Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
A Nemzeti Gárdát ne keverjük a tartalékosokkal! A Nemzeti Gárda az USA egyes tagállamainak saját hadserege, amit az USA alkotmánya véget - több fegyvernemű hadsereget csak a szövetségi állam tarthat fennt - neveznek Nemzeti Gárdának, aminek a fegyverzete nagyrészt a US Army - USAF kivont, vagy kivonás előtt álló technikáit alkalmazza (M60-as hk, F-16A korszerűsités nélkül stb.
Ami még az USÁ-ban működik, az a tartalékops haderő: 3-6 havi intenziv kiképzés urtán az ürge visszamegy bankhivatalnoknak, de havonta egy hétvégét az illetékes katonai körzetben kell töltenie utánképzéssel, gyakorlással. És ezek a "vasárnapi katonák" - bevett csúfnév - bizony F-16-tal, F-18-cal száguldoznak az amerikai égen....
"Mennyire elterjedt ez az űrméret a NATO-ban? Hogy fogjuk biztosítani a lőszerutánpótlást külhoni misszióban egy nemzetközi kontingens tagjaként, esetleg itthon, de NATO-alárdeltségben?"
Lehet . hogy elavultak az információim de én úgy tudom az amik , a britek és az olaszok használnak 105-ös lg-eket (ami ld. és lsz-ú ho-ok (M-102) , brit tgy.dd-ok (L117(119?)) , olasz hegyi cs-ok (valami OTO MELARA (???) gyártmány) lévén a legtöbb helikoter csak ezeket tudja elvinni . (Az más kérdés , hogy nekünk szinte semmilyen légiszállító kapacitásunk nem lesz az átszervezés után .) A tü-i feladatokra kétségkívül a 155-ös a beváltabb ürméret de az újabbaknak a tömege még mindig 5 t. körül van (XM177) .
Pár évvel ezelőtt volt egy tü. konferencia amin már szó volt leépítésekről (közel sem ilyen mértékűről!) aminek a mottója - kisé cinikusan - ez volt : "Tüzérségünk erejét halott lövészeink száma mutatja meg." A'szem ha a cica mégis a ventillátort választja a virágágyás helyett nagyon aktuális lesz ...
Mi a baj az amcsi rendszerű National Guard (Weekand Warriors) tevékenységgel illetve a svájciakkal? Még élvezik is (néha....).
Szerintem a régi KuK Honvédség nem jó példa! Más időkben más célt szolgált egy másik hatalom érdekében.
Ha odaküldenél egy dandárt, kérdésem az ami Zero-felé: Mi maradna itthon?
Egy dd mondjuk min. 4 zalj. OK?
4 kinnt van, négy most tért haza, négy most készül fel a kimenetelre.
Ez 12 db. Hány szerepel a terveinkben? Hét?
ÉS ki védené közben a hazát? A mínusz öt?
Inkább akkor Leo2 és PzH-2000 és MLRS és F-16/18/Grippen AH-64 beszerzésre költsük ezt a pénzt!
Külön szervezetben szerintem sem szerencsés létrehozni, pont a fenti rivalizálás miatt. Olyan lenne, mint a KuK hadsereg és a Honvédség viszonya, a hivatásosak/szerződésesek lenéznék az önkéntes állományt--inkább úgy lenne jó, hogy rendesen rotálnánk a tiszti állományt a különböző beosztások között (mint az amik), és karrierje során egy tiszt itt is, ott is szolgálna. Ezzel megoldódna, hogy az önkéntes erők is elsajátítsák a korszerű elveket és eljárásokat.
Amit nagyon fontos lenne megoldani, az az, hogy a szolgálat idejére a munkahelyek elengedjék az embereket--ez nyilvánvalóan csak akkor megy, ha megfelelően kárpótolják őket, legalábbis az elején. Aztán ha a haderő jól működik, akkor ezek az emberek ott úgyis olyan erényekre (megbízhatóság, fegyelem, kezdeményezőkészség, etc.) tesznek szert, ami a munkaadónál is pozitívumként jelenik meg.
A profiknál a jelenlegi "modulrendszerű" parasztvakítás helyett jobb lenne egy komplett dd. vagy hasonló erejű egység, ami képes lenne önállóan ellátni mondjuk egy lengyelhez hasonló szektor biztosítását egy jövőbeli válsággócban. (Mondjuk engem zavart, hogy még a BT-határozat előtt odaküldtük a katonákat, és így valami aggresszor-félék--stricto jure már akkor aggresszorok voltunk, amikor a légteret + Taszárt átengedtük a hadműveletekhez--lettünk nk. jogilag, de most már mindegy, ha ott vannak, akkor azért kell drukkolni, hogy minden jól menjen.)
Én inkább egy "arányosan kicsi" hadsereg koncepcióját támogatnám, mint a szelektíven fejlesztett képességeket, már csak azért is, mert ha változik a helyzet, sokkal könnyebb felpumpálni, hiszen minden megvan, csak kicsiben. (A szelektív fejlesztésre jó példa volt a C+D kiállítás szabadtéri része, ahol a legkomolyabb "fegyverünk" egy TPF-védelemmel ellátott Komatsu traktor volt. Nem mondom, hogy nincs rá szükség, nagyon is van, de ha CSAK ez van, az nem hadsereg, hanem "Veszélyes Munkák" Építőipari Kft. Nem hangulatkeltésnek, de nem mi leszünk a legközelebbi háborúban a "muszosok" (munkaszolgálatosok)?
Szerintem Svájc azért jó példa, mert ANNAK ELLENÉRE,hogy senkinek nincs útjában, hegyek övezik, senki nem támadta meg az elmúlt 200 évben, kvázi kiválló oka lenne hogy ne legyen hadserege, ennyire komolyan veszi a dolgot.
Én ezt igenis követendőnek tartom.
Meg azt, hogy az állampolgárokat nagykorúnak tekintik, s adót fizettetnek azzal aki nem katonáskodik (pár éve még köztörvényessé vált), ileltve megbecsülik a tartalékosokat.
Egy jó nemzetőrség nem konkurenciája, hanem kiegészítője a reguláris hadseregnek. Erre még az USA is jó példa. Bár kevés nemzetőrség repked F-16C-vel és jár M-1A2-vel...
De ha nekik is fontos....
Mert ha mégis kitörne valami, a hivatásos hadsereg hamar lefogyna, s akkor ki kezeli a bonyolult fegyvereket (betanulás á 3 hónap?) - pl. Leopard 2.
Angoloknál is probléma akadt júlisura, ha jól emlékszem emiatt, pedig az nem kis haderő...
Nagyjából átfutottam ezt a fórumot, és most látom, hogy egy másik topicban van eszmecsere arról, hogy milyen legyen az új hadseregünk.
