Ezt a kérdést senki nem tudja megválaszolni. Attól függ, milyen vállalkozót találsz. Ha szerencséd van, akkor csak kicsit fog átverni... És talán még jó is lesz a munkája. A munkadíjon nem érdemes vitatkozni, mert úgyis az lesz, amit a szaki mond, különben odébbáll és keres magának egy olyan helyet, ahol kifizetik.. Ahhoz, hogy legalább a munkája jó legyen, neked nagyon sok mindent meg kell tanulnod építkezésből, statikából, épületgépészetből, stb... különben nem tudod megítélni, hogy valójában jó, vagy nem jó amit csinál.
Nem mondok példákat, de ha ezt a fórumot komolyabban figyelemmel kíséred, akkor ebből nagyon sokat tanulhatnál...
Mire számolható egy 100m2 alapterületű ház kondenzációs kazános megoldása, padlófűtéssel? Mennyi időt vesz igénybe és tételesen milyen árakkal kell számolni.
Ha már 30 cm-t szigetelsz a födémen, én nem rontanám zsalukővel, km téglával a szigetelést körbe az épületen, Valószínű ytongból készíteném az attikafalat. A födémet hiába méregeted, az annyi amennyi. Ha a födémed horcsík + salak, én átszellőztetném a salakot is.
Egyenes rétegrend a terv, mivel az xps meglehetősen drága.
Jó a kérdés, hogy miként legyen megoldva a hőszigetelés oldalának a védelme.. Ez is kérdés. Az attikát zsalukőből volna érdemes csinálni, vagy kisméretű téglából, vagy?
A pince födém horcsik, salakfelöltéssel. Ebből kiindulva valszeg a tető is hasonló szerkezet.
A födém vastagságát meg fogom mérni holnap, ha kijutok a házhoz.
Néztem hogyan kellene a rétegrendet megcsinálni.
A., verzió szerint maradna a bitumenes förmedvény, arra baudertec ksd dou párazáró, majd eps 30cm vastagságban, aztán bauder thermoplan t15 v és talán kavics.
B., verzió szerint marad a bitumenes cucc, arra egy zártcellás purhab réteg, eps, majd ismét purhab.
Nem biztos, hogy tévedtél. A kérdésem arra irányult, miből gondolod, hogy horcsík, mivel azt a megoldást mindegyik födémgerendánál lehet alkalmazni, anno sokat csináltunk és nem függött a gerenda magasságától. Általában salakkal töltötték fel a gerenda felső síkjáig a horcsík födémet
Nem örülne neki az épület ha a megjelölt falat eltávolítanák. Ez a fal a rajta lévő koszorún keresztül tartja a födémet (béléstestek erre támaszkodnak két oldalról). Magyarul gerenda helyett van. Eltávolítása esetén új padlásföljáró jönne létre nagy valószínűséggel. Kivéve ha a koszorú nem koszorú hanem gerenda. De ezt azért statikusnak kéne megmondania a helyszínen.
Próbáltam már a statikus topikban is,de elég halott az a rész.......
....szóval
Vettünk egy nagyon kellemes családi házat.Egy köműves bácsié volt,tehát nem gyenge dolgokat csinált benne és körülötte.Szeretném belül picit átalakitani. Azt látom hogy a vékony falak kivehetők,de a tornác fala érdekelne,mert azt még kivenném egy nagy nappali érdekében. A kérdésem az,hogy miért épült 25-ös téglából a bekeretezett fal amin egy üveges ajtó és egy hármas ablak van,előtte pedig ugyancsak be van üvegezve a tornác.A gerendákat berajzoltam. Bztonsággal kivehetem azt a falat vagy a két szélét hagyjam meg alátámasztás gyanánt. Ilusztráltam zölddel a nappalit amit szeretnék.A tető "F" gerenda +tálca betonozva.
Beton alapja van, ez már készen van. 2,2m magas lesz. Lapostetős lesz OSB3 lap + EPDM fólia borítás. + Rajta valamennyi zúzott kő, hogy az UT-t jobban bírja.
Igazából a házunk statikai tervén néztem, könnyűszerkezetes födém van ilyen 10x20-as gerendákkal. A 3m-es fesztáv miatt gondoltam erre.
nem pont ide kapcsolódik, de hátha tud valaki segíteni. Egy kerti faházat szeretnék építeni (egyszerűen nincs ember, aki elvállalná, még felmérni sincs ideje kijönni senkinek).
3x3,4 lenne lapostetős, gerenda váz + lambéria bórítás.
Vázzal kapcsolatban lenne kérdésem, ha valaki esetleg tudna segíteni: hová milyen vastag gerendát kell választani? Tartóoszlopknak 10x10, tető tartónak 10x20?
Ezek szerint megmérte valaki a födém vastagságát. Ha így van akkor tévedtem. De eléggé Tesco takarékos a fénykép szerint és a Horcsik födém is az. Erre alapozva mondtam ami mondtam (írtam). Még egyszer, ha ki lett mérve és 24-25 cm vastag a födém akkor nem Horcsik.
Jobb a látásod az enyémnél ha így megállapítod, hogy horcsík. A gerenda magassága általában adott, 19-24 cm, hogy a gerendák között mi van, azt nem látom. Lehet horcsík 6-10 es válaszfallal, kisméretűvel, tálca vagy akár béléstest is. Ha nem monolit akkor a gerenda magasságánál vékonyabbat nem tud készíteni.
Meg lehet mérni a vastagságát (kb.) bontás nélköl is. Megmérem kívül a magasságot, utána ugyan onnan a padlómagasságát és belmagasságot. Ami marad az a födém.
" Végül is nem nagy az árkülönbség, csak a Knauf elérhető, az Ytongra várni kell.. "" A válaszfal lapok vételénél már tudható volt, hogy ragasztó is fog kelleni. Pár év múlva akár kérdezheted is, hogy miért repedt el, pedig vasaltuk is.
Megnéztük a házat. Szerintem itt nincs vizesedés, viszont a homlokzaton keresztül be lehet látni a padlásra. Szóval nincs ott belambériázva sem (de nem tudom, hogy hívják azt), Voltam a padláson is, szerintem rendben vannak a gerendák, és betonfödémesnek tűnik. Itt ott vannak belül repedések a falon, valahol kb 8mm-re is szét van nyílva, de semmi extrém, Egy két helyen pedig be volt feketedve az egyébként sem szép állapotú faparketta. Lehet alulról vizesedne azért? Gyalázatos állapotú terasz, mintha a téglák csak össze volnának rakva egymásra. El kell bontani. A téglák közötti kötőanyag nem kaparható ki körömmel, illetve nem tűntek lazáknak. Volt pince is, teljesen száraz fallal. A villany régen ki van kötve illetve szerintem víz sincs bent. Ezek visszakötése mennyibe kerülhet. Na most, ha éveikig nem laktak benne, arra is komoly esélyem van, hogy a vízcsövek is szét vannak fagyva?
Nem olyan ócskák azok a régi kazánok. Az igaz, hogy nem olyan jó a hatásfokuk, de bármi elromlik bennük, fillérekbe kerül az alkatrész. ( nekem még nem romlott el ) És nincs éves fizetni való, hogy majd egy szaki átnézi a kazánt, különben nincs gari... Az enyém kb 20 éves. 8 évesen vettem ( 15 ezer volt ), nálunk 12 éve megy. Minden rézből van benne, ez csak nagyon sokára fog elrohadni. Az elektronikája hihetetlenül egyszerű. Ha összeszámolod, hogy egy új, kondis kazán mibe kerül, mi van ha elromlik, akkor mindjárt kiderül, hogy amit nyersz a réven, elveszted a vámon...
Már ahol van szigetelés. Lassan lassan halad ugyan, de még kevés.
Cirka 30 éve jelent meg Mo.-on a homlokzati hőszigetelés.
Korábban is volt főleg a födémeket szigetelték salakkal, majd perlit betonnal. Volt valami hatása, de nem az igazi.
nagyjából 35 éve próbálkoztak a hőszigeteli vakolattal, de az egy zsákutca ( A híres terrenova ) az a 2 - néha 3cm -es perlitvakolat majd a semmi… annál valamivel több, de kevés.
Maga a homlokzati hőszigetelés is tett egy varga betűt. Az un. szerelt rendszer ami először terjedt szintén korlátos . Drága és max 6 -7 cm es a szigetelés.
A ragasztott, vékony vakolatos szigetelés az igazi. Min. 10 cm vagy annál vastagabb.
Habár jellemző, hogy a környékünkön egy középület /iskola, új építés / külső falát simán leszigetelték a 30 -es téglára 5 cm és a 20 cm -es betonra 6cm és leírták a műleírásban, hogy a követelményeknek megfelel.
Használatbavételi engedély fog kelleni. Ahhoz pedig kell terv is. Kivéve ha ideiglenes az épület. Nem igazán értem, hogy milyen lenne az új épület, gondolatolvasásból nem vagyok jó. Kéne valami rajz is, bekótázva, úgy egyszerűbb megérteni. Csak kérdés, visszaépíteni a régi épületet téglából az nem jó?
előtetőnél a talpszelemeneket (nem vagyok benne biztos, hogy ez a hivatalos megnevezése), miként lehet rendesen toldani? 10x10 faanyagról van szó.
Arra gondoltam, ahol kell ott az oszlop tetejénél lenne a toldás, hogy rendesen felfeküdjön. Mekkora átlapolást kell alkalmazni, illetve azokat mivel érdemes rögzíteni?
Lehet, hogy félreérthető voltam, de végleges épületet (sípot) szeretnék a pincéhez, ami nem lesz része a későbbi háznak, maradna külön, önálló egység. Ezt a HÉSZ engedi.
Egy ideiglenes épületet ideiglenes módon érdemes építeni. Faoszlopok, rajta faváz a kátránypapír tetőnek, forgácslap falak. Arra kell vigyázni, hogy a szél el ne vigye, le kell kötni rendesen. Szerszám kamrának elég ennyi, a későbbi házhoz kicsi az esélye, hogy használható lesz. A régi ház alapozását ha a ház nem pontosan ugyan olyan és ugyan akkora lesz ajánlatos lesz elbontani. Amit most építesz tekints felvonulási épületnek amit szívfájdalom nélkül el lehet bontani.
Nem régen vásároltam egy üres telket, amin van egy pince. A későbbiekben majd építenék a telekre családi házat, de egyelőre nem reális, kell hozzá pár év.
A pince ép, falazott, de a lejárata egy régi vályog présházból volt megoldva, amit lebontottak hatósági döntésnek megfelelően (épület állékonyság miatt). Jelenleg a pince lejárata (lépcsők) vannak a felszínen (lomokkal letakarva) , illetve a ház régi falából annyi, ami a pince feltöltését „tartja”.
Én ebből a helyzetből szeretnék a pince lejárata fölé egy „sípot”, vagy egy zárható kis alapterületű épületet építtetni, ami csupán egy pár nm-es kis helyiség volna, szerszámtároló, semmi extra, csak hogy rendezett és zárható legyen, nem ott élünk. Nyilván ezt az egészet a későbbi ház megjelenésével összhangban szeretném.
Kérdésem az volna, hogy ez jár valamilyen építési engedélyezéssel? A földhivatali állapot nem mutatja a pincét. Kell építész terv?
Műszakilag mi volna jó megoldás? Hogyan érdemes neki látni? Meghagyva a hátsó fal nyomvonalát, egy új téglaépületet hozzáépíteni a pincéhez, vagy csak egy kis pincesíp meghosszabbítva a lejáratot, azt kész?
Kb mennyi pénzt gondoltok egy ilyenre? Mi reális bekerülés?
Pont fordítva van. Nyáron hátrány a nagy ablak, mert a nap besüt és nagyon gyorsan lesz a helyiségben 32 fok. Ez ellen jó a függöny, a reluxa, a redőny, stb. ( Egyébként, így is, úgy is meleg lesz... ) Télen nem kell annyira sütnie a napnak, ha csak egy kicsit süt, már nagyon jó. A december szokott problémás lenni, de január közepétől már több a napsütés és sokszor van, hogy 24...26 fok van a nappaliban, mindenféle fűtés nélkül. Nem szabad elfelejteni, hogy a nap a maga 6000 fokos felszíni hőmérsékletével iszonyú nagy energiát közvetít sugárzással. Ha neked csak falak vannak ablak helyett, azon a sugárzással közölt energia nem fog átmenni ( pont a jó hőszigetelés miatt ), tehát még ezt az ingyen energiát is kizárod a lakásból. Éjszakára fordított a helyzet, a helyiség a maga 23 fok celsiuszával a függöny nélküli, vagy egyéb védelmi eszköz nélkül a világűr hidegét látja, különösen, ha nincs felhőzet. Ami ugye mondjuk -273 fok. Vagyis a hőenergia sugárzással távozik a helyiségből. És a sugárzásnál tök mindegy, hogy 2, vagy 3 rétegű az üvegezés.
Ezért én sosem preferáltam az ilyen szuper hőszigeteléseket, nem azt kell megakadályozni, hogy a meleg kimenjen, úgyis kimegy, legfeljebb lassabban. Azt kell kihasználni, ami ingyen van... Tehát, nálam sem majdnem ingyen van a fűtés, de a szükséges hőenergia nagy részét a Nap állja! Persze, erre már a ház tervezésekor oda kell figyelni.
A nagy ablakok télen inkább hátrány kellene legyen, mint előny. Egyrészt a nappalok rövidek, másrészt nappal is a legtöbbször felhős. Tavaly télen is alig sütött a nap. Az ablakok meg jóval rosszabb hőszigetelők, mint a fal.
Én tisztán gázzal fűtök kb. 90m2-t, ikerház, így 1 falat nem is kell, a többi falon legalább 24 cm szigetelés van. Padlóban 16 cm, födémen 30 cm. 600m3 alá nem nagyon sikerült menni. Igaz, régi kazánom van, egy modernnel lehetne még 20-30%-ot fogni a fogyasztáson.
Korábban tettem fel képeket, ha érdekel, keresd meg és írtam is róla. Semmi különleges nincs benne, csak a napsütést annyira kihasználtam, amennyire csak lehetett.
nagyobb falhibák javítása gipszes malter vagy csak sima gipsz néha téglatörmelék, amelyet megelőz a könnyen lejövő részek eltávolítása és a nedvesítés. Spatli ecset.
A kisebb hibák repedések javítása a könnyen lejövő részek eltávolítása és a nedvesítése után. / Spatli ecset. /
csak glett -tel megoldható. Nem árt a hálózás sem.
Nálam egyszerű lépésálló van ( sárga csikkal az oldalán ), mindössze 4 cm vastagságban. Ettől még egy szezonban kijövök 500 m3 gázzal és kb 110 nm-t fűtök. Köszönhetően a nap jótékony besugárzásának a baromi nagy ablakokon.
A fiaméknál még egyszerűbb a helyzet, ott homlokzati (piros csikkkal az oldalán ) EPS van lerakva 350 nm-en. Még semmi problémát nem láttunk, pedig lassan 10 éves a ház.
