Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Bejöttem, mert a Hold már nagyon világossá tette az égboltot, közben azért gondolkodtam a problémádon. Úgy van ahogy mondtam, hogy a műszerrel tudatnod kell az időn és a koordinátákon kívül az égbolt felé néző pozíciót is.
"A távcsövet egyszerűen két csillagra beállítjuk, majd elindítjuk az óragépet." Tehát az észlelés megkezdése előtt két ismert csillagra pozícionálni kell a távcsövet és innentől könnyű az élet. Csak annyiban különbözik az IntelliScopetól, hogy itt már a motorok végzik a beállítást.
Természetesen több nyalánkság is előjön egy 300-asnál.
Kihűlési idő nem pár perc, hanem akár két óra is lehet ekkora tükörnél. Értve ezalatt, hogy a tükör felveszi a környezeti hőmérsékletet és nagyjából torzításmentes képet ad.
A 300-asnál bizony naplemente után pár óráig igazi mélyegezést nem nagyon lehet végezni, mert az ég túl világos. Ez még nem nagyon érint benneteket, de jó észben tartani. Meg észre is fogjátok venni, ha szinte fekete lesz a látómezőben az égbolt. :)
A topiktárs már írta, hogy egy ekkora fénygyűjtő képességű távcső bizony a légkörre is nagyon érzékeny, a fénygyűjtő képessége megmarad, csak a nagyíthatóság mértéke csökken erősen. Nagyon ritkán lehet pl. 300 szoros nagyítás fölé menni, bár Dobson távcsővel ilyen nagyításnál már nehéz az objektum követése is, bár a Go-To lehet ezt megoldja.
Pont emiatt érdemes legalább 60 fokos látómezejű okulárokat venni. A 82 fokosakat (pláne a 100 fok körülieket) érdemes vásárlás előtt kipróbálni, mert nem mindenkinek a szeme érzi kellemesnek ezt a nagylátószöget. Érdemes megfogadni a tanácsot az okulár a távcsöved fele. Ez értékben is igaz. Nem mondható az, hogy az olcsó okulárral nem lehet jó képet kapni, de nem mindegy, hogy a látómezőnek csak a középső harmada ad éles képet, vagy faltól-falig kapsz éles képet.
A SkyWatcher Flex távcsövek GoTo sorozata nem csupán vizuális teljesítményben kiemelkedő, de az automatikus objektumkeresésnek és követésnek köszönhetően rendkívül kényelmes megfigyelést tesz lehetővé. A megfigyelés kezdetekor a távcsövet két csillagra beállítjuk, majd elindítjuk az óragépet. Ezután már kézzel bármelyik égitestet megkereshetjük, a távcső követni fogja. De ha nincs kedvünk manuálisan tologatni a távcsövet, akkor a kézivezérlő segítségével az adatbázisban lévő 42 900 objektum bármelyikére egy gombnyomással automatikusan is ráállhatunk.
A tükröt pedig valóban NE portalanítsd szárazon. A por teljesen érdektelen, hagyd rajta. Ha tükröt akarsz pucolni, ki kell szedned és beáztatnod. Ha szerencséd van, nem karcoltad nagyon össze most.
Azért Jani és Gábor szeme nem akármilyen. Mikor hármasban voltunk Namíbiában én csak csodáltam, miket voltak képesek meglátni. Nézhetjük az ő rajzaikat, de mi átlagos emberek kevesebbet látunk :)
Teljesen egyet kell értsek az előttem szóloval. Legelső ezt a rendszert üzembe "durrantani", kiismerni. Az a 38mm-es omegon jó választásnak tűnik 39xes nagyításra amúgy!
Na igen, ez is fontos szempont, az égitestek, halmazok, galaxisok eltérő méretei, kiterjedései. Ezeket is tanulmányozni kellene katalógus adatokból, és nem youtube színes-szagos videókból. Ezt amiatt tartom fontosnak hogy ne legyenek irracionális elvárások. Legjobb lenne nem is fotókat nézegetni! Hanem rajzokat, amiket ekkora távcsövekkel készítettek a megfigyelők! Óhatatlanul Kernya János Gábor, és Sánta Gábor jut eszembe.
