Ne haragudj de nem csatlakozom az utáljuk Bálint gazdát klubhoz!
Kezdőként elég sokat tanultam tőle. Való igaz, hogy ezt a módszert nem próbáltam! Vannak méheim így sohasem szorultam rá a mesterséges terméskötésre. Igaz nincs is árutermelő gazdaságom (csak saját részre termelek).
Persze azt is tudom, hogy, amit a könyvekben leírnak azok gyakorlatban nem mindig működnek, az inerneten olvasott okosságokból pedig gyakran gyököt kell vonni, hogy megtudjuk a valós eredményt. Ezért csak mint lehetőséget említettem a hormonkészítmények alkalmazását!
Arról a két fás Bálint gazdáról van szó, akit a szadesz futtatott?
Ha valaki nagyobb tételbe termel, nem hisz a Bálint gazda meséibe.
Ezek a pénzrabló szerek csak a mese szintjén működnek, sajnos én is elég sok tanulópénzt fizettem már ki. Egyébként, ha nem fejlődik ki a megfelelő magszám, termést eldobja a fa.
Mellesleg a Nevirolnak is lejárt az engedélye.
Amit a magok elvetéséről írtál tökéletesen igaz. Viszont nem árt a magokat csávázni a palántadőlés ellen.
"Az önmeddő fák közelébe pollenadó fajtákat szoktak telepíteni, sőt eredményt lehet elérni azzal is, ha pollenadó fáról származó, virágzó ágakat helyeznek el a az önmeddő fa koronájában. Biztosan eredményes módszer azonban a permetezés virágzáskor Nevirol nevű növekedés-szabályozó szerrel, vagy Phyl-Set tabletta oldatával. Ez a kezelés elősegíti , hogy az önmeddő virágokból is gyümölcs fejlődjék."
Tudom, hogy a Phyl-Set már nincs forgalomban Magyarországon, de ettől még máshol forgalomban lehet.....
A piacon vett cseresznyemagból azért nem biztos, hogy jó magot fogni, mert a termelő lehet, hogy nem a méhekre bízta a megtermékenyítést, hanem permetezéssel bírta rá a fát, hogy gyümölcsöt hozzon. Ilyen esetben a magok meddők.
Egyébként a csonthéjjasok magját a tél elején kell elvetni, szabadföldbe vagy rétegezve hűvös pincébe. Tavasszal át kell válogatni és csak a már kicsírázott magokat kell elvetni a szabadföldbe.
Az én legkedveltebb módszerem az, hogy a magokat ősszel elszórom az elegyengetett talajon és 5-10 cm vastag nedves avarral letakarom.
Így megfelelő hideghatás éri a magokat és a vastag avartakaró nedvesen tartja őket, tavasszal (április elején) csak leemelem az avartakarót és a csírázott magokat elültetem az előkészített talajba.
Nem tudom milyen fajta, mert a piacon vettem a termést. Evés után elvetettem őket jó sűrűn, pár centi földdel takartam de egy se csírázott. Pedig locsoltam is időnként.
Nem tudom. Amíg az Érdi Kutató tartotta a bemutatókat én is ültettem magokat. Soha egy szem sem kelt ki. Fajtánként volt vagy 20-25. Többet nem bírtam megenni. Nyilván megvan a módja, hogy kell magról szaporítani.
Egyik kertszomszádom semmirevaló (kicsi, hosszúkás, puha) termésű fája alatt rendszeresen kikelt magoncokat lehetett találni. Többen vitték alanynak, én is. Ugy tapasztaltam, hogy nem sarjadzik. (Érdekes, hogy más cseresznyefák alatt az ezerszám elköpdösött magok ellenére sohasem találtam magoncokat.) Ellenben egy sarjra oltott meggyfám körül 5 m-es körzetben mindenütt jön a gyökérsarj.
Sziasztok, cseresznyét mire érdemes oltani? Sajmeggyre tudom, hogy nem ideális. Vadcseresznyét javasolnak, de nem tudom hol lehet azt beszerezni. Vetettem több ezer cseresznyemagot, de egy szem se kelt ki.
Tényleg, ezt hogy ülteted el? Ahogy eredetileg volt, és az alany szárához kötöd ki a nemest, vagy a nemes marad magában, és úgy ülteted, hogy függőlegesen álljon?
Ha vkinek a kezébe került a múlt heti Kertészet és Szőlészet van egy 3 oldalas cikk a magyar gyümölcsfaiskolások,szaporítók problémáiról,érdemes elolvasni.Ebből egyértelműen kiderül miért nem lehet /sztem a távoli jövőben sem/ nálunk új fajtákhoz hozzájutni,miért állt meg az élet 30-50 éve...
csak egy kiragadott példa: amíg egy új német szilva EGY szeméért 300 ft-ot kellene fizetni licenc díjjal együtt,addig az átlag oltványár 700 ft .
Nem is vonom én kétségbe, hogy ez valóban dió, csak azt írtam, hogy nem jellegzetes dióformájú fa. De idősebb korban el fognak múlni ezek a most látható egyenes ágak, ha a súly lehúzza őket.
Ma voltam az egyik telken, útközben direkt nézegettem a fiatal diókat. Azok bezzeg mind diónak néztek ki. :)
Fiuk, a dióról jut eszembe. Amikor Kalocsára jártunk, a piacon árult egy néni diót. Gyönyörű nagy szemű, de ami a legfontosabb különlegesen finom, aromás dió ízű volt. Azóta sem ettem olyat, pedig sokat kipróbáltam. M 10, A 117-es csak külsőre olyan. Mindegyik van.
Persze, csak csodálkozom, hogy egy diófát hársfának néznek:) Mondjuk elég vacak a fényképezőgépem, fotózni se tudok jól, hajnalban, félig sötétben meg amúgy se könnyű. Ráadásul itt lekicsinyíti a rendszer a képeket.
