Miután vége lett a belháborúnak és a magyarok sem támadták Szászországot, terjeszkedni kezdett a szlávok rovására.
A terjeszkedést kombinálta a hittérítéssel. Elfoglalta az Elba menti szláv poláb törzs földjét elsőként és őrgrófságot hozott létre.
927 és 929 közt a havelek, milcek és lausitzi szorbok ellen vezetett sikeres hadjáratokat. Elfoglalta Brandenburgot ( Brennabort ). 929-ben leverte a milcek és obodritok felkelését és I.Vencel cseh király is elismerte hűbérurának.
A szláv törzsek ellenőrzésére alapította Brandenburg és Meissen várát.
Miután lejárt a 9 éves béke 932-ben megtagadta a magyaroknak az adófizetést. Előtte felkészült, várakat épített, magyar mintára könnyűlovasságot szervezett, páncélos lovasságot hozott létre és minden szabadnak katonáskodnia kellett.
933-ban legyőzte a merseburgi csatában a magyarokat, cseh csapatok is harcoltak az oldalán.
Miután Szászország megszabadult a magyar fenyegetéstől, északra fordult. A Dél-Dániában uralkodó Gnupa király ellen vezetett hadjáratot 934-ben, lerombolta a nagy dán kereskedővárost Hedebyt és a dánoktól visszafoglalt területen helyreállította Schleswig őrgrófságot.
935-ben II. Rudolf burgund király elismerte hűbérurának, ekkor megajándékozta Henriket a szent lándzsával, amibe beledolgozták Krisztus keresztjének fáját.
Ezután Rómába akart zarándokolni, de agyvérzést kapott. Ekkor elrendezte a trónutódlást, szakított a frank hagyományokkal, nem legidősebb fia Thankmar ( 908 - 938 ) lett a kijelölt utód, hanem a második házasságból származó Ottó ( 912 - 973 ), akinek születésekor már herceg volt.
Így van és a magyartól különbözik, hogy Itália földjén élő akár több évezredes ősöket itt nem tagadják le! Mondván, hogy ezekhez semmi közünk. Szombathely népe, aki Szent Mártonát ünnepli most, az ilyen nem-emberektől elhányná magát!
Madarász Henrik ( 876 - 936 ) szász herceg ( 912 - 936 ) német király ( 919 - 936 ) gyakorlatilag ő a német királyság tényleges megalapítója. Szóval vele is kezdhettem volna a német történelmet :)
I. Ottó szász herceg és Babenberg Hedvig fia. Apja halála után lett szász herceg. Konrád király halála előtt rá hagyta a királyságot, ezzel a szászok és frankok szövetségre léptek. Fritzlar városában választották meg királynak a szász és frank előkelők. A katolikus egyház is támogatta megválasztását.
Megválasztását a svábok és bajorok nem ismerték el, Arnulf bajor herceg lett az ellenkirály. Először a svábokat győzte le, II, Burkhard sváb herceg 920-ban elismerte királyának. 921-ben Arnulf herceg is elismerte királyának Henriket.
II. Burghard 926-os halála után bizalmasa a Konradiner I. Hermann lett a sváb herceg.
Lotharingiát 921-ben ideiglenesen átengedte III. Károly nyugati frank királynak, aki cserébe elismerte Henriket királynak.
Amikor Károlyt 925-ben nemesei megfosztották trónjától, Henrik elfoglalta Lotharingiát, hogy hercege Giselbert lojális legyen, ezért Henrik Gerbera lányát adta hozzá feleségül.
A magyarok 924-ben megtámadták Szászországot, Henrik is kénytelen volt egyik várába zárkózni előlük, majd sikerült elfogni az egyik magyar vezért és tárgyalni kezdtek, kilenc évre békét kötöttek évi adó fejében.
Johannes Scotus Erigena ( 810 - 877 ) középkori ír teológus, újplatonikus tanokat vallott, amit többször elítélt az egyház.
Johannes néven született Írországban, akkor Írország neve nagyobb Skócia volt. A Scotus név jelentése ( Skóciából jött ), az Erigena jelentése pedig ( Írországi ). Megtanult latinul és görögül, ismerte Platón és Arisztotelész néhány művét.
847 körül Párizsba költözött, Kopasz Károly király kérésére a palotaiskolában filozófiát és teológiát tanított.
851-ben megtámadta Orbaisi Gottschalk predesztináció tanát. 855-ben a valencei, 859-ben a langresi zsinat elítélte Erigena teológiai nézeteit. 877-ben Párizsban halt meg.
Erigena latinra fordította Pszeudó-Dionüsziosz műveit, Hitvalló Szent Maximosz Ambigua és Nüsszai Szent Gergely Az ember teremtéséről írásait. Saját filozófiai nézeteit De divisione naturae művében írta le. Tanításait több pápa elítélte: IX. Leó 1050-ben, III. Honoriusz 1225-ben. A fő műve példányait felkutatták és elégették.
Paulus diakónus ( 725 - 799 ), langobard származású szerzetes. Eredeti neve Paulus Warnefridus. A fő műve: A langobardok története.
Észak-Itáliában született a langobard Warnefrid fara - nemzetség tagjaként.
745-ben Ratchis langobard király udvarába került Páviába, itt megtanult latinul, görögül, héberül és képzőművészeti képzést is kapott. 747-ben Ratchis király Monte Cassino kolostorába vonult és Paulus követte oda.
782-ben Nagy Károly aacheni udvarába ment testvére Arechis érdekében, aki részt vett egy felkelésben Károly ellen.
Károly azzal a feltétellel adott kegyelmet, hogy Paulus udvarában marad tanítani, görögöt tanított és könyveket írt.
