Szvsz Te kicsikét túl 1síkúan ítéled meg a dolgokat és túl kategórikusan és túl szigorúan Lehetséges. De szerintem csak azért, mert Szultána is ugyanezt teszi, amikor a nök helyzetéröl beszél.
Te teljesen rosszhiszeműen ítéled meg a viselkedését, az empátia teljes hiányát mutatva Ezt nem fogadom el. Nem érzem, hogy rosszhiszemü lennék, pusztán próbálok mélyebbre ásni, hogy miért nem tesz-tett többet? Valószinüleg azok is igazak amiket te irtál (ragaszkodás a rokonokhoz és szeretteihez), meg az is, ami én irtam (ragaszkodás a gondtalan hercegnöi léthez).
A politikai-gazdasági hatalom élvezőit nem érdekli olyan nagyon, hogy valahol embertelenül elnyomják a nőket Dehogynem! Mondok egy példát, bár nem tudom mennyi az igaz belöle. Kb. 3 évvel ezelött egy UNOCAL nevü amerikai olajvállalat egy olajvezetéket akart Afganisztánban épiteni. A tálibok vezetöi el is jöttek tárgyalni USA-ba. A tárgyalások tudomásom szerint a nömozgalmak nyomása miatt szakadtak meg, akik az Afganisztánban lévö nöellenes rendszer miatt tiltakoztak.
Mégsem lehet azt mondani, hogy a keresztény típusú hit, a Biblia eleve gonosz szándékkal jött volna létre. Persze ezt nem lehet mondani. De mit szólnál egy olyan ideológiához (valláshoz), amelyik deklaráltan alacsonyabbrendünek tekinti a nöket, mondván, hogy ezt pusztán jószándékból teszi, a nöket akarja védeni, hogy ne csináljanak olyat, amihez nincs képességük? Jószándékú? Elvileg igen. Gyakorlatilag? Az iszlám sem annyira többféleképpen értelmehezö azért, bár természetesen vannak benne homályos ill. többjelentésü részek.
érdekes mennyire nem vagy következetes, mert itt meg éppen Te figyelmeztetsz a dolgok többoldalú szemlélésére Ez miért következetlenség? Mondtam olyat, hogy a dolgokat egyoldalúan kell szemlélni?
Vagyis az élni és élni hagyni elve érvényesülhessen.
Vagyis legyen minden embernek (nemtől, nemzetiségtől függetlenül) joga és lehetősége olyan elvek szerint élni, amilyenek megvalósulásában véli megtalálni a boldogságát. Ezzel egyet is értek (hiába én is liberálisnak tartom magam elsösorban:). Ám ennek ellenére vannak olyan szitációk, amikor ez az elv ellentmond pl. a demokráciának (például nem fizet adót-ezzel nem árt senkinek, ha nem használja a közösségi szolgáltatásokat, amelyek az adóból lennének finanszirozva ám mégsem elfogadható, vagy például ha valaki szeret állatokat kinozni, vagy szeretne meztelenül rohangálni az utcán).
De ez csak kitérö, mint irtam alapvetöen egyetértek.
Ja kérlek , bármennyire is szépitgetjük a helyzetet , mégis csak a balkán szélén vagyunk .
Ez magával hozza , hogy egy önérzetesebb nöi megnyilvánulást vagy kutya csaholássá degradálnak vagy rosszabbik esetben röppályára állitják a megnyilatkozót .
- megkaptad-e legutóbbi, kicsikét maratoni levelemet? Remélhetek-e választ? (Természetesen nem kötelező :-) csak épp érdeklődöm, hogy mire számíthatok :-))
- Szvsz Te kicsikét túl 1síkúan ítéled meg a dolgokat és túl kategórikusan és túl szigorúan. Egy Mber tettei, milyensége (különösen az arab világban) millió szállal kötődik ahhoz a közeghez, hagyományokhoz, amibe született. Nem mindenki válik / születik kivűlállónak, forradalmárnak. Attól még kifejezheti valahogyan a nemtetszését, és próbálhat szerényebb eszközökkel a változásért küzdeni. Nem mindenki képes drasztikusan elvágni minden fonalat, feláldozni szeretteivel való kapcsolatait a szabadságért való küzdelem oltárán. Én úgy látom, az igazán forradalmárok csak olyan emberek lesznek, akiket nem köt még vagy már semmi, se család, se szeretet, se érzelem senkihez, se hivatás, se anyagi javak, semmi. Épp ezért csinálnak főleg a fiatalok ( és ugyebár főleg a fiúk) forradalmakat.
A dolgoknak nagyon sok oldaluk van, és nagyon helytelen kategórikus elítélni, megítélni embereket.
Szultána kötődött a családjához, testvéreihez, még a férjéhez is, még a fanatikus-szadista bátyjához és talán az apjához is (ami számomra érthetetlen ugyan, de hát létezhet ilyen), és a gyerekeit sem akarta az apjuktól megfosztani, hiszen azok szerették őt. Ehhez mérten szvsz mégis megtett annyit, amennyit tudott. Én is csodálkoztam, hogy hazatért a szökése után. De nem biztos, hogy egyedül egy arab nőnek kisgyerekekkel egy idegen világban, idegen kúltúrában olyan egyszerű, könnyű életteret kapni. Még akkor is, ha gazdag. De legalábbis nem mindenki képes ilyesmit vállalni, nem mindnekiben van annyi bátorság, önbizalom, elszánás. Te teljesen rosszhiszeműen ítéled meg a viselkedését, az empátia teljes hiányát mutatva. És ez nem helyes. Szvsz. No és különben: ha nyugaton marad, akkor vajon mi többet tehetne? A politikai-gazdasági hatalom élvezőit nem érdekli olyan nagyon, hogy valahol embertelenül elnyomják a nőket (vagy akármilyen más népcsoportot. - a fasizmus ellen is csak akkor mozdultak meg a nagyhatalmak, amikor már magukat érezték veszélyeztetve, nem pedig az emberiesség támadt fel bennük.)
"....ne panaszkodjon a nök sanyarú sorsára. Fogadja el, hogy Allah akarata és kész..." - sajnálom, hogy nem értetted meg a hit és az egyházi hatalom közötti különbségről a véleményemet. De mégsem ismétlem meg.
"... van valami köze a hitnek az iszlám rendszerekben jelenlévö hibákhoz..." - persze hogy van, én is ezt mondtam. Az inkvizíciónak, a boszorkányégetésnek, az ördögűzésnek is volt köze a Bibliához, a keresztény hithez. Mégsem lehet azt mondani, hogy a keresztény típusú hit, a Biblia eleve gonosz szándékkal jött volna létre.
A szent könyveknek egy óriási hibájuk van: akárhányféleképpen értelmezhetők, (félre)magyarázhatók. Dehát az elvont fogalmak már csak ilyenek. Ilyen pl. minden jogrendszer és törvény is.
