Nem védett hazai (ill. európai) madárfajok - pl. szarka, szajkó, dolmányos varjú, seregély - fiókakorú vagy felnőtt példányainak beszerzése, tartása, gondozása
Kedves OT 1019! Én megfogadom bárki tanácsát,úgy corvióét,mint a tiédet.Viszont,szerintem én nem írtam még semmit arról,hogy mivel szeretnék etetni.Napi szinten több órán keresztül van szerencsém,megfigyelni vadon élő szajkókat,ez alapján úgy látom főként rovarevők és fészerablásukat is láttam már közvetlen közelről,sőt azt tapasztalom,hogy jelentős eltérés van a meleg és hideg évszakbeli táplálkozásukban.Szerintem érdemes ezt is szem előtt tartani a fogságban tartott szajkók etetésénél,de eddigi írásaitok alapján,ti ezt sokkal jobban tudjátok nálam.Szóval azért tudok róluk egyet s mást,viszont ez mind felnőtt madarakra vonatkozik,úgy érzem ,ha felnő a szajkóm(ami ,még meg sincs )teljesen jól fogom táplálni.Azt viszont nagyon megköszönném,ha néhány hetes fióka táplálékokat írnátok .Én amire eddig gondoltam mint lehetséges nevelő kaja :giliszta,csiga ,mindenféle rovar,némi hús,némi főtt tojás,nyers tojás,áztatott,vagy konzerv kuta ill. macska kaja,meg ilyen baromfi tenyésztésben használatos vitamin és ásványi anyag készítmények.Egér kizárva,már csak azért is mert undorodom tőlük,másrészt szerintem nagyon sok szajkó él úgy hoy egy gramm egeret sem eszik. Válaszotokat előre is köszönöm.
Ladybee, ha ez cáfolat akart lenni az általam írtakra, akkor ez most nem jött össze. :-D :-D :-D
Elmondom miért. Van ugye a népes Fringillidae, vagyis Pintyfélék családja. Az ide sorolandó madárfajok nem egy nagy halmazban vannak itt összehajigálva, hanem itt ún. alcsaládok is szerepelnek ebben a családban, és azon belül vannak rendszerezve. Ez benne a csavar. Nevezetesen 4 alcsaládja van: A Fringillinae, vagyis Pintyformák. Ebben foglalnak helyet az ún. valódi pintyek nemzetsége a Fringilla nemzetség, ami előtagként a család nevét viseli magán. Az általad belinkelt Fringilla coelebs is itt foglal helyet. Nem túl népes alcsalád ill. nemzetség, mindössze 3 faj tartozik ide. A fent említett Erdei pinty mellett a Fringilla montifringilla, vagyis a Fenyőpinty és a Kék erdeipinty, vagy Teyde pinty, a Fringilla teydea. Utóbbi kettő nem költ nálunk, a legutóbbi ráadásul egzotikus, Kanári-szigeteki. A második alcsalád, az igen népes ún. Kúpcsőrűek alcsaládja, tudományos néven Carduelinae számos nemzetséggel és fajjal. A maradék két alcsaládban szintén egzotikus madarak szerepelnek (kántokmadarak, hawaii gyapjasmadarak), ez számunkra nem érdekes.
Szóval, hazai vonatkozásban az Erdei pinty és a Carduelinae alcsalád a lényeges. Utóbbiban van többek között a tengelic, zöldike, kienderike, csíz csicsörke, süvöltő, meggyvágó stb. Az alcsalád, ill. a Carduelis nemzetség a carduus=bogáncs szóról kapta a nevét, ami életmódjuk egyik jellegzetességét, az őszi-téli időszakban a bogáncs és egyéb gyomok csapatosan történő meglepését, és az ezeken való táplálékkeresést (termések bontogatását) jelöli. Ebben az alcsaládban a nemzetségektől függetlenül az életmódban, főként a fiókanevelésben lényeges eltérés már nem mutatkozik.
