Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Heyerdahl már rég megírta, sőt bízonyította is! Újszülöttöknek minden vicc új!
DE hogy part mentén hajózva, az hülyeség. Ázsia és D-Amerika közt több ezer km óceán terül el! Még szigetről szigetre is nagy távolságokat kell megtenni.
Igen, volt egy cikk róla hogy Dél-Ázsiából a partok mentén hajózva néhány ezer évvel korában elérték Dél-Amerikát, mint ahogy Észak-Amerika benépesült Szibériából.
Ez még érdekesebb, ősi ausztrál-ázsiai genetikai komponens sok dél-amerikai őslakos törzs génkészletében, ugyanakkor az észak-amerikai őslakosok között ez nem mutatható ki:
novemberben lesz a következő akció, a Fekete Péntek, utána decemberben a Karácsonyi
érdemes lesz majd más távoli rokon Sáfárokat felkutatni és velük is megcsináltatni a tesztet, egy SNP mutáció 80-100 évente következik be átlagosan, ( de persze lehet több vagy kevesebb év is ) , ebből lehet számolni a haplocsoport korát
az Big Y teszt olyan szempontból hasznosabb, hogy sokkal hosszabb időt mutat be és lehet látni melyik országokban élnek a genetikai rokonok
Kösz. Saját adataim szerint, ami hiteles 1753- ig tudom visszavezetni,kíváncsi vagyok genetikailag is. van genetikai adatom egyébként, a fiam csinálatta az enyémet is és a feleségemét is, de 'y' nincs.
Meglett a végső eredmény, hát elég fura lett, a közös SNP-ék száma 31, maradt 8, ha 100 évet számolok 800 év, akkor ezek szerint Luxemburgból vagy Belgiumból származott az apai ősöm eredetileg.
Szakértők egy csoportja a grúziai Szacurblia-barlang (Satsurblia) 25 ezer éves üledékét vizsgálta – számol be a ScienceAlert. Az elemzésről beszámoló tanulmányban Pere Gelabert, a Bécsi Egyetem evolúciós biológusa és társai azt írják, a mintákban egy, az utolsó jégkor előtt élő nő nyomára bukkantak. A felfedezés különlegessége, hogy csontmaradványok nélkül tudták kimutatni egy egykori populáció jelét.
A csapat nemcsak emberi genetikai nyomokat talált, hanem farkastól és bölénytől származó DNS-t is. Az eredmények sokat elárulnak a három faj késő pleisztocén kori genetikai történetéről.
Ahhoz, hogy a kutatók ősi DNS-t mutassanak ki, általában nagy szerencsére van szükség. Először is csontok kellenek, amelyek elég jó állapotban konzerválódtak a genetikai elemzésekhez, ezeket pedig fel is kell fedezni. A Szacurblia-barlangban a csontok nem őrződtek meg, az egyéb leletek, például a kőeszközök alapján ugyanakkor tudható, hogy az üregben régóta élnek emberek.
A kutatók most egy viszonylag új technikához fordultak, és a környezetben, egészen pontosan a helyi üledékben lévő lehetséges DNS-t kezdték el keresni. A csapat hat mintát tanulmányozott, és mitokondriális DNS-re bukkant.
Bár a maradványok igen hiányosak, így is új információkat fedtek fel. A nő töredékes genomja például azt mutatja, hogy a modern emberek egy eltűnt, eddig ismeretlen populációjához tartozott. Hasonló módon a farkas is egy elveszett vonal tagja volt, a bölény genetikai öröksége ugyanakkor a mai populációkban is kimutatható. Azt egyelőre lehetetlen megmondani, hogy a barlang három lakója egy időben élt-e.
tehát a régi SNP mutáció megmarad és minden férfi leszármazottja a közös férfiősnek örökli, az új SNP mutációt pedig csak annak a férfinak a férfi leszármazottjai akinél létrejött, a többi rokon nem
A gyermektelen Leonardo családját a féltestvére, Domenico leszármazottai képviselik (Leonardo édesapjának legalább 22 fiúgyereke született). A most feltárt családfa alapján pontos DNS-vizsgálatok is készülnek majd, amit a számos kutatóintézet bevonásával indítottLeonardo Da Vinci DNS Projektirányít, s mivel az Y-kromoszómák mintegy 25 generáción át változatlanul öröklődnek, ezért a ma élő leszármazottakét össze tudják hasonlítani a korábbi generációk képviselőinek maradványaiból kinyerttel.
Ja, mindegyikünkben ott van az a genom amit a legrégebbi -már sejtmagos egysejtű - felmenőnktől örököltünk! Persze, a megtermékenyités következtében folyamatosan módosulva. Az Y kromoszóma DNS-e a férfiaknál, az mtDNS persze apai/anyagi ágon öröklődik, mig meg nem szakad a vonal fiú/lány utód hiányában.
Leonardo Da Vincinek 14 élő férfi rokona van egy nagyszabású kutatás szerint, amely 21 generáción, 690 éven át követte végig a világhírű festő, építész és mérnök családfáját.
A Human Evolution című tudományos lapban bemutatott munka szintézise egy évtizeden át végzett kutatásnak. Kitölti a hézagokat és korrigálja a hibákat, amelyek korábbi, Da Vinci családját kutató vizsgálatokban felmerültek.
A Da Vinci-szakértők, Alessandro Vezzosi és Agnese Sabato kutatásukhoz a család ma élő leszármazottaival is beszéltek, akiknek egy része már nyugdíjas, többek között irodai alkalmazottként, acélmunkásként és kétkezi munkásként dolgoztak .
Az eredmények biztos alapot jelenthetnek a Da Vinci DNS-ét kutató projekt számára és hozzájárulnak a Leonardo Da Vinci Heritage Association munkájához.
A vizsgálat az apa-fia vonalat dokumentálja Da Vinci nagyapjától, az 1331-ben született Michelétől a 6. generációt képviselő Leonardo Da Vincin át napjainkig: ez 21 generációt és öt családi elágazást ölel fel.
Leonardónak legalább 22 féltestvére volt, gyermeke azonban nem született. Az öt családi ágat Leonardo apjától, ser Pierótól (5. generáció) és féltestvérétől, Domenicótól (6. generáció) vezették le. A 15. generációtól kezdve több mint 225 egyén adatait gyűjtötték be a kutatók.
A férfi leszármazottak útján öröklődő Y-kromoszóma szinte változatlanul marad fenn 25 generáción át. A mai férfi leszármazottak kromoszómájának az ősi és modern temetkezési helyeken lévő ősökével való összehasonlítása igazolja a megszakítás nélküli vérvonalat és hitelesíti Leonardo saját Y-kromoszómájának markerét.
