A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás, termékenység, szorgalom jelentése. Mint anyagi szimbólum, az ösztönszféra kifejezője is. Már az ókorban felveszi a vezeklés, az egyszerűség, az alázat értelmet. A középkorban az alábbi jelentések tartoznak hozzá: hallgatagság, az evilági hívságok megvetése, szegénység; ezért lesz a ferences szerzetesrend öltözetének színe.
Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható. A nemiség szimbóluma, a libidó színe. A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől. Az egyiptomiak befestették fáikat, barmaikat, vagyontárgyaikat pirosra, hogy megvédjék a tűztől és más károktól, s hogy termékenyek legyenek. A zsidók ajtófélfáikat az áldozati bárányok vérével festették meg, hogy megóvják házaikat a tíz csapás öldöklő angyalától. Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba. Az antikvitásban a szeretet, a szerelem, a szenvedély kifejezője; Rómában a menyasszony tűzpiros fátylat visel, ez a flammeum. Erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel. A zsidó és keresztény hagyományban a komolyság, a fenség színe. Az Újszövetségben a bűn, az engesztelés, a vezeklés és az áldozat színe. Negatív jelentése a testi szenvedélyek megbélyegzéséhez kapcsolódik, a skarlátvörös a „nagy babiloni parázna” színe. A piros lámpás házak színeként a paráznaságra utal. Az alkimisták kemencéjét jelképezi, valamint a „Nagy Mű” harmadik fokozatát. Az európai népszokásokban a húsvéti piros tojás a termékenység jelképe.
Átmeneti szín a piros és a sárga között; a szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi. Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe. A buddhista szerzetesek ruhájának színeként a láng, a megvilágosodás fénye, az isteni szeretet kinyilatkoztatása. A zsidó hagyományban a ragyogás és a pompa színe.
Igen, gondoltam rá, hogy biztosan van jópár csodaértékű képed, ismerve remekműveidet! :)...gyönyörűeket szoktál alkotni...én úgy bele tudok felejtkezni a látványba és a saját kis lélekvilágomba, amelyben mindennek látom őket, hogy már régen tovaúsztak, mire egyáltalán eszembe jut, hogy van gépem :)
A felhő olyan, mint egy felfújt hópehely. Mint a borotvahab Apa arcán. Mint egy hálóing a fregolin. Mint egy ősz asszony hajmosás után.
Az örök fény, a felség, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.
A világos- vagy aranysárga a hit, a jóság, az intuíció, az intellektus színe. A narancssárgába hajló sárga a Nap, a melegség szimbóluma; az isteni szeretet, a bölcsesség színe; a zöldessárgát viszont a halálhoz, az irigységhez, a hitszegéshez társították.
A buddhizmusban a lemondás, a vágytalanság, az alázatosság, a szerzetesek színe. Kínában a Föld, a középpont színe. Eredetileg császári szín volt - csak annak volt szabad sárga ruhát viselnie, aki a császári családhoz tartozott -, később az előkelőség kifejezője lett.
A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe.
Én fotozni szeretem őket, néha valóban csodás formákat sikerül megörökíteni. Ahányszor az égre néz az ember, annyiféle színt, formát, hangulatot talál. Lehet, hogy a mi hangulatunkat is visszatükrözi?:-)
...
Földeáki-Horváth Anna Erő
Erő az, mit tudok, hiszek, tenyeremen tüzet viszek. Erő, mikor szikra lobban, társam szíve ettől dobban. Erő, mit már megszenvedtem, megtanultam, immár bennem. Erő, amit elfogadtam, meghajolva, alázattal. Erő, mi immár a részem, nemcsak félig, de egészen. Erő bennem csenddé vált, csend az égre kiabált. * Ég válasza fuvallat: erőt küldött, nyugalmat.
Drága Jahorka, Kedves Arozika, Süssön Rátok a Nap, simogassanak a lemenő sugarak, rajzolják szobátok falára a mosoly színeit!
Békés estét!