(miért kell hasonló témában új topicot nyitni, most nézhetem át azt is, és utána azt is nézegethetem :((
Beh jó is lenne, ha az lenne a probléma, hogy a páncélosaink hogy kelnek át moldáviába az ojtozi szoros zárján:)))
Ha meg román támadás érne minket, akkor szerintem még a támadás elôtt a partiumban kellene -megelôzendô a tiszai szégyent- védelmi vonalat kiépítenünk. Másrészt viszont nem annak jobb aki elôbb támad? Az elôretolt védelem, nem hiszem, hogy egy rossz kategória lett volna a VSZ-ben. Bárt a VSZ, ha jól sejtem a Párizs-Rotterdam vonalra szerette volna elôretolni a védelmét...
Békefenntartásra csak akkor vállalkozzunk, ha már mind két fél akarja a békét. Minden más esetet hagyjuk másra. Irakot pl én nem nevezném békefenntartásnak, hanem megszállásnak, itt nem nagyon kéne részt vennünk.
Nem vagyok teljesen ellene a páncélosoknak, csak a száma kérdéses, mármint ha nagyra gondolunk.
Páncélos támadásra rendkívül alkalmas, de körülöttünk a Kárpátok, ahol viszont bebizonyosodott, hogy nem használható, máshol meg kérdéses, hogy hogy látjuk el őket, és persze miért akarunk vhova páncélosokat vinni.
A páncélos (kisebb létszámban) védelemben OK, de ha pl. román támadás érne minket, először a Tiszánál kezdenénk védekezni, ami mögött már nem sok, manőverezésre alkalmas terület van.
A sok páncélos a VSZ-ben érthető volt, mert agresszióra készültünk (vagy jobban mondva előretolt védelemre :) , de most nem látom mit csinálnánk velük...
Nos milyen eseményekre számítasz, vagy milyennek képzeled el a többverziós megoldást?
Örülök, hogy van amiben a csapat egyetért. Ez elsősorban a tartalékos rendszer mielőbbi kiépítésére vonatkozik. A Nemzetőrség számomra is szimpatikus dolog lenne, de van egy nagy gond, mert egyelőre nincs meg sem a törvényi, sem az anyagi háttere ezeknek a rendszereknek.
Tiger!
MLRS-ről nem engem kell meggyőznöd. Tavaly a tüzérkonferencián ezen volt a fő hangsúly. Szerinted az aknavetők és a 105mm-esek mellett döntő vezetés hogyan illesztené be a "koncepcióba" az MLRS-t?
Abban igazad van, hogy a világban akad néhány "tucat" cső és gránát 105-ös kivetelben, de gondolod, hogy azokkal korszerűbbek leszünk? Ennél akkor más sokkal jobban járunk, ha nem vágjuk szét a 122-es és 152-es vontatottjainkat. Nekem nem csak az űrmérettel van gondom, de a mobilitással is. Amíg a Wiesel 2-esből (amely természetesen nem 122, hanem 120 mm-es - sorry!) még egy CH-53-as is elcipel magával 2 db-t, addig senki se mondja azt, hogy az önjáró nem lehet légi mozgékony. Az viszont tény, hogy a 155-ös önjárókhoz nekünk soha sem lenne saját légi szállítási kapacitásunk. De ahogy korábban fejtegettem, szerintem ezeket az eszközöket nem is kéne légi úton mozgatni, ha egyáltalán külföldre kéne menniük. Légi mozgékonyságra valóban elegendőek lennének a századoknál rendszeresített könnyű aknavetők, mint első lépcsőben szállított eszközök, amelyeket meg lehetne még fejelni néhány Vasziljokkal (NATO szabványosított!).
Szia Laci!
Teljesen megértem, hogy matematikai fejjel gondolkodsz. Én viszont katonaként. Talán ezért nem látjuk egyformán a helyzetet, ami nagyon természetes szituáció! Te a tényekre koncentrálsz én a váratlanság tényezőire. Sajnos az én felfogásomnak nagy hátránya, hogy gazdasági erőforrásokkal nem bírjuk. Éppen ezért kell köztes megoldást találnunk, ami nem teszi egyoldalúan csak "reagálóvá" a cselekvési lehetőségeinket, hanem némi mozgásteret hagyva a képességekben több verziós megoldást is lehetővé tenne.
Nem tudom, hogy a "jövő háborúja" hogyan fog kinézni, de az eddigi tendenciák egy zömében sík területű ország esetében valós védelmi képességeknél szükségessé szokták tenni a páncélos erők meglétét. Arról nem is szólva, hogy páncélos erők nem csak békefenntartásban, de akár még területvédelem esetén is "elrettentő" erőt is képviselnek.
Más: A békemisszióknál ne feledkezzünk el arról, ahogy igen változatos formái léteznek: békekikényszerítés, béketeremtés, békefenntartás, humanitárius segítségnyújtás, evakuáció, stb. Ezek más és más erőket és felkészültséget követelnek meg a szemben álló erőktől és a földrajzi viszonyoktól függően.
A jelenlegi koncepcióban tervezett fegyverzet békefenntartásra talán ideális, de mi van a többi feladattal és a hagyományos háborúval? Vagy mi olyanokban nem fogunk résztvenni, ha a szövetség belekeveredne?
Örülök, hogy van amiben a csapat egyetért. Ez elsősorban a tartalékos rendszer mielőbbi kiépítésére vonatkozik. A Nemzetőrség számomra is szimpatikus dolog lenne, de van egy nagy gond, mert egyelőre nincs meg sem a törvényi, sem az anyagi háttere ezeknek a rendszereknek.
Tiger!
MLRS-ről nem engem kell meggyőznöd. Tavaly a tüzérkonferencián ezen volt a fő hangsúly. Szerinted az aknavetők és a 105mm-esek mellett döntő vezetés hogyan illesztené be a "koncepcióba" az MLRS-t?
Abban igazad van, hogy a világban akad néhány "tucat" cső és gránát 105-ös kivetelben, de gondolod, hogy azokkal korszerűbbek leszünk? Ennél akkor más sokkal jobban járunk, ha nem vágjuk szét a 122-es és 152-es vontatottjainkat. Nekem nem csak az űrmérettel van gondom, de a mobilitással is. Amíg a Wiesel 2-esből (amely természetesen nem 122, hanem 120 mm-es - sorry!) még egy CH-53-as is elcipel magával 2 db-t, addig senki se mondja azt, hogy az önjáró nem lehet légi mozgékony. Az viszont tény, hogy a 155-ös önjárókhoz nekünk soha sem lenne saját légi szállítási kapacitásunk. De ahogy korábban fejtegettem, szerintem ezeket az eszközöket nem is kéne légi úton mozgatni, ha egyáltalán külföldre kéne menniük. Légi mozgékonyságra valóban elegendőek lennének a századoknál rendszeresített könnyű aknavetők, mint első lépcsőben szállított eszközök, amelyeket meg lehetne még fejelni néhány Vasziljokkal (NATO szabványosított!).
Szia Laci!