A kis rendszertanozás után a lényeg az, hogy az eredi pinty, illetve a Fringillinae alcsalád mindhárom tagja valóban csőrből etet rovarokkal úgy, mint a rovarevő madarak. Anyányi fiókáiknak már van, hogy növényi eredetű táplálékot is hordanak, de a hangsúly a fent említett etetési módon van. A Kúpcsőrűek alcsaládja kizárólag növényi táplálékon él, fiókáit a kelés pillanatától begyből öklendezett növényi eredetű táplálékkal eteti. Nem esznek rovarokat és csőrben sem hordanak rovarokat a fiókáknak. Etetés előtt a madárszülő táplálkozik, majd az álbegyben lévő táplálékból végigeteti teljes fészekaljat. Ha nem hiszed el, keress olyan témájú videókat a neten, amiben tengelic, zöldike, süvöltő eteti a fiókát. Van egy jó pár. Jó minőségű, közelről filmezett természetfilmek, amelyeken minden lényeges dolog látszik. De a természetben is meg lehet ezt figyelni, ha az ember ráér és van kedve hozzá. Neveltem már jópár Erdei pintyet, akkor a hozzá hasonlóan fiókakorban rovarevő kardinálisok jónéhány képviselőjét, és persze a Kúpcsőrűekből is a kanárik és tengelicek, zöldikék mellett az aprócska Zsezsét és Tűzpintyet is. A két csoport fiókái emésztésben, testfelépítésben, kajakérésben meg még egy csomó mindenben ég és föld. Attól még, hogy a különféle madaras kiadványokban, szakemberek által írt cikkekben mindenféle hülységet összeirkálnak a pintyfélék utódgondozásáról, azt nem kell készpénznek venni. Ez a mítosz egyrészt onnan eredhet, hogy miután az Erdei pinty és a (nem pintyféle) verebek rovarokkal etetnek, úgy vannak vele, hogy akkor biztosan az összes magevő kismadár is így csinálja. Másrészt meg onnan is jöhet, hogy látták, ahogyan a tengelic, zöldike stb. fészekanyagot hord a csőrében, és azt rovarnak nézték.
Érdemes megfogadnod Corvi tanácsát. Én ehhez annyit tennék még hozzá, hogy nem a különféle bolti dolgokkal ilyen-olyan élőeleséggel, madártápokkal, kiegészítőkkel lehet a csodát csinálni, főleg nem szajkónál. Jófajta lágyeleségek kellenek kiegészítve természetes táplálékokkal, és minél inkább el kell szakadni a bolti "madaraknak való", "szakszerű" táplálékoktól. Pl. én magam már a seregélynél ezt meg tudtam tenni. A varjúféléknél is meg lehet. Meg is lett az eredménye, ami mindenképpen pozitív. Azt tudnod kell, hogy a szajkó a varjúfélék közül a legkényesebb az etetésre és viszonylag gyorsan megjelennek rajta a kedvezőtlen elváltozások, ha vmi nem stimmel a táplálékkal. Mindenesetre nagyon röviden annyit tudok mondani, hogy jobban jársz ha nem azt a jól bevált egeres-halas-nyers húsos vonalat tolod majd nála, főként nem nyakló nélkül. Vannak akik esküsznek erre, de a fészekrablásai mellett elléggé nagy arányban növény- és rovarevő szajkónak ezek az erős táplálékok hosszú távon ártalmat visznek be a szervezetébe. Ha belengondolunk az ipari csirke- és tojás valamint ezek tanyasi verzióinak esetére, akkor már adhatunk létjogosultságot ennek. Azt azért érdemes fontolóra venni, hogy a természetben gyűjtött madárfióka és madártojás beltartalma nem egyezik meg sem egy tömegtermelt mindenféle műkaján meg pelleten felnevelt rágcsálóéval, sem pedig a supermarketes akciós sprotniéval. Számos körülménytől függ még, hogy a madár hogyan reagál bizonyos táplálékokra. Én sem vagyok elvakult, ha tömegével kell menteni ilyen madarak fiókáit, akkor nem lehet válogatni a kajákban. Az más kérdés, ha csupaszok, mert akkor ezeken a hagyományosan ajánlott dolgokon nem fognak felnőni. Ebből is látszik, hogy itt valami nagy turpisság van. Én a kajára való odafigyelést elsősorban a hosszútávú megtartásra értem, és itt is csak azért mert sajnos látom a negatív példákat.
