Hát igen... Értem én az analógiát Kedves Nicsinyo és örömmel hallunk Téged itt (is). Viseljük, de nem is akarunk tudomást venni mi ezen RUAH rejtett drágaköveiről. Aki érti a RUAH szót inkább először gondolkozzon mielőtt ide bekiabálna bármit is.
Én sokszor gondolkodtam azon, hogy a gazdagok tényleg gazdagok, és a szegények tényleg szegények e. Hát én biz láttam már lelkileg eszeveszett szegény gazdadot, és bolgog oly, de oly gazdag szegényt, hogy csak na. De különben, hála a sorsnak, ismerek ám olyan gazdagot, aki lélekben is az. Mellesleg ezért is lett anyagilag is gazdag, s lássatok csodát körötte így vagy úgy mindenki az. Lélekben és biztonságban. Érdeklődjetek a Mogyi magyar tulajdonosa után, mint követendő példa, de Ő is csak egy a sok közül - egy fecske amúgy sem csinál nyarat... de jönnek majd sokan.
Köszönöm szavaid, már feladtam volna, ha nem érdekelne annyira a történelmi igazság. Vajon Bábel után hol rontottuk el? Nem vagyok nyelvész bár én is furcsálom, hogy valóban, hogy maradhatott fenn nyelvünk ebben a zűrzavarban.
Hérodotosz, a történetírás atyja Kr.e. az V. században a királyi szittyáknál kitört lázadásról tesz említést, melynek következtében a lázadók kénytelenek voltak elhagyni a Fekete-tengertől északra fekvő hazájukat. Hérodotosz útleírását követve úgy mutatkozik, hogy a menekülők az imént említett Magna Hungária vidékén telepedhettek le. Nem lehetetlen tehát, hogy a griffesek őseit bennük kell keresni, akik az indások szomszédságában vagy velük együtt éltek, mígnem elindultak ama bizonyos "honfoglalásra". Nem lehetetlen tehát, hogy a magyarság szittya származástudatának ez a történeti háttere. A szaktudomány a griffet és a szittyák művészetét iráni eredetűnek tartja, amely lehetséges, de a kapcsolatot a korábbi időkben kell keresni. A kulcskérdés tulajdonképpen az: melyik, vagy mindkét réteg magyar nyelvű volt-e? Milyen nyelvet beszéltek a kaukázusiak?
Ha ugyanis az iráni "griffesek", a Volga menti "indások" és a "kaukázusiak" mind azonos nyelvűek voltak, azaz a magyar nyelvet beszélték, akkor azt kell mondani, hogy a magyar nyelvterület határai olyan óriásiak voltak, amelyet feltételezni is csak félve lehet. Ha pedig nem azonos nyelvet beszéltek és nyelveik ötvözetéből alakult ki a magyar nyelv, akkor hogyan értett szót Julián barát a Volga mentiekkel több mint 565 évvel később?
Hát mi a fenéből tudna ma is meríteni a magyar Kedves Mikes Kelemen!?
(Örök hála druszádnak a börtönfalra rótt jeleiért és a kiküldött leveleiért)
Egyszer tanálkoztam egy emberrel Dél-Afrikában. Sötét bőrbe volt bár burkolva, de a szeme, a lélektükre biz világított ám rám mint a lámpás. Lelkes volt. S mi beszélgettünk. Mikor Job legendájáról elmélkedtünk angolul (az Ő meg az én angolom is tökéletesen éthető volt egymásságunk számára), oda j(l,ly)ukadtunk ki, hogy csak na.......... (túl hosszú a sztori és nem is ide való)
Én megdöbbentem Tőle, s Ő talán tőlem. (Tényleg nagyszerű élmény volt két embernek így tanálkozni 20.000 km-re) Mondtam is neki. Hopp nem kellenek ám temp-lom-ok. Itt épült egy a hegyen kicsinyke hegyibeszédnek.
Jöjjetek össze itthon magyar emberek és meséljetek, meséljetek meséket és beszélgessetek!!! De és ez parancs is minnél többet nevessetek! De úgy ám, hogy senkit meg ne vessetek!! ;-)
Dicséretreméltò a kitartàsod...csak igy tovàbb, ne add föl! Èn màr föladtam. Ugyanis manapsàg màr mindenki hozzàjuthat minden szükséges könyvhöz, forràsanyaghoz (nem ugy mint a diktatorikus rendszerben), ha sajàt maga akarja eldönteni, hogy mi az okszerübb, igazabb. Màsok meg csökönyesen ragaszkodnak valamihez, ami hamis, de ök azt hiszik, hogy az övék.
