Az az igazsag, hogy nem tudom pontosan, hogy mire is valo az az extra vekony kabel a Ganzokon, es miert pakoltak fel utolag. Ha jol tudom, az egy gyengearamu hateres kabel.
Most hogy mondod, az URH-nak igazabol nem latok semmi okot ogy barmit is ossze kellene kotni.
Csakhogy az szerintem nem egy erosaramu kabel! Azt ha jol tudom az URH miatt pakoltak fel, szinten egy gyengearamu kabel.
Gondold el az UV-n milyen vastag az erosaram. Es ha fenn van a ket szedo + az erosaramu csatlas is lenne, akkor allandoan osszekotne a villamos ket szakaszt az ezzel jaro problemakkal egyutt (pl. a csatlasbiztosito leolvadna...)
A kocsik motorja egyebkent feken mukodik, ha nincs is fenn a szedo.
Ez igy ebben a formaban nem egeszen pontos. Utaztam mar ugy Ganzzal, hogy egy szedo, es minden motor megy. Valaminek ott lennie kell. Ezen kivul ott mintha neha 2 drot menne at.
No igen, akkor gond van. Egyébként - mivel a kötél is ég, ha ég valami - a lehúzás sem biztos módszer. Szedőkötél elég, szedő fel, áram tovább táplálja a zárlatot. Ha meg törik a szedő (mint ez volt úgy két hete a Gyöngyösi utcánál), akkor rendesen tud törni az összes fent levő. Akkor a 14-esen mind a két szedő nullára amortizálódott, a középső kocsi vonszolta be a remízbe a másik kettőt - erősáramú csatlás nélkül, "dögvontában", lépésben, sokszor erősen kipörögve...
Hogy miért jobb a MUV-nak? Na, ezt nem tudom. Egy kábellel kevesebb... :)))
Irtad, hogy azért az első szedő (többek közt) hogy le lehessen húzni ha baj van, de a Ganz és MUV-ál mi van ilyenkor, rohan hátra a vezető?
Ja és miért jobb hogy a MUV-ok külön szedik?
A Tatra villamosoknál egy kicsit bonyolultabb a helyzet: ott erősáram is megy át az ütközőkészülékben, de egy áramszedőről csak két motorkocsi működhet, ezért az 1-esen meg a 14-esen a két szélső kocsi szedi az áramot, a középső meg az egyik szélsőből kapja. Hogy melyikről, ezt megállapíthatod a középső kocsi vezetőfülkéjében. Fent, a vezető feje fölött van két kar, az egyiken SZ, E, H, meg még valami felirattal. SZ a szólóüzem, ekkor nincs erősáramú csatlás egyik ütközőn sem (ezt nem használják, hiszen nics szólóüzem), E az első, H a hátsó ütköző (a vezetőálláshoz képest).
Ezek szerint a Ganz csuklósokon csak a vezérlés megy át a két kocsi között?
(Bár miért kérdezem, hisz a Bahán láttam egyszer kiállni egyet amelyikne csak az egyik kocsin volt feleresztve a szedő, hát sűrű kipörgésekkel tudott csak elindulni...)
No akkor agy pici fizika: az a bizonyos váltóállító szán akkor húzza meg a mágnestekercset, ha rajta keresztül legalább 50A áram folyik. A szán alatt a villmosok a motoráramot a szánról, és nem a vezetékről kapják. Ha ott menetfokozatban megy át a szedő, a mágnes meghúz, a váltó átvált. Ha "üresben" gurul, a váltó marad úgy, ahogy állt. Ehhez a mostani kocsikon van egy kapcsoló a műszerfalon, amit bekapcsolva 70 A-nyi műterhelést kapcsol be, ezért nem kell feltétlenül gyorsítani váltáskor. A Tatra kocsikon pedig - mivel itt gurulva is nagy az áramfelvétel az elektronikák (és télen a fűtés!) miatt, ez a kapcsoló háromállású, ki is lehet kapcsolni a "nagyfogyasztókat", hogy ne menjen 50A fölé az áram. Dióhéjban ennyi.
Az UV-n van erősáramú csatlás, tehát a 600V kábelen megy át a hátsó kocsiba. A MUV-okon már nincs (nézd meg a "B"-végi napellenzőjét: nincs rajta "dugalj"), ezért ott a hátsó kocsi magának szedi le a villanyt. Az UV-n a menetirány szerinti jobb oldali - illetve ha szembeállsz a "hátuljával" - az erősáramú, a bal oldali a fék-szolenoid csatlás, ezt a pótkocsik használják. Ha pótkocsi van két UV között, az egyik motorkocsira eggyel több kábel megy át, az a szolenoid, mert az csak az egyik motorkocsiról megy át. (A két motorkocsi fékáramköre nincs összekötve).
A forgalmi utasítás írja elő, hogy első szedővel kell közlekedni. Ennek valóban az az egyik oka, hogy "hirtelen" le lehessen húzni, nameg néhány helyen a váltóállító "szán" a vezetéken olyan közel van a váltóhoz, hogy hátsó szedővel már maga alá váltana a szerelvény. Régebben a Tatra villamosoknál valóban volt hátsó szedőzés, de most már ott is mindig az elsőt használják.