Mindegy, nem akarok igazán beleszólni, neveld azzal, amivel akarod. Annyi a szabály egyedül, hogy figyeld meg jól eleinte a madarad küllemét, állását, különös tekintettel a lábaira. Mellé nézzél meg egy csomó természetfotót a szajkóról. Úgy kell ügyeskedni, hogy a te madarad is mindvégig így nézzen ki. Egy vékonylábú, fürge madárnak kell maradnia a kintiekhez hasonlóan. Ha ez megváltozik idővel (ivarérettségére kiderül), tehát a láb elkezd vastagodni, torzulni, akkor el kell gondolkodni, mert nem biztos hogy itt megáll a folyamat. Sajnos előfordulhat, hogy ez még tovább romlik, tehát úgy eltorzul a láb, hogy a madár már szinte csak tyúkszerűen ül naphosszat, tollazata rettenetes, borzolt. Továbbmehet a dolog úgy, hogy a szemen hályogszerű elváltozás alakul ki, amitől megvakul. Itt szövődményként még glaukóma is kialakulhat. Az utóbbi években sokat láttam, tapasztaltam. Jószándékúlag írtam csak ezt. Ha érdekelnek ártalommentes lágyeleségek, akkor légyszíves jelezd.
Teljesen igazad van.Mentségemül szolgáljon,hogy két hónapos kislányom,itt volt a karomban és már kezdett türelmetlenkedni.Köszönöm az információkat,akkor 1 szajkó lesz.Viszont azt még mekérdezném tőletek,hogy télen kell védeni valahogy a szajkót a hideg ellen?Mint már írtam 2 méteres röpde lessz ennek a fele drótháló ,másik fele deszka,tehát 1m ilyen másik olyan.Ez már elég neki télen,vagy kell valami odút betenni?Előre is köszönöm.
Etetéssel kapcsolatban,csak egy felvetés.Plankton eleség nem jó,indító lenne,nem feltétlen a szuajkónak,de más kissebb kényesebb fiókának,mert az egy könnyen hozzáférhető komplex tápanyagforrás.Nem próbáltátok,még?
A 3 mondat valahogy nekem nem jön össze,,, ez most önmagára válaszolt kérdés..? Vagy mi? :)
Tudod e fórum sem az irástudorok szakterülete, s nem is sikerűl mindig mindent érthetőre fogalmazni, de azért törekedünk rá!.. :-S
Fiatal varnyúféle madárnak a leghatásosabb a saját készítésű lágyeleség, nyers (baromfi, marha..) belsőségek, sok-sok rovar, gyümölcs...Macskatáp csak végesetben, kiegészítőnek vagy úgy sem!
A szajkó nem társas madár, a költést kivéve magányosan vadászgat, portyázgat. Nem igényli, hogy fészektársával tartsd őket, s az ivarérést követően meg konkrét rivalis problem is lehet belőle...
ÉN,attól tartottam ,hogy pl. a zebrapintyhez hasonlóan,szinte figyeli az alkalmat,hogy kisurranjon a kezem mellett.
2×2×1.1m röpdét kezdtem építeni ez talán van akkora,hogy ez már ne fenyegessen.Ha két szajkót tartanék ,mindkettő fiatalon együtt nevelődne,nem veszekednének egymással vajon,Mert elgondolkodatott,hogy tényleg magányos lenne sokszor,hisz mindig nem tudunk foglalkozni vele,ezért gondoltam,hogy inkább nevelek kettő fiókát.
Etetéssel kapcsolatban,csak egy felvetés.Plankton eleség nem jó,indító lenne,nem feltétlen a szuajkónak,de más kissebb kényesebb fiókának,mert az egy könnyen hozzáférhető komplex tápanyagforrás.Nem próbáltátok,még?
.Igazából nem vagyok gyakorlatlan madaras,a neveléssel valszeg megbírkózom,csak azt nem tudom,mennyire szökős a szajkó,milyen szempontok alapján építsem meg a lakhelyét?
Szóval sajna szökős! A varjúfélék közt a legkevésbé helyhez kötődő! Nem vitás, akadnak köztük ragaszkodó, kitartó példányok, de itt e topikban megfordulók korábbi tapasztalatait, meg sajátom egybevéve a történetnek az vége az, hogy ivarérettségüket követően kicsi lesz nekik a "szük" környék, mi meg kevesek leszünk számukra.. :-S Nekem 2 ízben volt szajkóm ezidáig, az elsőt miután Ő is kijárogatott, lepuffantotte egy környékbeli puskás barom, a második viszont szép lassan meglépett! :-S
A mai túlurbanizált világban furának tünhet, de a madárnak teszünk jót azzal, ha nem engedjük össze vissza bóklászni, ha már fióka kortól elreboltuk őkelmét az övéiktől... :(
Belepofáznék egy kicsit ebbe az etetős dologba, ha nem gond. Most csak érintőlegesen, később bővebben. Elolvastam a fb-s leírást. Ebben a topikban már évekkel ezelőtt (ha más nem, akkor a jelenlévők közül az ún. kemény maggal) megfigyelések, utánajárások és vmilyen szinten megtörtént bizonyítás után, viszonylagos egyetértésben lefixálásra került, hogy a lisztkukacos fiókanevelés szakszerűtlen. Bizonyos esetekben mutathat (ideig-óráig) látszatsikerességet, de hosszú távon nem járható út. Véleményem szerint rövid távon se, de ez most hagyjuk...
