Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
Meggyőződésem, hogy ahogy előre haladnak az indiánok közötti genetikai és archeogenetikai kutatások, még nagyon sok érdekes dologra fog fény derülni...
Ami viszont kifejezetten az észak-amerikai indiánok genetikájában érdekes, az az R1b Y-haplo apaági vonalak jelenléte, főként a Nagy Tavak nyugati medencéjében és a Mississippi felső folyásánál élő törzsek között.
Az odzsibuák és a sziúk körében pl. a férfiak kb. fele ebbe a haplocsoportba tartozik, de jelentős ez a haplocsoport a szeminólok, cserokik és dogribok (Dogrib - magyarra fordítva a Kutyaborda néptörzs Kanada északi-középső részén).
Namost ez a tiikusan nyugat-indoeurópainak tartott Hg már hogy jutott be Észak-Amérikába???
Az egyik nézet szerint az európai, főként francia és brit gyarmatosítókkal, de ennek ellentmondani látszik, hogy sok "tisztavérű" indián is R1b-s.
Egy másik lehetőség, hogy volt egy ma már a múlt ködébe vesző nyugat-európai bevándorlás az indiánok közé még Kolombusz Kristóf előtt, pl. esetlegesen írországi vagy walesi kelták, akik beházasodtak az indiánok közé.
Meg ott van pl. a Solutré-hipotézis, amely szerint a Solutré-kultúra korában kerültek át őseurópai csoportok a jégpáncél szélén átkelve Nyugat-Európából Észak-Amerika keleti partjaira.
Az is érdekes, hogy korábban úgy vélték, hogy ez az ausztralo-ázsiai komponens csak az Amazonas-medence egyes törzseinél található meg, de azóta kiderült, hogy az Andok és a dél-amerikai csendes-óceáni partvidék számos törzsénél is, sőt a dél-mexikói mixe törzs között is.
Az észak-amerikai őslakosság körében azonban mindezidáig nem találták nyomát.
Kevesen tudják, hogy a mai Tajvanból származtak el, ahol még mindig él pár száz ezer őslakos a néhány évszázada Kínából bevándorolt, hatalmas többségbe került hanok mellett. Jártam ott.
DE az is biztos, hogy Óceánia őslakosai nem ott jöttek létre s nem tudtak sem oda repülni. S embertani jellegeikben DK-Ázsiaiak. Ergo, tudtak hajózni s ha igen, akkor D-Amerikába is eljuthattak.
Heyerdahl már rég megírta, sőt bízonyította is! Újszülöttöknek minden vicc új!
DE hogy part mentén hajózva, az hülyeség. Ázsia és D-Amerika közt több ezer km óceán terül el! Még szigetről szigetre is nagy távolságokat kell megtenni.
Igen, volt egy cikk róla hogy Dél-Ázsiából a partok mentén hajózva néhány ezer évvel korában elérték Dél-Amerikát, mint ahogy Észak-Amerika benépesült Szibériából.
Ez még érdekesebb, ősi ausztrál-ázsiai genetikai komponens sok dél-amerikai őslakos törzs génkészletében, ugyanakkor az észak-amerikai őslakosok között ez nem mutatható ki:
novemberben lesz a következő akció, a Fekete Péntek, utána decemberben a Karácsonyi
érdemes lesz majd más távoli rokon Sáfárokat felkutatni és velük is megcsináltatni a tesztet, egy SNP mutáció 80-100 évente következik be átlagosan, ( de persze lehet több vagy kevesebb év is ) , ebből lehet számolni a haplocsoport korát
az Big Y teszt olyan szempontból hasznosabb, hogy sokkal hosszabb időt mutat be és lehet látni melyik országokban élnek a genetikai rokonok
Kösz. Saját adataim szerint, ami hiteles 1753- ig tudom visszavezetni,kíváncsi vagyok genetikailag is. van genetikai adatom egyébként, a fiam csinálatta az enyémet is és a feleségemét is, de 'y' nincs.
Meglett a végső eredmény, hát elég fura lett, a közös SNP-ék száma 31, maradt 8, ha 100 évet számolok 800 év, akkor ezek szerint Luxemburgból vagy Belgiumból származott az apai ősöm eredetileg.
Szakértők egy csoportja a grúziai Szacurblia-barlang (Satsurblia) 25 ezer éves üledékét vizsgálta – számol be a ScienceAlert. Az elemzésről beszámoló tanulmányban Pere Gelabert, a Bécsi Egyetem evolúciós biológusa és társai azt írják, a mintákban egy, az utolsó jégkor előtt élő nő nyomára bukkantak. A felfedezés különlegessége, hogy csontmaradványok nélkül tudták kimutatni egy egykori populáció jelét.
A csapat nemcsak emberi genetikai nyomokat talált, hanem farkastól és bölénytől származó DNS-t is. Az eredmények sokat elárulnak a három faj késő pleisztocén kori genetikai történetéről.
Ahhoz, hogy a kutatók ősi DNS-t mutassanak ki, általában nagy szerencsére van szükség. Először is csontok kellenek, amelyek elég jó állapotban konzerválódtak a genetikai elemzésekhez, ezeket pedig fel is kell fedezni. A Szacurblia-barlangban a csontok nem őrződtek meg, az egyéb leletek, például a kőeszközök alapján ugyanakkor tudható, hogy az üregben régóta élnek emberek.
A kutatók most egy viszonylag új technikához fordultak, és a környezetben, egészen pontosan a helyi üledékben lévő lehetséges DNS-t kezdték el keresni. A csapat hat mintát tanulmányozott, és mitokondriális DNS-re bukkant.
Bár a maradványok igen hiányosak, így is új információkat fedtek fel. A nő töredékes genomja például azt mutatja, hogy a modern emberek egy eltűnt, eddig ismeretlen populációjához tartozott. Hasonló módon a farkas is egy elveszett vonal tagja volt, a bölény genetikai öröksége ugyanakkor a mai populációkban is kimutatható. Azt egyelőre lehetetlen megmondani, hogy a barlang három lakója egy időben élt-e.
tehát a régi SNP mutáció megmarad és minden férfi leszármazottja a közös férfiősnek örökli, az új SNP mutációt pedig csak annak a férfinak a férfi leszármazottjai akinél létrejött, a többi rokon nem
A gyermektelen Leonardo családját a féltestvére, Domenico leszármazottai képviselik (Leonardo édesapjának legalább 22 fiúgyereke született). A most feltárt családfa alapján pontos DNS-vizsgálatok is készülnek majd, amit a számos kutatóintézet bevonásával indítottLeonardo Da Vinci DNS Projektirányít, s mivel az Y-kromoszómák mintegy 25 generáción át változatlanul öröklődnek, ezért a ma élő leszármazottakét össze tudják hasonlítani a korábbi generációk képviselőinek maradványaiból kinyerttel.