Teljesen megértem, hogy matematikai fejjel gondolkodsz. Én viszont katonaként. Talán ezért nem látjuk egyformán a helyzetet, ami nagyon természetes szituáció! Te a tényekre koncentrálsz én a váratlanság tényezőire. Sajnos az én felfogásomnak nagy hátránya, hogy gazdasági erőforrásokkal nem bírjuk. Éppen ezért kell köztes megoldást találnunk, ami nem teszi egyoldalúan csak "reagálóvá" a cselekvési lehetőségeinket, hanem némi mozgásteret hagyva a képességekben több verziós megoldást is lehetővé tenne.
Nem tudom, hogy a "jövő háborúja" hogyan fog kinézni, de az eddigi tendenciák egy zömében sík területű ország esetében valós védelmi képességeknél szükségessé szokták tenni a páncélos erők meglétét. Arról nem is szólva, hogy páncélos erők nem csak békefenntartásban, de akár még területvédelem esetén is "elrettentő" erőt is képviselnek.
Más: A békemisszióknál ne feledkezzünk el arról, ahogy igen változatos formái léteznek: békekikényszerítés, béketeremtés, békefenntartás, humanitárius segítségnyújtás, evakuáció, stb. Ezek más és más erőket és felkészültséget követelnek meg a szemben álló erőktől és a földrajzi viszonyoktól függően.
Svájc nem a legjobb példa bármire is, főleg nem a hadseregre nézve, ugyanis:
Nincsen útjában semmilyen terjeszkedésnek (nincs a hadak útján), saját természetes erődrendszere van (hegyek), politikája már régóta semleges, és ezt még a 2vh-ban is elfogadták, bankrendszere miatt minden ország kincstára, amit, ezáltal senki nem akar elfoglalni.
Az viszont igaz, hogy nekem is szimpatikus lenne a tartalékos (nemzeti gárda?) tipusú kiképzési rendszer.
Milyen magyar tgk. Irakban?
Mert magyar gyártmányú - már rég enm számít....
Magyar rendszámú (MH rendszeresített) hát, nem ezekből áll a kinti flotta többsége...
Zero4!
"néhány Grippen" részt vesz a támadó hadműveletekben?
A 14 db-ból mennyi adható oda hogy a amradék biztosítsa hazánk légvédelmét? (válasz -30 db!)
Általánosságban:
Miért akarjuk kitalálni a spanyol viaszt, ha már létezik svájcban?
1/ Ott aki nem katonáskodik, adót fizet.
2/ 15 hét alapkiképzés 20 éves kor körül
3/ 2-3 hét kiképzés 22-32 év között.
4/ utána is, kérhetően...
5/ Leo2 rendszeresítve (modernizálása folyamatban!!!)
6/ F-18 rendszeresítve
7/ Svájci Csomag eladó (Thaiföld nézegeti??)
- 200 M-113 + 160 Pz-68 + 24 REcovery + 12 Hídvető = 49,000,000 USD (nem sok mi?)
Nekünk nem kell valami ilyen csomag?
összevetésül:
15-49 éves ffi lakosság:
SW: 1,835,000
HU: 2,541,000
ebből alkalmas:
SW: 1,552,000
HU: 2,027,000
Katonnai ktgvetés
SW: 2,548 Md$ (1%)
HU: 1,080 Md$ (1,55%)
Hadrafogható fő:
SW: kb. 400,000
HU: ???????????
Végül: tüzérség:
Hamburger, egy dologban nem értek veled egyet, szvsz lőszer és alkaltrész van dögivel a föld minden sarkában, gondolom ócsón megszerezhető.
Ha már nem kell nekünk önjáró csöves, VEGYÜNK MLRS-t (M-270) lécci-lécci-lécci!
-Bekefentartas: nagyon fontos, hogy legyen a bekefentartoknak elrettento erejuk, Egy rendornek (AMD-vel a hona alatt) sokkal kisebb elrettento ereje van, mint pl. egy BTR80A-val rendelkezo katonanak. Ebbol kozvetkezoen szerintem fontos a katonai fegyverzet a bekefentartok szamara, noha abban igazad van, hogy extra kikepzest (rendori-nyelvi) kell biztositani a katonak szamara, de ezt tobbe-kevesbe meg is kapjak. Onkentesseg: minden katona onkentes, es elfogadhatonak erzem, ha a jovoben egyszer-onkentes katonakat kuldenenek (most ugye dupplan onkentesek, egyszer elmennek hivatasos-szerzodeses katonanak onkent, utana onkent jelentkeznek egy konkret misszioba).
-Belso: egyetertek, annyi kiegeszitessel, hogy ne is akarja senki a magyar allampolgarok ellen bevetni a katonasagot.
-Tamado: onallo tamadasra nem tellik (es jobb is, ha a hulye politikusainknak nincs eselyuk az allampolgarok tizezreit a halalba kuldeni). Tehat marad az, hogy NATO kotelekeben tamadunk. Erre szerintem fel KELL keszulni, tehat egy kis letszamu, de hagyomanyos haboruban is bevetheto ero is kell. Tulajdonkeppen nagy vonalakban megertem a hadugyminisztert, tehat szerintem is eleg lenne egy jo eros szarazfoldi dandar e celra: nehezpancelos zaszloaljal, (termeszetesen onjaro, precizios tamadasra is kepes) tuzer zaszloaljal, muszaki zaszloaljal, melysegi felderito zaszloljal, nehany (PSZH-val felszerelt) gepesitett lovesz zaszloaljal, plusz nehany kiegeszito (pl. vegyvedelmi) szazaddal.
-Vedekezes: Egyreszt tamaszkodni kell a fentiekre (bekefentartokat hazahivni, plusz a nagy harcerteku dandar adna a foerot). Termeszetesen a felszerelest ki kell egesziteni, nagy mennyisegu iranyitott panceltoro raketaval (pl. kene TOW-ot lejmolni ingyen, de annyit, hogy szukseg eseten minden BTR-re jusson legalabb egy 4-es indito, plusz a viszonlag kis mennyisegu beasott rajoknak(!) is jusson) es mukodo csapatlegvedelemmel. A fentiek NATO-nemzeti vedekezesre egyarant vonatkoznak. Nemzeti vedekezest kiegeszitenem 3 dologgal:
-a legiero (mint legdragabb, ezt nem adnank a NATOnak) vadaszgepei es harcihelikoptereire is szukseg van, termeszetesen ezek 100%-ig NATO szabvanyuak, hogy egyutmukodjenek az erositessel.
-tartalekos (nemzetor) hadero letrehozasa, vegyesen (meglevo) nehezfegyvezetu, es jo helyismeretu konnyufegyverzetu (gerilla) egysegekkel
-akkora tartalek (akar szovjet eredetu) technika kell, hogy a nagy harcerteku egysegek (nehez es konnyupancelosok, onjaro tuzerseg, csapatlegvedelem) letszama megharomszorozhato legyen fel-egy ev alatt. Ennyi ido alatt ki lehet kepezni a beosztott katonakat, a meglevo vezetoknek pedig olyan kepzest kell adni, hogy eggyel magasabb szintu feladatot is el tudjanak latni (pl. harckocsi zaszloaljparancsnok => ezredparancsnok, szakaszparancsnok => szazadparancsnok). Termeszetesen a felderitest nem gyengitetni, hiszen a 80-as evek vegi nehany naprol fel-egy evre kell novelni az elorejelzes idotartamat!