Padlófűtés kiépítésénél nem elég egy 10 centis xps aljzatra?? Legalábbis apóséknál annyit tettek. Ez a 15-18eft/m2 reálisnak tűnik, 2013 környékén volt kb 10eft, de kevésnek számoltam a 3,5 milliót egy komplett fűtési rendszernek? És a többit, hogy látod, karcsú számokat írtam árnak? Mondjuk kiszámoltam, hogy az utcai homlokzat ablaki kb 260x150cm, darabonta... Lehet nagyon kevés 1,2 millió csak ablakokra, ha a legkorszerűbbet szeretnénk.
Ez érdekes, a környékünkön levő ingatlanosok azt mondják, hogy ők a tulajokkal szemben inkább lejjebb nyomják az árakat, hiszen akkor egy ingatlant hamarabb eladnak. Vagyis jobban pörög az üzlet, nekik nagyobb hasznuk van két olcsóbb ingatlanon, mint egy drágán, ha az sokáig a nyakukon van. Egy hónap múlva kiderül, van egy zuglói lakás, amit el kellene adnom.
Kérdezted, hogy mi nem tetszik ezen a házon. A két utcafronti szoba nyugatra néz, ezek télen sötétek és hidegek lesznek. A másik, hogy nagyon tagolt az egész és kicsik a helyiségek.
Ettől még egy egész élhető lakást lehet belőle csinálni, persze itt nagyon sok kérdés merül fel. Elsősorban az anyagiak...
Délelőtt leírtam, hogy hogyan lehetne, de amikor el akartam küldeni, a fórummotor kiájult és egyszerűen eltűntek az addig leírtak.
Először is köszönöm! Hidd el, örülök, hogy ennyiért is van ház, mert ezek a qrva ingatlanosok rettenetesen nyomják felfelé az árakat!
"a hátsó szomszédtól, HA a TELEKHATÁRON van a falad, akkor kell engedély a hőszigetelésre, hisz az már az ő telkére kerül majd, célszerű írásban!!! kérni" Sajnos telekhatáron van, méghozzá olyan keskeny az ő bejárója, hogy jó, ha befér az autó. Félek, hogy emiatt bukik meg majd a dolog. Egyébként úgy tudtam, hogy 10 centist mindenképpen engedélyeznie kell a szomszédnak.
Az alku után pont 10-12 millió maradna, mint amit Te említettél. Belevágjunk, ha megfelelő élőben is a ház?
Jól sejtem ezeket az árakat (ha egyáltalán találok mestert)?
Remélem a padlók alatt is van... mert, ha felkarod újítani akkor gond lesz hiánya (pótolni kell).
-----
Ez a ház teljes kibelezésre vár és aztán hőszigetelésre HA egy modern energia takarékos ház a cél.
A költségek (mivel ez így az előnytelen alaprajza és a műszaki színvonala okán is egy energia vámpir...)
- kibelezés tégláig-betonig-gerendáig
- új vezetékek (villany biztosan, víz-csatorna szükség szerint)
- új ablakok és külső ajtók (redőnytok hőszigetelés!!! vagy megszüntetés)
- hőszigetelés >> 12-14 cm grafitos hab falra, 10 cm xps a lábazatra a benti padlószint alá ~60-90 cm ig, 30 cm gyapot a padlás aljára
(az utcára engedély nélkül csak 10 cm hab rakható, de ha tévedsz +2 cm-t vélhetően nem lesz baj belőle
a hátsó szomszédtól, HA a TELEKHATÁRON van a falad, akkor kell engedély a hőszigetelésre, hisz az már az ő telkére kerül majd, célszerű írásban!!! kérni)
- padló újra építése, ha nincs alatta vízszigetelés
- új burkolatok igény szerint
- belső festés-mázolás
- alighanem alaprajz varia is kell pár helyen, hogy élhető legyen
- fűtés?! kazán, kémény
Szóval ~10-12 millió alsóhangon el fog menni rá.
Biztos, nagyon jó helyen van, ha mégis ilyen drágán hirdetik....
A google alapján megítélve a környéket max 10-12 milliót adnék érte, ha egyáltalán.
(de ugye nem tudom a dorozsmai árakat)
Akkor a végére 25-30 millióból lehet egy egész jó ház belőle.
-----
Vakolni nem kell.
Kopogtasd át a téglákat egy "kilós" kalapáccsal, ami törik-málik üsd le.
Spaklival told le a felületről ami esetleg rajta van (kosz, habarcs folt, tégla táskásodás, stb)
Egy kampós betonvas darabbal kapard át a fugák vakolat felületét is.
A lábazaton a kiugró tégla díszítést a legésszerűbb szerintem leütni a síkig...
Ha kész az előkészület akkor nagynyomású mosóval mosd le a falat, lábazatot.
Egy sor mély alapozás a száradás után (pár nap a mosás után) nem kell teljesen telíteni, lesz még egy sor.
Utána párzsák zsákos vakolattal húzd síkba a mélyebb tégla fugákat és pótold a tégla hiányokat (némi vakolattal vagy pótló tégla darabokkal, ahol az célszerű).
Magát a tégla felületet lehetőleg ne nagyon kend össze.
Kötés után (~2 hét) újabb mély alapozás, most már telítésig.
Lehet hőszigetelni a falat :-)
Grafitos habból 12-14 cm ésszerű rá.
A lábazati hőszigetelés előtt áss árkot az alap mentén.
Takarítsd le az alapot és kend át vizes-bitumes rendszerű kenhető vízszigetelő löttyel.
Minél mélyebben és a járda szint fölé 30-35 cm-ig kenve.
Az alap/fal közti vízszigetelést is takarítsd le és alatta-fölötte egy ~5 cm-es sávban kend le a vízszigetelő csíkot és a falat is a vizes bitumenes cuccal.
Aztán mehet rá az előkészített lábazatra XPS hab a vízszigetelés.
HA jól látom 70 cm körül lábazat van a vízszigetelés alatt az utcán ez már éppen elég, így nem muszáj még a járda szint alá is menni vele.
(Az udvarban viszont mintha magasabban lenne a járda, ott kellhet a járda alá menés is...)
A járda és az xps alja között 1-2 cm rés kell (mozog a járda télen/nyáron), amit a külső szélnél a járdához kell tömíteni kültérre való rugalmas tömítővel.
Na a lejtés az nem kell. Az egész alapból lejt a lyuk felé. Így vízszintes kell hogy legyen. Ezt nemrég fedeztem fel. Már szemre is alacsonyabb a lyuktól távol lévő sarok. Csemperagasztó majd ha megköt akkor szilóval ragasztom oda. Végül a szerelőnyíláson át purhab ha jól értem. Zajcsökkentés miatt. Ha lesz még kérdésem meg fogom kérdezni.
Mindenkinek nagyon szépen köszönöm a segítséget. Érdemes volt ma is felkelni. Ma is tanultam valami hasznosat
Ha annyi purhabot nyom alá hogy kitöltse az üreget, akkor megfogja emelni. Én is így csináltam a kádamat, feltöltöttem vízzel, és alá a purhab. Hosszában felnyomta közepét. Most van benne egy hosszanti púp...
1. A beépíthető, de az kb. 85mm mély szokott lenni.
Ennek a helyét az aljzatbetonból ki kell hagyni, a helyét körbecsempézni, aztán meg kell csinálni neki az ágyat cseperagasztóval, valahogy be kell kötni a szifont, és szép lassan tologatva és nyomogatva el kell helyezni az ágyba, míg szépen körbe zár a pereme. Ehhez teljesen vízszintes padló szükséges.
2. Nem beépíthető, akkor kell legyen lába és maszkja- azaz ki kell csepézni alatta a padlót. A lábaknak a tálca alján meg kell legyen a rögzítési pontja.
Ha nincs maszk, akkor ki kell falazni és a perem alatt körbe kell csempézni.
Köszi én is megtaláltam már ezt. De sajna okosabb nem vagyok tőle. :( Talán ez van nekem. Ez hasonlit rá a legjobban. Duravit D-CODE szögletes akril zuhanytálca 90x90-es Elég mégy a belépő része kb 10-15cm. És a pereme viszont csak 2-3cm széles ami a tálca körül fut Ebből gondoltam hogy ott csak téglával lehet megoldani valahogy.
Üdv. A fürdőt újítom fel. De sajnos elakadtam a zuhanytálcával. Nem tudom hogy kell beszerelni. Jó pár éve kaptam a tálcát de semmi mást. A lefolyó megvan csak nem tudom hogyan kell rögzíteni a tálcát. Egy peremet kell építeni téglákból? És arra felültetni? Vagy hogyan lehet másként?
Bármivel, ami oldószerest- szaknyelven szolvens alapú, alchid gyantás. A vizes bázisú felületkezelők leperegnek róla.
Szerintem ezzel a szerel nehéz dolgozni, mert ez leköti teljesen a pólusait az anyagnak, aztán ráviszel egy más színű felületkezelőt.
A kérdés az, hogy sikerül-e teljesen lekötni a anyag pólusait- hiszen ez csak tökéletesen símára kikészitett felületen lehetséges.
Nekem a véleményem az, hogyha tisztességesen átcsiszolod a felületet (szinte fáig), és egy vizes bázisú viaszos pácot viszel fel a felületre- három rétegben, akkor jobban jársz.
Mivel ide adott ki jobbára találatot ezért itt tenném fel a kérdésemet. Belinka illuminára mivel festhetek rá? Konkrétan azt se találom, h ez vizes vagy oldószeres. Valami gyantát említ a leírása, de higítót vagy vizet nem.
Elméletileg ez szintén egy időben épült az L alakú toldással. Egy szobát le lehetne rekeszteni a rajz szerint, hogy ne 3 nyíljon egybe. Az 5m2-es szoba pedig a fürdőszoba része lenne. Miért találod annyira rossznak?
Ólomból készítettek vízvezetékeket 50-60 éve, még sajnos mindig előfordul belőle. A nyomásváltozás hatására megnyúlt az ólom egy hangyafasznyit. Puha fém, rugalmassága alig van. Ahol megnyúlt, ott valamivel vékonyabb lett már a cső fala. Nyomásingadozásos helyeken értelemszerűen mindig ezeken a vékonyabb helyeken nyúlt legközelebb leginkább újra. Tipikusan egy nagy dudor keletkezett végül a csövön évtizedek alatt, ami aztán egy nap kidurrant. A sok hangyafasznyi mindig összeadódott.
Egyébként, már megvettem az ingatlant, de nem tudtam leszokni a nézelődésről. Nem volt hiába, mert a fiaméknak így találtam telket, vagy 3 év után. És a véletlen sokat besegített... Akkoriban az összes ingatlanirodával ( 7 db, Gödöllő ) kapcsolatban voltam, nekem keresett mindenki házikót...
A nyaralómat kb 3 éve vettem, de azóta is nézegetem, hogy mik vannak... az ingatlan.com küldi az anyagot, reggelenként átnézem. Ötletadónak is jó, mit hogyan, stb. Lehet, hogy ez valami kóros dolog? :)
Nagyon rossz az elrendezése a háznak. Kívülről azt hittem, hogy egy kockaház. Felejtsd el.
Ha nektek 90 nm is elég, akkor ne ilyen toldozott-foltozott megoldásokat nézegessetek. Egy rendesebb kockaház pont jó lenne. ( Ha találtok eladót. Azért ne keseredj el, én 120 db ingatlant megnéztem, mielőtt döntöttem. 3 hónap alatt. Mindegyiket lerajzoltam, mit, hogy alakítók át, egy nagy füzetem van tele vele... egy regényt tudnék írni a történtekről... egyébként a szerencse is fog segíteni.)
Végül is mekkora a családod, hányan élnétek ott? Úgy gondolkozz, hogy csak padlófűtés legyen!
Letezik olyan, teljesen szintelen tuzvedelmi szer, aminek tanusitvanya van. Ezzel tehat nincs gond. A gond a hoszigeteles van, amit a szarvazat fele kell szerelni. Az eresz is nagyon megvasatagszik, draga kotoelemek szuksegesek az ellenlecek rogzitesere a szarvazatra. A hoszigetelo rendszer a legdragabb rockwool. A szekallasokat es a szarvazatot gyalulni kell. .. es meg par reszlet.
Ha az úsztatott beton alá esetleg teszek méterenként purenit vagy ytong kockákat, amik "oszlopként" alátámasztják a betonlemezt, akkor meg a betont töröm el a vasalatlan oldalán?
Tudom, hogy megoldható gipszkartonnal is, és nem egy holdraszállás, de annyi probléma van vele. Nem előre eldöntött, hol lesz a bojler, de nagyon nem is szeretem az ilyen könnyűszerkezetes megoldásokat. Kéne hőtároló tömeg egy ilyen kis épületbe, túlhevülés ellen. Nem a gipszkarton előnyei mellett vagy ellen vagyok, csak nem ilyen szerkezetben gondolkozom. Legszívesebben az aprólyukú, vagy tömör tégla mellett teszem le a voksom.
Egy 4-5 m hosszú válaszfal szerintem hiába van bekötve a főfalba, attól még a padló viseli a súlyát, és ha a hab zömül 20 év múlva is, akkor itt-ott jöhetnek a kisebb-nagyobb repedések.
Köszönöm! Be kell vakolni, vagy mehet rá a szigetelés egyből? Jobb, ha nem küldök róla képeket, mert iszonyatosan le van lakva. A fürdőről és a konyháról még csak kép sincs. Kondis kazánt szeretnénk, ha találunk házat, padlófűtéssel kombinálva.
Köszönöm a választ. Én a hungarocellt azért tenném fel, hogy legyen mit hálózni és színezni.
Ezért csak a minimális 2cm-t használnám.
Nekem a csavarozás/dűbelezés nem látszik jó ötletnek ebben az esetben. Hogy miért?
Ha én a 18mm-es OSB-be csavarozok, akkor két lehetőség van.
1. Belecsavarom a csavart a 18 mm teljes vastagságába, hogy fogjon. A hegye a csavarnak ami hegyes és vékony (és ami nem fog/tart) a másik oldalon látszik. Ez nem lenne sem szép sem jó, mivel belül most az OSB látszik, és a gyalult natúr fa, ami szép. Mivel nekem nem a meleg garázs a célom, nem szigetelem belül kőzet vagy üveggyapottal, és ezért nem is burkolom rigips-szel. A kiálló csavarhegyek szerintem sok kellemetlenséget okoznának később, még akkor is ha nem a falhoz dörgölőzve közlekednénk a garázsban.
2. Nem csavarozom be olyan mélyen a csavart, és így a 0,5mm hegyes része (ami nem tart) levonódik a 18mm vastagságból, plusz kb 2 mm, hogy ne is nyomja meg a csavar hegye belül az OSB-t.
Tehát marad 11mm ahol a csavar tart. Az a kb 1cm, amit a csavar tart a fában, lehet akár elég is, de valószínűbb, hogy nem.
Vagy olyan lesz az OSB belül mint a fakírnak az ágya, vagy csavarozgatok, amivel segítek a lelkiismeretemnek (hiszen megcsavaroztam), de a rögzítésnek nem. (mert 1cm tartás/csavarozás az OSB-ben, nem számít a bivaly erős rögzítések közé)
Csak az nem tetszik, hogy a lábazat is téglából van. De ha eddig egyben volt, akkor még bírni fogja. Valószínű, a kémények tetőn felüli részét újra kell építeni ( Önkormányzatot megkérdezni, mert lehet, hogy kémény sem kell, turbókazán ), kell új esőcsatorna, meg valami a lábazat és a járda közé, hogy biztosan lefolyjon az esővíz. De ezek nem túl nagy tételek. Valószínű, belülről is csontszáraz a ház.
