http://www.csaladinet.hu/tudastar/gyed-gyes/Ez egy információs gyűjtemény, ahol egyszerű, közérthető nyelven próbáltuk meg összeszedni a lényeget a különböző ellátásokról. Először próbálkozz itt, mert valószínű, hogy részletesebb választ kapsz – azonnal, ha odakattintasz. Ha még mindig maradt kérdésed, akkor tedd fel, vagyunk egy páran, akik szívesen segítünk, ha tudunk. Ehhez először is jól kell kérdezni, utána meg türelmesnek kell lenni, mert ez mindannyiunknak csak másodállás. 2011-es pozitív változások: 48996-as hsz.
Ebtv. 39. §(1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe.
....
(4) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.
Azt szeretném kérdezni, hogy jól tudom-e a következőt:
Munkaviszonyom van (8órás) + mellette megbízási jogviszonyom van másik cégben (itt ugye a 1,5%-ot nem vonják). Táppénz, GYÁS, GYED számításánál a két bruttó bér összadódik? Én úgy gondolom, igen.
Viszont ha a munkahelyed egyben családtámogatási kifizetőhely is - akár ez is előfordulhat, - akkor kénytelen vagy leadni, különben nem kapnád meg a juttatást.
Kedves Zsanna, segítségedet és tanácsodat kérem! Közalkalmazott vagyok, emellett egy tartós beteg gyermek édesanyja, így főállásban 8 órás státusz mellett kapom a gyest és az emelt családi pótlékot. Sok irigyem van a munkahelyen és látom minden nap a munkámban az irigység kárát, pedig a különbözet elmegy a betegség szinten tartására. De ilyen ez a világ, mindenkitől mindent irigyelnek a legtöbben.
Most lesz a betegség felülvizsgálata, a munkahely is tudja. Ha továbbra is fenn áll, szeretném megkérdezni, hogy kötelező-e nekem leadnom a munkahelyen újra a gyes és emelt családi pótlék határozatot, azaz tudniuk kell, hogy ezt az ellátást is kapom? Nem szeretném, ha további irigyeim lennének a pénz miatt, így ha nem kötelező, nem mondanám meg, ha továbbra kapnám,ami nagyon valószínű.
Szomorú ez, hogy egy beteg gyerek miatt kapott pénz szégyellni, titkolni kell az irigykedés és fúrás miatt, de ez van. Ez a való világ. Köszönöm, ha megírod kötelező-e lejelentenem.
A jövedelem-függő ellátást az igénylő jövedelmének függvényében kell meg megállapítani.
Ebből következően a logika azt diktálja, hogy ha más lesz az igénylő - és ugyebár apuka és anyuka két különböző személy, - akkor két különböző igényről beszélünk, melynek nem lehet egyazon alapja.
Szerintem akkor kéne jogszabályban rendelkezni, ha ez nem így lenne.
Ha az anya részére állapították meg a CSED-et vagy a GYED-et, de valamiért nem ő kapja a végéig, hanem, például, az apa, akkor újra meg kell állapítani?
Hát, ezek szerint Te vagy az a kategória, akinek terhesen nem szabad munkahelyet váltania :-(
Olyan rendszer sajnos nincs, ami mindenki számára kedvező lenne. A CSED és GYED mostani új rendszerét én eddig is kifejezetten rossznak tartottam. Most még egy adalék jött hozzá, hogy tényleg rossz.
Köszönöm a segítségedet, így már világos, hogy mi alapján számolnak.
Viszont ez a megoldás is azt hiszem kissé bicskanyitogató - nekem, mint tisztességes adófizetőnek, hiszen nem kevés járulékot fizettem a két gyerek születése között. Nem lett magasabb lényegesen a fizetésem (valójában arányosan ugyan annyi, csak korábban 6 órában dolgoztam, az uj helyen pedig 8). És ezek szerint leginkább a semmiért. :( (Természetesen ez az utolsó rész nem Neked szól, csak morgok magamban.)
Megszakításnak nem számít, de ugyebár új munkahely. És a mostani új szabályok szerint csak az új munkahely számít. És ha itt nincs 180 bérezett napod, - és ha nem dolgoztál egyfolytában július 9-ig, akkor nem is lehet 180 bérezett napod, - hát itt lehet a kutya elásva....
Biztos nem vagyok benne, mert ezeket az új változásokat már nem követtem le olyan részletességgel, mint a régit.
Ha belegondolok, ez logikus lenne. Hiszen akkor könnyen ki lehetne játszani, hogy valaki a minimálbéres munkahelyét a CSED kezdete előtt 10 nappal lecseréli egy horror magas fizetésűre, ahol 10 nap járulékait könnyedén megfizetik, aztán fél évig kapja a plafon nélküli, horror magas CSED-et, - nos hát ez azért erősen bicskanyitogató lenne minden becsületes adófizető számára.
