karcos,de 1-év után kisimul.Legjobb rézfőzővel akácfa tüzeléssel főzöcskézni.Télen a szervezetünknek kell a jó bodzagyógyszer minimum napi 1 feles vagy 1/2 liter forró tea 2 kanál cukor 4 kanál bodzapálinval.A forró teában a bodzaillat nagyon intenzív.EGÉSZSÉGÜNKRE!
Köszönöm szépen az ötleteket! Bár nagyon egyszerűnek látszik a kérdés, azért jó, hogy olyanok adnak tanácsot, akik már csináltak ilyet! Ha szezon lesz, én is kipróbálom valamelyiket.
A nagybani termelők bizony olvassák a hálót és ha pár száz kilót akarsz tőlük venni simán adnak el hiszen nekik ez nem jelenik meg a nagykönyvben , tiszta haszon , napi bevétel ...
A kisebbek is olvassák ( pl. jómagam :-)) ) , hiszen az átvevő , kereskedő hasznát szívesebben megtartja az ember ...
A legegyszerűbb módszer ( felénk ez működik ) :
Ha venni akarsz valamit megállsz az első szimpatikus idősebb gyalogosnál és megkérdezed tőle nem-e tud eladó gyümölcsöt ....szerencsés esetben pillanatok múlva több címed lesz mint egy gyengébb biztosítási ügynöknek ...
Módszer kettő : Kocsma ... be . Kérsz egy kávét meg a kocsmárosnál érdeklődsz .. a vendégek között biztos lesz aki tud valamit ... Ilyen helyeken különösen jó üzletet lehet kötni ...
OFF volt ismerősöm aki beugrott egy sörre , vett 20 ha szántót :-))
Ha kialakul a kapcsolat a többi féle gyümölcs jön magától ...
Pl. a szőlőmet évek óta visszajáró vevő veszi meg ..
üdv.minden fórumozónak évek óta olvasom a hozzászólásokat sokat tanultam tőletek mint új belépő a saját érlelt bodzapálinkámból most iszom az égészségetekre!
"Azt nem tudom, hogy mit jelent az, hogy "odamész"? Ez olyan, mint mondjuk Heves megyében (onnan származom), hogy kint állnak az út mellett a dinnyések? Oszt odamagyek?"
Nem! Én az olyan gyümölcsösöke gondolok, ahol több gazdának van egymás mellett területe (szövetkezetben). Szezon idején közvetlenül a gyümölcsösbe szoktak kimenni a nagykereskedők mázsákkal, teherautókkal, és várják, hogy a gazdák hozzájuk vigyék a frissen szedett gyümölcsöt. Egy olyan gazdát kell elcsípned, aki éppen hozza a gyümölcsét leadni a felvásárlónak, és meggyőzni őt arról, hogy inkább neked adja el az árut, ne pedig a nagykereskedőnek! Így már érthető?
Biztos vagyok benne, hogy Bicske környékén is vannak ilyen gyümölcsösök. Ha mégsem, akkor keress egy konzervgyárat, ahova szezon idején folyamatosan szállítják a termelők a különféle zöldséget-gyümölcsöt. Állj be a kapuba, és várj addig, amíg nem jön egy olyan gazda, aki éppen a Te általad keresett gyümölcsöt hoz leadni. Rálicitálsz valamennyit a konzervgyár ajánlatára, és már viheted is a gyümit.
Piacra ne menj, mert ott legalább kétszer annyiért kapod meg a gyümit, mint ha a fenti módszerek valamelyikével próbálkoznál!
Megnézed a telefonkönyvben, hol vannak felvásárló telepek,gyümölcsátvétel.Általában vesznek át légyümölcsöt is.Vársz amíg jön a termelő aki ilyet hoz és megkérdezed tőle, hogy a következő adagot megvennéd tőle kp-ért és esetleg el is mész érte...Vagy figyeled az újsághírdetéseket.
1. "ne nézd le azokat akiknek a gyümölcséből akarsz pálinkát főzni"
Eredeti mondatom ez volt:
"Hirdetés a hálón? (Sztem azt meg a parasztok nem olvassák.)"
Röhejes, de manapság már a parazst szón mindenki csak AZT érti. Természetesen én az eredeti értelmében használtam. De azért jót nevettem a félreértésen. :-)
2.
"1. Kimész, és körbenézel, hogy a felvásárlók mennyiért veszik át a gyümit
2. Odamész az egyik gazdához, aki épp hozza a gyümölcsét leadni"
Köszönöm a jó tanácsot, de lenne még pár kérdésem.
-Azt nem tudom, hogy mit jelent az, hogy "odamész"? Ez olyan, mint mondjuk Heves megyében (onnan származom), hogy kint állnak az út mellett a dinnyések? Oszt odamagyek?
-Bár Kecskemét is megoldható távolság, Bicske, és környéke még jobb lenne. Menjek ki a piacra?
Majd előkeresem, és lefényképezem. Ahhoz persze szét kell kapni, meg az enyémnek a motor-funkciója is kifeküdt, így a forgórészbe kellett esztergáltatnom ékszíjnak hornyot.De ha leveszed a kompresszor-rész tetejét (már amikor kiszedted a köcsögből), akkor a le-föl járó dugattyúba fűrészelj egy hornyot, amibe a fűrészzsinór végét befoghatod. Fülül a másik vége egy kereten mosógép-dob tartó rugóval van feszítve.
Az egészet tavaszi qkázásból meg lehet oldani...:}}}
Hát igen, én is ittam már szörnyű ecetes löttyöt, meg acetonosat is, de az más tészta, de megértettem, hogy sajnálja. Talán a napokban lesz időm meglátogatni, és ha van valami használható az alján, akkor cselekedni fogok. Azt mondja, még szinte egész körték is vannak benne. Talán, ha jól kiáztatja az ember, még van bennük cukor? Bár attól tartok, a baktériumokat már hiába áztatná. No sebaj, idén is hullik majd, és akkor (remélem) már jobban figyel. Elmondom neki, amit Tőletek tanultam.
Nagyon köszönöm a választ! Megbeszélem vele, illetve, ha időm engedi, meg is nézem, hogy tényleg mennyire rossz a helyzet. (Aztán még lehet, kérdezek.)
Lehet , hogy demagóg vagyok ,de ne nézd le azokat akiknek a gyümölcséből akarsz pálinkát főzni.Ha nem úgy értetted , akkor én kérek elnézést és mielőtt itt vitába szálnának mások is , tekintsük a témát lezártnak!
"Ha beleszagol, ecetszaga van, de ha kicsit félrepiszkálja a tetejét, jó illatok jönnek"
Az a nagy kérdés, hogy vajon az egész cefre megecetesedett, vagy csak a teteje? Nekem volt már olyan, hogy félbe kellett hagynom egy hordó főzését. Amikor 1 hét múlva újra kinyitottam a hordót , tömény ecet szaga volt (sajnos akkor még nem tudtam, hogy a cefre felszínére kellett volna nejlont terítenem). Óvatosan lemertem a felső 5-10 cm-t, és csodák csodájára a többi része teljesen jó volt a cefrének. Szóval szerintem az ismerősödnek is van rá esélye, hogy csak a felső réteg ecetesedett meg, ami érintkezett a levegővel. (Persze ehhez az is kell, hogy elég híg legyen a cefre!)
Ha az egész ecetes, akkor sajnos át fog menni a páleszba. Valamilyen kezeléssel lehet ugyan rajta javítani (Snapszmester már többször leírta), de jó pálinka tutira nem lesz belőle!
Egy ismerősöm szedegette a potyogott körtét, és beletette egy műanyag hordóba, amit egy fóliával letakart. Talán félig lehet a hordó. Ha beleszagol, ecetszaga van, de ha kicsit félrepiszkálja a tetejét, jó illatok jönnek. Ha elviszi egy főzdébe, ott még tudnak vele kezdeni valamit? Ez persze csak elméleti kérdés.
1-200 kg egy tisztességes méretű cseresznyefán megterem. Mivel egyébként sem nagyon használják semmire, ha látsz valahol egyet és felajánlod, hogy megveszed a termését, szerintem belemennek.
Sztem legegyszerűbb dolog szezon idején kimenni valamelyik nagyobb gyümölcstermő vidékre, és közvetlenül a termelőtől vásárolni. Nem tudom, Te merre laksz, nekem a Kecskemét környéki gyümölcsösökről vannak tapasztalataim. Szezon idején kint van a gyümölcsösben több felvásárló (konzervgyáraktól, hűtőházaktól...), akik elvileg egymásra licitálnak, hogy a termelők hozzájuk vigyék a gyümölcsöt. A gyakorlatban azonban inkább meg szoktak egyezni egymással, és jól lenyomják a gyümölcs árát. Szóval a következőt érdemes tenni:
1. Kimész, és körbenézel, hogy a felvásárlók mennyiért veszik át a gyümit
2. Odamész az egyik gazdához, aki épp hozza a gyümölcsét leadni
3. Megkérdezed tőle, hogy van-e X kg eladó gyümölcse 10 forinttal a felvásárlási ár fölött
4. A gazda azt fogja mondani, hogy: "Hogyne vóna!"
Egy jótanács: rekeszeket mindenképpen érdemes vinni, aztán vagy abba szedik bele a gyümit, vagy pedig átrakják a sajátjukból.
Szia SM! A gondolatom az volt, hogy a bodzapálinkával koccintunk a Bodza egészségére születéskor. A megmaradt páleszt lezárom és majd ha esküvője lesz egyszer elővesszük, hogy ezzel koccintottunk születésekor. Tulajdonképpen jó lenne másfajta pálinka is, de ha már létezik bodzából is, hát inkább azt választanám. Az inkognítót teljesen megértem! Közös ismerős? Hmm. Az ország melyik részében tevékenykedsz?
Sárgarezet semmi esetre sem használj. Vörösréz, vagy rozsdamentes. Úgyanis a sárgarézben nagy mennyiségű cink (másnéven horgany) van. A cink különböző ötvözetekben más és más mennyiségben szerepel. (1-90% között mozog. A szine is ennek megfelelően változik a halványvöröstől az aranyszínen át a halvénysárgáig és a fehérig.) A mindennapi használati tárgyaink, mind a sárgaréz üstök (habüstök) 35-40% cinket tartalmazó ötvözetből készülnek, mert ez adja a legjobban alakitható sárgarezet. A savak az ötvözetből cinket oldanak ki. A cinksók undoritó fémízüek, hánytató hatásúak és nagyobb mennyiségük súlyosan mérgező. Én a főző csőcsatlakozásánál egy sárgaréz alátétet használtam. Idők folyamán az alátét felületén látni lehetet a savak hatását. Mikor kicseréltem vörösrézre, megmértem. Kb. 0,2 mm-rel vékonyabb lett. Az elmondottak után döntsél, hogy használod e. Józsipapa
A bodzához:(Bodza) Névnek szép, de a komaság szétszalad, ha bodzapálinkával akarod kinálni Őket. Habár poénnak jó. Nekm van valódi bodzapálinkám fele áron, de az inkognitó nagy Úr. Találni kellene egy közös ismerőst.
Jó estét mindenkinek! Lenne egy kérdésem. Mi a véleményetek, arról hogy a sárgaréz üst jó lenne-e a főző tetejére sisaknak, vagy kizárólag a vörös réz jó?
A többieknek azért illendő jeleznünk, hogy a kolbásztopicról van szó.
Bár ide jóval többet írogatok ami azt is jelzi egyben, hogy a két címszereplő közül melyiket fogyasztom gyakrabban. (igen, a folyékony halmazállapotút:-)
Nekem ázik éppen egy hete 5 deka szárított bodzavirág egy liter barackpálinkában de ezt oktondiság volna bodzapálinkának hívni. Ez az első kísérletem és azt se tudom jó lesz-e mert egyelőre csak a színét adta ki magából az illatát és ízét nem nagyon.
Egyáltalán jó alapanyag a bioboltban vett szárított bodzavirág ehhez vagy a növény más részét kellett volna használnom?
(ugyanezt megtettem csipkehússal is, ott bíztatóan alakulnak a dolgok)
Én a 40%-os mézes ágyas törkölypálinkámat hívom likőrnek, mert a család hölgy-tagjai a pálinkát nem isszák meg, a likőrt viszont igen. Én meg úgy vagyok vele, hogy ha likőr kell nekik, akkor hívjuk likőrnek!
Egyébként vannak zseniálisan finom likőrök is, csak nem a 800 forintos Teszkós kategóriában!
Egy jó kis házi tojáslikőr viszont bármikor lecsúszik!
Már régóta olvasgatom eme nagyszerű forumot. Kezdő pálinkafőző lévén nagy segítség volt ez nekem, és rengeteget tanultam itt. Köszönöm Nektek!
Most azért ragadtam tollat, vagyishát billentyűzetet, mert február végén megszületik a kislányom, akit Bodza névre fogunk keresztelni. A nagy alkalomra gondoltam, hogy valamilyen nemes nedüvel kellene koccintanunk. Arra gondoltam, hogy milyen jó lenne erre a bodza-pálesz.
A kérdésem az volna, hogy nincs-e valamelyikteknek 1 liternyi eladó?
Üdvözöllek! Szerintem elöbb csináld meg, érdemes. Meg fogod látni, egész máskénk működk mint gondolod. A kis pipetta pont azért van, hogy ne legyen fogyás. Pont annyi távozzon mint ami belefolyik. Innét gondold át mégegyszer. A metil: nincs más lehetőség meg kell inni.
Hosszú ideje nézegetem a topicot, de csak most szántam rá magam, hogy kérdezni merjek. Nem értem egészen ennek az olajleválasztónak a működését. Ha jól értettem, jeges vízbe eresztődik bele a párlat, és a beragasztott csövön szívjuk ki alulról. (Nagyon zseniális a kis pipetta!) No de, ha a párlat csak csöpögve érkezik, nem keveredik a vízzel. Ha beleengedjük, hogy feltétlenül össze keveredjen, és felhíguljon (ez nem látszik a képen), akkor is előfordulhat, hogy a kifolyó folyadék eloszlása nem egyenletes, vagyis előbb folyik ki a vízben dús rész, és felsűrűsödik az alkohol? És, ha a kifolyás gyorsabb, mint a lecsepegés, ki is ürülhet az edény. Igaz, még nem próbáltam ki, úgyhogy nem szép tőlem ilyeneket kérdezni, mások már kipróbálták, és működött, csak pont az előtt szeretnék erre választ kapni, hogy megcsinálnám a szerkezetet.
Másik kérdésem, kezembe akadt a Pálinkafőzés című könyv (a 80-as években adták ki), és abban az áll, hogy a metil alkohol nem választható el a középpárlattól. Mit lehet tenni mégis?
Lehet, hogy hülyeség, amit mondok, de úgy tudom, hogy egyes baktériumok 40-50 C-fokon még simán életben maradnak. Persze ezek nyilván nem fognak átmászni főzéskor az alszeszbe, de nem okozhat-e esetleg valami gondot a túl alacsony hőmérséklet?
Nemrég írtam egy hosszabb hozzászólást az Agárdi főzde kóstolójáról. Abban volt, hogy a főzőmester azt mondta, hogy a vákumos főzés nem jött be pálinkák esetén. Már többek próbálták állítólag. Én a szavait kis távolságtartással kezelném, de legalább egy konkrét vélemény.
Sajnos nem láttam ilyen cuccot még működni , pedig nagyon érdekelne.
Ha most a minőséget figyelmen kívül hagyjuk akkor is megérne egy misét az energia megtakarítás miatt is !
Én már agyaltam rajta , csak nem tudok megfizethető vácumszivattyút szerezni.
Ha van ötlet, szívesen fogadom, de lehetőleg gyakorlatias legyen.
Én egyébként azt találtam eddig ki, hogy a páracső kifolyó végére egy vízzárat tennék , amit ugy méreteznék , hogy a 2-300 mbar vácum ne tudja azt kiszippantani.
Ha a tartályt légmentesen le zártuk akkor így jöhet a vacum!
Na ez az! Mindenki csak elméleti szinten beszél róla. Én a gyakorlatban szeretném már megkóstálni!!!!
Na de most tényleg: nagyüzemi (vagy kisüzemi) szinten csinál valaki vákuumos berendezéssel pálinkát? Sasabá! Esetleg a Kutató Intézetben nem találkoztál ilyesmivel?
200 mbár-ral már letudod vinni a főzést 40Cfok alá tehát nem kell v. nem fontos a víz üstös megoldás kicsi az esélye a koszmállásnak (30 esetleg 40 cfokig is kavargathatod) alacsony hőfokon szerintem sokkal kevesebb gyümölcseszencia alakul át bomlik el tehát szerintem gyümölcsösebb a végeredmény
hátránya kiépítése kicsit bonyolult a desztillálónak is sokkal komolyabbnak kell lenni, mint 1 hagyományosnál
Volt már szó a vákumos lepárlásról (kb. 1 éve???). Akkor megoszlottak a vélemények az így előállított pálinka minőségéről. Én nem vagyok se vegyész, se fizikus, úgyhogy tudoányos szempontból nem tudok hozzászólni a témához.
De ha valaki mutatna nekem két üveg pálinkát, amelyek ugyanabból az alapanyagból kétféle módon készültek (az egyik hagyományos lepárlással, a másik pedig a vákuumossal), akkor szívesen részt vennék az elbírálásban!!!
Köszi szépen !Milyen vastag a lemezed!Egy védő lemezt kéne rakni a kőrivre akkor nem csinálna problémát a müanyaggal!A furógéppel nincs probléma mert egy régi, nagy áttételű 24v-os furógép!
Helló én megcsináltam a szűrőt /rézből/ a méreteid alapján. A készülék jól működik!A fokoló tartót is elkészítettem de a fokoló nem uszik vissza mert kicsi a légrés az uszó és a rézcső között!Különben nagyon jó az oldal!
A zúzót leírom röviden a fotót később tudom csak küldeni technikai okokból.
Végy egy darab lehetőleg saválló lemezt , de az sem baj ha nem az!
Vágjál ki belőle egy max 15 cm átmérőjű kört. Ne legyen nagyobb , mert sem a fúrógép sem a karod és csuklód nem bírja majd.
A kivágott kör sugarát mérd körbe a kör kerületén (hatszög szerkesztés),majd minden második pontot kösd össze a középponttal.Az így kapott három vonalat egyenlő hosszan vágd be és az így létrejött szárnyakat hajlítsd ugyan abba az irányba lehetőleg egyformán.Én úgy csináltam , hogy két fémpogácsa közé fogtam satuba és franciakulcsot rászorítva szépen meghajlítható volt.
A forgásiránynak megfelelően a szárnyakat élezd meg, a közepét 10-es fúróval fúrd ki, és 10-es menetes szárba két anya közé fogd meg!
Az így kapott eszkőz kever is és zúz is gyönyörűen.
Figyelem: nagyon erősen fogd és lehetőleg fém edénybe használd legalább is zúzásnál mert a keverő elmászik az ember kezében és a műanyag edényt szétszedi.
Én egy vadi új 200l-es műanyagot az első mozdulatommal kiütöttem.
Ha valakinek van műanyagipari ismerete megmondhatná mivel lehet megfoltozni!
1 kiegészítés: SM tanácsa alapján a 2. főzés előtt az alszeszt célszerű kihigítani 20-25%-osra (persze csak ha ennél töményebb), hogy jobban menjen a rézeleje-előpárlat-középpárlat elválasztás.
Visszaolvasgatva a közelmútban is többször látok keveredést a tudásban , úgyhogy veszem a bátorságot és megpróbálok néhány fogalmat helyrerakni!
Az első lepárláskor a cefrét főzzük le , ekkor keletkezik az ALSZESZ amit kozmaolajszűrőn megszűrünk és 10-15 fokig engedünk le .Ez alatt már a bevitt energia lényegesen drágább mint a nyereség!
A második lepárlásnál az alszeszt főzzük le isteni nedűvé, aminek során az első lépésben elvesszük azt a bizonyos réz elejét ami a mennyiség kb.0,5 %-át teszi ki.
Ezt kiborítjuk .Figyelem ez a réz nélküli brendezésekben is keletkezik!!!!!!!!
A rézeleje csak népi elnevezés egyébként itt mérgező alkoholokról van szó!
A második frakció az előpárlat ,ami kb.1,5 %-a az összmennyiségnek .
Ezt visszatölhetjük akár a cefrébe ,akár a következő alszeszünkbe is.
A harmadik rész jelenti számunkra az igazi jutalmat , aminek középpárlat a neve.
Ezt aztán hogy hány fokosig engedik azt már mindenkinek a saját izlése dönti el.
Vannak akik arra esküdnek hogy 40-45 foknál nem érdemes lentebb menni és vízzel állítják be a kívánt értékre.Itt a használt víz minősége igenis nagyon fontos!!!!!
Nem állítom , hogy desztillált víznek kell lennie, de a síma csapvízzel sem értek egyett teljesen.Lehet , hogy vannak olyan vidékek ahol a csapból jó minőségű tiszta és kezeletlen víz folyik (ők a szerencsések), de a városokban hypoval és sósavval vegytisztított vizet iszunk és ez bizony nem alkalmas a pálinka hígitására csak felfőzve és üllepítve.
Aztán vannak akik addig főzik amíg az összmennyiség le nem megy 50fokosra , tehát lénygében desztillált utópárlattal hígitanak.Ennél a modszernél fenn áll a veszélye annak , hogy fazék ízű lessz a pálinka.
Mindebből követkeik , hogy az utolsó frakció az utópárlat amit 20-25 fokig gazdaságos engedni és ezt szintén felhasználhatjuk a következő tisztázásnál.
Remélem nem veszitek okoskodásnak akik ezt tudtátok és remélem , hogy sokat segített azoknak akik ezt nem tudták!
