Én nagyon reménykedtem, hogy lesz egy teljes album Menczel zenéire, mint a Még egyszer volt Hauberrel, annak ellenére, hogy nekem ez az album fáradt el a leghamarabb minden téren. Zeneileg és szövegileg is. Gábor zenei vonala nekem annak idején is jobban bejött. Kár, hogy legalább a koncerten játszott remixekből nem születtek stúdióváltozatok, bár gondolom azt Ákos se akarta, hogy negatív visszhangja legyen annak, hogy Gáborral csak feldolgozások jönnek ki, új dalok nem. Na sebaj. (Nekem egyébként nagyon tetszik a Több nem is kell szövege, szerintem nagyon jó dal.)
Fogalmam sincs itt az árakról, nem vagyok benne a zeneiparban, csak informális kapcsolataim vannak itt-ott.
De nem a lemezek licenszéről mondtam, hogy drága, hanem a felvételek tulajdonjogáról. Ha azt akarná valaki megvenni, ott igencsak bele kellene nyúlnia a zsebébe. És ott egyéni tárgyalások alapján alakulna ki a vételár, az eladó csinálna egy kalkulációt, hogy neki a következő mondjuk 50 évben ennyit hozna ez az X album, anélkül hogy bármit tenne érte, mert ugye ez már az övé, ha nem foglalkozik vele, akkor is hozza a pénzt, a stremaing -ből meg ha valaki licenszeli a dalokat ilyen-olyan célra. És értelemszerűen ennél többet kérne érte. Persze ha s.o.s. kellene neki egy kis lóvé, akkor lehet "akciózni", tehát itt is élnek a piacgazdaság szabályai, de ugye tudjuk, hogy a Fotexnet nem szorul rá erre, a Sony meg pláne nem. A vevőnek meg azt kell mérlegelnie, hogy amennyit befektet ebbe a cuccba, az mennyi idő alatt jönne vissza, már ha egyáltalán visszajönne.
Pont erről beszélek. Ahogyan Ákos újramaszterelte az első négy BB albumot, amikor végre kijöttek CD-n, úgy itt is felügyelhetné a dolgokat. Ha ő nem foglalkozik vele, akkor más csinál belőle bizniszt, és akkor még a minőség is kifogásolható.
Nézzük is azt a "lengyel sztorit". A Mecanica megvette a Hungarotontól a licenszet erre a kiadványra, megfizette a megfizetnivalót és kiadta. Ákos egyből kalózkiadványnak titulálta, noha semmi illegális nem történt - csak ugye nem nála volt a kontroll a kiadvány felett, és nem mellesleg másnál csapódott le a haszon, nem nála. Annyit elért, hogy ne lehessen itthon forgalmazni, ezzel persze ahazai forgalmazók estek el a haszontól, mert azzal azért legyünk tisztában, hogy az 500 kópia 99 %-a magyar gyűjtőkhöz került, csak így nem hazai forgalmazókon keresztül, hanem németeken meg hollandokon keresztül. Ha annyira illegál lett volna, akkor sokkal nagyobb hírverést csapott volna a tiltakozásának, mindenhonnan az folyt volna, hogy kalózlemez így, kalózlemez úgy.
Nem mellesleg ez a kiadvány ágyazott meg az újkori Ákos vinyleknek. Előtte mindig azzal hárította el a kérdést Ákos, hogy drága, nincs rá igény, lassan menne el és sokáig állna benne a pénze - aztán amikor a BB lemez pillanatok alatt elfogyott, egyből megváltozott a hozzáállása a témához és hipp-hopp itt volt az idősziget LP.
A Bonanza lemezek jogai a Fotexnetnél (a Hungaroton tulajdonosa) és (a BMG-vel való egyesülés óta) a Sony-nál vannak. Kvázi bárki licenszelheti őket, ha megfizeti az árát. Sajnálatos, hogy Ákos nem látott ebben fantáziát, mert akkor legalább lenne kontrollja a dolgok felett. Ha jobban belegondolunk, már az is elég fure volt, amikor a Sony újra kiadta a Jóslat és a Búcsúkoncert lemezeket CD-n, az eredetitől eltérő labellel, mert kvázi itt sem volt a zenekarnak semmilyen kontrollja afelett, hogy milyenek lesznek a kiadványok:
Jóslat:
Búcsúkoncert:
És hogy ne legyen egyszerű a dolog, amikor ecopackban kiadták a két lemezt együtt, akkor a búcsúkoncert label-jéről leszedték az Ariola logót, de a BMG logót nem sikerült közére tenniük:
Szóval sokkal szerencsésebb lenne, ha Ákos(ék) a kezükbe vennék az újrakiadásokat, mert akkor lenne kontrolljuk afelett, hogy mi és hogyan jelenik meg. Persze értem én, hogy szar dolog licenszdíjat fizetni a saját munkájáért, de ez van, így szólt annak idején a szerződés. Vissza is lehetne vásárolni a jogokat, de ugye az baromi sokba kerülne, viszont akkor onnantól egyértelműen a saját kezükben lenne minden.
Ezt pontosan így látom én is. Gyakorlatilag 30 évente fordul elő ez a jelenség itthon. Annak idején az Omega volt hasonlóan nagy szám, később a BB, most Azahriah. Szerintem sincs semmi gond ezzel. Én belehallgattam az Arénakoncertbe, az első dal még tetszett is, de végül 30 perc után kikapcsoltam, de ezzel semmi gond. Én mást szeretek, mással tudok azonosulni, ennyi. Ákos már szerintem sem töltene meg egy ekkora helyet, évről évre egyre kisebb az érdeklődés az Arénakoncertekre is, hacsak nincs valami különleges alkalom, mint most. Nekem ezzel sincs bajom, ugyanúgy szeretem a zenéjét, mint 15 évvel ezelőtt.