Osszefoglalva: fobb celkituzeseiben a haderoreformban egy hibat latok: a tartalekos szervezeteket nem felszamolni, hanem (onkentesre) atalakitani kell.
A (talan altalam rosszul latott) vegrehajtasban sokkal tobb hibat latok. Mindenekelott nem latom, hogy valoban aranyaiban utokepesebbe valik-e a hadsereg.
Egyreszt meg kell nezni, hogy a 80-as evek vegen hany fo volt a HM+vezerkar, es hany katona volt a csapatoknal. Es ugyanezt az aranyt most is meg kell nezni.
Masreszt rendben van, hogy pl. a tuzerdandart megszuntetik, es a tatai dandar ala rendelik a maradekot (ez ugye elmeletben a torzs es egyeb nem harcolo letszamot csokkenti, ami nagyon helyes), de ekozben szo sem lehet az onjaro tuzerseg felszamolasarol (szvsz a "katyusakat" sem szabad megszuntetni, amig mukodnek, es van loszeruk, legalabb egy szazadot megtartani, az onjaro lovegek kivonasara eppeszu ember nem gondolhat). Ehelyet inkabb robotrepulokkel kell oket ellatni, Arpaddal, lezerrel, hogy pontosabbak legyenek.
A válsággóc felé irányuló fuvar sokkal szívélyesebb, mint onnan kifelé...
Hipotetikus: mondjuk egy adott területről evakuálni kell csapatokat. Kiket hoznak el először kedves szövetségeseink (akik mellesleg csak és kizárólag az emberáldozatra érzékenyek, de arra nagyon)? Elvileg ennek nem szabadna bekövetkeznie, és ha be is következik, nem tesznek különbséget. A harctéri parancsnokok lehet, hogy nem. És ha Rumsfeld azt mondja, az amerikai csapatok először, mert nem engedhet meg magának egy belpolitikai válságot otthon? Ez rosszindulat, nem tagadom. Viszont úgy látom, csak a saját hadseregünktől várhatjuk el, hogy mindent megtegyen a saját embereinkért.
Úgy érzem, ha Herculest veszünk, azzal szinte kínáljuk magunkat arra, hogy Magyarországtól távol vessék be a hadseregünket. Ami egyrészről rendben van, mert egy szövetség tagjai vagyunk. Ha leszámítjuk ezt, akkor mire jó a Hercules kicsiny országunkban? Ez megint arra emlékeztet, amikor a szovjet kéréseknek megfelelően alakítottuk ki a hadsereget, terveket, mindent.
Huh, kicsit hosszú lesz... és itt is megjelenítem a véleményemet.
Sziasztok!
Előre is elnézést kérek, mert nem olvastam el a teljes fórumot, csak az utolsó időszakot, ezért lehet, hogy ismétlést is tartalmaz a hozzászólásom.
Eddig inkább azt láttam a hozzászólásokban, mi nem jó a mostani koncepcióban (ha nem így van lásd az előző mondatom).
Most megpróbálok valamit felvázolni, ami ha nem jó, vagy nem teljes, akkor majd hozzászóltok.
Szerintem olyan, mint általános honvédelem nincs, csak konkrét (vagy előrelátható) veszélyekre lehet (illetve pénzügyi értelembe érdemes) felkészülni. (Mint matematikus hozzá kell tennem, hogy csak valószínű dolgokra kell felkészülni.)
Mivel egy átállás jobb esetben 5-10 évet vehet igénybe, és utána még 5-10 évig lehet kielégítő, ezért ennél nagyobb időtávra nem érdemes készülni. Ez persze csak abban az értelemben érdemes figyelembe venni, hogy a világ várhatóan ennyi időn belül nem változik meg jelentősen (persze volt már rá példa, lásd ’89-’92 között, de ez inkább kivétel mint jellemző). Ezt is csak azért kell kikötni, hogy szomszédaink tekintetében jelentős változások nem történnek (pl. Románia világnagyhatalommá válik).
Most következzen a lényeg: mit kell teljesítenie a honvédségünknek.
Ahhoz felsorolnám én mit látok, mint feladatok (ha nem teljes majd kiegészítitek):
-belső
-békefenntartó
-támadó
-védekező
Vegyük sorra:
BELSŐ
Itt ami lehetséges:
-belső katasztrófák (árvíz, földrengés...), ide inkább műszaki csapatok kellenek, bár kérdés, hogy egyáltalán ezt a honvédség keretében kellene ott tartani (mint ahogy most történik többségében), de tény, hogy erőforrásként figyelembe kell venni a kat.-elhárítás tervében.
-polgárháború, ebben az esetben, a történelmi példákból az látszik, hogy honvédségünk béna kacsa (1956, taxisblokád), tehát ezzel nem érdemes számolni.
-terrorszervezetek, idegen gerillák, ezek ellen inkább a rendőri különleges erőket kell erősíteni, akik könnyű fegyverzettel elég ellátni ebben az esetben. Nem igazán látom, hogy a honvédségi reguláris csapatok komoly harcot tudnak kikényszeríteni ellenük.
BÉKEFENNTARTÓ
Ezek tipikusan kis létszámú köteléket igénylő feladatok (maximum zászlóalj méretben, iraki helyzet szerintem nem békefenntartó feladat). A feladatok erősen rendőri feladatok, csak kis részben katonaiak. Erre önkénteseket kellene kiképezni (maximum pár ezret, több ilyen feladatot nem kellene felvállalni). Ezek kiképzése inkább rendőri, nyelvi, és nemzetközi ilyen egységekbe való betagozódást kell megtanulniuk. Tehát nem látom az értelmét, hogy őket a honvédség keretében tartsuk.
TÁMADÓ
-Nem szomszédos ország ellen. Ha ez nemzetközi konfliktus keretében történik, akkor az a háború már nem (csak) a mi háborúnk. Ott az atomhatalmak biztosan becsatlakoznak. Ha az ellenfelek között vannak atomhatalmak, akkor a mi hadseregünk csak veszélyt hordoz magában (atomcsapást kaphatunk), ha nincs, akkor úgysem mi leszünk a legfontosabb erő, tehát csak a jó-szándékunkat kell demonstrálnunk, mást úgysem várhatnak el egy kis országtól.
-Szomszédos országok.
Ebben az esetben szinte egy lehetséges, hogy a kint élő magyar nemzetiségiek kerülnek jelentős veszélybe. Ekkor számíthatunk a nemzetközi segítségnyújtásra (és diplomáciai nyomásra), tehát elég valószínűtlen, hogy ez bekövetkezzen, az elkövetkező években, de nem lehetetlen.