Tegnap hallottam először az oldalról, és nagyon sokat tanultam belőle! Nem gondoltam volna, hogy ilyesmit is lehet, nem figyel benneteket a VPOP? Fatornyos kis falumban az elmúlt évben 3x jártak ellenőrizni. Na de nem is ezt akartam nektek leírni. Nagyon érdekes volt a kozmaolajról olvasni, rögtön továbbadtam édesanyámnak is, akitől tanultam a főzést. Szeretnék néhány kérdést feltenni: Most bort párolok le, nem tudjátok mennyi olaj szokott lenni rajta? Hol lehet olajszűrőt beszerezni? Minden olajat el kell távolítani, kicsi se maradjon benne? Köszönöm a válaszokat előre is! Zsu
Nem, nem vettem annak. Majd akkor szólok, bíztos észreveszed!! De itt többen kérdezték, hogy kukoricából hogyan lehet alkoholt előállítani. Gondoltam, ha ezt felteszem, talán a tejipart is fel tudom lenditteni egy kicsit, mert mi mindenből gyártanak alkoholt!? További jó estét Józsipapa
Azért a whisky-t meg kell védenem, az amcsik és a kanadaiak használnak hozzá kukoricát és egyéb gabonafajtákat sokszor keverve, az ír whisky kifejezetten lágy és kellemes ízű. Még a scotch-ban van kukorica, de ők sem nyomják tele, mint az amcsik.
Szia aknil Én úgy tudom az elő párlatot kb 10 fokig veszik A tisztázást pedig kiszámolják hány liter és hány fokos az elő párlat -> és hány fokig kell venni a tisztázást hogy 50 fokos legyen a végeredmény.
1ébként ha van valakinek hasonló táblázatok és minden ami a fokolással kapcsolatos légyszi küldje át.
Bocsáss meg, nem akartalak megbántani! Csak éppen leírtál egy több mint 100 éves meghatározást a pálinkáról, és arra utaltál (legalábbis én úgy értettem), hogy szerinted ez a meghatározás még ma is megállja a helyét. Lehet, hogy én értettem félre, de úgy éreztem, szükség van egy kis pontosításra.
Egyszerű az indok: azért főzöm le még egyszer az előpárlatot, mert szeretném kinyerni a benne lévő alkoholt! (Egyébként a szakirodalom is ezt javasolja, és - úgy tudom -, hogy a főzdékben is így csinálják, de SM úgyis kijavít, ha rosszul tudom.)
Más: Tavaj a második főzésnél 40%-ig engedtem a középpárlatot, idén viszont lementem kb. 25%-ig. Az idei pálinkám semmivel sem lett rosszab, sőt! (Úgy tudom, hogy a főzdékben 18-20%-ig mennek le, de itt is kijavít SM, ha én vagyok a hülye.)
Ja még! Ez a hozzászólás a 6495 reakciója volt. Légy szíves lapozz vissza és olvasd el, hogy milyen utalás is van az opálosságra? De tényleg, magyarázd meg, hogy a vízben oldott ásványi anyagok, a jó kemény, clóros, nagy vastartalmi víz, miért nem okozhatja 99%-ban az opálosságot? És szerinted mi az az 1% ami mégis oka? Tisztelettel Józsipapa
Ahogy Mulder ügynök mondaná az igazság odaát van. Természetesen nem ártasz vele, de az opálosodást általában olaj okozza ami a pálinkában van és a higítás miatt nem marad oldatban. Ez is többszöz elhangzott, de mindig visszatérő téveszme a higítási víz minősége. A gyári pálinkáknál élelmiszer szabvány a deszt víz nem technológiai ok.
Akkor mi az a varázsige, hogy desztillált víz, meg ioncserélt víz és attól nem lesz opálos. (ezt olvasom az eredeti gyümölcspálinkák címkéjén is, többek között ioncserélt víz) Itt is olvastam számtalanszor. Lehet, hogy amit csinálok akkor az is csak egy felesleges marhaság? Ezt már öregapám is igy csinálta, emlékszem még rá, mikor Rákosi elvtárs elől dugdosták a zugpálinkát. Akkor most mi az igazság??? Józsipapa
Ezt én nem vitattam. Vagy azt értetted ki ebből a hozzászólásbál hogy talán tudatlanságom vitt rá arra, hogy leírjam ezt a pálinka címszó alatt szereplő pár mondatot, érzékeltetve, hogy mi mindenből főztek hajdanán ...Huhhh, le sem merem irni, hogy pálinkát, mer vagy három helyről is kapok a pofámra. Különben köszi a felvilágosítást Maradok tisztelettel Józsipapa
Józsipapa ne reménykedj, nem követtél el szinte semmit. A pálinka 99%-ban a benne lévő anyagtól opálos nem a hozzáadottól. Opálosodásra hajlamos akkor higíthatod nehéz vizzel akkor is opálos lesz, ha nem bármilyen csapvíz jó, házi használatra.
Én a kutyaközönséges csapvízet felforralom, hűtöm, üllepítem (ha megcsinálod látni fogod az alján, hogy mennyi ásványi anyag, vízkő vállik ki) és ezt használom higitásra. Soha nem volt a pálinkám opálos. Józsipapa
Szóval ez érdekes kérdés. Alább hitet tettem a technológia fölénye mellett - lévén mérnök. De tény és nem írtam az ellenkezőjét: hogy a tökéletes technológia mellett a legkiválóbb gyümölcsből lehet a legtökéletesebbet alkotni. Azon azért tapasztalat alapján röhög a májam - látsd Népszabi különszámában valamelyik vezérfőzde - okosságában, hogy kísérletezik az "almatörköly feldolgozásán" mert annak zamattartalmára esküszik. Hát! Pár éve hallottam egy vattacukrost a rádióban nyilatkozni, hogy 20 éve csinálja és egy adag kihozatalát a 20 év fáradtságával levitte a kezdeti 5 grammról 2-re, de már nekiállt fejleszteni a cukor nélküli vattacukor-gyártást.
Vissztérve az almapálinkára a következő a tapasztalatom: a kifinomult ízlésű pöpec fogyasztóknak jobban ízlik a konyakosabb és a durva mellékízektől mentesebb - rossz szándékkal "kiheréltnek" csúfolható ital pontosan úgy, mint egy testes törköllyel szemben egy konyak. A nadrágos és művelt, visszafogott életvitelű és ízlésű barátaimnak a bizonyos szabolcsi alma-versenyre készült (maszek kocsmai verseny) agyonnyüzsgött préselt lé ízlett, de a nép fiai barátaimnak akik kissé mosatlan és homályos pohárban is becsapják az anyagot a muslicás és tejsavas erjesztésű karcos erős pálinka ízlik. Soha nem dőlt el a verseny, nagyon sok dicsérője volt a másik verziónak, amitől egy csabai fesztiválon már 5 méterről elnézően mosolyognának - persze kóstolástól is kímélve a szakértőt.
Sokat járok Erdélybe - többek között a híres Oroszhegyre, ahol egy faluban van vagy 10 főző. A magyar kocsmai kommersz-pálinkától több körrel jobb, de bizony érezni minden pálinkájukon a fahordóban és nem légmentesen érlelt előélet következményeit: azt a pici savanykás büdösséget. Egy itt felnőtt vendéglátós barátomnak vihetek üvegkotyogós acéltartályban érlelt kimagozott apró-szemű tökéletes szilávából nagy gonddal főzöttet, amit utána még egy évig hordóban érlelek - úgyis kiröhögi hogy mi ez a szar, vigyek inkább egy marmonkanna oroszhegyit haza rendesen fogat mosni.
Konklúzió: tanácsomat aki kísérletező megofgadhatja és lehet hogy örömét leli, de biztos van aki a hagyományos full-darálós módit követi és elégedett lesz. Hát mondjuk van hangulata egy laza pár mázsa ledarálásának répa-darálón...
Az előpárlatot(1-1.5%)miért öntöd hozzá a második adag alszeszhez?Ez az első adag alszesz rossz,nem használható része,eldobandó.Ha meg hozzáteszed,a 1.5% a második tisztázásnál is igaz?
Más:tapasztalatom szerint tisztázásnál az éppen kifolyó anyagot mérve kb.55%-ig érdemes megtartani,az utána jövőtől már savanykás mellékízt kap a pálinka.
Nem tudtam elképzelni miért van az, hogy az "rossz" almának cukorfokolóval megmérem a cukorfokát, és 8-10 ref% körüli értékeket mérek. Ha megkostolom akkor meg kifordul a számból.
Nem próbáltam belőle levet készíteni, ment a szemétbe.
Az idén jobban odafigyelek és összegyűjtöm. Irány a prés és a levéből pálesz.
Én az édesapámmal jó pár 10 éve főzögetünk alma páleszt. Minden erjesztés másra sikeredik. Ua. minőséget még egyszer sem tudtuk eltalálni.
Egyik kicsit zamatosabb, amásiknak még alma íze sem volt.
ELSŐ főzés (a cefre főzése): teljesen jól csinálod, ilyenkor még nem is kell elvenni előpárlatot! A lejövő anyagot (ezt hívják alszesznek) addig engeded, amíg türelmed van hozzá! (Én akkor szoktam abbahagyni, amikor 10% alá megy, ilyenkor az egész alszesz kb. 28-32 %-os.) A lejövő alszeszt ezután 20-25%-osra kihigítod vízzel.
MÁSODIK főzés (az alszesz főzése):
-az elején nagyon kis lángon kell indítani, hogy éppen csak csöpögjön, mert különben nem tudod különválasztani az előpárlatot. Az előpárlat keserű, büdös, és egészségre ártalmas, ezért nem szabad beleönteni a pálinkába! Szaglással, ízleléssel lehet megállapítani, hogy honnantól jó az anyag, de az előpárlat nem szokott több lenni, mint az alszesz térfogatának 1-1,5%-a.
-a lejövő párlatot (amit középpárlatnak hívnak) ízlés szerint hagyod folydogálni (én 20-25%-os alkoholtartalomig szoktam engedni, de van, aki már 40-50%-nál átvált utópárlatra). Szóval, ha a úgy érzed, hogy a lejövő anyag már rontja a középpárlat minőségét, onnantól kezdve külön edénybe engeded a lejövőt. Ez lesz az utópárlat, amit az előpárlattal együtt hozzá önthetsz a következő adag alszeszhez. (Én az utópárlatot 10%-ig szoktam hagyni.)
A kész pálinkát vízzel kell higítani, hogy elérd a kívánt alkoholtartalmat. (Desztillált vízzel szokás, de a sima csapvíz is megteszi, ha nem lesz tőle opálos a pálinkád.)
Ajánlom még Sólyom Lajos: Pálinkafőzés című könyvét, valamint Snapszmester honlapját http://snapszmester.try.hu/
De mostmár kezdek össze kavarodni! Valaki le irná nekem igazából lépésröl-lépésre hogy is kell pálinkát főzni? És ha tudtok szak irodalmat azt is rjátok le cim,szerzö és esetleg, hogy hol lehet beszerezni. Elöre is kössz! Minden esetre leírom én ,hogy főzök talán könnyebb a hibát +találni. Ha feltettem a cefrét a gáztűzhely legkisseb égöjén forrásig maxi gázzal aztán leveszem pötyörgösre. Én nem veszek semmilyen féle előpárlatot (aztsem tudom mennyit kellene) hanem engedem a szeszt kb:30 fokig. Eztán ami összegyült felteszem tisztázni az elöbb leirtak szerint csak ilyenkor 50 fokig engedem a szeszt , ekkor kapok egy kb:65-70 fokos párlatot és ezt (tudom szentségtörés) vízzel 50 fokosra higitom. Nagyjából ennyi. Hol a hiba?
AZ 5557 lapot +néztem a rézelejével kapcsolatban KÖSSZ!
Elöre is kösssz mindenkinek! ha lehet az e-mailemre irjatok mert ritkán vagyok gép elött.
Én nem léalmából hanem 250 Ft/kg jonagoldból csináltam a cefrét. Nyilván sokan ezért most hülyének néznek, ezért is nem írtam meg eddig:-)
Node hamarosan kiderül, hogy igazuk van-e mert karácsony óta erjed egy újabb immár 70 Ft/kg vegyes léalmából készült cefrém a pincében. Ha ugyanolyan jó lesz mint a jonagold akkor tényleg pazarló és barom voltam, de ha nem éri el ugyanazt a minőséget akkor talán nem.
(azzal a verzióval pedig egyelőre nem számolok, hogy mi van akkor ha a kissé ütődött vegyes léalmából főzött manna leveri a csudaszép jonagold párlatát:-)
A pirosló város lehet akár Kecskemét is, mert a körgyűrűjén iszonyat mennyiségű csipke piroslik - esküszöm nem én dobtam el az előző főzés 20 millió magját! Nagyon örülök, ha rá tudtalak szedni a szedésre! Azt még nem is mondtam a múltkor, hogy szépen hordóztam egy jó évet a csipkét és belelógattam csipke-hús filtert is amitól mély-piros lett. Hát ma már másként csinálnám: egy rendes magyar kisüsti kerítés-szaggató legyen színtelen, főleg ha még jó is az íze. Úgy még nagyobb varázslatnak látszik a varázslat. Aki most belekóstol, az azt gondolja hogy a különleges vad erdei íze az logikus következménye a pirosságának - pedig fehéren is majd ugyanolyan. Baráti üdv rézkolléga, mármost a körmöd sem fagy le!
Na ne kapkodd el a véleménnyilvánítást kedves maci (én is a maci egy válfaja vagyok egyébként a cymo-val)! Szóval e kérdéstnek én jócskán utánajártam és annak strapás eredményét megosztottam Veletek. Biztos vagyok tehát a dolgomban, többször is megcsináltam az összehasonlító műveletet - egyébként építőmérnök vagyok, tehát ez a Barátok között helyett történik a főzicske. Szerintem lórugás szerű élményben lenne részed ha kipróbálod a rendkívül gané préselési műveletet. Ha jókedvűen csinálod, akkor berúgsz, ha utálattal akkor meg nagyon unalmas.
Ezt elkerülendő jártam az almasűrítmény után, ami technológiailag tapasztalataim szerint tökéletes, de a hibát is azonnal ismertetem: minden pálinkafőzés - a szakma szerint - úgy kezdődik mint a kőműveseknél az első 40 lecke: tégla pucolása. Itt az ideális gyümölcs válogatása és mosása, ami azonnal sérül, mert a léalma-üzem olyan mint a Hold felszíne: zöldessárga és szutykos. Az lenne jó ugye, ha mint a Mars lenne - márhogy piros. Szóval a léalma-üzembe a hullott, kukacos, földes és legfőképpen éretlen almát hordaj a jónép a szezon elején - akkor még biztos el lehet sütni ott, a haszon pedig aztán megindíthatja a normális szüret költségeit.
Mindemelett ezügyben a technológia leveri - álláspontom és tényleges tapasztalatom szerint - az almaminőséget. Magyarul: szar éretlen léalmából iparilag készült almalé finomságban és illatban is leveri a kiskerti gyönyörű és érett alma hisztimentes sima daráltan feldolgozottat.
És mégegy poén: az üzemben valami hidegen desztilálással (gondolom vákumban) kiszednek nemtom miért mégegy komponenst, amit íz-sűrítmények mondanak. Ebből 4 litert kellett volna belekeverni 80 kg sűrítménybe (ennek árát már nem tudom, többiről írtam korábban) - amit az ottani szaki legyintgetésére már és az idő szűkössége miatt nem vettem. Tehát ez még a jövő, valószínüleg ezt a 4 lityi színtelen természetes aroma-sűrítményt (ja tényleg így nevezték) a tisztázásba tenném bele, ha tényleg desztivel vonták ki, akkor az brutálisan átmehet a végpárlatba. Na ez is egy szép feladat, ha megcsináltam szólok róla. Csak emlékeztető: Érsekhalma, Hey-Ho br. 600 ft/kg amit 7-szeresre kell a normálhoz higítani. Az egyébként élesztőzés előtt tiszta iható és nagyon finom almalé.
Különben lehet, hogy az elméletem (illetve a Sólyom-könyvé) megdől ha más almafajt vizsgálnék, mert pl. az én almakészletem kesernyésebb héjú lehetett? Van olyan fajta, ami héja úgy ragad mint a pályázati miliárdok...
Beszéltél még egy régebbi cikkben a szeszkorrekcios táblázatról amit a tanfolyamon 5eFTért árulnak !HA tudsz olcsobban légyszi ird már meg!Hol mennyi?Nekem az is jo ha te elküldöd nekem !Privátra is irhatod!
Elnézést, hogy belekotyogok az beszélgetésetekbe. A pálesz törvényhez, és a nemzeti italokhoz lenne hozzászólásom. 2002 előtt az EU-sokat vitatkozott a pálinka szón. Ki milyen nevet használhat.
Beszúrok egy-két linket ha gondoljátok nézzétek meg.
Gyümölcspárlat
a) A gyümölcspárlat olyan szeszes ital,:
1) amelyet húsos, magozott vagy mag nélküli gyümölcs, vagy a gyümölcs
mustjának alkoholos erjesztésével és lepárlásával nyernek,
2) amelyet legfeljebb 86% (V/V)-os alkoholtartalomra párolnak úgy, hogy a
gyümölcsök aromája és íze megmarad a párlatban,
3) amelynek illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra
vonatkoztatva,
4) csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén a hidrogéncianid-tartalom
nem haladja meg a 10 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva,
b) A gyümölcspárlatok maximális metilalkohol-tartalma 1 000 g/hl abszolút
alkoholra vonatkoztatva.
A maximális metilalkohol-tartalom azonban a következő:
i) 1 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva a következő gyümölcsökből
nyert metil-alkohol esetén:
szilva (Prunus domestica L.),
mirabellszilva (Prunus domestica L. var syriaca),
szilva (quetsch) (Prunus domestica L.),
alma (Malus domestica Borkh.),
körte (Pyrus communis L.) a vilmoskörte kivételével (Pyruscommunis Williams),
málna (Rubus idaeus L.),
földiszeder (Rubus fruticosus L.);
ii) 1 350 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva a következő gyümölcsökből
nyert metil-alkohol esetén:
vilmoskörte (Pyrus communis Williams),
ribiszke és fekete ribiszke (Ribes species),
madárberkenye (Sorbus aucuparia),
fekete bodza (Sambucus nigra).
c) A gyümölcspárlatok minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.
d) A gyümölcspárlatok nem tartalmazhatnak mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt.
e) A gyümölcspárlatok előállítása során kizárólag a 88/388/EGK irányelv 1. cikke
(2) bekezdése b) pontjának i. alpontjában és 1. cikke (2) bekezdésének
c) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és aromakészítmények
használhatók fel
Cymo azon túl, hogy mindig hülyére röhögöm magam a beszólásaidon (lásd őz sztori) jelzem, hogy nem gondolnám az alma héját problémásnak.
Azt mondják, hogy azért az almát érdemes használni erősebben aromás és drága gyümölcsök (mint pl. a kökény) hígító-töltő anyagaként mert párlata nem annyira jellegzetes, inkább semleges ízű-illatú.
Ehhez képest életem első almapálinkájának olyan illata van ha kinyitom mintha én lennék a kukac az almában és az íze is összetéveszthetetlen almaíz, mellékízek nélkül. (Szívesen megmutatnám, hogy ne csak a levegőbe beszéljek de sajnos még nem tart itt a számítástechnika:-)
Pedig héjastól daráltam le, igaz a minőséget direkt hagytam a mennyiség rovására menni.
Igen, tegnap én is láttam az út mellett még bőven van, megálltam eszegetni. Szedd bátran, már a cerfének nagyon különleges finom illata lesz - első napokban isteni. És még egy tapasztalati tanács: tartsd mindenképpen 18-20 fok között a forrásban, nekem a módszerem az alábbi: két sörösládán a 200-as nylonhordó csajoktól einstandolt polifomokba tekerve, sörösládába pedig alulról fűt egy 40 W-os körte - jó piáért pénz nem számít... Plusz tetőt én lesúlyozom vagy 20 kilóval és - bevallom most új módszert próbálok és nem kevergetem a bundát, csak néha óvatosan megmérem hőmérővel. Ja, és kelet felé fordulva megnyalok egy félbevágott paradicsomot meg egy légy seggét - adózok Allahnak, ha már népe megajándékozott a desztilálás todományával.
Más.: nekem maradt kb. 20 liternyi kimosott csipke-magom. Kíváncsi lennék, hogy vajon ez 3-4 nap cefre-forrás után vajon még csíraképes mag lesz-e? Végülis a gyümölcsben is erjedő cefre veszi körül a sok apró magot + egy héj védi a levegőtől. Mit szóltok hozzá? Mert egy fogatlan tanyás nénike amikor bekéretőztem leszedni a trágyadomb melletti csipke-bokrait, akkor vigyorogva közölte hogy otthon eldugom föld alá a termést, akkor "győzze irtani fiacskám"!
Így hát éjszaka szétszórom a húszmillió magot a szomszédom félhektáros gondozatlan telkén, hátha lenyomja a 200 fajta termő parlagfüvet meg vadkendert...Amikor kijön kb. 5 év múlva először - mert nem gyakran odajáró magyar-gazda fajta - , addigra európai hírű csipkés génbankja lesz és nekem három Desztilátás felkérésem: előadást tartani a csipke-gének laboratóriumi fajta-tenyészetéről.
Tudom, hogy minden növényből lehet alkoholt előállítani aminek van bizonyos mennyiségű cukor vagy keményítőtartalma.
Ám az én hozzászólásom arról szólt, hogy sok mindenből lehet de nem mindenből érdemes. Az északi népek jobb híján erjesztenek krumpliból mert nincsenek gyümölcseik. Viszont én nem fogok kukoricával vacakolni amikor nagybátyámnak Szomolyán roskadoznak a fái a szomolyai fekete cseresznyétől.
1. Tavaly főztem almából. Sajnos az anyósom lenyúlta a gyümölcsöt, és 80%-ban csak a héja jutott nekem, amit egy kis cukorral "feljavítottam". Elég jó, fahéjas ízű szeszt nyertem.
Gondolkodtam sokáig, hogy idén veszek szőlőt, és azt erjesztem meg, nem a héját. közben rájöttem, hogy "a héjában van a vitamin". Egyszóval a nem túl nagy tapasztalatom szerint a héj nagyon fontos összetevő (ahogyan a mag is), én nem dobnám ki. De még tovább is mennék: sőt, miaz hogy! A héj és a mag a lényeg (kis túlzással).