*****
Tényleg olyan ritkák a boldog pillanatok? – kérdezte aznap este a csillag. A fa épp leeresztette szempilláit, hogy kipihenje magát. Megmozzantotta ágait, és álmosan felelte: – Nem… nem. Nem annyira ritkák. Csak hát… az emberek az eszükkel hajszolják azokat a pillanatokat. Pedig az – hogy mondjam neked? – a szív ügye. – Mesélj nekem a boldog pillanatokról! – Hagyjál most, álmos vagyok. (...) – Adj nekem egy boldog pillanatot. Aztán hagylak aludni. – Szeretlek! Nagyon! – Jó éjszakát! – mondta a csillag leírhatatlanul boldogan.
Békés délutánt, pihentetó kora estét, Drága Szuszmok...itt bárányfelhőkbe csavarták a csodákat, de a szellő tovalovagolt rajtuk, talán éppen Feléd szálltak tovább :) ...pamacsuk annyi mosolyognivaló formákat rejt, szeretem őket :)
Egy mosoly, amit kéretlenül, önzetlenül adnak, megváltoztathatja a napodat. Akár az egész életedet is.
Ara Rauch
A kertészkedés másik megfogalmazása jelen esetben: a mentsük a menthetőt:-))
Hááát, ha könnyű ételnek lehet nevezni a Csokonai-levest és a bolognai spagettit, akkor azokat ettem:-)))
...
" Ha valamit szeretettel teszünk, észre sem vesszük, milyen teljesítményre vagyunk képesek. A szeretet mérhetetlenül sok energiát ad. Fáradhatatlanná teszi az embert, feltölti erővel.”
Az én hátam most azért fáj, mert kimentem és egy csomót nyirbáltam - de nem baj, holnapra majd elmúlik.:-) Most, hogy így beszíneződünk, még jobb kedvem lett:-)
Az utolsót majd még biztosan követi egy következő utolsó is, ebben egészen biztos vagyok:-)) Hippi anyuka meg kutyás lány - ez nagyon tetszik:-))
"Ha a közeledben van, akit szeretsz, mintha melegebb lenne a levegő. A tárgyak mosolyogni kezdenek, a szoba ismerősebb lesz, mintha az illat is megváltozna körülötted, ha a közeledben van, aki számodra kedves. Ez az összetéveszthetetlen jelenlét-érzet, amikor az idegenség hirtelen ismerőssé válik, amikor meghitté varázsolódik a környezeted - a szeretet biztos jele."
Örülök, hogy jól Vagy!:-)..Olvasom, hogy kertészkedsz?!
Könnyű ételeket egyél!
Szép estét kívánok!:-)
Wass Albert:
Előhang
Volt egyszer egy ember, aki az ő háza udvarán oszlopot épített az ő Istenének. De az oszlopot nem márványból faragta, nem kőből építette, hanem ezer, meg ezer apró csillámló homok-szemcséből, és a homok-szemcséket köddel kötötte össze. És az emberek, akik arra járva látták, nevettek rajta és azt mondták: bolond. De az oszlop csak épült, egyre épült, mert az ember hittel a szívében építette az ő Istenének. És amikor az oszlop készen állott, az emberek még mindig nevettek és azt mondták: majd a legelső szél összedönti. És jött az első szél: és nem döntötte össze. És jött a második szél: és az sem döntötte össze. És akárhány szél jött, egyik sem döntötte össze, hanem mindegyik szépen kikerülte az oszlopot, amely hittel épült. És az emberek, akik ezt látták, csodálkozva összesúgtak és azt mondták: varázsló. És egy napon berohantak az udvarára. és ledöntötték az ő oszlopát. És az ember nem szitkozódott és nem sírt, hanem kiment megint az ő udvarára és hittel a szívében kezdett új oszlopot építeni az ő Istenének. És az oszlopot most sem faragta márványból, sem nem építette kőből, hanem megint sok-sok apró homok-szemcséből és a homok-szemcséket köddel kötötte össze.