-- Ausztria, Szlovénia: nem tudok olyan konfliktust elképzelni, amikor mi úgy gondolhatjuk, hogy támadást indítunk ezen országok ellen.
-- Horvátország, Románia, Szlovákia, Szerbia/Jugoszlávia: ezek az országok esetében felmerülhet a magyar kisebbség elleni atrocitások, viszont a nemzetközi nyomás miatt nem valószínű, hogy összefognának Magyaro. ellen. Tehát csak egyesével kell figyelembe venni. A két sivatagi háború megmutatta, hogy kicsi, de korszerű, támadó hadsereg nagyon gyorsan tud eredményeket elérni (viszont megtartani már nem biztos, hogy megtudja az elért sikert). Tehát egy relatíve kis, de korszerű csapásmérő csoportosítás már tud átmeneti sikereket elérni, abban a tekintetben, hogy adott területeket védelmébe vesz, és tartja addig, amíg a nemzetközi erők, meg nem érkeznek, vagy amíg a helyzet konszolidálódik. Egyébként ez valószínűleg légideszantnak kellene lennie (ahogy látom pl. Erdély térképét), de a részleteket együtt kidolgozhatjuk.
-Ukrajna: hát ezen ország ellen semmi esélyünk, és más ország sem szívesen avatkozna be ellene. Ráadásul nemzetközi beavatkozás esetén még számolni lehet Oroszországgal is.
VÉDEKEZŐ
-Nem szomszédos ország ellen. Egyik lehetőség egy légideszant hadművelet lehetne, de az egész valószínűtlen. A másik lehetőség egy nemzetközi konfliktus keretében. Ekkor megint nem mi döntjük a háborút, és nem is tudjuk komolyan garantálni önállóan a védelmünket (lásd II. VH lényegében egy-két hónap után a magyar csapatok önállóan nem tudták volna a hon védelmét biztosítani.
-Szomszédos országok:
-- Ausztria, Szlovénia: biztosan nem tervez háborút ellenünk, és nincs is miért megelőző csapást mérni ránk
--Horvátország, Románia, Szlovákia, Szerbia/Jugoszlávia: követelésünk nincs Magyaro-val szemben, tehát maguktól támadást nem indítanának (itt is a nemzetközi nyomás, vagy NATO tagság megvédene minket), összefogásra nem látok szándékot, csak akkor, ha Magyaro revízionistává válna, amit az előző választások, meg saját megérzés alapján, nem tartok valószínűnek. Tehát támadást egyszerre csak egy irányból kapnánk, és mint megelőző csapás, tehát itt is igényelhetnénk nemzetközi, NATO erőket előtte, de utána mindenképp. Tehát itt a feladat a rövid távú megállítás lehetne, de például Romániát csak a Tisza, vagy a Duna vonalánál, vagy a Bakonynál tudnánk megállítani, ami azt jelentené, hogy az ország nagy rész el lenne foglalva, ami persze elég demoralizáló lehetne, de lehetne. Ezek az országok önállóan biztos nem tudnák megtartani az elfoglalt országrészt, kivéve talán Románia. Román csapatok elleni védekezésnél a folyóvédelmek, és a gerilla hadviselés jöhetne szóba. De ezekre várom az ötleteket.
-- Ukrajna: hát ellene nem sokat tehetünk, vagy elfoglalnak, vagy nemzetközi (atom) háború válna belőle.
Tehát amiből a honvédségünknek kellene állnia:
(ide nem tartozna a békefenntartó csapatok):
-Műszaki csapatok (gondolva a katasztrófa elháritás)
-Légideszant különleges csapatok (fegyverzet? főleg hegyi környezetre kiképezve)
-folyóvédelem (ötletek? tüzérség, ...)
Amire nem látok lehetőséget a páncélos csapatok, de meggyőzhető vagyok értelmes érvekkel.
A fenti levezetést, mint amatőr végeztem, és inkább politikai, mint katonai. A katonai rész mindenképp kidolgozandó.
Az USAF hatalmas szállítókapacitással rendelkezik.
Szívesen elfuvarozzák a magyar katonákat és felszerelésüket bármelyik válsággóchoz, csak tehermentesítsék az am-i erőket. Egyébként előbb-utóbb veszünk Herculest.
"A lehetséges konfliktusokról pedig csak annyit, hogy ki jósolta volna meg két évvel a VSZ felbomlása előtt annak bekövetkeztét, vagy a balkáni válságot? Mennyi időre is van szükség egy működőképtelen tartalékos és kiegészítési rendszer mellett egy egyébként egészséges 30 000 -es hadsereg országvédelemre történő felkészítéséhez, amikor alig van kiképzett harckocsizója, a tüzéreinek zöme csak aknavetőt tud mesterien kezelni és alig van korszerű nehézfegyverzete? Ez nem ma jelent problémát, hanem kb. 10 év múlva lesz aktuális!"
Ilyet már én is írtam, csak én sokkal hülyébben szoktam fogalmazni.
Amúgy ez az igazság, a legtöbb topictárs is ezt szokta hajtogatni, ígyhát elkezdtem gondolkodni, vajon miért nincs egy ember se aki a felelős körökben aki ezt így látná?
Az európai integráció korában nekem nagyon úgy tűnik, hogy politikusaink a hadsereg funkcióját is a "határok nélküli" nagy katyvasz illúziója alá rendelik.
Szerintük igenis lehet olyan hadserege egy államnak, amely csak része egy nagy egésznek, amely nem más, mint egy nagy mozaik egy kicsinyke darabja. Kummantás felsőfokon. Úgy teszünk, mint ha csinálnánk valamit - Szó nem érheti a ház elejét! - aztán közben verjük a faszunkat.
Ha kontinentális, vagy szövetségi rendszerben gondolkodunk, úgy a nagy NATO/EU haderő kétféle lehet.
- Egy nagy hadsereg, olyan, mint pl. az USA-é, ahol van egy közös parancsnokság, és földrajzilag vagy gazdaságilag (így már eleve elég ködös) el vannak osztva a feladatok. Mintha egy ország saját nemzeti hadereje lenne, csak nagyban.
- Ahány tagállam, annyi külön haderő, kicsi, közepes, nagy, aszerint, hogy kié.
Az első elgondolásnak az ad helyet, hogy gazdaságosabbnak tűnik, nincsenek párhuzamosan futó dolgok, átfedések. Közös költségvetés, közös irányítás, de közös ló és az ő túrós háta...
A második esetében, ami egy lazább szövetséget feltételez, az esetleges ellennek országról országra kell megütköznie a szövetség tagjainak hadseregével. Jóval drágább, de előnye, hogy földrajzilag jobb, hiszen mindenütt van kisebb vagy nagyobb mértékben használható szövetséges erő, az egész sokkal homogénabb, minden szóbajöhető frontzakaszon egy komplett hadsereg van jelen.
A hetrogén felállás szerint, ha a szövetséget pl. Magyarország felől támadnák meg, úgy itt csak műszaki, meg biztosító, meg rendész egységeket találnának, ami elég vicces.
