Keresés

Részletes keresés

JFEry Creative Commons License 2004.03.13 0 0 288
Igazán aranyos vagy! Köszi a bíztatást!
Én is gyakran érzem a hiányát, de túl lassúnak és vénnek érzem magam ahhoz, hogy komolyan rászánjam magam.
Illetve, időnként fellángolok, aztán lohad a dolog.

Az üvegcsövekkel úgy állok, hogy a kapillárisban csak annyi jelenség látszik a tiszta(csap)vízben, amennyit a gázképződés ad 1-2 mA mellett.
Sóoldattal hasonló a helyzet.
Most éppen a homokot tisztítom, hogy legyen "hártya".
Az áramló vízzel ~1m/s sebességnél, egymástól 20centire lévő saválló eletrodákon nem volt mérhető áram a 10 mikroAperes tartományban sem.(a műszer belsőellenállása 100 Ohm)

Előzmény: rhaurin (281)
JFEry Creative Commons License 2004.03.13 0 0 287
Igazán aranyos vagy! Köszi a bíztatást!
Én is gyakran érzem a hiányát, de túl lassúnak és vénnek érzem magam ahhoz, hogy komolyan rászánjam magam.
Illetve, időnként fellángolok, aztán lohad a dolog.

Az üvegcsövekkel úgy állok, hogy a kapillárisban csak anyi jelenség látzsik a tiszta(csap)vízben, amennyit a gázképződés ad 1-2 mA mellett.
Sóoldattal hasonló a helyzet.
Most éppen a homokot tisztítom, hogy legyen "hártya".
Az áramló vízzel ~1m/s sebességnél, egymástól 20centire lévő saválló eletródákon nem volt mérhető áram a 10 mikroAperes tartományban sem.(a műszer belsőellenállása 100 Ohm)

Előzmény: rhaurin (281)
Józan Paraszt Creative Commons License 2004.03.13 0 0 286
Szevasztok! Meggyőződésem, hogy az Aquapol szakemberei, a vezérkarral az élen, árgus szemekkel figyelik hozzászólásainkat, az ügy fejleményeit. Ezért most nekik szólok:
Jó lenne, ha bejelentkeznétek a témába. Nagy segitség lenne, ha elmondanátok, hogy hogyan telepititek a készüléket, iránytüt, lengyel pálcát használtok, vagy van-e a beállitáshoz spec. müszer?
A készüléket megfejteni csak komplex módon, a tradicionális fizika és "ezós" irányban is nyitott szakemberek segitségével lehet.
mmormota Creative Commons License 2004.03.13 0 0 285
Valami eszembe jutott az 1,4GHz-ről: a TÜV EMC vizsgálatot végzett? Valószínűleg igen. Ebben van egy felbvett spektrum, ez a jegyzőköny része. (legalábbis ha mi csináltattunk emc-t, mindig megkaptuk).

Érdemes lenne vetni egy pillantást a grafikonra, van-e bármi 1,4 körül.

mmormota Creative Commons License 2004.03.13 0 0 284
Az ÉMI jegyzőkönyv mint bizonyíték időnként előjön.

"A termék/műszaki megoldás/eljárás megfelelőség igazolásának módozata:
a 39/1997.(XII.19.)KTM-IKIM együttes rendelet I. számú melléklete szerinti II.B. jelű gyártói megfelelőségi nyilatkozat."

Ez nem azt jelenti, hogy egyszerűen a gyártó nyilatkozik arról, hogy a készülék jó?!!!
Ha nem ezt jelenti, szerinted mit jelent?
Létezik ÉMI által készített mérési jegyzőkönyv?

Ha igen, akkor jó lenne látni, még akkor is, ha nem tudtak kimutatni semmit. Azért, hogy ne essünk ugyanabba a csapdába.

Nem értem, miért említed ezt időnként mint bizonyítékot, gondolod hogy már elfelejtettem?

Az eggyel korábbi leveleden azért akadtam szét, mert egy az egyben a természetgyógyászok, egelysták érvrendszerét használtad. Annyi mindent nem tudunk még, van kvantumkémia meg részecskefizika meg nullponti energia, miért ne lehetne Tesla tekerccsel energiát kicsatolni? Milyen szűk látókörű az a ki szerint ez lehetetlen? Tovább kell vizsgálódni.
Na ja, de miért pont a falszárítást? Miért nem pl. azt, hogy egy szöghúzó kampó ultraviola fényben jó-e csillagközi ugráshoz? Ha esetleg mégsem, akkor talán gyógyítja a szklerózis multiplexet? Már mért ne gyógyíthatná?

Hogy lehetne kimutatni valamiről, hogy nem működik? Ez elméleti megfontolásokkal nem lehetséges.
Egyetlen mód van: előre egyeztetett kísérlet, aminek a feltételeiben előre meg kell állapodni.

A cáfolat elméleti megfontolások alapján kb. így nézne ki:
"A készülék leírt működési elve részleteiben és összességében sült bolondság."
Mire a hívők:
"Lám, a vaskalapos tudomány képtelen befogadni az újat, dogmákban hisz, le vele..."
Hogy lehetne egy ilyen vitát eldőnteni? Pénzfeldobással? Én benne vagyok, ha csak neked kell pénzt dobni a kalapba... :-)

A kísérlet akkror lehetne kivitelezehető és elfogadható költségszintű, ha valamilyen kontrollálható, laborszintű összeállításban meg lehetne egyezni.
Eddig ilyenre iránt nem mutattál érdeklődést. Ezt abból szűrtem le, hogy nem konstruktív javaslataid voltak "pl. ne téglát állítsunk vízbe hanem ezt meg azt ilyen záróréteggel stb) hanem csak annyit mondtál, ezek nem jók, és jött a köd a kvantumkémiáról meg az antennarendszerről.