Miért van, hogy a régi, nem felujitott UV-knak elég ha csak az egyik kocsin van fenn az áramszedő, még a felujított (pl. 52-es) vonalon járóknál mindkettőt felteszik?
Erről jut eszembe, van valami különösebb oka annak, hogy mindig azon a kocsin van fenn a szedő amelyikben a vezér ül? Nekem 2 indok ugrik be hirtelen; le lehessen húzni, ha gond van, illetve a váltóállítás miatt.. ( bár régebben a 61-es vonalon nem babráltak vele, hagyták fent, csak a vezér ment a másik kocsiba)
Brumimackó:
"Láttátok a 19-49-es vonalon közlekedő UV-kat? Új pilótafülke van bennük. Ha nem tévedek, azonos a Tátráéval."
Ha én is ugyan azt láttam, mint Te, akkor tévedsz. :-)) Inkább a Korszerűsített Ganz Csukklósékhoz hasonlít, mint amik a 2-es vonalán járnak.
"Eléggé ráfért már, az a csővázas tákolmány nagyon béna volt"
Stimt.
Fecó
Láttátok a 19-49-es vonalon közlekedő UV-kat? Új pilótafülke van bennük. Ha nem tévedek, azonos a Tátráéval. Eléggé ráfért már, az a csővázas tákolmány nagyon béna volt.
Koruti kocsikon (4-6): a ket oldalso gumicsobe burkolt lanc valoszinuleg tenyleg az atmaszkalast hivatott megakadalyozni. Ezen kivul kozepen van egy vastag kabel, mellette pedig egy vekony: ezek a hatso kocsi vezerleset szolgaljak + kihangositas, egyeb megy rajta keresztul. Alul pedig, az osszecsatolt utkozok alatt van egy kicsi lanccal osszekotott rud a ket kocsibol, ez a szakadaskapcsolo, ha azt megrantjak, akkor a villamos befekezodik.
UV-n (47-49): folul ketto vagy egy vekonyabb vezetek - itt 600 V maszkal, az egyik a hatso kocsi energiaellatasat biztositja, a masik a potkocsi fekezeset. Kozepen egy vastag a vezerlest viszi at a hatso kocsiba (neha felkotik madzaggal). Potkocsi eseten van egy legcso: a potkocsi ajtajainak mukodesehez szukseges levegot viszi at. Ezen kivul van egy vekony lanc a ket oldalon egy-egy kapcsolohoz hozzaerositve - szakadaskapcsolo, ha ezt megrantjak, a ket oldalt a kapcsolo elfordul, es a motorkocsik befekezodnek.
Na igen, más villamosokon meg burkolat nélkül ott van egy-egy vékony láncocska. Mire jó az? Ha szakad, attól ugyan szakadhat. Villámhárító? Vagy azért, hogy ne másszanak át az emberek?
Kerdes: a pl. a koruton rohangalo Ganzoknal a ket kocsi kozott milyen osszekotesek vannak, illetve mire szolgalnak. Van a ket szelen egy-egy muanyagcsobe burkolt valami, ami leginkabb lancnak latszik es nem tudtunk rajonni mi celt szolgalhat.
M.
De jó, hogy eszedbe jutott ez a topic. Nekem meg eszembe jutott egy vasútállomás valahol a felső-tiszai vízitúra végén. Volt ott sok minden: hajtány, járgány, RÁBA-motoros mozdony, dobkályhás kocsi és tájszólás. Mintha meséskönyvből léptek volna elő.
"A mai Népszabiban van egy cikk a tegnapi 59-es Tatra emlékjáratról, ebben azt irja, hogy az első Tatra ami jart a 4039-es volt, en azt hittem hogy a 4000-res, ezek szernit a BKV nem sorba számozta őket, vagy az azért nem volt jó, mert azt átalakították Plusz-járatnak?"
Csak a pontosság kedvéért: 4036 És azért ez, mert 1980 február 1-én ez indult először menetrendszerinti -utasokat is szállító- tátraként A 4000, és a 4001 "csak" probajáratként, prototípusként közlekedett előtte.
Fecó
Ui: A cikk írója sem sűrün mászkál/utazik Pesten, mert akkor csak feltűnt volna neki, hogy a 4-es 6-os villamos vonalán nem UV-k járnak, vagy legalább az, hogy másmilyen villamosok, mint a 47-esen.
A mai Népszabiban van egy cikk a tegnapi 59-es Tatra emlékjáratról, ebben azt irja, hogy az első Tatra ami jart a 4039-es volt, en azt hittem hogy a 4000-res, ezek szernit a BKV nem sorba számozta őket, vagy az azért nem volt jó, mert azt átalakították Plusz-járatnak?
A nagyfesz. tavvezetekek arulkodoak: ezek a Budafoki feluljaro kornyeken vannak. (Bocs, a lakasunk ablaka arrafele nez, ebben tudok otthon gyonyorkodni...)