Kérdés az volt, hogy megreped-e a válaszfal ha hőszig. habra állítja, vagy van-e ennél jobb is. Erre mondtam, hogy ha az alaplemezre állítja az biztosan jobb mint ha a habra. És az nem is nagy pluszköltség. Innentől kezdve csinál amit jónak lát.
2,05m széles az nem 4,5m széles. Nem is a fele. Miután az alakváltozás a negyedik hatványon szerepel lehajlás esetén ezért jelen estben több mint húsz-szoros a lehetséges mozgás. Nem lesz annyi egyébként, csak annyi amennyi a hab lassú alakváltozásából adódik.
Úgy 48 éve örököltünk egy házrész, majd többi rész később megvásároltuk
Lett egy kereken 100 nm -es cs. ház a tulajdonunkban. Majd a súrlódások elkerülése miatt 45 éve szét választottuk. Az egyik válaszfal egy 2, 05 cm széles meglehetősen hosszú folyosót szelt ketté-
A folyosó padozata un. melegpadló volt, azaz a betonon párnafa, közte homok, a párnafán vakpalló és szegelt parketta.
A dilemma felszedni - nem felszedni. Akkor még a dekopír fűrész előttünk ismeretlen volt. Csak rókafarkú kézi fűrész. Maradt a parketta bizonyos körök réműldözésére, de hallgattunk az öreg szakira, aki azt mondta ha kiékeljük megtartja magát a fal.
Így lett.
Az óta egy mm -annyit nem süllyed a 10-es válaszfal téglából épített vakolva kb. 13 cm vastag 3, 2 m magas fal.
Aztán az egyik lakás tulajdonosa 10 év után felszedte e parkettát a másik lakásban maradt.
Így születnek a 'sziámi' ikerházak... osztódással.
a másik válaszfal egy konyhán fut keresztül a hidegpadlóra építve... az a (volt) berlini fal kistestvére.
Ahoz hogy a fal megtartsa magát erő kell. Jelen esetben a falban. Ahol erő van ott alakváltozás is van. Ezt nálamnál jóval ismertebb egyén állapította meg először. Ahol alakváltozás van ott mozgás is van.
De ugye nem lesz telibe... ezért CSAK 0,3 tonna/m2 terhet, ad a teherelosztás miatt :-)"
Azért ez nem egészen igaz. 10 cm vastag a fal és két oldalra még kb. annyi szélességet lehet figyelembe venni amilyen vastag az alatta levő (vasalatlan)beton. ha 10 cm vastag, akkor 20 cm, plusz a falvastagság. Összesen harminc. Ha N/cm2-ben (kg/cm2) számolunk akkor mindjárt nem annyira jó a helyzet. A lassú alakváltozását nem ismerem ezeknek a haboknak, de van nekik. A betonnál is megkülönböztetünk rövid és hosszú ideig ható terhelést. A két esetben más a rugalmassági modulus (adott terhelésre mennyi alakváltozás jut). Minél nagyobb, ugyan akkora tehernél annyiszor kisebb.
(4,5 m3 kell. A félmilliót a 700-as XPS-re számoltam.)
Egy cementhabarccsal rakott téglafal hogyan viselkedne ilyen mértékű süllyedés esetén? Én úgy becsülöm, hogy század mm mozgásig biztosan nem, tized mm-ig talán nem repednek az illesztések. 1 mm körüli mozgásnál biztos a repedezés, de még nem horror, ha követi az élek vonalát.
Másfelől a fal súlya önmagában tehát kb 0,5-0,8 mm összenyomódást okozhat. (Válaszfaltégla esetén, de akkor megint szívhat az ember a bojlerrögzítéssel)
Az autó (további) 1-1,5 mm-t nyomhat össze.
...
Ám tegyük fel, hogy ha egy ideig kellően össze tudom nyomni leterheléssel, akkor az már úgy is marad. Ha a válaszfalat csak ezt követően vakolom, akkor ezek az összenyomódások már benne vannak a habban. A kérdés az lesz, hogy amikor nap mint nap ki-be jár a kocsi, az mekkora mozgolódást eredményezne.
Nem az lenne vajon, hogy ennek az 1-1,5 mm-nek talán kb a tizedével továbbra is rugózna? Mert akkor havonta lennének hajszálrepedések.
Ahogy nézem az árakat is, míg az EPS 100-200 és normál XPS köbmétere 30-50e Ft, addig az "XPS 700" köbmétere 100e Ft. Csak a szigetelőanyag közel félmillió ft lenne egy ilyen kis területre belőle. Ez nem látszik kedvező megoldásnak, kiváltképp, hogy még ez is mozoghat.
Én konyhapultot csináltam osb lap, tapadóhíd, flexibilis csemperagasztó és csempe felhasználásával, egy burkoló javaslatára és tanácsai alapján. 1,5 év alatt felvált a csempe, ragasztóval együtt.
Utána leszedtem az egészet. A csempe ragasztóstul az utolsó lapig egyben feljött az osbről. Új csempe, a háta telibe kenve szaniter szilikonnal, az osbre is kentem egy keveset, rárak és kész. Lassan 10 éves és teljesen rendben van még mindig.
Én is a purhab + rögzítő tányér együttest favorizálnám.
Felhasználás: Kül- és beltéri felhasználásra, falon és aljzaton. Nem szívóképes, régi és új alapfelületre,
Alapfelület: Az alap legyen tiszta, száraz, jó teherbírású, fagy-, por-, sókivirágzás, laza, festék- és leválasztó-szer, olaj és zsírmentes részektıl mentes. Nem lehet víztaszító.
Tehát nem lehet az alap sem szívóképes sem víztaszító. Ezt már én sem értem.
De ha a farostlemezhez jó, akkor az OSB-hez is szerintem.
A polisztiról ragasztó pur habnak nincs hivatalosan elfogadott tanusítványa a polisztirol lapok ragasztására.
Nem készült EU norma ehhez a technológiához.
A műszaki ellenőr nem fogadhatja el a pur habbal ragasztott homlokzati hőszigetelést, de ezt már írtam jópárszór. Persze mindenkinek a saját nyomora, hogy mire költi a pénzét.
kend be az OSB-t egy jó tapadóhiddal (Baumit Superground), húzz rá nagy fésüvel egy réteg polisztiról ragasztót. Úr nap után ragaszd fél a polisztirolt, de legalább 5cm vastagot, annak van tartása is, az segít, ha a OSB illesztései nincsenek síkban. Hálózd le és símidsd le ragasztóval (azaz kétszer ragasztózód) és fesd le szilikonos festékkel.
Meg kell oldani a lábazatot is, a legolcsóbb egy 3o-4o cm magass lemez párkányt késziteni- vízvetővel az alján (3o fokos hajlítás kifele 8 cm magassan, az alja visszahajtva 1.5 cm és letaposva, amit egyenesen az OSB-re csavarozol, onnan inditod a polisztirol szerelését -a lemeznek legyen egy vízszintbe szerelt 3 cm széles 9o fokos hajlítása, az inditásnak , és a polisztirol alsó élére szerelsz vízvető élvédőt is.
Készítettem egy nagy fa garázst, (6x4,5m), amit OSB lapokkal fedtem le. Szeretném a külső oldalt lekenni, vakolni, vagy szigetelni, hogy ne ázzon széjjel az OSB lap.
Javasolták, hogy keverjek Ravemul-ba cementet vagy kvarchomokot és azzal vakoljam.
Azt is mondták, hogy tegyek rá 2cm-es hungarocellt, és hálózzam be, majd színezés.
Ha hungarocellt felragasztom, a ragasztóban lévő nedvességtől az OSB nem dagad meg?
Ha 10 cm vastag a válaszfal és 6 cm a beton ÉS NEM REPEDEZETT, akkor a válaszfal métere 100x20=2000cm2-re fog terhelni. A válaszfal súlya 3m magasságnál kb 300 kg/m.
Ebből következik, hogy a beton (talaj) terhelése 0,1 kg/cm2 (1N/cm2) értékkel nőni fog. Ha nem volt elszúrva valami annak idején akkor bírni fogja. Statikus nem árt.
Gipszkarton nem jó? Én azt raktam úsztatott betonra, a sarkoknál rugalmas tömítést nyomtam. Ahol nem csináltam meg rendesen, ott látszik, hogy mozgott a fal, hajszálrepedés megjelent, de nem vészes.
A garázsom fűtése kapcsán szeretnék kérdezni, a szerelő beton pár hete már lekerült, most fogom kátrányzoni és hungarocellezni.
A teljes alapterület 60 m2, a kérdés h a padlófűtés alapú fűtés mennyire ideális garázsba az autókra nézve?
Értem ez alatt h az alulról érkező fűtés pl. egy vizes autót megszárít télen is, vagy még jobban lecsapódik akár az autó alsó üregeiben a nedvesség ez által elősegítve a korróziót? Van ilyen téren valakinek tapasztalata?
Az elsődleges cél 2 nagy radiátor volna, és egy RTL szeleppel szabályozható, radiátor visszatérő letekerve, padlófűtés.
De nyilván ha kockázatos, akkor marad csak a 2x 2,5 méteres radiátor.
Nem, ajtó nélkül 3-4m-ig az "U" vas két végét be kell falazni és kész.
A javasolt háló is jó, de ha kevés hely van a megfelelő magassághoz akkor egy 8-as vagy tizes kazánlemezt kell tenni az úsztatott beton tetejére úgy, hogy a teteje ne legyen magasabb a beton fölső síkjánál. m magas Ytong válaszfal súlya 250 kg körül van méterenként. Ha hálót teszel alája akkor a főirány a falra MERŐLEGES, azok a vasak se legyenek vékonyak.
Ennek a hálós vasalásnak az a hátránya, hogy előre tudni kell, hogy hol lesz a válaszfal. Utólag nem igazán járható. Az "U" vasnak az az előnye, hogy utólag bárhova beépíthető, bár küzdeni kell vele.
Ajtós válaszfalnál lefúrni lukat a vb. lemezbe, abba dübel, abba menetes szár, arra "U" tartó szárral fölfelé, abba válaszfal. Ez jár a legkissebb rombolással, de macerás. Legegyszerűbb a a fal alá teherelosztó acéllemez, ha magasságilag kifér.
Az előzőnél biztos, hogy odakell figyelni arra, hogy az "U" tartó alatti csavarok egy szintben legyenek. Még juthat eszembe más hátrány, vagy kizáró ok. Hegeszteni nem az igazi, mert a varrat nem szereti a nedvességet. Saccra kb. méterenként kellhet egy dübel.
A válaszfal alá, szárral fölfelé, de nem használható minden esetben. A válaszfal hosszától és magasságától függ, be kell kötni a végeit egy-egy főfalba. Ha ajtó van a válaszfalban akkor ez még kevésbé jó, mert az ajtónál útban van. Ha van ajtó, akkor a szárait lefelé be kell vágni az úsztatott betonba, a végeit be kell kötni főfalba. De ennyi erővel már teljesen ki is lehet vágni az úsztatott betont. Ez viszont most jutott eszembe, hogy ha dűbelt helyezek el kellő számban és méretben a vb. alaplemezbe, abba behajtok egy-egy menetes szárat, arra anya az "U" tartó alá és fölé, akkor tehetem az "U" tartót az úsztatott betonra is. Ez akkor is működhet ha van ajtó a válaszfalban. De ez tényleg most jutott eszembe, ezt még ellenőrízni kell, lehet benne hiba is.
Es ha cserep ala rakja, akkor esetleg ductape sem kell, le lehet fogatni tetölechez.Ha ket oldalat meg vissza felhajtja, ahogy illik, akkor vizelvezetes is korrektül megoldva;))
Ha tudott a válaszfal helye ott ki kell hagyni a szigetelést és föl kell betonozni. Ha nem, hát nem. Végül is ahol nincs válaszfalban ajtó, ott lehet utólag "U" tartót alkalmazni.
Minekutána az úsztatott beton aljzatra rakott válaszfal mozgására senki nem tudott megoldást, kezdem azt gondolni, hogy ilyent soha nem csinálnak.
Azért jutott eszembe ez a korábbi téma a topicból, mert garázst kéne padló felől hőszigetelnem és lebetonoznom, olyant, amibe majd egyszer kerül még válaszfal is valamikor. Akkor viszont hogyan kellene ezt csinálni, ha nem a fenti módon? (Gipszkarton nem szerepel a tervek között)
Még mindíg nem vagyok szakember, de próbálok segíteni :)
1. Belülről parasztlogikával jó lehet az XPS a talpszelemenre (fából van?), mert a lakás és a födém közé illik párazárást csinálni és az XPS jó ebben.
2-3. Nyílván olcsóbb a gyapot így a homlokzatit én addig tolnám fel ameddig a homlokzat esztétikája kéri. Nálunk dobozolt a stáblon és már a födém kész, a homlokzati még nincs így én úgy csináltam, hogy a gerendák között kicsit túllógattam a külső falsíktól a gyapotot és majd ha kész lesz a homlokzati majd a gyapot megy rá, hogy a talpszelement is "bebugyoláljam". A fát én csak olyan dologgal takarnám be ami eggyáltalán nem akadályozza a száradásban tehát jó páraáteresztő. Mivel ha a talpszelemen a koszorúra van ültetve, akkor ott elég gyenge a hőszigetelés, így én biztosan körbetakarnám gyapottal (amennyivel csak tudod).
Elmész a legközelebbi more fémhulladék telepre, megbeszéled a góréval, hogy vinnél pár horganyzott lemezt, vagy ami tetszik, oszt' megcsinálod magadnak :)
Igaz, ez egy konyhai elszívó, de pl. a szerelt kémyény hasonló.
Tény, hogy nem a legszebb, viszont működik. A ragasztások a tömítések megkötéséig voltak fent. Ez tavaly készült, egyelőre csontszáraz fent minden.
Nem de megintvjátszod az értetlent. Egy tető nem sík tehát abba lyukat fúr a kémény mellett befolyik az eső ennek megszüntetése bádogos feladat. Tudod aki lemezt szab hajlít stb.
Hacsak nem épp szakad be az eső a leszedett tetőn, ezen a ponton mindjárt megkértem volna egy másik statikust ellenőrzésre (ha az ácsnak van igaza, azért, ha a statikusnak, akkor azért), és annak függvényében valamelyikükkel a kettő közül bontottam volna az üzleti kapcsolatokat.
Ha meg épp folyik be a víz, akkor lehet, hogy ráparancsoltam volna, hogy csinálja, ami a terven van, különben ő viseli a felelősséget.
meg is rendeltem egy ilyen csapatot (adtak ajánlatot, meg minden), aztán kezdés elött két héttel már elérhetetlen volt...folyamatosan kerestük...kezdésre nem jelent meg....pedig környéken jó szakinak mondják, meg "Bramac mester"....az ok pedig prózai: nyáron újra nősült, és most a tengerpartokat járja inkább az újasszonnyal...(legalábbis ez a "hír" jutott el hozzám....)
Ezután lettek a mostaniak megbízva...