"Na de az a nagy helyzet, hogy nem szabad európai szemmel megitélni, mert miért az európai szemszög lenne az etalon?" - érdekes mennyire nem vagy következetes, mert itt meg éppen Te figyelmeztetsz a dolgok többoldalú szemlélésére. Egyébként számomra, és másoknak az európai sem etalon, mert akkor pl. nem lenne ez a topic sem.
Persze, hogy egyik embernek ez a jobb, a másiknak meg más - akár férfi, akár nő. Én csak azt mondom: egyik ember(csoport) se kényszeritse / kényszeríthesse a saját normái szerint élni a másikat, amiket az nem akar, és azzal nem árt senkinek. Vagyis az élni és élni hagyni elve érvényesülhessen.
Vagyis legyen minden embernek (nemtől, nemzetiségtől függetlenül) joga és lehetősége olyan elvek szerint élni, amilyenek megvalósulásában véli megtalálni a boldogságát. (feltéve, hogy ezzel nincs ártalmára senkinek - hiszen pl a tömeggyilkosság iránti vágyat mégsem engedhetjük érvényesülni). Amelyik nőt kielégít az utódgondozás, a férj, a család iránti szolgálat, amelyik el tudja fogadni az eltartottak édes semmittevő életét, ám tegye, tehesse. De ha egy nőnek ez nem elég, vagy nem erre van vágyása, hát had tehesse azt, amihez kedve, tehetsége van anélkül, hogy megkérdőjeleznék női mivoltát, vagy ellehetetlenítenék a puszta megélhetését, vagy eleve kisebb képességűnek tekintenék csak azért, mert nő. És hasonló jogai, lehetőségei lehessen a férfiaknak is. Ha egy férfi inkább élne a családjáért, inkább a gyerekeket szeretné gondozni, tehesse azt anélkül, hogy férfiatlannak tekintenék.
Szóval valami ilyesmit képzelnék el... de azt hiszem, ehhez egy másik bolygóra kellene születni máskor, máshol... hiszen itt még azt se nagyon érti senki, hogy miről beszélek.
Üdv. MsOut.
Szia big-leszke :-)
Már azt hittem, elvesztél. Hiányoztál is. Remélem, semmi komoly oka a távolmaradásodnak.
"...egy nő ne kívánjon előre BUÉ-t, mert az a visszájára sül el..." - hülyeség.
Na és akkor pl. két nő nem is kívánhat 1másnak BUÉ-t?
És én erre csak azt tudom mondani: Egy férfi ne kívánjon előre BUÉ-t, mert az a visszájára sül el. Hehehe.
Érdekes, hogy némely ember (mű?)babonák gyártására fordítja idejét-energiáját, pedig szvsz sokkal de sokkal érdekesebb dolgok is vannak ebben a rövidke életben, ami mint tudjuk, nem szép, de viszont ellenben igen érdekes.Különben magaménak érzem azt a kijelentést, miszerint:
A babonának sötétségre van szüksége, hogy világíthasson.
Ennek különben annyi köze van a női 1enjogúsághoz, mint mondjuk egy halnak az operaénekléshez. (Jobb hasonlat nem jutott eszembe, de még gondolkodom :-) )
A fonalakat pedig tessék felszedegetni, és tovább szőni a topicot. Már kezdett kicsit monokrom lenni...
Üdv. És Neked is B.Ú.É.K. csakazértis. :-))) MsOut.
Én sem gondolom, hogy semmit sem tesz, hiszen pl. ezeknek a könyveknek a megszületése is valami. Én sem gondolom, hogy semmit nem tesz, hanem csak azt, hogy a lehetöségeihez képest tesz keveset.
Mondd csak: szerinted mit kellene / tudna tenni egy nő, mégha hercegnő is egy olyan közegben, ahol könnyen halálra köveznek egy ártatlanul megvádolt fiatal lányt, vízbe fojtja a lányát a saját apja egy szexuális kalandért
Hát ennél mindenképp többet tudna tenni. Gondolok például arra, amit az elsö könyvben irt le, amikor a gyerekeivel Rómába szökött. Nyugodtan élhetne nyugaton, biztonságban, és támadhatná kivülröl a rendszert politikai eszközökkel, mind a képessége, mind az anyagi háttere meglenne hozzá. Ö viszont nem akarja feladni a szaudi hercegnö életét és gazdagságát. Fontosabb neki a jólét mint a nök elnyomása. Pedig, ha nyugaton élne, akkor sem kellene nyomorognia! Csak a mostani gazdagságának a tizede lenne meg (ami számunkra még mindig böven a felsö tizezer kategória), neki viszont kevés. Ezzel a módszerrel, hogy évente egy lányt megment a csiklókivágástól, és közben a többi tizezert csak sajnálgatja nem ér el semmit. A könyvek megirása már sokkal jobb volt, de még mindig kevés a lehetöségeihez képest.
Ráadásul Szultána életét, tudatát is erősen átszövi, meghatározza a vallás, a hagyomány, a szokások. Igen, mélyen vallásos. Igen, igy van. Akkor meg ne panaszkodjon a nök sanyarú sorsára. Fogadja el, hogy Allah akarata és kész.
Csakhogy nem a hit a hibás a kegyetlenkedésekben. Persze ez igaz. Sose a hit vagy ideológia a hibás, hanem a nevében cselekvö emberek. Azonban mégis van valami köze a hitnek az iszlám rendszerekben jelenlévö hibákhoz.
Szivesen venném, ha példával támasztanád alá eme állításodat. Én a könyvben sehol sem látom a megbecsülés csöppnyi jelét sem A könyvben tényleg nem is nagyon van. Na de hát Szultána érthetö módon a negativumokra akarja felhivni a figyelmet, nem a pozitivumokra. Példákat akartál: Egy az életemhez kapcsolódó példa. Volt egyszer egy barátnöm, akivel együtt éltem. Volt (van) egy kislánya, akinek az apukája arab. Szirából származó, külföldön tanult orvosnak, ezért néhány információ elsökézböl származik, az ex-barátnömnek természetesen voltak olyan ismerösei-barátnöi, akik hasonló cipöben jártak, vagy épp elmentek egy arab országba lakni. Volt negativ tapasztalat is, de jónéhány pozitiv tapasztalat is. Sorolom a pozitivokat: az arab, illetve iszlám férfiak sokkal családcentrikusabbak mint a nyugati társaik, a család nagyon fontos nekik. Ha elválnak egy nötöl kötelesek eltartani vagy élete végéig, vagy amig újra férjhez nem megy. A nöknek -legalábbis a kicsit jómódubb családokban- semmi dolguk nincs, csak az, hogy elköltsék a pénzt, amit a férjük megkeres. Lehet, hogy neked ez utóbbi nem pozitivum, de igen sok nönek igen! Tulajdonképpen nem rossz állapot az, amikor azt csinálsz amit akarsz, nem kell az anyagi gondokkal törödnöd, vagy az anyagi gondok miatt dolgoznod. Persze ezekért a pozitivumokért cserébe vannak negativumok is.