(az a kevés, amit hallottam a készülék tekercseiről, arra látszik mutatni, hogy semmiképpen sem egy 1,4 GHz-es szerkezet, bazi nagy tekercsek nem jellemzőek ilyen frekvencián, az 3-4 _nagyságrenddel_ alacsonyabb frekvenciákon szokásos. Üregrezonátort, csőtápvonalat és hasonlókat lehet ilyen magas frekvencián használni)

Az alkalmatlanságnak van egy szintje, amikor már nem lehet egyértelműen megmondani, miért nem jó valami. Ha pl. van egy bicikli, aminek lefelejtették a pedálját, akkor meg lehet mondani: ez azért nem jó biciklizni, mert nincs pedálja. De mit mondanál, miért nem jó biciklizni egy sajttal csalizott egérfogó?!

Nézzük sorba:
- Gravomágneses energianyerés - semmiféle, a legcsekélyebb jel sincs arra, hogy valami módon ilyen energiát lehetne nyerni. Gondolom, belátod, hogy nem a falszárítás lenne az egyetlen haszna, ha lehetne? Egy ÉMI jegyzőkönyv (a gyártó igazolása alapján...) talán nem elégséges bizonyíték erre. :-)))

- A gravomágneses energia átalakítása "falszárító hullámmá".
Egy büdös szó sincs arról, mi mit hogyan mivé alakít.
Egy van, 1,4GHz, de bölcs hallgatás arról, hogy ez EM hullám-e. Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy azért nem szívesen beszélnek erről, mert még utóbb jön valaki és meg akarja mérni egy kutyaközönséges mérővevővel... :-)

- Falszárító hullám falszárítása. Egy rohadt szó sincs arról, ez a hullám hogyan, milyen mechanizmussal szárít. "Visszanyomja a vizet a talajba". Most erre mit mondjak? Ez a vágy, a kívánság, ezt szeretnék. De ez egy elmélet? :-)))
Pl. honnét tudja az a hullám, merre kell szorítania a vizet? Maradt benne egy kis gravo az átalakítás után is, hogy tudja, merre van a lefele? És a konnektoros? Abba is szorult kevéske gravo? Miért szorítja egyáltalán? Mi ez és mi köze a vízhez?
Elég magyarázat erre az, hogy a kvantumkémia bonyolult dolog, meg a hidrogénnek van 21cm-es hullámhoz átmenete?
Ilyenkor jön, hogy nem értjük elégge, meg a tudmomány nem tud mindent, meg különben is mért ne lehetne. Vicc.

Most mit lehet erre a rengeteg idétlen hülyeségre mondani? Miért nem jó az egérfogó biciklizni? Nem jó és kész, bizonyítson aki úgy gondolja hogy jó...

Előzmény: Dr. Orbán József (279)
rhaurin Creative Commons License 2004.03.13 0 0 281
Kedves JFEry, kár hogy nem tudsz angolul olvasni, ez ebben a netes világban nagyon nehéz lehet. Sajnos, miután úgy kétszáz éve ostobán kipusztitották a latint mint közvetitönyelvet az európai szellemi közéletböl, mostanra egyértelmüen az angol vált azzá. Biztos lenne ennél jobb alternativa is, de a világ most ilyen és mi itt kevesek vagyunk ahhoz, hogy hipp-hopp változtassunk rajta. Ezért muszáj megtanulni angolul, nincs mese. Szerintem láss neki még ma, ez sokkal fontosabb, mint az üvegcsövek.

Lehet persze reménykedni abban, hogy a gépi forditás elöbb-utóbb megoldja a problémát, de ettöl egyelöre még nagyon messze vagyunk - és közben elmúlik az élet. Ha úgyis állandóan a neten lógsz (úgy tünik ez a helyzet :), akkor van itt egy csomó eszköz, ami megkönnyiti a dolgot (online szótárak, spellchecker, text-to-speech rendszerek, angol nyelvü fórumok, chat, voice-chat, stb.). Munkát persze kell belefektetni, anélkül nem megy, de az, hogy fél-egy év alatt legalább irni-olvasni megtanulj, tökéletesen realisztikus célkitüzés lenne. A korrekt kiejtés nehezebb dió, de arra nincs is feltétlenül szükség.

Mindez itt vastagon OFF - talán át kellene vinni a témát egy másik topikba. Biztos van más is, akinek hasznára lenne és vagyunk páran, akik tudnánk segiteni egy kicsit. A legfontosabb az, hogy olyasmivel kezdd, ami különben is érdekel, akkor sokkal kevésbé fárasztó.

ON

Simply Red (273) linkjei elég jól elmagyarázzák az elektroozmózist. A lényeg annyi, hogy elektrolitba merülö erösen negativ töltésü szilárd felületek közvetlen közelében kialakul egy mozgékony pozitiv ionokból álló molekuláris réteg. Ha a rendszerre feszt kapcsolsz, ez a réteg a felület mentén mozogni kezd a negativ elektróda felé és közben magával ragadja a vele szomszédos vizmolekulákat is. Amig a viz nagy része távol van a felülettöl (vastagok a csövek), ez a hatás jelentéktelen, de ha nagyon finom kapilláris-rendszert használsz, ahol a viz nagy részének néhány nanométeres környezetében van fal, akkor jelentössé válik. Persze az Aqua-akármit ez nem magyarázza, de ilyen alapon valóban lehet falat száritani - csak a villanyszámla lesz egy kissé magas. Az, hogy az egyik kisérletben rövid idöközökre meg-megforditották a polaritást, nem tartozik a dolog lényegéhez. Ök maguk is azt irják, nem értik pontosan, mi is történik ilyenkor. Talán tényleg a vegyi reakciókat korlátozza. Mindenesetre jó lenne korrekt kisérleteket és szakirodalmat látni erröl.

