"Találsz egy molyfing hibát, és képes vagy 3 órán át mindenkivel megküzdeni miatta."
Szerintem inkább úgy történt, hogy találtam egy (nem molyfing, hanem súlyos) hibát, ezt én beírtam, és ahelyett, hogy a többiek bólintottak volna, hogy igen, ez hiba (merthogy az), képesek voltak órákon keresztül mindenféle hülye indokkal magyarázgatni, hogy miért jobb így a cím.
"Az érdekes az, hogy a belinkelt dologra mindnkitől pozitív visszhang jött, csak te kezdtél el megint kötözködni."
Valakinek a hibát is szóvá kell tenni. Miért álltam volna be a sorba huszonötödikként gratulálni? Pláne, ha már a könyv címében ekkora hiba van. Képzelem, mik lehetnek magában a könyvben.
Van életem, köszöm szépen, méghozzá kellemes, minőségi életem, és ez részben pont annak köszönhető, hogy nem siklom át a hibák felett, legyen szó akár írásról, akár bármi másról.
"Az Elektromos gitár kézikönyv nem értelmetlen, hiszen te is érted, mi is értjük."
Akkor magyarázd meg nekem, hogy így, különírva mi a jelentése. Milyen szerkezet ez? Ha külön írod, akkor a gitárból is jelző lesz (gitár kézikönyv), ami értelmetlen, mert olyan jelző nincs, hogy gitár, és olyan kézikönyv sincs, amely gitár.
Csak azért érted, mert magadban kimondod, de attól még rosszul van írva. Vagy szerinted akkor mostantól mindenki írja kedve szerint az összetett szavakat, pl. basszusgitár, basszus-gitár, basszus gitár? Hiszen mindhármat megérted. De ettől még nem lesz jó mindhárom, csak az egyik.
Nyelvi igénytelenséget a hibásan dolgozó fordítókkal kapcsolatban említettem.
"Zárójelben: még a „legigényesebb” könyvkiadók sem szokták címlapon és sorvégen kitenni a kötőjelet, mert nem fest jól."
Nem is a borítón látható címről beszélünk, hanem az ismertetőben leírt címről. És nyakam rá, hogy az impresszumban és a belső borítókon ugyanilyen hibásan van írva a cím, még ha egy sor is az egész.
Aki alapvetően jól csinál valamit, csak néha hibázik, az nem kontár. Kontár az, aki mindig hibázik, vagy ekkorát hibázik, és aztán megpróbálja megmagyarázni a hibáját, ahelyett, hogy elismerné.
Nektek nem tűnt még fel, hogy mennyire élvezhetetlen és értelmetlen lett ez a topik Balázs óta? Nem lehetne egyszer s mindenkorra ignorálni? Már rég nem a gitározásról szól a topik, hanem az okoskodásról, és ha vélelten valaki témába vágót ír, elveszik a korpa közt. Köszi
„ [...] az Elektromosgitár-kézikönyv, és nem az Elektromos gitár kézikönyv. Ez utóbbi önmagában is értelmetlen és jelentés nélküli. Hiába értjük ennek ellenére is [...]”
Attól tartok, ismét összekevered a helyesírási szabályokat a nyelv „szabályaival”, ráadásul az egészet most egy szemantikai hátraszaltóval koronázod meg (lásd idézet).
Az Elektromos gitár kézikönyv nem értelmetlen, hiszen te is érted, mi is értjük, mint ahogy – a lényegre rátapintva – magad is írod. Nem a harkáj és a bagoj a jelentés nélküli, hanem a frkehju és az akeobajbf. Az érthetőség kérdéskörét, azt hiszem, lezárhatjuk.
Viszont a helyesírási hibákkal kapcsolatban nyelvi igénytelenséget emlegetni nagyfokú tájékozatlanságra és alapos beképzeltségre vall. Ha szabad kérdeznem, mi köze van egy mesterséges jelrendszer – a (helyes)írás – nem előírásszerű alkalmzásának bármiféle nyelvi igénytelenséghez? Egyáltalán, miről ismerszik meg és hogyan bizonyítható ama nyelvi igénytelenség? Vagy tán az volna igénytelen, aki nem azt a nyelvváltozatot használja, melyet kedvenc íróid használtak, és melyet te is próbálsz imitálni? Ez véleményem szerint nemcsak fafejű és sznob hozzáállás, de nevetséges is, főleg, ha mindenféle álnyelvészeti hablattyal próbáljuk védeni ezt az alapvetően esztétikai véleményt.
A helyesírás ugyanis nem széppé vagy igényessé, hanem érthetőbbé teszi a szöveget. A helyesírási reformokra sem azért kerül sor, mert nem elég „szépek” a régebbi hagyomány alapján írt szövegek, hanem mert időnként úgy vélik, hogy a szabályok átlakításával egyszerűbbé válhat a szövegek megértése.
Az esztétikai véleményeddel semmi bajom nincs, de kéretik mellőzni a pszeudo-nyelvészeti porhintést és a „nyelvi” igénytelenezést, mert semmi haszna sincs.