Itt nézetek szét a gyerekkel együtt, egyebként megnyitva a linkeket.
Bocsi, nem akartalak megsérteni. Segíteni szeretne itt mindenki, de nem is nagyon tudjuk hogy kezdjünk hozzá.
Én nem értek a Go-To beállításokhoz, de alapvetően abból kellene elindulnod, hogy valahogy tudtára adod a készüléknek az adatokat. A hely koordinátáit megadtátok, az időpontot megadtátok. De tudatni kellene szerintem, hogy a távcsövet kiindulási állapotba helyeztétek (ha van ilyen lehetőség), vagy megcéloztátok mondjuk a Sarkcsillagot és most a látómező közepében van. No, innentől fog a Go-To mechanika jól dolgozni.
Gondolj bele. Csak az időnél 4 perc tévedés 1 fok eltérést jelent. Ez pont két Hold átmérő távolság. A legtöbb objektum fokperc vagy fokmásodperc nagyságú. Tehát pici tévedés is sokat jelent.
A fát kár volt kivágni, mert megy az a Hold feljebb is. Az egyik kiindulási lehetőség a Hold. Beállítod a klaviatúrán a Holdat. Indítás. Hova néz a távcső? Ha 1 órát tévedtél (időzóna), akkor 15 fokkal fog másfele nézni a távcső.
Más. Ha minden tökéletesen be is van állítva és Ti mondjuk egy 13 magnitudós objektumot pötyögtetek be, akkor egészen biztosan akkor sem fogtok látni semmit, ha az a látómező közepén van. Egészen egyszerűen azért, mert a szemetek nem fogja érzékelni. Ehhez is gyakorlat kell (a szemnek). No, meg azért be kell tartani a legalább 20 perces sötéthez szokást is.
De, ha bepötyögtetitek az M13-at akkor az 5.9-es fényességével a 300-as távcsőben "kiégeti" a szemeteket.
Még egyszer elnézést kérek, mert nem lehülyézni akartalak, csak elég nyersen fogalmaztam, hogy jelenleg az általad leírtak szerint hol is helyezkedtek el.
Biztosan lesz, akinek van Go-To mechanikája segít.
Azt hogy "mi jó" ezer paraméter határozza meg. Most nem fogok közhelyekkel dobálózni hogy seeing, transparency stb. mert ezeket sok helyen olvasni. A valódi látómezőt viszont át kell számítani arra, amit a csőben látni.
Véleményem szerint kellene egy nagy látómező, kis nagyításra, "pásztázandó" az eget. Galaxis halmazoknal ez Isteni élmény. Illetve egy köztes, kb 60, 70xes nagyításra. Az Explore s.ről sok jót olvastam, szerintem jó választás, de hangsulyozom, nem kerülheti ki a srác a gyakorlat elsajátítását, és ezeket kissé olcsóbb optikákkal is elkezdheti! Eléggé jók a GSO-k!!!! Az szuper, hogy a fiú ennyire vágja a témát, de ha most ilyen cuccal kezd, hova fejlődik később? Úgy értem itt is igaz, hogy fő a fokozatosság elve. Van az a mondás "nincs olyan csillagász, aki mindent látott volna, amit egy 150mm-es tükör megmutatni képes".
Bolygókra rövid fókuszú darabot ajánlanák, leginkább orthót, de inkább mégsem, kényelmetlenek. Bolygókhoz nem szükséges a nagy látómező! Ekkora tükörrel a nyugodt levegő ritka " madár" ezt ne feledjétek, s ez bolygóknál sarkalatos pont. Nem tudom hátha itt valaki tud segíteni hogy ekkora Dobsonban hogy muzsikálnak a Planetary-k? Rövid fókuszban ezek bolygókra nagyon jók.
