Volt olyan kor is, igaz rövidke ( mondjuk 25 -30 év ) amikor nem vettek vagy építettek lakást, hanem a 'jóságos' állam adta.
Nem vettek építettek vagy lakást, hanem kaptak.
Mindenki, a zöm érdemei alapján kapta a lakást, akár jóval korábban a nemességet.
Az érdemszerzésnek is ezer lehetősége volt.
Volt egy kolléganőm, aki a gyes után eleve fizetésnélküli szabira ment , csak azért, hogy a család átlag jövedelme egy bizonyos szint alá menjen. És bejött nekik a tanácsi lakás.
Ja majd elfelejtettem.
A rabólt lakásokat egy darabig lehetett osztogatni, de sajna elfogytak.
lakást nem bérből, hanem megtakarításból szokás venni. nem az számít hogy mennyi az átlag nettó, hanem hogy mennyi az átlag nettó viszonya az átlag megélhetési költséghez képest.
egy négyfős család 400nettóból nem sokat tud félretenni, ha lakbért is fizet, akkor meg kifejezetten szerényen kell éljen.
Lépcsőt készítenék kültérre, esővédett helyre. Beton alapja lenne, és erre tennék 4 cm-es térkövet (10x20cm-est), fagyálló ragasztóval gondoltam. Csinált már ilyet valaki, nem túl elvetemült ötlet? A járda is ugyanebből a kőből van, ezért gonoltam ezzel borítani.
Az egész nem nagy egyébkét, 2x12cm a lépcső (ennyi jött ki, ezen nem tudok változtatni), kb. 230x110 cm az alap mérete, csináltam két 35x35-ös betontuskót 80-90cm mélységben, erre feküdne fel az egész bevasalva.
Ha a lépcsők függőleges részét szépre szeretném csinálni, érdemes oda (vagy az egészet), átrostált sóderből csinálni? Így olyan 0-10-es szemcseméretű betont kapnék, amit egy naposan még tudnék csiszolni kicsit? Menne rá lábazati díszítő vakolat, de annak sem árt a sík felület...
2000-ben 1.4millióért vettem a Március 15-ben egy 33m2-es garzont, ez most a tízszerese. Így segíti la lakáshoz jutást kúrmányaink áldásos tevékenysége. A fizetések hol nőttek a tízszeresére?
Én is agyaltam rajta sokat, hogy miként lehet a gerincszellőzést rendesen megcsinálni, mert az a néhány lukas cserép csak vicc. Ilyesmi megoldással egész nagy lesz a keresztmetszet.
Kondenzacios kazan beszerelés előtt allok. Volt kint a kivitelezo akivel leegyeztettuk h c13 as as kivezetes lesz a szomszed fele,akivel majd egy nyilatkozatot kell iratni,ezt majd a gaztervezo hozza. Eltelt kis ido,kozbe mar telefonon probalt rávenni, hogy bosch kazant vegyek (ok hivatalos markaszervizesek) ,mondtam h koszonom de immergas lesz. Megkerkezett a gaztervezo,aki a kivitelezo jo jo baratja mint kiderult. Korbejarta a helyet,minden rendben. Milyen kazan lesz? Mondom immergas. Miert nem bosch. Elmondtam miert nem. Aztan korbejartunk megegyszer es most mar nem jo,mert a szomszednak kb 3-4 meterre van egy fája,es az megfog halni. (Mondtam neki munkahelyen evek ota o kemenybe lognak a fák es tujak de semmi bajuk szoval itt szo se lehet ilyenrol.) Majd megkerdezi a kéményes kolegat. Mondtam neki,(hiszen mindent korbejartam,es van a katasztrofavedelemnel baratom) hogy ezt a gazosok adjak at, a kemenyes csak kijon es megnezi h a fustelvezeto rendelkezik e a megfelelo gyari engedelyekkel ahhoz a kazanhoz. Ennyi. Kaptam is a mailt: " a kemenyes neccesre mondta" mondom ez mit jelent? Mehet vagy sem? Valasz: mehet.
A kerdesem tehat,jogos volt a gazos aggodalma a faval kapcsolatban vagy sem. Elore is koszonom a turelmet a valaszhoz!
Ez még mindig nem az amit te írtál, hanem ebből szemezgettél.
Én nagyon jó google kezelő vagyok, te viszont nagyon gyenge kormánypropagandista. Azátlagbért viszont mint írtam, a 80% nem keresi meg. A mercinél visznek haza 250-et három műszakban. Őket arról lehet megismerni, hogy úgy járkálnak mint a zombik a kimerültségtől.
szóltam a cserepesnek, hogy minden szarufaközbe tegyen szellőzőcserepet: azt mondta a Bramac 10 m2-enként egyet javasol (mondjuk így is minden 2. szarufaközbe kellett volna, nem minden 3-ba)
és mit szóltok a pirossal bekarikázott vágásokhoz? lesz beázás?
Véleményetekre lennék kíváncsi a következő válaszfal rétegrenddel kapcsolatosan:
- 12,5 mm hanggátló gipszkarton
- 12 mm MFP lap
- 50x30 mm faváz, 50 mm kőzetgyapottal
- 12 mm MFP lap
- 12,5 mm hanggátló gipszkarton
A falak vázai alapból ugyan ilyen 50x30-as lécekre lennének felállítva (ez a léc lenne az aljzathoz rögzítve), és a tetejük is kapna ugyan ilyen 50x30-as léceket, hogy jobban összefogja egymással a falakat. A falak magassága 2,5 méter lenne (plusz lécekkel együtt), így pont egy teljes tábla MFP lappal lehetne burkolni. A plafon ezekre a fedőlécekre rögzített deszkázat lenne, a háznak saját födémje nincs (szeglemezes tető).
Dehogy találta meg. Ez az amiből ő kimásolta a neki tetsző részeket. A mediánról meg szó se esik benne, amiről mondtam hogy nem annyi. Az átlagbért a keresők felső két decilise keresi meg, 80% alatta. Ez nem az, de arányaiban így néz ki egy decilis tábla.
De , a Google megtalálja elsőre. Az igaz, hogy a Kamaraonline nálam nem nyílik meg, de azért meg lehet találni...
Gazdaság 2018. július 20. péntek, 10:00 • fizetés, KSH, foglalkoztatásA teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete májusban 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban - jelentette pénteken a Központi Statisztikai Hivatal.
2018. májusban a bruttó átlagkereset 327 500 forint volt, 10,9 szézalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2018. január–májusban a bruttó átlagkereset 323 400 forint, a nettó átlagkereset 215 000 forint volt, mindkettő egyaránt 12,1százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 8, illetve 12 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá bizonyos állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
2018. májusban:
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 327 500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 340 000 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 217 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 226 300 forintra becsülhető.
A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 10,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
2018. január–májusban:
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 323 400 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 336 000 forint volt.
A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (610 800 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (208 100 forint).
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó kereset 300 800 forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 215 000 forint volt. 2018-ban a családi adókedvezmény a kétgyermekes családok esetében tovább emelkedett. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 223 600 forintra becsülhető.
A költségvetési és a nonprofit szféra egyes szervezeteinél dolgozók közül mintegy 80 ezer fő – az adóváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 8400, illetve 7400 forint.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 12,1, a rendszeres bruttó kereset ennél kisebb mértékben, 11,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához hasonlítva.
A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 2,2 százalékos növekedése mellett a reálkereset 9,7 százalékkal emelkedett.
A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 338 800 forint volt, 12,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,5 százalék volt.
Más kérdés, hogy mennyire hihető ez a statisztika. Ahogy a szlogen mondja, én csak annak a statisztikának hiszek, amit én hamisítottam meg... :)
Családi ház építését tervezzük Kerekegyházán. Az általunk kiválasztott generálkivitelező a Green Energy Home Kft, a kinézett típusház pedig a következő volna:
Mivel eddig sok jót hallottunk erről a kivitelező csapatról (ismerősöméknek is ők építették a házukat) ragaszkodunk hozzájuk. Sajnos a 27%-os ÁFA már a küszöbön van, így heteken belül alá kéne írnunk a szerződést, hogy ne csússzunk ki az időből. Éppen ezért szeretném kikérni a véleményeteket a fenti háztervről, illetve lenne pár kérdésem is:
Mik a legfontosabb szempontok egy családiház megtervezése során?
Könnyűszerkezetes vagy téglaház? Magadnak mit építenél és miért?
Mik azok a szempontok amiket mindenképpen érdemes a generálkivitelezői szerződésbe belefogalmazni?
Megéri-e műszaki ellenőrt alkalmazni?
Zsindely, cserép vagy lemeztető?
Gipszkarton vagy tégla válaszfalat építsek?
Nyilván ezeket a kérdéseket feltettem már az ismerősömnek és a kivitelezőnek is, azonban az internetről néha sok plusz információt is be lehet gyűjteni, így akinek nem fáradtság válaszolhatna. Előre is köszönöm!
Namost kérdés, hogy akinek már törlesztésre sincsen több pénze, annak jut-e ügyvédre és pereskedésre, és ki tudja-e várni azt a bank, amíg a biztosító végül fizet.
Nekem lekopogom, eddig csak viszonylag pozitív tapasztalataim van a biztosítókkal. Igaz nagy összeget nem kellett eddig fizetniük. A legtöbb 250 000ft volt egy vihar utáni beázás miatt. A kárfelmérő próbálkozott, hogy csak 3m2 lamináltat kell cserélni a 20-ból, meg a szétázott gyapot jó még, de mikor látta, hogy nem tud palira venni, tisztességesen írta amit mondtam és utána viszonylag hamar utaltak.
Aki mondjuk hagyja magát simán behúzzák a csőbe, aztán csak a háborgás marad, hogy szemét a biztosító.
Nyilván több milliós összegnél más a helyzet. Van rokonom akinek kigyulladt a háza, szerencsére nem okozott helyrehozhatatlan kárt a tűz. A teljes emeleten, ami 90m2 tiszta korom volt minden, a szobában ahol keletkezett a tűz szétégett minden még az ablak is. A falakban elolvadtak a vezetékek és a gipszkarton is megsérült. Erre a biztosító első körben 800 000ft-ot ajánlott. 5-6 kör után 2,5 millában állapodtak meg, ami nagyjából tényleg fedezte a helyreállítást plusz a megsemmisült cuccok pótlását, igaz szinte mindent magának csinált.
120 körüli összegről volt szó és nem 150-200-ról. A 120 körüli összeg, ma Budapesten egy átlagos lakás bérleti díja, tehát mindenképpen ki kell fizetnie, ha már nem otthon lakik és valahova menni kell. Persze vannak ennél olcsóbb megoldások, de azok erősen kompromisszumosak.
A biztosítás csak még több pénzt visz, mert amikor tényleg nagy a baj és sokat kéne fizetni, a biztosítók ki fognak bújni, erre ezért, arra azért nem fizet.
Vályog falazatú házam saralt padlással, stukatúros mennyezettel és rombuszpala tetővel rendelkezik.
Tetőtér beépítést szeretnék, lecserélném a födémet és a tetőt korszerű faszerkezetesre. Fogópáros mennyezet gerendák csavaros kötésekkel a szarufákhoz és mindenhez.