2. Osztrák schnaps: én is hallottam, hogy sokkal gyümölcsösebb ízű, mint a miént. Egy régi hozzászólásomban már részletesen kifejtettem, hogy pl. az Agárdi pfőzde is ebbe az irányba megy. Szerintem ez egy másik iskola (pl. magíz teljes tiltása, illatosság, frissesség, stb.). Kezdek rájönni, hogy a pálinkatörvény el lett b*szva. Az ott szereplő kisüsti kategóriát kellett volna csak benne hagyni. Nekünk erre a lepárló oszloposdira nincs szükségünk. Értem, hogy a németek ezt szokták meg, és elsőre ez tűnik finomabbnak (a heroin is jónak tűnik elsőre), de igazi mélységet csak a másik irányban lehet elérni. De azért egyszer majd megkóstolok egy ilyet is, hátha megváltozik a véleményem. Mindenesetre szerintem ezt a két irány a jövőben meg kellene különböztetnünk valamilyen névvel.
Az igazi kérdés nem is biztos , hogy a minőség külömbség , bár az is nagyon lényeges, hanem az , hogy mért kell ezt a plussz vesződséget (préselés) bevállalni?
Az alma húsa az alkoholos erjedés során sem bomlik le teljesen még akkor sem ha pektinbontót használsz,ezért érdemes a levét kinyerni ha mód van rá,egyébként nagy a lekozmálás kockázata.
A többi gyümire és itt az általánosan használtakra gondolok ez nem igaz.
Nézd csak meg pl a szílva vagy a cseresznye kész cefréjét, csak sűrű pépet találsz az alján ha jó a cefre.
Itt jegyzem meg , hogy szerénységem az olyan gyümölcscefréből amiben veszélyes a mag (kajszibarack) ilyenkor szoktam egy egyszerű drótszitával kiszűrni a magokat.
Egyébként van egy tuti bevált modszerem a cefrézésnél szükséges feltárásra és keverésre!
Snapszmester ötlete volt az alapkoncepció , a festékkeverő, amit én félreértettem és nem a spirál alakú eszközre gondoltam , hanem a hajómotor csiga (propeller) formára amit megcsináltam KO lemezből és nagyon bevált . Ha valakit érdekel a dolog szívesen leírom hogyan lehet elkészíteni egyszerűen és gyorsan.
Egy kérdésem lenne hozzád,amint látom nagyobb tapasztalatod van a gyümölcslevekkel kapcsolatban.. Préselt almalevet hordok egy környékbeli üzemből 100%-os almalevet csinálnak,tehát a barnulás ellen védő kénen kívül tiszta almalé amit kapok.Rostosabb( és van rajta egy kis hab) mint ami a dobozokba kerül,Kihozatal kb annyi mint a darált almából.Viszont akik vásárolnak tőlem azt mondják hogy kevésbé gyümölcsös az íze és jobban hasonlít a borpárlathoz.Végülis tényleg almabort párolunk le.Van e ezzel kapcsolatban tapasztalatod?Úgy próbálom megoldani hogy a léhez darált almát adok és együtt cefrézem őket 1/3 arányban.Köszi előre is.
Erre a meggyes kérdésedre válaszolni fogok nyáron !Mert megcsinálom mind a hármat!Akkor azt mondod a csipkebogyo pálinka tuti buli?Mert járok mostanába egy város fele és több kilométeren kersztűl csak a pirosságot látod annyi csipke van lehet hogy rászánom magam és szedek!
"Ezt a megállapitást 1900-as évek elején tették eleink. Véleményem szerint a tudomány nem fejlődhetett annyira hogy ez nagyot változott volna."
Kedvse csalitos!
Ez a meghatározás ma már nem állja meg a helyét! És nem azért, mert a tudomány annyit fejlődött volna, hanem azért, mert a SZERZŐI JOGVÉDELEM fejlődött annyit.
A Révai-féle meghatározásban a 'pálinka' szót leginkább az 'égetett szesz' kifejezéssel lehetne manapság helyettesíteni. Régebben a magyarok minden olyan alkoholos italt pálinkának neveztek, amelyet lepárlással állítottak elő (akár gyümölcsből, akár gabonából, akár cukorcefréből készült). Ma - hivatalosan - csak a 100% gyümölcsből, cukor hozzáadása nélkül, Magyarországon (és Ausztria bizonyos területein), lepárlással előállított italt nevezhetik pálinkának.
De ugyanígy finomodott a Cognac, a Whisky a Grappa, a Tokaji aszú, vagy mondjuk a Gyulai kolbász névhasználata is. Régen akárki használhatta ezeket a neveket, ma (hivatalosan!) már csak az arra illetékesek.
Teljesen eggyetértek veled!Néha én se értem a többieket hogy miért akarnak minden mással foglalkozni mint a gyümölcsel!Szerintem ez azért van mert még tudtak csinálni igazán jo pálinkát!Mert tapasztalato szerint nehéz jo pálinkát csinálni nagyon sok dolog közrjátszik!Elsősorban a gyümölcs fajtája:mert körtéből is van 20 fajta nagyon nem mindegy melyikből főzől mert csinálhatod te bármien jol a cefrét meg a főzést is abbol ugyan nem lesz egy aromás körte illatú pálinka!Minden gyümölcsnek megvan a ugymond "domináns" fajtája ha ezekből csinálja a cefrét a paraszt akkor nem fog máshoz nyulni utána!
Almáról 6453-ban írtam részletesebbet. Ha annak ismeretében kérded a hibát akkor nem tudom mi a sima almadarálék hibája. Kesernyésebb, "hányósabb" az íze, a préselt almalé csengő ízű és nagyon kevéssé tolakodó illatú - ezért kisérleteztem ihatatlan erdei szarok cefre-keverésével. Én az almahéjra gyanakszom, mert kevertem más gyümölcsöt már hámozott és darált almával, az tökéletes volt.
A Sólyom-biblia azt írja, hogy az alma az egyetlen gyümölcs amely cefrézésekor a szilárd részt ki kell hagyni mert nem hiányzik az ízből = calvados. Innen jött nekem is az okosság.
Valaki ennek az okát kifejtheté, és általánosságban is érdekelne hogy van-e hasonló tapasztalata másnak - esetleg cáfolata!
TEHÁT KÉRDÉSEM: MEGGY - PRÉSELT MEGGYLÉ - vagy MEGGYTÖRKÖLY PÁLINKÁJA A JOBB-E? És ugyanezt még számos gyümölcsnél fel lehetne tenni.
Egyébként egy cimborám hajdanán valami egy IFA-nyi téesz-lopott export-szilvát hasonlóan ledarált anno és leerjesztve aztán lefőzte - az páratlanul finom. Nekem még van széfben két üveg - lehet hogy az eltelt 15 év miatt finom? A széf-kódot esetleg halálomkor kilehelem itt a fórumon a gps koordinátákkal. Szóval én folytatom a kisérletezést idén szilva és cigánymeggy lepréselésével és összehasonlító elemzésével. Talán megbuktatom Sólyom-úr verzióit mely számos állításáért hálás vagyokegyébként. Magam pedig még élő főzőmestert nem láttam, mindent mint a leghülyébb ember, úgy tanultam: saját káromon (és könyvből). Na nem igaz, mert a múlt héten egy faluszéli főzde előtt elcsaptam egy őzet, minekután bementem a főzdébe a jó hírrel. A fiúknak tehát még eggyel több okuk volt aznap az örömre, de nekem is juttattak 5 kiló húst és a kocsin kb. 5 forint kár volt csak. Egy jó főzőmester tehát ezermester: jöhet csontozás és belezés bátran, esetleg bypass-műtét vagy magozás. Én nem értek a húsiparhoz - lehet hogy belet adtak epével, mindenesetre finom volt és a cimboráim is dicsérték a pörköltjét...
Az az, madárberkenye, Sorbus aucuparia. Én a haveromék szőlőjében álló hatalmas háziberkenye-fát (sorbus domestica) kerülgetem már évek óta, remélem az idén már sikerem lesz és szerzek egy főzésre valót.
Ja a lényeget felejtettem el jó-jó pár éve hoztam ki ajándékba minőségi szatmári szilvát megkóstoltuk és mindenki dicsérte pár héttel később koccintottunk a főnökkel a 42fokos (árban nem csúcskategóriás) osztrák szilvával .. na azóta nem hozok pálinka kóstolót
Nagyon verjük a mellünket a Magyar pálinka jó minősége mellet, én most nem konyak- viszki-vodkával szeretném összehasonlítani (mindenki abból főz ami van) hanem az osztrák snapsszal. 1ébként nagyon mérges voltam ma mert semmit sem írtak az újságok Teller Edéről ma lenne 100 éves. Tehát az osztrák erősítő deflegmációs föltétet házilag nem tudnánk barkácsolni nagyon drága bonyolult stb a kihozatala sokkal kevesebb mint a pálinka kihozatala (itt ugyanis az elejét és a végét eldobják) akkor vajon vajon az osztrákok buták (szerintem igen ,de az most nem ehez a hozzászóláshoz kapcsolódik ;-))
Ja és még valami a madár epret ismeritek hasonló gyógyhatású mint a mi borzagunk csak a miénk jobb beltartalmú édesebb stb. Tehát ha itt valaki tenne cukrot a madáreper cefréjéhez(meg minden más cefréhez) nagyon megbüntetnék
Helló miriuta maci Egy kis adalék. Ez nem az én kreációm:
Pálinka: Erjesztett folyadékból desztillálás útján nyert folyadék, mely átlag 25-50% alkoholt tartalmaz. Főzéskor még ma is gyakran a legrégibb eljárásokat használják, hogy a megszokott ízt, mely bizonyos kozmás olajtól származik, megtartsák. Előállitásához bort, bortörkölyt, különféle édes gyümölcsök nedvét, különböző gabonaféleségeket, burgonyát, kukoricát stb. használnak. Nevezetesebb pálinkafélék: cognak (borból), rum (cukornád nedvéből), tody (pálmaborból), arac (rízsből) whisky (zabból), szilvórium (szilvából), törkölypálinka (szőllőtörkölyből), cseresznye-, málna-, körtepálinka; a ló, tehén, teve, és kecsketejből készülő araca, arsa, aziak, arki, chonto stb.; a különböző gabonaféleségekből készitett gabonapálinkák, um. rozs-, búza-, kukorica-, pálinkák. Ezek az emlitett alkatrészeken kívül különféle illó anyagokat, vagy más összetett étereket tartalmaznak, amelyek a különböző pálinkaféleségeknek sajátos zamatot kölcsönöznek. A legközönségesebb pálinkát burgonyából és cukormelaszból készítik. Ezekben az egészségre felette ártalmas amilalkohol is csaknem mindig előfordul.
Forrás: Révai nagy Lexikon pálinka c.szó alatt.
Ezt a megállapitást 1900-as évek elején tették eleink. Véleményem szerint a tudomány nem fejlődhetett annyira hogy ez nagyot változott volna. Józsipapa És igaz, hogy mindenki abból főz amilye van.
Ezek közül mindössze a konyaknak van köze a mi pálinkánkhoz. Elismerem a minőségét és ha majd elfogy az összes pálinkám iszom is.
A vodkát és a viszkit viszont olyan italnak tartom amit balsorsú népek azért küszködnek össze kukoricából és krumpliból mert nem terem náluk zamatos gyümölcs. Szűrik-érlelik, ütik-b.sszák, hogy a végén valami iható végeredményt kapjanak, míg nekünk elég a szép érett gyümölcsöt szakszerűen lecefréznünk és kifőznünk és kész a mennyei manna. Sokan cserélnének velünk, úgyhogy számomra érthetetlen ha valaki házilag vodkát vagy viszkit akar gyártani. Minek?
Cymo ez az utóbbi idők legkirályabb hozászólása volt mind stílusát mind a tartalmát tekintve! A hígításhoz használt almaléről tudnál egy keveset mesélni még? Hogyan készíted? A simán ledarált alma miért nem jó?
Igazad van. Nyilván a magas savtartalom miatt nem érezzük annyira a cukrot.
A wiszkihez és a konyakhoz még annyit: valószínűleg gyártanak belőlük iszonyú jó italokat is, amelyek akár a pálinkával is felveszik a versenyt, csak olyat mi még nem ittunk, mert számunkra megfizethetetlenek. Az biztos, hogy ár/érték arányban a pálinka a leggazdaságosabb ital, mert jó pálinkát akár 6-7 ezer Ft/liter áron is lehet már kapni (arról nem is beszélek, ha magunknak főzzük!), jó konyakot-wiszkit viszont ennek minimum 3-szorosáért.
A krumpli sem édes, mégis szesz alapanyag volt, holott csak keményitő volt benn. A Somogyi homokhátságra szeszipar települt a burgonya feldolgozására, majd az 1960-es évekig. Keményitőfeltárás, malátázás, erjesztés, lepárlás. Még ma is megvannak az épületek (már amit még nem hordtak szét) Lábod, Görgeteg, Csokonyavisonta, Nagykorpád, Mike környékén. A szeszipar ezt dolgozta fel. Az államnak hatalmas adóbevételt hozott, és ezért a kisújját nem nyújtotta ki. A vitézkertemben nekem is van két bokor egres (köszméte, piszke) magas törzsön. Szépen terem, igénytelen, finom kompótot lehet belőle készíteni, más lekvárhoz meg sűritőnek nagyon jó. Magas a pektintartalma. Józsipapa Ui. Az oltványok Debrecen környékéről szármoznak.
Azért az gondolhatod,hogy 12000ft/l-ért nem kutyulmány cognakot adnak. Én az egyik karomat feltétlenül odaadnám,ha olyan nedűt tudnék csinálni. Mephisto ha olvasod kérlek jelentkezz. :)
"a rendszert azért terveztem igy mivel kis mennyiséget csinálok ne legyen réz veszteség (rézeleje)"
Többször volt már róla szó, úgyhogy nem írnám most le részletesen, de az ELŐPÁRLATOT (amit sokan a rézelejével azonosítanak) akkor is KÜLÖN KELL VÁLASZTANI a pálinkától, ha NEM RÉZBŐL VAN A RENDSZERED! Távol álljon tőlem, hogy magamat reklámozzam, de egyszer az (5557) számú hozzászólásban megpróbáltam összefoglalni az erre vonatkozó ismereteimet, ha esetleg érdekel.
SNAPSZMESTER,COMAD Köszönöm a tanácsotokat a réz csöre már én is gondoltam és valószinü meg is próbálom ha lesz rá lehetöségem és a kuktát is szándékozom lecserélni, bár a rendszert azért terveztem igy mivel kis mennyiséget csinálok ne legyen réz veszteség (rézeleje). A hűtö és az edény csiszolatos és én is beszúrok egy fogpiszkálot, hogy a nyomáskieggyenlités meg legyen különben szétnyomná a rendszert. Az a bajom még amit a multkor nem írtam le, hogy főzés közben az emlitett fogpiszkáló mellet olyan csodálatos aroma és illat jön ,hogy szinte bele lehet harapni a gyümülcsbe, de ez a pálinkában már csak töredéknyi szinten van benne. Hogyan lehetne ezt az értékes anyagot vissza fogni a fözetbe? És nekem miért nem marad kellő mennyiségben a pálinkában? Még kérdeznék A pálinka minösitésével kapcsolatban. Azt mondják a jó pálinka sokáig gyöngyözik, na az enyém nem. Mitöl ez a gyöngyözös dolog, hogy müködik? Talán a rendszerrel van baj (tulságosan primitiv)? Köszönöm mindenki tanácsát elöre is!
Ötlet! Lehet ,hogy nem mondok újdonságot de nekem nagyon jól sikerült aki gondolja próbálja ki nem fogja +bánni. Szöllő cefréhez (bogyózott) 5liter/marok v. kevesebb örölt boróka bogyót kell keverni a cefrét igy kiforrni hagyni. Isteni jó "boróka pálinka" lesz. Nekem be jött!
Egrespálinka??? Nem hangzik rosszul! A savtartalommal biztos nincs baj, viszont egy kis cukor nem ártana bele. Az a baj, hogy a piszke (egres) tipikusan olyan gyümölcs, amiből maximum nagypapa hobbitelkén lehet még föllelni néhány bokorral. Szóval nekem a mennyiséggel lenne problémám, ha ilyet akarnék csinálni. Vagy esetleg termesztik valahol ültetvényben is?
Görgényi fekete-áfonya: helyben vettem sok útmenti szedőtől (400 ft/kg ha jól emlékszem) augusztus 20-a körül és persze muszály volt helyi cukorral lefendi mert gyorsan erjedni kezd. Kicsit még kint átfőztem egy nagy bográcsban - kis jóindulattal pasztőrözésnek titulálhatnám. Aztán itthon cefréztem csipkéhez hasonlóan a viszonylag nem tolakodó ízű préselt almlével kb. fele-fele. Nincs kártevő magja, a művelet nem bonyolult, csak annyi hogy akinek köze van hozzá az néger lesz egy hétre. Ennek a pálinkának nem változott drasztikusan az íze néhány év alatt - mint a csipkének, csak simán öregszik és különleges kesernyés-finom. Aztán a poén hogy következő évben az erdélyi barátom - aki évente csinál pár száz liter áfonyalikőrt a megkóstolás után nem finomkodott: ebből a "fékolajból" ne hozzak máskor, esetleg kertkaput mázolni. Hát ennyi köze van az áfolya pálinkájának az agyoncukrozott gyári finomszeszbe dobált néhány marék szemtől megfeketedő és idegenforgalmi mannaként fogyasztott erdélyi áfonya-likőrhöz.
Boróka-ügyben még csak kapu előtt ácsingózok és élevezettel olvastam itt az okosságokat és tapasztalatokat.
Az jóval bonyolultabb műfaj - ezt már látom és még nem mertem nekiállni.
ÖSSZEHASONLÍTÓ ALMAKÍSÉRLET: Két különböző évben direkt kísérleteztem almával. Először szabolcsival (az utazott 450 km-t), majd hazai bácskaival. Előbbi sajnos korábbi szedésű volt, a bácskai jó későn-szedett dér-csípte piros apró jonatán, mégis a szabolcsi lett a finomabb. Kb 400 kiló ledarálása után sima szőlőprésben brutál-tekeréssel is csak kb. 70-80 litert adott mindkettő. A törlöly nagyját elajándékoztam, tehát három flakon maradt az űrállomáson: az almabor-jelölt, az almatörköly (fűrészpornak is jó) és a kontroll: préseletlen ledarált alma. Volt egy negyedik: a szabolcsi haverom esküdözött hogy nagyapja októberben "lefedetlenül cefrézett és attól olyan jó" Hát ez istentelen ecetes-büdös-muslicás lett, de van aki ezt szereti, mert ez emlékezteti fiatalkori otthoni szar italaira - szerintem ihatatlan! Az eredmény mindkétszer: minden megkóstoló szerint - akár ínyec, akár piás - egyértelműen a Sólyom-könyvet igazolandó a préselt almalé a legízesebb és legfinomabb. Az almatörköly kesernyés szar lett - a sváb guggolós-borot kínálgató szomszéddal itatom fel. Almapálinka ágyasítása sem vált nekem be, túlédes és kevés íz - lehet hogy rossz fajtát aszaltam.
Csak mellékes infó a köznek: Érsekhalmán a Hey-Ho üzemben egész évben kapni 500+áfáért /kg préselt és besűrített almalevet ami 7-ed részre van instantálva tartósító nélkül. Olyan mint a méz. Ebből is jó az eredmény és szarakodás nyema, pontosan felét adja 50 fokos páleszben. Azért ennek is állni kell egy-két hónapot.
-Csehek, háromszori lepárlás: szerintem ők vodkát készíthetnek. Azt vagy 6szor kell lepárolni, hogy iható legyen. Persze iparilag oszlopon csinálják. Egyszer látott egy barátom a Spektrumon vodkakészítésről filmet: 98%-ra párolták, majd faszénen szűrték (hogy véletlenül se legyen benne semmilyen íz. :-) ). A pálinkát kétszer kell és punktum. (Hallottam olyat, hogy bizonyos főzeteket, pl. bodza, meg még valami 3x, mert így lesz jó, de ezt egy ismerősöm ismerőse hallotta a buszon, olyantól, aki a Népszabadságban olvasta ... :-))
Konyak:
1. Mi csináljunk csak finom pálinkát, ezeket meg hagyjuk meg másoknak (ezt már 20-szor írom)
2. A konyak a páleszhoz képest kutyulmány, ízesítik minden sz*rral. Pl. olvastam a méregdrága viszkikről (12000 Ft/üveg), hogy portóis hordókban "érlelik" = ízesítik.
3. A pálinka is lehet sima, nem kell 22 évig érlelni, csak 2-ig, csak érteni kell az elkészítéséhez.
Csipke:
Nagyon örülök, több kísérletet, meg beszámolót kíván a hon!
Kukorica:
Pischl könyben benne van. A lényege: csíráztatás, szárítás (teljesen), dara, vízezés, erjesztés, főzés. 60%-os kihozatal!
Feketemálna:
Ezt az elnevezést még nem hallottam a szederre ;-), de megjegyzem. Tudjátok-e, mi az a piszke??
A konyak: http://www.gourmandnet.hu/barpult/site.php?tpl=product&id=168 rövidebben brandy címszó alatt: http://legjobbpalinka.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=17&Itemid=36&limit=1&limitstart=1 illetve itt még van alul a mazsolapárlat, azaz a raisin brandy.
A nagyon sikerült cseresznyém mellett megkóstoltam az ugyanabban az időben, ugyanolyan módszerrel készült cseresznyepáleszomat. És nem lett olyan jó. Már régóta sejtem az egyik lefőbb tételt, de most még egy bizonyosságot gyűjtöttem be: a gyümölcs FAJTÁJA számít! Ennek a kikísérletezésére fogom ezután a legtöbb időt fordítani. Pl. a nevezett esetben a fekete cseresznye a nyerő, a sima egyszerűvel (nem germersdorfi) szemben.