Mindenesetre igencsak nem mindegy, hogy a jobb és a rosszabb milyen arányban áll egymással. Ez igaz. Ám az arány megitélése is szubjektiv, van olyan európai származású nö, aki boldogan elfogadta az általad negativnak jelzett dolgokat, és van olyan is, aki ugyanezeketöl rémülten menekült el. Általában persze azt tudom mondani, hogy az európai nök (és férfiak) többsége a negativumokat tekinti többnek. Na de az a nagy helyzet, hogy nem szabad európai szemmel megitélni, mert miért az európai szemszög lenne az etalon? Hiszen az arab nök szemszögéböl tekintve könnyen el tudom képzelni, hogy az mondják borzasztó lehet olyan erkölcsi fertöben élni, mint ami nyugaton divik. (Szultána nem ezt mondja, de ö csak 1 db. nö az ottaniak közül, gondolj csak a lányára).
De sajnos, ahogy a világot nézem, hallgatom, teljesen hihető, hogy mindezek megtörténtek (megtörténnek). Én is igy itélem meg.
... a második-harmadik könyv sokkal vérszegényebb az elsönél. - nekem a (több) vér nem feltétlenül hiányzik Grrr... én sem a vért hiányoltam, miért kell szó szerint érteni? Annyit akartam mondani, hogy tartalmatlanabb a második-harmadik könyv, vannak benne érdekességek, de kb. olyan szinten, mintha egy útleirást olvasnánk a dzsungelröl. Nem érzel minöségi különbséget az elsö és a második kötet között? Engem az elsö könyv megdöbbentett és felháboritott. A második könyv olyan kellemes elalvás elötti olvasmány volt, érdekes, de semmi több. Ezt akartam kifejezeni a "vérszegény" kifejezéssel.
Kedves juanhu:
bizonyos szempontokból sokkal nagyobb a megbecsülése, ami miatt bizony európai nök irigykednek az iszlám világban élö nökre. - Szivesen venném, ha példával támasztanád alá eme állításodat. Én a könyvben sehol sem látom a megbecsülés csöppnyi jelét sem (persze, vannak családok, akik nem osztják a hivatalos egyházi megkövült/elferdült nézeteket, és házon belül nem is élnek aszerint, de társadalmi szinten mégiscsak az érvényesül, hogy pl. a lánygyermeknek csak fele örökség jár, a lány nem választhatja meg férjét, a nő kezdeményezésére szinte lehetetlen a válás; a férjnek elég csak Isten nevére megesküdnie, hogy a felesége megcsalta; a nőknek fátyolba-csadorba bugyolálva kell járniuk; nem járhatnak iskolába; csak férfirokon kíséretében utazhatnak; bíróságokon tanúvallomásukat nem veszik figyelembe, és hivatalosan deklaráltan a nőket alacsonyabbrendű élőlénynek tekintik a férfiaknál.)
Szóval van ami jobb, és van ami rosszabb. - ebben egyetértünk, márcsak azárt is, mert a jó és a rossz meglehetősen relatív fogalmak. Mindenesetre igencsak nem mindegy, hogy a jobb és a rosszabb milyen arányban áll egymással.
Egyébként a mondanivaló szempontjából nem lényeges, hogy valóságos, vagy valóságos személy(ek)en alapuló fiktív szereplő(k) van(nak)-e a könyvben. Persze lehetne az egész könyv egy szenzáció- és pénzhajhász, kitalált iromány is. De sajnos, ahogy a világot nézem, hallgatom, teljesen hihető, hogy mindezek megtörténtek (megtörténnek).
... a második-harmadik könyv sokkal vérszegényebb az elsönél. - nekem a (több) vér nem feltétlenül hiányzik.
Kedves juanhu:
Egyrészt nem csak a leánycsecsemöknek és nöknek bizonytalan ott a helyzete, hanem a fiúknak is. - nem mondtam, hogy a fiúknak/férfiaknak mindnek aranyélete van ott. Sőt mi több: férfi sem szeretnék Szaúd-Arábiában lenni.
Ha elolvasod a "Fátyol mögött" további részeit,... - csak az első két könyvet sikerült eddig még. Úgy tudom, van még egy 3. rész is. Azt is megkeresem.
...nagy a szája, de ténylegesen semmit nem tesz, éli az elkényeztetett hercegnök életét, szórja a pénzt, mérgelödik a nök elnyomása miatt, ugyanakkor élteti a vallást, ami miatt elnyomják a nöket... - Hát ezt én sem látom ilyen egyértelműnek LamaXX-hoz hasonlóan. Én sem gondolom, hogy semmit sem tesz, hiszen pl. ezeknek a könyveknek a megszületése is valami. Továbbá pl. megpróbálta egy kislány megcsonkítását megakadályozni, bár erre szinte semmi esély sem volt, ő maga is, és az olvasó is tudta/tudja. Továbbá ő a saját harcait megvívta sajátmagáért, gyerekeiért, és kicsit a jövőért, ami persze nem egy forradalom, de a környezetére mégis hatással volt (pro és kontra): a házasságával kapcsolatban is sikerült megtörnie a merev szokásokat előtte is, alatta is. Nem kis dolog volt a gyerekeivel külfödre szöknie, bár eléggé biztos volt benne, hogy ezzel sikerül kényszeríteni a férjét kompromisszumra. Meg amit még LamaXX említ. Én nem látom, hogy egyéb, nagyobb forradalmi tetteket lett volna lehetősége/értelme Szultánának megtennie. Talán mégiscsak ésszerűbb gyermekeiben, esetleg azok pajtásaiban elültetni azokat a magvakat, amelyek az értelmesebb jövő csíráit hordozzák magukban.
Mondd csak: szerinted mit kellene / tudna tenni egy nő, mégha hercegnő is egy olyan közegben, ahol könnyen halálra köveznek egy ártatlanul megvádolt fiatal lányt, vízbe fojtja a lányát a saját apja egy szexuális kalandért (érdekes módon a résztvevő férfi/aknak semmi bántódásuk sem lesz... ), vagy haláláig a házukban kialakított sötét, hangszigetelt kamrába zár egy lányt a nagybátyja, mert az szerelmes lett egy egyetemista társába külföldön?
Ráadásul Szultána életét, tudatát is erősen átszövi, meghatározza a vallás, a hagyomány, a szokások. Igen, mélyen vallásos. Csakhogy nem a hit a hibás a kegyetlenkedésekben. Nem maga a Korán, mint ahogy a Biblia sem oka a sok-sok, Isten és a vallás nevében végzett tömegmészárlásokban, kegyetlenségekben. A szent könyvek remekül alkalmasak viszont arra, hogy félremagyarázzák őket azok, akik éppen hatalomra vágynak, másokat leigázni, meggazdagodni, uralkodni. Szinte az egész történelem erről szól. A hit és az egyház meglehetősen távolálló dolgok. Viszont nincs a világon jobb szövetséges, mint a politikai és az egyházi hatalom. Talán nincs olyan háború, olyan tömegpusztítás, amit ne Isten nevében vívtak volna. Nincs annál képtelenebb dolog, mint fegyvereket megáldani.