Hogyan kell/lehet a vályogfalra ráültetni, rögzíteni az egész födém/tetőszerkezetet? Sok helyen azt írják, hogy vályogra tilos betonkoszorút tenni, mert szétázik. Milyen megoldások vannak?
Természetesen építésszel fogok tervet csináltatni, csak tájékozódnék előre a variációkról.
Egy tanfolyam keretein belül viszgálom, a hazai szakember piacot. A kérdőív a szakember szemszögéből szeretné megvizsgálni, hogy mi a jellemző a hazai piacon.
Az adatokat csak összesítve fogom megnézni, egyéni információt semmilyen formában nem tárolok nem azonosíthatóak.
20 milla körül a XI. kerületben is tudsz venni lakást, ami 2 szobás, nem csak a Havannán. Egyik barátom ott lakik és most adták el a felettük lévő 49m2-es lakást 21-ért. Átlagos állapot, persze egy festés ráfér, de akinek nincsenek nagyobb és más igényei azonnal költözhető. A ház is nagyjából rendben van, a környék pedig nagyon élhető.
Aki hitelt vesz fel, annak illik 4-6 havi tartalékkal rendelkeznie, az általad is említett eset miatt, ez is beletartozik az ésszel való hitelfelvételbe. Ha valaki ennyi idő alatt nem talál munkát, az nem is igazán erőlteti meg magát.
Feleségemnek a válság kellős közepén mondtak fel. A 30 napos felmondási ideje sem telt le és talált munkát. Nem olyat amilyet szeretett volna, de tudta dolgoznia kell, hogy egyről a kettőre jussunk. Elkezdett dolgozni és közben keresett másikat, nem úgy volt vele mint a legtöbb ember, hogy várt a tuti munkára és addig otthon ült.
Apósom 61 évesen vesztette el a munkáját, mert megszűnt a cég ahol több mint 20 évet dolgozott. Ő is talált magának 2 hónap alatt másik munkát. Igaz ő sem olyat mint szeretett volna, de el tudott menni melózni.
Nekem van olyan rokonom, aki fél éve ment el dolgozni 2 év otthonlét után, mert addig nem talált magának megfelelő munkát. Beszélünk egy 33 éves, mérnöki diplomával rendelkező, angolul és németül anyanyelvi szinten beszélő emberről. Folyamatosan hívták mindenhonnan, ahova beadta az önéletrajzát, de mindig volt valami kifogása, hogy miért nem jó az a hely.
Szóval szerintem aki dolgozni akar, az tud is. Aki meg csak álmai munkáját keresi az lehet otthon fog ülni 1-2 évet, mert nem jön az a fránya álommeló. Illetve vannak még a sült galambra váró emberek, akiknek annyiból áll az álláskeresés, hogy szólnak az ismerősöknek, esetleg néha olvasgatnak álláshirdetéseket, de nem nagyon jelentkeznek rá, esetleg felteszik magukat jófogásra, hogy keresse őket a munkaadó.
Engem nem érdekel a piaci ár, meg ilyesmik. Engem csak az érdekel, hogy eladjam annyiért, amennyit elgondoltam. Nekem nem sürgős. Ha valaki egy csendes, jó helyen, nagyon jó közlekedéssel akar venni lakást, akkor meg fogja találni... Legfeljebb nem két hét alatt. Na és?
( Az öcsémnek évekig volt ingatlanirodája, úgyhogy képben vagyok. A másik, hogy évek óta követem a nyaralók árait, igaz, csak a Balatonon. Nehéz lenne átverni... A másik, hogy mondom, nem sürgős... )
"pl. egy 15 éves határozott idejű szerződés esetén
- a bérlő felmondhat bármikor 3 hónappal későbbre, a határozott idő letelte előtt is
- a bérbeadó viszont nem mondhat fel a határozott idő vége előtt"
És gondolod van olyan bérbeadó aki komolyan venné ha 15 évet említesz ? Szerintem már az az elgondolás, hogy legyen assszimetrikus , életidegen, torz fából, vaskarika.
Persze valamikor voltak olyan bérletek amik egy élethosszig tartottak.
Sőt akár az utódok is folytathatták.
A lakásbérlés kiegyensúlyozott gazdaságokban bevett forma. Kellenek hozzá korrekt szabályok és azt mindenkinek be kell tartania.
De mint írtam nálunk ez a törvényi háttér miatt lehetetlen.
Addig amig a bérlő felé lejt a gyakorlat, addig vállalkozói bérlakás nem lesz.
"Magyarországon nem jellemző, hogy lakásokat kimondottan bérlakásnak tartsanak fenn cégek, befektetők."
Jó a meglátás, nagyon is igaz.
Mo.-on olyan hogy bérház nincs.
Jellemzője a bérháznak,hogy többlakásos nagy ház és minden lakás eleve bérbeadásra van használva. Van ház gondnok , karban tartó és minden ami kell.
Van ugyan bérlakás , jellemzően magánszemélyek által kiadottak, a köznyelv eccerűen albérletnek nevezi... hibásan.
Hogy miért nincs vállalkozói bérlakás ? Nagyon egyszerű. A magyarországi jogrendszer még mindig nagyon egyoldalú... nevezhetjük töketlennek. Még mindig erősen a bérlő felé húz.
Ez az eredmény egy hosszú, torz fejlődés eredménye.
Ja és nem is lesz sohasem… belátható időn belül kereskedelmi bérlakás.
ennek elemzése talán később.
Az un. magánszemélyek által kiadott bérlemények az albérletek jellemzője a túlértékelt lakbér.
Ennek is sok oka van. Pl. az egyik hogy eleve nincs jogi védelem a bérlő irányába - így biztos ami biztos lapon ezt is beárazzák.
Aztán egy része viszonylag jó helyen van na ennek is van ára.
Úgy hogy amikor egy politikus olcsó bérlakások után visit - vonyít, az vagy hazudik, vagy annyira hülye a közgazdasághoz mint a macskám.
Ja már 22 éve lakáskiadással foglalkozom úgynevezett maradék lakásokkal.
El kell találni a bérlőt, ne legyen nagy ne legyen drága neki stb. Néha sikerül néha nem.
"Az aszimmetrikus felmondási mód jó volna, csak melyik bérbeadó köt ilyent? "
Van ilyen egyáltalán ?? Én általában határozatlan időre kötök egy hónap felmondással. Ez rám is és a bérlőre is vonatkozik… igaz néha akad olyan bérlő aki úgy gondolja rá nem.
Van az un. határozott idejű idejű bérlet. A jogászok javasolják, szerintem nem működik- mondja ugyan minden bérlő, hogy hosszú ideig maradna, de ha úgy alakul, mehetnékje van megy semmi sem tartja vissza.
Vásároltunk egy 85-ben épült házat, ami lapostetős. Eredetileg állítólag nyeregtetősre tervezték, de végül nem került rá ácsszerkezet. Le szeretném hő és vízszigetelni (egyenes vagy fordított rétegrend még eldöntendő kérdés).
Ami aggaszt, hogy nincs semmiféle attikafal, csak sima letörés.
A kérdésem az volna, hogy milyen megoldást-csomópontot javasolnátok az oldalfal és a tetőszigetelés találkozásánál? Az eresz hova legyen rögzítve?
Csatolok egy képet a jelenlegi állapotról (igen gányolt munkának tűnik, ráadásul a falat is áztatja).
Az aszimmetrikus felmondási mód jó volna, csak melyik bérbeadó köt ilyent?
Magyarországon nem jellemző, hogy lakásokat kimondottan bérlakásnak tartsanak fenn cégek, befektetők. Nekik reális egy olyan opciót engedni a bérlőnek, hogy 15 évig nem rakják ki, de a bérlő mégis 3 hónap felmondással el tud menni. A kiadó magánlakások esetén viszont ez nem reális, mert közben bármikor el akarják adni vagy a gyerek költözne külön, és máris útban van a bérlő.
Márpedig úgy élni le egy életet, hogy mindig azzal számoljon, hogy kirakhatják a lakásból, még ha legyen az akár 1 éves felmondási idő is...
És lehet, hogy fél évvel később eladhattam volna másfél millióval többért, csak akkor már nem tudtam volna megvenni azt a házat belőle, amit akkor azonnal megvettem helyette.
Ja, csak ez amit linkelsz, nagyobb is, több a szoba (ez egy ilyen fiatalos lakás volt, egy baszottnagy nappalival, és egy kicsi hálószobával).
Na meg, az hogy ennyiért árulja, meg hogy majd mennyiért adja el, az két külön kérdés.
Én felraktam annyiért, amennyiért, másfél hét múlva le volt előlegezve a lakás, a második emberrel megalkudtam, aki megnézte.
A másikat is, egy kicsi vác melletti nyaralót is konkrétan két nap alatt adtam el. Szerdán felraktam a hirdetést, pénteken reggel 8-kor egymás kezébe csaptunk.
Másfél év alatt feljebb mentek az árak, egy ugyanolyan lakást ugyanabban a házban most 28-ért hirdetnek, de hirdetik 4 hónapja. Annyira sokkal-sokkal többért az se fog elmenni, mint amennyiért én eladtam.
Azért ez erős túlzás. Tavaly év elején 22ért adtam el egy 13 éve épített "új" 64nm-es nem panel lakást Káposztásmegyeren, teljesen jó állapotban, nem kellett felújítani, a vevő egy sima fehér festés után be is költözött.
Az építés és a veszek egy használt lakást közt óriási a különbség.
Bp-en 20 milláért csak lepukkant helyen veszel egy használt lakást. Mondjuk, Havanna lakótelep... Hős utca, meg ilyen helyek, ahol nappal sem állok meg autóval... De a peremkerületekben azért lehet találni felújítandókat, talán még olcsóbban is, az agglomerációban meg még olcsóbban, komplett házat. Ez persze megint ellentmond a bérlésnek, jön a röghözkötöttség... meg a hitel. És még meg lehet fejelni azzal is, hogy kell egy autó, ami megint hiteles lesz... mert a szomszéd is vett egy új csodaautót, nehogy má' lemaradjunk...
A bérleti szerződést lehet kötni nem tartósra, hanem mondjuk 3 havi felmondási idővel, vagy egy millióféle képen. A költözködés nagy cirkusz, de meg kell szokni, hogy nem kell 5 m hosszú szekrénysor, ami nem jó semmire, legfeljebb arra, hogy ne legyen üres a nappali... ( Nálunk 52 nm-es a nappali, de eszembe sem jutott szekrénysort betenni. Minek? ) Ha jól van megválasztva a lakóhely, akkor ugyanabból a lakásból, vagy házból nagyon sok cég elérhető, ha munkahelyet keresünk. Sok cég van, aki busszal szedi össze az embereket, mondjuk 70 km-es távolságból. ( Örülnek, ha találnak embert... ) Tehát, célszerű valami ipari park környékén letelepülni. Nem kell mindenkinek Bp-en lakni, mert az tényleg drága mindenféle értelem nélkül. És laksz mondjuk Csepelen, de Óbudán van álmaid munkahelye...