Almából is a szagos, ízes, fajtákat fogom választani, mert hiába gondoztam a nyári almámat nagyon gondosan, mégsem lett olyan az íze.
"Mitől lesz konyak a borpárlatból, hacsak nem attól, hogy évekig áll tölgyfahordóban?"
Konyak (vagyis Cognac) attól lesz a borpárlatból, hogy
1. nagyon szigorú előírások betartásával készül (meghatározott szőlőfajták megfelelő arányú keverékéből, meghatározott lepárlási módszer, meghatározott anyagú és méretű hordóban történő érlelés...)
2. Franciaországnak bizonyos területén állítják elő (most nincs nálam az a könyv, amelyben benne van, hogy melyik települések közelében, de Cognac biztosan benne van!)
Szóval, hiába is tartod be az összes előírást, itt Magyarországon maximum BRANDY-t tudsz előállítani.
Hogy is van a meghatározás? Minden Cognac Brandy, de nem minden Brandy Cognac. Asszem.
Szerinted a csehek miből főznek? Szerintem a gyümi cefrét sehol nem főzik 3szor. Ha mégis vagy veszel el belőle és van veszteség, vagy nem de akkor csak a szeszfok emelkedik.
Teljesen igazad van.Nagyon jó alapanyagból sem lehet túl jó konyakot csinálni.Az un.cukorcefrés borokból szinte jobb végtermék van.Ipari karamellt raknak bele szite fekete és sűrű anyag ettől kapja a szép tükrös barna szint.Nem a hordóban való tartáskor mint eredetileg... A Pischl könyvben nincs túl sok a borókáról csak annyi hogy az alszeszben kell áztatni folyamatosan nagyon finom és nem lehet kapni tiszta borókából készült pálinkát.Ha valakinek van tapasztalata azt nagyon szívesen vennénk... Almaléről már írtam.Préselt almalevet vásárolok akkor drágább ha raknak bele áfonyavelőt.Kb annyit ad mint a darált étkezési alma csak könnyebb vele bánni minden tekintetben.Az íze a borpárlathoz hasonlít,természetesen alma ízű-végül is almaborpárlat.
Szeretném tőletek megkérdezni, van-e értélme a szesz harmadik főzésének? Egypár cseh oldalon olvastam róla, azok esküsznek rá, hogy úgy lesz a szesz tökéletesen sima. Snapszmester, Comad, Sasabá - mit szóltok hozzá? Ha pedig azt mondjátok van értelme, akkor hogy kell az egyszer tisztázott szeszt higítani? Az alszeszt 20-25 százalékosra, ezt ugyanúgy? Nincs így túl nagy veszteség? Köszi.
Hiánypótló a hozzászólásod, örülök neki, írjál még! Például arról, hogy milyen almaléről van szó, ezt te préseled, vagy készen lehet szerezni. Meg arról is, hogy milyen összehasonlító alma kísérleteid voltak, meg, hogy mi volt a görgényi áfonyával. Borókával volt-e kísérleted? A Pischl könyv kb. úgy ajánlja a boróka elkészítését ahogyan te a csipkét csinálod. Nekem volt egy nem túl sikeres boróka kísérletem nemrég, lehet, hogy ha félreteszem egy két évre a kátrányszagú borókapálinkát az is megjavul magától mint neked a csipkepálinka?
Bort vagy borseprőt párolsz ? Nem mindegy ! A túl kezelt boroknak a seprőjében sok vegyszermaradék lehet ami a lepárlásnál visszaüthet .(antioxidánsok, tükrösítők).
A konyakról csak annyit, hogy nem csak a hordós érleléstől lessz konyak , hanem a gyártók saját receptjük szerinti cukorfajtából készített karamell adagolásától és a hordós érleléstől ahol kihasználják a fában lévő jótékony csersavak segítségét is.
Az üveg edény-hűtő csiszolatos illeszkedésü? Van másik nyilás az edényen. Ha nincs három fogpiszkálóval csinálj egy kis hézagot. Nem tudom használ-e, de igy kell. Az üledékről: nem lehet benne, ha mégis rosszul csinálsz valamit. Pl. áthabzás a főzésnél és finomításnál is.
Muszáj megosztanom, egy nem kifejezetten pálinka élményemet veletek. Múltkor kóstoltam Claude Chatelier XO-t(min. 22 éves érlelésű a legifjabb rész magyar cimke szerint 6000 ft fél liter a Tescóban.) Még soha nem főztem,érleltem,de szerintem a trükk abban van,hogy ezek mind keverékek lehetnek. A sokat érlelt párlatból jócskán illanhat el alkohol,amit aztán kipótolhatnak,hogy 40% alkoholfok meglegyen.Szvsz nem minden része ilyen brutál öreg. Bár összintén szólfa fogalmam sincs,hogy mitől van az,hogy alkoholíz-érzet szinte minimális a "költeményben". Olyan harmonikus ize van,mintha nem is "égetett szesz" lenne. Semmilyen kaparás,torokirritáció,stb. Az üvege pedig olyan gyönyörű,hogy valami csuda.
Ne hanyagoljátok el az előttem nem sokkal kérdező sorstársunkat, aki azt a klassz képet is feltette, de azért nekem is segítsetek.
Ma túlestem életem nem első finomításán, de nem vagyok elégedett.
Majdnem ugyanolyan lett, mint máskor mások szerkezetén, bár az olaj leválasztás nagyon szépen bejött. De sajnos kb. 70 fokos töménységig jött belőle a jóízű anyag, utána már nem az. Gondolom, ez a bor hibája (valakire rá kell fogni, a nyuszit meg nem bántom, bár...) de ha már ez a helyzet, mit lehet tenni? Jó, ami jóízű, azt tudom higítani, bár sajnálom, a rosszat meg lehet aromásítani, gyanítom, hogy az ouzo se véletlenül született, de Isten ments, hogy azzal a finom itallal mentegessem a saját tahóságomat. De úgy általában kérdezem, hogy aki borpárlattal, meg seprőpálinkával foglalkozik, milyen tapasztalatai vannak. Én szinte csak azért kezdtem bele, mert az uniós szabályok szerint kötelező a seprő lepárlása (jó, persze nekem annyi borom nincs, hogy érvényes legyen rám, meg azt az Unio ugye nem szabályozza, hogy ez most otthon történjen, vagy "hivatásos" főzdében - amiből ugye nálunk egyértelműen tőkét kovácsolnak a "nagyok"). De ha már belekezdtem, szeretnék valami jót hátrahagyni az utókornak.
Vagyis: ha már valaki bort lepárol, hogyan tudja kinyerni belőle a legfinomabb ízeket. Mitől lesz konyak a borpárlatból, hacsak nem attól, hogy évekig áll tölgyfahordóban? Ha ez a megoldás, vállalom, de egyszerűen nem tudok higítás nélkül 60 fok alá menni. Vagy hagyjam kijönni a "teljes" anyagot finomításkor, aztán majd megérik? Az alszesz szigorúan 25 fokos volt. A mennyisége (kb. 7 dcl víz hozzáadása után) két és fél liter. Ebből a rézeleje és előpárlat után (kb. 1 dcl) keletkezett 6 és fél deci 70 fokos ízes anyag, és négy deci fazékízű, ez 45 fokos volt. A többit kiöntöttem. Akárhogy számolom, ebből nem lenne 1 l 42 fokos józíű konyak (jó-jó, de még borpárlat se).
Tudom, pofátlanság visszaélni a tudásotokkal, de ha van valami tanács, kioktatás, lehülyézés, bármi, nagyon hálás lennék. Mert különben kárbavész a bor, amit sajnálnék.
A főzetnek a cefrézéstől kezdve rengeteg baja lehet, de amit rögtön megmondhatok: 1.: Alumíniumot használni nem szabad! A qktád úgy látom az. 2.: A cucc legalább egy részének vörösrézből kell készülnie a katalizáló hatása miatt. Legalább a páracsövet a qktától hűtőig abból kellene megoldanod.
Nagy örömmel vettem tudomást erröl az oldalról. Csak röviden mert kevés az idöm. Mi baja lehet a főzetemnek? Mert nem olyan az illata mint a főzdeié, mondjuk nem is rossz csak hát' az ember törekszik a tökéletességre. Úgy fözöm, hogy forrásig a gáztüzhely kiségöjén maxi gázzal utána leveszem pötyörgösre, az alszeszt kb.30 fokig engedem a tisztázás 50-ig. De igy is bezavarosodik ami aztán leülepszik, a pálesz pedig ha kis mennyiség áll belöle sokáig szabadon akkor az aromák illanása után főtt cefre szagú (lehet mert még nyers , nem tom'). Ime a berendezés.
A harmatpont stimmel a hármaspontig lefele, de az attól hármaspont, hogy csak azon a hőfokon ( ha nagy leszek, megkeresem, majdnem 0 C-fok) van egyszerre jelen a víz 3 halmazállapota, a jég, víz, gőz. Mivel ez valamiért speciális, ide hitelesítik a hőmérőket. ( Na, megnéztem, ez 20x pontosabban állítható be, mint a fagyáspont. Ahogy itt nézem, 0.01 Celsius. Ezért kár volt küzdeni...:}})
Szóval az itt szokásos hőfokokon harmatpont lesz az....}}}
Tudtam, hogy rossz szakmát válsztottam! (Mármint amiből élek, de nem volt szándékos.) Borzasztóan irigyellek, meg a többieket is, akik ilyeneket tudnak, de már 6 évvel ezelőtt is elriasztott a képzés költsége.
Viszont Tőletek elképesztően sokat lehet tanulni. Az, amit az utolsó mondatban írtál, nagyon megnyugtat.
Én csak a hideg vízbe eresztett, majd hűtős változatot próbáltam, aztán lefejtettem az "alját", vagyis a szeszt, és utána még szalvétán átcsurgattam. De nem nem voltam megijedve, szerintem nagyon szép lesz, de erről majd csak holnap tudok biztosat.
Sajnos azt nem ígérem, hogy bárkit megkínálhatok vele, pedig ha sikerül megtenném, de kevés ez... A vejemnek akarok küldeni főleg, aki nagyon messze él, a műszeszek országában. Na de az idő nekem dolgozik. (Persze azért pénzt nem csinál, ahhoz nincs esze, de nekem sincs sok.)
OK! párolgo helyett forró. hármaspontjáig helyett esetleg harmatpont?:-) Kozmaolaj: a dobozos - csöves módszert valaki kipróbálta? Az alszesz lehet opálos akár 15-20 C°-on is.
Zseniális ez a kozmaolaj leválasztás! Én az egyszerűbb kivitellel próbálkoztam most, és megdöbbentem, hogy kábé négy deci folyadék (több mint fele víz volt) tetején majdnem két centis réteg úszkált.
Sajnos még nem vagyok benne teljesen gyakorlott (először csinálom) így aztán a lefejtés után maradt anyag is kicsit opálos, de lehet, hogy túlhűtöttem, mert már kezdett az alja fagyni.
Ajaj! Elnézést, Uraim, nem akartam vihart kavarni egy fazék vízben. A hőmérőm elég gagyi, tehát nem kell komolyan venni az eredményt. Én alapvetően azért ijedtem meg, mert hirtelen nem értettem, mit iszunk? Jó, én vizet elég ritkán, de akkor is.
Hol laksz a himaláján, nem még az is kevés. A Celsius rendszerü fokolókat jeges vízzel és forró vízzel hitelesítik. A 2érték közötti részt elosszák 100 részre és kész a hőmérő. Tehát a forrásban lévő víz 100 C°-os. A víznek nincs alacsonyabb hőfokon párolgó komponense.
Az üst tetején van egy 55 cm-es, függőleges cső, annak a tetején. De akkor se értem, mi az, ami 50-80 fokon nem csöpög vissza, hanem belemegy a hűtőbe, és desztillálódik.
Pedig az igazság odaát van :-) Egyébként meg javaslom, hogy ha bizonytalan vagy benne, hogy egyről beszéltek-e, használd a a latin nevet is, épp ezért van. Legfeljebb keresgél egy kicsit.
Kérdésem van. Kísérleti okokból vizet párolok (ez nem vicc). Az első 5 cl anyag (direkt nem fél decit írok), kissé zöldes, gondolom, ez a rézeleje. Na de ez a lötty 50 Celsius fokon keletkezett! És aztán még vagy 1 l folyadék jött ki a cső végén, pedig a hőmérséklet nem ment 80 C fölé. Mi van a vízben?! Én azt hittem, 100 C-on forr. Vajon akkor egy igazi anyagból, aminek ugye jelentős része nem víz, mi jön ki? Pontosabban: ha valaki(!) gyümölcs cefrét párol le, az 50-80 fokon érkező anyagban mennyi a "hamis víz"? Mert a csapvízben elég jelentős. Nem értem.
Üdv egy korábbi olvasótól új hozzászólótól, sokat tanultam innen mindamellett hogy régi bűnöző volnék. E tisztelekör után megkísérelnék hozzátenni a tárgyhoz CSIPKEBOGYÓ (és kökény) témában utánanéztem és komoly infókat nem találtam. Pár éve szedtem 30 kiló csipkét és hagyományosan darálva élesztőzve erjesztve lefőztem, ihatatlan kesernyés eredménye volt sikertelennek könyveltem. 2004-2005 fordulóján aztán családom megint kivezényeltem az erdőbe és szedegettünk megint 30-40 kilót és almalével keverten erjesztettem kb. fele-fele. Almalére egy többéves kísérlet után esett a választásom, sokat kísérleteztem ugyanis alma különböző feldolgozásával és azok hasonlítgatásával erről szerzett tapasztalataim majd később ha valakit érdekel. A csipke nagyon erős ízvilága miatt fontos szerintem higítani és erre a préselt almalé a legalkalmasabb, tiszta és nem tolakodó aromája miatt, ami ráadásul szerintem klappol a csipkéhez (de ugyanerre jutottam kökénnyel is). Akkor jöjjön a krimi: első fözéssel nem volt baj mennyiségekre nem emlékszem, csak arra hogy kb. 4-5 lityi lett az eredmény de a 25 fokos alszesz-szabályt stb. betartottam. A tisztázáskor az első literek félliterenként vagy tán kevesebb poharakba sorozatoztam, szóval a második liternél csapadékos törött fényű szörnyűség lett (persze rézeleje szemétbe került). Leállítottam a Mir-űrállomást és kisavaztam a hűtőt és visszaöntöttem kezdvén elölről mostmár eszkábált olajszűrővel. Előbb nyámmogva kóstolgattuk, majd némi része elajándékozgatása után persze csak a nimbusza volt jó, mint ténylegesen az íze végül a mradék félliteres üvegekben ledugózva állítva landolt a pincében. Ma harmadik éves és a legkülönlegesebb ízű és zamatú pálinkám, amit feleségem (!) tiltott meg másnak kínálni így idén új lendületet vett a csipke-szezon: HEPPIEND. Akkor néhány adat okulásul más vállalkozónak: a csipkét madarakkal versenyfutva szedendő, az első fagyok használnak, de sok fajtája van és különbőző időben érnek. A versenyfutás az első hó leesésétől számított kb. 2 hét múlva indul, de a kényelmes szedési magasságban az őzek is lelegelik Szóval tapasztalatom szerint karácsonykor kell kezdeni szedni és mára már nagyon végefelé jár a szezon. Érdekes dolog, hogy a decemberben szedett kőkemény és látszólag semmilyen cukortartalommal bíró bogyó 15 fokos pincében pár nap alatt beérik és leves ízletes viszonylag nagy cukortartalmú bogyó lesz a szakirodalommal ellentétben, ezt arra alapozom hogy egyáltalán nem indul be magától mint minden más gyümölcs. De a biológiához egyébiránt hegedűművész vagyok. Csak sejtésem hogy a keményítő alakult át Persze a január elején szedett idén jó volt hozzá az idő bogyó már jó lédús és érett. Ebből szedni igazi nagy büntetés, én 90-100 kilót szedtem összesen úgy, hogyha láttam az út mellett egy bokrot jártomban, akkor lecsikorogtam. Kb. 2-3 óra egy 10 kg-os vödör egy embernek. Pár napja ledaráltam kicsit átállítgatott paraszti szőlődarálón almalével dúsítva (fele-fele ismét), különben összeragaszt minden acélszerszámot és darálót kb. mint a műgyanta. Fajélesztő-tápsó-kis savval polifómba bugyoláltam az egész 200 litert - így tartható az optimális 20 fok feletti állapot. Három nappal később aztán átszűrtem az egész fenekét, mert a festékkeverős biztatás után a magok (sok apró) leült a fenekére. Azt szépen kimostam spórolásból erjesztés folyt. Persze előbb bezártam a szuterén összes ajtaját meggyőződve hogy egyedül vagyok és fél órát magot zabáltam-rágogattam hogy milyen bajt okoz ha bennemarad nyilván féltem a szaros 40 órás munkámat ennek megfelelően rajtrakészen tartom a cájgot a szuterénben - amikor eljött a perc, akkor azonnal gyújtom a gyufát.
Zárásul a kökényről annyit, hogy minden egyezik szinte a csipkével, csak annak a magja kesernyés mint a cigánymeggyé. Jó volna elválasztani a nagyját, de sokkal nagyobb a gyümölcslé kötése a maghoz. Ennek ellenére a kesernyés eremény még finom ott is az almalé-higítás nekem bevált, baráti körben valami menő cég termékét korrekt számozott poharas kóstolással egyértelműen levertem. Mondjuk szép a Népszabi könyve, csak én is kötve hiszem hogy többezer liternél annyit dédelgetnék Olvastam itt a fórumon a hűtőgépes kökény-érlelést, ki fogom próbálni. Csak nem idén, mert annak is már vége így januárra, mivel hamar jött a hó és leették a madarak.
Ha érdekes a témám, be tudok számolni Görgényi-havasokban szedett fekete-áfonyáról is - szemben az áfonya-likőrrel, hát mitagadás egészen más ízű az igazi pálesz.
Bocs fijjug, most látom hogy hosszabban írtam mint a kétkötetes Kőszívű ember fiai
"mindenki a saját vidékén megszokott , az anyjától , apjától tanult néven emlegeti ezeket a gyümölcsöket nagyon helyesen"
Ebben igazad van. Otthon mindenki úgy nevezi az adott gyümölcsöt, ahogyan megszokta. De ez egy szakmai topik (bár ezzel a szakmabeliek biztos vitatkoznának), és fontos, hogy mindenki számára egyértelmű és pontos legyen, hogy miről is beszélünk éppen. Ezért értek egyet Levélíró kollégával abban, hogy itt, Pálinkafőzés fórumon lehetőleg a hivatalos elnevezést használjuk!
(Hasonló célból javasoltam korábban a 'rézeleje' és az 'előpárlat' kifejezések megkülönböztetését, mert abból is egy csomó félreértés van.)
Az ottani előadók saját szellemi termékéről van szó , ezért nem szívesen tenném közkinccsé , gondolom megérted!
Off.......
A szeder-kontra eper ill. szamóca kérdésen rágódóknak jegyzem meg , hogy ez a topik túlnyúlik még kis országunk határain is (már a jelenlegire gondolva) így parttalan a vita ,hiszen mindenki a saját vidékén megszokott , az anyjától , apjától tanult néven emlegeti ezeket a gyümölcsöket nagyon helyesen.
Eddigi szakmai pályafutásom csúcsát söpörtem be tegnap este. Meghívtak kedves ismerősöket, akiket megkínáltam az eddigi legjobb cseresznyepáleszommal, ami már állt kb. fél évet.
Szerénységem tiltja, hogy idemásoljam a véleményeket :-).
Megkérdezi valaki:
-És ezt mivel ízesítetted? (Az illető is szokott készíteni pálinkákat)
-Cseresznyével.
-Mennyi ideig kellett benne áztatni a szeszben?
-0 napig. Az ízesítés a cefrében található és cseresznyének hívják.
Arcok leszakadva. Az enyémet kivéve.
Egyébként bizonyos főzési fogásokat ennek a párlatnak a készítésekor még nem ismertem, de azóta megtanultam (olvasás+kísérletezés), szóval a jövő évi ennél kicsit jobb lesz.
Az eper-szeder kérdés nagyon szíven ütött. Ismerek egy helyet, amit hivatalosan Epreskertnek neveznek, és én azt hittem, szederfák vannak benne. Na de nem ez a baj, hanem mindig arról ábrándoztam, hogy össze kéne szedni az utcára lógó ágakról a termést, mert így csak a galambok rúgnak be tőle, amikor a trutyivá vált nedűben topognak. Ám ennek van egy vicces (és több áthághatatlan) akadálya: a területtel szembern van a VPOP székház, nehogy már megkérdezzék, mire gyűjtöm a bogyót.
Bár már sokszor megtettük, most újra összefoglalom:
(hivatalos elnevezések):
1. a földön termő piros, ízes gyümölcs: szamóca
2. fán termő, fekete, fehér színekben pompázó gyümölcs: eper
3 .tüskés bokron termő növény (málnaszerű): szeder.
1. Népneve: földieper. Bármilyen mezőgazdasági szakkönyvet veszel, csak mint szamóca hivatkoznak rá, tehát ez a hivatalos neve. A népnyelv csak az erőben termő szamócát nevezi annak, pedig ez ugyanaz a faj.
2. Egyes helyeken szeder, de sok helyen ezt a hivatalos megnevezéssel megegyezően epernek hívják. Én a faeper megnevezést használom, hogy egyértelműsítsem, hogy miről van szó.
3. Szerintem ennek nincs népnyelvi neve, legfeljebb nem ismerik.
Mivel többen is érdeklődtök , megpróbálok teljeskörű felvilágosítást adni a tanfolyamról.(majd jutalékot kérek a szesziparisoktól)
A legfontosabbal kezdem: Bp. IX . Tompa u. 17/b alatt érdeklődhettek
Vitéz Tamásnál. 20/539-1286
A tanfolyam felépítése:
1 nap váll.ismeretek
5 nap szakmai elmélet
3 nap szakmai gyakorlat
4 nap jövedéki elmélet
2 nap jövedéki gyakorlat
1 nap vizsga
Amikor én végeztem a díja 140.000.- ft.volt amit lehetett 2 részletben fizetni.