...Én az életet már láttam, nem félek és nem várok s ki megszólít, megvetem... De szilárdan s szépen állani akarok s élni, mint az elfáradt oszloptartó leányok, Szeretni, kit eddig megláttam, derék ha volt és menni mind-előre daccal S meghalni azután, - meglátni végül is a fényt, mint aki eltévedt És sokáig botorkált egy vak alagútban, a sötétben, S feljutott végül a napfényre, Gyönyörű szép hajnalidőben!
- Eljön majd az idő, mikor leültök az asztalomhoz mézet kanalazni és gyönyörködtök a kiszállt rajokban melyek az én dalaimat dalolják a virágzó rétek felett s tükröződve a csobogó patakok ezüstjében.
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak,
és az érintéshez nincs más eszközöm, csak a szó.
A szó, amely túl van a tér és idő határán, és a csendből forrásozik.
Én , dolgoztam .Nekem is ki kellene menni , de fáj a hátam , nálunk most nincs árnyék.
A gyerekek , kitalálták , hogy ma egy másik garázsban is tartanak ....nagyon jó fejek , de nem ismerik a mértéket már épp jött volna a tiltás amikor a fiam az
arcomba vágta ,hogy Te egy hippi anyuka vagy ....életemben nem hallottam Tőle ezt a szöveget , de levett a lábamról....ma is utolsó "garázsbuli....
***
Ratkó József
Csöpp dal
Az a száj, az a kar mire vár, mit akar, kire néz az a szem perzselő melegen?
Hajtsd ide fejedet, fogjon át karod, hunyd le a szemedet most benne vagyok.
Már éppen menni készültem, nyirbálni egy kicsit megint... Jólt telt a napod, Arozika, eddig? Gyerekek bulija hogy sikerült?:-)
...
Horváth Attila: Érints meg
Megint elment a nap, ahogy mindig szokott. Nem túl sok van már, amit még itt hagyott. Ami félig van kész, az ma félig marad. Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak.
Egy felhőn ülünk fenn a város fölött. Távolról néztük, ahogy átöltözött. Indulhatunk. Itt már tudjuk, milyen. Rád bízom, merre. Ne ez a bolygó legyen.
Érints meg még egyszer, lassan. Úgy alszom el. Legyen függöny mögött a világ. Érints meg még egyszer, lassan, érzékenyen, és kívánj jó éjszakát.
Ki mondja meg, vajon meddig lehet, hogy minden nap, mindenhol erős legyek? A csönd volna jó. Kicsit könnyebb napok. Ne kérdezz semmit, ha látod, hogy fáradt vagyok.
Érints meg még egyszer, lassan. Úgy alszom el. Legyen függöny mögött a világ. Érints meg még egyszer, lassan, érzékenyen, és kívánj jó éjszakát.
Elment a nap, ahogy mindig szokott. De túl sok van már, amit még itt hagyott. Ami félig van kész, az ma félig marad. Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak.
Nem kérek sokat, csak egy mosolyt, egy kis biztatást vagy kacsintást pajkos hunyorítást - nem sok ez? Vagy kezed simogató mozdulatát egy intést - jöjj! -, s boldog leszek
Csak egy érintést szeretnék, érezzem kezed melegét, apró kis ujjaid táncát bőrömön. Nem kérek sokat, ugye? neked egy mozdulat, nekem öröm
Látod, mily kevéssel beérem, mint koldus pár fillérrel, mi hull. Szívem mennyet poklot jár s lángolva követ lelkem, mint égi vándor utazok mikor hulló csillagot látsz a végtelenbe
Hiányoztál. Mindenütt kerestelek. A fák mögött, a felhők haragjában. A szemlehunyás ólmos fáradtsága eltakart. Pedig milyen jó lett volna, ha a hangodba burkolózom, s megtelik zenével a lelkem, szimfónia zeng, ha rád gondolok.
A felhő olyan,
Egy mosoly, amit kéretlenül, önzetlenül adnak, megváltoztathatja a napodat. Akár az egész életedet is.
Ara Rauch