Közben rájöttem, mi lehet a lényegi különbség az egyszerü modellrendszerek (pl. igen finom szemcsés tiszta kvarchomok) és a valódi, dohos pincefalak között. Az utóbbiak nyilván tele vannak gombafonalakkal (micélium) meg talán baktériumokkal is. Ezek bizonyára befolyásolják a viz mozgását az anyagban, mert hiszen ez a dolguk. Ezek böven termelnek felületaktiv anyagokat (minden sejthártya ezekböl áll), az ilyen anyagok pedig erösen befolyásolják az elektroozmózist.

Nem tudom van-e olyan tudományág, ami a pincefalak mikroflórájával és -faunájával foglalkoznék. Ha nincs, akkor meg kell csinálni, ha meg van, akkor meg kell nézni a szakirodalmat.

Ugyanez vonatkozhat a vegytiszta laboratóriumi elektrolit és a talajviz közti különbségre is.

Előzmény: JFEry (278)
Simply Red Creative Commons License 2004.03.13 0 0 280
annak (vagy azoknak a kutatóknak) akik bizonyítani tudnak, felajánlok itt az országos nyilvánosság előtt egymillió forintot.

Na akkor küldheted a pénzt az ÉMI-nek, hiszen:

Hogy a készülék működik-e, ez nem hitkérdés, mivel láttam, meg egy független szerv (ÉMI) bizonyítható módon meg is állapította.

Előzmény: Dr. Orbán József (279)
Dr. Orbán József Creative Commons License 2004.03.13 -1 0 279
mmormota
Úgy látom te vagy a rugó a csapatban, felvetéseid nélkül, valószínűleg ellaposodna, vagy elülne a téma és további vitázások nélkül, várnánk a mérésekre.

Ha elhittem volna azt a működési elvet, amit a feltaláló ismertet, akkor nem álltam volna neki kutatgatni a készülék működési mechanizmusát. Hogy a készülék működik-e, ez nem hitkérdés, mivel láttam, meg egy független szerv (ÉMI) bizonyítható módon meg is állapította. Ezért izgatott a kérdés, talán jobban is, mint benneteket. Gondolod, hogy nyolc évig foglalkoztam volna vele, ha azt látom, hogy semmi értelme, mivel ez csak egy fél kiló sárgaréz tekercsek tákolmánya. Valószínűleg, én örülnék a legjobban annak, ha valaki bizonyítani tudná a készülék működő képtelenségét. Ezzel legalább lezárhatnám ezt a témát az életemben (ráadásul nem is szakterületem) és csak elvonja az energiámat más területektől.

Bizonyításom jeléül, hogy nekem mennyire fontos a működési elv kiderítése és tisztázása, illetve annak bebizonyítása, hogy a készülék működik, vagy nem működik, hogy annak (vagy azoknak a kutatóknak) akik bizonyítani tudnak, felajánlok itt az országos nyilvánosság előtt egymillió forintot.
Józsi

Előzmény: mmormota (277)
JFEry Creative Commons License 2004.03.13 0 0 278
Az angollal eléggé gyengén állok. A szövegeket kevéssé értem.

A váltakozó áram, gondolom a magasabb feszültség elérhetősége mellett, a kisebb ionképződést, illetve az ionmozgások szétválasztása miatt célszerűbb. A magasabb feszültség a több, soros, helyi telep kialakításást célozza, a nagyobb elektróda távolság miatt.

Az üvegpor, dara, adhat megodást, mert porkohászatilag lehet belőle szilárd és jól kézbentartott porozitású felületet, réteget kialakítani. A vegyészék ismerik is a Bühler-tölcsér ilyen változatát.

Nekünk azonban, mivel nem párolgást keresünk, bőven megfelel egy finomra szitált, mosott, esetleg kiégetett homokkal megtöltött kettősfalú üveglap, az alján és tetején nyílással.

Előzmény: rhaurin (276)
mmormota Creative Commons License 2004.03.13 0 0 277
Amit itt összekotortál, az szánalmas ködösítés. Nem azt kéne bizonyítani, hogy egy szerkezet nem száríthat falat (miért nem a világ összes egyéb tárgyáról bizonyítjuk előbb), hanem hogy szárít. Különösen hogy szakvélemény is van róla...

Hogy lehet antennarendszerről beszélni, ha arra sincs egy normális válasz, hogy szerinted vagy a tudós feltaláló szerint egyáltalán elektromágneses hullámokat bocsát-e ki?!

Kvantummechanika, persze. Írjam fel a Scrödinger egyenletet arra amire csak akarom, mert egy fél konkrét állítás sincs?!

Most hótt komolyan: te tényleg hiszel ebben a ..... ? Nem veszed észre, hogy miket beszélsz? Tévedni emberi dolog, de kitartóan ködösíteni az szerintem szégyen. Nem zavar, hogy ezt mindenki látja?

Előzmény: Dr. Orbán József (274)
rhaurin Creative Commons License 2004.03.12 0 0 276
OK, az elektroozmózist megértettem. Szép. Alapvetöen felületi jelenségröl van szó, ezért is fontos, hogy a szilikát-anyag por legyen vagy porózus, tehát hogy a felület:térfogat arány nagy legyen. Falszáritási szempontból fontos lehet még, hogy lúgos közegben sokkal erösebben jelentkezik az effektus, mint savasban.

Itt persze mindig egyenáramot használnak, vagy legalábbis erösen aszimmetrikus váltóáramot, amiben átlagosan erös egyenáramú komponens van (lásd az amerikai katonai épületek esetét). Nehéz elképzelni, hogy müködhetne a dolog tiszta elektromágneses (mikrohullámú) sugárzással. Ilyen elven: sehogy. Az Aquabrill esetében a teljesitményfelvétel is gyanúsan kicsi, az Aquapol esetében meg egyenesen nulla. Hm.