Egy szó mint száz, GSO-k közt nézzetek szét, ne költsetek már túl sokat.
az hogy ez a tipusu tavcsö lett több oka van.mert honapokon at tarto kutatas,utana olvasgatas,velemenyek pl.itt is arra inditott minket hogy szabadszemes megfigyelesre bolygokhoz es mely egre egy könnyen kezelhetö dobson a megfelelö.bar go-to nehezebb mint hittük.elsö este kifogott rajtunk.
olyan kordinatakat irtunk be ami a tavcsöhöz kapott füzetben volt.stb stb
merete meg azert ez mert az ö,marmint fiam szemmagassagaban van az okular.meg hogy többet lasson azert.
6 ezer fös falu szeleröl.egy 70 ezres varos 15,egy 12 ezres varos 10 km re van.
bar a gyerek megkapta amit regota szeretett volna de az en velemenyem röviden hogy összessegeben ez egy china schrott.persze ezt neki nem mondom.
ja meg ne felejtsük el hogy laikus is vagyok hozza.persze engem nem is erdekel.de segitek ahol tudok.ma is kivagtam egy fat majdnem teljesen hogy a hold utjaba ne alljon.bal könyökem kesz is van.
Még valami. Az okular amit vettetek a 300-as Dobsonhoz 107xes nagyítást ad. Vegyetek még egy GSO SuperView oklit is 30mm fókuszban, vagy ehhez hasonlót, mert sok mély ég objektum nagyobb méretű, következésképpen kisebb nagyításban ismerhető fel, vagy egyszerűen úgy a látványosabb.
A lefúvatással kapcsolatban már a topiktárs írt. Nekem is hasonló a véleményem. Szinte biztos, hogy a por mellett pára is lecsapódik a tükrön és ez elég szépen oda tudja ragasztani a felülethez a porszemcséket.
A pontos használathoz érdemes lenne elolvasni a kézikönyvet. Tapasztalatom, hogy elég részletesen leírják, mit hogyan kell csinálni. A neten is találhatsz segítséget. Itt van pl. ez.
Jobban rákeresel, akkor biztosan találsz bőven segítséget.
Már leírták, hogy lehet a keresőtávcsöved nincs párhuzamosítva a főtükörrel, ezért nem látsz semmit. Egyszerű kezdőlépés. A környezetedben keresel valami nem távoli tárgyat, víztorony, torony, épület és azt durván a távcsővel megirányzod. Azután pici játék következik. Megnézed valami 20-30 mm -es okulárral a nagy távcsőben. Ha nincs benne, akkor mozgatod a távcsövet. Amikor a látómezőbe kerül, akkor már nyert ügyed van. Szépen belemozgatod a látómező közepébe. Átmész a keresőtávcsőhöz és addig állítgatod, amíg a célkeresztben nem lesz. Innentől, amit a keresőtávcsőben látsz, azt látod a főtávcsőben is.
AMúgy a topiktárs javaslata a legcélszerűbb, keress a környékeden egy amatőrt, aki biztosan szívesen segít a kezdeti lépésekben. Ahogy írod, szerintem abban a helyzetben vagy, hogy vettél magadnak egy atomtengeralattjárót, de még csónakkal sem tudsz menni. Bocs. ez lehet durván hangzik, de ez van.
Persze hogy pontosan kell beállítani az élességet. Viszont ha nem lát semmit az okulárban az még nem jelenti hogy nincs jól beállítva; az is gond (lehet), hogy nem tudja hova néz a távcső! Lehet jó helyre néz, de a kiszemelt objektum, még a 300-as Dobsonnak is halvány.
Semmiképp ne stresszeljetek. Németországban rengeteg csillagász szakkör van, komoly csillagászati élet van arrafelé, érdemes lenne a gyerekkel eljárni ilyen helyekre, szerezzen egy kis gyakorlatot, tanuljon meg látni a távcsővel. Mondjuk első távcsőnek kissé fura egy ekkora üteg. Milyen helyről fogjátok használni? Külváros, belváros? Egy ekkora "szörnyet" szinte csak sötét helyről lehet kihasználni.
Tükröket meg NE törölgessétek csak úgy!!!! Többet árt mintha simán poros lenne. Azt áztatással kell tiszítatni, kiszerelt állapotban.
