Kinyitottunk egy újabb Orsolyát az ünnepek alatt, egy 2018-as Pinot-t. Inkább Orsolya bor, mint Pinot Noir: gyógynövény, szilvabefőtt és az elmaradhatatlan csipkebogyó. Második napra jobb lett, mint bontás után közvetlenül, szívesen ittam. A már több, mint 10 éves Holdvögy kisérleti borok közül az édes tartja a legszebben magát. A Hárslevelűvel sincs még nagy gond. A másik kettő már szerencsére elfogyott, de azok már nem is voltak túl jók.
Kősziklás Pinot Noir 2020 - teljesen jó kis pinot ez, téglásvörös szin, pinot-illat, pinot-iz :)
Bár én nagyon kedvelem a Kősziklás-borokat, ár-érték-élvezeti értékben verhetetlen, kicsit arra hajlok, h a technológia erősen felülir minden más paramétert. Úgy értem, minden évjáratban, minden boruk tök jó, olyan, amilyennek az ember egy pinót, olaszt, stb. vár. Kicsit nekem fura, de ennyi pénzért (2600) szerintem abszolút jó bor.
Úgy láttam, Unger T. ajándékba kapta a palackokat.
Ilyenkor a követendő borszakértői gyakorlat szerintem az alábbi:
- ha szar a bor, 5 pont
- ha nem szar, akkor több
:D
De tényleg nem hiszek a kénmentességben, szerintem kamuflázs baromság agyilag értékcsökkenteknek, és idővel a (haszonleső-hazudozó) "prófétáival" együtt el fog tűnni a süllyesztőben.
Gratulálok Csitének a száraz Szamorodnijához! A kóstolási élmény ugyan már nem friss, pár hete bontottunk egy palackot egy nagyobb társasággal. Mindenkit levett a lábáról, rendeltünk is még, és ha minden igaz, a napokban meg is jön (amiről most ez eszembe jutott).
Tegnap este Szepsy Szent Tamás 2007-est bontottam. Teljesen rendben van nagyon jó bor, bírja még szerintem. Majd még szálazom, tegnap kicsit a fejembe szállt a két pohárnyi.
A budakalászi Schieszl család a vendéglátás mellett fokozódó erővel tolja a borászkodást is, vannak területeik Csopak környékén és máshol is. Pár éve igen jó ár/érték arányt hoztak a boraik (olaszrizling, portugieser) az étteremben vásárolva, azóta jócskán emelkedtek az árak. Újabban telepítettek a fajtáink szent tehenéből, a furmintból is. Ebből sikerült egy kellemesen semmilyen bort kihozni, amit kóstoltam pár hete az étteremben, míg a Nagykút aktuális évjáratából elhoztam egyet.
Gyönyörű fajtatipikus illat fogad a nyitás után, de ízben picit tompább. Közepes vagy annál picit karcsúbb test, pici maradékcukor, picit pezseg is - az utóbbit nem kedvelem, de a Schieszl-rizlingeknek állandó kelléke.
Nem rossz cucc a hegybor-kategóriában és az évjárathoz képest, de sajnos már nem best buy, egyébként pedig szerencsétlen kontextusba került, mivel nem sokkal korábban nyitottunk egy Figulát (Sóskút 2018), az másik liga.
Elég sok évjáratot tudnék említeni, amely inkább lefolyó pozitív volt.
A változatosság kedvéért egy 2019-es Hetedhétet nyitottam. Kicsit pezseg. Hepci szerintem kedvelné, bár van benne egy édes utóíz vonal, amely rontja a harmóniáját.
Belépő bornak nem rossz, de lehet inkább Csernyik Nyitányt választanám ebben a kategóriában.
Bocsi, hogy belekotyogok - már évek óta csak read only-ban tolom - de pár hete bontottunk négyesben egy 19-es Orsolya Olaszrizlinget, és kiváló volt, mindenki szerette.
Nem vagyok nagy barátja a furmintnak - ettől függetlenül is azt hiszem, egy magyar boros helyen túlkapás, ha a borlapon van 5-6 poharaztatott furmint szerte az országból, olaszrizling pedig egy sincs.
Orsolyáék híreim szerint nem a natúrboros trendnek, hanem különféle borhibáknak estek áldozatul az elmúlt években, de én nem kóstoltam tőlük semmit, tehát csak másodkézből van infóm. Ez a kadarka igen fasza, de nem is olcsó: megnéztem, Szentesiék kereskedésében (Artizán) 4500 pénz körül van.