A másik pedig az, hogy nem az én egóm hizlalása-, hanem az emberkézbe került fiókák testi épsége érdekében jó lenne, ha sikerülne letisztázódnia a madaras fejekben annak, hogy melyik madár mivel eteti a fiókáit. Más szóval, légyszi ne tartsunk már ott még mindig, hogy a zöldike, tengelic, meggyvágó rovarokkal (is) eteti a fiókáit, mert ezek a fajok bizony egy deka rovart nem adnak a fiókáiknak. Eléggé szomorú, hogy hivatalos madaras kiadásokban is gyakran találkozhatunk ezzel a téves megállapítással. A Carduelinae alcsalád, vagyis a kúpcsőrűek tagjai tojásból kelés pillanatától növényi eredetű táplálékkal nevelnek, melynek összetétele, feldolgozottsága a fiókák fejlettségének függvényében változik. Fontos! a begytejet se keverjük ide, mert az egyrészt csak a valódi beggyel rendelkező madarak (pl. galambok, papagájok) kiváltsága, másrészt pedig az énekesmadár-alkatúak egyetlen családjára, vagy alcsaládjára se jellemző a begytej. Tehát ebben az esetben nincs is miről beszélni.
Köszi szépen az elismerő szavakat, én hasonlóan vélekedem veled kapcsolatban :-) Én magam sem tudnék feláldozni egyetlen madarat sem, legyen szó bármekkora horderejű kísérletről, kutatásról. És mondjak valamit... én se lettem ettől több. :)))
Szia Szajkó, a szeptemberi vedlésig jön vissza ha kiengeded. Utana ha mar gyujti a makkot el fog menni. A szelid szajko simogatni nem hagyja magat, de nem fél es korbeugral, emelgeti a búbját, es a nagyvedles utan szépen utanoz minden hangot a kornyezeteben. Igazabol egy maganyos madar, nagy térigénnyel, es mindenféle elfoglaltság igénnyel:-))
Negativumok: jo nagy adag trágyára számíts, tudnak hangoskodni is ami zavaro lehet. Kis helyet felejtsd el, legalabb 2 m3 kell egy madarnak. Regen irtam ide, de ha evekkel visszamesz talan lathatsz kepet matyikról :-)
Szia ˘!Kiléptem a facebookról,nem is tervezek visszalépni,de amúgy köszi.Amúgy kérdezz nyugodtan,én azt kérdezném,hogy oldjam meg a kalitka tisztítást itató berakást stb.Ezért kérdeztem szökős e mert viszonylag nagy röpdét tervezek,és attól tartok,hogy amíg teszek veszek ki ne repüljön az ajtón.De olyan videókat is láttam,meg itt is írták,hogy szabadban röptetik a szajkót és nem megy el.Ez tényleg így van?
Sziasztok ! Úgy tervezem,hogy kiskortól nevelek szajkót kézzel. A kérdésem az lenne a tapasztalt szajkósokhoz,hogy mennyire szelíd egy kézzel nevelt szajkó?PIci korában bent tartanám a lakásban,aztán kint egy tágas röpkalitban,nejemmel felváltva etetnénk.Igazából nem vagyok gyakorlatlan madaras,a neveléssel valszeg megbírkózom,csak azt nem tudom,mennyire szökős a szajkó,milyen szempontok alapján építsem meg a lakhelyét? Az előző hozzászólónak lehet tudnék segíteni,mondjuk helyileg Nógrád megei vagyok.
Felvetéseid, megállapításaid nekem soha nem tüntek túlirásnak, felteszem másoknak sem.:) Már csak azért sem, mert még az irigyeid számára is nyilvánvalóan kitűnik belőlük a rutin és a tapasztalás őszinte szakmaisága!
