Hű kedves Nemézis! Le a kalappal! (Jó hogy említettem az agykutatást...... ;-))
Nyilván lehetetlen kísérlet lenne mondjuk nyelvi ráhatás nélkül hagyni 10 emberpalántát az Ő híres generatív nyelvtanukkal és a felnőttek hangtalan gondoskodnának bár róluk, de szó és common commentek nélkül........ (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a kísérlet oly lehetetlen, hogy először a felnőttek veszítenék el egyáltalán emberi mivoltukat, mintegy lelkileg beleroppanva a sokéves kísértetszerű valójában lehetetlen folyamatba)
Na persze most már annyira Offok vagyunk, hogy ebből már csak valami jó sülhet ki. Legelábbis azok számára, kiknek a FUra tudomámos elképzeléseiken kívül esetleg még is csak maradt valami sütnivalója.
Etológiai kísérlet, ahol az apa (viselkedéstanász) nem is az embert (a fiát) akarta viszgálni, hanem a majmot. Szóval szerzett a fia mellé egy szintén újszülött csimpánzkölköt feltételezvén azt, hogy a csimpánz, pusztán a hasonló emberi körülmények és hatások miatt fajtársai közül ki fog emelkedni értelmileg. Ugyanúgy cumi, ugyanúgy pelenka, ugyanúgy fürdetés, tisztálkodás, szavak, nyugtatás és minden nyelvi és metakommunikációs, gesztikulációs, mimikai..... simogatós szeretet dolog. Azaz anya és apa egyformán bántak velük mintha emberikrek lettek volna ők.
A kísérletet akkor hagyták abba, amikor az ember gyermekének, megállt a nyelvi fejlődése és elkezdte a testileg ügyesebb gyorsabb nagyobb mutatványokat produkáló csimpánzkölyköt utánozni. Magyarul elkezdett csimpánzul zuulun Zoo beszélni. Ez kb. 1.5-2 éves koruk közt történt.
Mi ebből a tanulság? Mármint arra a bizonyos itt keresett kergetett körbe kutatott ősnyelvre nézvést!?
ÉN BIZ PONTOSAN NEM TUDHATOM, DE CSAK EGY OKOT TUDHATOK (hihetek, de az meg tudomámosan hihetetlen).
A fene essen belém az is ottan van a bibelliában!!!
..."nem gátlás alá helyeződik, hanem az alapösztönök tölődnek, mert már nincs is rájuk szükség...."
Akkor miért jelennek meg ismét, ha kérgi károsodás éri az agyat. Mint szopóreflex, fogóreflex, bulldog reflex. Miért hívják ezeket liberációs (felszabadulási) reflexeknek?
Lehet, hogy mégis a kérgi gátlás alóli felszabadulás az oka?
Na még szép. Bolond csecsemő ki levegőt vesz, mielőtt napvilágra kerülne. Akkor vesznek levegőt, mikor elvágják a szkafanderbe (test és bőr) vezető köldökzsinórt, ahonnan azt kapták. Vagy a méhlepény leválása miatt nem jön már elég oxigén. Ha meg nem kezd el sírni (ősi-ősi-ősi módszer) hidegvízzel sokkolták, hogy vegyen levegőt. Az első lééegzetvétel 1000x nehezebb mint az utána következők legnehezebbjike.
Az úszás különben nem túlélésről szól csupán, holmi "búvár reflexel" hanem a legnehezebb dolgokon való átjutást. Talán ezért mondja a magyar nyelv azt, hogy na ezt jól megúsztam.... ;-)
Egyébként nem gátlás alá helyeződik, hanem az alapösztönök tölődnek, mert már nincs is rájuk szükség. Viszont azok a babák, kiket ilyen úszósteápiáknak vetik alá, sokkal könnyebben megtanulnak úszni, elsősorban azért, mert a helyes légzéstechnika és a helyes légzőüreg lezárást nem kell annyira újratanulni......
Nagyon-nagyon-nagy elégtétel lehetne itt mindnyájunk számára, akik már-már egészen belelkesültünk itt a nem éppen tudományos érvek hatására. (:-(() Volt itt sok-sok tudomámos is, de azokkal kellő mélységben nem foglalkoztunk(hattunk - valmiért). Indulatok, indulatok.
Szerintetek mi lehet a kiút ebből a tudományos (szinte már tudománypolitikai őstöténeti) háborús helyzetből!?
Akinek van javaslata bármelyik oldalról, az jól jönne.
