A 180 -ról tudom, hogy nehéz volt szerelni, túl bonyolult is volt itt-ott, de ettől a mindennapi használatra nem volt rossz gép a maga korában! (Nem a szerelőknek... :-) )
(Valahol van a neten is egy olyan régi film, ami a 180 -as főjavítását mutatja be lépésről lépésre. X km után szétszedték miszlikre és tulajdonképpen újra megépítették. Ha 5-6 év után egy ILYEN helyett kidobták ezeket, akkor a filmen szereplő mire föl kapott ilyen javítást? Azzal újabb 5-6 évet el kellett volna menjen elméletileg... Lehet, hogy Ő volt az egyik vajszínű, piros csíkkal, ami még vagy 10 évet munkásokat szállított. :-) )
Azért "vonatkert" ,mert a vasútállomás mellett van közvetlenül, fákkal és fűvel tarkítva mint egy kert, aminek a közepén áll egy gőzmozdony. (üdvBajáról)
Tanulmány-midibusz 1969-ből. Ha minden igaz, akkor az Ik404-es hűtókocsi műszaki alapjaiból kiindulva, de farmotorral (ZIL?) készült. Típusszámáról nincs tudomásom, lehet hogy nem is volt neki.
Tudtommal az "a" 420.000 km nem annyi volt, hanem a gyári ajánlás 550.000-650.000 km futásról mint "javasolt" élettartamról beszélt.
Közös ismerősünk A.B. mindíg azt dörgölte az orrom alá, hogy ez csak egy 197x-es gyári ajánlás, aminek semmi köze nem lehet, a 2000-es évek üzemeltetéséhez.
(Volt pár kocsi ami tényleg bkv selejt lett 420.000 km után is).
Az 5-7 éves kocsik kidobását akkor is butaságnak tartottam/tuk amikor ez nagyban futott.
Anno bizony egy fővizsga és egy főjavítás után 420 ezer kilométernél kidobták a kocsikat (Ikarus 200-as városiak).
Volt aki már a 80-as években tudományos dolgozatokat, komoly szakmai háttérmunkát szentelt ennek a "pazarló" gazdálkodásnak.
Annak fényében volt igaza, hogy nem jelentősen eltérő techológiával a közel hatszorosát (!) futották le ezek a kocsik azóta a BKV-nál a tervezettnek.
Hogy mi volt a háttere midennek a 420 ezer kimoléteres tervezésnek? Nem feltétlenül műszaki, mint oly sok minden ebben az életben:
Ad 1. Az Ikarus gyártott orrba-szájba (utólag megy a hümmögés, hogy így mátyásföldi, meg úgy csepeli, meg amúgy fehérvári kapacítéshiány, ezek nem a mai értelmben felfogható kapacítéshiányok), a hazai piacon elemi érdek volt a folymatos, nagy mennyiségű járműeladás (még ha egyeseket feszített is az örök ellentét, mi menjen exporta, mi maradjon itthon).
Ad 2. A BKV-nak és Volánoknak marha kényelmes volt. Tudomásul kell venni, hogy ezek a közpénzből müködő szervezetek mindig is szerettek a biztonságra menni, amivel nincs is baj és részben természetes, csak a határt kell jól belöni.
Ad 3. Mindenki tudta a 80-as évek végéig, hogy az állományból kivont eszközök az országhatáron belül maradnak, akár kisebb Volánoknál, akár tüdőszűrőként, akár egyéb társadalmi/félkatonai/csókos szervezetnél, azaz szolgálják még pár évig a népgazdaságot "ócsón".
Bárcsak lenne egy nagytestvérünk nekünk is aki ad 400-500 ezer km-es egyforma kocsikat, százasával mondjuk 10-15-20 %-os maradványértéken.
A buszvezetők se voltak oda a taknyos fékjei miatt.
Az 556-al még csak-csak, de 180-al tényleg csak ott álltál meg, ahol az Isten jónak látta, nem ott ahol Te gondoltad.
----------------
de !
Kikopásukhoz nagyban hozzájárult az is, hogy akkoriban ('70-es évek vége, '80-as évek eleje) a Volánok évi 700-1000 új buszt kaptak, a fővárosba is évi 250-350 új busz jött.
Nem okozott gondot a lecserélésük.
Nem csak a 180-k jártak így.
Volt olyan Ik-280 sorozat mely 5-8 éven belül selejt lett, mert jött helyette a gyári új.
mondjuk az egy érdekes kérdés lehet, hogy az ördögbe kaptak '74-ben GA-s rendszámot
Az új autóbuszok központilag kaptak rendszámot, ezek ellenben használt kocsik voltak, nyilván Szegeden számozták át őket, amikor a Volán megvette őket. A vidéki rendőrségeken viszont érthető módon nem pörögtek a fekete alapú buszrendszámok. Így lett a Dégáztól vásárolt 255-ös is '78-ban Csabán GA 38-44. Ott pl. GA 38-01-től ment az '58-as átszámozás, ami tábla megmaradt, az meg nyilván porosodott a raktárban akár 20+ évet is. De ugyanezért osztottak egyes helyeken még a nyolcvanas évek második felében is BV, BZ kezdetű rendszámokat.
Az 556 -ról tudjuk, hogy sok nyűgje volt. De a 180 -as egy főjavítás(sal egybekötött modernizáció) után még simán elment volna újabb 5 évet, annyira nem volt szörnyű, mint szóló társa... Ezen kívül (bár ez nem szempont) az egyik legszebb busz volt szerintem.