>>nem tudod véletlenül, hogy a Neten valahol olvasható ez az ENSZ nyilatkozat? <<
A legtisztabb forras:
http://www.unhchr.ch/udhr/lang/hng.htm
>>(kíváncsi lennék rá, hogy a megfogalmazásában vajon hány nő vett részt?)<<
(En is.)
>>Amiket példaként említesz, azért azok nem kötődnek szorosan biológiai funkcióhoz, ha egyáltalán.<<
Ez igaz. Viszont gondolom abban egyetertunk, hogy nemi elet sem csupan biologia kerdese. Meg csak nem is "szukseglet", olyan ertelemben mint az eves, ivas, alvas, legzes.
>>Egyébként azért (is) irritál a "nő nemi élethez való joga" emlegetése, mert ezzel egyúttal olyasmit is jelzel, hogy a férfinél ez jogként fel sem merül, mert annyira magától értetődően veleszületett kiváltsága, természetes életfunkciója, viszont ellenben joga van ezt a funkciót a nők számára jogként deklarálnia, és mint ilyet, elvenni, vagy megadni neki. <<
Hat, szerintem keveredik az ervelesunkben a kivanatos es a tenyleges helyzet. Mindenesetre azt hiszem, hogy ez a ferfinak is ugyanannyira megvonhato joga mint a nonek. Csak rendszerint a tortenelem folyaman a ferfitol nem vontak meg olyan mertekben mint a notol. Mindazonaltal a mai viszonyokhoz kepest a ferfiak jogai is gyakran korlatozva voltak ilyen teren, ha nem is annyira mint a noke.
Szoval attol, hogy mai esszel valamit "termeszetes" jognak tekintunk, meg nem jelenti azt, hogy a gyakorlasa nem a korlatozasok ledontesebol es megtiltasabol kifolyolag valt lehetsegesse.
Ebben a folyamatban pedig nok es ferfiak egyarant fontos szerepet jatszottak.
Amikor en azt mondom, hogy "a no nemi elethez valo joga", akkor ezzel azt allitom, hogy egy felnott, donteskepes no gyakorlatilag barmikor, barkivel elhet nemi eletet, anelkul, hogy ebben barkinek joga lenne ot megakadalyozni, korlatozni. Ez talan nem igy van? Es ha most igy van, regen pedig nem igy volt, akkor mi tortent kozben? Es ami tortent, az vajon megtortenhetett volna a tarsadalom tobbsegenek beleegyezese, jovahagyasa nelkul?
Vagyis a "tarsadalom" tiltotta meg a no nemi onrendelkezesenek korlatozasat es tette ezaltal lehetove annak szabad gyakorlasat. Torvenyeket hozott amellyel bunteti annek megserteset. Ergo, ez egy tarsadalmunk torvenyei altal biztositott, vedett jog. Santit valahol a logika? :)
>>vagy politikusnak is remekül beválnál (hacsak nem vagy az...)<<
Meg nem :)
>> - nem bántásnak szánom, csak tényszerű megállapításnak, remélem, nem sértődsz meg<<
:o) Dehogy sertodok. Sot. Bar attol tartok ahhoz a szakmahoz azert egy kis szemantikai keszsegnel tobb kell.
>>És mennél tovább ragozod ugyanazt, én meg annál kevésbé értelek.<<
En meg azt nem ertem, hogy mit nem ertesz... Ha jol ertem, hogy mit nem ertek.
Az hogy "jog" nem csak azt jelenti, hogy egy torveny kimondja, hogy "jogod van nemi eletet elni". Ennel ez egy joval tagabb fogalom. Egyebkent e-mailben is folytathatjuk, ha gondolod.
Hát én részemről inkább megbízok egy arabban (tudván, hogy a Korán szerint nekem gyaurnak nem kell igazat mondani) mint egy akármilyen újságíróban. Valahogy nem az igazmondásukról híresek. Az, hogy a második könyvtől sokkal vérszegényebb lett a sztori, megszokott dolog: zsuzsi néne felvette a soksok dollárt a könyvért, nyilván szeretett volna még ennyit kapni - és másodjára már nem erőltette meg magát annyira.
Persze mindezek csak valószínűsítenek, és azt sem túl erősen.
Szerintem egyébként a hamisításnak ellentmond, hogy rendkívül életszerűen írja le a szaúdi társadalmat. Bár erre az is képes, aki valami oknál fogva képes éveken át Szaúd-Arábiában élni.
De az is lehet, hogy a második könyvtől azért maradnak el a véres sztorik, mert amikor az első könyvet írta, még nem gondolt arra, hogy lesz folytatás is, és kiírta magából az összes véres eseményt.
Egyébként az értelmes korlátokon belül azért tett ezt-azt, pl megpróbálta megmenteni a megerőszakolt fiatal lányt a megkövezéstől, vagy kapcsolatba lépett az autóvezető nőkkel. Sok eredményt nem ért el, de hát ez annyira nem is csoda.
Olvastad a többi könyvét is? A második könyvben például kiderül, hogy igen, lebukik a családja és férje elött. Kiderül, hogy könyvet irt és adatott ki. Persze ettöl még lehet kitalált az egész történet, bár én valószinübbnek tartom, hogy igaz.
Igazad van, hogy sokat nem tehet, báááár, annál azért többet, mint amennyit tesz. Legalábbis az én európai fejemmel. A vallásosságáról meg minden kritikája mellett is kiderül, hogy igencsak hivö, legalábbis a második-harmadik könyve szerint.
Persze a második-harmadik könyv sokkal vérszegényebb az elsönél. Elképzelhetönek tartom, hogy a lebukása után eleve úgy készült, hogy ezekkel is le fog bukni, ezért lett ilyen visszafogott. Vagy már eleve férji cenzura alá került. Nem tudom.
Szultánának szerintem kicsit megvan a maga véleménye a vallásukról, meg az egész papi kasztról, és ez cseppet sem hízelgő. Erre több helyen utal is, többnyire amikor olyasmi szöveget vesz elő, hogy "ha a próféta most élne", "ha a próféta így akarta volna". Szerintem két ok miatt nem bírálja nyíltan a vallást.
Egyrészt mert botrányt akar kavarni, de nem akarja megöletni magát. Egy olyan világban, ahol egy kis erotikus játszadozásért vízbefojtás jár, nem biztos, hogy túl szép dolgok várnak a vallás káromlóira.
Másrészt meg, mint az emberek többsége, maga is vallásos, csak egy picit mésképp, mint ahogy elvárják tőle. Például igen valószínű, hogy ha rajta múlna, akkor nők is bemehetnének a mecsetbe. A könyv legvégén leírja, hogy a nyugati ember számára legidegenebb szabályok mögött a Korán mely részei is állnak. Ezek általában olyan részek, amelyeket marhasokféleképpen is lehet értelmezni. Valószínűleg úgy gondolja, hogy ő a próféta eredeti tanításához hű, és nem ahhoz, amit a papjaik elferdítettek.