Ha jòl vettem észre, itt a magyar nyelv gazdagsàgàrol is folyt az eszmecsere. Erröl egy buddhista tanmese jutott eszembe:
Egyszer egy gazdag ember meghivta szegény baràtjàt ebédre. Amikor az jòt evett, ivott, elszenderedett. Gazdag baràtjànak pedig el kellett tàvoznia valami ügyben, de nem akarta fölkelteni o"t. De hogy megajàndékozhassa, egy dràgakövet varrt be kabàtjànak bélésébe és elment. A szegény ember mikor felébredt, làtta, hogy a baràtja màr nincs otthon, igy ö is tovàbbment, mit sem sejtve az ajàndékròl. Igy vàndorolt éveken keresztül, koldusként kéregetve,, mignem egy napon ujra össze nem talàkozott gazdag baràtjàval és az meg nem mutatta neki a dràgakövet kabàtja bélésében....
Szegény Sülyi Péter az ősi magyar mesekincsből merítve fogalmazta meg aranykor utáni vágyát egy nyomorúságos korszakban (1977), amikor egyedül a művészetből meríthetett erőt a magyar.
Az nagyon nagyon látszik a videón különben (ha már ez itt ilyen ufftopik lett miattam is) , hogy az előadóművészeknek fingugorjuk sincs, hogy miről is énekelnek. Kóbor ott kódorog zizeg mozog, izeg-mozog. Nem egy...... hmm igazán művészi előadás, de ez a zenakar gitárosaira is áll) A dalszövegszerző, nem rendezi meg a darabot. (Süllyi Péter) Jól is TESZi. Hogy abban mily ""szépen"" is szól a magyar nyelv minden dallama - így öntötték dalba ma - az az Ő felelősségük.
Én nem hiszek nekik. Keressétek meg LvT általam ide ézett hozzászólását és megértitek miért. (33812)
De LvT-t nagyon-nagyon kedvelem. Sőt szeretem és tisztelem. Ha éteni akarjátok a mai nyelvészet mégiscsak inkább sok-sok pozitív oldalát ajánlom figyelmetekbe.
Tudatlan vagy Kedves Abani! (Nem dehogy, csak......)
Nem harcolhatsz úgy az igazadért, hogy kard ki kard a történelem nevében. Mert aki kardot ránt pont kard által vész el. Minden régi sérelem ánkhárulna hidd el!! Még ha nem is mi követtük el. Nem a magyaroké a magyar nyelv. Nem a népé ez, hanem közkincs, mindenki javára. És fel kell tálalni és semmit sem kell feltalálni helyettük. Se dicsőséget (jajj ha tudnád milyen gondterhes a múltunk, mely közös a többiekével), se bűnhődést!
De hogy kiszabadulj már végre a történelmi tudatod rabságából itt egy kis vígasztalás:
(magyarul és mindenkinek ám)
Omega: Napot hoztam csillagot.
Ázott köpenyét kölcsönadta rám az ég. Ronggyá nyûtt cipõm, amíg bírta, vitt feléd. Éjszakák sûrûjén vágtam át, A fényes izzó nap tüzét arcomon hordtam szét.
Gyöngyházszínû tengeren, Könnyû csónak szállt velem. Most újra, újra itt vagyok, Napot hoztam, csillagot.
Drágakõ vízbehullt, a mélyben elveszett. A bársony megfakult, ezüst tükröm megrepedt Szélvihar szórta szét a pénzemet. Kopott bádogpoharam végül koldus vette meg.
Minden kincsem odalett, Nem hozhattam mást neked. Napot hoztam, csillagot, Nézd a két kezem, nézd csak, hogy ragyog.
Adok, adok, adok...... ;-)
A másik meg a ...... (ugyanarra a gyönyörű zenére)
Lukucskáló lukak a lakok ablakai..........
Omega: Ablakok
Rejtett fény ragyog a dolgok legmélyén. Erre gondolsz tán, hogyha így szólsz: Van remény. Kutasd hát és tárd ki ablakod Tárd ki rá a két szemed, tisztán lásd az életet.
Nézd egy házat mutatok Nem is ház, csak ablakok. Bennük aki mosolyog Az az ember ott én vagyok.