További tanulság az, hogy ha az elektroozmózisnak bármilyen szerepet kell játszania a folyamatban, akkor üvegböl ugyanolyan jó modellrendszert lehet csinálni, mint a legélethübb tégla- vagy betonfalból. Söt, a pyrex még a közönséges üvegnél is jobb, különösen savanyúbb környezetben.

Az egyetlen fontos szabály, amit be kell tartani, hogy az üveg erösen porózus legyen (hogy nagy legyen a felülete). JFEry, hogyan lehet üveglemezbe sürün tizedmikronos csatornákat maratni? Vagy lehet ezt kapni készen is? Mert valami ilyesmi kéne. Lehet, hogy kellöen finom üvegpor is megteszi, bár azzal vigyázni kell, mert nem tesz jót a tüdönek.

Még egy fontos dolog: felületaktiv anyagok (mint pl. a szappan v. mosószerek) nagyon erösen befolyásolják a jelenséget, akár meg is fordithatják az áramlás irányát. Persze akkor, ha egyáltalán van áramlás.

Előzmény: Simply Red (273)
JFEry Creative Commons License 2004.03.12 0 0 275
Most mifenét gyártod a szót?

Nincs tományosan megalapozott tapasztalat, arról, hogy az ilyen gyenge energiájú EM, ami esetleg kilép a Brillből, számottevő hatással lenne a falba lévő nedvességre. Ezt már bőven körüljártuk.
Tessék 2,4GHz-T néhány kiloWattal nyomatni, és majd lesz szárítóhatása. Persze én be nem megyek oda!
Ez természetes, hogy a tanszékek, az ilyen zagyvalékokat nem fogják elfogadni, vagy esetleg, az eléggé csalás szagú dolgokkal nem foglalkoznak.
Erre csak ilyen megszállott, kíváncsiskodókat lehet rávenni.

Mifenét akarsz a komoly szakemberekkel? Mikor még nem is biztos, hogy egyáltalán van valamiféle indikálható jelenségünk!

Bocs! Tudatlan vagyok. Van ilyesmi egyáltalán, hogy "kvantumkémia"?

Most inkább Te jössz!
A sok szószülés és mellé, köré, belemagyarázás helyett, tedd amit igértél!

Kell egy kütyü!

Előzmény: Dr. Orbán József (274)
Dr. Orbán József Creative Commons License 2004.03.12 0 0 274
Jól elbeszélgetünk az elektro-ozmotikus falszárításról. A felhozott példák inkább elméleti jellegűek, és nem kimondottan a falszárításra vonatkoznak. De vannak ilyenek is, pl. www.elkinet.com Nagyon leegyszerűsítve, de szemléletes ábrát mutat a működésről.
Az anód valóban hamar tönkremegy, ezért speciálisan alakítják ki, vagy gyakran cserélik. Rengeteg érdekes és részletekbe menő dolgot lehetne megvitatni az elektrokinetikus falszárítási eljárásokkal kapcsolatban, de nagyon nagy szakirodalma is van, ahol utána lehet nézni, akit érdekel.

Ahhoz képest, hogy két hete még néhány vitatárs azt is megkérdőjelezte, hogy elektromos árammal lehet-e egyáltalán falat szárítani, elég jól elvagyunk a témával.
Szerintem, nem kellene sok energiát ebbe a továbbiakban belefektetni, mivel az előző hozzászólásomban is már megneveztem néhány hazai szakembert, akikhez lehet fordulni az eljárás részleteit illetően.

Az elektromágneses falszárítási eljárás feltárása (ami a fórumunk tárgya) nagyon messze van még az elektro-kinetikusokéhoz képest, és jelenleg úgy érzem a kéthetes diskurzussal, nem sokkal jutottunk közelebb hozzá.
El kell ismernem, hogy én eléggé naiv vagyok(mint mindig) így azt gondoltam, hogy egy ilyen fórum részvevői nem csak vitatkozni tudnak, hanem valamit alkotni is. Az első napok hozzászólásából úgy éreztem, hogy itt többen járatosak a tudomány különböző területein. De ma már be kell látnom, hogy így együtt sem vagyunk jobbak, mint a korábbi kutatóintézetek, akik lepattantak a témáról. Ugyanis, a téma feltárása szerintem sok tudományterületet érint.

Valószínű, csak úgy érhetünk célba, ha a mérési kísérleteink mellett komolyabb elméleti felkészültségű szakembereket is sikerülne megnyerni a témánknak. Ebben ti is segíthetnétek, mint ahogy JFEry mondta, a környezetetek szürkeállományát is bevonva. Én is megpróbálom a már említett egyetemi tanszékeket bevonni a kutató munkába.

Csak néhányat sorolok fel, akiknek a segítségét szívesen elfogadnám:
- kvantumkémia (H atomok energia állapot változása és 1420 MHz-en való sugárzás)
- fizikokémia (hidrogénkötések változása elektromágneses térben, változhat-e a hidrogénkötés a H atomok energia állapotától függően)
- szilikátkémia (a kapilláris falára tapadt Helmholtz-féle rétegben végbemenő változások a hidrogénkötések megváltozására, keletkezhet-e H gáz a kapilláris falán)
- rádió- és elektrotechnika (antennarendszerek felépítése, bemérése és hangolása) Talán ebben megfelelő partnerek vagytok.
- Fizika és geofizika (Földsugárzás létezése, érzékelhetősége és mérése, radiesztézia, gravomágnesesség létezhetősége)
- stb…. bizonyára már ti is tudnátok folytatni.