Az, hogy Szultánának csak a szája jár, de nem tesz semmit, szerintem nem olyan nagy tragédia. Ha Szultána élete folyamán végig azt cselekedte volna, amit a mi európai fejünk szerint cselekednie kellett volna, akkor valószínűleg már nem élne.
-------------
Amúgy nem tartom kizártnak, hogy az egészet az az amerikai újságírónő kotyvasztotta össze, és valójában Szultána nem is létezik. Ezt abból gondolom, hogy Szultána valódi kiléte a királyi családot ismerők számára nyilvánvalóan felismerhető, mivel annyi mindent elmond magáról. Például azt, hogy az összes nővérének kivágták a csiklóját, csak neki nem. Vagy azt, hogy 16 évesen halt meg az anyja. De a Nadá megöléséhez vezető flörtölgetős eset alapján is nagyon könnyen beazonosítható, mivel abban 4-en vettek részt: Nadá, akit megöltek, a nő, aki akkor már férjnél volt, de az eset miatt a férje kidobta, egy harmadik nő, aki nem tagja a királyi családnak és maga Szultána. Ráadásul még a korukat is leírta...
No most ha viszont ez így van, akkor Szultána most nagy bajban van. Talán már nem is él. Felettébb hamar lecsökkennek egy öreg (-> tehát egyrészt csúnya, másrészt gyermeket szülni nem tudó) nő túlélési esélyei, ha szégyent hoz a családjára, a királyra meg az egész országra.
Ezért azt gondolom, hogy Szultána vagy leszámolt mindennel, és nem érdekli, hogy talán megölik, vagy valami, valaki védi (ez az illető nagy valószínűséggel a férje), vagy nem is létezik.
Olvastam továbbá a "Fátyol mögött" sorozatot, ami szaud-arábiai nők helyzetéről ír. Megdöbbentő, hogy az óriási anyagi gazdagság milyen megkövesedett, kegyetlen-fanatikus, főleg a nőket sújtó szemlélettel / gyakorlattal párosul. Mitmondjak: hálás lehetek a sorsnak, hogy nem oda születtem. És istenments, hogy valaha is odakerüljek. Ahhoz képest itt ez tényleg maga a mennyország. Ahol persze szintén férfi az Isten, az összes szent, meg szeretett királyunk (királyaink) és egyéb vezéreink. De hát mégsem ölik meg a leánycsecsemőket (még :-) ). Igazad van, és mégse. Egyrészt nem csak a leánycsecsemöknek és nöknek bizonytalan ott a helyzete, hanem a fiúknak is. Ha elolvasod a "Fátyol mögött" további részeit, akkor bizony erre is kapsz elég konkrét utalást, amikor egy eunuch meséli el a 10 éves korában történt kasztrálásának a történéseit. Másrészt a "Fátyol mögött" tényleg jó könyv. A további részekben viszont Szultána a számomra negativ arcát mutatja be, nagy a szája, de ténylegesen semmit nem tesz, éli az elkényeztetett hercegnök életét, szórja a pénzt, mérgelödik a nök elnyomása miatt, ugyanakkor élteti a vallást, ami miatt elnyomják a nöket. Bájos összevisszaságnak nevezhetném, ha nem lenne kegyetlen a dolog. Szóval tényleg rossz ott a nöknek, ha európai normákba született bele, de egy férfinak is rossz ott, ha európai normákba született bele! Másrészt nem csak elnyomják a nöket az iszlám világban, hanem bizonyos szempontokból sokkal nagyobb a megbecsülése, ami miatt bizony európai nök irigykednek az iszlám világban élö nökre. Szóval van ami jobb, és van ami rosszabb. Nehéz megitélni melyik a több, ez valószinüleg egyénenként változó.
Korábban emlegettük a Corvin-láncot. Nos, annyit tudtam meg egyelőre:
12 tagja van, közöttük 1 nő (csoda, hogy legalább egy mégis: Szabó Magda).
És: a díjat a kormányfő ítéli oda.
Mégsem hiszem, hogy nagyot tévedek, ha azt mondom:a jelenlegi politikai-gazdasági vezetés nagymértékben hozzájárul a nőknek a társadalmi-gazdasági-tudományos életből, a döntéshozatalból, a kreatív és/vagy vezetői-irányítói munkaterületekről való kiszorításához, és a betanított-, segédmunkás, kiszolgálószemélyzet, a cseléd-kurva-szülőgép-gyerekdajka szerepkörébe való visszakényszerítéséhez.
Kedves Mezőbándi,
nem tudod véletlenül, hogy a Neten valahol olvasható ez az ENSZ nyilatkozat? (kíváncsi lennék rá, hogy a megfogalmazásában vajon hány nő vett részt?) Érdekelne, hogy miket tartalmaz, eredeti "tiszta forrásból".
Amiket példaként említesz, azért azok nem kötődnek szorosan biológiai funkcióhoz, ha egyáltalán. Érdekelne, hogy ez a nyilatkozat vajon szól-e pl. olyan jellegű jogokról, mint mondjuk az evéshez, iváshoz, levegővételhez, alváshoz való jog. Vagy pl. a gyereknemzés jogáról (nemtől függetlenül)?
Egyébként azért (is) irritál a "nő nemi élethez való joga" emlegetése, mert ezzel egyúttal olyasmit is jelzel, hogy a férfinél ez jogként fel sem merül, mert annyira magától értetődően veleszületett kiváltsága, természetes életfunkciója, viszont ellenben joga van ezt a funkciót a nők számára jogként deklarálnia, és mint ilyet, elvenni, vagy megadni neki.
Érdekes, hogy nem vagy jogász, mert ilyen csodálatos képességgel, ahogy játszol a szavakkal, nagy sikert érnél el pl. ügyvédként, ügyészként... vagy politikusnak is remekül beválnál (hacsak nem vagy az...) - nem bántásnak szánom, csak tényszerű megállapításnak, remélem, nem sértődsz meg. És mennél tovább ragozod ugyanazt, én meg annál kevésbé értelek. De ez lehetséges, hogy az én hibám, talán szakmai ártalomnak köszönhető.
>>... elképzelt és áhított egyenrangúság kedvéért le kell mondani a mezei egyenjogúságról... itt nem világos számomra melyiken mit értetek<<
En ezt úgy értettem (remélem helyesen), hogy valódi egyenjoguság még nem valósult meg férfi és nő között; a megvalósitására való törekvés során pedig előfordulhat, hogy a betű szerinti ("mezei") egyenjoguságot el kell vetni és pozitiv diszkriminációt kell alkalmazni a nőkkel szemben, ellensúlyozandó történelmi hátrányukat... Vagy valami ilyesmi :)
(>>mivel itt is -fejlesztés, gyártás, forgalmazás- főleg a férfiak vannak helyzetben, inkább a nőkre hárítják a védekezést annak előnyeivel, de nem kevés hátrányaival együtt? Nem lehet, hogy a férfiak jobban félnek a védekezés kockázataitól? <<
De, gondolom ez is közrejátszik. Persze a fő ok mégiscsak az lehet, hogy a fogamzás egy, a _nő testében_ lejátszódó folyamat.)