A vizsgadíj további 16.000.-ft. és a szeszátszámítási táblázat ami 5vagy 6.000.-ft
ami nem kötelező megvenni , de kell a tanfolyamhoz is és a vizsgán is.
Azért nem tudom a pontos árát mert én nem tőlük vettem hanem más forrásból lényegesen olcsóbban (fél áron) ha valakinek kell azt hiszem meg tudom szerezni még mindíg!
A rossz hírem az , hogy minden előadáson illik ott lenni , mert jelenléti ívet vezetnek és egy bizonyosnál? több hiányzást nem fogadnk el a vizsgához.
A foglalkozások munkanapokon vannak, általában hetente egy alkalommal, de a jövedéki előadások beosztása kicsit borulhat a VPOP-s előadó időbeosztása miatt.
A kezdés általában 9h-kor kezdődött és 14-15h-ig tartott Budapesten.
A gyakorlatot a diosdi főzdében tartják Bp.-től 10-15km-re van a 7-es főút mellett.
És hogy mivel nyújt többet a topikunkban összeszedhető tudásnál?
Először is egy gyümölcspálinka-gyártó szakmunkás bizonyítvánnyal,
másodszor pedig az itt sok-sok részinformációból szerzett tudásunkat rendszerezi
és megmagyarázza az egész folyamatot , hogy tudd mit miért teszel ne csak tedd ész nélkül mint egy gép.
Valaki tudna segíteni abban, hogy hol lehet gyümölcspálinka készítő tanfolyamra jelentkezni? Ha van aki végzett, szívesen várom a tapasztalatokat. (időbeosztás, fizetendő pénz, gyakorlat, stb.
Hát, neked sem! Zárjuk le a vitát. eperfa....... szederfa...... (nem kivánt rész törlendő) Nevezzük pálinkafának. Remélem elfogadható ajánlat? Nem kel azért Gyuláig menni, Itt a Sziget Fesztivál. (.....nagy a képméret, nem megy fel, bocsi)
Hát nekem :-) Egy kis off-ot talán megengedtek. Volt egy kis vitánk az urbanlegends oldalon. A történet szerint ugyanis Országh László és szótárkészítő csapata az akkor szokásos cédulázó módszerrel összegyűjtötték a magyar szókincset. Önhibájukon kívül a szigorúan ábécébe rendezett szavak között a bolsevik címszó közvetlenül a bolond szó után szerepelt. A letartóztatással fenyegető helyzetben Országhék igazi nyelvújítók módjára új szót kreáltak a kettő különválasztására. Így került a bólongat a bolsevik után. Ennek stiláris tartalma szerencsére már megütötte a mércét Én tamáskodtam, mert emlékeztem az Arany-versre, hogy "bólongat az eperfa lombja". Fellapoztam azonban az Arany összest és kiderült, hogy nincs igazam, mert "bólingat" annak az eperfának a lombja! Mennyi minden múlhat egy betűn, ugye?
Uff, most eszembe jutott az eperpálinka, de rég ittam :-( Majd legközelebb a Gyulai Pálinkafesztiválon valszeg...
Ja! És hogy az eperfás utat Szedres útnak nevezik: az ilyenre mindig azt szoktam mondani, hogy a sógoromat Szűcsnek hívják, pedig asztalos... No de elég az offolásból:
Comad, most olvasgatok lassan visszafelé. Elértem ahhoz a részhez, ahol az eperfát és a szederfát taglaljátok. Nálunk is szederfának hívják, van fehér és fekete szeder is. Ha itt valakinek azt mondanád hogy eperfa, nem tudná mire gondolsz. Tudod, a szokások és a tájjellegű elnevezések....
Törvényileg a helyzet ugyanaz, mint nálatok. Mi attól félünk, hogy a sok félig munkanélkülivé vált határőr és finánc utánunk kezd szimatolni egy kis plusz prémium kedvéért. Mert ugyebár az a besúgóknak jár.
Jól beszélsz. Ha a pálesznek nem csak az ízére, hanem a hatására is vágyom: legfeljebb megiszom még egyet! Szerintem 40-45 fok az ideális. Persze cefréje is válogatja, no de ott jön ki a tudás, hogy miből milyet! Az én rekordom 80 fok. Spitz nevű itóka, a törzskocsmámban kapni, a címkéje szerint hígítani kellene. Ha megiszol belőle egy felest, roppant nagy kedvet érzel félcsupaszon ordítva kirontani a fagyos éjszakába, hogy széttépj valami nagyot, valami erőset...
Sztem az 50-52 fok túl erős, de az is lehet, hogy én vagyok a gyenge! Én 44-46%-ra szoktam higítani a páleszt. Mivel a vízben (jóesetben!) semmilyen íz/aroma/színanyag nincsen, még a gyengébbre beállított párlatban is egyértelműen a gyümölcs fog dominálni. Sőt, a szakemberek azt mondják, hogy a túl erős pálinkáknál pont a tömény alkohol jelenléte miatt nem lehet igazán érezni a finomabb, halványabb aromákat.
Erdélyben egyébként ittam már 60 fok feletti páleszt is..., hát..., ha abból bedob az ember egy kupicával, akkor nem igazán jut eszébe aromákat, meg hasonló jelentéktelen hülyeségeket keresgélni, mert örül, ha nem jön ki az anyag ugyanott, ahol bement:)
Tényleg ki hány fokosra szokta beállítani a pálinkáját? Azt is hallottam, hogy minden gyümölcsfajta párlata más és más szeszfokon adja ki legoptimálisabban az aromáját.
Én a birset 50 az almát pedig 52 fok-ra lőttem be. Mindkettő finom (nekem) de van aki túl erősnek érezte. De félek tovább hígítani nehogy opálosodjon másrészt nem tudom, hogy akkor az illata is nem "hígulna"-e. Mert a paraszti logikám szerint ha hígítom akkor nemcsak az alkoholból hanem az aromaanyagokból is kevesebb jutna egy stampóra. Azt pedig nem szeretném mert most ízes, illatos bár erős.
Nem hülyeség a kesernyés íz, de ez nem a saválló lemeztől van, hanem a cefrében lévő kénvegyületektől. A réz viszont semlegesíti a kénvegyületeket, ezért nem lesz kesernyés íze.
Azaz nem a savállótól van, hanem a réz szűri ki.
Más:
Tegnap kóstoltam a törkyölyömet (pontosabban, csigerbor-pálinka). Nem találok szavakat. Selymes ízű (nem tom mitől, de az igaz, hogy én mindig gyengére fokolom (kb. 40 fok)). Mikor az üres poharat megszagoltam, szüreten éreztem magam. Csresznye után a második sikerélmény idén.
Milyen kesernyés iz? Ez hűlyeség!A réz az kell mert katalizál !De a savállo az azért savállo benne van a nevéban !Ő semmi félét nem vesz de nem is ad az anyagnak!
Köszönöm a válaszokat a kérdéseimre. Gondolom észrevettétek, hogy újonc vagyok ezeken az oldalakon. Most készülök egy pálinkafőző legyártására, és ötleteket gyűjtök. Duplafenekűt szeretnék készíteni, de vörösrézből egy vagyonba kerül. Saválló anyagból negyedannyiból kihozható. Az itteni szakik szerint (Szlovákia, Párkány és környéke) elegendő az is, ha a főzőtérbe, a főzött cefrébe egy vörösrézlemezt merítünk és a páravazetéket a hűtővel együtt rézcsőből készítjük, mert ez elveszi a savállótól kapott kesernyés fémes ízt. Ti mit tanácsoltok, miből készítsem?
A gond az, hogy nem érződik ki. Ez az alapja a metil mérgezésnek. (ipari ártalom, nem szeszfőzési) A többi igaz. Nem problémás az elválasztás. A rézeleje- előpárlat elvétellel megoldható. Kell az elvétel, nem saválló-réz fügvénye.
De ezek a tiszta (100%-os) alkoholra vonatkoznak! Ha és amennyiben cefrét főzöl, akkor -mivel a kierjedt cefre víz+alkohol keveréke) a forrás pont eltolódik a hígítás miatt!
A normál cefre -és a belőle főzött pálinka- metilalkohol tartalma nem jelent gondot, elválasztani sem tudod, mert olyan kevés, és az is oldott állapotban található apáleszban. Ha kiérzik akkor már gond van !!
Nem annyira számít a konkrét hőfok, van, aki hőmérő nélkül főz. A hivatásos szeszfőzdékben pl. nincs is. A lényeg: a főzés elején jön le a metil, ami kb. 1%. Az elején szaglással/ízleléssel el kell választani. Pl. stampedlis poharakban veszed le a cuccot, és amikor érzed, hogy az már pálesz, akkor jó.
Sasabá! Ha úgyis válaszolsz, akkor egyúttal azt is írd már meg légyszi, hogy általában melyik napokon voltak az órák? Szombat/vasárnap, vagy inkább munkanapokon? Másként fogalmazva: el lehet végezni a tanfolyamot munka mellett? Mennyi szabadságot kell hozzá kivenni?
És miben nyújt többet egy ilyen tanfolyam, mint amit itt a fórumon, illetve a szakirodalomból meg lehet tudni?
Üdvözöllek! Tedd be a fagyasztóba néhány napra. Ha volt benne sok illóolaj az kivállik. A maradék fogyasztható pálinkával higítva. Átveszem, ha nem ízlik.
Negyedik rész (Borókapálinka végkifejlet) A cefre másik felébe tettem 30dkg cukrot, 2dkg élesztőt, 50ml 40%-os foszforsavat. Ez már mutatott erjedési jeleket, CO2 is volt felette 3 napig, aztán bevizesedett a teteje és a nyolcadik napon lefőztem. A hűtőben fekete lebenyek keletkeztek, emiatt hamarabb abbahagytam az első menetet, de így is lett fél liter 40%-os alszeszem. Összeöntöttem az első menetből származó illatos vízzel (valójában ez 15%-os alszesz volt a fokoló szerint) és felhígítottam 21%-ra (1,7l lett) és ezt finomítottam. A pálinka 79°C-nál indult, elvettem 20ml előpárlatot de itt a szagolgatás, kóstolás nem sokat ér, 91°C-ig engedtem, ekkor már víz jött. Érdekes, hogy a cefre és az alszesz lepárlása során is szakaszosan folyt a hűtőből a szesz, kb. félpercenként egy nagy adag, közte alig csepeg. A végeredmény 6dl 55%-os borókapálinka, hogy milyen? Szép tiszta folyadék, de ihatatlanul erős kátrányízű, és a szaga is vegyszerre hasonlít. Nem tudom, hogy ez csak tömény boróka, vagy mérgek is vannak benne, mit csináljak vele?
Írnál részleteket? Gondolom a Szeszipari Kutatósról volt szó. A honlapjukon kb. csak az árat írják, meg hogy 12 hét. Pl. hányszor kell felutazni minimum? Nekem csak egy vonatjegy 5-7000 Ft. Hány órakor vannak az előadások? És a gyakorlat? Jöhet privátban is vagy ide is. Előre is kösz.
Igen a Budapesten tartott tanfolyamot végeztem el, egy kicsit macerás a felutazgatás hetente sokszor 2-szer is kell menni, de sajna nem találtam más városban hasonlót.
Mégvalamit elfelejtettem! Látom itt előkerült a borókapálinka is! Ha valakit érdekel nagyobb menyiséget tudok belőle mármint a boróka magból! Esetleg ha valaki ilyesmire szánná magát csak szoljon!
Már megint nagyon régen jártam itt,és nem érem magam utol visszaolvasni a dolgokat,de rengeteg érdekességet ujdonságot láttam itt megintcsak! Esetlegesen nem érdekel valakit igazi házigyártású mézes pálinka! Szilveszterre bekevertünk egy nagyobb adagot és egy 15l körül megmaradt! Kaptam rá javaslatokat,h azt meg kell inni,mert za duplán egészséges,dehát 15liter az mégiscsak 15liter! Sőtt ha valakit érdekelne van egy 50-60 üveg eledó olcsóbb olasz pezsgőm is. Az idő mostanában pont tökéletes a pálinkafőzésre,hideg is van hó is van,mi kell ennél jobb? További finom pálinkákban gazdag új évet mindenkinek!
Nékem egy rozsdamentes üstöm van és PB. gázzal melegitem. Sajnos a leégés miatt már több alkalommal volt jelentős károm, minőségromlásom. Próbáltam egy un. lángelosztóval üzemeltetni, de az meg nagyon levette a hőt. Igaz, leégésnek nyoma sem volt, de azt kivárni, mig lefolyik...... Megpróbálok valamilyen szendvicsszerkezetű valamit összehozni (vas-réz-vas), talán jobb lesz. Ha valami konkrét dolgot tudsz légy szíves tedd közkincsé. Előre is köszönöm, Józsipapa
Nagyon nagy a lemaradásom , mert régen voltam nálatok, de próbálom felhozni magam.
A kozmaolajszűrőről annyit, hogy SM már régen leírta a működését annak amit most fel is tett nekünk .
Okulás ként: a kozmaolajokat főleg alkoholok alkotják amiknek a fajsúlya kissebb a víznél így az általunk produkálni tudott átfolyáshoz ez bőven elég szűrő papír nélkül is.
Az első lepárlásnál (ekkor szűrünk) annyi vizet töltessz bele, hogy a szintje magasabb legyen a kiömlő nyílásnál így az olajok fel úsznak a tetejére és nagyjából tiszta alszeszt nyersz.
Egyébként a régi szakiknak jelentem: sikeresen vizsgázott pálinkafőző szaki lettem időközben.
Ha valaki szintén tervezi szívesen segítek amit tudok .
A szimpla kisüstök leégésével küzdök még mindíg , ha valakinek használható ötlete van szívesen fogadnám.
Én most halottam egyet amit még nem próbáltam ki, leírom hátha valaki már ismeri és van véleménye:
A tüzre egy nagyobb fémtepsit kell állítólag tenni és üvegcseréppel megtöltve rátenni az üstöt. ??????????
Nekem is van hasonlóm, és a képét is idemásoltam már, azaz nem igaz, hogy nincs senkinek ilyenje. Egy bajom van: undorító anyag a műanyag, ez a büdös trutyi lerakódik benne, és nem lehet eltávolítani. Valamilyen más anyagra szeretnék áttérni, de még nem sikerült.
Szerintem senki nem csinálta meg az olajszűrőt, most itt van. 3 dl fér bele és folyamatos működésü. Remélem valaki kipróbálja és megírja a véleményét. Ez az újévi ajándékom vituálisan és van akinek valóságosan is.
szerintetek 100-300 mbar(vákuum) 35-45 C fokon forró cefre desztillálásához elég 3m 10mm vastag rézcső 15Cfokos folyamatos átfolyatás mellet (közbe öntözés) vagy szerintetek hány méter kellene??
A képeken az is látszik, ahogy áznak a Herbária csipkehús teafilterei (nem vízben).
Miután itt elidőztek 2 hetet, nincs akadálya, hogy a fokozott C vitamintartalmú végterméket ("AQUA VITAE") szilveszter kapcsán mindannyiunk egészsége érdekében megkóstoljuk.
Egészségetekre!
(Bár a technika nem teljesen topikkonform, de néha gondoljunk családunk azon tagjaira is, akik a páleszt kevésbé ... , no meg a vitathatatlan gyógyhatás is ... ).
Bizony, bizony, egyetlen betű mekkora galibát tud okozni! Boldog újévet kívánok! Éshogy ontopic is legyek egy kicsit: Szekszárdi vörösborpárlatot ittam a minap. A színe már nem, az íze azonban nagyon jól emlékeztetett a vörösborra. Szép sima, itatja magát kategória.
Harmadik rész 5,5l cefréhez 1,5l vizet öntöttem, villanytűzhelyen (9-ből) a 4-es fokozaton főztem. 88°C-on jöttek az első cseppek, ebben volt alkohol aztán csak homályos, erősen illatos víz jött borókaolajjal. Az első 250ml-ből 240ml víz volt, a tetején 10ml olaj. A második 250ml-t még hagytam lejönni, abban 4ml olaj lehetett, aztán abbahagytam 93°C-nál egy óra lepárlás után. A cefremoslék még tele volt boróka illattal, és a kijött fél liter folyadék is olyan töméntelen sok aromát tartalmaz ami egy hordó pálinkát beízesítene. A főzőedény nem volt gyantás, a gyanta csak a hideg cefrében marad meg, úgy látszik. A borókaolaj alkalmas lakás illatosításra, pár csepp elég, finom borókaillat lesz. Ha beleszagolunk szúrós kátrányszerű szaga van, olyan tömény. Az ilyen módon készült borókacefrét nem lehet szagolgatással, ízlelgetéssel értékelni mert mindent elnyom a boróka aroma, talán a friss cefrében lehetett érezni az erős fenyőgyanta íz mellet a cukortartalmat, de aztán semmi. A cefre másik fele még megvan, megpróbálom cukorral feléleszteni. Folyt.köv.
Második rész A bogyókat lemostam, sok por lejött róla, 3dl vizet felvett a mosás során. Húsdarálón ledaráltam, olyan halmazállapota lett mint az olajos fűrészpor. Lehet, egy mozsárban törővel zúzva talán a magokban maradt volna a gyanta, így viszont ettől kezdve minden gyantás lett amihez hozzáért. A gyanta hígítóval lejön (Neolux 102 és Supralux H100 bevált) ezután konyhai mosogatószerrel tiszta lesz minden. Hozzáöntöttem 7,2l vizet, 1lapos mokkáskanál (1g) pektinbontót és vártam egy órát, ezalatt nem kezdett levesedni, hozzáadtam 15g budafoki sütőélesztőt és 5 kiskanál (30g) citromsavat. Két edényben fért csak el, nem zárható fedelűek voltak, csak nylonnal fedtem a cefre felszínét. Nagyon hamar feljött a szilárd rész a tetejére, annyira, hogy már-már száraz és domború volt a teteje, ezért félnaponként kevertem. Második nap hígabb lett, talán a pektinbontótól, negyedik nap keverés közben buborékokat találtam, a gyufa is elaludt a cefre fölött, de nem forrt rendesen. Hatodik napon cefreszerű lett, nem akart feljönni a tetejére a sűrűje.Tizedik napon a felét kifőztem.
Tekinthetjük törzs oldatnak és keverhető bármilyen egyébként ihatatlan szeszhez pl. gabona, burgonya, kukorica. Erre találták ki, de egyszer szeretném megkóstolni, tisztán.
Köszönöm, a módszert legközelebb kipróbálom, de minden borókámat elhasználtam, a sikertelen kísérletről tudok beszámolni. A borókapálinka alapanyaga a közönséges boróka (Juniperus communis) termése, bár a Pallas lexikon egy másik fajt említ, és dr. Csanádi József cikke is megkülönböztet alföldi és hegyvidéki fajtát, utóbbiban kevesebb az illóolaj és zamatosabb. Bogyóját álbogyónak vagy tobozbogyónak hívják a botanikusok, az egy éves bogyó zöld, a kétéves bogyó kék lesz ha megérik, azt kell szedni pálinkának.
Az érett és szárított bogyó 30% invert cukrot tartalmaz, ez olyan cukorféle ami a méznek is 2/3-át alkotja, szőlőcukor és gyümölcscukor 1:1 arányú elegye. Ezen kívül sok benne az illóolaj, aroma és gyanta. Ha ez mind átmenne a pálinkába, ihatatlan erős hígító szerű ital lenne.
Nekem 4,5kg borókát sikerült szereznem, ez 10l térfogatú. A Kiskunságból való, Luca napján szedték, tehát se nem friss boróka, se nem szárított.
A boróka feldolgozása: az összezúzott bogyókat 1,5-szörös mennyiségü forróvízzel felönteni, megvárni mig kihűl, majd megismételni utánna kipréselni és a levet megerjeszteni. Várom a beszámolót!
"Le tudná valaki írni, hogy a borókapálinkát hogyan kell elkészíteni?" Volt egy kísérletem most karácsonykor, de nem sikerült, úgyhogy most már én is kíváncsi vagyok az igazi tiszta borókapálinka készítési módjára. A Pischl könyv inkább csak ízesítőként, más gyümölcs cefréjébe kevereve említi a borókát, vagy úgy hogy semleges desztillátummal keverik a boróka párlatát. Tanulságképpen majd leírom a kísérletemet, addig is két recept a netről:
Borovicska recept: 10 l vízhez 1 kg cukrot, 10 dkg borókabogyót, néhány szem koriandert és egy késhegynyi borkősavat teszünk, kb. 1 órán át főzzük, lehabozzuk és leszűrjük. Ha kihűlt, 2-3 dkg élesztőt adunk hozzá és lefedve addig hagyjuk, míg felülete egész fehér lesz. Ekkor áttöltve erjedni hagyjuk két napon át, majd leszűrve üvegekbe töltjük, és jól ledugaszoljuk. Pár hét után fogyasztható.
Borókapálinka (Pallas nagy lexikona): v. borovicska. Szeszes ital, amelyet nálunk a felvidéken a borókafenyő bogyóiból (Baccoe Juniperi) készítenek. E bogyók jelentékeny mennyiségü cukrot, továbbá kis mennyiségü illó olajat tartalmaznak. A bogyókat vizzel megtörik, majd a cukrot elerjesztik és a képződött szeszt ledesztillálják. Az így előállított pálinka többnyire 40-60% borszeszt tartalmaz, azonfelül csekély mennyiségü illó boróka-olajat, amelytől sajátos zamatu. A boltokban árult Borókapálinka igen gyakran nem borókából készül, hanem úgy, hogy 50%-os borszeszt igen kevés illó borókaolajjal (oleum juniperi aethereum)megszagosítanak. Élvezeti szerül, továbbá házi gyógyszerül használják.
Elvesztettem a fonalat, ha kell a segitségem küldj paintos elvi rajzot a berendezésről. Ha szükséges kijavítom és visszaküldöm. Ekkora méretekkel ömleni kell a pálinkának.