Nagyon sokféle megoldás van, egyénre szabottan. A fő probléma az, hogy az emberek nem gondolják végig az esetleges következményeket. De egy bérlésnél biztosan kisebb a bukta, mint amikor a bank elveszi az ingatlanodat. Ugyanis akkor majdnem mindent elveszítettél.
Ha köt egy határozatlan idejű bérleti szerződést, annak mennyi a felmondási ideje? Ha a tulaj fölmondja, akkor hirtelen hova fog költözni a berendezett lakásból, bútorokkal, gyerekekkel, munkahellyel.
Ha ellenben köt egy határozott idejű szerződést pár évre, akkor hogyan fogja érvényesíteni azt az előnyt, hogy az új munkahelye után tudjon menni, és amikor lejár az albérlete, akkor megintcsak kérdés, hogy a tulaj meghosszabbítja-e vele a szerződést.
ha viszont elveszti a melóját és nem tudja fizetni a havi 140törlesztőt, akkor elveszti a kezdeti 4-5millát, az azóta befizetett 5millát, és a lakást is. És még lehet tartozni is fog a végén.
a hitel kockázattal jár. a bérlés sokkal kevesebb kockázattal jár. azok az előnyök, amiket felsorolsz a hitelből vett saját lakás mellett, azokat nem azért kapod mert okos vagy, hanem a vállalt kockázatért cserébe.
Szerintem ha valaki értelmesen, normálisan utánaszámolva vesz fel hitelt és nem ész nélkül, ahogy sajnos nagyon sok ember, akkor nincs vele semmi gond.
Ma egy normális albérlet Budapesten 120 000ft-tól kezdődik. Ennyiért egy nem teljesen lepukkant házban kapsz, egy 50m2 körüli, átlagos állapotú és színvonalú lakást.
Ha van az embernek egy kb. 4-5 millás megtakarítása vagy lakástakarékja, akkor ilyen havi kiadás mellet tud venni egy 20 millió körüli lakást. Ha utána szépen lakástakarékokkal tud elő és vég törleszteni, akkor szépen ki lehet futtatni gyorsabban a hitelt és nem sokkal fog többe megállni a dolog, mint a felvet kb. 15 milla. Ezért cserébe lesz egy értéket képviselő lakása, amit ha akar megtartja, elcseréli másikra, eladja vagy elajándékozza a gyerekeinek.
A nagy problémát én abban látom, hogy ha a sok albérletre berendezkedett ember elmegy nyugdíjba és megcsappannak a bevételek, elkezdődik a költséges betegeskedés. Akkor ott fognak tartani, hogy a jó esetben havi 100 000ft körüli nyugdíjából hogyan bérlejen lakást. A devizahitel károsultakra, akik nem tudnak venni, mert nem kapnak hitelt, vagy még mindig annyi a tartozása, hogy ha lenne bármi a nevén azonnal vinné a bank, sajnos nagyon rossz idős kor vár. Megjegyzem, hogy sokukat egyáltalán nem tudom sajnálni, mert a havi 100 000ft-os fizetésükre vettek fel 15-20 millás hiteleket ész nélkül, mert olcsó volt.
Minden sors más és más. Nagyon sok függ attól, hogy a megszületésed pillanatában van e páncélszekrény a házban... :) Nekem már mindenem megvolt ( családi ház, nyaraló, autók, egy jó zsíros bankbetét), amikor megörököltem apám zuglói lakását. Most fogom eladni, mert nem akarok lakáskiadással foglalkozni, többet ér a nyugalmam.
De ugye nem ez az általános.
Az albérletekből meg nagyon sok fajta van, szintén betartandó, hogy mindenki csak addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér.
Talán igazad is van, csakhogy én például a második generáció vagyok, faterom volt az, aki eladósodott, és aki végighajtotta az életét, én meg az, akinek van egy háza ingyen, így aztán nem tudok veled egyetérteni.
Látok ismerősöket, hogy kifizetik a fizetésük felét egy albérletre, a másikat meg ruhára, rezsire, kajára, nyaralás szóba sem kerül, soha nem lesz semmijük, nem irigyelni való szabad élet ez, csak rabszolgaság.
Tény, hogy fater is túlvállalta magát, szóval nekem most van egy rohadt nagy házam, ami nincs kész, építgetem, felújítom folyamatosan, ha minden jól megy kiadok egy emeletet albérletbe.
DE addig is van hol laknom, nincs hitelem, nem fizetek albérletet, ha van pénzem veszek építőanyagot, ha inkább nyaralni mennék, akkor nem.
És ha úgy alakul eladhatom, az árából bármikor új életet tudok kezdeni.
Sajnos, ez mind igaz. Még hozzátenném, hogy ha valakinek van 10 millája, akkor persze 20-ért akar valamit venni... És így tovább. Az emberek képtelenek átgondolni, hogy mit vállalnak egy komolyabb hitellel... majd lesz valahogy... ez a legrosszabb szemlélet. És lássuk be, a fiatalságnak nagyon kevés a lehetősége a komolyabb pénzkeresésre. És egy építkezés... hát nem semmi. Havi fizetésből nem nagyon megy. A hitel, jól mondod, arra van kitalálva, hogy a következő x évedben keresett pénzed a bankokban legyen elköltve.
Vagy 15...20 évig úgy volt, hogy elmentünk pecázni a Balatonra. Minden évben máshova. Ez abból állt, hogy január 2.-án kibéreltem egy appartmant egy hónapra. Valamikor nyárra. Aztán lett annyi pénzem, hogy nem tudtam vele mit csinálni, a bankba meg ne álljon, még megromlik. Ekkor vettem egy nyaralót, pedig az utolsó helyen a tulaj megmondta, hogy nem szabad venni semmit. Ha elmegyünk valahova, akkor csak nyaraljunk... Nem fogadtam meg a tanácsát... Egy dologban számítottam el magam, hogy nem fogok találni szakembert a felújításra, tehát kénytelen voltam magam nekiállni. Most már kész, de őrült munka van benne. Nem javaslom senkinek. Ami benne az igazán jó, hogy bármikor oda lehet menni, nem vagyunk senkihez sem kötve. De mindig van- és mindig lesz mit csinálni rajta. Ha nem a házon, akkor a telken. És akkor máris nem igaz, hogy megyünk nyaralni. Szóval, ki van ez találva.
Egy családi ház? Más kategória... sokkal rosszabb, de ez csak évek múlva derül ki. Addigra tönkrement a házasság, mindenki utál mindenkit, a bank damoklesz kardja ott lebeg az ember feje felett, stb. És majdnem lehetetlen az újrakezdés.
Ott a pont. Egy egesz szolgaltatasi agazat epul fel arra, hogy elkoltsuk azt a penzt, amit majd meg fogunk keresni, vagy sem. Egyre gyakrabban jutok oda egy terv latamozasa utan, hogy el kell magyarazzam a megrendelonek, hogy nincs penze a terv kivitelezesere es el fog adosodni, olyan szinten, hogy az eletminosegenek a drasztikus romlasa szamithat. Inkabb bereljen egy olyat, amit a mostani jovedelmelme megenged es rendezze be az igenyei szerint, aztan utazza el megtakaritott penzet. De sajnos mar ugy beleelik magukat a tervezes szintjen, hogy nehezen mondananak le az elkepzelesukrol. Olcso hitel nem letezik.
Csak a bontashoz meg epiteshez engedely kell. Es ugyanoda lehet nem is engedik. A takarasban egyesevel kicserelni a falat az meg felujitas, megerosites...
Igen, ez jó, de sokkal egyszerűbb és olcsóbb egy markoló, meg néhány teherautó, kipucolják a területet és új házat kell építeni.
Akinek nincs rá pénze, az menjen albérletbe. Természetesen ez, egy magyar embernek elképzelhetetlen, pedig nagyon is van létjogosultsága. Nem kell felvenni hitelt, oda lehet költözni, ahol van a munkád, nincs idegeskedés a kivitelezők miatt, stb. Hogy nem lesz a tied? Na és? Ugyanannyiba kerül, mintha építenél egy sajátot, vagy még olcsóbb. Csak nálunk van ez a röghöz kötöttség. Ott áll a vadonatúj házadban sok-sok millió, ami holt tőke. Majd a gyerekeidnek jó lesz... vagy nem, mert elmennek szerencsét próbálni. Te meg maradsz a csilliós házadban, mondjuk 60 évesen... Épp hogy kifizetted a hitelt. Ha csak közbe nem jött valami... De a következő mondjuk 20 évben azon görcsöltél, hogy ne szűnjön meg a munkahelyed, tudd fizetni a hitelt, állandóan spóroltál, mert a fene tudja mit hoz a holnap, stb. Közben megöregedtél és fogalmazhatjuk úgy, hogy elkoptál.
Szerintem a házépítés annak való, aki egyben ki tudja fizetni, de max 2...3 év alatt.
A víz ellen meg lehet védeni a vályogfalat, ez nem probléma. A ráépülő súly sem, ha ésszerűen van a belső tér tervezve. Láttam olyan vályogházat, ami 120 éves volt, tettek rá monolitfödémet, aztán térdfalak, meg egy rendes tető, Bramac fedéssel. Műszakilag minden megoldható, csak pénz kérdése.
a szép vastag vályogfalba egyesével kifaragni az oszlopok helyét, és jó kis alapokkal oszlopokat építeni, majd azokra a koszorút. ekkor az eredeti házból csak a falak maradnak. szokás jól felállványozni, lefóliázni, és egy nap hirtelen kicserélni a falat is komplett, a fele olyan vastag fallal sok belső teret nyerve, és a vályogot elfelejtve.
Amikor öntöd a koszorút az a beton vizes, az áztatja a vályogfalat, utána még egy hónapig locsolod, az is áztatja, és a vályog állékonysága drámaian romlik ha vizes.
Ha a koszorú, meg a beton födém elkészítését túl is éli a falazat, akkor is csak idő kérdése hogy összerogyjon, mert túl nehéz a ráépítés.
Vályog falazatú házam saralt padlással, stukatúros mennyezettel és rombuszpala tetővel rendelkezik.
Tetőtér beépítést szeretnék, lecserélném a födémet és a tetőt korszerű faszerkezetesre. Fogópáros mennyezet gerendák csavaros kötésekkel a szarufákhoz és mindenhez.
Hogyan kell/lehet a vályogfalra ráültetni, rögzíteni az egész födém/tetőszerkezetet? Sok helyen azt írják, hogy vályogra tilos betonkoszorút tenni, mert szétázik. Milyen megoldások vannak?
Természetesen építésszel fogok tervet csináltatni, csak tájékozódnék előre a variációkról.
Beton gerendás. Valamikor lapos tetős volt leszigetelve. Már én tettem rá azt a ck. lapos részt fél nyeregtetősre alakítva. Amúgy nem olyan vészes talán. Valamikor volt rajta egy ablak és ajtó ezt kántra befalazták. Most ezt tenném rendbe.
Az épület eléggé taknyoltnak néz ki. Az ilyen épületek rengeteg kellemetlen meglepetést tartogatnak. Meg lehet csinálni, de nem könnyen. Kérdés, hogy utána fog-e érni annyit az épület mint amennyibe a felújítás kerül. Gondolom mindenütt fa gerendák, kiváltók vannak. Bármelyik korhadásból kifolyólag összeroskadhat.