Megnyílt Szentesi és barátai (a Barta-család és még valaki) új étterme/borbárja (N28) a Nagymező utcában.
Lehet fél deciket is kérni, tegnap kóstoltam pár dolgot a kajálás mellett.
A borlapon sok Szentesi-tétel van, ezeket ismerem, így étteremben nem érdekelnek, az egyebekben pedig kicsit túlteng a furmint, de majd gondolom, alakul a dolog.
Somló Kincse Sárfehér 2020: ez az ajánlatban volt, a pincétől még nem kóstoltam semmit, ha jól emlékszem. Kellemes, nem túl vastag fehér őszibarackos-citrusos aromákkal, jó savakkal, visszafogott somlói karakterrel. Azon merengtem, hogy vajon a közismert barackos fajélesztővel készült-e, de nem volt annyira penetránsan barackos. 820 Ft/0,5 dl
Barta 10. Szüret Furmint 2015: ez már leszálló ágban van, maradékcukorral, némi oxidációval és szamorodnis hangulattal. Fénykorában szép furmint lehetett. 1370 Ft/0,5 dl
Orsolya Kadarka 2019: Orsolyáék valahogy eltűntek a térképről számomra egy ideje, az egyik barátom pedig több beteg(es) bort is kifogott tőlük. Megörültem neki, mert nagyon rendben van, a karakter inkább szinte pinós, ami kadarkában ritkán jön össze. A kadarkák obligát savanykásságát némi kesernye helyettesíti a korty végén, de nem zavaró. 620 Ft/0,5 dl
Barta 3 Hordó 2018: magyaros bordói, kékfrankos van benne, és a pincér által említett zweigelt helyett valószínűleg merlot. Szép, meleg karakterű, de nem lekváros mátrai vörös, engem Szentesi Érintés nevű házasítására emlékeztet. 490 Ft/0,5 dl
Ebner "Hisztis" pinot noir 2016: akinek még van betárazva, nem érdemes tovább tartogatni, túl a csúcsán, lefelé tart.
Sauska chardonnay 2019 (Tokaj): pozitív meglepetés, négy napja van nyitva, napról-napra új arcát mutatja, első nap még kicsit sok volt az ásványosság, utána szelídült, de a savak szépen egyben tartják. Korrekt áron van (3500, BT).
Mondjuk most néztem épp a Pannon Borboltnál, jó masszívan felemelték az árát. 3000-ért vettem a korábbi (2018 úgy emlékszem) évjáratból, most ez 6500. Bár ha Villány felől nézem, egy prémium shiraz ára.
A tárolással nem volt gond: Szepsytől kaptuk ajándékba Mádon, és utána mostanáig az alagsori tárolómban volt, ahol kb. 8-15 fok között ingadozik a hőmérséklet.
Én nem bízom az üvegdugóban, de már a tokaji borászok is így tesznek.
Nono ott valami gond volt a tárolással. Csütörtökön kóstoltam (Szepsy Szent Tamás 2013) az egyik barátomnál, aki kedden bontotta. Remek állapotban volt egy erős 7 pontot biztosan kiérdemelt.
Egyébként nekem még sokkal régebbi évjáratok is vannak, remélem jók, bár annyira nem tartom precíz kösülmányek közt minta haverom akinél a pincében a légkondi és a párásító is megy. Nálam csak pince van, aminek lassan azért változik a hőmérséklet az évszakokkal.
Az ilyen árfekvésű palackokat addig szoktuk valami különlegesebb alkalomra tartogatni, amíg szétesnek. Most végre kibontottuk, különleges alkalom nélkül, szét is volt már esve.
A tokaji nagyok üvegdugós korszakából származik, vagy még nem bír ki egy csúcsfurmint 9 évet, ki tudja. Tehát száraz szamorodnira-bútorra-dióra hajazó illat fogad az üvegdugó kipattintása után. Ízben nem ilyen vészes a helyzet, de az oxidáció azért megtette hatását. Amúgy szép, aranysárga cucc jó savakkal, magas alkohollal (15%), ami szinte eltűnik a testben, kevés maradékcukorral. Jobban tettük volna, ha kinyitjuk úgy 5 éve, a párjával (birtokfurmint) egyetemben.