én futottam a fa után, rohanok ha küldenek a csavarok után....
hiányolja a részletes csomóponti rajzokat, mert hogy azon nincsenek fent a fa csapolások részletesen kidolgozva, beméretezve (statikus általi fedélszék rajzot adtam neki, de az ottani csomópontokat nem akarja elkészíteni, mert szerinte az gyenge szerkezetet adna, és amúgy is tartozik neki a statikus pénzzel, és az a statikus egy tróger....(hát nem tudom, nekem korrektnek tűnik a statikai rajz, de azért odafirkantottam neki egy L vassal erősített szerkezetet, elkészítettem a vasakat stb........)....)
No mindegy, végül is már leeresztettem a gőzt picit...
Lehet, hogy picit költségesebb - szerintem nem - de ha egy olyan csapattal csináltatjuk, mint pölö nálam voltak tavaly, akkor ilyen probléma nincs.
Nálam felvonult a csapat, lebontotta a tetőt, kéményeket, elvitte a cserepet, ponyvával betakarta a födémet - este az egyik emberük visszajött, hogy a ponyvából kimerje a vizet, mert ránk szakadt az eső :) - hozta az új fát, felrakta a szerkezetet, esőcsatornát, fólia, léc, cserép, kiegészítők, és építettek még egy előtetőt, OSB-zve, zsindelyezve.
Ez 7,5napot vett igénybe(130m2 a ház, kontyolt nyeregtető). A végén a csapat fele ment a következő melóra. Addig teljes létszámban dolgoztak.
Fel sem merült, hogy addig pénzt adjak amíg nem végeztek. Még a hozott anyagok árát sem kérte a vállalkozó.(Én csak a cserepet vettem meg előre)
Azert a levezetesedbol az jon ki, hogy levetted oket 4%ra. Az ilyen ugyfelek miatt akarnak olyan fiztetesutemezest, hogy vegig pluszban legyenek. Mert ha egy kicsit is minuszban vannak, az ugyfel pattintja oket.
Régebben egy komplett vizvezetéket csináltattam, nyomó és lefolyó oldallal szaniterek felszerelésével.
Ez egy min. kettőfázisú munka. Elsőre elvégzik a vésést a vezetékek, falba helyezését és annak nyomás alá helyezést. Lefolyó vezetékek. Ezt 3 a-n nálam kettő nap alatt elvégezték, majd jönnek, hogy odaadjam a vállalási díj 90 % -át. Csak néztem mint a moziban. Szerződésem nem volt sőt nem is volt szó a fizetési arányokról.
Eléggé erő fölénybe voltak, de nem engedtem, végül kénytelen voltam a vállalásidíj 80 % -t kifizetni, majd a csempézés jött. közben volt egy szivárgás az kijöttek elhárítani.
És vártak az újabb hívásra... ami végül nem lett meg.
Miért ?
Hát gondoltam megcsinálom magam is és egy napi munkával mindent elvégeztem. Persze nem tudhatom azóta sem, hogy jöttek e volna, vagy sem.
Ha belegondolok , hogy 3 -an kettő munkanap alatt az 6 nap és az én 1 napom az 7 nap (nyilván ők 2 óra alatt összevágták volna -nem tudni )
Tehát a teljes összeg 7 napra akkor a 1 napra 100 / 7 = 14,2 % 6 munkanap az 86 % és fizettem 80 % -ot Elvileg nem jártam rosszul. De mi van ha nem tudok szerelvényezni ?
Hát kihívom őket újra … vagy jöttek volna vagy sem, vagy más szerelővel végeztetem. Az nyilván ilyen fajlagos áron nem végezte volna el. Csak lényegesen többért.
Tehát ilyen kétfázisú munkánál … víz , villany erre is kell gondolni és rögzíteni az arányokat.
Ők nem szóltak én nekem nem jutott eszembe így jártam. Lehetett volna rosszabb is.
Nagyobb munkáknál még bonyolultabb a helyzet pl egy komplett tetőnél.
Az ugye ácsmuka, ép.bádozó munka, tetőfedő munka néha még kőmíves is ténykedik bizony ezek soknapos munkák kerülgetik egymást a szakik.
Ha igen akkor abban szerintem le van írva, kinek mi a kötelessége és kinek, mikor, mi jár. Ha van határidő és kötbér, akkor azt számon lehet kérni.
Ha nem kötöttél vele és csak az ajánlat van meg, az is szerződésnek minősül, viszont a határidőket és a vitás eseteket nehezebb rendezni. Az ajánlat normál esetben, pontosan tartalmazza az egyes fázisok költségvonzatát. Ezek a költségvonzatok jellemzően időarányosak. Ha megvan az ajánlat nézd meg, hogy a szerkezet építésen kívül arányosan mekkora összeg maradt a további folyamatokra. Ebből jól fogod látni, hogy nagyjából mekkora készültségi fokban van jelenleg a tető.
Nem vagyok ács, de szerintem a szerkezet építés nagyjából a munka 30-40%-a. Utána jön a fólia, ellenléc, cserépléc, bádogozás, lambéria, cserép, eresz stb.
Az a baj, hogy ha 6 hét alatt a szerkezetet csinálta meg, akkor sok jóra ne számíts. Nyílván nem dolgoztak ott folyamatosan, mert ennyi idő alatt 2-3 komplett, átlagos családi házat meg szoktak csinálni normális brigádok.
Én a helyedben hívnék egy műszaki ellenőrt, aki az utolsó szögig ellenőrzi mit műveltek. Ha azt mondja tuti a minőség, kifizetném nekik az addig elvégzett munka, vállalási díjának a 80%-át. 20%-ot visszatartanék, hogy ha netán eltűnnek, ami sajnos elég sanszos, maradjon pénzem az esetleges javításokra. Ha folytatják a munkát, minden fázis után ellenőr, és ha rendben van, kifizetném az előző fennmaradó 20%-ot és az új fázis 80%-át. A végén visszatartanék egy értelmes összeget, amit 1 év hibátlan üzem után odaadnék. Ez tuti nem fog neki tetszeni, de nyugodtan mond meg neki, hogy neked meg az nem tetszik, hogy nem tartja az általa vállalt határidőt és pofátlan módon olyan összeget követel, ami nem igazán jár neki.
kapcsolja be a turbót és akkor a végén megkapja az egész pénzt. nyilván azért követel, mert nem szándékozik pár napon belül feltenni azt a "semmiséget". ezt is kell mondani neki. most itt a fele, a másik felét meg gyorsan adjuk is, amint befejezi a semmiséget a köv. 3 napban. a hétvégén már húzhat is belőle hawaii-ra!.. ja hogy már 6 hete itt nézzük egymást? nyomja a gombot mester, nem érünk rá itten szarakodni, se maga, se én!
Csak ki kell írnom picit magamból, hogy leengedjek egy kis gőzt....:
Tehát....6 hete jött először az ács....ígérte, hogy 2 hét alatt tető lesz itt, majd meglátom....
mára annyi készült el, hogy fent vannak a szarufák....és a pénz kétharmadát követeli....szerinte a lécezés, és a cserép rakása már semmiség.....áááááááááá.....
Egy-két hónapja volt róla szó, hogy valaki az úsztatott beton aljzatra tenné a válaszfalakat, és a padló alatti polisztirol zömülése miatt attól tartott, hogy a válaszfalak el fognak válni a főfaltól. Erre mi lett a megoldás, mi volt a tanulság?
" KORHADÁS:Jellemzői A fatest legnagyobb hibája. A károsítás 3 alaptípusa: barna, lágy, valamint fehér korhadás. A barna (vörös, reves) korhadás minden fafajnál előfordul, a gesztben és szijácsban egyaránt, de gyakoribb a fenyőkben. Jellemzője, hogy elsősorban a cellulóz kerül lebontásra. Kezdeti stádiumban vörös vagy kávébarna csíkok, foltok formájában jelentkezik. Később az anyag megbarnul, majd kocka alakú darabokra esik széjjel (a barna szint a visszamaradó lignin adja). A lágy (nedves) korhadás az erősen nedves faanyagoknál jelentkezik. Valójában a barna korhadás egyik sajátos válfajának tekinthető, mivel itt is megfigyelhető a faanyag barnulása. Sokáig észrevehetetlen, később a fatest felszínének meglágyulásával érzékelhető. A fehér (maró, korróziós) korhadás során a gombák először a sejtfalak lignin anyagát bontják el. Így átmenetileg megmaradó cellulózváz miatt a fatest fehéres-szürkés, fehéres-sárgás lesz. A későbbi állapotban a cellulózok és a hemicellulózok is lebontásra kerülnek és a fatest tömegét veszítve laza, vattaszerű, szétmorzsolható lesz. A barnakorhadástól fehéres színe és üreges, málló jellege különbözteti meg. "
(ez egy hígabb méz szerű folyadék és kötés közben habosodik ki, kitöltve a teret)
Sok mindenre ügyes megoldást ad építkezés-felújítás közben...
Viszont gondoskodni kell a helyzetben tartásól (súly, megtámasztás, szög, csavar), mert különben a habosodás elmozgathatja a ragasztott anyagot pár mm-el.
A perlites megoldást elmentem fejben, továbbítom a jövő héten a szaki felé. Igazából nem az a cél h tökéletes egyenes alapot csináljon neki, elég ha "bedurvázza" - h elő legyen készítve a pontos függő gépi vakolásra.
Egyébként maga az épület ezen a szakaszon 50-es fallal bír, nagy méretű kistéglából készült, beton alappal. Nyilván betonkoszorú nincs, viszont az egész szerkezet megerősítése / fixálása céljából a 3 merőleges belső főfalnál 210 magasan a fal mellett 10 x 60-as laposvasakkal, végükön 20-as menetesszáral, kívülről pedig 10-es fémtányérral összehúzattuk / lefixáltuk.
Talán ez is számít valamit a fal ezen szakaszán jelentkező többletsúly szempontjából.
Így van, kívülről nem fogom vakoltatni, sőt, a mostani vakolat ugyanúgy leverésre kerül teljesen.
Azt a kőműves fogja a lehető legprecízebbe kizsinórózni és úgy kihungarocelleezni. Nyilván ahol többet kér, inkább vasatagabb hungarocellt rakatok, mint h légrés és vastag ragasztó legyen alatta, a végén nehogy a hőszigetelés alatt ott cirkuláljon a hideg levegő..
De az egész egy ék alakú "test" lesz, lent 0 (vagy 1 vagy 2 cm), fent meg 6 (vagy 7 vagy 8 cm). Nem végig 6 cm, hiszen épp a fal ferdeségét akarja kiküszöbölni.
Ha figyelmesen nézted volna akkor észre vetted volna, hogy nem 300 kg/m2 hanem 300 kg/m. Egyébként 2,5m falmagassággal szorozva a 140 kg/m2-t több jön ki annál amit írtam. Alaptestre jutó terhet fm-ben kell számolni. Ebből az alaptest alatti feszültség az már m2-ben értendő.
Ha lent 1cm vastaggal kezd, akkor fent 7 cm van, ez kb, 0,1m3 méterenként, ha jól számolom. Az 300 kiló lenne? (2 centivel kezdve meg 0,125m3)
Zsákos vakolatra 14kg/cm/m2-t írnak, így ez 140kg (175).
Plusz leverték az eredeti vakolatot, ahhoz kellene a többletet számolni gondolom. Azt nem írta, hogy az eredeti vakolat követte a fal síkját, vagy fügőben volt.
Perlites vagy valamilyen egyéb nagyon könnyű adalékos vakolattal a teher jelentősen csökkenthető. A perlitet meg a hasonlókat a kivitelezők utálják, mert nehéz vele dolgozni.
6 cm az kb 300 kg/m (plusz az alján a 1,5-2 cm. Egy alaptest szokásos terhelése földszintes családi háznál 900-1100 kg méterenként. Ez annak egyharmada még 6 cm többletnél is. Az alaptest be van állva, ezzel a jelentős többlettel megpiszkáljuk. Jó eséllyel az alaptest megmozdul. Ebből kifolyólag repedések megjelenése előfordulhat. Ha nagyon teherbíró a talaj akkor nem. Agyag, iszap ebből a szempontból nem szerencsés.
Az az érzésem, hogy nem nagyon lehet vele mit csinálni. Lehet rá tenni (kell is) rabichálót és fölbetonozni vagy vakolni, de 10 cm vakolat 2,5m magasan kb. 500 kg. Ez jelentős többlet terhelés, megmozdíthatja az alapot ha újonnan kerül rá a teher és akkor már fog repedni.
A tegnapi nap folyamán egy régi kis házat vásárlás céljából megnéztünk és a padlástérben találtunk egy érdekes szerkezetet. A véleményeteket szeretném kérni, hogy mi lehet ez, miért van ott. Előre is köszi.
A házhoz közvetlenül hozzá van épülve egy nettó 90 m2- alapterüleűt melléképületrész, ez az ami utólag aláfalazással vízszigeteltünk.
A szomszéd felőli, 2,5 méter magas falában egy jó 6 méteres szakaszon van úgy 6 cm dőlés. Nézte statikus is, nem az alappal van gond és nem nyílik a fal, szimplán így, szarul falazták fel annó.
Mivel az egész épületben levertem a vakolatot, mondván majd jönnek jövőre a gép vakolók, valamit addig ezzel a falszakasszal kezdeni kellene.
Mit gondoltok, mivel lehetne hellyel közzel függőbe csalni?
A gép vakolás m2 ára kb 2300ft felénk, 1,5cm-ig. Az azért durva ár lenne, ha ezt velük hozatnám helyre.
A gipszkarton előtétfalat kevésbé preferálom, félek h a falsarkoknál folyton elreped, noh meg az az aljánál is kiugik 4cm-t minimum, a tetején az már 10 lenne..
Az épületre kerül kívülről is 10cm grafitos hungarocell, a lábazatra pedig 8-as XPS, emiatt nem tudom pl. mennyire jó ötlet XPS-sel elcsalni a ferdeséget? Csak arra meg nem lehet vakolni ha jól tudom, noh meg azt sem szeretném ha emiatt nem melegedne át a fal és a végén penészesedne..
Túl barkács megoldás cserepeket jó erős habarccsal feragaszgatni, h hellyel közzel kijöjjön a függő, amire már tudnak gép vakolni? Vagy milyen alternatíva lehet még?
Nem tudom, emögött mennyire volt az, hogy kicsit más a szaknyelv Erdélyben mint itt az anyaországban. Ebből volt is pár szép félreértés.
Amúg meg szerintem nem árt ez a szempontrendszer: hogyan megy/menne a dolog úgy, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Aztán persze el lehet kezdeni beszélni arról, hogy mitől milyen mértékben lehet értelme eltérni és miért.
És utána lehet informált döntést hozni, hogy mekkora spórolással milyen plusz kockázatot vállal be a tulaj.
Nekem inkább az a bajom, hogy sokan tényleg a kb. Tesco gazdaságos megközelítést tolják kérdés nélkül. Ennek a legeklatánsabb példája, amikor pár éve amikor az oromzatunkat kellett javítani, akkor elhajtottam egy szakit, aki olcsóért el akarta tünteti a dolgot, hogy a leendő vevő ne lássa meg, és kérdésre sem adott más alternatívát...
Rudolf pont úgy írta le hogy tuti jólegyen, kerül amibe kerül. Akkor tuti nem dől le, kibír mindent, nem pereg, nem pattog, nem reped, nem fagy szét stb.