>>Továbbra sem értem, hogy merülhet ez fel egyáltalán? Mostmár mégiscsak jó lenne, ha konkréten +mondanád: melyik az jogszabály, amely megengedi hogy a nőknek is szabad nemi életet élni? Te nem gondolod, hogy ez inkább az alapvető emberi jogok egyike, ami annyira nyilvánvaló, hogy jogszabály sem kell hozzá?<<
Talán szabatosabb lett volna "jogszabályok" helyett "jogrendszert" mondanom. Hiszen technikailag még az "alapvető emberi jogokat" is törvények teszik lehetővé (pl. ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, annak M.o.-i ratifikációja, stb.). Mivel a hazai jogrend is azon alapszik, hogy mindent szabad amit nem tilos, igy ez a jogrend teszi lehetővé, hogy bármely egyén - nemétől függetlenül - házasságon kivűl nemi kapcsolatra lépjen, azáltal, hogy ezt - bizonyos esetektől eltekintve - nem tiltja. Sőt, ez a jogrendszer nem csak lehetővé teszi, hanem _garantálja_ is ezt a jogot, pl. a fent emlitett nemzetközi egyezmény betartásával (mindazonáltal én nem vagyok jogász, igy szivesen venném, ha egy járatosabb személy kijavitana/megerősitene).
Azt mondod, hogy ez egy "nyilvánvaló" jog. Miért, a véleménynyilvánitás szabadsága nem az? A gyülekezési szabadság nem az? Az egyéneknek ezeket a jogait is törvények védik, törvények szabják meg a korlátait. Ugyanez igaz a nemi kapcsolat létesitésére is. Alapvető, törvény által garantált jogod van hozzá. Nincs, _nem lehet_ olyan jog amely érvényesülhetne, ha nem lennének törvényi garanciái.
Amikor bármire azt mondod, hogy "jogom van hozzá", akkor tulajdonképpen azt az igényedet jelented be, hogy abban a tevékenységedben se a társadalom kollektive, se egyes tagjai ne korlátozhassanak. Ez csak akkor garantálható, ha - ideális esetben - a társadalom többsége olyan elveket, törvényeket támogat amelyek tiltják az ilyen korlátozásokat (pl. az Alkotmány).
Ha érdekel esetleg valakit a korábban emlegetett Esther Vilar: Az idomított férfi c. "tanulmányról" egy vélemény:
Röviden, tömören szvsz egy bizonyos társadalmi helyzetű nőtípusról mutat egy gúnyrajzot, miközben a hozzátartozó férfitípust sem kíméli. Egy jóléti társadalom jómódú rétegeiben (volt?) jellemző ez a fajta női szerep, ott volt egyáltalán lehetőség a kifejlődésére.
A problémát abban látom, hogy "a nő"-ről beszél, miközben messze nem a nők többségéről van szó, sem térben sem időben. Valami olyasmi ez, mintha mondjuk a szivárványt akarná bemutatni, de elébe tesz egy szűrőt, ami mondjuk csak a piros színt engedi át, és kijelentené, hogy a szivárvány piros színű.
Viszont mostmár tudom, ami eddig rejtély volt számomra, hogy miért nem raknak a női ruhákra zsebet, hogy mért gondolják a gyártók: a nőknek nincs szükségük egy mindig kéznél lévő zsebkendőre, tollra, noteszra, stb. Nos kérem, mint MsVilartól megtudjuk, azért, mert "a nő nem dolgozik", ellentétben a férfival. Tehát nincs szüksége semmire, csak "a férfi"-re, aki mindig mindent "a nő" helyébe hoz, "a férfi" helyette, neki dolgozik, lót-fut-robotol, mi több: jutalomnak tekinti a felmagasztalt nőtől, aki kegyesen engedi, hogy érte élhet-halhat.
Viszont olvasok egy másik (korábban szintén említett) könyvet: Lévai Katalin: A nő szerint a világ. Ez azért már egy komoly írás, ebből valóban a valósághoz közelibb, árnyaltabb képet lehet kapni. Pl. ki hitte volna, hogy a 60-as 70-es években még nyugat-európai országban is csak a férj írhatta alá a feleség munkaszerződését, mintegy kegyesen engedélyezve, hogy dolgozhat. Hát kérem, nem is vagyunk annyira elmaradva. És remélem, annyira mégsem fejlődünk vissza.
Olvastam továbbá a "Fátyol mögött" sorozatot, ami szaud-arábiai nők helyzetéről ír. Megdöbbentő, hogy az óriási anyagi gazdagság milyen megkövesedett, kegyetlen-fanatikus, főleg a nőket sújtó szemlélettel / gyakorlattal párosul. Mitmondjak: hálás lehetek a sorsnak, hogy nem oda születtem. És istenments, hogy valaha is odakerüljek. Ahhoz képest itt ez tényleg maga a mennyország. Ahol persze szintén férfi az Isten, az összes szent, meg szeretett királyunk (királyaink) és egyéb vezéreink. De hát mégsem ölik meg a leánycsecsemőket (még :-) ).
Én valamelyest bele tudom képzelni magam a másik fél helyzetébe is: valóban nem tetszene, ha akaratomon kívül kényszerítenének gyermek vállalására. És hát bizony meg is tennék minden tőlem telhetőt ennek az elkerülésére. Mondjuk nem bíznék meg a nőben a védekezést illetően, és nem hagyatkoznék rá.
És főleg akkor nem tetszene a gyerekvállalási kényszer, ha csak egy idézést kapnék, egy felszólítást, anélkül, hogy előbb a nő megkeresne, és lehetőséget adna, hogy felnőtt emberekhez méltóan meg tudjuk beszélni, és közösen gondolkodni/dönteni a megoldásról.
A másik: az méginkább nem tetszene, hogy egy nő a megkérdezésem nélkül, vagy ellenemre vetetné el a gyerekünket.
Én továbbra is elképzelhetőnek tartanék olyan esetet, amikor a nőt kötelezhetnék a szülésre, ha ő nem is akarja a gyereket: ilyenkor az apának a szüléssel kapcsolatos összes anyagi terhet magára kellene vállalnia, minden egyéb segítséget meg kellene adnia, ha a szülés valamilyen komplikációval járna, valamiféle maradandó károsodás érné az anyát, a gyermeket, annak is minden következményét vállalnia kellene, szülés után pedig a gyermeknevelés összes létező anyagi, erkölcsi terhét viselnie kellene az anyától függetlenül, ehhez mindenféle garanciákat adnia kellene (valamiféle szerződés vagy nyilatkozat formájában). Tehát a nőnek legjobb esetben nem lenne más dolga, mint a szülés technikai kivitelezése, aztán részéről vége a dolognak. Egyébként szerintem ilyen esetekben nagyon sokszor menetközben az anya mégiscsak belemelegedne az anyaszerepbe, és akkor közösen folytathatják a dolgot, a jogi körítést hozzáigazítva a változó helyzethez.