Sziasztok. Van egy ezer éves épületem amit vakoltatnék, de felmerült bennem, hogy kibontom egy régi ajó helyét és újra ajtó lesz ott. Vajon mennyire befolyásolná az épület stabilitását ha ki lenne bontva?
Az áthidalót is ki kéne venni és értelem szerűen az áthidaló feletti téglák is potyognának, mert homokos anyaggal épült. Természetesen belülről a gerenda alatt alá lenne támasztva a munka idejére, de tartok tőle, hogy megindulhatna az ezer éves koszorú nélküli épület. Öntött födémes.
Mi anno tetőlécekkel szorítottuk be a szarufához, hiltiszalagot ritkán használtunk. Hossztól függően volt még néhány hasonló bilincs, mint az ereszcsatorna-lefolyónál.
Ez a szerelt kémény, ez két bádogcső között egy kerámiapaplan. Nem hiszem, hogy a súly a lényeg, mert alulról egy konzol fogja tartani. A széltekerés miatt kérdezem a hilti szalag fogatást a szarufához, ami utoljára fogja a kilépés előtt. (kb. 130 cm-t lóg ki a tetőből).
A 8-as hilti szalag megtaláltam 150 kg-ot bír. Nem hiszem, hogy ennek akkora szélnyomása lenne.
A kéménnyel kapcsolatban lehet jobban tudnának segíteni, ha megadnád a kémény adatait. A mi kéményünk ~1300kg és 35-ös szögvassal lett rögzítve két helyen a gerendákhoz, de ez elég masszív kémény, így a látványból itélve inkább majd az fogja megtartani a tetőt :)
Az, hogy mennyibe kerül ennek a tárolóhelynek a kialakítása sok mindentől függ.
Ha egy fagerendás ház padlását veszed alapul, az általad említett költség töredékéből megvan. Ha tárolni szeretnél rajta, akkor építeni kell egy pallóvázat, ami közé befér a keresztbe rakott szigetelés, rá egy deszkaborítás és kész is vagy. Ha 20-30m2-ről beszélünk ez nem több 1-200 000ft-nál és ebbe szerintem még a munkadíj is belefér, ha valaki nem akarja vagy tudja megcsinálni. A padlásra feljárást amúgy is meg kell oldani, mert néha nem árt felmenni megnézni minden rendben van e a tetővel.
Beton födém esetén lehet kicsit költségesebb, de ott sem közelíti meg az általad említett összeget.
Nálunk nagyon jól jött, hogy elraktuk a ruhákat, babakocsit, etetőszéket, ágyat, meg minden olyat ami még használható volt, így nem kellett több százezret ismét kiadni mikor megszülettek az újabb ifjoncok. Mi is sok mindent kaptunk minden gyerek születésénél, de azért a drágább dolgokat, ha nem raktuk volna el bizony meg kellett volna venni. Most, hogy már nincs tervben több gyerek, mindent elajándékoztunk ami még használható volt.
Az asszony nálunk nagyon ügyel arra, hogy semmi feleslegeset ne őrizgessünk. Ami nem kellett az elmúlt 1-2 évben az megy a kukákba vagy ha olyan elajándékozzuk.
Gyerekjátékokat mi sem vettünk sokat, mégis minden szobába jut bőségesen. :)
Nekünk teljesen átlag méretű a telek és mint írtam kb. 10m2-t foglalnak el télen a lepakolt dolgok.
Nálunk már a lomtalanítás is megszűnt. Aztán csak hízik a cucc, amiben vannak olyanok is, amik majd tényleg jók lesznek valamire. Gyakran fel is használok olyat barkácsoláskor, ha egyáltalán megtalálom. :)
Most pl. hilti szalagot fogok venni, mert nem találom. Pedig volt.
Apropó 0,7 vastagságú szalag elég erős ahhoz, hogy könnyű szerelt kéményt méterenként rögzítsen?
Azokra a munkákra jó, amit az ember amúgy is megcsinálna, mert hogy a férfiember ugye mindenhez ért :)
A videó segítségével legalább nagyobb az esélye, hogy normálisan csinálja. Nekem a sufni zsindelyezése például szerintem tök jó lett, egy csomó apró dolog amire figyelni kell, kiderült a videóból.
De nagyobb munkáknál nyilván nem helyettesíti a szaktudást, a tapasztalatot, vagy éppen a profi szerszámokat.
A Gealan egy profil gyártó, aki "csak a műanyagot" adja el az ablakgyártóknak és ők teszik bele a vasalatot, fémmerevítést és az üveget, illetve ők hegesztik össze. Aztán van a cég/vállalkozó, aki beépíti. A Gealan profillal önmagában semmi gond nincs, ha szakszerűen csinálnak belőle ablakot és építik be.
Számlát kaptál a munkáról és a szerkezetről?
A problémák bejelentése és a kommunikáció írásban zajlott?
Ha mind a kettőre igen a válasz, akkor kicsit könnyebb a dolog. Írni kell egy tértivevényes, ajánlott levelet a cégnek a problémák részletes leírásával és mellékelni hozzá az összes korábbi levelezést. A levélben le kell írni, hogy az első bejelentéstől számítva, 15 napon belül törekedniük kellett volna az összes hiba kijavítására, ami nyilván nem történt meg.
Ki kell tűzni nekik egy póthatáridőt, mondjuk 10 munkanapot, hogy ennyi idejük van az összes hiba maradéktalan kijavítására, különben elállsz a vásárlástól. Ez számukra azt jelentené, hogy a szerkezetet ki kell szerelniük és az eredeti állapotot vissza kell állítaniuk. Ezt nyilván nem tudnák megtenni, mert gondolom a régi szerkezeteket bontáskor szétvágták, illetve gondolom a fal is sérült, tehát azt is helyre kellene állítaniuk eredeti állapotba.
Tájékoztasd őket, hogy amennyiben a póthatáridő lejártáig nem teljesítik a jótállási kötelezettségüket, akkor a hibákat a cég költségére egy másik vállalkozóval kijavíttatod és küldesz egy fizetési meghagyást nekik. A fizetési meghagyást csak bíróságon tudják megtámadni, ha nem értenek vele egyet. A bírósági gyakorlat az, hogy ha a cég 30 napon belül nem tett eleget a jótállási kötelezettségének, akkor az ügyfélnek adnak igazat.
Ha szerencséd van és a cég sem akar magának problémát, akkor erre már lépni fognak érdemben és foglalkoznak a dologgal.
Nyilván ha az a céljuk, hogy nemsokára bedöntik a céget, akkor nem sok esélyed van.
Még erre is sor kerülhet, angol sem akadály, de kérdés, hogy hány angolul tudó akar itthon építkezni. Gondolom nagyobb megrendelések preferálva a kisebbek (magánszemélyek meg csak szívjanak, várjanak hónapokat..) Utóbbi meg itthon még jellemzően magyar nyelv. Amúgy a videós ötlet nem rossz, legalább látható a minőség is, nem csak ír róla az ember.
Az kimaradt, hogy a cég akivel így állunk a Robben Kft., illetve talán valaki most meg is vette őket, lehet nevet is váltanak. A lényeg, hogy Alsónémediben az Ócsai út 11. szám alatt ez a cég kerülendő!! Ha netán valami csoda folytán a szar üveget végre kicserélnék azt is megírom, de a többi még akkor is egy silány összeépítés. Ha pedig nem reagálnak, cserélik az üveget akkor következő héten fogyasztóvédelem, illetve ahol még be lehet jelenteni őket, hogy nézzék meg mit csinálnak. Sajnálatos, hogy idáig kell jutni egy garanciás problémában..
Érdekes állapotok vannak az anyagbeszerzés terén. 5 éve csináltam egy kisebb tetőt. Akkor még viszonylag megkaptam mindent, igaz, hogy több helyen. Most 5 helyen voltam, csatornavasat akartam venni. Mentem 40 km-t. Nincs. Majd ekkor, meg akkor jön az áru. (Nem holnap...) Bádog a helyi tűzép szerű cégnél nincs "már nem tartanak". Másik cégnél van ereszszegély lemez, meg csatornadarabok, de kifolyó, vagy könyök, stb az nincs.Másik cégnél zsindelyszeg csak egy méretben van, stb. Mindezt egy több tízezres településen és a környékén kerestem. Eddig amiket vettem, azokat is folyamatos utánajárással sikerült. Nem értem. Már mindenki úgy van vele, hogy vegyen a paraszt a weben, amit akar?
A másik fejlemény, amire felfigyeltem, hogy egyre nehezebben találok valami leírást a neten. Pedig esküdtem volna korábban rá, hogy ez egyre könnyebb. Bádogozást, hogy miként kell, órákig kerestem, de bármilyen kulcsszavakra a bádogos cégek hirdetései jönnek fel, vagy használhatatlan képek. pl. olyan, hogy a zsindely tetejére van rakva a normál oromszegély lemez. Amit nagy nehezen találtam leírást pdf-ben abban meg valamelyik cég a saját rendszerét magyarázza, nem általános horganyzott bádogot hajlítanak a hobbistáknak.
Továbbra is keresem, hogy az oromszegély lemezt a gerinchez felérve egy nyeregtetőnél miként oldják meg a széldeszkán. Persze majd kigondolom aztán megoldom valahogy ha odaérek, ha nem találom meg addig, de ez nem normális helyzet szerintem.
Mára már úgy érzem meg kell osszam az alábbiakat, mert lassan ez már felháborító.
Tömören a lényeg, hogy a Gelan márkából/cégtől ajtót ablakot ne vegyetek ha jót akartok!
Két ajtót rendeltünk áprilisban. Ugyan nagyjából időre kész is lett, de a zár helye mindkettőben rossz helyen volt, az egyikhez nem adtak zárbetétet, cilindert, és csak hosszas könyörgés után voltak hajlandók adni egyet, ami ráadásul nem is belevaló 9,5 cm hosszú hanem 10 cm-es, így az egyik oldalán kilóg.. Aztán a szuper 3 rétegű üvegezésből az egyik ablakszemben az üveg összerakásakor fordítva ragasztották az üveglapot, így az egyébként belül lévő hővédő bevonat a külsejére került, ami egy takarítás után okádék mód itt ott lejött csíkosra. A másik ablakszemen meg van karcolva 20-30 cm hosszan és több csíkban az üveg. Az egyik ajtó zárnyelvények az alja le van törve, szintén a másik ablakszemben belül karc. Emellett a nem üveges hanem stadúros ajtónál a zsanérok ferdén vannak felfúrva a tokra, így csálén áll a keretben az ajtó.
Nem sorolom tovább, mert még van más is, de a rosszul összeragasztott üveget is jeleztük a gyártó felé még június elején. Azóta csak annyi válasz jön mindig, hogy majd meglesz. Most már fogyasztóvédelemhez forduláson gondolkodunk sajnos. Egy üveg legyártásához, ami garanciás mert hibás volt eredetileg a gyártása ne kelljen már két hónapnál többet várni.. Na meg egy olyan vásárlóval így bánni aki hibás terméket kapott.. soron kívül kellene talán rendezni az ügyet, hogy legközelebb is vásároljon, de úgy látszik a Gelan márkánál ez nem módi, várjon csak a szerencsétlen vásárló...
