A kávé, kávéfőzők és -darálók tudománya és művészete.
Szeretettel várunk kérdéseiddel és véleményeddel, de előbb nézz szét a www.kavekorzo.hu weboldalon, ahol már sok elméleti és gyakorlati tudnivalót összefoglaltunk.
délelőtt barátnős időtöltés, mondta, hogy kezdjünk a Lehelcsarnokos Semiramisban. ám legyen :) itt ittam egy naaagybögrés nagyontejhabos kávécskát. aztán a Karmában folytattuk, de ez már offtopic, görögsaláta meg egy kis wok-os kaja :)
délután másik találkozó, menjek ki a Pólusba. jó. találkozzunk a Semiramisban. jó :-)) itt nyomtam egy Lattét.
Még sehol nem kerestem, de a Kicsi @ világ azt állítja, náluk van. Kipróbálni érdemes, mert jó hely. Aztán, hogy tényleg van-e és ha igen, igazi-e? Majd elmeséled nekünk :).
Meg kell hogy egészen őszintén megvaljam, hogy IMÁDOM! ezt a szörnyszülöttet! Úgy tűnik számomra, hogy nem egy mai darab, sőt, szerintem Noé is már másodkézből vette, tehát kijelenthetjük, hogy özönvíz előtti....
Öszintén bevallom a tudatlanságom, és tapasztalatlanságom......
Én egy kotyogón, és gombán szocializálódott kávéfüggő vagyok. Azt hittem eddig, hogy én aztán tudom milyen a jó kávé és milyen az eszpresszó! Majd kimentem Olaszországba (nyaralás) és ledöbbentem, hogy mennyire rövid egy eszpresszó, és valójában milyen is az íze...
REMEK REMEK REMEK
azt hiszem, hogy be kell szereznem egy rendes olasz pressógépet.....
A remek fogású csésze... A csík valójában piros, véletlenül sem magenta, de hát a telefon nem fényképezőgép. (Alatta az apróbetűs felirat: Vittorio Veneto)
H_G, a hová menjünk vacsizni topikban is te írtad, hogy Montenegróban voltál? egyre inkább érzem, hogy a következő nyaralások célpontja lehet, olyan sokan dícsérik.
ON: nekem most mindegy, milyen kávét iszom. az allergia miatt nem érzek ízeket. bahh...
Na, majd lefényképezem én is (bár van néhány akadály, pl. h. nincs fképezőgépem), de a kép úgysem adja vissza, h. milyen istenien ki van az a csésze egyensúlyozva! De igazából ritkán használom a remek, stílusos olasz csészét -- az ui. eszpresszós, én meg igazából hosszabban szeretem és sok tejjel, így ált. egy mezei piros Nescafé-bögréból hörpölgetek...
Egyébként nemrég jöttem vissza Montenegróból, hát az vmi pazar kávéparadicsom! A helyiek ugyan néhány dologban nagyon igénytelenek (sokfelé bokáig jársz a szemétben, ilyesmi), de KV dolgában szerencsére pont ellenkezőleg. Mindenféle kis olasz luxusmárkák tök szerénynek látszó helyeken is, az itthonról is ismert Danesi és IO messze nem a legjobbak; ráadásul fantasztikus jó habos-diós sütiket ("kolači) kérhetsz hozzá bármely napszakban, sokan ezeket reggelizik. Instant kávét nagyítóval kell keresni, automatát nem is láttam. (De sokan török módon főzk.) Viszont többfelé a város legfeltűnőbb épülete a Gradska Kafana, mindig a központban és lehetőleg pazar tengeri kilátással.
Egyszer már jártam errefelé, amikor az első presszógépet vettem, kb. 1 éve, de elfelejtettem a jelszót, ezért némi módosítással újra kellett regisztrálnom.:-/ De így is ajsa maradtam.
Na szóval...
Én kávéfőzésre -ill. bocs készítésre- egy DeLonghi Trevisot használtam eddig nagy megelégedéssel. Egyetlen hiányérzetem amiatt volt, hogy nem igazán tudtam kedvemnek megfeleő tejhabot csinálni. Így most vettem egy újabb DeLonghit (EC-9):-), aminek tejtartálya is van, így nem a gőzkarral kell tunkolni, hanem ő vegyíti a tejet a gőzzel. Nemigen találtam ilyen funkcióval rendelkező gépet még a nagyobb, darálós, teljesen automata készülékek között sem. És most éppen akciós volt a M****-ban. Ha a kávé nem annyira finom, amit csinál, marad a másik gép is.:-) Eddig még nem próbáltam ki, erre majd holnap kerül sor.
A kávéról... Amíg a hagyományos, kotyogó utánzat, alulról melegítőset használtam, addig J. Krönungot ittam. Ezzel a presszógéppel még az is sokkal jobb, de... mióta ez utóbbi szolgáltatja a kávét, azóta egy Kerek Perec (bocsi a reklámért) nevű pékség és kávéárúsító helyen szerzem be a mindennapi betevő fekete alapanyagát. Ezt helyben pörkölik, és ott meg is lehet daráltatni természetesen. Eleinte a keveréküket vettem (Dolce Vita:-)), de mostanában áttértem egy etióp arabicara, Mocha a neve. Próbáltam még a brazil Santost, az illata nagyon finom volt, az íze nem fogott meg annyira. Nem olcsó, a Piazza d'Oro (remélem jól írtam le) árában van. Öszehasonlításképp beszereztem pénteken abból is egy dobozzal.
Amiből szürcsölgetem... mert látom erről is volt szó... egy nagymamámtól örökölt, japán bambusz vagy papír (vagy valami hasonló) "ezeréves" kávéskészlet csészéi.
Alkalmasint -ha szerzek digitgépet- rakok be fotókat is esetleg. Ja új mániám, hogy valami régebbi porcelán kávéskészlethez jussak.:-)
Hát egyelőre ennyi... mindenkinek további jó kávézgatást.