Rengeteg szilva termett akkoriba, nem kellett permetezni a fákat, a szilva a fán érett meg. Ígyhát vegyszer sem került a pálinkába, amit ma nagyon nehéz elérni. Sajnos manapság -talán Csernobil óta-, a szilva, ha nem permetezem, koraéretten lehull a fáról, a cukorfoka nagyon kicsi. Szerintem le kéne cserélni az egész mgyarországi szilvapopulációt. Visszatérve, az érett szilvát leszedték, nem szokták magozni, szőlődarálón darálták vagy kézzel nyomkodták szét.. Fa, vagy betonkádba töltötték, vízet is öntöttek rán némelyek enyhén cukros vízet, már akinek futotta cukorra. Amikor a kád megtelt, úgy állították, hogy érje a nap. Két- három nap után, amikor már nem forrt ki a kádból, lefujtották, általában földdel vagy homokkal. Még néhány napig a napon volt, aztán árnyékba tették. Amikor a cefre megfordult,- általában december első felében -, ez azt jelenti, hogy a sűrűje az edény aljára ülepedett, a tetején pedig ottmaradt az átlátszó lé. Ezt a levet öntötték a rézüstbe(Egyes helyeken anyagi okokból zománcozott üstbe.A hűtőcső minden esetben réz volt. A tömítés teljes kiőrlésű búzaliszt.Az üledéket még azért kipréselték. Tehát az edénybe színlé került, nem volt minek odaégnie.
Egyéb híján úgy állapították meg az előpárlat -nálunk vatykó- megszakíthatóságát, hogy a hűtőből kifolyó vatykót ráöntötték a meleg kupolára, s papírcsíkkal meggyújtották. Ha nagyot lobbant, mehetett tovább, ha már csak nagyon kicsit, megszakították.
A finomítást nagy gonddal végezték. Egy üst , egy nap. A pálinka csak hajszálvékonyan csörgedezhetett, tehát az öregek aznap a katlan mellől el nem mozdultak. A rézelejét, 2 dl- t kiöntötték az udvarra. Azt vallották már akkor is, hogy azt szigorúan tilos bennehagyni. Ezt ösztönösen tudták, talán a színe, talán az íze miatt, ki tudja.A megszakítást többféle módszer szerint végezték. Volt aki arra esküdött, hogy ugyanúgy, mint a vatykónál, a kupolára öntött és meggyújtott azesz fellobbanása, égése, de olyan is volt , aki egy kis fémedénybe öntötte a pálinkát, meggyújtotta és azt figyelte, hogy a szesz elégése után mennyi víz marad benne. Egyet mondhatok, soha sem volt távolsági, büdös vagy opális pálinkájuk, hanem nagyon finom, zamatos, kristálytiszta nemes italuk.
Írjatok ti is arról, hogy felétek hogy csinálták akkoriban?
Nagyon kiváncsi vagyok rá, hisz valami ilyesmit irtam le én is nemrég, csak az ősi kavargatást küszöböltem ki egy egyszerű ötlettel. Én még ma is azt a tehnológiát használom és csak sajnálkozom, hogy egyesek azt hiszik, hogy valami selejt pálinkát iszom, pedig nagyon válogatós vagyok. Ha kidugják az üveget én már akkor megszoktam köszönni, ha valami gyanusat érzek.
Mi az elképzelés, az őeink a mai tudományos ismeretek hiányában, kezdetleges eszközökkel hogyan tudtak nagyom finom pálinkát főzni? Pedig tudtak. Finom volt, kristálytiszta, picit sem opálos. Később elmondom, az én őseim hogyan csinálták.
Ne legyél ilyen türelmetlen! Negyed nyolckor felteszed a kérdést, fél tízkor meg reklamálsz, hogy nincs válasz? Én pl. a munkahelyemen szoktam nézegetni a fórumot.
Szóval:
"Van itthon a fagyasztóba legalább 20 kiló málna,tvalyi termés.. szerintetek ezt még fel lehet használni??? Amugy én a nedüfőzést narancsból és mandarinból szeretném nemsokára megvalósitani...vélemény??"