Elnézést ha hosszú volt, de türelmes várakozás után most már le kellett írnom, hogy más ne járjon velük így. Kíváncsian várom, hogy vajon mi lesz az ügy vége de augusztustól szerintem hivatalos útra visszük a dolgot, elég volt a hitegetésből meg abból hogy nem tudnak időpontot mondani mikorra készül el a csere üveg. Az ember addig meg nézze a csesznye munkájukat, üvegüket a többiről nem is beszélve..
Hát előbb-utóbb itt is lesz valami attrakció, mert a közvetlen szomszédoknak kezd betelni a pohár, és ha jól tudom már jelezték a jegyzőnek. Amíg csak a házát és az épületeit pakolta tele nem szóltak neki semmit, de most már az udvart is kezdi feltölteni elég rendesen.
Nem tudom mekkora területet szeretne használhatóvá tenni, de 30m2 szerintem nem árt. Annál több szerintem sem kell. Nálunk a pince 50m2 két kb. egyenlő részre osztva. Az egyikben vannak a cuccok és kényelmesen elfér minden.
Hanem a pár napja feltett kérdésemre nem derült fény a válaszra. Még nem is találkozott senki olyan hőszigetelő üveggel, aminek a távtartó műanyagja fehér?
Ha esik az eső, vagy olvad a hó akkor több a súlya, nem is kicsit még biztonsági tényező nélkül is. Ha a régi MSz szerinti megengedett legnagyobb mennyiségű vasat belerakták (kizártnak tartom) akkor valószínüleg kibírja (ha nem rohadt ki belőle a vas), ha szabvány szerinti minimumot tették bele (szerintem még annyit sem) akkor nem bírja ki. Én nem próbálkoznék, mert ha beszakad akkor a falak is elvesztik fölső megtámasztásukat, konzolként meg sokkal kisebb a teherbírásuk.
Kicsit off topic, de talán tudtok segíteni. Van a kertben egy emésztő gödör (kb 3mx3m), az oldalfala & teteje betonból készült, kb 10-12 cm vastagságban, a tetőnyilásban látszik hogy valamiféle betonrács került bele anno. A gödör használaton kívüli, nagyrészt fel van töltve földdel, mindenféle vacakkal, de nem teljesen. Hogy az egészet "elrejtsem" arra gondoltam, hogy magaságyást építek rá bontott téglából. Ha a tető szélétől építek 2 ágyást 300*90*60 méretben, szerintetek elbírja az emésztő teteje? Így elsőre soknak tűnik, de ágyásonként 3 tonna elvileg a tömege.
Ezt a részét aláírom. Költözés közben kellett volna egy kis darab rézcső (5 mm-es, tényleg kicsi) tudtam, hogy van, azt is, hogy a garázs legmélyén, és csak egy év múlva jutok el a pakolásban odáig. 1000 Ft-ért vettem egy szálat. De ugyanígy kellett (volna) már szögacél, meg félcollos cső is, amit a vasas cigány vitt el, mert az új garázs fele akkora sincs, mint apósom régije, ahol ezek álltak. Én is azzal vigasztalom magam, hogy a leendő 30 évre elosztva belefér. :-/
Úristen nekem is volt egy ilyen szomszédom, a tűzoltóknak kellett már beavatokzni mert potenciális "tűzfészek" lett a lakás meg a kert.
Na persze az igaz, hogy nem lehet általánosítani. De a kollega leírása alapján szerintem teljesen felesleges neki egy egész padlás. Kerti sufniban egész évben elfér ami kell, mi lehet a padláson? Néhány társasjáték, gyerekbicikli ami majd jó lesz a tesónak, emiatt beépíteni akkora területet, hát...ha újrakezdeném, inkább még szigetelést tennék és max néhány raklapnyi területre húznám össze, ami nem fért el a sufniban (járólap maradék pld). Tíz év távlatából mondom, de a döntést mindenki maga hozza meg :)
Ez azért picit erős, hogy csak nulla értékű vackok vannak egy padláson.
Nálunk a padlás nincs használva, mert van pince és oda vannak lepakolva az éppen nem használt cuccok.
A nyáron használt kerti bútorok, medence, fűnyírók, szerszámok, szivattyú, slagok elfoglalnak kb. 10m2-t, mikor lekerülnek oda. Kint meg nem lehet hagyni, mert 1-2 tél alatt tönkremennek. Évente meg szerintem, elég kevés ember engedheti meg magának, hogy ezekből újat vegyen.
És akkor még nem beszéltem az autógumikról, szerszámokról, vagy olyan helyről ahol még gyereket terveznek és az éppen nem használt játékokat és ruhákat elrakják a következőnek.
Egy családi házban, ha csak tárolás a cél, akkor szerintem 20-30m2-t ajánlott fenntartani a lakáson kívül ilyen célra, mert valahova pakolni kell ezeket a cuccokat.
Persze vannak notórius mindent eltevő emberek, azzal a jelmondattal, hogy "jó lesz az még valamire", de nekik nem is elég a 20-30m2. Az utcánkban is lakik egy gyűjtögető ember. A lakásában már csak ösvények vannak, pince, padlás dettó. Az autóját már eladta, mert nem vezet, garázsa is tele és most már a kertet kezdi feltölteni. Járja a lomtalanításokat és hordja haza a szerinte értékes dolgokat. A fia azt mondta, hogy szerinte legalább 200m3 cucc van, amit el kell majd szállíttatni. Ez nyilván a másik véglet, de ilyen is van.
Ezzel nagyon egyetértek, lelkesen terveztem én is hogy majd lesz fenn biliárdasztal meg bűnbarlang (mondjuk ez beton). Nyáron 50 fok, használhatatlan, persze csak kupi van amit majd költözéskor kidobunk. A padlásfeljáró mellett pár m2 max bőven elég lett volna.
Kéne a többé-kevésbé korrekt válaszhoz a tet geometriája. Milyen széles a padlás, milyen magas, milyen magasan vannak a fogópárok, miből van a tető? A fogópár nem a levegőben lebeg a két végén.
A fogópár kb 350 cm hosszú, és a párok kb 85-90 centire vannak egymástól... Sajnos nem vagyok ács, de szemre a gerendák, stb épek... 12 éves a ház, az akkor szabályoknak gondolom megfelelt :) Az akkori terveken szerepelt a tetőtér beépítést, "költségcsökkentés" miatt akkor csak az alsó szint készült el...
Valaki képben van a "közmű bekötése az utcáról" témában? Konkrétan a csatorna és a gáz behozatala az utcáról a telekre érdekelne, hogy árban mennyivel lehet számolni. A telek Érden van.
Segítsetek légyszi... a tetőteret próbálom beépíteni éppen, viszont megfordult a fejemben hogy a fogópárok (kb 5*14-es "gerendák") feletti részt is kihasználnám, és padlást alakítanék ki rajta. A fogópárokra keresztbe 5*5-ös stafnit teszek, kb 50 centiméterenként (közéjük plusz 5 centi szigetelés kerülne), majd ezekre 12-es OSB lap... A fogópárok "fesztávolsága" kb 330 cm. A kérdés "csak" annyi, hogy szerintetek a fogópárok mennyi terhelhetők?! Elbírják simán a fenti súlyt (a szobák felől lambéria + 20-25 centi szigetelélés + az 5*5-ös keresztmerevítések + OSB lapok)? Nyilván nem betonsúlyokat tartanék fent a padláson, a cél inkább csak a plusz kihasználható hely a keveset használt kisebb cuccoknak (pl karácsonyfa, gumi kerti medence, ilyesmi), illetve a "járhatóság". Köszi a segítséget előre is...
" vajon miért van annyi bérház a nagyvárosokban Magyarországon vagy Erdélyben? Honnan ez az ambició,"
Hogy Erdélyben mennyi bérház van, nem tudom.
Viszont Mo.-on olyan hogy bérház már nincs, vagy csak minimális.
Valamikor voltak bérházak sok sok bérlakással és hozzátartozó személyzettel ( házmester, vice hm, néha karbantartó )
Tény hogy akad bérlakás, javarészt magánszemélyektől feketén - fehéren. De ez a lakásállomány töredéke. És pl. ezért is magasak a bérletidíjak. Meg sok más mindenért.
ja ezeket nálunk hibásan albérleteknek nevezik.
Az egyik felnőtt lányom is nagy üzletet lát /látott a lakáskiadásban. Eddig.
Van egy maradék lakása , de most hogy férjezett, már nem kell.
Így kiadja, bérbeadja.
Mindig vannak kellemetlen meglepetések. pl. a legútóbbi .
Ápr. végén két kinai diáklány kivette. Liu és Miu -ezt láttam a postaládán.
Nos valamikor jún. végén a két lány elutazott a hatalmas Kinába, nyári szünetre. A lányom tudta, de nem nézett körül csak vagy 3 héttel az elutazás után.
Mos hétvégén megy a kontrolra, hát hatalmabűz fogadja. A két leányzó a hűtőt kihúzta de a húst valahogy benne hagyta.
Végül 10 eft ért kitakarítatta.
A tanulság : a bérleményt mindig ellenőrízni kell a megfelelő időben.
A bérházakban /ami Mo.-on nincs, csak volt / van szigorú kontrol pénzügyekre meg egyéb ügyekre pl. a rendeltetésszerű használatra.
De mint írtam Mo.-on nincs tömeges bérlakás, így mindenki maga épít hol jól, hol rosszul.
Akkor vissza arra a minimális bérlakásra…. mondjuk a lakásállomány - 6 -7 %-ára.
Ezek egyrésze un . szociális bérlakás alacsony lakbérrel és nyomorult leromlott állapotban. Általában romosan, ez kb. a fele a 6 -7 % nak.
Van aztán a másik
Mondjuk 3 % na azok a lakások megfenntartva az arra érdemes embereknek, a kivételezetteknek.
De hát a pikszisbe soha sem lehet benne mindenki... ez egy örök törvény.
A beltéri ajtókra gondolsz? Az vicces volt, már rég kész volt az aljzatbeton amikor megérkeztek az ajtók, és látom hogy a tesók törik fel a betont. Pánikba estem, ezek normálisak? Aztán nevettek, hogy ez azért szükséges, hogy stabilabban tartson a keret, belebetonozták az alját. Emiatt kicsit nagyobb lett felül a rés.
egy bizonyos minőség alatt, a csináld magad az ablakon kidobott pénzt.
Amúgy ha nincs akkor nincs, vajon miért van annyi bérház a nagyvárosokban Magyarországon vagy Erdélyben? Honnan ez az ambició, azt a pénzt ami összegyűlt el lehet utazni, világot látni. Minek kell házat építeni, ha folyamatosan szükségmegoldásokat kell keresni? Sajnos a megoldások amiket fel tudok hozni, megfizethetetlenek.
Ügyfélszerzér nem érdekel. Igazad van, nagyon van itt mit keressek.