(Zárójelben: még a „legigényesebb” könyvkiadók sem szokták címlapon és sorvégen kitenni a kötőjelet, mert nem fest jól.)
Köszönöm, hogy elmagyaráztad, de azzal tisztában vagyok, hogy a cím hibás. Arra gondoltam, hogy csak úgy tudták volna helyesen írni, ha belerőltetnek egy kötőjelet, vagy kihúzzák egy hosszabb mondatra. Ez komolyabb átalakításokat igényelt volna a borítón. Ha ez nem történt meg, azért legkevésbé a fordító a felelős. Ha az írott szövegben is így szerepel az is érthető, hiszen a címre hivatkozik így nem írhatja másképp(helyesen:)). Ha mindenképpen kötözködni akarsz keresd meg a korrektort és a szerkesztőt és verd meg. :)
Ez megint totál jellemző rád. Találsz egy molyfing hibát, és képes vagy 3 órán át mindenkivel megküzdeni miatta. Röhej.
Ja, a címjavaslatom ez volt: Az elektromos gitár kézikönyve
Én is tegnap néztem csak oda igazán, hogy nem ez lett. De tudod mit? Tojok rá.
Az alattomos meg csak úgy jött. Az érdekes az, hogy a belinkelt dologra mindnkitől pozitív visszhang jött, csak te kezdtél el megint kötözködni. Miért nincs életed, Balázs?
a basszus gitarral egy kicsit vissza kell tartani az egesz ritmust a befejezo reszeknel jobb a basszus timing aholl a kitartott hangok vannak , de nyugodtabban kene nem kell "sok" hang , sot a kisdobot is egy gondolattal kesobre kell tenni , a ritmusgitar is nyugodtabban kell szoljon .
A szoloban tul ropogos es timing bajok vannak , egyes dolgok kesnek masokat elsietsz. A nyujtasnal nyujtsad a hangmagassagig , legfobb a hoszabban kitartott
hangoknal , es a vibrato-t is nyugodtan es a nyustott hangoknal vibraljad ugy hogy ne kaltsen hamis hang erzetet ha nem ritmusba sikerult a nyujtas.
Legnehezebb a lassu szamokat jatszani , jol.
A hibak nagyon kicsik de a szam "szetesik" es a halgato csak erzi hogy valami nem jo es azt mondja nem tetszik .
Mint írtam, ez magyar helyesírási hiba. Nem magyarázható azzal, hogy az eredeti címhez hasonlót akartak. Az angol nyelv majdnem minden olyan szókapcsolatot külön ír, amit a magyar összetett szóként használ. Például ha csak annyi lenne a cím, hogy guitar book, magyarban az is gitárkönyv, és nem gitár könyv, mert utóbbi értelmetlen, nincs olyan könyv, "amely gitár". Angolban viszont a guitarbook hülyeség, mert ők ezt külön írják.
Tehát az Electric Guitar Handbook szó szerinti magyar megfelelője az Elektromosgitár-kézikönyv, és nem az Elektromos gitár kézikönyv. Ez utóbbi önmagában is értelmetlen és jelentés nélküli. Hiába értjük ennek ellenére is, hogy mit akar jelenteni; azt is értenénk, hogy "beleestem a jukba, lyaly, lyaly", de ettől még hülyén van leírva.
De ha az egybeírás-különírás miatti jelentésbeli különbségekre kéne hoznom példát, akkor ugyebár teljesen mást jelent, hogy utána nézek vagy utánanézek, nagyanya vagy nagy anya, míg ha mondjuk azt mondom, hogy apafej, az oké, de az "apa fej" nem jelent semmit.
De lökött vagy, a Fordító fordít a korrektor javít, ellenőriz... Egy fordítónak természetesen nem árt ha jó a helyesírása, de nem kell bajnoknak lennie benne, az más dolga megtalálni...
Ha Stúdiózol a te felvételeden is rendesen dolgzik még utána valaki hogy használható minőségű legyen, egy másik ember aki ehhez ért ez a dolga...
Szerintem koncepció volt, hogy az eredeti címhez hasonlítson a cím és a design, ezért furcsa lett volna más megoldás. Amúgy ha nem tetszik, akkor inkább az alexandrát kéne levelekkel bombáznod nem szerencsétlen fordító első munkáját lefikázni, egy nem álltala elkövetett hiba? miatt.
Látom, nem sokáig ment a kulturált magaviselet (és társalgás) emberünknek. Tény hogy tényleg jobb lett volna ha ő megy fordítónak. Nekünk nyugtunk lenne, ő meg tudna a magyaron kívül másik nyelvet is...
"Valamint arról, hogy az emberek különbözősége miatt egy bizonyos szöveg nem mindenkinek ugyanazt jelenti."
Az emberek különbözősége szerencsére nem játszik szerepet a helyesírási szabályokban. Az Elektromos gitár kézikönyv helytelen, az Elektromosgitár-kézikönyv helyes. Pont. Szerencsére a helyesírás objektív.