Hát igen mi sírva vigadó magyarok.... ;-)
Ugyan menny má!! (mociga..... sietek is.... mert már nem sokáig maradhat(t)ok)
Az ősi írások szerint Mezopotámiában, a szumír birodalom területén Kr. e. 3500-ban beszélt nyelv, nagy nép nyelve volt. Ennek emléke fennmaradt a KU-MA-GAR-RI szóban, jelentése: NAGY-HATALMAS-NÉP. Tény, hogy a szumír kultúra már Kr. e. 5000-3000 években a Kárpát-medencében létezett; a szumír és a szittya - pelazg, a két nagy nép között a kapcsolat immár bizonyítható. Miután a szittya-magyar nyelv, a szittya-hun-magyar írásrend azonos a pelazg-etruszk nyelv- és írásrenddel, a magyar nyelv azonos a szumír nyelv- és írásrenddel, egyszerű algebra az egész: a=b, b=c és a=c; a = szittya-hun-magyar, b = etruszk-pelazg, és c = subar-szumír. Minthogy a szumír nyelv a mezopotámiai kultúrák nyelve, mely már a vízözön előtt is létezett, 60-65i-ban a magyarban fennmaradt, nyugodtan mondhatjuk, hogy az emberiség történelmének egyik kulcskérdése a magyar nyelv. Érthető, hogy miért vörösposztó a szumír-magyar rokonság egyes germán és szémi történészek és egyházi méltóságok szemében. Őszerintük el kell tünnie ennek a népnek a föld színéről, mert ameddig ez a nyelv létezik, addig a több évszázados történelemhamisítás bármikor kártyavárként omolhat össze.
Ennyire nem kellene agg-ódnod értem! S ki ez az off rém... ??? Jajj!! Hamar aggódó ággal a kezében ágáló aggá válsz. ;-) Ha nem már most is az vagy..... benned már semmi gyermeki sincs, mert valszeg túl sokat tanultál s így tudsz már erről a világról.. Elégedett vagy a tudásoddal? (Hittteddel (n.)) Én azért javasolnám, hogy áskálódj még kicsit, na persze ne pont ellenem és pláne nem így. A lényeg messze, messze nem én vagyok ám.
En nem ertek ezekhez a dolgokhoz, de talan segithetek. Az olvtars arra gondolhatott, hogy a latin nyelven iro szembesult azzal a dilemmaval, hogy a gyümölcs szoban szereplo, gy, cs, ü es ö hangokat mikent is tudja lejegyezni, oszt lett belole egy gimilc. Ha ugyanezt rovasirassal probalta volna, nem lett volna ilyen problemaja... BTW. bantoan agresziv vagy a topikban...
Én bele nem fognék..... hamarabb elfogynék s mire befejezem, mit nem lehet sosem, mert már félúton félnótásan lehet kezdeni elölről.
Kis gondólkodtatónak, ebben a végtelen hallóhálózatban.
uszít - ige (lekszikalizélődött valami a szó, diktáló, diktált dictionaryba!!)
ráuszít
*feluszít (felaljz, felűz) ussz üszök
*beuszít (behajt, beűz pl. kommandósokat a túszokat tuszkoló terroristákra) ussz üszök
......
Még meg sem született szavak, melyeket ha épp szükséges elővesszük.
Itt van a fejünkben, nem kell írás nem kell szótár, se nyelvtan könyv. Talán egyszer még eljutunk oda is (szörnyvilág) hogy a gyemekeinknek azért kell 1-2 évvel előbb megtanulniuk írni-olvasni mert úgy gyorsabban elsajátíthatják az anyanyelvük tarka-barka szókincsét. Jajj ne, jajj ne!!!
Sokkal sokkal több, szinte végtelen Kedves Abbani. De erről már írtam számítás és ámítás kapcsán, szó és mondat kapcsolatáról a kigrammozott grammatikai mérlegen kimért grammok alapján Kedves Abani! Mert ebben nyelv és nyelv közt nincs túl sok különbség. (Ismétlés a tudás anyja - Az így vagy úgy kifejezhető gondolatok száma végtelen, de a mögöttes tart-alom, a metakommunikatív elemek minőségében van és lehet némi fejlettségi is akár eltérés)
Semmi ételme számokban érvelni. Tudod van a mennyiség és van a minőség is. Nyilván a kettő dialektikusan összefügg. Nem kell ám minden emberi gondolatmagot csak azért megvetni, (veti az magát) mert a töténelem hadúr kiskirályai azt rosszra használták fel. Azaz a saját dicsőségükre, sikerükre más ártatlanokat mindig belerángatva ebbe a hülyeségükbe. Pollen etika. (Alergia)Tüsszentsünk jó sokat! És minden egyesre biz mondom, egészségetekre!!)
Mai homeopátia vagy mi a fene, új gyógyászati felfedezés........
Oszt legnagyobb tanítómesteremtől valami ősmeretlen ős nyelvbeöntött szavaiból meghallom:
"Kutyaharapást, szőrivel." ;-)
Én élvezem, mert jótékonyan játékonyan jáccom. És Ti? (Nem baj, ha nem mindenki.....)