Lehet másképp is, van ezerféle megoldás ugyanarra de mindnél ott a zsákbamacska, vagy jólesz vagy sem. Kilehet spórolni ezt-azt, maximum 20 év múlva kibukik hogy mégse kellett volna.
Nade most miért is ment el, kivel veszett össze? Vagy lemaradtam valamiről?
Van rá esély hogy visszajön?
Mint írtam fizetős statikustól élőben nem kapsz olyan jó tanácsot mint tőle pár kép alapján.. szóval óriási veszteség!!!
Ha a cserép alatt a szarufákon van fólia (páraáteresztőnek kellene lenni), akkor nem szükséges semmi, ha nincs akkor a porhó és a bejutó eső ellen védeni kell, erre szintén csak páraáteresztő fóliát illik alkalmazni, mert ez alatt nem pállik be a gyapot és ki tud szellőzni.
Én úgy tudom, komoly párazárást illik oda tenni valami jó vastag fólia képében, amit a toldásoknál és a falszéleknél is jól leragasztassz. Az 20 cm ü.gy. magában is elég komoly hőtükör, én nem pocsékolnám a pénzt erre inkább vastagabb fóliára. Pont nemrég vettem meg a miénkre nem reklám,de ezt találtam szinte csak 0,2-es vastagságban: EKOFOL PI 200g párazáró fólia nem olcsó, de komoly cucc. Illetve csak azért is megcsinálnám, mert az ü.gy.-ot nem olyan jó érzés belélegezni, vagyis a szálló alkatrészeit ami allergiás tüneteket is kiválthat.
Valami olyasmi, hogy hívja ki ezt a nagyokost aki betonozta és nagyflexxel vágjanak ki egy nútot a betonból a fal mentén ( de biztosan mondja, hogy az jó úgy, ő 30 éve így csinálja... ). Ez akkor az igazán "jó", ha kókányolták a csőfektetést. Mondjuk, hozzáér a falhoz. Akkor rögtön elvágja a csövet a flex, aztán lehet toldani, javítani, amiben egyáltalán nem vagyok biztos, hogy időtálló lesz. Nem tudom, mire jutottak, simán el tudom képzelni, hogy a csőfektetéssel is problémák vannak. Ez meg mondjuk a burkolás után derül ki...
Egyébként, az a nút nagyon sok mindenre jó. Ha például elfelejtettünk valahova konnektort tenni, vagy patch kábelt, vagy hangfakábelt, akármit, akkor oda kultúráltan el lehet rejteni.
Sajnos, padlófűtés ügyben borzasztó homályok vannak. Amikor egy fűtésszerelő azzal kezdi, hogy, neki nem kell csőfektetési terv, akkor már lehet is mondani neki, hogy lehet továbbsétálni.
És ezek a dolgok nem igényelnek mérnöki diplomát, csak némi utánanézést. Aki ezt nem teszi meg, hát az rácseszett. Ez legyen a válasz Jenőkének is, talán megérti.
Kérdésem lenne belső válaszfal lábazat feletti vizesedéséről.Új építésű családi ház jellegű lakásban lakunk, szigetelve műanyag ablakokkal.
Mostanság volt sok eső nálunk és kb. két napra elmentünk otthonról minden ablak zárva és mire hazaértünk pár helyen a belső válaszfalak alján vizesedés volt látható.
Előtte sose tapasztaltunk ilyet. Azóta szép lassan tűnnek el a foltok. Nem tudjuk mire vélni ezt a helyzetet. Lehetséges csak, hogy a meleg párás levegő pár nap alatt ilyet tud okozni ha nem figyelünk a szellőztetésre? Vagy esetleg valakinek van valami ötlete mi lehetett ez?
Még nem gondolkoztam ilyenen. Ha a gipszbeton lépcső lehajlása nem nagyobb mint a vb. lépcsőé (1/300 a kívánatos, 1/200 a tűrhető legnagyobb) akkor statikai szempontból megfelel. De ez csak a kérdés egyik oldala. A gipsz nagyon nedvszívó, ez tönkreteheti a fagyállót. Gipsz egyébként beltérre való a nedvszívása miatt. Biztosan van aki ezzel a kérdéssel már találkozott. Ha nincs, akkor ki kell próbálni, egy darab gipszlépcsőre föl kell hordani a fagyállót, berakni a mélyhűtőbe, megfagyasztani, majd kiolvasztani. Ha 20-25 ciklust kibír akkor valószínűleg jó.
"Itt a trollok nagyjából a semmi tudással rendelkeznek. A céljuk nem az, hogy értelmesen hozzászóljanak a témához, hanem egyszerűen másokról dehonesztáló véleményüket tegyék közzé. A hozzászólásukban semmi szakmai nincs, csak hogy a célszemély tűnjön el... Tudok néhány nevet, nem is fogom őket elfelejteni."
Na ez valóban így van!
Itt vagy te rá élő példaként. Te vagy az aki a legocsmányabb módon sértegette folyamatosan Rudolfot, és Jenőt. Senki más nem aljasodott le erre a szintre rajtad kívül ebben a topikban.
Most kezdhetsz engem is sértegetni, de rólam lepereg. Én már megszoktam más topikokból is a gusztustalan ámokfutásaidat.
ui:
Bármilyen gyalázkodást írsz, nem reagálok rá, nem segítek topikot rombolni.
A valóság persze ennél bonyolultabb. A gumi rugalmas és nem vesz föl vizet, de öregszik, a hőtágulása különböző anyagoknak jó ha minél közelebb vannak egymáshoz, haránt kontrakció is számít stb. A rugalmas is lehet fagyálló, de itt jön be a kültéri, beltéri minősítés.
Megint nem figyeltél. Én azt írtam, hogy ha nem tud tevőlegesen részt venni a munkában, attól még neki tudnia kell, hogy a szakember jól csinálja, vagy nem. Ha nem, akkor rögtön tudja, hogy nem szakembert talált. Keres, egy másikat, az előzőt meg elzavarja, mielőtt nagyobb kárt csinál.
Példa: nem is olyan régen valaki azt kérdezte, hogy most mit csináljon, mert a padlófűtés betonját faltól-falig betonozták. Ugye, annak úsztatott betonnak kellene lennie. Ehhez azért nem kell egy könyvet sem elolvasnia, elég, ha megérti a padlófűtés fizikáját. Az a szakember, aki még ezt sem tudja, az nem szakember. De ha legalább ennyit tudott volna az építtető, akkor nem lett volna olyan gondban...
De csak nyugodtam magyarázzál mindent félre, engem nem zavar
Sziasztok, mi a különbség a flexibilis és a fagyálló csemperagasztó között? A fagyálló az nem flexibilis? Mondjuk gipszbeton lépcső javítására használhatok fagyállót? Nem fog leválni az apró mozgásoktól?
"a szakember és elmondja, hogy mit, hogyan csinál majd meg, akkor a tulaj meg tudja ítélni, hogy ez jó lesz, vagy nem."
Ha meg tudja ítélni, akkor nincs szüksége szakemberre. Ha a tulaj meg tudja ítélni, akkor akit hívott az nem szakember. Azért viccesen hangzik, hogy valaki egy könyv elolvasása után tud annyit mint az aki régóta ebből él. Ha szüksége lesz valakinek statikára akkor szóljon, nagyon szívesen rendelkezésére bocsájtom az összes képletet abban a tárgykörben, neki csak ki kell választania azt a néhányat, amit alkalmazni kell.
Igen, csak egy abszolút kezdő nem fogja tudni eldönteni, hogy most az a lehetőségekhez mérten van, vagy nincs. Erre mondtam, hogy aki építkezik, annak meg kell egy kicsit tanulnia ezt a szakmát. Legalább olyan szinten, hogy amikor kijön a szakember és elmondja, hogy mit, hogyan csinál majd meg, akkor a tulaj meg tudja ítélni, hogy ez jó lesz, vagy nem. Különben tényleg megy a kókányolás.
Szerintem nagyon is hasznos volt itt az a szakértelem amit Srudolf képviselt. Akinek van egy kis sütnivalója vagy tudja értelmezni a mondanivalót és átültetni a saját megvalósítására, annak ajánlott a hozzászólásait olvasni. Ő nyílván a "tökéletes" kivitelezést tanálcsolta, amit Tőle megkövetel a munkája, ezt le is írta többször is, hogy milyen szintű épületekkel dolgozik. Ez a "tökéletes" kivitelezés nálunk Magyarországon nem nagyon valósítható meg a "mesteremberek" "szakértelmének" hála vagyis nagyon ritka az ilyen szakember, ezért is kókányol a magyar. Így szerintem aki nem kókányolni akar az halgatott a szavára, ha nem is teljesen úgy, de a lehetőségekhez mérten...
Rudolf az egyszerű ember számára járhatatlan, kivitelezhetetlen, időben és pénzben is horribilis költségű, nagyipari megoldásokat tudott csak ajánlani.. Nekem legalábbis ez jött le.
Azért én másra is emlékszem: amikor valakinek javasoltad, hogy akkumulátorsavval kell szétmaratni a betont. Mert az csodákra képes. Tényleg, ez egy szakember hozzászólása volt...
És még nem beszéltem arról, hogy személyeskedés címén mit engedtél meg magadnak... ezért írtam, hogy te a szakmai hozzászólások és a trollkodás között egy határeset vagy.
De nem csak én, srudolffal együtt a házban, mint egészben gondolkodunk. A legtöbb hozzászóló problémája, hogy hány lapát cementet lehet kispórolni. Ez is lehet érdekes, de ez nem építkezés, csak javítgatás, valóban jó sohasem lesz. Egyébként sokakkal ellentétben sohasem szóltam hozzá olyanhoz, amiben nem voltam biztos. És főleg sohasem hülyítettem senkit, hogy jó az úgy is, főleg ha más volt a véleményem. Srudolf sem, ha valaki ért itt a kivitelezéshez az Ő. Csak itt nagyon sokan Tesco takarékosan szeretnének építkezni. Ehez nem adom a nevem és az az érzésem, hogy srudolf sem. De ezt tőle kéne megkérdezni.
Nem állok le vitázni de ha lenne pénzem építkezni akkor srudolf, Töck Jenő és Kömkel lett volna megbízva vele... Ők azok akiknek nemcsak elvi hanem gyakorlati tapasztalataik is vannak jelentős számmal. A szakmát is pont ilyenektől lehetne megtanulni, kitanulták, saját bőrükön kitapasztalták szóval pont velük nem szabadna kötözködni, pláne nem elüldözni őket. Ha Jenő is elmegy akkor részemről lehet zárni a topikot... :-(
Itt a trollok nagyjából a semmi tudással rendelkeznek. A céljuk nem az, hogy értelmesen hozzászóljanak a témához, hanem egyszerűen másokról dehonesztáló véleményüket tegyék közzé. A hozzászólásukban semmi szakmai nincs, csak hogy a célszemély tűnjön el... Tudok néhány nevet, nem is fogom őket elfelejteni.
Tök Jenő egy kicsit más volt, ő a félút... mondjuk határeset. Igazából a személyeskedés nagymestere viszont srudolf. Erre azt szokták mondani, hogy: jót, s jól! Ebben áll a a nagy titok. Csak a teljesen hozzá nemértőknek tudtak látszólag komoly tanácsot adni. Sok ostobaság mellett... meg ugye a bicskanyitogató stílus mellett, ahogy valaki,- nem is olyan régen, - nagyon pontosan megfogalmazta.
Egyébként, az itt kérdezők nagy része nem a saját tervezőjének "hisz" ( ugyanis nem ért hozzá, tehát csak a "hit" marad számára, pedig még fizet is érte...) emiatt rákérdez itt is és csinál egy jó nagy marhaságot... pénzbe kerül, nagyon sok munkába, stb...
Egyébként az a véleményem, hogy az itt felmerülő kérdéseknek a 90 %-ra a kérdezők találnak választ Google barátunk segítségével. De ugye mennyivel egyszerűbb, ha a szájukba rágják? Szóval, én nem sajnálom, hogy egyel kevesebb a válaszadó. Talán az építkezők rádöbbennek arra, hogy nagyon kevés valakit megbízni, hogy csináljon meg ezt-azt a házukon. Muszáj a nagy részét a szakmának megtanulni, megérteni, még ha tevőlegesen nem is ők valósítják meg. Persze, ezt csak utólag veszik észre...
Volt itt a topicon nem is eg igen segítőkész szakember.
Első példa maga a topicnyitó volt.
Ő képes volt egy újabb topicot nyitni kizárólag azért mert féltudású nímandok leokoskodták a szakértelmét.... Sőt még székhelyet is váltott (átment az origóra, és ott próbálta folytatni), miután az újabb topicban is tovább szarakodtak vele (is).
Valahol itt olvastam a Knauf Naturoll Pro gyapotról, hogy milyen jó volt vele dolgozni, így én is ilyet vettem. Én raktam le a folyógerendák közé és tényleg alig szúr, viszont maszk nélkül nem tudtam ezt se csinálni (1x elfelejtettem felvenni és éreztem, hogy nem f@sz@). Nekem megérte a felárat. Annyi lehet, hogy ha töményen kapja valaki allergiás lehet rá, de más káros hatásról nem tudok.
Ígyvan, olyan profi válaszokat írt hogy csak ámultam, ilyet pénzért se tudtak mások. Törölték vagy törölte magát? Kömkel is eltűnt, remélem T.Jenő még marad. :-)
Alá nem kell semmi. Fölé ha akarsz, akkor valamilyen páraáteresztő anyagot, ami a portól, beázástól védi, illetve nem mozog úgy a levegő a gyapot felső rétegében.
Kőzetgyapot helyett olcsóbb megoldás lehet az üveggyapot, abbból akár 30 cm is, ha van rá keret.
Van egy tusoló, fölötte nem túl magasan lévő (210-230 cm) ferde mennyezet zöld gipszkartonból. A képen látható módon elkezdett hólyagosodni a festék. Ez sima fehér beltéri falfesték. Lakapartam, a gipszkarton sértetlennek tűnik, tehát nem felülről kapott valamit.
Néha nyilván kapott fröccsenő vizet, de alapvetően inkább csak párát, de azt koncentráltan. Kb. 2,5 éve csináltam, azóta használjuk.
Mivel kenjem le, hogy tartósabb legyen? Lehet, hogy a glettelés engedte el, nem is a festék. Viszont ahogy lekapartam, van, ahol nagyon ragaszkodó. Tehát az is lehet, hogy csak rosszul csináltam valamit.
Esetleg kenjek rá folyékony fóliát? Az elvileg a GK-t védené, annak meg nincs semmi baja...
Vagy csak használjak bőven mélyalapozót, glettelés előtt és után is?
Utólag szeretném a padlástér felől a födémet hőszigeteleni.
A ház '72-ben épült, fa gerendás mennyezet, alulról és felülről is deszkázva, stukatúros pucolással, padlástér felől 4-5 cm betonnal.
A ház teljes egészében készült már egy gipszkarton álmennyezet, hőtükrös párazáró fóliával a kartonréteg fölött.
A kérdésem, hogy ha a padlástér felől szeretnék lerakni 2 x 10cm Rochwool kőzetgyapotot átfedéssel, akkor milyen fóliát (párazáró / áteresztő?) kell alkalmaznom a betonra? Vagy kell egyáltalán?
Illetve a kész kőzetgyapotrétegre szintúgy kell valamilyen fólia?