Kössz a tippeket, vízköpeny kívülről 6cm hőtükrös gyapottal szigetelve van!!! Nem akarom elkiabálni a dolgot de sztem megvan a hiba! Ehhez mit szóltok: A belső rézüstöm alja ugye kifelé domborul, a kazán alja pedig sík. Hogy megáljon billegés nélkül a az üst, egy hordóról leszerelt abroncsot tettem a kazán alljára, ebbe ültettem az üstöt, mert így az üst széle ült bele az abroncsba. Ez az abroncs kb 4 cm magas dolog. Most szétszedve láttam hogy akkora az üstöm allján lévő dombor hogy igaz hogy megáll billegés nélkül de kb 2mm és leér a földre az abroncson keresztül, kvázi eddig leért a kazán aljára és még a vizem se keringett mert körbefogta az abroncs, amellett h 4-5liter volt az oda eső rész. Holnap feljebb emelem h kb 10 centi víz legyen a kazán allja és az üst feneke között és az is telljesen szabadon.....
Mondjátok h ez volt a hiba:-)!!!
Amúgy köszönöm hogy foglalkoztok vele 10telettel: Vazura
Szóval az általad termelt hőből több megy a helység fűtésére,mint a cefrébe!
Nem biztos, hogy igazad van! :-) Helység az Nyíregyháza, Kiskunfélegyháza, Bivalybasznád. Helyiség az a konyha, a fürdőszoba, a főzőhelyiség. Most akkor? Kellemes évvégét! :-))
Lehet, hogy tüzelési gondod van. Zárt vízfűrdőnél 0,5 a max. nyomás, nyitottnál intenzíven kell forralni a köpenyben a vizet. A vízköpeny ne legyen nagy. 400 L üst/80 L víztér arány bőven elég. Az üst nyomását (cefre tér) a beöntö nyíláson ellenőrizd, a pára csőnél már lehet dugulás. A cefre térben nem lehet nyomás.
paraméterek: Belső üst 1m magas 50cm átmérőjű 4cm vízköpenybe fatüzelés, 150-160liter megy be egyszerre az egész köbtartalma a dómon kívül kb 180 liter. Dóm domborított alapon lévő fordított kúp domborított tetővel.Üst és dóm vörösréz... Innentől 50es saválló cső 20fokban emelkedik 110cm hosszan itt van a könyök, ahonnan megy a lepárlóba...(szintén aveszta) Az a helyzet hogy eddig nem is jött semmi mert kinnt voltam a hidegbe, gondoltam túl nagy a deflegmáció a csőbe visszalett vágva ekkor lett 110 cm-re 200volt. Most felmelegszik az egész a végéig de épphogy csak csöpög, mintha kicsi lenne a nyomás és alig jönne az üstből a pára. Arra gondoltam hogy megnövelem a vízköpenyt mert lehet hogy az alján túl kicsi a víztér itt mindössze 3 cm az üst és a kazán között. Lehet hogy ez a baj? Mert ezeknek a vzköpenyeseknek, zárt térbe 0.5bar túlnyomással kéne mennie hogy felmenjen a víz 100-110fokra. De a nyitott tér sem akadály ugynis a haveromé sokkal primitívebb mégis megy neki nyitott térrel..... Volt már több főzőm is, azok közvetlen tüzelésűek voltak és ennél megállt a tudományom.... Ui:biztos h vmi nyomásproblémám lesz mert főzés közbe mikor már rotyogott az anyag széthúztam a páracsövet a dómnál, és csak komótosan gőzölgött mint egy pohár tea... Mi lehet a baj? Válaszodat előre is köszönöm....
Köszi, örülök, hogy megérted, hogy nem ide való volt. Van a Polidikin elég ilyesmi, pont ezért szeretjük az ilyen topikokat, mert itt nincs. Ez egy új nicknév? Csak a hozzászólásodat kértem, hogy töröljék, nem a nickedet!
A calvados elnevezést egy romantikus történethez kötik, miszerint egy hajó, ami a spanyol király legyőzhetetlen seregének tagja volt, név szerint El Salvador, hajótörést szenvedett Normandia partjainál, ennek emlékére először El Calvador, majd "le Calvados" lett a terület neve, ami 1790-ben nyert hivatalos elismerést.
Köszönöm szépen comad hogy kitöröltél!Lehet hogy durva volt de én olvastam a forumon hasonlo megnyilvánulásokat lehet egy kicsit takartabb köntösbe ez igaz! Egy kicsit rosszul esett !De nem haragszok! :-)
Hali srácok! Valami szaki segítségét kérném. Van egy kis páleszfőzőm (saját tervek alapján) De nem működik sajnos.... Nem jön ki a párlat rendesen, épphogy csak csöpög kb fél lityi / óra vízköpenyes üst és nem tudom mi lehet a hiba ha valakinek van ötlete kérem segítsen FONTOS lenne. Előre is köszönöm
Nagyon jó ötletet adtál a jogszabály átvizsgálással kapcsolatban !
Tovább megyek: megnézetem, hogy a környező országokban (ahol lehet főzni) milyen a "jogszabályi környezet", milyen feltételekkel, megkötésekkel lehet otthon (is) főzni !
Tegnap egy bulin együtt voltam az országgyűlési képviselőmmel és említettem neki:lobbizhatna az otthon főzésért ! Azt mondta állítsunk össze valami anyagot és majd segít eljuttatni a megfelelő helyekre ! (Igazi politikus: ígérni már tud !!)
A lényeg:kezdjünk el magunkért tenni valamit, legalább tudjuk elmondani mit és hogyan szeretnénk, legyen vita alapunk !
Várom mindazok konkrét felajánlásait, ötleteit akik szeretnének ebben a munkában résztvenni ! Tünteni nem fogunk, de minden mást megpróbálhatunk !
Én csak az elméleti értéket tudom, ott 30 l 100%-os /100 kg adat van megadva. A whisky vagy whiskey (az íreknél ez utóbbi az elnevezés) nem kukoricából készül, hanem más szemes gabonából, szerintem árpa, rozs ilyenek lehetnek. Az amcsik csinálnak kukoricából is. Tudjátok, ott a sok finom, génkezelt kukorica. Alig várom, hogy megkóstoljam ...
Nem véletlen, hogy a bioüzemanyagokat is kukoricából, meg szemes növényekből állítják elő, ott a legnagyobb a kihozatal. (Persze hamar kiderült, hogy ez az egyik legkörnyezetkárosítóbb dolog, amit valaha kitaláltak, de ez most nem ide tartozik.)
Hogy hogyan kell a malátát elkészíteni, az pl. A Pischl könyvben is benne van, de nem nagyon érdekel, szerintem ott érdemes megnézni, részletesnek tűnik.
Tudjátok, mindenki abből főz, ami neki JUT: van akinek a gabonaszesz, van akinek a zamatos gyümölcs. Ők nem láttak még egyben 10kg gyümölcsöt, de az az ő bajuk. Ne irigyeljük tőlük ezt az állapotot, hanem örüljünk, hogy mi, magyarok ezt is megtehetjük, mert ilyen csodálatos helyen élünk!
Áldott, békés Karácsonyt kívánok minden fórumozónak!!
1éve beszéltünk az osztrák 1lépcsős lepárlóról, hogy sokkal gyümölcsösebb aroma mint a miénk és most véletlenül meg is találtam a megoldást ugyan ott ahol az előző linket betettem.
A gyümölcsészterek a 60-70%-os részben halmozódnak fel, s innen elvezethetôk.
nálunk a pálinka főzésnél a kozmaolajak belekerülnek (ahogy írtad van mód leválasztani) de viszont a gyümölcsészterek java része lemarad
A modern, folytonm?ködô finomítók sokkal tökéletesebben dolgoznak. Ezek több oszlopos készülékbôl tevôdnek össze, melyekbôl szabályos, helyes vezetés mellett megfelelô helyeken tömény állapotban vezethetôk el a tiszta szesz szempontjából nem kívánatos alkatrészek. Az elôpárlatrész erôsen ható deflegmátorba kerül, hol a gôzök legnagyobb része az elôpárlat-alkatrészekkel lecsapódik, míg a megmaradt tiszta elôpárlatgôz külön h?tôn át kiiktatható; a lecsapódott flegmából a folyton érkezô gôzök ki?zik a benne lévô elôpárlati alkatrészeket. A kozmaolajok a 42% szesztartalmú emeleteken gy?lnek össze, ahol már részben olajszer?en ki is válnak. Itt rendesen három emelet van elvezetôcsôvel ellátva. A levezetett folyadékot h?tik, 1,5-2-szeres mennyiség? vízzel hígítják, az olajszer?en kivált kozmaolajat eltávolítják, a felhígított szeszt pedig visszavezetik a desztilláló oszlopba. A gyümölcsészterek a 60-70%-os részben halmozódnak fel, s innen elvezethetôk.
volt itt 1 ufo szerű főzű amin jót nevettünk befőtesüvegek sorbakötve
Az ipari szeszgyárak magasfokú szeszt készítenek, mely célra csakis jobb hatásfokú, összetettebb készülékek alkalmasak. Ezeknél két olyan folyamat érvényesül, aminek fontos szerepe van a szesz töményítésénél, nevezetesen a rektifikáció és a deflegmáció. A rektifikáció lényege a következô: Ha szeszes folyadék 2-3 vagy egy egész sorozat külön edényben vagy egy készülék elkülönített részeiben van elhelyezve, s a szeszes gôzök ezeken sorjában végighaladnak, akkor eleinte a gôzök lecsapódnak, s ezzel az illetô edény vagy rekesz szesztartalmát növelik. Egyben azonban a gôzök felmelegítik a folyadékrészleteket, és a folyton jövô gôz végül is felforralja sorban a rekeszek tartalmát, miáltal alkoholban mindig dúsabb és dúsabb gôzök keletkeznek. Ez a folyamat tulajdonképpen sokszor ismételt lepárlás, azzal a különbséggel, hogy nem h?tôben cseppfolyósodik a gôz, hanem a rekeszek szeszes folyadékában.
Ezen az asztali, üveg, mini pálinkafőzőn igen elcsodálkoztam. A hagyományok ápolói (akik ezt a készüléket kiagyalták) nem hallottak a "rézelejéről"? Hát jó, egy kis aceton szerűség, meg némi metil alkohol (stb. , ezt ti jobban tudjátok) persze nem halálos ekkora mennyiségben, de ha valaki rászokik, és bár a jövedéki határt nem éri el, de egy nap megszik tíz felest (hiszen "pillanatok alatt" jön a pálinka), annak már nem csak a fejébe száll. És ezt még ilyen drágán is adni...
De persze tetszik. Nem is morgolódok, hátha nincs igazam.
Ami az állami monopólium elleni harcot illeti, maximálisan benne vagyok, bár fogalmam sincs, mit kéne tenni. Az a gyanúm, hogy bár lehet "lobbizni", de a hölgyek urak valahogy nem szívesen állnak szóba az "ucca emberével". Én őrzök néhány kedves hangú, ám kiábrándító levelet, amiket "honatyáinktól és anyáinktól" kaptam egy indítványom kapcsán. És az ráadásul nem is érintette állam bácsi/néni zsebét.
Talán azzal kéne kezdeni, hogy szerezni néhány jogászt, akik végignézik a ma hatályos jogszabályokat, és kimazsolázzák azokat a cikkelyeket, amiknek a betartása nevetséges káoszt okokzna. Nem tudom kitől hallottam, de állítólag valaki bement - talán - Angliában egy bevásárló központba, és kért egy pint sört. Kiröhögték, mire feljelentette őket, ugyanis érvényben volt egy 300 éves törvény, miszerint az a kereskedő, aki sört árul, köteles kiszolgálni az arra vetődő vándort.
Ha sikerülne néhány frappáns botrányt kavarni, utána talán meggyőzhető lenne sok ember, hogy követeljük: a teljes jogalkotási rendszert meg kell változtatni: átláthatóvá tenni, és összehangolni az európaival, elsősorban a szomszédos országokéval. Mert akkor már nevetséges lenne, hogy körülöttünk bárhol lehet főzni "magyar hungarikumot" a konyhában, csak nálunk nem.
Arra is gondoltam, hogy építek egy masinát, és feljelentem magam. Aztán a tárgyaláson kiderül, hogy a szép szerkezet pusztán egy ipari műemlék, amivel soha senki nem főz pálinkát. Azt pedig csak nem lehet megtiltani, hogy valaki ipari műemléket tartson a lakásában.
Az igazi botrány persze az lenne, ha tiszta vízből lehetne szeszt főzni. Mostanában több beszámolót olvastam arról, hogyan lehet a vízzel hegeszteni, meg energiát termelni, ami mindig újra termelődik, hogy szerintem ez lesz a következő nagy áttörés. (Jó, ezt én is rossz viccnek tartom, hiszen a franc akar vízizű cseresznyepálinkát inni.)
Na jó, nem hülyéskedek, mert fáj ez a dolog (is), és minden javaslathoz (ami ennél csak jobb lehet) teljes lendülettel csatlakozom. Mennék előre is, csak nem tudom az utat.
Köszi a választ. Már megtaláltam, hogy ki emlitette. Sajna nem hallatta szavát a hónap közepe óta. Csak nem vitték el a fináncok!? Ki túd valamit gorbekukacról? Gorbekukac keresnek!
Szia snapszmester Meginni nem akarom van még kb. 100 L szilva még és az hiszem 20 évesnél régebbi is van közte én boros vagyok pálinkát néha és csak minőségit, csak kíváncsi voltam hogyan. A viszki az kukorica párlat ugye ?? Üdv trasgo
Helló snapszmester. Egy régebbi témával kapcsolatossan lenne kérdésem. A főzőüst szendvicsszerkezetű aljával lenne kapcsolatos. Tudnál-e mondani róla valamit. A szerkezetére lennék kiváncsi. Technikailag a többiz meg tudom oldani. Tehét, hány réteg, melyik milyen, anyag stb. Segitségedet előre is köszönöm.
Mivel a két ünnep között hanyagolom a munkát ezért netközelben sem leszek.
Úgyhogy áldott Karácsonyt (és nem kellemes ünnepi időszakot) kívánok nektek valamint jó gyümölcsben gazdag, VPOP-mentes új esztendőt!
A pálinka legyen veletek!
Miriuta
Ui: Jövőre forradalmasítom a cefrézésemet, kipróbálom a kokoferm CGC 62-es spéci élesztőjét és egy aromafelszabadító enzimet amit a teljes kierjedés után kell a cefrébe keverni és 2-4 hét alatt fejti ki hatását. A végeredmény - az ígéret szerint - még gyümölcsösebb, még aromásabb pálinka lesz. Meglátjuk így lesz-e...
Ki lehet 80 ft-ért hozni literét nem ablakmosóból, ha gabonából főzöd:
1t kukorica, búza, stb. kb. 50000 ft Kihozatal: 30 l 100%-os /100 kg, azaz 166 ft/1l tiszta szesz, azaz 58 ft/ 0,7l 50%-os.
Tehát szigorúan csak az anyagot számolva kijön a szesz 60 ft-ból. Ezt jó kis aromával megdobod, és jobban fog ízleni, mint az eredeti. A főzési és egyéb ktg. legyen ugyanannyi, mint az anyag, az 120, vegyük, hogy rosszul számoltuk a költségeket, legyen még ugyanannyi, azaz 200 ft-ból tutira kijön egy 7dl-es üveggel. De nagyon túlbecsültem a költségeket!!!!
Sajnos, ha végleg elküldöd, valami azt súgja, hogy utána hamarosan megjelenik a VPOP. Régi, megszokott történet: 1. szívességből adsz valakinek, 2. egyre jobban rád jár, 3. elküldöd, 4. följelent.
Egyetlen működő megoldás: 1. Főzőt, szeszt másik ingatlanon ideiglenesen elrejt, 2. Havert elküld a p*csába 3. Röhög VPOP-n 4. Cucc visszateleportál 2 hónap múlva
Ezzel most bajban vagyok. Jelenleg valóban nincs saját cuccom, megszüntettem, hogy építsek egy profibbat. Egy-két havernak azért összehoztam a szerelést, meg adtam az észt is a főzéshez, velük bűnöztem, ezért is nem írtam konkrétumokról, nem cseszhetek ki velük. Nomármost: úgy néz ki, hogy elvégzem a legközelebbi szeszfőzdés tanfolyamot, mert a kolléga kb. szeptembertől beindítja saját, hivatalos főzdét, és én is dolgoznék benne, amikor ő nem tud. Így már nem tudom, meg merjem-e kockáztatni a "svarcot". Agyalok rajta, majd térjünk vissza rá tavasszal, akkor már világosabban látok.
Igazad van ,ez már tényleg kellemetlen.Gyakorlatilag hozzád jár kocsmába.Ajánlom a népszabadság pálinka különszámát a pálinkaivásról. Comad,márciusban Szlovén túra (ha már lecsillapodtak a kedélyek)?
Bocsi. még lemaradt. Nem sajnálom én senkitő, nem az okoz nekem problémát, bárki is, nagyon szivessen megkinálom, elbeszélgetünk. Az a problémám, hogy úgy jön nap mind nap, mind a jó kútra, de hogy neki is legyen azért a kisújját nem hajlandó kinyújtani. Mi lenne, ha megkérdezném tőle, úgy-e nem inni jöttél? Nem tehetem, mert rögtön feladna.
Csak ablakmosóból. Hisz a cukor 1 kg.-ja, úgy tudom, 200 Ft. felett van. 1 kg. cukorból kb. 0.7 l. 50% -os párlatod lesz. És a gáz, fa vagy villany ingyen van. A vesződséget nem is számítom. És ez nem is pálinka!...
Üdvözlök mindenkit a Határok nélküli Európában.Köszönjük meg hogy a környékünkön mindenki főzheti a pálinkát bennünket meg terrorizálnak érte. A barátoknak adni kell ,ha kérnek az csak jó jel ,hogy jó pálinkátok van. Istenem hány embernek küldtem már postán ,de vitték már ajándékba Dél Afrikába is.:) Szívesen adom mert sok van belőle és szeretem ha megbecsülik,köztük sok híresség is.És akkor jön valaki és azt mondja csináljak olcsó vackot és minél olcsóbban akkor elvisz minden mennyiséget.Mérgezzek le mindenkit,miből lehet 500 ért szeszt csinálni?
Na igen, tudod, hogy milyen az a muslinca? Van a környékünkön is elég. Hogy honnan tudják mikor érdemes bejönni hozzánk?.... elnem tudom képzelni. Múltkor bementem a kiskocsmába. Leültem egy asztalhoz beszélgetni, vittem a kis söröcskémet. Már éppen készültem elmenni, mikor az egyik asztaltársam felállt, hogy hoz még egy kört. Odafordult hozzám és megkérdezte: Úgy-e te nem kérsz? Gyorsan megnyugtattam, hogy persze, nem kérek. Barátok nem kérni szoktak egymástól, hanem kapni szokás tőlük. Tegnap meg nem akart elmenni tőlem,csak úgy, hogy megivott vagy négy stamóval. Aztán még mondja, hogy majd benéz. Kezd már elegem lenni ebből a sok muslincából. Lehetne őneki is nagyon finom pálinkája, de arra lusta, hogy összeszedje a gyümölcsöt. Inkább hagyja elrohadni.
Egyik békési haveromat ugyanígy megtalálták de ők csak 300 Ft-ot ajánlottak. Gondolom annyiért csak ablakmosóból lehet kihozni.
Én nem adok el csak a legszűkebb baráti társaságomban, nekik is csak ha könyörögnek érte. Inkább én vagyok a töményfelelős ha összejön a banda és így mindenki örül. Pedig volt, hogy 240 liter körténk volt a nagybátyámmal.
Ez az 1850-es évszám azért mond valamit: akkor vesztettük el a szabadságunkat. A forradalom leverése után rájöttek, hogy ez a szabadság egyik fő jelképe. Így tették teljessé az elnyomást. Ebből következik, hogy aki a szabad pálinkafőzésért harcol, az a magyar szabadságért harcol.
Tegnap volt(lett volna egy vevőm).Hektószámra vitte volna a pálinkát,valahol kóstolta a pálinkámat és nagyon ízlett neki.Mondtam neki az árat ,huh az nagyon sok ő 500 ért szokott venni és 600 ért adja.Viszont ezt nagyban csinálja akár hetente eladna 2 hektónyit."Nem kell ilyen jót csinálni,cukorból kell főzni meg lopni kell a gázt,csak ocsó legyen".Na bumm 2007 magyarország.100 FT HASZONÉRT LEMÉRGEZI AZ EMBERTÁRSAIT nincs kétségem hogy kapni fog 500ért. Az adótörvényeknek megvan(többnyire)a belső logikájuk,koherenciájuk.A teljes tiltás a legegyszerűbben ellenőrizhető.Szerintem jócskán bennragadtam a prémium minőségű 6-8 ezer ft-os pálinkákk és a 600 ft ablakmosó közé.
Nagyon megható a lelkesedésetek, de figyelve az unios tárgyalásokat, törvénymódosításokat az az érzésem, hogy nem a jó szándék hiányzik hanem a szakmai hozzáértés. Vagy csak ezt remélem, hogy ne keljen lehülyézni a képviselő urakat. A kereskedés annyira tiltott, hogy a teljes jövedéki adó kifizetése sem elegendő a legális főzés mellett. Ezeknek kell a bevétel, de nem tőlünk. Pont mint a prostitúcio, de ott minha lenne elmozdulás. Mit lehet tudni talán itt is lesz, majd ezer év múlva. sm a pesszimista.
Nem arról van szó, hogy le kellene mondania a jövedéki adóról !! SŐT !!!
Így, hogy "zugban főzünk" nem fizetünk egy vasat sem !
Viszont: ha engednék az otthoni, sajáthasználatra való főzést (mint korábban írta valaki max: 30 literes üstben), akkor megoldás lehetne (pl: mint a horgász engedélyt) évente kiváltanánk a "főzési engedélyt" cca. 5000.- Ft-ért !
Aki ezek után kereskedne a saját főztjével, azt valóban büntessék istenesen, vagy tegyenek rá műanyag lakatot (ami sohasem rohad le ) !