Egyet azonban szeretnék előre leszögezni. Nem mintha ezt bákinek is oly nagyon komolyan kéne venni. A FU - uráli nyelvi összefüggések a magyarral időben sokkal távolibb kapcsolatot jegyeznek, és őriznek mint akár az IE, ó-görög, sumer, török, akármelyikkel a 66 póbálkozásból....... Így nincs is mit csodálkozni azon az alapvetésen - igaz nyilván ezt baromira nem kellene axiómaként kezelni, pláne egy ilyen elképesztően kiképzett nyelv esetében - hogy mivel ez a kapocs réges-régi-régi ezért ott kell keresni azt a bizonyos közös eredetit. (semmi sem úgy volt ahogy volt)
Pesze többet kéne tudnunk az emberi nyelv természtéről és kapcsolatáról a környezettel, a világban elfoglalt helyéről egyáltalán. A kapcsolódó tudományok, agykutatás, etológia, humán etológia és sorolhatnám...... A magyar nyelv ezekhez hihetetlen leletanyaggal rendelkezik csak éppen van egy-két gond vele. Kevesen ismerik tudományos berkekben. Aki meg jól ismeri az az itt is megnyilvánuló csak egy prosztó, de igen csak hatékony kommunikációs eszközként tekint rá (a szavakat az egyszerű ember csak úgy használja, a zsenik esetleg még a legmélyebb lényegüket, számtalan kapcsolatukat is érteni kezdik). Így aztán szerintem ennél e nyelv sokkal sokkal több, alakuljon, alakult is ki, na pesze igen valószínűleg nem úgy, ahogy a hivatásos nyelvtöténettel (különös tekintettel a befutott hírességek) foglalkozók vélekednek róla.
Ézért előzetesen ajánlanék egy érdekes MAGYAR művet, mely ezeket a kérdéseket is feszegeti. (Nagy tanítómesterem, akivel sosem tanálkoztam, de ez nem is szükséges)
Szilágyi N. Sándor
Hogyan teremtsünk világot?
(rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára)
Szerintem nagyon érdekes olvasmány egy FU hívőnek is, legyen az ebben bármily magas - papírokkal is alátámasztott - szinten álló.... (Különben lehet ám kiegészíteni, továbbfejleszteni ezt is...)
Nem, dehogy jàrsz rossz helyen! Ez a topik màr ugyis szòl mindenro"l (pl. van aki még mindig azon ràgòdik, hogy mikor is halt meg Antonius...) Csak azt akartam mondani, hogy egyet értek a magyar nyelvhez valò hozzààllàsoddal és örülnék, ha a topikomban is "làthatnàlak".
Amugy a gyerekekrol ... Latom vannak itt hozzaertok . En csak apuka vagyok es a kisfiam Hunor 9 honapos volt amikor elkerult Magyarorszagrol . Most 3 1/2 beszel angolul , termeszetesen magyarul is bar eleg furcsan . A szavakat eleg furcsan fuzi mondatba :-) mint ha a mondat vegerol kezdene . Az angol miatt van vagy csak gyerek hobbi ????
Valojaban ezert is vagyok itt , hogy ha majd egyszer eljon az ido es ket bambi mellett beszelgetunk " a magyarsagrol , a magyar nyelvrol " kello keppen tajekozott legyek.
Minden nyelv sajátos hangrendszerrel rendelkezik, amelyben meghatározott számú hang található. Ezek a hangok egymáshoz kapcsolódva alkotják a szóelemeket és a szavakat. A beszédhangnak nincs önálló jelentése, csak jelentésmegkülönböztető szerepe.
Miért hoznám? Nem én állítom, hogy a magyar nyelv annyival színesebb, gazdagabb stb. lenne, hogy más nyelvek versei hozzá képest nem érnek fel. (Aztóta látom, hogy rece_fice ide tette a műfordítást is). Ugyanis te, és még itt jónéhányan azt állítjátok, hogy mivel bizonyos magyar verseket nem lehet átültetni idegen, (angol, latin, spanyol stb.) nyelvekre, ezért a magyar szükségképpen több, mint az összes többi idegen nyelv. Én nem tagadom, hogy ez a szubjektív anyanyelvi észlelő számára így lehet, csak azt,h goy ez ez objektíven mérhető, és megállapítható tézis lenne.
Éppen ezért hoztam a latin idézetet: ha ugyanis nektek igazatok van, és a latin szójátékokat gond nélkül át lehet ültetni magyarra, akkor csak megerősít titeket az állításotokban, ha viszont ezt nem tudjátok bemutatni, akkor ezen tézisetek nem bizonyult többnek egy szórakoztató tévedésnél.