Itt pusztán arról van szó, hogy vannak jobban és rosszabbul fizető munkák. A kivitelezők legalább 90%-a a munkadíj megállapításánál figyelembe veszi az anyag árát. Azt, hogy c12-es, vagy C16-os a beton azt kevesen nézik, de a betoncserép vagy zsindely az természetesen nem egy kategória.
Anno, az embereim havi pénzért dolgoztak, sosem függött a bérük az anyag értékétől, mint ahogy a vállalási összeg sem. Egy beton bedolgozásának díját nem attól tettem függővé, hogy az C-12 vagy C-16. Az írásodból nekem az jön le, hogy melyik megrendelőt hogyan lehet megvezetni az anyagköltséggel is
Meg van az oka, hogy miért ázik be és az is, hogy miért adnak hozzá 1o év garanciát, amikor a prémium cserépnek 5o évet.
A másik oldala a kérdésnek, hogyha vannak ácsaid, akkor nem fogsz nekik olyan munkát adni, aminek az anyaga olcsó. A bitumenes zsindely fedését szinte bárki meg tudja csinálni (aki tud használni egy zsínórt és van egy tűzőgépe) jól vagy rosszul és ezért van egy viszonylag alacsony munkadíj.
Egy szép cseréppel pontosan összehozott tetőnél a ceruza jobban fog, én viszem az anyagot is, mert a sok tartozékba belezavarodik a nem szakmabeli, a nyeresség is több rajta és amiből az ácsoknak is több marad. Akkor nem mennek el a németekhez, vagy a mostanában a norvégokhoz.
Tulajdonképpen ha egy centivel keskenyebbek lennének azok a lécek, akkor szebb, otthonosabb is így, mint a nagy egybe-táblák, amikről virít, hogy csak a tömeggyártás költségérzékenysége szülte indusztriális "divat".
Élvédő csak abban az esetben kell, pontosabban csak akkor szabad egyáltalán tenni, ha a házban mindenhol van, különben eszméletlen feltűnő lesz egyetlen nyílegyenes él.
Kézzel szokták hasítani, van rá spéci szekerce, elég hamar megy. Megfelelő méretű rönkön kellenek és a szaki folyamatosan forgatja. Három ember néhány óra alatt egy egész halmot leszab. Bele kell vágni az egyik vízvetőt is, azt gépen csinálják. Nyersen kell felszerelni, szegezéssel. Kb. olyan ritmusba lehet dolgozni a fedésen, mind a dupla fedésű hódfarkú cseréppel. Mivel keskeny, bármilyen bonyolúlt tetőt elég könnyen meg lehet oldani vele.
én nem, vagy 12 éve csináltattam utoljára, két esetben beázott (a gyártó minden előirását betartva), azóta nem foglalkozom vele. Cserepes lemezt sem szereltetek.
Bocs a hulye kerdesert, de nyilaszaro csere utan mivel szoktak "betomkodni" a hianyzo falreszt gletteles elott? Tegladarabokkal, habarccsal? Ertitek mar mit mondok, hogy olyan szep derekszogu legyen. Azt vagom, hogy kell bele az a sarokize...
Sziasztok! Lekezdtem egy régi pincét felújitani de hamar akadályokba ütköztem: a vakolat bontása közben észrevettem, hogy a téglák szét vannak fagyva. Gondoltam egy merészet csemperagyasztóval ragasztom vissza a kihullott darabokat persze rétegelve megköt jön rá a vakolat. Sajnos amatőr vagyok így nem tudom mennyire lesz ez tartós.... Szerintetek?
A rendszere lehet, hogy drágább, de sokan nem rendszert alkalmaznak. Akkor pedig a zsindely (tudom, hogy az eredeti fából hasított, de mivel kiveszőben vannak már, akik azt készítik és alkalmazása sem túl elterjedt, így nyilván a bitumenesre gondolok) a drágább szerintem, mert annak az osb és az alátét lemez/fólia mindenképpen kell + zsindelyszeg. A cserépnél ehhez képest nincs semmi, mert a cseréplécre "csak" a cserép jön. Még egyszer mondom, hogy nem rendszer esetén, hanem ahogy mifelénk a csűröket, csűrik a mesternek mondott szakiszerűek :)
Gondolom a rövid idő alatt, arra gondolsz, hogy a kőpor kipereg, mert veri az eső és tűzi a nap. Ezeket meg Kanadában ugyan zordabb időre de kevesebb UV-re találták ki. De érdekel a véleményed! A mi házunkra elvileg 35 év a zsindelyre a garancia. Persze ezt érvényesíteni kérdéses. 10 éve készült és a csatornában van vagy 0,5-1 cm vastag kőzúzalék, de még van a tetőn is :)
Ilyen foltokat kellene javítanom a ház külső falán, a képen már az egészséges réteg látható (nem porlad), amit lehetett már eltávolítottunk. Fontos hogy ez kültér, tehát olyan anyaggal is szeretném javítani ami megfelelő ide. Ide a vakolat (1mm szemcseméret max) az túl sok? Glettbe van kültéri?
A cserépes tetőhéjazat rendszere kb. 3x drágább, mind a bitumenes zsindelyes (nem az, csak hasonlít valamennyire, a zsindely rönkfából van hasítva).
A különbség a bitumenes zsíndely és a cserép között (bármilyen cserépről legyen szó), hogy a zsingely kb. 6 évet tart, ha hót is lát télen és nyáron süti a nap, a cserép min. 4o évet. Egy márkás kerámia cserépnél 8o-1oo év.
Ha igényt tartassz rá, leírom, hogy miért tart a bitumes zsindely ennyire keveset.
Kisebb lejtésszögű tetőt is lehet készíteni. Ha én készítem, akkor még egy bogár sem fog bejönni a padlásra. Cserépnél előtte még a verebek is bejártak.
Könnyebb.
Persze rengeteg hátránya is van. pl. Jóval drágább a sok héjszerkezet miatt (osb, fólia, stb.)
Rengeteg a "kidobott" pénz, mert sok a hulladéka fajlagosan. pl. első sor alatt dupla. Mindegyik sor eltolva fél mintával vágva, gerinchez a vágás, stb.
Ma elkezdtem a zsindelyt. A fóliát az eresz szegélylemez széléig kiengedtem, mert az iko-s oktató videóban úgy van. Erre olvasom máshol ( http://otletekepitkezoknek.hu/termekek/tetofedes/bitumenes-zsindely ), hogy 5 cm-ert engedjem rá. Ez már agyrém, hogy nincs egy normális leírás semmilyen témában, amit nyugodtam követne az ember.
Az alsó zsindely sort is van ahol a lemez széléig rakják, az iko-sok a videoban pedig még a lemezen is túlnyújtják 1 cm-el.
A lemezre én is így raktam már 5 éve a barkács épületnél, de a boltban mondták, hogy alá. Nagyon csodálkoztam is. :) A nyugalom miatt megkérdeztem azt is.
Rossz lábbal keltél fel, vagy nincs rajtad szemüveg? Elolvasnád mégegyszer mit írtam? Tényleg nem értek hozzá, amit többféleképpen is jeleztem a hozzászólásban és semmi konkrétumot nem is írtam ezért direkt. Engem csak érdekelnek a részletek minden szinten, mivel most építkezünk és nem generálos úri módon, hanem sok mindent én csinálok, aminek utána járok több helyen, hogyan kell (többek között itt is). A mi ácsunk nagyon profi és közvetlen, sokat beszélgettünk szerkezetekről, metszetekről és statikáról is.
Megtennéd, hogy tudatlanságomat kijavítva leírod azt a különbözőséget, amit a páraáteresztő fóliák tulajdonságaik képviselnek a tetőszerkezetben?
Köszönöm. Ez a "nem szőtt" kifejezés zavart össze engem. Hogy most akkor mit nevez szőttnek. A vászon szerűt, vagy a fényes oldalon a látszó üvegszál hálót vagy mit.
De a fényessel felfelé, ami találkozik a zsindellyel az már egyértelmű.
A Jutafol DTB 150-et találtam ugyanilyennek a képeken. Annak van magyar leírása is, de szerintem google fordítóval készítették, mert olyan is. Ráadásul ellentmondást tartalmaz.
Amiről még sejtettem, hogy a fényes kellhet felfelé, hogy amint elnéztem a videókat mindegyik úgy van feltekerve, hogy kitekeréskor csak leteríti a szaki és kész.
Nem lesz szigetelés. Egy melléképület padlás és hozzátoldott kocsibeálló, a kettő együtt nyeregtető szerű.
Szóval: kigurítom a fényes felfelé és az eresz lemez tetejére :)
ez egy vizálló tetőfólia (SVITAPFOL 150 NT - water-proof membrane), itt kapsz róla információkat.
Hogy melyik felét kell lefele szerelni, írja a weboldalon is :
The membrane roll is unrolled horizontally on the roof with the absorption non-woven textile facing the inner space of the building.
Azaz a nem szőt szövetszerű oldalával befele (fényessel felfele).
A páraáteresztő fóliának van egy rányomtatatott írása, azzal kell felfele tenni, de ez nem az.
Mivel ez a fólia egy vízszigetelés a bitumenes zsíndely alá, az ereszre szerelt csepedtetőlemez felé kell szerelni.
Megjegyzem, hogy ha a tető hősziszigetelt, akkor kötelező módón a szarufákra kell szerelni egy deszkázatot, arra szerelni egy páraáteresztő fóliát, ellenlécet (légrést), 4cm vastagot, az OSB és rá ezt a vízálló fóliát, majd a zsindelyt. Másképp az egész tetőszerkezet befő.
A légrést ki kell szellőztetni az eresznél és a gerincnél. A zsindely héjazat esetében a gerincnél kell késziteni egy légrést (egy megemelt gerincprofilt OSB-ből készitve és ezt a fóliát meg kell állítani a légrés előtt.
Nem raktam még ilyet, de minden páraáteresztő fóliának ugyan az a funkciója, tehát az anyagának is nagggyon hasónlónak kellene lenni, vagy ugyanannak... Így paraszti logikával, én ugyanúgy raknám mint az iko-t a vászonos oldalával megegyezően. Az egyik feladata ezeknek a fóliáknak a tető fedésen átjutó víz levezetése én szerintem a víz levezetésére a simább, csúszósabb, "fényesebb" felület való. És mivel a víz levezetése is a feladata, egyértelmű, hogy a csöppentő lemez fölött kell belevezetni a csatornába.
Előtte mindig iko fóliát raktam, annak egyértelmű volt, hogy a zöld fele felfelé. Ez a cseh fólia egyik oldala vászon szerű, mint az iko, de a másik fényes. A kigurítása, mint a képen látszik felfelé adná a fényeset. (Az iko felfelé a zöldet a használandót adja.)
Egyébként olyan kérdésem is van, hogy az Ereszszegély lemez alá, vagy fölé jön a fólia? Mert a boltban azt mondták, hogy alá és lógassam le egy kicsit. Az iko használati videójában pedig egyértelműen fölé rakja és ráragasztja.