Mindent összevetve nem hinném, hogy rosszul állapították meg a CSED-edet.
koszonom válaszod. Elvileg megvan a szükséges biztositasi idom es a jövedelem is. Első fiam 2012.03.26-ÁN született, 2013. Szeptember 6. ota dolgoztam, viszont tavaly év végen munkahelyet váltottam, itt volt egy pici megszakítás, 12/29 volt az utolsó munkanapom, az új helyen pedig csak január 9-tol lettem bejelentve. ez ha jol tudom nem szamit megszakításnak, ezért nem ertem a 7000ft-os plafont. Van ötleted mi
lehet a gond? Esetleg a korábbi munkahelyemen kapott jövedelmet nem latja az OEP? (Multi cegnel dolgoztam, bejelentve rendesen). Mindenesetre hétfőn ujra hívom őket, ha szerinted is rosszul allapithattak meg az ellatast.
Ha nincs legalább fél évnyi tényleges béred az irányadó időszakban, tehát ha nem dolgoztál legalább fél évet az aktuális szülés előtt, akkor a TGYÁS mindíg is plafonos volt. Feltétlezem ez most a CSED-re is igaz.
Tehát ha mondjuk ez a második babád, és a két baba között csak szabadságot vettél ki, vagy még azt sem, hiába kerestél havi 1 millió forintot, és hiába kaptad az elsőnél a plafon nélküli TGYÁS-t, a másodikra már csak a minimálbér dupláját kivető plafon után kaphattál TGYÁST. Gondolom, ez a CSED-nél is így maradt.
CSED témában lenne kérdésem. Valóban maximalizálva van a CSED összege? A napokban kaptam kézhez az egészségpénztártól a határozatot, melyben 7000ft napidíjat állapítottak meg, aminek a 70%-ából számolják a CSED-et az szja levonása után. Felhívtam az OEP-et, ahol a hölgy felvilágosított, hogy bizony ezt maximalizálták (ez a 7000Ft a maximum napidíj) és mondta a hivatkozó törvény számát is. Sajnos nem írtam fel, most pedig nem találom.
Valóban így van ez? Ha igen, meg tudnátok adni melyik rendelet vonatkozik ide? Nem feltételezem, hogy nem tudják mit csinálnak, de nem lehet, hogy valami hiba folytán GYED-et kapok CSED helyett?
Csed-del, Gyed - del kapcsolatban szeretnék érdeklődni!
2012. év szeptemberétől 2014. február közepéig egyéni vállalkozó voltam, de megszűnt a tevékenységem, így megszűntettem a vállalkozásomat!
2014.04.01 – től 2 órás munkaviszonyom volt 2015.03.02 – ig.
2014.05.03. – tól 8 órás 122.000 Ft – os minimálbéres munkaviszonyom van, amitől meg szeretnék válni (nem szeretem ezt a munkámat, és egyébként is ha van lehetőség magasabb Csed – re, Gyed - re akkor főleg váltok). Terhes lettem, 2015. október 12. –ére vagyok kiírva, a Csed- et 2015. szeptember 14. – étől szeretném igényelni.
Lett egy olyan lehetőségem, hogy a munkahelyet váltsak, július 25. –étől, 190.000 Ft-os bruttó fizetéssel. Az lenne benne a jó, hogy magasabb Csed- et, és magasabb Gyed – et kapnék, illetve Gyed alatt már tudnék is dolgozni újra.
Több ügyintézővel is beszéltem az OEP –nél, és mindenki megnyugtatott, hogy nyugodtan váltsak munkahelyet, mert a Csed alapja minidig az utolsó munkaviszonyban elért jövedelem. Csak a lényeg, hogy ne haladja meg a jövedelmem a minimálbér kétszeresét, és hogy legyen minimum 30 napos tényleges jövedelmem. A jogszabályokat elolvastam, és ott is így értelmeztem.
A kérdésem az lenne, hogy, ezzel az új munkaviszonyommal jogosult leszek a magasabb Csed - re, és Gyed – re, és valóban csak ez a jövedelmem számít ellátási alapnak? Csak jól tájékoztatott az OEP!?
2015. évi LXXVII. törvényegyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
19. § Az Ebtv. 42. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki: „(4a) Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2)–(4) bekezdés alapján számított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. (4b) A (4a) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított ellátás alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.”
20. § Az Ebtv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „42/D. § (1) A gyermekgondozási díj összege a) a (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a naptári napi alap 70%-a, b) a (4) bekezdés szerinti esetben a naptári napi jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a. (2) A gyermekgondozási díj naptári napi alapját a 48. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani azzal, hogy ha az ellátásra jogosult megfelel a 42/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltételeknek, az ellátás összege nem lehet kevesebb a 42/E. § (5) bekezdésében meghatározott összegnél. (3) Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyermekgondozási díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. (4) A (2) bekezdés alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani. (5) Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2) és (3) bekezdés alapján számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani. (6) Az (5) bekezdés csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra. ....