Kombim van abba könnyebb pakolni ;) ill. segítettek berakni, meg írtam, nem voltak tele kb szűk 100 kg lehetett darabja, de így is elég volt egyedül kivenni.
Viszont az eredeti kérdésre visszatérve nem biztos, hogy jó csak sóderből csinálni a maltert a cserepek alá, ha többet nem akarsz oda felmenni (szerintem nem akarsz) érdemes most meg csinálni rendesen. A madarak szeretik a meszet és ezért is csipegetik ki a maltert a kémény téglái közül és a kúpcserepek alól is, így én inkább a mészpótló adalékokat ajánlanám erre a célra (pl Micropol) nagyon kevés kell belőle, de nagyon hasznos dolog. A kőművesemnek is nagyon tetszett...
Igen. Nálunk kb 88 nm van egybe betonozva a padlófűtésnél ( 5 cm ) és úgy, hogy a nappali kb 52 nm, abból kiáll a konyha, abból kiáll a fürdőszoba, a nappaliból még a háló is. Eddig még nem láttam gondokat ( 13...14 éve ). Azért nem olyan egyszerű, egyszer már leírtam, ha érdekel, keresd meg.
Van egy 6,25*5,5m-es nappalink az ökölszabály szerint ezt már dilettálni kellene, de fogalmunk sincs még, hogy lesz-e itt valaha csempe burkolat (mert most laminált lesz) és ha lesz az mekkora méretű darabokból fog állni. Így mekkora eretnekség lenne, ha ezt a darabot egyben betonoznánk? Padlófűtés lesz benne 7 cm vastag a beton és 4*100*100 -as vashálóra megy a fűtéscső, van itthon 4*150*150 -es pár tábla térhálóm, ha a fűtéscső tetejére is raknék ezekből megóvhatnám a szétrepedéstől?
Szoktam venni a gyerekeknek homokozóba homokot 2 db 120l-es zsákkal, egyedül elég kivenni a kocsiból... Ha jól emlékszem 600 Ft környékén szoktam érte fizetni. Neked ennyi biztosan nem kell. :)
Még nem csináltam ilyet sk., de flex-szel bevágnám 2-3 cm mélyen, utána már a vágás helyén könnyen letörhető. Akkora részen kell levésni, hogy a meglévő SÉRTETLEN szigeteléshez biztosan lehessen csatlakozni. Ha máshol sem jó a szigetelés, az pech, akkor továbbra is jönni fog a víz.
A zsompot azért készítette mert zuhanyzót szeretett volna a pincébe, valami tartályt akart oda és a szivattyúval emelte volna át a szennyvizet a csatorna. (a vízvezeték is ki volt építve, vízvezetékszerelő volt, de nem lett belőle semmi)
Az egész aljzatbeton nem szedném fel, mert csak ez a helyiség kb. 55 nm, ráadásul van egy rész, ahol egy 800 literes puffer áll.
Viszont a zsomp környéki elbontás járható lehet. Egy kis ficakban van, így nem biztos, hogy a 2 nm meg lesz a falak miatt, de igyekszem amennyire lehet.
A bontást mivel lehet érdemes megcsinálni, hogy ne sérüljön alatta a szigetelés? (a ház egyébként a 90-es évek elején épült, nem tudom, akkor milyen technikát használtak szigetelésre)
Lehet keresek valami szakembert a szigetelés lerakására.
De ha víznyomás van, a legjobb bitumenes membránt is átszakítja, ha valamire nincs ráragasztva a membrán, ami ellenáll a nyomásnak (vasbeton:)))))) . Elég fél méter vízoszlop. Folyamatos nyomás alatt a végén csak megkapja a gyenge pontját a membránnak és elszakítja.
A támfal vagy 30 éve áll és a sok helyen látható 3*0.5m-es vasbeton kerítéselem lapokból áll.
Ez nem támfal.
Ha nem akarsz alapot ásni, akkor széles falat kell késziteni beton növénytámfal elemekből, aminek nagy súlya kell legyen, hogy a nedves föld ne tudja elnyomni.
Csak azt ígérhetem mint Churchill a briteknek a II. vh. elején: vért, verítéket, könnyeket.
Egyetlen (megbízhatóan) járható út van: elbontani a fölső betonréteget úgy, hogy a fekete csík ne sérüljön a zsomp körül körben. Ehhez kell csatlakoztatni a zsomp szigetelését. Ha a régi és új szigetelés nem csatlakozik tökéletesen akkor jönni fog a víz továbbra is. Ha nem a zsomp környezetében az elbontott szigetelésvédő (általad aljzatbetonnak nevezett) beton helyén van a folytonossági hiány, akkor semmire se fogsz jutni. Feltételezem, hogy a zsomp építésekor már kenegették mindenféle csodaszerrel a zsompot vízszigetelésnek. Nem ígérek biztos sikert még akkor sem ha a teljes padlót újra szigeteled, mert a falak alatt nem tudod megcsinálni, a víz meg akkor ott fog fölmenni. Még ronthat is a helyzeten (láttam már olyat), a víz addíg megy fölfelé (a szemét) amíg utat nem talál magának kifelé.
Nem azért készitette, hogy ki tudja szívattyúzni a vizet egy búvárpumpával?
Ha be tud hatolni a víz, akkor néha a szigetelés felett van a talajvíz és a pince padlója nyomás alatt van.
Namost, lehet, hogy megszakadt a szigetelés és a talajvíz átszivárgott rajta, azért készitette az üreget a volt tulaj.
Vannak nagyon spéci anyagok (víznyomás alatt is kötnek), de komoly szakértelem kell a beépítéséhez. Szakcégre kéne bízni... azonban én csak vízzáró betonra ismerek olyan anyagot, amivel a szivárgásokat meg lehet állítani, nyomás alatt is. Bitumenes membránt megfoltozni... ha egy modern szálerősitésű anyag, talán a gyártó ad rá egy módszert (valamilyen alapozó+ egy meleg folt)- de biztos 2nm ki kell törni, és le kell teljesen tisztitani a meglevő szigetelést, teljesen kiszáritani a fogadófelületet... közben énekelni egy slágert...
Szerintem törd fel az egész aljzatot, 5 cm nem olyan sok és könnyen elvállik a szigeteléstől, vasalva gondolom nincs, a üreget töltsd ki betonnal a szigetelésig. Ha a szigetelést alatti beton egyenetlen, húzd át a felületet egy cseperagasztóval, arra két réteg 3.2kg bitumenes membrán melegen ragasztva, de felhajtva a falra is- lehetőleg minnél feljebb, annak kell vakolni a fal és a szerelőbeton sarkánál egy sanfrént , azaz egy 7x7 cm kis háromszöget, hogy valamennyire tudjon dillatálni a membrán.
Víznyomásnak kitett pincéknek olyan rétegrendet kell készíteni a mai szabályzások szerint, hogyha leírom, azt mondod, hogy bolond vagyok.
A telkünk egyik oldalán egy támfal van. A hossza 30 méter a magassága 1 és 2 méter közt van, nagyjából egyenletesen emelkedik, ahogy a mellette lévő utca süllyed. A támfal vagy 30 éve áll és a sok helyen látható 3*0.5m-es vasbeton kerítéselem lapokból áll. Néhány helyen már "hasa" van és a legmélyebb pontjan az egyik tartóoszlop megindult a hétvégi esők után. Mivel már semmi nem tartotta az elemeket így kiástunk mögüle másfél méter földet és egy 50-60 fokos rézsűt alakítottunk ki mögötte, majd a kimozdult betonelemeket kiszedtük.
Szeretnénk felújíttatni az egészet, ilyen beton növénytámfal elemekre gondoltunk. A m² ár alapján kb 600000 Ft lenne maga a betonelem költség. A támfalnak van 1,5m-nél magasabb része, ezért úgy tudom az már építési engedély köteles. Mi ennek a terveztetésnek és engedélyeztetésnek a menete és kb milyen kiadásokra számítsak a tervezés és a régi fal bontása és az új felépíttetése során?
A házunk előző tulajdonosa egy kb. 50x50 cm-es területen feltörte az aljzatot (aljzatbetont/szigetelést/szerelőbetont), hogy egy zsompot csináljon. Ennek köszönhetően, amikor a talajvíz magasabb, az aljzatbetonon keresztül be tud szivárogni a víz a pince többi részébe, sőt a valószínűleg a falakba is. A látható rétegrend felülről lefele kb: így néz ki:
- aljzatbeton (kb 5. cm)
- valamilyen vízszigetelés (fekete csík),
- szerelőbeton (szintén kb. 5 cm),
- föld.
Szeretném megszüntetni ezt a problémát. Milyen megoldást tudtok javasolni?
Arra gondoltam, hogy a betonnal felölteném a szerelőbeton közepéig, kötés után kikenném a teknőt valamilyen vízszigeteléssel (milyennel?), majd a maradékot is felölteném betonnal.
egyelőre itt nekünk elfogadható, hogy egy épületen párévente valamit fel kell újítani. idén fűtéskorszerűsítés, jövőre tetőcsere, pár év múlva fürdőszoba, aztán konyha, aztán külső vakolás, utánna nyílászáró cser. pénzben is jó, hogy nem kell egyszerre kifizetni, a folyamatos cserékkel meg kb örökélet a ház.
máshol viszont elvárás, hogy amikor elkészül, akkor minden legyen úgy megcsinálva, hogy 20évig ne nagyon kelljen hozzányúlni. akkor viszont a fentiek mind egyszerre vannak. ha egy téglaházon egyszerre csinálnád meg mindet, akkor ott is lenne egy pillanat, amikor csak a falak vannak meg.
ha a lakó nem a tulaj, akkor pláne értelmetlen minden évben heteket baszakodni ezekkel. nem a lakó fizeti, hanem a tulaj, annak mindegy hogy évente részletekben, vagy egyszerre egyben. sőt, neki csak egyben van értelme, úgy, hogy akkor nincs lakó. ha nincs lakva, és a falakig le van szedve, akkor meg már miért ne csinálják teljesen újra, egész más lesz az értéke újként mint felújítottként.
Francia autóim voltak, igaz Peugeot-ok, de csak egyikkel volt kicsit komolyabb probléma, kettővel semmi 150-200e km-t futottak, a negyediket meg extrem körülmények között használtam, de azzal sem voltak gondok egy első futóművön kívül, túl nagy volt neki a gödör. Német autóimmal annál (sokkal) több.
Ami a téglát illeti, meg a könnyűszerkezetes izéket negyvenegynéhány év alatt nem láttam olyat amelyikre azt mondtam volna, hogy nem rossz.
Haver pár éve vett könnyűszerkezetest, a 90-es évek végén épült ami lássuk be nem az építőipar minőségének fénykora volt.
Fürdő felújításkor a favázig letépték az osb burkolatot, alatta minden hibátlan, pedig fólia sem volt.
Most tettek párazárást, és arra ment a gipszkarton meg a csempe.
A szobákban az összes illesztésről hiányzott a bandázs, azt pótolták, kitapétáztak.
Más baja nem volt az épületnek.
Illetve a nyílászárók cserések lassan, de az téglánál is az lenne.
A szomszédjában a vele kb. egyidős téglaházat már pár éve kellett bontani, megsüllyedt az alap, dőltek a falak, életveszélyessé vált.
Arra akarok rámutatni, hogy attól hogy vannak elbaszott könyűszerkezetesek nem jelenti azt hogy mind összedől 10 év alatt, mint ahogy a tégla sem áll örökké, abból is ki lehet lopni építkezéskor az anyagot.
És ezt a rövidebb élettartamot ami nem 5 év hanem 30+, igenis ellensúlyozza hogy sokkal gyorsabban és olcsóbban épül.
Az hogy van-e rendes párazárás, meg nem pénz hanem odafigyelés kérdése.
Az meg hogy drágább mint a tégla, egy hónappal előbb készül csak el, és 5 év múlva összedől az pont olyan szemellenzős ökörség, mint a nem veszünk francia autót mert mind szar. Hangzatos lózung ami helyettesíti a hozzáértést.
Viszont nem célom rábeszélni senkit, mindenki azt vesz, azt épít amit akar, úgyhogy ezen a ponton el is engedem a témát.
ha életvitelszerűen laknak benne, az azért más igénybevétel. és ha rendes lakóház, nem "faház", csempével, fürdőszobával, konyhával, főzéssel, fűtéssel, akkor ennyi idő alatt elhasználódik. egy téglaház is elhasználódik, ott is van 30évente gépészet csere, burkolatcsere, vakolás, hasonlók, csak egy faháznál olyan kis értékű a maradék, hogy egyszerűbb elbontani és újraépíteni.
Annyit a legótvarabb Erdért faház kibír, ha időnként átkenték/átkenik Xyladecorral. Anyámék kb. 45 éves nyaralója még annál is gázabb, 12 mm-es lambéria lécekből van, belül eredetileg lambéria-dekor lemez csíkokból tákolt burkolattal, amire később esztétikai okokból valami "papundekli" került. (Akkoriban még sem OSB, sem gipszkarton nem volt). Helyenként kellett a külső burkolatot javítani, de áll. Kb. 5 éves lehetett, amikor vették, akkor rettenetes állapotban volt. Apám lecsiszolta róla a rohadó csónaklakkot, Xylamon-Xyladecor, és azóta ezt néha megismétli.
Jóvanna, nem becsmérelni akartam őket, a "leghülyébb" statikus is többet tud ezekről, mint én momentán :)
Nekidőlsz és mozog? Hát, tény, hogy a gipszkarton nem olyan merev, mint a 60cm-es kőfal, pláne, ha kicsit szellősebben rakták a léceket. Az is tény, hogy nem bírja, amikor Pista bácsi tökrészegen hazatántorog és ordítva nekiáll rugdosni meg ütni. Így értve teljesen igazad van, hogy nem olyan tartós, mint a hagyományos :)
Hülye statikust nem nagyon láttam. Amelyik hülye azt már vagy becsukták vagy éhenhalt, vagy elment más pályára. Természetesen van jobb és rosszabb, de tévedni csak egyszer tudhat.
Ez azért csúnya csúsztatás, ennyire nem lehetsz elvakult. Az USA-ban ott vannak mondjuk a termeszek is, de ott sem max. 10 évre terveznek egy házat. És azért költöznek, mert mobilisak. Nem úgy, mint itthon, ahol ott siránkozik meg döglik meg egyhelyben az átlagmagyar, mert nincs munka, bár az ország másik felén mindent fizetnének, csak tolja már oda a seggét....
Meg hogy mást ne mondjak, a mi eredetileg naaaaaaagyon elkúrt házunk is 6 évig állt úgy :D
De mindegy, mert ez itt egyeseknél hit kérdése úgy is.
Kicsit visszatérve a terhelésekre: persze, hogy feszültség fog fellépni abban a födémben is, amire a "gyufaszálas" módszerrel rakják a tetőt, de magára a födémre nem raksz még külön tartóoszlopokat is, így terhelve még pontszerűen függőlegesen is, én erre gondoltam. És ha már ennyire bele akarunk menni, akkor inkább feszültségnek nevezzük, mert ahogy te is írtad, erő-ellenerő van mindig, amiknek az összege azonban mindig zérus, mert különben elindulna a ház/tető/egész hóbelevanc :) Az ábrádon is feszültségek vannak, nem pedig erők. Azt, hogy hol, milyen erők ébrednek, azt a leghülyébb statikus is tudja, de a kritikus feszültségek helyének megállapítása/kivédése már kevésbé hülye statikust igényel :)
Az ábra passzívház lemez alap hő és víz szigetelését ábrázolja.A hőszigetelő adatlapja szerint max. terhelésen 10% összenyomódás keletkezhet.Ez 20 cm-es hőszigetelésnél ez 2 cm!!A bitumenes lemez viszont csak 2 mm szakadás áthidalására képes ...