"a világ összes nyelvében található fonémakategóriák észlelése (100-150)"
Ez igen nagy szamárság. A fonéma nem beszédhang. Két különböző beszédhang egy adott nyelvben lehet ugyanaz a fonéma, egy másikban meg két fonéma. Vagyis annak nem sok értelme van, hogy "a világ összes nyelvének fonémái", mert ilyen halmaz nincs. Ebből következik, hogy a gyerek csak azután/aközben észleli saját anyanyelve fonémáit is, miután/miközben megtanult beszélni. A világ összes nyelvének fonémáit meg hogyan is észlelhetné már?
Szerintem meg igaza van, mert nem lehet elégszer mondani és hallani egy olyan nyelvről, mely ősi valóságra emlékeztet és ez: A magyar nyelv a szavaiban.
Jól, van, jól van. Majd figyelek. Elhagyom eme didaktikus formázást.
Szerintem ez a kérdés a produkció és a fonéma megkülönböztetés területét érinti. Eredetileg a kérdés úgy merült fel, mint veleszületett, nyelvi rendszer része (mármint itt a topicban), melyet néhányan megkérdőjeleztek. Ennek ellenére fenntartom, hogy a fonémák produkciója, nem tanuláson alapul, a tanulás, csak az anyanyelv hangjaninak megerősítésében játszik szerepet. (most természetesen egészséges fejlődést értve alatta, elhagyva a fejlődési diszfáziának a területét)
Csányi szerint:
..." Az ember kb. 200 fonéma kiejtésére képes, és ebből az egyes nyelvek 20-40 tagú csoportokat használnak fel. A csecsemők még valamennyi fonémát képesek tökéletesen kiejteni, a gügyögés során pontosan ez történik. Az adott nyelvi környezet hatására azonban a gyermek fokozatosan elhagyja gügyögéséből az anyanyelvétől idegen fonémákat, és csak az adott nyelvre jellemző csoportot tartja meg...."
Az idézeteddel pedig, egyetértek, szerintem éppen emellett érvelek. (úgy tűnik kevés sikerrel.)
A Magyar az egy olyan nyelv, mely szilárdan és határozottan fejlesztette magát, matematikai logikával, harmonikus összeilleszkedéssel, ruganyos és erős hangzatokkal. a magyar nyelv egy tömör kődarab, melyen a viharok a legcsekélyebb karcolást sem hagyták. Nem olyan, mint egy naptár, mely a korral változik. Nincs szüksége senkire, nem kölcsönöz s nem von vissza, nem ad és nem vesz el senkitől.
Ott vannak, ott is azok a hollók, csak nem ilyen jól átlátható, hallható könnyen megtanálható összefüggésekben. Azok valahol összekavarodtak, keveredtek a magyar meg nem. Szilárd és egységes egész maradt az alapszerkezete. (Talán ennyi. A fene se tudja! :-(()
Azért ezen még van mit fúrni faragni, hogy szebb legyen a szó bornyi élő anyagból szület fafaragvány...
Első alapkoncepciónak viszont bíztató egy "amatőrtől." Mi pesze magam is vagyok. Persze kik is a fantasztikus és örök profik ebben? Hát bizony a nyelvek magjuk Kedves Abani! ;-)
"* 10 hónapos korra ez beszűkül a saját nyelvük fonémakészletére
(pl.: magyarban 39)"
Ja köszi a formázást Kedves Nemezis! ;-)
Ha a bemenetre gondolunk, azaz a beszédhangok elválasztása, megkülönböztetése hallás útján akkor van benne igazság. A kimenet, azaz maga a lényeg, a be-széd, mint kimenet sokkal később lezáruló folyamat. Az a 39-hang 3-5(-7) éves korra rögzül, persze az sem véletlen, hogy a logopédusoknak is akadhat jócskán még zárójeles tennivalója. S van még egy érdekesség. A gyermek a kétnyelvű családokban képes egyszerre szert tenni mindkettőre. (Két anyanyelvi szintű nyelvtudás) Ez az a fogékony kor, melyet Csukás István valahogy úgy öntött szavakba, hogy az egészséges gyermekek mindegyike 6 éves korig zseni.
És van egy idevágó bibliai idézetem is.
"És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét. Így lőn az ember élő lélekké."
Az orrába, vagy a fülébe? Olyan mindegy (érzék,érzék, értelem, értelem...... (fordítás)) ;-)