Mi is így jártunk... Egy válaszfalat arrébb kellett rakni 10 cm-vel még a tervrajzon, csak az ablak nem követte :( észre sem vettem csak amikor a válaszfalak bekerültek így az az ablak 10 cm keskenyebb lett (140*150 lett) van melette egy 150*150-es meg nem mondod, hogy nem egyforma. Mi Ytonggal falaztuk fel. Mekkora méretről van szó? Mert ha még nincs legyártva az ablak és nem nagyon keskeny eleve, akkor észre sem fogod venni...
Ha a kiváltónak a nyílás áthelyezése után is mindkét oldalon meg lesz az előírt felfekvése akkor jó lesz. De nem hiszem, hogy ennyivel hosszabb lett volna berakva.
hat ezekre a herara meg polifarbera gondoltam amit ugy reklamoznak, hogy le lehet mosni a foltokat es hasonlokat...igen gyerek osszekenik tapicskoljak es baratai...
1. mechanikai sérülés ellen nem véd, koszos kézzel tapperolás ellen viszont nagyon jó. letörlöd és kész, nem lesz nyoma. ajánlom. latex festékről beszélünk.
HMV előállításról lenne kérdésem. Kombi kondenzációs kazán után raknék egy bojlert, hogy legyen úgymond puffer a meleg víznél. Elsősorban a zuhanyozás miatt, ott nem szerencsés az átfolyós vízmelegítés.
Van értelme vagy fölösleges kiadás? Ismerősöm így csinálta, ő ajánlotta, nála szinte semmit nem fogyaszt a bojler, mivel alapból meleg víz megy bele, max ráfűteni kell, ha hűl a víz.
Az oszlopról a tetőt akár "E" gerendástól leszívhatja a szél. Cserepes lemez nincs 10 kg/m2, szelemenek másik 10kg/m2, "E" gerenda kb40kg/m azaz 15 kg/m2. Ez összesen 35 kg/m2. Ennél nagyobb szelek nem ritkák.
A házban gépi szellőztetés lesz. Friss levegő befújás a szobákban, elszívás a fürdőkben és a konyhában, úgyhogy a szobák közötti jó hangszigetelést ezzel valószínűleg buktam is. De ha mégis meggondolnám magam akkor később jó nagy felfordulás árán egy harmadik réteg gipszkarton is felrakható. Úgy már 55dB a léghanggátlása az 50-es profilnak, ami már tényleg biztos elég jó. Azért egyelőre bízom benne, hogy elég lesz a 2+2 réteg :)
Az ajtócsapódás hangja már inkább zavarna, de ha szakszerű építés esetén ez nem probléma akkor megnyugodtam.
Az "E" gerenda teherbírása valamivel kisebb mint ami itt előfordulhat. Ennél érdekesebb, hogy hogyan lesz rögzítve a gerenda az oszlopon, illetve a cserepes lemez a betungerendán. Fejből nem biztos, hogy jól emlékszem, de nem hinném, hogy a csrepes lemez kibír több mint 2,5métert. Köztes alátámasztás is fog kelleni. A gerenda megfúrása ellenjavalt fölülről is, mert egy feszítőhuzal elfúrása is nagyon kellemetlen következményekkel jár(hat).
A következő problémára kérnék tanácsokat: Adott egy kocsibeálló, melynek tetőszerkezete szarufa + cserepes lemez lenne. A mellékelt képen található két darab (zöld színnel jelölt) gerendát szeretném alátámasztás nélkül áthidalni. A távolság 5,5 m. A tervem az, hogy 6m-es "e betongerendával" oldanám meg és hozzájuk rögzíteném majd a szarufákat. A betongerendák 20 cm-es oszlopzsalun támaszkodnának.
Ha lehet hinni ennek a leírásnak akkor az 50mm-es profil 2+2 réteg gipszkartonnal borítva 48dB értéket tud, a 75mm-es 2dB-lel többet. Ez nem tudom mennyit számít a valóságban, de a tíz centis tégla, vagy Ytong, vagy Silka válaszfalaknál így is jobb, és ez nekem szerintem elég lenne.
Amiatt inkább aggódom, hogy pl. egy ajtó becsapódását mennyire lehet majd hallani az összes szobában? Az ilyen rezgéseket nem vezeti nagyon a GK fal?
Szobák közé gipszkarton válaszfalnak az 50mm-es acélprofil miért nem jó? Pont ilyet tervezek építeni, oldalanként két réteg gipszkarton borítással. Átnéztem az általad linkelt leírást, nem találtam benne semmit ami miatt célszerűbb lenne a szélesebb profil.
Nagyobb nappali burkolása nagy méretű (60x120cm) lappal fog történni. Kell alá feszültségmentesítő? A nappali burkolata tovább fut az előtéren és közlekedőn is. A nappali 55 m2, az előtér-közlekedő 25 m2. A nappali kb 5,3 széles és 10+ hosszú, a közlekedő 1,4 széles, előtér 2,6 széles.
A jelenlegi rétegrend: 12 cm EPS100, 7 cm esztrich.
Mi mindig kiszereljük az ablakokat és kijavítjuk a belső spalét falazatát, mert ott a téglát az egyik felét (már) nem köti semmi. (hiszen az ablakot a vakolás előtt szerelték be, anno). A belső spalétot kivakoljuk méretre (ugyebár van egy komoly probléma a belső spalét méretével, a bérléses ablak miatt).
Megcsináljuk a külső spalétot kisímitva, beszereljük az ablakot, majd rájavítunk a külső spalétra aztán alapozás és festés. Belülről meg elszegjük az ablakot.
Belinkeltem egy képet ezelőtt pár hozzászólással, volt rajta egy lábazati alapvakolás, ezt kellett belőle megoldani.
Ezt a nutot a cementes vakolatba másnap besúrólni nem lehet, polisztirénnel se lehet megcsinálni az ablak körüli negatív profilt.
Néhány tervezővel dolgozom, akiknek az állagmegőrzés koncepciójában nem fér bele a polisztirén, csak ha tényleg nem létezik más lehetőség, de ezt meg kell magyarázni, hogy miért. Azok ideadják a CAD-ot is. Amúgy ez nem nagy divat... A tervező felmérte és lerajzolta a profilokat... elég nagy munka- talán kapott egy-két új részletet, ami talál a homlokzatra, egy másik felhasználhatja...
Nem kell foglalkozni a versenyképességgel. A tervező leírja, hogy mit kell csinálni, azt beárazom, más is, kb. az árak hasonlók, hiszen ugyanazt a normativot használjuk. Valamelyik ajánlattevő megnyeri a szerződést és kivitelezi, amit ki is fizetnek. Nem vagyunk túl sokan, akik nekifutnak egy ilyen munkának. És van elég műemlék.
Akkor miért kéne agyalni olcsóbb megoldásokon?
Amúgy az ablakpárkányoknál, ha bevágod a profilt és egy fémlemezre lemásolod, azt kivágod és készitesz beléle egy sablont (kell belőle két darab, azt összekötöd egy egyeses vonalzóval), elég könnyen ki lehet húzni vakolatból az eredeti profilt, amiután a falazást rendbetetted. A sarkoknál kell egy ügyes kéz.
Nem vagyok futesszerelo. Nekem a tervezom azt mondta, hogy a holeado kepesseg az egyik legfontosabb ismerve a radiatornak. A dunaferrt (nem dunatherm) javasolta, de akkor nem lehetett kapni, lehet most sem.
Igy vegul is V&N radiatort vettuk, nem volt jelentosen dragabb. Annyit kell rola tudni, hogy ha nem a gyakori meretek kellenek akkor kell ra varni 1-2 hetet, nincs raktaron. Igy a projekt utemezeset tekintve szerencsesebb idejeben berendelni.
Készitenek az erre szakosodott építészek egy felújítási tervet, azt a engedélyeztetik, azt be kell árazni és kész.
Van olyan szálerősítésű és gyantás zsákos vakolat, amivel sablon szerint bármilyen méretű profilt ki lehet húzni, 2-3 lépésből.
Ha valami nagyon spéci díszités van, akkor elmegyek egy reklámcéghez és 3D polisztirol vágon megcsináltatom. De mivel egyedi darab, az ára húzós. A nagy cégeknél kapható előregyártott profilok nem hasonlítanak az eredetihez... az árukról nem is beszélve.
Amúgy gipszmintákat is megcsináltatok, az eredetit óvatosan leszerelem, a gipszes restaurátor kitisztija a régi mintát, visszaadva a profilozás vonalait, kiönti szilikonba a sablont és megcsinál belőle akárhány darabot. Nagy munka és drága, de ha egyszer ezt kérik és kifizetik, nem látom az okát, hogy miért ne legyen a gipszrestaurátornak is munkája.
Nemtom hol éltek, de sok műemléképületet újítananak fel Magyaországon és egy gramm cementet sem használnak.
A régi meszes vakolattal kémiai szempontból sem kompatibilis a cementessel, kicsi a Sd külömbség, de az össze cementes vakolattal kijavított eredetileg meszes vakolattal vakolt és falazott épületről a cementes vakolat reped és málik 5-1o év után és fel is vizesedikis, mert általában a vízsszigetelés hiányzik.
Ez az NHL-5, amit a cement helyett használunk.
Így néz ki egy ma levakolt fal, kb. 6cm vastag vakolattal.
Így néz ki lesímítva, hidraulikus meszes zsákos símitóval.
Azt szeretném kérdezni, hogy melyik gyártó radiátorait érdemes venni, ami megbízható, és hol(szatmári, megatherm,stb...)? Most hirtelen a Betatherm, Purmo-kat nézem, ezeknek találtam normális weboldlat, de nem ismerek semmilyen gyártót. Tudnátok ajánlani, ami megbízható kategória, elfogadható áron?
A baj az, hogy a munkásember ment el. A munkásember egész életében építőtelepen dolgozott, van egy :műveltsége: arról, hogy miként kell viselkedni, hogyan kell közlekedni és kb. mit várnak el a munkaadói tőle a teljesítmény szempontjából.
Aki nem az, azzal nagy bajok soktak lenni, elég hamar.
Néha akad egy alvállakozó, akinek az embereit nem engedem be a munkatelepre. Vannak munkavédelmi szabályok, pl. nem lehet nylonpapucsba járni.
Sziasztok! Tud valaki közműtervezőt ajánlani (vízközmű tervezéshez)? Pest megyei családi ház építéséhez kéne. A vízszolgáltató a Fővárosi Vízművek. Neten eddig nem sok sikerrel jártam, és sürgős lenne. Köszönöm!
Illetve azt látni vélem, hogy ez a tégla van nálam, de ha felkeresek egy B30-at, az nem így néz ki. Persze lehet, hogy az évek során a méretek nem változtak, csak a lyukak elrendezése...
Ezt a 3×8 lyukas képet több helyen is megtaláltam, de nem tudtam egyértelműen beazonosítani.
Nincs mese, egy 10 perces munkával leások a fal mellett és megmérem. Amúgy 1,5 m3 anyag (sóder vagy föld) tuti belefér a gödörbe, tehát azt megrendelhetem. És födémbontás előtt "beleeresztek" 40-50 cm magasat (kb. 1 m magas a belvilág a 10 cm-es lyuk alatt).