Bevallom kissé elhamarkodtam az idézett cikkről korábbi vélekedésem, de alaposabb elolvasás után sem lettem több valahogy tőle.. :-S
Valójába 1 db áldozati (kísérleti) madár életét is sajnáltam azokhoz a nagyonagyhorderejű , meg hormonálisneurofiziologiaiakármi... stb. eredmények kimutatásához, amit szerintem a népi megfigyelések több 1000 éves, a madártartók meg a több 100 éves tapasztalatukkal eleve tudtak, ! :-S
Én inkább az angol nyelvű kutatási anyagokra gyanakszom e téren, szerintem azokból (is) informálódhatott :-) Amerikában a különféle madárkísérletekhez áltlalában a seregélyeket használják, mert tulajdonságaik révén az egyik legjobb modell madár -ezt mondják legalább is-.
Csak azért oszottam meg ezt, mert tudod anno meg lettem mosolyogva egyesek által, amikor előjöttem a sárga csőr titkával... Ha esetleg azokból az emberkékből vki olvassa, legalább láthatja, hogy igazam volt és még tudományosan, vizsgálattal-méréssel is alá van támasztva az, amit mondtam. Mert ugye én mindig úgy teszek különféle kijelentéseket a madarakkal kapcsolatban, hogy az semmilyen módon nincs megalapozva, mérésekkel igazolva... :D (Mintha az bármilyen tudományos, kutatási mérésnek megfelelne, hogy konyhai mérlegen méregetjük a madarakat... akkor ennyi erővel a szomszéd Marika nénit is ki lehetne nevezni kutatónak, mert hát sütés előtt ő is a konyhai mérlegen méri ki a sütemény alapanyagait. :D :D :D)
Tehát ezt az egészet a gyakorlatban úgy tudjuk kivitelezni, hogy amikor kinn kezd alkonyodni, akkor elültetjük a madarainkat, nem hagyjuk, hogy tovább játszadozzanak aktívan, lámpafénynél. Ekkor igazodnak hozzá a természetes folyamatokhoz. Azt figyeltem meg, hogy a legkritikusabb időszak ebből a szempontból a november 2. hetétől december végéig tartó időntervallum. Ha itt megkapja a normálishoz viszonyított plusz fényt, plusz aktivitást, akkor biztosan megkavarodik a biológiai óra és se sárga csőr, se normális időben vedlés, se költés nem lesz.
Egyik ismerősömnek van egy seregélye, akit elütött állapotban találtak, november első feltől vették pártfogásba. Mivel az első időszak nagyon kemény volt, olyan rossz állapotban volt a madár, hogy úgy nézett ki, meg sem marad, ezért érthető okokból itt nem lehetett kivitelezni a helyes időben történő fektetést, mivel állandó megfigyelés alatt kellett, hogy legyen, sokszor éjszaka is etették, ápolták, mert annyira elesett és sovány volt. Így át is állt: éppen most vedlik és nem sárgul a csőre sem, pedig ezt megelőzően egész nyáron és ősszel normális időben ült el a természetben. Más megközelítésből nézve: Annak idején, amikor Loló elsőéves, jobban mondva első őszi volt, a volier pont akkor volt felújítás alatt, és mivel megcsúsztam a munkálatokkal, így a volierbe csak olyan november második hetétől tudtam kitenni, és normális időben elültetni, addig benn volt és nem törődtem azzal, hogy időben elüljön. Egész nyáron és ősszel este lámpafényben, aktívan volt, sokszor még este 11-kor is. Besárgult a csőre, de jóval később, mint ahogy kellene, tehát úgymond még pont belefértünk a programba. Én biztos, ami biztos alapon szeptember elejével javasolom az elüléssel kapcsolatos odafigyelést, de ahogy a mellékelt ábra is mutatja, igazából november elejéig van lehetőségünk eldönteni, hogy hogyan szeretnénk. Később viszont már nem.
Van még a madaraknak ez az érdekes őszi, fészkeléshez hasolnó viselkedésük, amit szintén megmagyaráz, hogy a hormonok lebomlása után olyan anyagok keletkeznek, amelyek hatása hasonló a nemi hormonokéhoz, csak persze jóval enyhébb a hatásuk. Ezért van az, hogy látunk néha frissen átvedlett nyugalmi állapotú seregélyt, cinkét ősszel odúzni, énekelni. Ezt az én madaraimon is megfigyeltem. Viszont mivel itt nincsenek jelen azok a nemi hormonok, amelyek a költéshez szükséges mentális és fizikai változásokat véghez vinnék, így ez a dolog, viselkedés rövid időn belül elhal. Valószínű, hogy az a bizonyos megfigyelt sikeres novemberi seregély költés is ennyi volt, nem több, csak a megfigyelő egy kicsit továbbgondolta...