Szerintem nagyon sokan "napvilágra jönnénk" és sokkal méltóbb helyzet lenne mindkét fél számára, mint a mostani!
Huh az előbb kicsit nyers voltam.Szóval hetente hatszor megyek el a vinotrep előtt,így kicsit dúrva hogy nincs gyümölcs és tavasszal kijár az almásba megnézni milyenek a gazda fái,hogy kezeli őket.Mindegy ,ez már a marketing része. A jövedéki adó az állam 2. legnagyobb bevétele ,az áfa után.Természetesen nem a szeszből, hanem az üzemanyagból. Erről nem hiszem hogy lemondana az állam.A HVG-ben is van egy cikk a marketingről és a szesztanácsról.Majd a Zwack eldönti kinek lehet főzdéje.
Háát...sok sikert! Ha valamibe kezdesz, számíthatsz rám. Tüntetni nem megyek. Tudtad egyébként, hogy 1850 óta állami monopólium? Azóta történt egy-két dolog, egy-két változás, de ez sosem változott. Nem véletlenül. No de sosem változna semmi, ha valaki nem kezdené el, igaz?
Én a nyolvanas évek elejéről-közepéről beszéltem, te meg a végéről!De az említett változások nem csak nálunk következtek be, hanem az egész "szocialista blokkban" ! "tyúk-tojás" problémának tűnik: szerintem előbb voltak az alulról jövő kezdeményezések és csak ezután jött Gorbacsov!
DE !!!!!!
Ettől függetlenül: ha mi magunk nem akarjuk megváltoztatni a "történelmileg így alakult helyzetet" (status quo-t), valószínűleg más nem teszi meg helyettünk !
Ha nekünk így is jó, akkor nem érdemlünk jobbat !
Nyilván sokkal kényelmesebb valamit "nem csinálni" mint csinálni, de akkor eredményre, változásra se számítsunk ! Ha valaki 1980-ban (akkor érettségiztem) azt mondja nekem, hogy 1990-ben szabad választások lesznek Mo.-on, hát .... ( nem hogy nem hittem volna el, /némi túlzással/ azt sem tudtam volna mi az)
Felvetésemmel csak társakat, ötleteket szerettem volna szerezni, hogy hogyan kezdjünk hozzá a tevékenységünk legalizáláshoz!!
Ez hülyeség. Nincs cukorrépamelasz ,nem ezer ft az ára.A trepák meg olyan almát vesz amit én nem hozok el a szomszéd teheneinek 5 forintért folyik a leve mielőtt elviszik hozzá és teljesen rohadt.Nem szeretem amikor valaki ennyire fényesíti magát.Ráadásul a cég 2 harmada az egyik legnagyobb borhamisítóé a környéken.Tőle 300 méterre pedig az ablakmosós pálinkafőzős gyár.
Off: tedd hozzá, hogy szándékosan hagyták azokat a gyárakat tönkre/csődbe menni, hogy ezáltal is csökkenjen az értékük és szarért-húgyért (elnézést) hozzájuthassanak.
A Pálinkatanácsból meg hiányolom a fogyasztók érdekképviseletét. Szerénységem tiltja, hogy a figyelmükbe ajánljak egy kiváló jelöltet :-D
"a nyolcvanas évek elején-közepén néhány "ellenzéki" nyíltan kimondta azt, amit sokan gondoltak ( elkezdtek "nem félni") és látjátok mi lett belőle"
El kell, hogy keserítselek, sajnos nem így történt. Persze ez az olvasata romantikusabb, de a valóság más: a nyolcvanas évek végén Gorbacsov eldöntötte, hogy kivonul Európából (mindegy, hogy ezt ő akkor miért gondolta), és erre lecsapott az akkori magyar elit. Rájöttek, hogy most már nemcsak ők vezethetik a gyárakat, hanem az övék is lehet. Ezért engedték meg az ellenzéknek, hogy egy kicsit hallassa a hangját. Egyszerűen szükség volt rájuk a színjátékhoz. És bejött? Be. Azóta is (kis kivétellel) ők vezetik az országot, és ezért csinálták.
Ezt azért írtam le, mert így már érthető, hogy mennyi esélye van egy alulról jövő kezdeményezésnek.
minden a részletekben rejlik, lehet jó is és rossz is.
Ha a 2%-ot pálinkamarketingre fordítják, és neves magyar főzdések vannak benne, és a vélemémyezést nem arra használják, hogy bezárassák a konkurenciát, akkor jó lehet. Ha a "szeszipari szakmai szervezetek" Zwack bácsit jelenti (a megfogalmazás ezt sejteti), akkor köszönjük, nem kérünk belőle.
1. Az EU miatt az ÁFA nem lehet nagyobb 25%-nál. 2. A jövedéki adóból több jön be egy évben, mint SZJA-ból.
Ezek fényében nem valószínű, hogy eltörölnék a jövedéki adó, és helyette ÁFÁ-t vetnének ki, még ha akarnák sem.
Az én javaslatom: mindenki főzhessen otthon legfeljebb 30l-es üstben, és azt adhassa ingyen ismerőseinek. Emiatt nem sok bevételtől esne el az állam, mert most is kb. ez a helyzet, csak megbüntetnek, ha elkapnak.
Annak, hogy gy törvényt megváltoztass, tudtommal két módja van: 1. Népszavazás. Bár mintha még egy népszavazás pozitív eredménye is csak arra kötelezné a parlamentet, hogy napirendre tűzze és megvitassa a kérdést, ebben nem vagyok biztos. 2. Keress egy parlamenti képviselőt, akit meg tudsz győzni az igazadról, és ő benyújtja. Magyarul lobbiznod kell és neki is.
Nomármost: pénz beszél, mi meg ugatunk. Amíg ki nem találod, hogyan tehetne állam bácsi nagyobb bevételre az új törvény meghozásával, mint a jelenlegivel, addig semmiféle illúzióid ne legyenek.
Igaz,csak néhány napja vetettem fel a témát, de alig néhányan reagáltatok a felvetésemre: kezdeményezzük az otthoni pálinkafőzés legalizálását!
Távol áll tőlem, hogy politikai párhuzamot vonjak: de a nyolcvanas évek elején-közepén néhány "ellenzéki" nyíltan kimondta azt, amit sokan gondoltak ( elkezdtek "nem félni") és látjátok mi lett belőle ! ( Ettől nyilván bonyolultabb volt a folyamat, csak egyszerűsítettem !) Ma már mindenki "ellenzéki" volt akkor!!
Szerintem sokkal többen gondolják úgy: akár legálisan is főzhetnénk otthon magunk és barátaink örömére (értékesítés kizárva), de valamiért még sem teszünk ellene, hogy a jelenlegi - senkinek sem jó- helyzet megváltozzon!
A magányos kutya ugatása nem hallik az égig, viszont a farkasok vonyítása igen !
Ebben az esetben is az egységben (falkában) lenne az erő ! A több szem itt (és most is) többet lát(na)!
Voltak (vannak) illúzióim! Nem adom fel !! (Ilyen könnyen meg pláne nem !!)
Sziasztok, asztali mini pálinkafőző (desztilláló) berendezést keresek, ha valaki tud segítsen, ajándékba kellene Karácsonyra. Köszi, e-mail címem: aricia@freemail.hu
"szeszipari szakmai szervezetek képviselői" Nem gondolod, hogy valami érdekeltség azért itt is lehet, hisz majd én mondom meg, hogy ki főzhet..... ha mér egyszer megtehetem? No, de ne feltételezzünk ilyen politikusainkról. Mind tisztakezű, talpig becsületes, minden önös érdektől távol állnak.
Elolvastam az origós cikket. Már megint egy vízfejű hivatalt akarnak létrehozni:
"A tervezetben szereplő Pálinka Nemzeti Tanácsa a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Vám és Pénzügyőrség és a szeszipari szakmai szervezetek képviselőiből állna. A testület - a mellett, hogy szakmai tanácsokat adna és pálinkaversenyeket rendezne - hatósági jogköröket is kapna: véleményezhetné az új szeszfőzdék működési engedélyét, és kezdeményezhetné annak visszavonását, ha a főzde vét a szabályok ellen. A testület megkapná a beszedett szeszadó két százalékát is."
Úgy gondolom, hogy a szeszes italokra vonatkozóan el kellene törölni a jövedéki adót, és helyette a forgalmi adót kellene drasztikusan felemelni! Így az államnak meglenne ugyanaz a bevétele az ÁFÁ-ból, mint ami eddig a jövedéki adóból folyt be, viszont nem b@szogatnák azokat, akik saját fogyasztásra állítanak elő pálinkát, és nem pedig kereskedni akarnak vele.
Tudom, erre azt mondják az okosok, hogy ha saját fogyasztásra adómentessé tesszük a szeszfőzést, akkor mindenki feketén fog kereskedni a "saját fogyasztásra" előállított szeszes italával. Én meg azt mondom erre, hogy az APEH ellenőrizze a kereskedelmi forgalmat szigorúbban, ha már úgyis felvették azt a többezer új adóellenőrt! Ez még összhangban is állna a nagyszerű "fair play" programmal, mely szerint mindenféle kereskedelmi tevékenység után adót kell fizetni, és mindent számlával kell igazolni!
Nem is tudom, én indítottam-e el ezt a lavinát, de nagyon megrázó. A legszomorúbb benne az, hogy ahogy a leveleket olvasom, megvan az a "politikai bölcsesség" a hozzászólókban, ami a politikusokból valahogy kiveszett. Elvben meg vagyok győződve arról, hogyha a közös ügyeink ilyen formában (valódi fórumokon) dőlnének el, a felvilágosítás is, meg az igényességre tanítás is működne. Az igénytelen se feltétlenül bunkó, csak egész életében átverték, kihasználták, és dühös, hogy neki ne okoskodjanak, már az ükapja is így itta. De mivel nem csak pálinka esetén "természetes" az, hogy a haszon valahol belekerül egy olyan "üvegzsebbe", ami nem a mienk, és mivel üvegből van, nem is látjuk, hogy kié..., persze hogy úgy érzik, érezzük, hogy legalább az a mi kis "bizniszünk" legyen meg. Kevesen vagyunk, akik szenvedélyből, vagy - ne nevessetek - szakmai büszkeségből nem alkuszunk. És ezért a többiek vagy dühösek is ránk, vagy kiröhögnek.
Nem olvastam a cikket "dicső" politikusaink újabb cselfogásáról, de nem reménykedem. Viszont feladni nem szabad, hátha fordul valamikor a szél. Nem politikai értelemben mondom, mert nincsenek illúzióim a pártokat tekintve, nekik be kell tartani azt a nemzetközi hazugság rendszert, amiben élünk. Remény csak abban van, hogy melyik miért, és mennyire tartja be. Itt viszont talán lehet egy olyan pártsemleges ügyben összefogni, ami a mi szakterületünk.
Persze nem olyan egyszerű, az általatok felsorolt érvek nagyon sok dilemmát vetnek fel. És a mogulok érdekszféráját áttörni nagyon nehéz. Csak példaképp említem a szerzői jogok körüli harcot, ami főleg a zene és filmletöltések miatt kialakult. A pénzes emberek (akik bármilyen marxista kifejezés is ez, de tényleg kizsákmányolják az alkotókat) ragaszkodnak a jogdíjakhoz, amikből maguk az alkotók csak keveset kapnak, persze különben egyáltalán nem is kapnának semmit. De mi van a szobrászokkal? Én csakk akkor tartanám igazságosnak a zeneszerzők (stb.) jogdíjait, ha minden szobrász is kapna 2 fillért, valahányszor egy járókelő véletlenül ránéz a szobrukra a téren. Ők, meg az építészek viszont mehetnek a sóhivatalba, nincs szerzői joguk...
Úgyhogy a honi és nemzetközi szeszmonpóliumok nem fognak támogatni minket. De ha már van ez a "magyar hungarikum", a pálinka, hátha ki lehetne találni valami törvényt, ami garantálná azokat a jogokat az egyéneknek, amik (ezt ti tudjátok) megvan a német, vagy cseh, vagy nem tudom milyen úniós polgárnak, hogy a versenyképesség fenntartható legyen, és ne multi cégek fölözzék le a hasznot.
Egyébként fergerteges ez a topic, már nagyon sokat tanultam, pedig még messze nem olvastam végig!
Aztán gondolom, hogy a végén te voltál a hülye! Ismerős ez a stílus. Tudod, az igényességre nem neked, vagy hasonszőrüeknek kellene nevelni az embereket, hanem az anyikájuknak. Nekünk már túl késő. Jártam több főzőbe, ilyenbe is, olyanba is. Saját szememmel láttam, mikor a főzőmester meglopta a parasztot. Főzettem már olyan helyen is, ahol ott sem kellett lennem. Megbiztam benne, mert a környezete is olyan volt. Tiszta rendezett, kulturált. Az sk. főzésre meg a q. magas adók miatt álltam át. Ha olvastad a cikkeket sejteni lehet, ha a politikus nagyon tolja a szekeret, valami érdeke lehet. Nagyon vigyáznak rá hogy a pórnépnek nehogy jó legyen.
Sajnos az én tapasztalatom is amit a cefréről és a főzés körülményeiről ír. Ezt nem ellenörzik és nem is írják elő. A főzőmester felellőssége és érdeme, ha a pálinkafőzde és környéke rendezett a cefrék illatosak és a légkör nem orrfacsaró. Sajnos ennek anyagi vonzata is van. Viszont működik a természetes kiválasztódás és az igényes főzetők elkerülik a hasonló intézményeket. Meggyőződésem, hogy finom pálinkát csak igényes üzemben, igényes cefréből lehet készíteni. A igényességre viszont nagyon sok munkával és idővel lehet a főzetőket tanítani.
Ezen a héten én is hibáztam. Bele engedtem tenni rossz minőségü ágyasból visszamaradt alkoholos szilvát igaz, hogy nem egészen jó alma cefrébe. A kuncsaft ragaszkodott hozzá én elleneztem, de arra gondoltam tanuljon a saját kárán. Legközelebb keményebb leszek, igaz ezzel elveszítek egy igénytelen főzetőt. :-) :-(
Nagyon lekéstünk mindenről. Dicső politikusaink már szárnyuk alá vették az ügyet. Olvassátok el az origo.hu/itthon idevonatkozó cikkeit. "Aki főz, azon érződik is"- jön a pálinkatörvény. És még a többi cikk.
Énszerintem meg is lenne az osztályharchoz a megfelelő létszám. El kellene dönteni, hogy ki megy előre, vagy ki mondja azt, hogy előre. Szebb szinezete van annak, hogy utánnam! De tényleg, nem tartom marhaságnak!
Régebben írtam ide lepárló készítése ügyében (egyfokozatú, amerikai, egyoszlopos terve alapján). Több másik project beindulása és a feladat nagysága miatt ezt feladtam, viszont készítettem próbára 25 liter cefrét szilvából, nagy körültekintéssel (egyenként megmosott, magozott, egészséges gyümölcsből). Raktam bele kevés cukrot is, mert itt azt olvastam, hogy jobban eltartható lesz tőle.
A kérdésem/kérésem az lenne, h akad-e olyan segítőkész főzőmester (házi) aki Makó/Szeged környékén lakik és kifőzné nekem ezt a kis mennyiséget, hogy megtudjam: használható cefrét készítettem-e?
Miért kell érte adót fizetni? Miért NEM kell adót fizetni? :-((( MINDENBEN adó van. Így még mindig olcsóbban jössz ki, mint ha boltban veszed, ráadásul biztos lehetsz a mibenlétében. A VPOP-ról: azt azért el kell ismerned, hogy a legtöbbször nem zugpálinkafőzőkről szól a hír, hanem pálinka/szesz/borhamisítókról, azoknak meg csak örülhetünk, hogy elkapdossák őket.
Az otthoni főzés engedélyezéséről: ha valaki, hát én mellette vagyok. DE! Ismerve honfitársaimat, nem tudom, mi lenne a vége... Ha meg lenne szabályozás, hogy azért el kellene végezni valami tanfolyamot hozzá, engedélyezett készüléket lehetne csak használni stb. akkor megint ott vagyunk, ahol voltunk. Nehéz ügy...
Ez pontossan így igaz. Az általad feszegetett probléma megoldásának fontosságával teljes mértékben egyetértek. Én csak halkan merem mondani, hogy egy méltányos összeget még hajlandó is lennék fizetni, önként. (legfeljebb a felét eltitkolnám.) Talán még ez is megoldás lehetne. A kecske is jóllakna, meg a káposzta is megmaradna.
Olvagatva az utóbbi napok VPOP kontra házipálinkafőzés tárgykörben írt hozzászólásokat némi kiegészítést és pontosítást szertnék fűzni az elhangzottakhoz!
Nehogy jólérezzük magunkat: a jövedéki és a büntetőtörvénykönyv alapján is felelősségre vonhatóak vagyunk az alábbiak szerint:
A/ a büntető trk. szerint már akkor BŰNCSELEKMÉNYT (?) követünk el, ha komplett lepárló készüléket ((üst, púp, összekötőcső, hűtő) találnak nálunk (még akkor is ha sohasem főztek vele) ! Büntetési tétele 50-60 eft, mely a körülményektől függően 20-80 eft is lehet !!
B/ A jöv. trv. szerint, ha "IGAZOLATLAN EREDETŰ" (?) pálinkát találnak, akkor a bírság az adó x hektoliterfok szorzata ! 10 liternél nagyobb mennyiség esetén az előbbinek az ötszöröse a bűntetés / 50L , 50o pálinka esetén:295 eFt a jöv. birság/ !!
Mindez miért ? Miért termelhetek a kertemben 10 hl bort és büszkélkedhetek a szomszéd meg a haverok előtt vele és miért nem főzhetem le a törkölyét pálinkának ?
Miért kell bújkálnunk, félve attól, hogy mint egy körözött bűnözőt esetleg "feldob" bennünket egy "jóakarónk"?
Ma ebben az országban meg lehet ünnepelni a "Meleg büszkeség napját" (oké), lehet országot bénító sztrájkot hírdetni (oké), lehet alapítani Honi,-Nemzeti,- és Magyar Gárdát és lehet velük masírozni fel-alá ( oké) lehet Kendermag Egyesületet alapítani és küzdeni a "fű" legalításáért (oké)!
Az EU (melynek 2004. 05.01-e óta mi is tagjai vagyunk) környező országaiban többnyire megoldott ez a probléma (nem a totális tiltással mint nálunk) és az országok még sem tántorognak a csőd szélén az elmaradt jöv. adó bevételek okán, -amire nálunk előszeretettel hivatkoznak-!
Szóval: nem tudom hogyan kellene kezdeni, de támogatnék egy olyan civil kezdeményezést, ami - ha (kezdetben) nem is a totális "gyeplő bedobást" célozná, de a fokozatosság (és egyéb szempontok) figyelembevételével kultúrált és emberhez méltó módot és körülményeket alakítani ki az otthoni pálinkafőzés tekintetében!
Számomra ugyanis megalázó tv-ben látni és újságban olvasni, hogy " nagy ribillióval lecsapott a VPOP a zug pálinkafőzőkre és lelepleztek, és elkoboztak, stb,stb !!!
Ebben az országban az elmúlt 20 évben minden megváltozott vagy megváltoztatták, kivéve az otthoni pálinkafőzés szabályozását !
Ez a kis hozzászólás megválágitotta a sötétedni kezdő elmémet. (úgy-e, a sok alkohol) Előkapartam a hatvanas évek közepén készült, még meglévő ilyen irányú jegyzeteimet és láss csodát, megtaláltam az idevonatkozó részt. A jóságos szaktanárom (Kekszibácsi) próbálta a fejembe verni, hogy mi is az a rektifikácio és a rektifikátor, meg a deflegmerácio és a deflegmerátor. (Rektifikácio= újbóli lepárlás, deflegmeráció= töményités). Láttam ilyet nagyüzemben, nem egy nagy durranás. Lényege: az első oszlopba az előmelegitett cefrét vezetik be és hevíttik, majd a rektifikáló oszlopban az alkoholgőz felfelé áramolva hűl. A bent lévá alkoholgőz+vízgőz keverékéből a víz egyrésze kicsapódik és visszafolyik, igy felfelé haladva, szintenként, egyre töményebb lesz. (a visszafolyó víz még mindig tartalmaz alkoholt amit ki lehet nyerni). A deflegmerátorban az pára még erősödik a hütés következtébe. A vizet visszavezetik a rektifikálóba, mert ebben is van még alkohol. Végül is a hütőböl (azt már nem írtam fel, de úgy emlékszem kondenzátornak hívják) 92-96 %-os tisztaszesz nyernek. Persze ez folyamatossan működik. Próbáltam ezt röviden és minél közérthetőbben leírni. Tehát a három dunsztos funkciója az, hogy az a vízszintes páracsőre szerelve, a hűlő és szakaszonként egyre töményedő gőzből a kicsapodó vizet felfogja. Az alkoholnak alacsonnyabb a forráspontja tehát az megy tovább. Igy végül is valóban jóval töményebb és tisztább párlatot fog nyerni a dzsungelvegyész. A vízet a következő alkalommal hozzáburitja a cefréhez, mert úgy e, ez is tartalmaz némi alkoholt, amit kár veszni hagyni. Naaa..... a titokra fény derült, mist már nyugodtan halok meg.
Külföldi fórumokon is regisztrált betyár vagyok, innen az infó......a 3 üveg erősítő feltétként szolgál, mégpedig úgy, hogy az edényből megy a gőz az első üveg aljára, az üvegben van egy adag pl. 20 %-os alszesz, az edényből jövő forró gőzöket az üveg aljára vezetik, ahol azok felmelegítik az alszeszt. Mivel folyamatosan jön az alkoholgőz ez megnöveli a 20 %-os alszesz alkoholfokát, tehát az üvegben felszálló gőzök már erősebbek, mint a tejeskannából jövő gőzök......és így tovább a 3 üvrgben.......Például, ha a tejeskannából a 15 %-os cefréből (általában cukorcefre) sima egymenetes főzésnél 45%-os alszeszt nyernénk, akkor a 3 üveges verziónál ez 80% lesz........egy főzés alkalmával......kis túlzással, meg némi hozzáértéssel, mondjuk 10 rendesebb ilyen erősítőve 92-93 %-ot is el lehet érni........