1. Simán 2. Az Agárdi Főzdének van ilyen sorozata, talán banán, manadrin? Nem tudom pontosan. Azt mondta a főzőmester, hogy ő nem szereti, mert túl tömény az íze, inkább fagylaltokhoz, stb. ízesítőnek adná. Elég sok mindenben eltér a véleményem az övétől, lehet, hogy itt is. Én ki fogom egyszer próbálni, az biztos. Egy kedves ismerősöm, még a 70-es években jóban volt egy zöldségessel (akkor még állami vállalatok voltak, ennek az igazgatójával). Az találta ki, hogy neki veszélyes lenne ezt kifőzetni, de Pista bácsi főzesse ki dugiba (mármint a mandarint), és osztoznak a hasznon. Több mázsás mennyiségekben főzetett. Az eredmény frenetikus volt. A Közgázon voltak bálok (akkor még nem DISCO volt :-)), ott árulta dugiban. Végül ő szállította a profoknak az anyagot. Persze a hiánygazdaságban sok mindent el lehetett adni, de ez állítólag tényleg nagy jó volt.
Rómában vettem nagyon szép üvegben mandarin likőrt. Nagyon meg volt dizájnolva, ősi recept, stb. Na, ez ihatatlan. Persze ez nem párlat, hanem valamiféle cukros vacak. AZóta ott áll a polcon, senkinek sem tudom elsütni. (Főleg nőkkel próbálkozom: -Nagyon finom EREDETI OLASZ mandarinlikőr. Megknálhatlak? :-) Sajnos mindig csak egy pohárka fogy el:-))) )
Ha az erjedés kedvezőtlen hőfokon ment végbe (túl magas vagy túl alacsony ,megállt az utóerjedésnek igen fontos szerepe van) ez lezajlik kb 3hét ha kedvezőtlen az utóerjedés több hónap is lehet és az utóerjedésben kezdenek el dolgozni igazán a (hasznos)almasav bontó baktériumok .
Nagyon rossz a kihozatal néha,akár a fele is lehet mint a mellette lévő hordónak.És nem tudom mi lehet az oka,rossz erjedés.Bevizsgáltattam laborban ,van benne maradék cukor sajnos.A pischl könyv szellemisége ,gondolkodása tetszik hogy meg kell keresni a hiba okát és kijavítani.
Azt mondja meg nekem valaki,hogy a pischl könyv cefrézéssel foglalkozó részében beírtakat hogy lehet megvalósítani?Nem használok mostmár kénsavat hanem inkább a drágább citromsavat a ph beállításhoz.Élesztőt nem fogok használni csak pektinbontót.De a gyümölcslé cukortartalmát hogy tudom megállapítani,hogy szerzek be szacharózmérőt stb.Pedig nem kicsiben csinálom és szeretném nagyon profin csinálni.
ki is jött szépen 10 l finom illatú 70 fokos nedü, ezt ki is öntöttem egy kannába, gondoltam elugrok a nagyanyámhoz, na itt volt a bibi annyira eltököltem az időt, hogy mire hazaértem a kifolyó szesz már csak 28 fokos volt és szép opálos, így van most még 10 liter opálos 50fokos anyagom ezt most őrizgethetem nyárig mert nincs mit kifőzni.
Finom szilva volt egyébként.
Na így jár az ember ha otthagyja egy kis időre az életvizet.
Ebből is az a tanúlság, hogy nem szabad felügyelet nélkül hagyni soha.
Sziasztok,én még elég új vagyok ezekben a témákban..
Már a 200-akárhány oldalrol rendesen kiokosodtam,
ugyhogy most nyáron bele is vágok a nedü fözésébe...
egyenlöre még van elöttem egy két dolog ami homály...
Az első az lenne hogy:
Hogy ha például eperből meg málnából szeretnék főzni
akkor azt meglehet csinálni hogy nem egyszerre kerülnek a hordóba hanem 2-3 naponként ahogy érnek??(lehet kicsit szarul fejezem ki magam,de ezt nézzétek már el:) Szoval ezzel azt szeretném kérdezni hogyha már belenyomtam mondjuk egy adagot a kis hordómba akkor abba bele rakosgathatom késöbb is a többit ami terem??