Szerintem, ha nem is tudtok segíteni a készülék működésének a feltárásában, de a vita során feltárult részleteket megismerve, bizonyára többen el fogtok gondolkodni azon, hogy a korábbi hozzászólásaitokat milyen elhamarkodottan tettétek a készülék működésével kapcsolatban, tagadva annak működési lehetőségét is. Ha lesz ilyen köztetek, már nem volt hiábavaló ennek a témának az indítása ezen a fórumon, onobody részéről.

Józsi

Előzmény: Simply Red (273)
Simply Red Creative Commons License 2004.03.12 0 0 273
Az elekroozmózis létező dolog.
Olyannyira, hogy mér elektroozmotikus pumpa (pdf) is létezik.
A jelenség egyszerű leírásait itt találtam meg az interneten:
Electroosmotic flow

Electroosmotic Flow

Electroosmotic Microflows

Ez pedig egy elektroozmotikus flszárító módszer leírása (pdf):
Electroosmotic Pulse Technology for Groundwater Intrusion Control in Concrete Structures
Kicsit másmilyennek tűnik,mint az AQUAPOL.

Előzmény: rhaurin (269)
JFEry Creative Commons License 2004.03.12 0 0 272
Várok.

Ezek a feszültségek, már inkább fűtőellenállást csinálnak a falból. Szerintem ha a falban elektolizálunk abból katód oldalon nem sok jót várhatunk.
Asszem, a katód nem is a falban, hanem attól jó távol van.

Előzmény: Dr. Orbán József (271)
Dr. Orbán József Creative Commons License 2004.03.12 0 0 271
rhaurin

Kvinke és Raus ábráit nézve, meg az eltelt 150 évet, valószínű a kísérletek nem műanyagcsőben zajlottak (más az elektrosztatikus és egyéb tulajdonságuk, mint pl. az üvegnek) és nem a cső két végén mérték a potenciálkülönbséget, hanem a folyadékban, annak egymástól távol eső pontjaiban.
A vízmegemelkedésre felvázolt modell javaslatodat is pontosítsd velem, mielőtt JFEry nekiállna mérni.
A szakirodalmi forrásom elsősorban elméleti jellegű és nem tér ki e kért praktikus adataidra.

Ebben a témában azért van gyakorlati szakember az országban, hívjad őket, rám hivatkozva szóba állnak veled.
Kövesdi László Szolnok: 20/9290-152
Héra Gábor (Méhes György) Budapest: 20/9746-226
Kiss Miklós (Solymosi László) Budapest: 20/9580-372

Én az előbb Kövesdivel beszéltem és néhány adatot mondott az elektrokinetikus falszárítás energia igényéről. Sajnos ő sem elektrotechnikus ezért a paraméterek dimenzióit, kérem ne kritizáljad, de ha hozzáfordulsz összehoz az elektrotechnikusával.

Gyakorlati tapasztalatai szerint egy elektokinetikus falszárítás paraméterei:
- Először a sótalanítás indul be, elektrolízises folyamatként. (48V tápfeszültséggel)
- Hígsós oldat esetén már beindul a falszárítás (víz mozgása a katód felé) ezt a folyamatot ő elektrokinézisnek nevezi, ami a Kvike-féle elektroozmózisnak felel meg lényegében. (24V)

Áramfelvétel: 10A sótalanításnál
3-5A kevés sónál
1-3A szárítási folyamatnál

Teljesítmény. 100-200W
előfordult már 500W is

JFEry
Én már korábban is mondtam, hogy a POL és BRILL nem hoz létre egyenfeszt a falban és az olektroozmozishoz szükséges potenciál különbséget sem. Ezt ne keresd. Várd a készüléket és sokkal könnyebb lesz a dolgod, ha már beletudsz nézni a lelkébe.

Üdvözlettel
Józsi

Előzmény: rhaurin (269)
JFEry Creative Commons License 2004.03.12 0 0 270
Ez gyakorlatilag az elektróozmózis megépítése, kipróbálása.

Nem nagy ügy, meg is csinálom.

Csak egyet mondjon már meg valaki!
Miként visz a falba egyenfeszt megfelelő ponteciállal és polaritással az AQUAPOL-BRILL?

Amúgy, milliVoltos tartományban van a jelenség észlelhető szinten. A Voltos tartományban, már elektrolizike dominál.

Ilyen, a fent említett eletroozmotikus gépet a szomszéd gépészem már látott is , és igazoltnak, hatékonynak tartja a működést.

Előzmény: rhaurin (269)
rhaurin Creative Commons License 2004.03.12 0 0 269
Dr. Orbán József: Kvinke kísérlete [...] Reus kísérletében [...]

Megpróbálom összefoglalni:

1. Ha enyhén sós vizet áramoltatunk kvarchomokkal töltött polietilén csöben, akkor a csö két vége között potenciálkülönbség lép fel (Kvinke).

2. Ha polietilén csövet U alakban meghajlitunk úgy, hogy a csö nyitott végei felfele álljanak, a csöbe kvarchomokot és enyhén sós vizet töltünk majd a csö két vége között potenciálkülönbséget létesitünk, akkor a vizszint a pozitiv pólust tartalmazó szárban megemelkedik, mig a másikban természetesen leszáll (Reus).

Jól mondom? JFEry, kipróbálnád? Ez nem úgy hangzik, mintha bonyolult lenne.

Józsi, azért azt elárulhatnád, hogy forrásaid szerint milyen gyorsan kell áramolnia a viznek ill. a másik esetben mekkorának kell lennie a potenciálkülönbségnek ahhoz, hogy az effektus mérhetö legyen. Egyáltalán, valami számok, nagyságrendi becslések legalább.