A baj az, hogy a NATO-se tudja, hogy mit akar. Itt ötévente fogalmaznak újabb koncepciókat, a friss tagországokban meg próbálnak ezzel összhangban lenni, a biztonságpolitikai helyzet meg évről évre változik.
Számomra egyébként még mindig megdöbbentő, hogy a világ bevette az oroszok, de főleg az USA terrorellenes háborúját.
Ma a NATO azt mondja, hogy a jövőben a szélsőségesek és terroristák elleni harc a legfontosabb szempont, ezzel kell a hadseregeknek szembenézni.
Csakhogy a terrorizmus elleni harc a rendőrök dolga, mindenütt a világon. Az, hogy az oroszok és az USA reguláris haderővel ment neki a terroristáknak, az csak az ő imperializmusuknak tudható be.
Annak idején a szerbek Koszovóban főleg a belügyi alakulatokkal operáltak, mondván, hogy az albánok terroristák, aztán persze hozzá is láttak az etnikai arányok megváltoztatásához.
Az oroszok 94-ben az olaj miatt vonultak be Csecsenföldre, azt állítva, hogy azok ott banditák (az oroszok szerint minden ellenség bandita, meg is szokták ezt szívni), és nem a belügyi terrorelhárítók mentek oda rendet teremteni, hanem a hadsereg hajtott végre inváziót, aminek erdeménye képpen Grozníj eltűnt a térképről. Az orosz belügyi erőket egyébként többször a hadsereg irányítása alá rendelték, akik mivel nem tudtak velük mit kezdeni, szabályos rohamra kényszerítették őket, nagy veszteségeket okozva ezzel nekik.
Az USA 9/11 után lényegében megtámadott egy szuverén államot, amelynek fundamentalista irányítói (ahogy lenni szokott, kisebbségiek, külföldiek) évek óta terrorizálták az országot.
Washington kitalálta, hogy mivel ezek ott segítik azt a nemzetközi terrorhálózatot (a valódi ellenséget), meg kell támadni őket.
Itt is az olaj, pontosabban egy olajvezeték az igazi mozgatórugó, de az erdmény eddig az, hogy az országnak csak egy része van a megszállók kezén, a tálibok meg gerillaharcot vívnak ellenük, felhasznáva/kihasználva néhány fanatikus öngyilkost is.
Irak azonban a legérdekesebb.
Azt még a világ elfogadta, hogy Afganisztán "bűnös ország", meg kell semmisíteni az ott bújkáló terroristákat, el kell fogni az őket bújtató gerillákat és persze meg kell ehhez szállni az egész országot.
Na de Irak? Adott itt egy diktátor, és az ő hatalmas olajkincse. Innentől kezdve ő is bújtat terroristákat. De ha nem, akkor fegyverrel látja el őket. És ha ez nem elég bűn a világ szemében, akkor még hozzá kell tenni, hogy tömegpusztító fegyverrel. És ha ez sincs eléggé bebizonyítva, akkor le kell szarni mindenkit, és kész helyzet elé kell állítani az egész világot.
Közben majd lesz bizonyiték, és meglesz az olaj is.
Jelenleg nincs bizonyíték, olaj az a földben marad, mert nem tudják rendesen újraindítani a termelést, és az egész kalandnak nagyobb a rezsije, mint a haszna.
Közben kiderül, hogy egy reguláris haderőt, vagy azok szövetségét nem is lehet felhasználni a terroristák ellen. Ottrekedtek. Nem tudnak kijönni. Az ellenség felszívódott, és átállt a gerillaharcra, vagy éppen a terrorizmus eszközeivel harcol.
Ezek ellen titkosszolgálatok, meg rendőri különleges alakulatok kellenének, csak azokkal nem lehet inváziózni.
(Ha szó szerint vesszük a dolgokat, akkor Mo.-nak a terrorizmus ellen egy, a Néphadsereget is megszégyenítő armadára lenne szüksége, hiszen (Amerika után szabadon), a határon átsodródó terroristák fészkét megsemmisítendő nekünk el kéne foglalni az egész otthonukat adó országot.)
Örülök, hogy itt vagy Zero! Legalább van, aki talán engem is jobb belátásra tud bírni normális érvekkel. Eddig sajnos még nem sikerült. Továbbra is úgy gondolom, hogy hazardírozásnak számít a reformot úgy végrehajtani, ahogy a mostani tervekben szerepel. A részfeladatok nem állnak összhangban a fő célkitűzésekkel.
105-ös témához: Az való igaz, hogy könnyebb, mint egy akármilyen önjáró tarack. A "könnyűség", azonban közel sem lehet alapvető meghatározója egy tüzérség struktúrájának. Ennek a fegyvernemnek többrétű feladatra kell felkészülnie és nem lenne szabad a képességeit a könnyű gyalogos erők békefenntartó feladatainak támogatásában lekorlátozni. Amennyiben határainktól távol kell feladatot végrehajtanunk, akkor mivel fogják odavinni? Gondolom, menni fognak nem csak a lövegek, de a vontató, lőszerszállító, stb. járművek, sőt valószínűleg az egyelőre Dingónak tervezett páncélozott szállító járművek(üresen 7,5 t), esetleg a BTR-ek is. Ezeket bizony nem a mi Ancsáink vagy Minyóink fogják a helyszínre eljuttatni. Biztos vagyok, hogy mindenképpen igénybe kell vennünk a méregdrága légiszállításon kívül vagy hajókat, vagy vasutat is a kijuttatáshoz. Ebben az esetben szinte mindegy, hogy önjárókat, vagy vontatottakat kell kijuttatni. Ráadásul a jelek szerint nem is várják tőlünk, hogy biztosítsuk magunknak a tüzérségi támogatást. Tehát a tüzérség fő feladata továbbra is az országvédelem lenne. Amiről viszont egyszerűen el is feledkezhetünk! Vagy nem?
És mi van, ha ne adj Isten, mégis itthon kéne védeni a hazát, nem külhonban? Hagyományos konfliktusban? Melyik eszköz tudja hatékonyabban megoldani a feladatát? A vontatott 105-ös, vagy az önjáró 155-ös? Ugyan már egyszer ecseteltem, mitől is lenne korszerű a 105-ös úrméret, de megkérdezném ismét. Mennyire elterjedt ez az űrméret a NATO-ban? Hogy fogjuk biztosítani a lőszerutánpótlást külhoni misszióban egy nemzetközi kontingens tagjaként, esetleg itthon, de NATO-alárdeltségben? Vagy magunk fogjuk gyártani a korszerű gránátokat hozzá és akkor már lesz hozzá megfelelő légiszállítási kapacitásunk is? Amely gránátok természetesen a legkorszerűbb technológiát fogják képviselni - preciziós rávezetés, kazettás jelleg, stb.(?)Ezek önálló kifejlesztése nem lesz sokkal drágább, mint esetleg 155-ös űrméretet rendszeresíteni?