Nem látod a mennyezetről, hogy ez a tetőtér? Láthatod, hogy alulról jönnek fel a gőzcsövek. A pincében természetesen a hordók vannak, a földszint az erjesztőhelyiség. Szezonban az udvaron lakunk sátorban. Hangulatosabb is. :-D
Kérlekszépen (okoskodjunk tovább) akkor már inkább nem az üst űrmérete számít, hanem az átmérője, hiszen az dönti el, hogy mennyi pára szabadul föl egyszerre, amely természetesen összefüggésben van a fűtés intenzitásával is! Illetve, hogy ezek milyen összefüggésben vannak a cső átmérőjének és hosszának viszonyával! :-DDDD
Törni nem kell a csövet, az egyik havernál két 90 fokos könyökkel oldottuk meg, olyan szögeltérést csinálsz vele, amilyet akarsz. Így akarom a magmét is.
Szerintem eggyezzünk meg abban, hogy összefüggés van a hűtőcső átmérője és az üst nagysága között (azaz a párolgási felület nagysága). Egy 100- 200 literes üsthöz nem "illik" egy 10-es cső, mig egy 30 literesnek túlzás a 28-as. "Hasraütéssel" esetleg a következőket tudnám ajánlani: 10-30 liter-nek 10 mm, 30-60 liternek 15 mm, 60-120 liternek 22 mm, 120-180 liternek 28 mm.......... A vásárlásnál azt is figyelembe lehet venni, hogy minél nagyobb az átmérője egy csőnek, annál nehezebben lehet meghajlitani hidegen. Igaz, hogy a horpadásos hajlitás nem is annyira hátrányos a mi esetünkben, csak esztétikailag zavaró. ( a megtörések elrontják a pára folyós áramlását, ami a cseppfolyósitás hatásfokát növeli) Na, de ezek csak olyan álmatlansági elmélkedések, nem kell szentirásnak venni, esetleg picit elgondolkozni rajta. Jó nedűt!
Teljesen mindegy hány mm a hütöcsö átméröje (bocs, rohadt gép nemír hosszú ö-t....) 15 év tapasztalatával a 10 mm-es vörösrézcsövet használom hütésre külföldön is......ha kell hozok neked 5 méter 10 mmes csövet feltekercselve ingyen.......nekem is ingyen volt, megpucoltam, feltekertem, Isten engem odaadom ingyé. ha kell.......végülis fórumtársak vagyunk, habár Te nem ismersz engemet, mert én csendes olvasós gyerek vagyok........idekint csak gabonaszesz járja......persze illegális az is........hogyne azért MAGYAR maradtam, habár mér a 3. évet húzom itt kint.....örüljetek, hogy süt a nap, itt mindég csak esik az esö..........Sok recept után megtaláltam az ideális vodla receptet, amit aszalt barackkal barack ízüre lehet színezni....qrva messze van az apám által ültetett kajszikról szüretelt barackból készült PÁLINKA ízétöl.....node az ára az nem mindegy....ideki egy 7.5 decis vodka-viszki- akármi ára 30-40 euró az 10.000 forint....én kihozok 1 litert 10 euróból.....hehehehehehe.........mi azért tudunk....
Nem tudom, hogy ti hogy vagytok vele, de én rohadtul szeretek okoskodni. :-))))))
Bármilyen társaságban hamar feljön a pálinkafőzés. Mikor bedobom, hogy én egy kicsit értek hozzá, akkor elkezedenek kérdezősködni, én meg mondom a tutit. Ne tudjátok meg, hogy hogy szakad le az álluk! Nem is értem, hogy egyesek hogyan főztek eddig, mert akkora baromságokat mondanak, hogy teljesen elképedek.
Na, megint jól megdicsértem magamat!
(Mivel most nincs szezon, kellenek az ilyen pótló hoizzászólások. Majd nyáron komolybban is hozzászólok)
Persze, jobb. De úgy van ez, mint ahogy 20-30 fokos emelkedésről írtam: senki nem fogja megmondani, 22-es, vagy 28-as csövön jött-e az a párlat :-) Nincs nagy különbség.