Előzmény: Dr. Orbán József (253)
Dr. Orbán József Creative Commons License 2004.03.11 -1 0 268
Kedves "Simly Red"

Kösz a bemutatott eljárásokat, az egyiket amint látom az én honlapomon találtad meg. Én már említettem, hogy léteznek még más megoldások is (WIGOPOL, HIDROPLOL) és most te is bemutattad HYDROSIST K-2000-t. Ezek a készülékek lényegében egyformák, csak a nevük és gazdájuk más. Ezek valószínűleg hasonló elven működhetnek, mint az általunk vizsgálandók, csak legalább az energiaforrásuk látszik korrektnek (220V). A működési elvüket a rendszerek gazdái ugyanúgy nem ismerik, mint a Wilhelm Mohorn feltaláló a sajátját.
Pár évvel ezelőtt meg is keresett a HIDROPLOL gazdája, hogy vizsgáljam meg a szerkezetét, és segítsek a műszaki mérnökök számára is elfogadható magyarázatot adni a készülék működési elvére. Én ezeket is vizsgálgattam, és hiába voltam okos, kudarcot vallottam, talán azért, mert nem volt egy JFEry típusú partnerem. Én ezért is örültem, amikor rájöttem, hogy ebben a vitafórumban elektrotechnikához is értő kollegák szorongatnak a kérdéseikkel, gondolva hátha segíteni is tudnak, nemcsak vitázni.
Diákjaimnak szoktam mondani, de most nektek is, gyerekek itt a lehetőség, legyünk együtt okosak, ne csak tudálékosak, mérjünk és konzultáljunk még okosabbakkal (MTA ,ELTE, BMGE, POTE) szaktanszékeit bevonva. Ha kell én megkeresem őket, velem szóba állnak, és a szakértői munkájuk honoráriumát is megszerzem.

Üdvözlettel
Józsi

Előzmény: Simply Red (263)
Dr. Orbán József Creative Commons License 2004.03.11 0 0 267
Kedves "Simly Red"

A mérési eredményeket én ismerem, de nem én végeztem, ezért nincs jogom kiadni azokat bárkinek. Megpróbáltad már felhívni Nagy Sándort? az előbb láttam, ment az irodájába.

A készüléket pedig nem én készítettem, ezért nem ismerem az energia háztartását. Amint mondtam már, hogy én talán még jobban kíváncsi vagyok az energianyerés és kisugárzás valóságára, mint ti. Mivel én már rengeteg időt foglalkoztam a témával és azt hittem, hogy ennyi sok okos vitapartnerrel rájövünk majd a dolog megoldására, de eddig csak aggályoskodások kaptak elsősorban hangot, a megoldás és az ötlet oldal igen szerény.

Üdvözlettel
Józsi

Előzmény: Simply Red (261)
JFEry Creative Commons License 2004.03.11 0 0 266
Tegnap elmentem arra a helyre, ahol a kütyü már tizen éve fel van függesztve a mennyezetre.
Jól elbeszélgettem az ismerősömmel.
Az elmondása szerint, és szerinte is összefüggés van a helység jelenlegi szárázabb, és régi nedvesebb állapota közti külömbségnek a készülék ottlétével.
A beállításról annyit mondott, hogy látta mikor iránytűvel beállították....
JFEry Creative Commons License 2004.03.11 0 0 265
Ott semmit sem hallanánk a vitából.
Tipkus "süketek párbeszéde" lenne!

:-)

Előzmény: onobody (255)
Simply Red Creative Commons License 2004.03.11 0 0 264
Bocsánat, nem akartam duplázni, az elsőre azt a választ kaptam, hogy a rendszer túlterhelt.
Simply Red Creative Commons License 2004.03.11 0 0 263

Érdekességképpen itt van két konkurrens megoldás:



Az egyik:
HYDROPOL

=========



HYDROPOL
technológia


A falazatok vizesedéséből
származó károk elhárításának leghatásosabb módszere a Németországban kifejlesztett
korszerű HYDROPOL technológia. Az eljárás eredménye, hogy az alkalmazott
HYDROPOL falszárító- és szigetelő készülék működése során a falazatban olyan
fizikai körülményeket teremt, amelyek következtében a víz áramlási iránya
az épületszerkezetben megfordul, ezáltal a falazatok és az aljzatok is kiszáradnak,
és a további nedvesedés lehetősége megszűnik.




A készülék működési elve

A készülék a falazatban stabil frekvenciájú, gyenge
mágneses teret hoz létre, amely megváltoztatja a víz felületi feszültségét,
ezáltal módosul (90° fölé nő) a nedvesedési szög, melynek következtében
a kapillárisokban depresszió alakul ki.




Műszaki adatok:

    ~ Hálózati feszültség:
220-240 V, 50-60 Hz

    ~ Teljesítményfelvétel 5 W/óra

    ~ Méretek: 213×200×170 mm

    ~ Súly: 2700 gramm

    ~ Hatótávolság: 12 m sugarú gömb belső tere.




=========

Érdekes, az elektromos hullámkomponens itt is hiányzik, de ők nem helyettesítik más szerkezetű gravitációssal.

Külön felhívnám a figyelmet a Zöldségboltba kívánkozó "5 W/óra" teljesítményegységre.

A másik:

=========

HYDROSIST


  • A működési elv:





  • A készülék gyenge, alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámokat bocsájt ki,
    amely befolyásolja a víz és a sók jónvándorlását. Az áramláspotenciál neutralizálása
    folytán nem kerül sor további kapilláris felhajtó erőre. Ez a hatókörben levő zónák
    kiszáradását eredményezi, és a falazatokat és aljzatokat tartósan szárazon tartja.



    A HYDROSIST K-2000 azon fizikai törvények alapján hat, amelyek szerint a vízmolekulák
    mindig a (+) pólustól a (-) pólus felé vándorolnak. A készülék gyenge, alacsony
    frekvenciájú elektromagnetikus hullámokkal a falszerkezetet pozitívan befolyásolja.
    Ennek következménye, hogy a nedves fal alkotja majd a pozitív pólust, a föld pedig
    a negatívat. Ezáltal a vízmolekulák újból átrendeződnek, és megkezdik útjukat vissza a talajba.