Utóbb már rájöttem, hogy a biológiai óra helyes beállítása beltéri körülmények között is simán megvalósítható, tehát nem szükséges konkrétan ki-be hurcolászni a madarakat.
Bocs a túlírásért, de ez az egyik kedvenc témám a madártartásban. Úgyhogy az én olvasatomban nagyjából ez a tanulmány lényege józan paraszti ésszel, gyakorlati oldalról megközelítve. Tehát ha egy madaras szeretné ezt tudni, szeretné e szerint tartani a madarat, akkor elég ezt tudnia, felesleges azzal a sok tudományos biokémiai blablával fájdítani a fejét.
Halkan jegyzem meg, hogy a fogságban tartott vadmadaraknak az a bizonyos "madársága" elsősorban ebben rejlik és nem pedig abban, hogy most "ölebbé" szelídítettük, vagy éppen félvadon hagytuk.
Nagyon könnyen lehet, hogy évek óta figyelte, olvasgatta leírásaidat (leírásainkat) s egyszerüen "diplomamunka" azaz karrierépítésből átemelte (vagyis lenyúlta) a valóban hasznos és konkrét dolgokat. Azt meg, hogy hol keresse, mit olvasgassason leginkább, abban súghattak neki, vagy ő maga ambicióból vette a bátorságot!? Ugyanis egy ilyen tanulmánnyal előrukkolni rutin, madártartás tartás és tapasztalások nélkül egyszerüen felejtős! Sok van sajnos más területeken is... :(
Találtam a neten egy, a Szent István Egyetemről származó tanulmányt, ami a seregély szaprodását, nyugalmi-nász állapotának váltakozását, hormonális változásait stb. kutatja.
Szakszavakkal leírva, tudományosan alátámasztva benne azokat a dolgokat, amiket én szoktam mondani "parasztosan" a csőr sárgulása és a nappalok hosszának növekedése-csökkenése kapcsolatáról. Ha van kedvetek hozzá, nézzetek bele :)
Sajnálom a seregélyedet :( Az én legkedvesebb madaram is le lett nyúlva anno. Persze őt nem a karvaly -bár neki is volt vele afférja- hanem a gondatlanság, pontosabban a figyelmetlenségem vette el tőlem. A mai napig sajnálom. Szerintem jobban jársz, ha az ilyen mindenféle háló helyett a 1,5x1cm-es nem rozsdásodó erős dróthálót használod a volier elkészítéséhez.
ebből aztán lehet húzni elé még egy rácsozást is a védelem végett. Célszerű egy odút is felhelyezni, amibe bele tud menni, ha akar. A karvaly érkezésének legkisebb gyanújára úgy ugrik bele, hogy még olyat. Nálam úgy volt, hogy a seregélyem a tálján falatozott a volier padozatán, és ahogy meghallotta a gerlék szárnycsattogását, a feketerigó, vagy a cinke vészhangját, egyenesen repült a tálról az odúba, mégpedig csont nélkül.
Lehetőleg minél fiatalabbal próbálkozz,,1-1,5 hetes korától már simán lehet kézzel neveni /persze van köztünk akinek korábbról is sikerült már..:) / Többed magával is tarthatod, de ez esetben számitani kell arra, hogy nem annyira az emberhez imprintálódik.
Seregélyem lenyúlta a karvaly. Pedig dupla hálóval védtem. Sajnos a külső fociháló szemein át tudott bújni. :(
Na most az van, hogy megoldottam a tökéletes védelmet. 3 oldala polikarbonáttal burkolva. 4. oldala apró szemű madárhálóval védve és közte 12 cm, hogy a hosszú lábaival ne tudjon benyúlni.
Két nagy kalitka áll rendelkezésre. Nem fontos a tökéletes szelídség. Inkább az énekéért, hangutánzásáért tartanám. Fiókát vagy befogott felnőtt madarat válasszak? Tarthatom párban vagy többet? Az éneklés miatt kérdezem. Hogy produkálják magukat jobban?
Előre is köszönöm, ha figyelmet fordítotok hozzászólásomra.