Anno vagy 5 éve én is kipróbáltam ezt a módszert, működik........
Hát az valóban nem lehet, mert azt valamivel meg kellene szívni. És annak mi értelme lenne kisipari módszerrel? Nagyon macerás lenne, de szerintem elvileg megoldható.
Csak úgy szőrmentén, hogy fel ne borzoljam a kedéjeket... Azt, hogy űldözni kell az elvetemült zúgfözöket, nem a VPOP találmánya. Nem is ma találták ki. Még valamikor anno, tanitották velem az állam berendezkedését. és miből tud az állam valamit is beruházni. Hát adóból és ennek része a jövedéki adó. többek között a szeszadó, amit a bérfőzetéskor fizetsz. Az államnak soha nem volt pénze, nincs is, és nem is lessz. Pénzünk nekünk van és az állam vonja ezt el tőlünk különböző módon. És nagyon nem szereti, ha valaki adót, jövedéki adót csal. Nem veled, vagy velem kisstilű gazamberekkel van a baj, hanem szomszéddal, vagy a környezeteddel, irigyek hogy te meg tudsz valamit csinálni, amit ő lusta, még gondolatba is elkezdeni. Tudod, tipikus "mögdöglött a tehenem, dögűjön a szomszédé is". Na meg a kecskeméti meg a kiskörösi tanyavilág, ahol hektó számra főzik a cefrét, meg az ablaktísztitóból vonják ki az etilalkoholt. mi meg a kiskocsmába isszuk a hamiscimkés szeszesitalt. A közeg nem megy hozzád csak úgy, hogy mert úgy döntött. Ha bejelentenek, akkor meg mit túd tenni? Kimegy és vizsgálódik. Ha valami bizonyítékot talál akkor, Gyurcsány szavaival élve rákúrtál. Csináld úgy, hogy soha ne legyen bizonyitték. Én még a környezetemben nem hallattam , hogy valaki lebukott volna. Elnézést kérek ezért a hosszú szövegért. Ez csuppán az én véleményem.
Fantasztikus dolgokat írtok! Jogos, hogy valószínű nem gyümölcsről van szó, meg az is, hogy nagynyomású szerkezetnél lehet értelme gravitációs (ülepítéses?) tisztításnak. (Na ennyire azért én nem vagyok otthon a dologban.) De marslakó ikertestvérem éppen arra gondolt, milyen lehet egy jó 55-60 fokos vodka. Amúgy én nem szeretem a vodkát, tehát nekem hiába mondja, de a boltinál biztos érdekesebb. Persze azért lebeszéltem róla.
Amúgy azt gondolom, hogy a bejövő gőz nyomása és hőfoka szabályozza a rendszert. De addig nem tudhatunk biztosat, amíg valaki ki nem próbálja, aki ért hozzá, és az nem én vagyok.
A hatóságok meg általában úgy vannak, hogy azt kapják el, aki nem tud visszaütni. Le a kalappal a BKV előtt, hogy most a bliccelést megakadályozandó már a metró használata előtt kérik a jegyet és bérletet. Így valamivel igazságosabb a dolog, és néha nagyon szenvednek. Régen ezt kalauznak hívták, csak azért szűnt meg, mert nem tudtak elég fizetést adni elég embernek. Valószínű, ez most is így lesz.
Na most egy időre elvonulok, mert szeretném átolvasni a hét év anyagát.
hát én éppen tudok labancul, de hogyan kérdezzem meg tőle ?
amíg ezt megírod, én is szívesen találgatnék, bár a SM után elég nehéz okosat mondani : de sztem nagynyomású főzőt látunk, ahol küldi a cefrét, mint a disznó, és a három üveg azért van, hogy az átkerülő szilárd anyagok a hűtőig már ne jussanak el. Vagyis elő-lecsapatónak használja, gondolom én...aztán lehet vitatkozni..:):)
A befőttesről: szerintem nem gyümölcscefrét főz a kedves idegen kolléga. Az a célja, hogy sok felesleges anyag eltávozzon a párlatból. Ugy működik mint a desz. feltét. Mindig a legillékonyab párlatok távoznak a következö edénybe, de mellette nagy az aroma veszteség ami gyüminél nem előnyös. Szerintem!
Hát igen! Azon a három dunsztoson én is kiakadtam, mit az ingaóra. Hogy miért van dupla páracsöve azt értem. (valószinüleg azért mert az üstbe nagy lenne a nyomás az egy vékony cső miatt) A fedél rögzítése jó masszív, majd mind egy nagynyomású főzőedénynek. De hogy miért van ott az a három dunsztos...... azt végképp nem értem. Ki tudja hogy a zseni mit talált fel. Ha jó megnézzük az aparátot nem valami csili-vili jószág, hiszen jó szutykos, erősen igénybe van véve, tehát működik. Mivé lenne a világ, ha nem lenének feltalálók. Lehet hogy bunkóval hadakoznánk még. Remélem a titokra majd még evilági életemben fény derül.
A futó icmerősöd ......stb. valószinüleg nem kezelte a borát gondos gazda módjára. Annak, hogy a bornak miért van undorítóan egérize (valoszinüleg eről van szó), megoszlanak a vélemények, egyszóval eredete ismeretlen. Érdekes módon, néha önnmagától megszűnik. Nem volna szerencsés dolog rögtön a lepárlásra gondolni (ha amúgy jó a bor). Próbálja meg előbb átfejteni és hl.-ként 20 g. borkénnel (káliummetabiszulfid) kezelni. Ráér később is dönteni a lepárlásról, ha az eredmény nem kielégítő. Amúgy a borkén a bornak olyan mint az embernek az aszpirin. (állitják a szakemberek, kénezés nélkül nem lehet a bort eltartani.) Ha mégis a lepárlás mellet dönt, úgy nyugodtan teheti, a produktum minőségét a borkén nem befolyásolja.
2. Ez a VPOP tájékoztató nem butaság. Pont azon morfondíroztam, hogy a "nagymamáink" (az enyémek nem!) lábosban főzték a nedűt, lefelé fordított fedővel, amit felülről hűtöttek. Na aztán abban minden benne volt, amit meginni nem szabad. De rajtakapni nem lehetett őket, és így az az ábrándos, bár ideális cél sem valósult meg, hogy csak szakember főzzön. Mert egyébként valóban veszélyes dolog ez.
3. azon a német leporellón, ahol a fenti befőttes üvegek is voltak, több olyan ötletet láttam megvalósítva, ami nekem is eszembe jutott, pl. a szamovár. De gondoltam arra is, hogy a Fábry show dizájn centerében be lehetne mutatni néhány agyabeteg ötletet, pl. a vaskályha, aminek a kéménye kimegy a ház falán, ott télen lehűti, ami benne van, aztán visszajön egy másik lukon, és mit ad Isten, pálinka gyün belőle. (Persze a kályhába nem szabad benézni.)
4. Ez a külföldiek adómentessége jó ötlet, csak be kéne bevezetni, hogy alanyi jogon külföldiek vagyunk.
Szóval ez a befőttes üveg láncolat talán működhet egymenetes finomítónak (bár nem tudom, miért kell három üveg), ha a levegő hőmérséklete pont akkora, hogy az üvegben csak a nem kívánatos elegyek hűlnek le. De mivel időben ez a folyamat elég hosszú, nem tudom, hogyan lehet állandósítani. Meg nincs-e nagy veszteség abból, hogy a vaksi pára anyag nem biztos, hogy a jó lukon megy tovább? Lehet, megkérem a külföldi (konkrétan marslakó) ikertestvéremet, hogy próbálja ki.
Ha elolvassátok a VPOP tájékoztatóját ez ügyben (pár hónapja olvastam, de sztem a honlapjukon van) azt írják, hogy az "alkalmi" főző nem büntethető. Ebből azt okoskodtam ki, hogy a szétszedhető, nem összeszerelt állapotban megtalált főzőt nem tudják megbüntetni. Azaz, ha pl. van egy kuktád, meg egy rézcsöved, ami spirál alakú, meg egy nagy vödröd, amibe sok víz fér, ezért nem büntetnek meg (valószínűleg azért, mert lehetetlen bebizonyítani, hogy mire való). Persze, ha éppen főzés közben csöngetnek, akkor igen, de ennek kicsi az esélye. Szóval a kuktás módszer jogilag nem veszélyes. Másik kérdés, hogy a főzetet hol tárolod. Erre is van megoldás: főzetsz hivatalosan x liter szeszt, és ha baj lenne, ennek mutatod meg a papírját. Azt már nem tudják, hogy te nem ezt főzetted, hanem egy rég elfogyasztott párját.
Még egy érdekesség, nagyot nevettem. Egy ismerősömnek beszéltem az adócsalásról, mire ezt mondta: "A történelmi magyar alkotmány szerint idegeneknek nem kell adót fizetni." Ő magára nézve ezt tartja érvényesnek, azaz neki tiszta a lelkiismerete. Jó!!!!! :-)
Mielőtt visszatérnénk a szigorúan képzeletbeli pálinkafőzéshez, és azt elismerve, hogy világszerte lényegében bünözők irányítanak minket, azért a törvények jóoldalát se felejtsük el. Legalábbis azt, hogy amíg mi itt nem főzünk valóságos pálinkát, csak álmodozunk róla, és még véletlenül sincs a birtokunkban pálinkafőzőnek látszó tárgy, (ez így van), nem büntethetnek.
Szóval álmodozásaim közepette megakadt a szemem egy készüléken a 6164-es levélben megadott link fotói közt. (Persze nem egyen...) A flegma elvonására használt vezetékre három befőttes üveget lógattak. Lehet, hogy ez egyfajta automata "előpárlat leválasztó"? Ha az, számít-e az üvegek mérete vajon, illetve a cső hossza, stb?
De szívesen kipróbálnám! De hát ha nem, hát nem...
Uraim! A világ a feje tetejére ált. Már régóta haljuk, hogy nem etikus, de törvényes. Na azt kellett volna lelőni aki ezt kitalálta. A törvény az etika és az erkölcs fölé emelkedik elvesztünk. Ettöl kezdve bűnözök irányítanak bennünket. Menjünk vissza pálinkát főzni.
Minden folyadékba amiben alkohol van és lepárolják pálinka lesz. De nem mindegy, hogy milyen. Még a tökéletes jó alapanyagból sem lesz mindig bajnok pálinka. A többit a fantáziádra bízom.
Sajnálom, hogy ma is ilyen feudális jogrendszerünk van, (tisztelet néhány kivételnek), de nem lepett meg. Még mindig jobb, mint a szesztilalom... bár értelme annyi sincs.
Akkor már csak az a kérdésem, hogy ha futó ismerősöm nagybátyja, akinek a tavalyi bora kissé megegeresedett, ki akarja főzetni legálisan, kell-e valamit tennie vele előtte. Arra gondolok, hogy már szüretkor tett ként a mustba, és aztán fejtésnél is, igaz, csak módjával. Érdemes-e egyáltalán kifőzetni az ilyet, vagy öntse ki?
Egész pontosan: saját gyümölcsöskertjéből származó gyümölcsöt kedvezményes adó (bérfőzési szeszadó) mely a jövedéki adó 50 százaléka megfizetése mellett bárki hivatalosan lefőzetheti egy erre a tevékenységre engedéllyel rendelkező szeszfőzdében. A bérfőzető évenként - gyümölcstermelő háztartásonként - 50 liter 86 fokos gyümöcsszesznek megfelelő pálinkát főzethet. Ez 50%-os pálinka esetén 86 literre ad lehetőséget. A bérfőzés szolgáltatás, a főzető a főzési díjat (a szolgáltatást) és a bérfőzési szeszadót fizeti meg a pálinkafőzdében.
És a legeslegviccesebb (vagy inkább legszánalmasabb) az egészben az, hogyha éppen ezért nem kockáztatsz és a cefrédet a hivatalos bérfőzőhöz viszed ahol 400 literesek az üstök ezért tuti, hogy a te max. 100-200 liter cefrédet összeöntik másével és úgy főzik ki, akkor a hivatalos pálinkádból sem ajándékozhatsz senkinek, sőt a törvény szerint még egy felessel sem kínálhatod meg a szomszédot.
Mert a törvény úgy szól, hogy évente egy emberke max 50 liter pálinkát főzethet magának és azt is csak saját maga fogyaszthatja.
Közben az alvilág vígan főzi a pálinkautánzatokat ablakmosóból és készíti a bort műtrágyából de te barátom komoly bírságra és akár börtönre is számíthatsz ha összeszeded a nagymama kertjéből a lehullott epret és nem hagyod veszendőbe menni.
Az illegális pálinkafőzés meglehetősen kemény büntetéseket vonhat maga után; nincs megbocsátható mennyiség. A pénzügyőrök akár fél deci házilagosan kifőzött nedű után is elkobozzák a terméket, a cefrét és a főzőkészüléket, és húszezer forinttól kétszázezer forintig terjedő bírságot szabhatnak ki. A jövedéki törvény visszaesőként való megsértésekor a bírság duplájára emelkedik, azaz negyvenezer forinttól négyszázezerig terjedhet. Fokozza azonban a helyzetet egy további paragrafus: ugyanis a kifőzött tételtől függetlenül bűncselekményt is elkövet az, aki jövedéki termék előállításához szükséges készüléket illegálisan állít elő, tart magánál vagy ad át másnak. Ezért pedig már börtön is járhat.
Hello Csülök2. Kész a ketyere. Mondtam, hogy a mérnökúr kitalálja a szaki meg megcsinálja. Anyit módósítottam rajt, hogy a befolyó cső nem oldalt, hanem alul megy be, vastagabb (mert ez volt...), két ivvel van szerelve. Az össz térfogata, ha a fokoló is bent van kb. 1 dl. (pontosabban 2 feles). Ha így is jó, szóljál. Csalotos
Sajna ez bizony igaz........de már töröm a fejem a rozsdamentes beszerzésén..........valami szépet szertnék venni........szerencsére eddig semmi oxidációt nem vettem észre a kuktában......dehát az ördög nem alszik.......az is igaz, hogy csak kissé savas cukorcefrével kisérleteztem eddig, ami nem agressziv és nem okozott gondot........de akkor is.....
Láss csodát, miböl lesz a cserebogár.........Elég sok meló volt lepucolni a sok retket, de szerintem szép lett a végeredmény.........3 teljes spirál lett belöle......... (bocs a helyesirási hibákért, de hosszú i-t meg ö-t nem írja helyesen a gép...........)
Holnap reggel alakul ki a holnapi napom,de valószínü hogy (kora) délután már otthon vagyok,ill.az is lehet hogy be tudom vinni a városba én ugyanis a dunakanyarban lakom igaz, közel a városhoz,Szentendre után.Ha rákattintassz a nevemre ott megtalálod az E-mail címem,írjad meg a mobilszámod,reggel hívlak!
Ne felejts rákattíntani a válasz rublikára,hogy jobban tudjalak követni a Fórumon.
Okés, asszem nem segitek.....jobban jársz......Én köszönöm az ajánlatot........
Itt a mostani cuccom.......az egyik..........remélem tetszik a kép. 6 literes kukta, 40 literes hütö, 10 mm-es rézcsö, kb 6 méter feltekerve általam.....büszke voltam magamra, hogy sikerült feltekerni......klimaszerelés volt a munkahelyemen.......kb. 20 méter csö eljött........Újrahasznositás.......kipucoltam kivül-belül.....ecet majd trisó dörgölés....stb...egy 5 literes üvegre tekertem fel!!!!!!!! Kukta használtcikk piacról jött.......sajna nem túl nagy de a családi igényeknek megfelel......a hütöviz 14 fokról felmegy kb 70-re a fözés végére, de csak a felsö harmadban.....az "akvavit" 17 C-osan hagyja el a rendszert........Üdv
Rendbe. Dolgozom rajt, ha kész majd szólok. Köszi az ajánlatodat.... Egyszer, egy autószerelőnél láttam egy plakátot: "Rezsiórabér 500 ft....ha a kedves kuncsaft tanácsokat ad 1000 Ft...ha netalán segíteni is akar 2000 Ft."
Ne vacakolj a rajzzal. Mint már alább emlitettem technikai beállitotságú vagyok. Add meg a fokoló átmérőjét és teljes hosszát, amit ebben akarsz használni.
Műanyagbevonatos fűtéscsövet lehet venni, azt a burkolattal együtt kell spirálisan feltekerni, az után a műanyagot el kell távolítani róla, és használható. Idomot lehet venni bárhol, ezüsttel kell összeforrasztani. Én így csináltam, működik.
Elképzeltem a foto alapján. Én egyszerübben ellenőrzöm a folyamatokat, és még senki nem reklamált, hogy sz.. löttyöt főztél. De ha neked ez kő... khm.. akkor esetleg legyártom.
Ez a ketyere a kifolyó párlat erősségének mérésére szolgál, így nem kell állandóan decinként méregetni a finomítás folyamán, hogy mikor hagyjam abba a középpárlat gyűjtését......
Esetleg tudsz valakit aki meg tudná csinálni?????
Comad: Sajna nincs ilyen ismerősöm, ezért próbálkozok itt, kis falumban mindenkinek mindent tudnia kell............mi is ez???? Miért kell??? stb........volt egy emberke aki mindenfélét csendben megcsinált, de manapság inkább kocsmázik.......múltkor 3 hónapot vártam egy 5 perces munkára .....
Megkérlek, írd le a szűrő anyagát, alakját, elkészités módját, esetleg más tudnivalókat. Mit tudsz mondani a szendvicsszerkezetű lángelosztóról? Nekem egy 30 cm. átmérőjü, 35 l. össztérfogatú rozsdamentes anyagból vásárolt főzőm van. A leégés veszélye állandóan a fejem felett lóg. (tragédiaként éltem meg, vagy 20 l. kiváló körtecefre elvesztését, mert odakapot...) Az infót előre is köszi. csalitos
A páracső mögött az a felálló rézcső micsoda? Ezt a cuccot egyébként bármelyik vízvezeték-szerelő vagy bádogos vagy karlakatos stb. megcsinálja, csak ismersz egy megbízhatót, akinek elmondhatod őszintén, hogy egy távoli rokon unokatestvére kersztapjának a volt kollégiumi szobatársának kell :-)
Segítség!!!!!!! Segítség!!!!!!!! Segítség!!!!!!! Szeretnék egy hasonló cuccot csináltatni, talán a vidéki mesterembered tud nekem segíteni......vagy ha másnak van valami ismerőse.......
Egyébként tetszik a főződ, igazi remekmű.............. Előre is kösz. Csülök2
Jelentem megtörtént a második finomító lepárlás is.
120 l 25 fokos alszeszből lett 30 l pálinka azt még nem tudom, hogy az össz mennyiség hány fokos. 48 fokig engedtem le aztán vége de már nem győztem kivárni, mert hajnali egykor végeztem. Az illata nem rossz.
Más:
Valaki meg tudná nekem mondani, hogy lágy rézcsövet azt hol lehet venni, mert a fűtés szaküzetletben csak kemény rézcső volt.
Most kérdeztem meg,az öreg 25.000 forintot kér a komplett szerkezetért, kb 30 literes.(réz) Holnap lefényképezem ha érdekel,szerintem látatlanban is megéri!!!!!!
A topicot végigolvasva azért lenne egy kérésem, ha nem teher: olyan rajz kellene, amivel hozzátudnánk kezdeni a főző elkészítéséhez.
hangsúlyozni szeretném: annyira nem vagyok műszaki ember, hogy csak na......a videót is az asszony állítja be.........viszont jó barátaim vannak akik értenek hozzá: ők rajzot kérnek. Ezért írtam.
Végre áthoztam a kölcsöncuccot,lassan elkezdem az 5 hl bor lepárlását,valamint 120 lityi alma (cefre )lefőzését. A(rm)hőtőspirált is célszerű átmosni szódával,vagy van valamilyen más ötlet?Tudom,már írt valaki a Fórumban erről, de lusta vagyok megkeresni!..Szerinted 500 lityi borból mennyi 48 fokos középpárlat jön le?
Fenyőpálinka=borókapálinka=borovicka. A boróka=fenyőféle. Ha meg tényleg végigolvastad az egész topikot, akkor a főzőkről tudod, hogy nem kapni, vagy behozatsz, vagy csinálsz/csináltatsz, esetleg valakitől megveszed, de ez utóbbihoz nagyon bízni kell az eladóban.
Segítséget szeretnék kérni. Végig olvasva ezt a topicot,kedvet kaptam a pálinkafőzéshez, kizárólag saját részre. Sok gyümölcsöm van, kb 3 tanyámról.Sajnos műszakilag nem analfabéta hanem alfabéta vagyok..........szóval teljesen alap.(zenész) Kérdésem, kérésem: lehet venni gázzal működő pálinkafőzőt?Kis adag lefőzéséhez kb.: 50-80 liter cefréhez. Aki tud kérem segítsen a tokugava@citromail.hu emlcímen! Előre is köszi!
És esetleg egy kérdés.....Mi az a fenyőpálinka?????????? Régi erdélyi recept, Wass Albert könyvekben lehet olvasni róla,
Körülbelül ugyanannyi van mind a kettőből,a lé annyiból jobb hogy nem kell darálni. A kokoferm élesztőit használom danstil A+élesztőtápsó,a pektinbontó a legdrágább abból áfa nélkül 42000 kilónként.Bekevered és utána 2 hét mulva kész van.6 fokon is dolgozik a drágább élesztő és a pektinbontó.Majd írj a mailemre.chiao
Előszöris tom megkésve de B.U.É.K. minden tisztelt otthonfőzőnek és fórumtagnak! 
Szerintem senki nem csinálta meg az olajszűrőt, most itt van. 3 dl fér bele és folyamatos működésü. Remélem valaki kipróbálja és megírja a véleményét. Ez az újévi ajándékom vituálisan és van akinek valóságosan is. 
