Köszönöm, hogy elmagyaráztad, de azzal tisztában vagyok, hogy a cím hibás. Arra gondoltam, hogy csak úgy tudták volna helyesen írni, ha belerőltetnek egy kötőjelet, vagy kihúzzák egy hosszabb mondatra. Ez komolyabb átalakításokat igényelt volna a borítón. Ha ez nem történt meg, azért legkevésbé a fordító a felelős. Ha az írott szövegben is így szerepel az is érthető, hiszen a címre hivatkozik így nem írhatja másképp(helyesen:)). Ha mindenképpen kötözködni akarsz keresd meg a korrektort és a szerkesztőt és verd meg. :)
Ez megint totál jellemző rád. Találsz egy molyfing hibát, és képes vagy 3 órán át mindenkivel megküzdeni miatta. Röhej.
Ja, a címjavaslatom ez volt: Az elektromos gitár kézikönyve
Én is tegnap néztem csak oda igazán, hogy nem ez lett. De tudod mit? Tojok rá.
Az alattomos meg csak úgy jött. Az érdekes az, hogy a belinkelt dologra mindnkitől pozitív visszhang jött, csak te kezdtél el megint kötözködni. Miért nincs életed, Balázs?
a basszus gitarral egy kicsit vissza kell tartani az egesz ritmust a befejezo reszeknel jobb a basszus timing aholl a kitartott hangok vannak , de nyugodtabban kene nem kell "sok" hang , sot a kisdobot is egy gondolattal kesobre kell tenni , a ritmusgitar is nyugodtabban kell szoljon .
A szoloban tul ropogos es timing bajok vannak , egyes dolgok kesnek masokat elsietsz. A nyujtasnal nyujtsad a hangmagassagig , legfobb a hoszabban kitartott
hangoknal , es a vibrato-t is nyugodtan es a nyustott hangoknal vibraljad ugy hogy ne kaltsen hamis hang erzetet ha nem ritmusba sikerult a nyujtas.
Legnehezebb a lassu szamokat jatszani , jol.
A hibak nagyon kicsik de a szam "szetesik" es a halgato csak erzi hogy valami nem jo es azt mondja nem tetszik .
Mint írtam, ez magyar helyesírási hiba. Nem magyarázható azzal, hogy az eredeti címhez hasonlót akartak. Az angol nyelv majdnem minden olyan szókapcsolatot külön ír, amit a magyar összetett szóként használ. Például ha csak annyi lenne a cím, hogy guitar book, magyarban az is gitárkönyv, és nem gitár könyv, mert utóbbi értelmetlen, nincs olyan könyv, "amely gitár". Angolban viszont a guitarbook hülyeség, mert ők ezt külön írják.
Tehát az Electric Guitar Handbook szó szerinti magyar megfelelője az Elektromosgitár-kézikönyv, és nem az Elektromos gitár kézikönyv. Ez utóbbi önmagában is értelmetlen és jelentés nélküli. Hiába értjük ennek ellenére is, hogy mit akar jelenteni; azt is értenénk, hogy "beleestem a jukba, lyaly, lyaly", de ettől még hülyén van leírva.
De ha az egybeírás-különírás miatti jelentésbeli különbségekre kéne hoznom példát, akkor ugyebár teljesen mást jelent, hogy utána nézek vagy utánanézek, nagyanya vagy nagy anya, míg ha mondjuk azt mondom, hogy apafej, az oké, de az "apa fej" nem jelent semmit.
De lökött vagy, a Fordító fordít a korrektor javít, ellenőriz... Egy fordítónak természetesen nem árt ha jó a helyesírása, de nem kell bajnoknak lennie benne, az más dolga megtalálni...
Ha Stúdiózol a te felvételeden is rendesen dolgzik még utána valaki hogy használható minőségű legyen, egy másik ember aki ehhez ért ez a dolga...
Szerintem koncepció volt, hogy az eredeti címhez hasonlítson a cím és a design, ezért furcsa lett volna más megoldás. Amúgy ha nem tetszik, akkor inkább az alexandrát kéne levelekkel bombáznod nem szerencsétlen fordító első munkáját lefikázni, egy nem álltala elkövetett hiba? miatt.
Látom, nem sokáig ment a kulturált magaviselet (és társalgás) emberünknek. Tény hogy tényleg jobb lett volna ha ő megy fordítónak. Nekünk nyugtunk lenne, ő meg tudna a magyaron kívül másik nyelvet is...
"Valamint arról, hogy az emberek különbözősége miatt egy bizonyos szöveg nem mindenkinek ugyanazt jelenti."
Az emberek különbözősége szerencsére nem játszik szerepet a helyesírási szabályokban. Az Elektromos gitár kézikönyv helytelen, az Elektromosgitár-kézikönyv helyes. Pont. Szerencsére a helyesírás objektív.
Szerintem meg úgy lehet szar élni, hogy egy ekkora hibán (nem a kötőjel hiánya, hanem az alapvetően egy szóból álló cím három szóba írása) nem akad fenn az ember. Ez magasfokú nyelvi igénytelenség. Persze a százalékban igazad van, a magyar emberek tetemes része nem tud már magyarul. Az értelmiség sem. Nincs rá igényük.
Nem csak szerinted. Szakfordító tanáraim is erre tanítottak; feltételezem, valamivel jobban értettek a témához, mint önjelölt szakértőnk. (Mondjuk a fordítók jelentős részének igen jó a helyesírása, nem kell külön figyelmet fordítani rá; a korrektornak egy jó fordító után kevés dolga akad.)
Azt írod, "az írás nem csak arról szól, hogy megértsük". De. Pontosan arról szól. És csak arról. Valamint arról, hogy az emberek különbözősége miatt egy bizonyos szöveg nem mindenkinek ugyanazt jelenti.
A magyar emberek 99,99%-a nem akad fent egy kötőjel hiányán, és pontosan tudja mit akar a cím jelenteni. Te nem tudod. Szar lehet így élni.
A nyelvi helyesség igen, a helyesírás csak részben. Szerintem a tartalmi helyesség sokkal fontosabb, mint a formai tökéletesség (mint a zenében már csak, hogy egy kis On legyen), arra van korrektor meg sok más ember.
"A fordítónak az a dolga, hogy a szöveget tartalmilag a lehető legjobban, az eredeti gondolatiságát a legjobban visszaadva lefordítsa az adott nyelvre."
Ez szó szerint igaz. És ez csak úgy lehetséges, hogy a lefordított szöveg a lehető legjobban megfeleljen az adott nyelv szabályainak és "egyéniségének". A szavakat nem elég ismerni. A helyesírás, nyelvi helyesség is a fordító dolga.