Nagyon remélem, hogy nem az ördögöt festem a falra, de ha figyeled (márpedig figyeled!) a híreket, akkor Magad is láthatod, hogy a NATO egymás után éli át a válságait. Európa és az USA egyre makacsabbul köti az ebet a karóhoz és hajtja a saját igazát. A történelem sajnos még nem látott örök életű katonai szövetséget!
A lehetséges konfliktusokról pedig csak annyit, hogy ki jósolta volna meg két évvel a VSZ felbomlása előtt annak bekövetkeztét, vagy a balkáni válságot? Mennyi időre is van szükség egy működőképtelen tartalékos és kiegészítési rendszer mellett egy egyébként egészséges 30 000 -es hadsereg országvédelemre történő felkészítéséhez, amikor alig van kiképzett harckocsizója, a tüzéreinek zöme csak aknavetőt tud mesterien kezelni és alig van korszerű nehézfegyverzete? Ez nem ma jelent problémát, hanem kb. 10 év múlva lesz aktuális!
Ha pedig a politika úgy döntene, hogy legközelebb nem csak orvos, műszaki és katonai rendőr alegységekkel fogjuk magunkat képviseltetni a NATO keretén belül (vagy kívül) végrehajtandó hagyományos fegyeres konfliktusban, akkor továbbra is szeretném azt hinni, hogy nem feltétlenül csak az amerikai és az angol tüzérség és légierő lesz képes a vallási elhivatottsággal támadó T-55/62/72/stb. seregét a szakaszoszlopokra történő szétbontakozás terepszakaszától távolabb is hatékonyan pusztítani, hanem lenne mötöttem legalább egy osztály, aki eseteleg SMART-lőszerrel tudna valamit kezdeni azokkal az acélmonstrumokkal szemben.
Vagy pedig ilyen eshetőségre ne is készüljünk, mert teljesen alkalmatlanok vagyuk rá? Viszont frankón kísérünk szállítmányokat, stb. Ez is egyfajta képet alakít ki rólunk. Biztosan beszélgettél már olyan amerikai és angol katonákkal, akik elől mentek, amikor Irakban, vagy bárhol máshol lőttek. Tudod, hogy milyen véleményük van azokról, akik hátul biztosítanak, még ha tudják is, hogy szükség van azokra is!
Nekünk megfelel a NATO-n belüli II.osztályú szerep is, vagy komolyan vesszük, amit mondunk? Mert amikor azt mondjuk, hogy a NATO nem várja el tőlünk, hogy teljes képességű hadsereget tartsunk fenn, akkor csak azt feledjük el, hogy amikor a könnyebb utat választjuk, akkor egyúttal be is soroljuk magunkat egy kategóriába.
Ha teljesen igaz lenne, amit a vezető állam mond, akkor nem várná el, hogy minél több NATO-ország vegyen részt az iraki misszióban harcoló erőkkel!
A minapi konferencián jelenlévő német haditechnikai szakemberek (többen volt katonák) értetlenül hallgatták, hogy mit is vázoltak fel a magyar tüzérség jövőjével kapcsolatban. A szünetben ennek hangot is adtak kötetlen beszélgetés formájában. Nem arról volt szó, hogy nem akarjuk megvenni a "komoly" termékeiket, de nem értették a gondolatmenetet! Eleve csak olyanokról tartottak előadást, ami illet a koncepcióba - 122-mm-es önjáró aknavető (Wiesel 2),Panzerfaust 3, kisméretű felderítő és harci robotrepülőgépek.
Lehet nagyzási hóbortnak nevezni, de úgy vélem, hogy a Magyar Honvédség többre hivatott, minthogy segédcsapata legyen bármilyen más haderőnek. Ebben benne van a büszkeség, és az alábbi racionális megfontolások:
- ha nem magyar a parancsnok, akkor nem várhatunk tőle a mi szempontjainknak megfelelő hadműveleteket (történelmi példát lehet hozni tonnaszám, elég talán csak a Vasvári békét, vagy akár a 2. magyar hadsereget említenem).
Nevezzen bárki paranoidnak, elégszer láttam már "szövetségeket" felrúgni, nem mellékesen nagyhatalmak részéről. Jobb ezzel óvatosnak lenni.
- ha eleve úgy tervezzük a hadseregünket, hogy bizonyos képességeket leépítünk, akkor képtelenek leszünk manőverezni, és itt fellép egy plusz kockázati tényező: lehet, hogy már azelőtt elveszítjük az egész konfliktust, mielőtt a segítség beérkezne, pontosan azért, mert egyes képességeink eleve nem voltak meg. (Hamburger ezt nagyon szépen megfogalmazta korábban, jobb nem számítani a másikéra, hátha neki is kell).
Nem értek egyet a vontatott tüzérségkoncepcióval. Túlságosan nehézkes, túlságosan érzékeny. Jó, végülis, mit várok, ha nem lesznek harckocsik, ugyan miért is kéne önjáró tüzérség, hogy kísérje őket?
A NATO felbomlása ugyan hivatalosan nem prognosztizált, de ahhoz nem kell politológia professzornak lenni, hogy az ember meglássa, az USA, mint a szövetség túlsúlyos vezető hatalma igencsak kisajátítja magának a céget, ami nem véletlenül vált ki berzenkedést a két vezető nyugat-európai középhatalomból. Hogy ennek a következő, X vagy Y közel- vagy távol-keleti "terrorista" ország elleni esetleges támadás után milyen következményei lesznek a globális stratégiai helyzetre nézve, azt a világon senki nem tudja.
Nekünk - meg olyan hozzánk hasonló antihatalmaknak, mint Albánia :))) - a NATO egy megbízható pilótajáték. Keveset adunk, sokat kapunk, rövid távon lehetőleg érezzük jól magunkat, meszebbre úgyse lát senki. Ez olyan tipikus posztkádári gondolkodásmód, ami messze túlmutat a védelempolitika szűkös keretein.
Tetszett ez a hozzászólás, de a jelenlegi politikai-gazdasági felállásban nem tartok tőle, hogy az ellenség beveszi magát a Bakonyba.
A jövőbeli harcokra inkább akkor kerülhet sor, ha a NATO indít támadást (mint korábban pl. Szerbia ellen), ez esetben viszont a felkészülési idő, a válság fokozódása alatt elegendő szövetséges erő (F-16, F-18, F-15 vadászbombázó repülőgépek, gépesített alakulatok, erős és korszerű tüzérség) érkezik Magyarországra, a hadműveletekben nem a Magyar Honvédség kapja a főszerepet.
Amennyiben tőlünk távol kerül sor az összecsapásra, akkor néhány Gripennel és mondjuk 2 felderítő századdal képviseltethetjük a mai "kisebb, de erősebb" Magyar Honvédség félelmetes és végletekig professzionális erejét.
Igazából 2 esetben lehet problémánk:
1. Ha a NATO valamiképpen váratlanul felbomlik, zavaros helyzetbe kerül és ekkor támad ránk egy vagy több szomszéd állam hadereje.