"Mind a csecsemőgondozási díjra, mind a gyermekgondozási díjra vonatkozik az úgynevezett „új kedvezményszabály”. Azaz ha például a második gyermek a gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozási segély igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az első gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj, illetve gyermekgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a második gyermek utáni, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.
A törvény indokolása alapján „a módosítás egyfajta új „kedvezmény szabályt” hoz létre azon kismamák ellátásainak megállapítására, akik – a gyed extra intézkedéseinek hatására – az ellátás folyósítása mellett mennek vissza részmunkaidőben dolgozni. A módosítással az újabb ellátás megállapításánál a magasabb naptári alap figyelembevételére van lehetőség”."
(1) A gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a.
(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelemből a naptári napi alapot a 48. § (1)–(5) és (8) bekezdése szerint kell megállapítani ..."
"48. § (1) Ha a biztosítási idő a táppénzre való jogosultság kezdő napját megelőzően a 48/A. § (1) bekezdése szerint folyamatos, a táppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári év első napjától a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani.
..."
Tehát nem a jogosultság első napjától kell visszafelé számolni 180 bevallott(!) jövedelemmel ellátott(!) napot, hanem előtte még vissza kell menni két hónapot, és a harmadik hónap utolsó napjától kell visszafelé számolni.
Naptári napi alap=Jövedelem/jövedelemmel ellátott naptári(!) napok száma
Példa: 882.000/180=4.900
Ha a hónap 30 napos, akkor a GYED összege: 30*4.900=147.000
Vagyis ahhoz, hogy max. körüli legyen GYED, ahhoz a max. körül kell keresni. :)
Érdekes dologban kérném a segítségeteket. Egy kis tanácsadásra lenne szükségem.
Szeretnénk második gyereket, és én még ugye a gyed alatt vissza mentem dolgozni(a kislányom jelenleg másfél éves). Azt már tudom a következő terhességig 180 napot(fél évet kell) dolgozzak. Ez is kérdés h a terhesség előtti 180 nap? Mert ugye ha ott betegállományban vagyok az úgy kevesebb mint ha rendesen dolgoznék.
Szeretném magam magasabb bérbe bejelenteni hogy aztán jobb gyedet kapjak. Jelenleg 140 000 vagyok bejelentve. Mennyire kellene bejelenteni hogy megkapjam a maximális gyedet(147ezer) és ezért a munkáltatómnak (tehát nekem) mennyivel kellene több járulékot fizetnie?! Jó lenne gyakorlati tapasztalat vagy tbs ügyintéző, vagy vállalkozó vagy egy jó könyvelő(aki jártas a témában) tanácsa.
Amíg magzat, addig igen. Majd jövőre, ha már babácska lesz, akkor januárban újra kell beadni a papírt, és akkor már ki kell tölteni az élettársra és az élettárs munkahelyére vonatkozó adatokat. Feltéve persze, hogy élettárs a babácska apukája :-))
Miért vagy ennyire titokzatos? Írd meg, mennyi a jövedelmed, tízezres nagyságrendben. Akkor majd én megmondom, egyáltalán szóba jöhet-e az iksz, és ha igen, akkor szeretnéd-e vagy sem?
Nagyon szépen köszönöm a segítséget! Köszönöm a magyarázatokat is. Kérdezném még akkor, hogy mennyi az a jövedelemhatár, ami úgymond még alacsonynak számít, mert ha van ilyen, akkor abból ugye már tudnám, hogy kell-e a 4. ponthoz x, vagy nem.
Ha még csak babát vársz, és nem vagy férjnél, akkor a betöltött 91.nap után a várandósságra való tekintettel csak Te igényelhetsz családi kedvezményt. Élettárs nem.
És gőzöm sincs, milyen nyilatkozatod van, de amit én a bérprogramomból nyomtatok ki, ott a 3. pont arról szól, hogy EU-ban nem veszel igénybe hasonló kedvezményt, csak itt MO-n. Remélem a Tied is ilyen :-)) Itt tehát ikszelni kell.
A 4. pont arról szól, hogy ha a jövedelmed olyan alacsony, hogy nincs elég személyi jövedelemadód arra, hogy lefedje a 10 ezer forint családi kedvezményt, akkor igénybe lehet venni a nyugdijjárulékból és az egészségbiztosítási járulékból is a maradék összeget. Mennyi a béred?
Az 5. ponthoz: ha ez lesz az első gyereke, akkor a b) pontot töltsd ki, hogy 1 fő kedvezményezett. Az a) pontot hagyd üresen.
Most szeretném megigényelni, mert babát várok. Kérdésem az lenne, hogy ki számít élettársnak? Csak a bejegyzett élettársi viszony? Érdeklődnék továbbá, hogy a 3. pontban kell megjelölnöm ha igényelem. A 4. pont mit jelent pontosan, mert nekem nem olyan egyértelmű, ahogy az útmutatóban le van írva. Illetve az 5. pontba milyen összeget kell írnom? Köszönöm.