    =========

    Ez a készülék tehát símán elektromágneses hullámokat használ, de alacsony frekvenciájúakat, nem 1.4 GHz-est. A falnak úgy látszik, mindegy.
    És láss csodát: az energiafelvétel itt is épp 5W/h ! Csak én hiányoztam arről a fizikaóráról, ahol ilyeneket tanítottak?
    Simply Red Creative Commons License 2004.03.11 0 0 262

    Érdekességképpen itt van két konkurrens megoldás:



    Az egyik:
    HYDROPOL

    =========



    HYDROPOL
    technológia


    A falazatok vizesedéséből
    származó károk elhárításának leghatásosabb módszere a Németországban kifejlesztett
    korszerű HYDROPOL technológia. Az eljárás eredménye, hogy az alkalmazott
    HYDROPOL falszárító- és szigetelő készülék működése során a falazatban olyan
    fizikai körülményeket teremt, amelyek következtében a víz áramlási iránya
    az épületszerkezetben megfordul, ezáltal a falazatok és az aljzatok is kiszáradnak,
    és a további nedvesedés lehetősége megszűnik.




    A készülék működési elve

    A készülék a falazatban stabil frekvenciájú, gyenge
    mágneses teret hoz létre, amely megváltoztatja a víz felületi feszültségét,
    ezáltal módosul (90° fölé nő) a nedvesedési szög, melynek következtében
    a kapillárisokban depresszió alakul ki.




    Műszaki adatok:

        ~ Hálózati feszültség:
    220-240 V, 50-60 Hz

        ~ Teljesítményfelvétel 5 W/óra

        ~ Méretek: 213×200×170 mm

        ~ Súly: 2700 gramm

        ~ Hatótávolság: 12 m sugarú gömb belső tere.




    =========

    Érdekes, az elektromos hullámkomponens itt is hiányzik, de ők nem helyettesítik más szerkezetű gravitációssal.

    Külön felhívnám a figyelmet a Zöldségboltba kívánkozó "5 W/óra" teljesítményegységre.

    A másik:

    =========

    HYDROSIST


  • A működési elv:





  • A készülék gyenge, alacsony frekvenciájú elektromágneses hullámokat bocsájt ki,
    amely befolyásolja a víz és a sók jónvándorlását. Az áramláspotenciál neutralizálása
    folytán nem kerül sor további kapilláris felhajtó erőre. Ez a hatókörben levő zónák
    kiszáradását eredményezi, és a falazatokat és aljzatokat tartósan szárazon tartja.



    A HYDROSIST K-2000 azon fizikai törvények alapján hat, amelyek szerint a vízmolekulák
    mindig a (+) pólustól a (-) pólus felé vándorolnak. A készülék gyenge, alacsony
    frekvenciájú elektromagnetikus hullámokkal a falszerkezetet pozitívan befolyásolja.
    Ennek következménye, hogy a nedves fal alkotja majd a pozitív pólust, a föld pedig
    a negatívat. Ezáltal a vízmolekulák újból átrendeződnek, és megkezdik útjukat vissza a talajba.



    =========

    Ez a készülék tehát símán elektromágneses hullámokat használ, de alacsony frekvenciájúakat, nem 1.4 GHz-est. A falnak úgy látszik, mindegy.
    És láss csodát: az energiafelvétel itt is épp 5W/h ! Csak én hiányoztam arről a fizikaóráról, ahol ilyeneket tanítottak?

    Simply Red Creative Commons License 2004.03.11 0 0 261
    Kedves Józsi!

    Köszönöm a tájékoztatást. Valami ilyesmit képzeltem én is, de így konkrét számokkal sokkal megfoghatóbb a dolog.

    Ha megengeded, a számtanpéldádat korrigálnám.

    Legyen a vizsgált téglafalazat vízfelvétele 24 t%.
    A szárítás előtt vett minta víztartalma 6,4 t%.
    A szárítás után vett mintáé 4,8 t%.

    A számításunk alapján:
    Az eredeti telítettség: 6,4/24 = 26,66 %-os
    Szárítás utáni telítettség: 4,8/24 = 20 %-os tehát ez épp annyi, mint a megengedett max. 20%.
    A telítettség mértékének változása: 1,6/6,4 = 25%, azaz megfelelő.

    Tehát a vevő, vagy az ÉMI nem reklamálhat akkor, ha a "kicsit nedeves" és a "vizes foltosan nedves" katefgória 5 %- os határánál valamivel nedvesebb, 6,4 t% víztartalmú falának víztartalma másfél év alat lecsökken 4,8 %-ra, vagyis valamivel e határ alá.
    Ennyi javulás a rhaurin-féle kőleves-effektustól is várható talán, úgyhogy túl nagy kockázat nincs.

    ---
    Mint múltkor a templomok kapcsán, most is csak telefonszámot kaptam adatok helyett. Ez azt jelenti, hogy Te nem ismered a saját magad által készített készüléken elvégzett mérések eredményét?

    Előzmény: Dr. Orbán József (259)
    rhaurin Creative Commons License 2004.03.10 0 0 260
    Dr. Orbán József: a vizsgálati helyiség különböző részeiben nehezen volt szabályozható az azonos légmozgás, valamint igen intenzív volt a párolgás és a modellek számára állandóan vizet kellett pótolni, stb…Több, mint egy évet tököltek a modellel, majd feladták és áttértek a helyszíni épületeken való mérésre. Ez nekünk is tanulságos lehet.

    Igen, valóban tanulságos. Ha laboratóriumban nem lehetett megfelelöen kontrollálni a körülményeket, akkor kinn, a "terepen" ez még sokkal kevésbé lehetséges.