Íme amit igértem. A szél balról jobbra fúj. Féloldalas hóterhet már rá sem tettem. Különböző szín a lemezben (födémben) keletkezű vízszintes erőket jelenti. Oldalt a színskálát az erő nagysága folyóméterenként.
Könnyűszerkezetben lakom, osztrák rendszer. Már 10 éve is olcsóbb volt és gyorsabb (3 hónap kulcsrakészen, alapozás után. Gondolhatod, kértem téglára is ajánlatot.). Még áll. Állítólag fog is sokáig, ha a szellőzés rendben van. (Van gépi szellőztetés is.) És nem OSB lapokból van.
Én pár hónapja vettem vadi új (karton doboz, fólia), felszámolásból, vagy miből megmaradt lábas mosdót kompletten, de csaptelep nélkül, számlával, 10e Ft-ért. Ehhez lődd be az árat. (A bronzot nem nagyon hiszem, de hát minden lehet.)
Egy párszor már tárgyalták itt (lehet a Házépítés költségei fórumban), nem én, a szakértők, hogy nem olcsóbb a könnyűszerkezetes. A magyar jobbantudénmajdjóvanazúgy miatt olcsóbb, mert kispórolják mindenhonnan az anyagot és a párazárást elnagyolják úgy mint a rendes szellőztetést is. Ők tudják... Ha rendesen csinálják megnézném azt a fél év különbséget.
Régen persze jobban ki voltak téve a támadásoknak is az épületek és a falvastagság egyben a hőszigetelés vastagsága is volt, a mai korszerű szigetelőanyagok nyílván ezt a vastagságot nagymértékben csökkentik.
Azért az OSB-t nem hasonlítanám össze egy bármilyen vékony gerendával ami a tető szerkezetében van, főleg nem pára vagy nedvességfelvétel-leadás ügyében.
Én csak arra akartam célozni, hogy régen a presztizshez a tartósság (minél tovább fennmaradjon az utókornak) is hozzátartozott és "ráértek" megvárni, most inkább többet fizet valaki egy lakóingatlanért, csakhogy hamarabb elavuljon/tönkremenjen, de 1 hónappal hamarabb be lehessen költözni. Persze mindenki máshonnan közelíti meg a dolgot, kinek mi a fontosabb. Csak mindenhol ezt látom, hogy a mai ember nem tud várni, minden azonnal kell, szerintem nem jó ez így, nem minden a pénz...
Én az egész ház felhúzására értettem az időt nem csak falakra. Egy rendesen kivitelezett könnyűszerkezetes (profi párazárás mindenhol) és egy korszerű technikával épített NF-es téglaház felépítése között nem számottevő a különbség.
Nyílván az előregyártott falakkal és egy szeglemezes tetővel lehet időt nyerni, ha az kell, de az elemeket is le kell gyártani valahol, valamikor és ez is beletartozik az építési időbe, mert ezek full egyedi elemek nem úgy mint a tégla amiből raktáron van X raklap. Attól még hosszútávon nem Magyarország a megfelelő klíma ezeknek a fa szerkezeteknek.
Érdekes a mai szemlélet. Régen a gazdagságot (presztizst) a robosztusabb (magasabb, szélesebb) falak minél erősebb anyagból (tégla,kő) jelentette...
Az igaz, de gurítani akkor is kevés a hely. Előre rögtön küszöb van, aztán hepehupa, oldalra sincsen sok hely és ilyenkor az akna is általában nyitva van. Vissza kéne fedni a zsiráf kedvéért... a bakok is útban lehetnek neki... Szóval tán egyszerűbb volna, de nem az igazi. Ha ugyanannyiból vagy akár kicsivel olcsóbban kijön egy komfortosabb, használhatóbb megoldás... csak tévedni nem szabad, hogy sikerüljön is ahogy elképzelem.
Sajnos nincsen hely manőverezni egy gurulós zsiráffal, no meg elhelyezni sincs hová amikor épp nem használom. Rengeteg marhaságom van és bár nagy a pince, de tele van a különböző kellékekkel. Igazság szerint gondolkoztam rajta, hogy már nem javítom meg az autót (24 éves) hanem veszek helyette egy sokkal fiatalabb másikat, de végül is alkatrészem van, megcsinálni meg tudom (még ha nem is nagy kedvem van hozzáfogni) és így azért mégsem másfél millió a költség, hanem csak 100-150 ezer caklipakli. És megint elmegy évekig gond nélkül.
Pár évente előkerül egy-egy ilyen feladat a családban amikor ki kell venni a váltót, vagy a motort. Volt amikor még aknám sem volt és úgy is megcsináltam ezeket, de már nincsen erőm birkózni a vasakkal. Szóval ezért kell a daru.
Bár még mindig motoszkál a fejemben az autócsere, mert nézelődtem egy ideje és pontosan tudom mit vennék ha cserélnem kellene. Vannak is jó ajánlatok belőle, nem is vágna földhöz. De teljesen pénzkidobás, ma már az autózás amúgy sem okoz nekem olyan örömet mint egykor... szóval igyekszem elkerülni hogy legyőzzön az oktalan vásárlási láz. :-)
Köszi, akkor ez marad a terv. A méretezést meg majd megpróbálom kitalálni, nézek valami hasonló, működő dolgot és/vagy teszek bele bőven anyagot. Lehet hogy írok majd még róla, szóljatok majd rám ha valami nagyobb marhaságot írnék.... Köszönöm.
Igazából még a lapostetőben is keletkezik némi vízszintes erő az egyenlőtlen hőmérséklet változás miatt. A nap csak egy oldalról képes melegíteni az épületet. De ez nem olyan nagy, nem szokás vele foglalkozni.
"1. vagy a falak és a koszorú olyan stabilak, hogy a tetőgerendákat felpakolod mint a gyufaszálakat egy dobozra, ekkor a gerendákat a koszorúhoz kell még atomstabilan rögzíteni, hogy ne csússzanak le. Ekkor a födémedre gyakorlatilag semmilyen terhelés nem jut a tetőből."
Lapostető az egyetlen amitől nem keletkezik a födémben vízszintes erő. Kisebb vagy nagyobb.
Az amatőrök nagyon ritkán veszik maguknak a fáradtságot, (vagy nem is hiányzik nekik) hogy az erő keletkezésétől az alapozásig végignézzék az erő útját. Ha egy erő keletkezik akkor kell egy másik is ami semlegesíti egyszerűen fogalmazva, különben az erőtől elindul és meg sem áll amíg az erő hat.
Én ezt úgy szoktam fogalmazni, hogy alapvetően kétféleképpen lehet tetőt építeni:
1. vagy a falak és a koszorú olyan stabilak, hogy a tetőgerendákat felpakolod mint a gyufaszálakat egy dobozra, ekkor a gerendákat a koszorúhoz kell még atomstabilan rögzíteni, hogy ne csússzanak le. Ekkor a födémedre gyakorlatilag semmilyen terhelés nem jut a tetőből.
2. a tetőd önmagában olyan stabil szerkezet, amit ha képzeletben önmagában leemelsz, akkor is egyben marad, ha a fogópárok megfelelőek. A helyén pedig a falak csak részben viselik a súlyt, a másik részét a födémed.
A valóságban a betonstabil megoldás a kettő egyszerre alkalmazása. De ez nem jellemző.
Vagy az a rakás szar, amit eredetileg nálunk csináltak, amikor a tető sülyed, a falak meg mennek szét...
" Meglehet egy tetőt székállás nélkül építeni, vagyis úgy hogy a födémet egyáltalán ne terhelje a tető?"
Meglehet. Erősebb anyag kell a szarufákhoz, fogópárokhoz, meg jó erős koszorú kell. Nálunk ilyen, kb 9,5 x 10 m és amikor kész lett, akkor egy nagy hodály fogadott a tetőtérben... De én nem akartam semmiféle oszlopot, alátámasztást látni a tetőtérben.
Inkább ne próbáld meg, fel fog nagyon melegedni, hőtágulás, stb, a metlachi biztosan misungba van rakva, megrepedezik, máris nem ad stabil felületet. Egyszerűen, ami régi ragasztó nagyon kiáll, azt vakard le, aztán mehet rá a tapadóhíd, olyan lesz mint az atom. A tapadóhíd valami hihetetlenül jó anyag, a teljesen fényes csempére is úgy odaköt, hogy másnap spaklival is nehéz leszedni. Én használtam vagy 3 félét, olcsókat de nagyon jók voltak. ( Csempét csempére ragasztáshoz )
Szöggel meghúzgálod max, tapadóhíd rá és mehet a flexi ragasztó meg a lap. Tapadó oldani fog rajta, de az vissza is köt majd, ne ijedj meg. Nálam ugyan ez volt.
Továbbra is járólap lerakásnál tartok konyhában, illetve folyosón. Felszedtem a linóleumot ahol járólapoznék és alatta ez a régi metlaki kő vmi van. Nem mozognak nem kopognak, szóval rá lehetne rakni a járólapot, viszont a linóleum ragasztva volt rá és maradt ragasztó a metlakin. Mi a francot lehet azzal kezdeni mert hiába kapartam nem jött fel, van rá valami vegyszer, v vmi tipp, h h lehetne felszedni? A metlakira Mapei Eco Prim Grip tapadóhidat szeretnék kenni. Rá lehet kenni erre a ragasztós felületre, vagy mindenképpen fel kell szedni a ragasztót? Ha igen, hogyan?
De leginkább a fedélszék terve kéne, hogy lehessen látni, hogy hova terhel és utána ki lehessen számolni az alátámasztásokra jutó erőt. Szerencsés esetben a fedélszék nem terhel a födémre (ez csak nagy tetőknél fordul elő), de a koszorúkat vízszintes és függőleges irányban mindenképpen terheli.
"Hogy lehet azt egyszerűen kiszámolni, hogy egy sátortetős épület esetén mekkora súlyt jelent a tető a födémnek?"
Egyszerűen sehogy. Kellenek az épület, az alátámasztó falak helye, magassága, vastagsága, a fedélszék gerendáinak mérete, helye, dőlésszöge, a tető rétegrendje, ha van alátámasztó oszlopa a fedélszéknek akkor annak a helye, stb.
Adott a dupla garázsom, most csináljuk ennek is az aljzatát, szerelőbetonnal, GV lemezzel, összefolyókkal, hőszigeteléssel, estrich-kel, végül járólap és kb 1,70M magasan csempe, h lehessen bent is autót, motort mosni és egyébként is meg legyen olvadva az autókról lecsöpögő esővíz elvezetése.
A terület mérete 57m2 (9,5 m széles és 6 m mély)
A kérdésem, h az estrich réteget mindenképpn szükségese-e a felénél dilatálni? Ha igen milyen mértékben? Elég-e pl. egy 2cm-es XPS végig? A járólapnál ez milyen formában nyilvánuljon meg? Muszáj-e oda kifejezetten dilatációs profilt vennem, vagy megfelel az is, ha azon vonalon a járólap 3 mm-es fugája végig színazonos szilóval van kinyomva?
De nyilván a legfőbb kérdés h egyáltalán kell-e dilatálni? 6-os vasháló megy bele végig!
Bocs, de visszajöttem még fárasztani titeket... a födémről letettem, de kitaláltam mást aminek nincsen lába. Csak persze ebben sem vagyok biztos, nagy a súly és hosszúak az erőkarok... :-)
Szóval :
Az első képen a jobb oldali saroktól az ablak felé kerülhetne egy másfél méteres gerenda a födém alá nem sokkal a falra (38 cm porotherm) rögzítve, a második és a harmadik képeken pedig ugyanabban a magasságban, az oszloppal illetve a fallal alátámasztott pontok közé szintén egy gerenda a két végén az áthidalókra felfúrt tartóelemmel alátámasztva. (gondolom az alátámasztott részeket megfúrhatom nyugodtan igaz?) Ez az oldali gerenda 4 méter hosszú kéne legyen és a kettő közé egy szintén kb. 4 méteres keresztgerenda (híd) kerülne amiről lógna az emelő. Kb. közepén kéne emelni a súlyt, majd elgurítani a szélére és ott leereszteni. Plusz előre hátra is tudna így mozogni a híd. (motorcsere lenne)
Így is el tudnám érni, hogy a felfüggesztett súlyt tudjam mozgatni előre-hátra és oldalra, használaton kívül meg nem volna útban és maradhatna ott ahol van. Ez járhatóbb volna? Valami kellően erős U profilokkal gondolom.
Az a gond, hogy a párával együtt megy a szag is. Ha elég durva, vagy a szomszéd érzékeny, megállhat a birtokháborítás is. (Mindenki szagolja csak a sajátját! :-) )
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni. Kertes házban lakom és a szomszéd felé vezettem ki a pára elszívómat van-e erre valami szabályzat, hogy ez nem lehetséges. Jól tudom-e, hogy füstöt nem lehet a szomszéd felé de gőzt és párát vezethetünk? Segítségeteket előre is köszönöm!
Mindent meg lehet oldani. természetesen a födém terhelése a rákasztott súllyal és a födém már meglévő terhelésével együtt, összesen nem lépheti túl a 150kg/m2-t. Maga a béléstest nem sokat bír, arra a csilláron kívül nem akasztanék semmit. A tégla dübelek teherbírása csekély, 500 kg-hoz kéne kb. 20 darab. Ezt nem így szokták megoldani. Vagy teszek a födémre (rá!) egy teherelosztó acéllemezt (ez gerendás, béléstestes födémnél nem szokott működni), vagy a födém alá acélgerenda.
Ha kerámiakefnis födémbe szeretnék rögzíteni egy olyan vasat amin ellóghat 1 tonna (elméletben, valójában csak max. fele...), akkor hány darab és milyen paraméterű rögzítést kellene használnom hozzá? 8 darab vegyi dübeles vastag csavarra gondoltam, de többek szerint semmiképp sem lehet ezt biztonsággal megoldani ? Ti mint építkezési szakértők mit gondoltok erről?
Anyja neve hőtágulás. A vastagabb és rugalmasabb ragacs az jobb. A nem szoktak ezzel foglalkozninagyobb fuga az alapvetően igaz, DE:
Az a legjobb, ha beltéren olyan 25 fok körüli hőmérsékleten (kb ez a hőmérséklet az ami félúton van a legmelegebb és leghidegebb között), mert ilyenkor tágul és húzódik össze a ragasztáshoz képest a legkevesebbet. A 60 cm-es lapot jól lerakni nehéz. Ha vastagabb a rugalmas ragasztó, akkor az több mozgást enged meg laponként. Ugyan ez vonatkozik a fugára is.
Konyhában illetve folyosón szeretnék járólapot lerakni 30x60-as gres lapok fa mintás.
Lehet ilyen méretű járólapot 2 mm fugaközzel lerakni? V muszáj nagyobb hézag közé?