787-ben visszatért Monte Cassinoba, de kapcsolatban maradt a Karoling udvarral. A kolostorban írta meg a langobardok történetét. Irt egy könyvet Szent Gergely pápáról is. Ezenkívül versei, levelei és teológiai művei maradtak fent.
"800-ban ott volt Rómában Károly császárrá koronázásán,"
.
Uppsz ez érdekes! vannak történészek, akik állítják a pápa váratlanul és készületlenül tette fel Charlemagne fejére a koronát... ezek szerint ez mégsem volt igaz.... Theodulf oda volt rendelve....
ráadásul ha minden igaz karácsonykor volt a koronázás, és akkor Orleans érsekének duplán otthon a helye.
Orleansi Theodulf ( 760 - 820 ) vizigót teológus, Orleans püspöke, missus dominicus, Nagy Károly udvarának tagja. A Karoling reneszánsz egyik kidolgozója.
760 körül született Septimania területén. Nagy Károly hispánia hadjárata után családjával Aquitaniába költözött. Anianei Szent Benedek kolostorában tanult szerzetesnek.
786-ban Rómába küldték, onnan írt levelében Nagy Károlyt biztatta, hogy itáliai mintára alapítson nyilvános iskolákat.
Nagy Károly kinevezte Orleans püspökének ( 798 - 818 ), ő volt Fleury apátja is.
800-ban ott volt Rómában Károly császárrá koronázásán, ezután érsek lett, majd Alcuin halála után Károly teológiai tanácsadója.
798-ban ő és Leidrad érsek missus dominici volt Dél-Galliában.
Amikor Bernard Itália királya fellázadt Jámbor Lajos császár ellen, letartoztatták azokat akik kapcsolatban álltak vele, Thedulfot is, börtönben halt meg.
Theodulf kísérletet tett a Szentírás pontos szövegének megállapítására, ennek érdekében szövegeket gyűjtött és vetett össze.
809-ben részt vett az aacheni zsinaton, ahol úgy foglalt állást hogy a Szentlélek a fiútól is származik, ez volt Filioque vita egyik állomása, amelyik az 1054-es egyházszakadáshoz vezetett. Írt is egy verset kifejtve álláspontját, a Szentlélekről szólt a vers.
792-ben ő írta a Libri Carolini vitairatot Bizánc ellen, ahol folyt a küzdelem a képrombolók és tisztelők közt. A 792-es nikaiai zsinat határozatot hozott a képrombolók ellen, amit elküldtek II. Hadrianus pápának is, a görög szöveget hibásan fordították le, úgy értették hogy a képek imádatát rendeli el. Theodulf ez ellen írta vitairatát.
Theodulf sokat építkezett, egyházi épületeket, kórházakat, iskolákat. Germany-des-Pres mellett kápolnát épített, itt nem ábrázolták a Szentháromságot és istenalakokat, csak szimbólumokkal utalt az Ó és Újszövetségre.
Angliában, Eboracum / York városában született. A yorki katedrális iskolájában tanult és egyszer elkísérte tanárát Ethelbertet Rómába régi latin könyveket vásárolni. 766-ban Ethelbert lett York érseke és Alcuin az iskola vezetője.
781-ben amikor Rómából jött haza, Pármában találkozott Nagy Károllyal, aki rávette hogy hagyja ott Angliát és éljen Károly udvarában, megélhetése biztosítására kinevezte Ferrieres és Saint Loup apátjának. 790-ig élt az udvarban az uralkodó fiait és kispapokat tanított. Ő hozta létre a palotaiskolát, nevezte ki tanárait és létrehozta a könyvtárát.
790-ben visszament Angliába, Károly két év múlva visszahívta. A császár kinevezte a toursi Szent Márton apátság apátjának.
Az apátságban létrehozta Európa legjobb iskoláját, itt megvoltak a klasszikus szerzők művei.
A fennmaradt művei többsége Nagy Károlynak írt levél, írt retorikai és nyelvtankönyveket, verseket és egy egyháztörténeti munkát.
Vallási téren ortodox volt, 794-ben a frankfurti zsinaton elérte az adopcionizmus elítélését.
Einhard vagy Eginhard ( 775 - 840 ) frank történetíró, Nagy Károly életrajzának írója.
A Majna folyó vidékén született. Utána Fuldában tanult, itt volt ekkor a legjobb frank iskola.
791-ben került Nagy Károly udvarába. Itt létrejött egy udvari iskola Alcuin vezetésével. Einhard udvari építész lett, Károly több palotáját ő építette meg, Aachen és Ingelheim palotája is az ő műve volt.
Károly halála után Lajos császár magántitkára lett. 828-ban amikor kirobbant a harc Lajos és fiai közt visszavonult. Seligenstadtban halt meg.
Jámbor Lajos kérésére írta meg Nagy Károly életrajzát. Mintája Suetonius: A Caesarok élete műve volt.
Nem tom tudtad-e hogy nemcsak Henrik volt Madarász, hanem Hohenstauf II. Frigyes császár is? Magyarul Frederico il secondo di Svevia. Úgyannyira, hogy Frederico madártani szakkönyvet is írt!
.
Érdekes egy fickó lehetett, úgy láccik az ornitológia és a kastélyépítészet volt a szerelme... rossz nyelvek szerint a szicíliai araboktól azt is elatnulta, hogy ekll egy császárnak háremet tartani és ezt Palermoban gyakorolta is (ti. a szicíliai arabok nem hagyták el a szigetet, hanem sokáig őrizték még a kultúrájukat és a végén beolvadtak a mindenféle nyelvet beszélő szigetlakókba). Hogy aztán elspanyolosodjanak végén elolaszosodjanak és a többi...