    Előzmény: Dr. Orbán József (253)
    Dr. Orbán József Creative Commons License 2004.03.10 0 0 259
    Simply Red
    Én napközben nem nagyon tudok reagálni a kérdéseitekre, nincs mindig időm, csak este.
    Kérdéseid:
    - Egy 20%-osan vízzel telített falközép mennyire tekinthető száraznak?
    - Hogy van ez a 20% egyáltalán definiálva?

    Egy építőanyag víztartalmát és vízfelvételét tömegszázalékban (t%) adják meg és a telítettségét, pedig %- ban. A kettő dolog nem ugyanaz.
    A porózus építőanyagoknak:
    - A víztartalmuk (a bennük levő vízmennyiség a száraz anyag tömegéhez viszonyítva) tömeg % -ban.
    - A vízfelvételük, vagy vízfelvevő képességük (maximális víztartalom esetén mérve a felvett víztartalmukat) tömeg % -ban.
    - A telítettségük (a mért víztartalom és az általuk maximálisan felvehető vízmennyiség aránya) % –ban.

    Ezenkívül beszélhetnénk még vízfelszívásról, nedvességfelvételről, nedvesség tartalomról, légnedvességről, légszárazságról, telítési tényezőről, stb.

    Ha egy téglafajta vízfelvevő képessége 24 tömeg%. Az általunk mért tégla víztartalma pedig 6 tömeg%, akkor a vizsgált tégla telítettsége 25% -os.

    A téglafalazatok víztartalma a gyakorlati megfigyelések és számos ellenőrző mérés alapján:
    - teljesen száraz fal: 1÷2 tömeg %
    - kicsit nedves fal (még elfogadható):2÷5 t.%
    - vizes foltosan nedves (ledobja a vakolatot): 5÷20 t%
    - vizes, vízzel telített fal : 20÷25 t%

    Kő és vegyes falazatok esetében a nedvesség és vizesség kisebb t% víztartalomnál is bekövetkezhet. Lehet egy kőfal 6 ÷ 12 t% -nál teljesen vizes, attól függően mennyi a habarcs részaránya a falazatban.
    Mivel minden anyagféleségnél más és más t% víztartalomnál következik be a vizesedés, ezért célszerű megadni a telítettség mértékét, és nem csak a konkrét víztartalmat.
    Az ÉMI is így adta meg az Építőipari Műszaki Engedélyben a falszárítás mértékére való elvárásait, miszerint, a falközépből vett minták telítettsége az indulási értékhez viszonyítva legalább 25%-al csökkenjen, és a falközépi minták átlagos telítettsége 20% alatti legyen.

    Legyen a vizsgált téglafalazat vízfelvétele 24 t%.
    A szárítás előtt vett minta víztartalma 12 t%.
    A szárítás után vett mintáé 3 t%.

    A számításunk alapján:
    Az eredeti telítettség: 12/24 = 50 %-os
    Szárítás utáni telítettség: 3/24 = 12,5 %-os tehát ez kevesebb, mint a megengedett max. 20%.
    A telítettség mértékének változása: 12,5/50 = 25%, azaz megfelelő.

    További kérdéseid:
    - Mennyi egy vizes fal víztelítettségének természetes ingadozása másfél év alatt?
    - Ti milyen adatokat mértetek?
    A méréseket nem én végeztem, hanem az ÉMI pécsi egységének a vezetője Nagy Sándor. Ezért a részletes adatokért talán hozzá kellene fordulni, bizonyára faxon elküldi. Tel.: 72/520-600 Ma vidéken van, holnap keresheted.

    JFEry
    Kvinke és Reus által 150 éve végzett kísérletek eredményei nincsenek összefüggésben a vizsgálandó készülékekkel. Én csak azért írtam le, hogy legyen betekintésed a kapillárisban zajló folyamatokba (jelenségekbe), amelyek a szilikátok felületén végbemennek, pl. elektroozmozis során. Én elismerem, hogy ez a fórum alkalmas arra is, hogy olyan dolgot is kritizálhatunk, amit nem értünk. Ez nem baj, sőt örülök neki, és várom a továbbiakban is a meglátásaidat. Én ebből is tanulok, mint a diákjaim feleleteiből.
    A készülék működését nem ismerjük pontosan, de biztosan nem így működik, mint ahogy Reus megállapította, mert azt már régen egyszerű módszerekkel bemértük volna. Ezért dolgozunk rajta együtt, veled. A kritikus megjegyzéseid remélem nem a csüggedésed jele? Várd a készüléket továbbra is.

    Üdvözlettel
    Józsi

    Előzmény: Simply Red (258)
    Simply Red Creative Commons License 2004.03.10 0 0 258
    Józsi, nekem nem válaszoltál, pedig szerintem lényegbevágók a kérdéseim. Megismétlem őket:

    - Egy 20%-osan vízzel telített falközép mennyire tekinthető száraznak?

    - Hogy van ez a 20% egyáltalán definiálva?

    - Mennyi egy vizes fal víztelítettségének természetes ingadozása másfél év alatt?

    - Ti milyen adatokat mértetek?

    Ha nem válaszolsz, azzal csak erősíted azt a benyomásomat, hogy az ÉMI tanúsítvány nem tanúsít semmit. Vagyis nem ígértek semmit, de azt betartjátok :-)

    Előzmény: Dr. Orbán József (253)
    Józan Paraszt Creative Commons License 2004.03.10 0 0 257
    Ha a méréssel egy évig tököltek, nektek sem fog sikerülni. Szvsz fel kellene venni a kapcsolatot azokkal a "megátalkodott" MTA-sokal, akik az Atilla-dombot mérték. Biztos nem mindegyik "ezós". Ők milyen müszereket használtak, ha esetleg nem képezi hadititok tárgyát. Talán ebben jobban nyilnak meg Dr. Orbánnak.

    Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!