2. Ha itthon olyan kormány kerül hatalomra, amely kiléptet bennünket a NATO-ból.
Belátható, hogy ezek egyelőre valószínűtlenül hangzó esetek. Így marad a NATO-tagság, a tervbe vett 105-ös tüzérség és az egyre inkább zsugoródó magyar haderő...
Csak azért tereltem a harmadik világbeli hadviselés felé a szót, mert zavart az a leszóló megjegyzés az etióp vkf-ről. Úgy éreztem, hogy az ő oldalukról is érdemes megvilágítani az esetet.
A mi jelenlegi szintünkön (NATO-tagság, földrajzi-politikai környezet, újabb és újabb haderő- leépítési reformok) szerintem logikus döntés, hogy a költségesen üzemeltethető "nehéz" eszközök helyett beérik a 105-ösökkel. Békefenntartás közben felesleges a nehéztüzérség. Keményebb helyzetben pedig az US Army-nak és az US Force-nak kell elsöpörnie az ellenséget, nem a Magyar Honvédség alakulatainak.
A felvetesed teljesen jogos, de megis ugy godolom, hogy a 82-es automata aknavetö es a 122-es önjaro tarack között meg egy etiop katona is tud különbseget tenni. A Vasziljok ugyan többet tud, mint egy hagyomanyos aknavetö, de a kezelese talan meg semm annyira bonyoulult, hogy egy etiop katona ne tudna megtanulni. Az egykori haborus felvetelek szerint az SZ-60-osokkal is eleg jol elboldogultak.
Engem leginkabb az a kepmutatas es dilettantizmus zavar, amikor olyanokat hallok, hogy a MH mereteinke csökkentesevel (ami valoban indokolt) parhuzamosan nöni fog a hatekonysaga es ütökepessege. Egy dolog nincs elöttem letisztazva. Mivel szemben? Mert altalanos ertelemben ezt nem latom megvalosithatonak a jelenlegi tervek alapjan. A jelenlegi technikai fejlesztesi terveket latva nem latom biztositottnak a cel elereset. Rosszul latom?
Amit most csinalunk, az nem mas, mint a MH sokat emlegetett kepesseg alapu lehetösegeinek leszükitese egy meglatasom szerint meglehetösen ingatag alapnak szamito biztonsagpolitikai prognozis alapjan.
Ennek alapjan a MH az elkövetkezö talan öt evben a ra harulo feladatokra valoszinüleg valoban jobban megfelelne, de milyen következmenyekkel fog jarni az, ha öt ev mulva az eddigi esemenyekhez hasonloan, relativ gyorsan valtozna a biztonsagpolitikai helyzet? Egy beszükitett kepessegü hadsereg nem lenne alkalmas az akkori uj (hagyomanyos?) kihivasoknak megfelelni es lehetne kezdeni elölröl az atszervezeseket es ujrafegyverzest, hogy az idöközben megszünt szellemi "fegyerzetröl" mar ne is beszeljünk. Szerinted az olcso megoldas lenne?
Abban teljesen igazad van, hogy a gerillak helyeben en is inkabb kis meretü, kezben is mozgathato aknavetöket valasztanek, de a hozzaszolas lenyege nem is az etiop hadseregre iranyult (amely szinter regularis erö!), hanem a MH-ra. Abban is igazat adok neked, hogy olyan terepen, mint Afganisztan, meg a Vasziljok is nehezen mozgathato (bar nem megoldhatatlan!), de a lehetösegeinket ugy kell kialakitani, hogy az ilyen esetekre törtenö felkeszites ne csökkentse azokat a kepessegeinket, amelyre esetleg egy hagyomanyos fegyveres konfliktusban, es akar sikabb tarepen kerülne sor, mert akkor bizony könnyen behozhatatlan hatranyba kerülhetünk olyanokkal szemben, akik erre is felkeszültek.
Szomoruan konstatalnam, ha minket csak gerilla-hadviselesnek megfelelöen keszitenenek fel. Talan megtudnank birkozni a Vasziljok kezelesevel is, amelynek hatasa azert valamivel nagyobb, mint a tervezett 81 mm-es av-e.
Semmi bajom a 60 mm-es aknvetökkel szazad szinten es a spec eröknel, de jobban ereznem magamat, ha tudnam, hogy lehetöseg van ennel komolyabb tüzersegi tamogatast is kapni, amely nem csak par kilometerre elöttem tudja pusztitani az ellent, de akar 30-40km-re is. Engem nagyon zavar, hogy a MH jövöbeni legnagyobb hatasu tüzersegi fegyvere vontatott 105 mm-es tarack lesz. Abbol se tul sok. Eleg szomorunak tartanam, ha a MH-t csakis "specialis" müveletekre akarnak felkesziteni. Annak a követelmenyeitöl meg megsszebb vagyunk, mint gondolnank es nem is csak ilyen feladatok adodhatnak a jövöben. Az utolso iraki haborut sem a spec erök döntöttek el.
A gond valoszinüleg abbol fakad, hogy en alapvetöen a legrosszabb verziora szeretem felkesziteni önmagamat es nem a legjobbra. Szeretem, ha mindig van tartalekom, amit varatlan helyzetben is be tudok vetni. Szeretem, ha olyan eszközeim vannak tartalekban, amelyek nem csak egyfajta feladat vegrahajtasara alkalmasak. Es van meg egy nagy hibam: Csak azzal szeretek szamolni, amit tudom hogy nem mastol kell kernem, mert akkor fennall a veszelye, hogy neki is eppen akkor lesz ra szüksege, mint nekem. Mar pedig a jelek szerint a baratok is szükitik a lehetösegeiket, minek következteben ha ugyanabba a szituacioba kerülünk, akkor bizony ez könnyen elöfordulhat.
Noha manapsag nem divatos törtenelmi peldakat emlegetni (ez a luxus is csak nalunk divik!), azert hagy emlitsem meg, hogy a magyar törtenelem mar eleg sok negativ peldat sorakoztatott fel arra vonatkozoan, hogy mivel jar az, ha arra epitünk, amit a szövetsegeseink igertek nekünk es ha azt varjuk, hogy tölük barmikor megkaphatjuk azt a tamogatast, amivel mi nem rendelkezünk.
Üdv: Hamburger
Ui: Elnezest az ekezetekert, de ezen a gepen nincs lehetöseg a hasznalatukra.
És ilyenkor szokott jönni az, hogy ezek a jófej kis gerillák nem is hülyék, mert tudják, hogy a szarból is lehet erényt kovácsolni.
A baj csak akkor van, amikor az ellen háromtonnás bombákkal csinál nekik hegyomlást, vagy szarinnal/mustárgázzal hegesztgeti őket.
Most jut eszembe, a mai Fókszban mutatták a tűzszerészek tevékenységét, aztán volt egy akkora robbantás, hogy a kráter legalább nyóc méteres lehetett...