Illetve azt jól tudom, ha nagyobb méretű a járólap, akkor vastagabb ragasztó kell alá (nagyobb fogú glettvassal kell lekenni), vagy ez csak városi legenda?
Ha meg szabad kérdezni mennyi ideig szeretnétek lakni az új házban? Mert ha évtizedeket, akkor olvass utána a mi éghajlatunk és a faszerkezetű építkezés korlátainak. Mert a jól elkészített könnyűszerkezetes ház se nem gyorsabb se nem olcsóbb a téglaháztól + ha szeles környéken laksz elevenísd fel a 3 kismalac meséjét... :)
Igen ezekre gondolok. Favázas is szóba jött a párommal igaz akkor már inkább mediterrán stílus mint minimál. Úgy néz ki végre találtam egy jó építészt is és lehet elengedem az acél szerkezetet de hagyományos építkezést így sem szeretnék. Nem akarok egy évig albérletbe lakni.
Elsősorban a padlófűtés alá szeretnék egy betonréteget.
Majd utána felépíteni a rétegrendet.
Járda,terasz betonozás és végül a helységek teljes betonozását szeretném.
Arra szerettem volna kilyukadni,hogy a piros az erősebb (azt mondták) és lényeges különbség árban nincs a zöld és a piros fajta között.
Igy pl kevesebb kellene a betonhoz és a 10m3 pl után sokat lehet spórolni?
Nem ki spórolni szeretném az anyagot csak azt gondoltam ha megveszem az erősebbet kevesebbet kell belerakni mint a másikból,hogy ugyan azt a minőséget kapjam.
Köszönöm. Közben én is utána kerestem. Az előző hozzászóló által ajánlott helyen leírtak jók. Az aljzat beton alatt mit értesz, mert az utóbbi időben mindenféle elnevezések terjengenek, pl. szerelőbetonnak mondják a vb. alaplemezt, holott a szerelőbeton az az a beton amin a vb. lemez vasalását szerelik. Puszta földön nem jó szerelni.
Ha az aljzatbeton alatt azt érted, hogy a vb. alaplemez alatti beton, akkor azzal szemben nagy követelmények nincsenek, kivéve ha szulfátos a talaj. Régen az EUROCODE előtti időkben aljzat beton az B70-es (C8) vagy B140 (C10) volt. Remélem jól emlékszem, hogy a régi minőségek közül az újnak mi felel meg.
Ami téged most igazán érdekel az az, hogy sok előnyöd nem lesz a 42,5-es szilárdságú cement nagyobb szilárdságából, ha csak az nem, hogy valamivel lassabban köt. Ez azért jó, mert minél gyorsabban köt annál érzékenyebb az utókezelésre (locsolás). Minden esetre minél kevesebb vízzel kell kell keverni, mert több víz több repedés!!!! (legjobb minőségű beton majdnem porzik bedolgozás közben) Néhány óra alatt meghúz a beton, utána szereti ha áll rajta a vítz.
"A betűk után a cement három szilárdsági osztályára utaló szám következik, ami a korábban megszokotthoz képest szintén változott. A régi 350-es, 450-es és 550-es cementek jelölése rendre: 32,5; 42,5; és 52,5. Végül az utolsó betű a cement szilárdulási ütemére utal. A gyorsan szilárduló cementek (?rapid cementek") jele R, a normál szilárdulásúaké pedig N."
Ez reklám. Nem árt tudni, hogy a képen látható épület kegyetlen meleg tud lenni nyáron és nagyon hideg tud lenni télen. Állandó légkondicionálást igényel, nagyon drágán üzemeltethető. Közép-európai viszonyokra még mindig a tégla a legjobb családiház kategóriában. Az acélszerkezetet össze is kell tudni rakni, az nem viseli el a helyszíni bucherálást és többek között a korrózió védelmet is tönkre teszi. Kicsit is nem tiszta környezetben még a tüzi horganyzás se bír 10-15 évnél többet.
Kérdésem a következő felújítom a házat és ahonnan veszem az anyagot a zöld váci és a piros váci cement között jelentős árkülönbség nincs! q kb 50-100ft a különbség.
Naszóval a pl pirosat vennék akkor egy aljzat betonhoz amit pl 1/4be kevernék a pirosból lehet 1/5be ??
Persze, hogy akad. Én is tudok a XVI. kerületben a Pálya- és a Csömöri út kereszteződéstől nem messze egyet. De van itt Szadán is, tőlünk 200 m-re. Igaz, ezt összerakták, úgy nézett ki egy évig, mint egy csontváz, de ha jól láttam, akkor már be is költöztek.
Én inkább a kívül-belül hungarocell zsalus házra szavaznék. Természetesen nem tennék fel csak ilyen szelelős, fa nyilászárókat. A hőcserélős szellőztetést meghagyom az igazán gazdagoknak, meg azoknak, akiket ezzel meg tudnak etetni.
4 kontinensen 2100 ilyen ház épült. Magyarországon évente épül egy megyében ennyi épület. Igaz, nem acélszerkezetes. Magyarországon még egyről sem hallottam. Valószínűleg nem is fogok.
Köszönöm szépen,hogy válaszolsz!A telek már megvan,jövőre szeretnénk építeni .Most csupán papírra kellene vetni az elképzelésünket a tervezőnek,hogy legyen miből dolgoznia..
Acélszerkezetből sok mindent építenek. Pl. hidakat, felüljárókat, kéményeket, vasúti felsővezeték tartókat, sőt nagy nagy csarnokokat is. Az azzal foglakozók nagyságrendileg nagyobb építményekhez vannak szokva.
Sziasztok! Jövőre szeretnénk építkezni Pécsen és már elkeseredésemben írom a bejegyzést.
vásároltunk egy telket amire egy max 100nm-es házat tervezünk építtetni, de egyszerűen nem találok kivitelezőt a megálmodott acélszerkezetes minimál stílusú házhoz. Nem az igényeinkkel van a baj, hanem vagy nem vállalják már 2019-re, vagy 120nm alatt szóba sem állnak az emberrel, vagy olyan árat kapunk ami nem fér bele a keretbe. Azt hiszem találtam egy piaci rést :)
Van megütött, nyugalmi, max. és mértékadó talajvízszint. A nyugalmi az midig magasabb mint a megütött. Artézi víz 20-40m-t is emelkedik. Ha nagyobbat emelkedik mint amilyen mélyről jön akkor gejzír, vagy artézi kút. De ez azért viszonylag ritka, mármint, hogy nem kell szivattúzni. Nagyanyám falujába ilyen van. Kissé büdös, de azért iható.
Majdnem 1600 cserepet felpakoltak. 4 db tört el. Amikor leborítottak egy pakkot a raklap mozgatásánál ...
Vágáskor sem pattantak el.
30°-os a tető, és simán mászkáltak a tetején. Először rájuk szóltam, hogy ne tapossák szét a cserepeimet, de mondták nem lesz annak baja. A balance kibírja. Valóban nem tört egy sem.
Nálunk az első házunkon Tondach cserép van, most az ácsunk betoncserepet ajánlott, hagytam magam rábeszélni.
Hát, iszonyúan törékeny a Bramac cserép, több tucat összetört, emlékeim szerint több mint anno a Tondachból. És amikor most nézegetem a betonmázat: hát, nem hiszem, hogy kibír 33 évet.
Egyértelmű kinek hogy, az izlése szerint választ úgy is :) Szívem szerint nádtető lett volna, vagy hódfarkú cserép, de már így alakult.
Igazad van a példámban 40-50 éves technológia van. Csak sajnos minden technikai fejlesztésben ezt a gyors elérvülés beprogzamozását látom (én is mérnök vagyok) szépen fogyasztói társadalomnak hívják. Minden gyártónak az az érdeke, hogy minél többet gyárthasson, amit eladhat ezért iszonyat pénzeket költenek minden ágazatban arra, hogy a termékük a garancia lejárta környékén tönkre menjen, vagy előtte esztétikailag megcsúnyúljon vagy csak kimenjen a trendből és Te mint fogyasztó "örömmel" vásárolj újat. Na nálam azzonnal villog a piros lámpa amikor egy bármilyen terméket valami hangzatos idegen szóval próbálnak reklámozni, hogy kitűnjön a többi közül...
A miénkre is 50 év garancia van. Mi Terran Danubiát választottuk tavaly 190 Ft/db volt akcióban (most 248 Ft/db...). A betont az ácsunk ajánlotta én hittem neki.
Jó kis videó :) Írtam egy előző kommentemben, hogy a mi beton cserépünk homogén, anyagában szinezett, minden oldala ugyanolyan szinű, sőt a kettétört résznél is ugyanolyan, csak a külső oldalán látszik a felületkezelés árnyalatnyi különbsége.
Arról, hogy hogyan jön le nem tudok nyilatkozni, mert még csak egy éve van fent. :)
Ha lejön, az tipikus gyártói hiba, ami miatt a garancia keretében újra kellene építeni a tető héjazatát. A gyártó költségén. Nem hiszem, hogy ezt felvállalják. (nem csak az én tetőmnél jelentkezne ez a költség)
A garancia 50 év.
A 30-40 évvel ezelőtti gyártás technológiát nem biztos, hogy hasonlítanám a mostanihoz.
Igaz, hogy ezek csak "sárdarabok", de azért fejlesztettek ezen (is).
Sajnos, ez a hegytető dolog sem olyan egyértelmű. Gödöllőn, az Erzsébet park tetején volt egy arató kút, ami tulajdonképpen nem kút volt, hanem egy forrás, vagy 100 évig, aztán kiszáradt, vagy máshova ment a víz. Kérdezd meg a szomszédokat, ha van kútjuk, akkor az milyen mély. Nálunk 24 m-en van a víz és gyakorlatilag még a fúrt kút is kimeríthetetlen. A szomszédban ugyanez 27 m, a másik szomszédban meg csak 6 m. Pedig keskenyek a telkek. Az utca elejében, ami vagy 2 m-rel magasabban van, olyan magas a talajvíz, vagy talajpára, hogy a szuterén inkább gőzfürdőre hasonlít.
Szóval ezt a témát nagyon járd körül, mert nem egyszerű.
Egy régi ablak helyett lett ajtó, és a mellette lévő területen lett üvegtégla - fényt ad és világítást is tettem bele.
Egy gipszkarton fal. Fa vázszerkezettel.
Mit javasoltok, hogy mivel tudnám befogatni a téglákat, hogy ne essen ki? Fugázni? Kb üvegtégla az üvegtéglán van. Csak így fér el! Nincs több helyem.Nem tudok közé keresztet tenni. A fugára átlátszó pl akvárium ragasztó jó lenne?
Akkor megfogná, vagy félni kell, hogy pl egy kisgyerek nekiüt és kilökheti, szétesik.
Elég csak a fuga neki? Ha nem akkor mit tegyek közé falazónak? Átlátszó kellene.... Akár később bontható, hogy a világítást tudjam cserélni...
Szimpatikus ,amiről és ahogyan írsz!Megnyugtattál!Köszönöm.Nekünk 15 cm hőszigetelés lesz ,így gondolom meleg lesz a "pince" is.Olvasmányaim szerint ,mivel hegytető a talajvíz sem igazán vészes dolog.
Ok, nem kell ennyire frontálisan leharapni a másik fejét.
Nem vagyok szakember, én vagyok a tulaj, aki felújít, építkezik, átépít és kíváncsi, emellett kereskedelmi igazgatóként nem rest megfogni a vésőgépet, lapátot.
Szóval, ez az én olvasatomban olyan, mint a flex. Az se flex, hanem sarokcsiszoló. Vagy, mint a dekopírfűrész / szúrófűrész. Mindkettőnél tudja a szakember és az átlag user is h ki mire gondol..
Pontosan ez a helyezt itt is. Nekem kátrány marad.
Nem mindenki használhat nagyipari módszereket, ez igaz. De az is, hogy sok minden nem az igazi ami itt elhangzik(leíródik). Pedig sokszor filléres különbségek vannak a jó és kevésbé jó módszerek között. Ha kérdez valaki az rendben van, mert nyilván nem ért hozzá. Meg is szoktam hallgatni mindenkit, mert lehet jó ötlete. De amikor harmadszor jönnek ugyan azzal az ötlettel, amiről kiderült, hogy rossz, az bosszant, főleg ha arra hivatkoznak, hogy a szomszéd is így csinálta és jó, de nem veszik figyelembe, hogy a szomszéd háza nem emeletes és a végén kiderül, hogy össze is van repedezve. Az ember ilyenkor -ez hiba, pedig igaza van - de ez van, ideges lesz.
Ez mondjuk nekem is új, az XPS- ragasztóhabbal kell felrakni? Nem zsákos hungarocell ragasztóval rakják?
Egyenetlen, részben kő lábazati rész.. felújítás, nem új építés.
Csináltam egy gyors skiccet, h nálam h néz ki a szóban forgó utólag átvágott melléképület főfalazata. Ahogy a rajzon is látszik a kátrányréteg a külső, végső járószint ALÁ esik. Nyilván kavicsággyal fogom megtölteni körbe a házat a lábazat mellett, de pusztán azért kérdeztem a lábazati vízszigetelést, h a zsákos ragasztóanyag ne adja át a vízszigeteletlen alaptól a falaknak.
Ezt senki nem vonta kétségbe hogy tud de egy laikus miért ne kérdezhetne. Mi okból lenne muszály azt a cuccot használni mint ő? A stílus nem mindegy. Nem mindenki teheti meg hogy restaurálja a házát és nagyipari módszereket használjon. Amúgy meg azt a hangot amit itt az előbb azt otthon pl így kérjen enni. Nem kell csodálkozni ha éhen marad.
Tényleg sok mindent tud. Voltak/vannak munkái amik nem minden bokorban teremnek, ilyen nagyságúakra a saját területemen én is büszke vagyok. Senki sem szereti, ha ezeket nem értékelik és visszakérdeznek, kvázi kételkedve a tanácsban. Én sem szeretem, de én egy kicsit nehezebben leszek ideges. Nem kell mindenért fölkapni a vizet.
A Creaton főleg kerámiában utazik. A Bramac és a Terran a betoncserép gurui. Én is szívesebben választottam volna természetesebb anyagot. Sajnos nem bízok a mai kerámia cserép időtállóságában :( Pedig szép cserepek vannak.
Ha ez az engób cucc az ami szépen egyben lejön a tetőről, akkor kösz nem kell.
Apámék házára a 80-as években az utcafrontra szép új kétmakkos cserép lett véve, hátulra a régi házról (amin minimum 30 éves volt) került át. Az új cserép már 15 éves korában kezdett porlani a felső rétege darabokban jött le. A tetőcserekor a hátsó régi cserepet "ugyan olyan" állapotban szedtük le, mint ahogy odakerült, majd 60 évesen még eladtuk és felkerült egy másik családi házra... Fogyasztó társadalom mi?... engóbozás...
A beton cserép homogén, anyagában van keverve minden, a szín is, a felületi kezelés főként a mohásodás ellen védene több/kevesebb sikerrel... :(
felújítás, tetőszerkezet jó, csak a héjazatot szeretnénk cserélni.
ezt a kifakulós dolgot a nagykeres mondta, elvileg neki sztem mindegy,h betont ad el vagy kerámiát, creatonban utazik főleg de mást is lehet nála kapni, és a creatonnak van betoncserepe is...