....mindezek nem kompenzálják elégséges módon az "eredend? hátrányt"? .... Nem, nem kompenzálják. Az "eredendő hátrány" ui. több komponensből tevődik össze. A nemi élet kontra a gyerek iránti felelősségvállalás csak egy a sok közül.
(...a nők számára a fogamzásgátló eszközök szélesebb és hozzáférhet?bb választéka áll rendelkezésre... megjegyzés is újabb kérdéseket vet fel. Leginkább azt, hogy miért? Miért főleg a nők számára van több eszköz? Nem lehet, hogy mivel itt is -fejlesztés, gyártás, forgalmazás- főleg a férfiak vannak helyzetben, inkább a nőkre hárítják a védekezést annak előnyeivel, de nem kevés hátrányaival együtt? Nem lehet, hogy a férfiak jobban félnek a védekezés kockázataitól? És nem lehet, hogy mégiscsak könnyebb nekik eltűnni egy -főleg alkalmi- kapcsolat után bármiféle következmény nélkül, minthogy a védekezés maceráját és kockázatát vállalnák?)
... elképzelt és áhított egyenrangúság kedvéért le kell mondani a mezei egyenjogúságról... itt nem világos számomra melyiken mit értetek? Vagy lapozzak vissza, és megtalálom korábbi szövegekben a pontos definíciókat?
...jogszabályok amelyek lehet?vé teszik a n?nek, hogy a.) önállóan dönthessen arról, hogy egyáltalán létesit-e nemi kapcsolatot, ... ez a megfogalmazás továbbra is irritál engem. Továbbra sem értem, hogy merülhet ez fel egyáltalán? Mostmár mégiscsak jó lenne, ha konkréten +mondanád: melyik az jogszabály, amely megengedi hogy a nőknek is szabad nemi életet élni? Te nem gondolod, hogy ez inkább az alapvető emberi jogok egyike, ami annyira nyilvánvaló, hogy jogszabály sem kell hozzá?
>>az abortuszról való döntés nem azért tartozik elsősorban az anya kompetenciájába, mert a saját testről való rendelkezés stb. jegyében ez így helyes, hanem sokkal egyszerűbb okból. Igen régi alapelv ugyanis az, hogy "Mater certa, pater est semper incertus", vagyis az anya személye biztos<<
Hát, ezzel egy picit vitába szállnék, bár lehet, hogy nincs igazam. Ha csak erről lenne szó, akkor az állam is megvétózhatná az abortuszt, majd pedig pl. nevelőszülőkhöz helyezhetné a megszületett gyereket, ha az anya nem kivánja felnevelni. Egyébként egy ilyen "apai vétó" olyan kötelezettség vállalással is járhatna amit később nem befolyásolna egy DNS vizsgálat. (Bár szvsz már a méhen belül is elvégezhető egy ilyen DNS vizsgálat, igy a nemző személye már a terhesség elején megállapitható.)
Ahogy te is mondod: >>Ebben az esetben azonban a gyermek vállalásának minimális feltételeit az apának kell megteremtenie szvsz, mert ha már olyan döntési jogot kért, amely nem őt illeti meg, akkor vállaljon olyan kötelezettségeket is, amelyeket az abortusz eredményeképpen nem kellett volna vállalnia.<<
Ezzel tulajdonképpen te sem mondasz mást mint amit én is emlitettem, csak én megforditottam.
Te azt mondod, hogy a vétójog nem illeti meg az apát, _tehát_ legyen köteles anyagi kötelezettséget vállalni, ha mégis kap ilyen jogot.
Én azt mondtam, hogy mivel az apát nem illeti meg vétójog, _csak akkor_ legyen köteles anyagi terheket vállalni, ha mégis kap ilyen jogot.
Ez a két álláspont szvsz eléggé hasonló :o)
Szerintem a saját test feletti döntési jog igenis nagy szerepet játszik az abortuszhoz való jogban.
Éppen ezért érinti az egyenjoguság témakörét is, hiszen a nő is ugyanolyan autonóm módon rendelkezhet a testével mint a férfi. Természetesen ebben a topicban az abortuszt csak mint a felhozott példa egyik elemét tárgyaltam. Érintőlegesen.
>>Nohát, ezért tartom a vitádat akadémikusnak és gyakorlatiatlannak<<
Tény és való, hogy nem törvényjavaslatot készitek elő :o) Csak elvekről "filózok". Remélem _ettől_ még nem vagyok off ebben a topicban.
Khm. Bocsánat, de tartok tőle, hogy az abortuszról való döntés nem azért tartozik elsősorban az anya kompetenciájába, mert a saját testről való rendelkezés stb. jegyében ez így helyes, hanem sokkal egyszerűbb okból. Igen régi alapelv ugyanis az, hogy "Mater certa, pater est semper incertus", vagyis az anya személye biztos, az apa személye mindig bizonytalan. Mivel nem tanultam római jogot, lehet, hogy rosszul írtam le az eredetit, ezért előre is elnézést kérek.
Mármost az elég faramuci helyzet lenne, ugye, ha "Józsi" nemzőatyának minden fenntartás nélkül joga lenne az abortuszt megvétózni, aztán az így megszületett gyermekről DNS-vizsgálattal kimutatható lenne, hogy létrejöttében valójában a szomszédék Tóni fia volt a ludas. Mármost akkor ott áll a kedves mama egy olyan gyerekkel, akit a valódi nemzője a háta közepére se kíván, s az a férfi, aki viszont vétójával kikényszerítette a megszületését, az történetesen nem apja a gyereknek, tehát tartásra sem kötelezhető... Hadd ne taglaljam, mennyiféle variáció képzelhető el. Ezért kell ebben az esetben nagyon helyesen a római jogi alapelvet érvényesíteni, vagyis az egyetlen biztosan meghatározható szülőnek a jogkörébe helyezni az abortuszról való döntés jogát. Más kérdés, hogy normális nő ilyenkor kikéri az apa véleményét is és ha az apa ragaszkodik a gyerek megszületéséhez és ebben az ügyben nemcsak a szája jár, hanem cselekszik is, akkor a döntés felülvizsgálata az anya részéről erkölcsileg indokolt. Ebben az esetben azonban a gyermek vállalásának minimális feltételeit az apának kell megteremtenie szvsz, mert ha már olyan döntési jogot kért, amely nem őt illeti meg, akkor vállaljon olyan kötelezettségeket is, amelyeket az abortusz eredményeképpen nem kellett volna vállalnia. Vagyis teremtsen otthont és két szülőből álló családot a gyereknek! Házasság, lakás vásárlása vagy az ősök házának tetőterében való kialakítása stb. A baj az, hogy erre sokan nem hajlandók, míg a gyerek megszülését elvárnák az anyától, függetlenül attól, hogy ezzel az anyát ellehetetlenítik és nyomorba taszítják.