A "debil" -re nem ismersz magyar szòt? Vagy azt hiszed, hogy ha idegen szòt hasznàlsz, akkor müveltebbnek làtszol?
Ha még nem tudtad volna, én nem tàrsalgok olyanokkal, akik személyeskednek, gùnyolòdnak és tudòsokat durvàn minösitenek, gyalàznak. Egy zsàkba lettél helyezve Birguttal...és el lettél vetve!
Az íráshasználat jellemzője a mondatjelek (pl. énlakai „eGY USTeN” ligatúra), a szójelek (pl. „Albert” ligatúra), a szótagjelek (hangzóugratás), a ligatúrák (jelösszevonások), valamint a képszerű jelmontázsok (pl. világmodellek) alkalmazása (2. ábra). Az újabb időkben ezek háttérbe szorultak a teljes betűírással szemben. - Föltételezik, hogy a honfoglalást megelőzően vallásos és tört-írói munkákat is rögzítettek ~sal. Ez utóbbiakból kerülhetett át néhány őstört. vonatkozású szövegrészlet (királylista, a szabír tört. elemei stb.) a lat. nyelvű krónikáinkba. - A ~ a lat. írás elterjedésével háttérbe szorult, de sohasem feledték el, kk. üldözésére nincs adat. A 20-21. sz: ünnepi, figyelemkeltő, a nemz. összetartozást kifejező használatának lehetünk tanúi. Kiemelkedő szépségű alkalmazása a sashalmi ref. tp. rovásbetűs Himnusza és Szózata, az ópusztaszeri rovásírásos zászló. - Szabályai Telegdi János (1574 k.-1647) nyitrai pp. Rudimenta Priscae Hunnorum Linguae (1598) művéből ismertek, v. az alkalmazásokból következtethetők ki. Telegdi leírta a jelkészletet: a betűket (az egyszerű meg az összetett mássalhangzókat és a magánhangzókat), a szótagjeleket, a capita dictionumokat; a kétféle „k” és a kétféle „r”, valamint az összevont betűk (ligatúrák) alkalmazásáról; a kiejtésről, a jelnevekről, a sorvezetésről és a szótagolásról. Az alkalmazásokból következtethetünk az írásirány változásaira, a szóelválasztó jelekre, az összevont betűk (ligatúrák) belső jelsorrendjére, a hangzóugratás szabályaira, a kétféle „k”, „r” és „s” használatára, a kettős mássalhangzók jelölésére stb. - A ~ keletkezésének kora és helyszíne az „f” (Föld) rovásjel alapján állapítható meg. Ez az Ararát központú Édenkert térképe, ahol az utolsó interglaciális idején (Kr. e. 100.000-50.000 között) a homo sapiens a maga ősvallását és vallásos jelképrendszerét megalkotta. A ~ ezekből az ősvallási jelképekből alakult ki, közelebbről meg nem határozható időpontban. A prekolumbián másolatokban fennmaradt amerikai indián írásemlékek alapján az írás legalább 12.000 éve már létezett. A homo sapiens elterjedéséről alkotott kép szerint az írás megszületése kb. 50.000 éve történhetett. Az írás a jégkorszak végén szó-szótagoló jellegű volt, és Eurázsia szélesebb térségein, valamint Amerikában is elterjedt. A közös alapoknak köszönhetően a ~ több ősi írással, valamint népi, uralmi és vallásos jelrendszerrel is rokon. A Kr. e. 2. évezred táján használt közel-keleti írások jó részéhez kb. 20-20 azonos jelforma, esetenként tartalmi kapcsolat is köti. Ezt erősíti a Ny-i sémi hagyomány, amely megőrizte az írásbeliség megteremtőjének, Taautosznak (vö. →táltos, tudós!) az emlékét.
No fene. Minden, legyen az fonetikus is akár azon kell hogy alapuljon. (a) Lapulj meg kérlek! Újjá!
Mellesleg a mai kínai szóképes írás a legjobb példája, hogy mintegy nekünk is mutatva a kezdetek kezdetéből kisarjadó hajtásokat van másik írásbeliségi út is. Ott a jelligatúrák kapcsán beszélnek ((szó)KÉPI) jelentésgyökökről. Aki ezt nem veszi be az biz soha meg nem értheti, tanulhatja ezt a nem éppen egyszerű, de jelentős és fennen maradt a fényben jelentőséget.
Azért nem értjük a legrégebbi sumer irásokat, mert pont az még, esetleg nem éppen gépiesen a természetből mismásoltan képies volt. (???? -én csak kérdezek.....)