Nohát, ezért tartom a vitádat akadémikusnak és gyakorlatiatlannak. Mellesleg kissé offba is hajlik, mert ez itt nem egy abortusztopic, tehát e kérdést itt csak érintőlegesen lehetne tárgyalni...
>>A nyugvópont -részemről- hogy az elképzelt és áhított egyenrangúság kedvéért le kell mondani a mezei egyenjogúságról lásd pl. pozitív diszkrimináció. <<
Ez az egyik olyan érv amit már régen igyekszem "kiprovokálni" :) Bár már más is kerülgette, de azt hiszem te fogalmaztad meg előszőr igy.
Egyébként a jellemző feminista álláspont is az, hogy a társadalomban a férfi van eredendően hatalmi helyzetben, ezért szükség van olyan törvényekre amelyek ezt kompenzálják. Ahogy te is mondod: >>hogy egy nő legalább _megközelítően_ olyan szabadon dönthessen a továbbiakról egy egyéjszakás kaland után, mint egy férfi ahhoz az kell, hogy jogszabályokkal hozzásegítsük legalább az alternatívákhoz<<
De azért hadd játsszam még egy csöppet az ördög ügyvédjét: úgy gondolod, hogy azok a jogszabályok amelyek lehetővé teszik a nőnek, hogy a.) önállóan dönthessen arról, hogy egyáltalán létesit-e nemi kapcsolatot, b.) a módszerek meglehetősen széles választékával védekezzen és c.) önállóan döntsön a terhesség megtartásáról v. megszakitásáról - mindezek nem kompenzálják elégséges módon az "eredendő hátrányt"?
(Hozzátéve a b. ponthoz, hogy a nők számára a fogamzásgátló eszközök szélesebb és hozzáférhetőbb választéka áll rendelkezésre, mint a férfiak számára.)
>>a leendő abortuszról sem dönthet egyik sem egyedül, hiszen a kettejük gyerekéről van szó, akárhogyan fogant is.<<
Úgy érted, hogy te ezt tartanád helyesnek? Mert úgy tudom, most nem ez a helyzet. A kérdés akkor persze az, hogy egy _ilyen_ helyzet összeegyeztethető lenne-e a női egyenjoguság elveivel. Hiszen, ha a nő nem szólhat bele a férfi testének működésébe, akkor a férfi milyen alapon korlátozza a nő döntéseit saját testével kapcsolatban? ;)
Viszont, az logikus lenne, hogy amennyiben a nő elfogadna egy ilyen beleszólást (pl. abortusz megtiltása a nemző fél által), csak akkor lenne joga anyagi viszonzást igényelnie mivel a döntési szabadsága csorbulna.
>>Ez ugyanis a köztudott (nemcsak) magyar jogi gyakorlat, és nem tegnap óta, hanem évtizedek óta. Tehát a férfi is pontosan tudhatja, mibe vág bele <<
De az, hogy jogos, még nem jelenti azt, hogy egyben helyes is (az egyenjoguság szemszögéből nézve). (Pl.: a legutóbbi évekig egy férjnek joga volt a feleségével közösülnie, annak akarata ellenére is. Jogosnak jogos volt - de helyes is?)
Egy döntésképes férfi természetesen ismeri (vagy legalábbis ismernie kellene) döntéseinek jogi vonzatait. De ez önmagában még nem feltétlenül teszi azokat a jogkövetkezményeket indokolttá a _női egyenjoguság_ szempontjai szerint.
Ha a real life jobban bejön neked, akkor - pusztán olvasnivalónak, nem kioktatásból - ajánlom Morvai Krisztina Terror a családban (Kossuth, 1998) könyvét, ami a szikár számok és esetleírások mellett javasol megoldási módozatokat, vagy a Nane kiadványait, amik aztán abszolút hétköznapi tanácsokkal látják el az olvasót. Igaz, ez utóbbi leginkább bántalmazás és ehhez kapcsolódó témakörökben és nem a " sértés-e, ha egy nőt előreengednek az ajtóban" típusú problémákat feszegeti. A www.nane.hu mostanában ígéri, hogy elindul: érdemes lesz azt is nézni.
Van aztán az Unicef sorozata, abban is A nők a rendszerváltásban című kiadvány.
Van aztán SZCSM kiadvány is egy pár, de ezek jobbára összeollózott blablák, meg még stb.
Mezőbándi
mostanában még kevesebb időm lesz érvelgetni az általad felvetett példával kapcsolatban, de ígérem gondolkodom róla.
A nyugvópont -részemről- hogy az elképzelt és áhított egyenrangúság kedvéért le kell mondani a mezei egyenjogúságról lásd pl. pozitív diszkrimináció.
Nem azért van pl. törvény arra, hogy a nőket is fel kell venni x számban a munkahelyekre, mert a butusok amúgy nem lennének képesek betölteni az állást, hanem mert enélkül a támogatás nélkül nem is lennének olyan helyzetben, hogy betölthessék. Közelről nézve erre valóban rá lehet sütni, hogy nem egyenjogú, de távolabbról kiderülhet, hogy egy magasabb jog érvényesülése miatt igenis szükség lehet rá. Nem vagyok jogász, ezért nem szakszerű, de talán érthető így is, hogy mit akarok. A munkához való jog pl. vagy testünkről való önrendelkezés joga szerintem magasabb rendű jogszabály, mint egy ennek megvalósítását elősegítő szabály, vagy egy vállalat belső szmsz-e.
Ezen a gondolati madzagon haladva tehát, hogy egy nő legalább _megközelítően_ olyan szabadon dönthessen a továbbiakról egy egyéjszakás kaland után, mint egy férfi ahhoz az kell, hogy jogszabályokkal hozzásegítsük legalább az alternatívákhoz. Persze ez csak vágyálom, de mégis.
Ha úgy gondolod, hogy ezzel szemben viszont méltatlan a férfiakkal való bánásmód, akkor beszéljünk arról is. Itt, vagy a férfi egyenrangúság topicban, ha van ilyen.
Kedves Topictársak, most időhiányában csak annyit:
én is elmondom az egyik legkedvesebb viccemet, az "érted haragszom, nem ellened" jegyében (hátha valaki nem ismeri).
Az Úr így szólt Ádámhoz, miután megteremtette:
Adtam neked észt, hogy gondolkodhass..., nemi szervet, hogy szaporodhass... De tudnod kell: a kettő egyszerre nem működik!
Egyebekre (különös tekintettel Mezőbándira) majd visszatérek.
juanhu pedig számíthat viszontEmilre.
A gyermek nemzésénél jelen van a férfi is ugyanúgy, mint a nő. Ígyhát felelős a gyermekért mind a kettő, és a leendő abortuszról sem dönthet egyik sem egyedül,
Igen, ám Mezöbándi kérdés pont arra az esetre vonatkozott, amikor a nö egyedül dönt az abortuszról, mert megteheti.
A legjobb megoldás persze, ha előbb házasodnak, utána fekszenek.
Tényleg, Mezöbándi, mi van ha a sztorid házasságban van, de egyébként minden más ugyanaz?