Ahová gyufásdobozt ereszthetnék, oda nem lát a kamera. Ahova meg odalát, oda nem tudok ereszteni:-(((
Ha minden kötél szakad, a beszakadt földet tovább mélyítem a falon kívül, és ott odaférek megmérni egy téglát.
Az jó ötlet, hogy először beletöltök némi töltőanyagot (sajnos csak egy 10 cm-es lyukon át). Aztán középen ütvefúróval és nagykalapáccsal "megnyitom" a födémet, ami valszeg a fölső téglasorral együtt fog lezuhanni. Persze vigyázzak magamra:-)))
A videón látszik, hogy a födémzsalut bent hagyták. A felvétel gyakorlatilag három részből áll, különböző magasságban készítve. Az a 10 cm-es lyuk az innenső fal belső síkjánál van.
A háttérben látszik a kivitelező által bedúrt sitt (meg Red Bull doboz - az szárnyakat ad:-(( )
A "szomszéd" sóderdepóban 5500 Ft a "töltősóder", 6000 Ft a föld, 4000 Ft egy fuvar 1,5 köbméterre. Bár még nem számoltam ki, de 2-3 m3 anyagra lesz talán szükségem. Úgy képzeltem, hogy a bedöntött 15-20 cm-es beton födém is belemegy az emésztőbe, erre 1,5 m3 sóder (ennyit hoznak egy fuvarral), majd erre a föld (ha marad, a kertben "elfogy").
Erre a téglafallal körülzárt területre nem valószínű, hogy fát ültetek (amúgy is van mellette egy nagy meteor - meggyfa).
Érdekes, hogy az öklömnyi kavicsokkal tarkított töltősódert "szilárdabbnak" érzem, mint ha az egész termőföldből lenne. Állítólag ez a töltőanyag ilyesmire való...
Én a helyedben nem sóderrel tölteném fel, hanem földdel. Anyósék párszor már megköszönték, hogy nem hagytam nekik, hogy sittel töltsék fel a régi emésztőt.
Ha később valamit oda szeretnél ültetni vagy valami miatt ásni kell szívni fogsz vele.
A másik meg, hogy nem is olcsóbb szerintem. A sóder 3-4000ft, a föld 4-5000/m3. Ha kétféle anyagot rendelsz, akkor azt külön tudják csak kihozni, ami dupla fuvarköltség. A fuvarköltség 3-5000ft között mozog felénk pesten fordulónként.
Ez nem B30-as, legalább is ilyen B30-t nem látott a kollégám sem, meg én sem. Eressz le mellé egy doboz cigarettát vagy gyufát, vagy bármely más tárgyat aminek ismert a mérete. Ha a fényképen egyszerre lesz rajta a tégla meg az ismert méretű tárgy akkor elég jól becsülhető a mérete. A vb. födémbontással kéretik vigyázni, mert az is tart(hat)ja az oldalfalat. A fölső szélét. Ha elbontják megszűnik a fal két végén megtámasztottnak lenni, átcsap konzolba. Az a biztos ha, először nagyjából föl van töltve és csak utána lesz bontva a födém. Föltéve, hogy nem omlott még be az egész gödör.
Elődöm ilyen téglából készített emésztőt :-((. Én csatornára vagyok kötve, nem használom. A házam építésénél (a régit elbontottuk) az aknanyíláson át igyekeztünk sittel teletömni, mert "kissé" közel volt az emésztő az új ház alapjához. Persze a sitt nem bukott át a második rekeszbe (miért tette volna?:-) ). A lyukacsos és hézagosan rakott téglákon át egyre több föld folyt bele kívülről 15 év alatt a második rekeszbe. A múltkori nagy eső (50 mm) után az emésztő egyik külső fala mellett bezuhant a föld, magával rántva burkoló és szegélyköveket. Ezért úgy döntöttem, hogy feltöltöm az emésztőt pl. töltősóderrel, a tetejére meg teszek 30-40 cm földet (füvezés). Ehhez persze előbb szét kell vernem a födémbetont :-(((.
Egy tíz cm-es szellőzőlyukon leengedtem a mobilomat, hogy körülnézzek "odalent". A kérdésem az, hogy a képen látható téglák B30-asok? Mert ha igen, akkor a 300x175x140 mm méretekből meg tudnám becsülni, hogy mennyi töltőanyagot vegyek.
Ha hozzáértő topik-társaim valami elrettentőt találnak a tervezett megoldásomban, akkor ijesszenek rám!:-))
A padló majd vízszintes lesz, azt úgyis önteni kell, jól csinálni nem drágább mint rosszul.
Az élek egyenesek, mert élvédőt rakok mindenhova, csak nem feltétlenül függőleges, vízszintes, derékszög.
Az egész ház olyan hogy nem lehet betolni egy ágyat a sarokba, mert vagy az egyik falhoz passzol, vagy a másikhoz.
Méretre gyártott beépített szekrénnyel ki lehet hozni, ha nem beépített akkor nem látszik hogy hol 5 hol 10 centi van mögötte.
Nagy csempékkel kell dolgozni, és úgy csinálni hogy vágott él kerüljön a sarokba akkor simán el lehet csalni ami hiba van a függőben. Épített zuhanynál nem jön elő hogy a kabin nem passzol a sarokba, és ahogy írtad a munkalapot is le lehet vágni.
Nem azt mondtam hogy leszarom, összetákolom, csak azt hogy van ahol túl sok idő, túl sok pénz menne el olyasmire ami később nem fog zavarni.
Jött a burkoló felrakta a csempét a fürdőszobába. Sajnos nem voltunk otthon amíg csinálta és mikor készen lett csak akkor láttuk a végeredményt. A derékszögekkel nem volt akkora gond, viszont a függők borzalmasak. Ajtó tetejéig csempézve alul szilózható kis hézag, fent 2-3cm-es bazi nagy lyukak, amit hol csempével toldott ki, hol egyszerűen csak kikente fugázóval. Mondtam neki, hogy ez így baromi ronda, javítsa ki vagy nem fizetek, erre közölte, hogy ő nem kőműves, ebből a falból ennyit lehetett kihozni. Összepakolt és elment. Buktam egy kevés anyagot, de inkább újracsináltam, mert szó szerint ocsmány volt. Saját munka lett végül, de a végeredmény nem egy tákolmány benyomását keltette mikor elkészült.
Ez azért nem ennyire egyszerű. A vinkli, meg a függőleges nagyon fog hiányozni, ha ki kell csempézni egy félresikerült fürdőszobát. Túl azon, hogy ronda lesz, kellően nagy eltérések esetén beállítasz egy zuhanykabint és ronda lesz, a fal és a kabin csatlakozásánál nem lesz jó az illeszkedés és kifolyik a víz, ha nincs hátsó fala a kabinnak. Vagy nem záródik rendesen az ajtó...Vagy ha van hátsó fal, akkor csak ronda lesz. Ha a vízszintes padló nem vízszintes, akkor iszonyú munka a szegélycsempéket felrakni, különösen akkor lesz probléma, ha visszakanyarodik a csempe és nem találkozik a két vége... Probléma lesz az ajtókkal, ablakokkal, stb. De már egy konyhánál is probléma, amikor 3 cm van abban a sarokban, ahová a konyhabútort tennéd. A munkalapból lehet hosszában levágni, különben a vízvetőt nem tudod rendesen felszerelni. És egy ilyenhez már egy 1,5 m hosszú munkalap is bőven elég...
A válasz sokkal egyszerűbb annál, hogy kinek van igaza a technológia kapcsán. Srudolf1 villákat épít meg műemlékeken dolgozik, ahol nem számít a pénz, és nem hiány a jó munkaerő.
Átlagember átlagkőművese viszont nem dolgozik cement nélküli habarccsal, függetlenül attól hogy az jó vagy nem jó.
Én a saját házamon dolgozva, már elengedtem ezeket az elvont dolgokat, mint vízszintes, függőleges, derékszög, ha egy falat ferdén raktak, nem fogom 6 centi vakolattal kiszintezni, hanem úgy hagyom.
Az ablak melletti élvédőket az ablakhoz igazítom, hogy szemre azért ne legyen nagyon csúnya, a beton majd vízszintesre lesz öntve, de hogy a falnak hasa van, vagy nem függő az már pont nem érdekel.
Nem áll arányban a befektetett munka a végeredménnyel.
Az a jó, amikor ti szakemberek sem tudtok, egy ilyen "egyszerű" dologban megegyezni, utána meg elvárjátok, hogy a tőletek kapott tanácsokat (amiket persze köszönünk), közöljük, a mi kivitelezőinkkel.
Hát szinte lehetetlen, a mostani szakember hiányos időben pedig maga után vonja, hogy a mester többet nem jön felénk. Ha-ha-ha.
A cementes vakolat párazáró. A sárral és meszes vakolattal falazott téglafal ki kell tudjon szellőzni befele és kifele is. Ez az elv. Nem értem mi ezzel a problémád.
Az utóbbi két hétben, cement nélkül vakoltattam ki egy 3 emeletes téglaházat (egy része vegyes falazat- mészkő és tégla), ami 11o éves .
A műemlékesek nem hagyták cementtel, mert a falazás sem volt az- ezt írja a műszaki terv írott részébe. De nálatok se hagyják.
Egy nagy negyedköbméteres keverőbe 1-1.2 zsák hidraulikus meszet (NHL5) és 2- 2.5 zsák pormész- 4o kilós mindkettő kell keverni a homokhoz. Ebből a malterból fel lehet csapni 6 cm is, kireped egy hét alatt és HASIT zsákos símitóval ki lehet húzni nagyon szépen. Ha több hidraulikus meszet teszel bele a kelleténél, olyan kemény lesz mind a beton.
A cement nélküli vakolás és falazási technológia a 9o éves közepén jött át hozzánk a németektől, sok helyi műépítész diák járt kint náluk akkoriba (műemlékes képzésre, az egyetemről mentek ki éveken keresztűl pár hónapra), azóta szinte kötelező alkamazni minden olyan háznál, ami nem cementes malterral volt falazva és vakolva. Amúgy láttal a németeknél vizesedő falakat az óvárosokba?
Gépel vakolható zsákos anyag is van, ami hidraulikus meszes és silóba is kihozzák.
Nem drágább, mind a Baumit MPI 35-ös zsákos vakolóanyaga .
Ja így valahogy. 50 éve még megvették az égetett meszet, aztán otthon leoltották, gödörbe vermelték. 35 éve még teherautóval lehetet kihozatni oltott meszet, ami szintén ment a gödörbe, de 30 éve nagyjából csak zsákos oltott mész van.- Jó oda ahová kell.
Már a rómaiak is használtak cementet, aztán elfelejtődött.
Majd szűk kettőszáz esztendeje /1820 -1825 / az angolok kezdték gyártani az un. portland cementet. De csak lassan terjedt.
Nálunk még a harmincas években is eléggé drága volt, így a kőművesek ahol csak lehetett kispórolták.... különféle elméleteket gyártottak, hogy miért nem jó a cementes vakolat.
Belülre még csak elmegy a tiszta mészvakolat, de kívül bizony hamar lemállik.
Amúgy a meszet lehet nélkülözni, de a cementet kevésbé.
A külső vakolatoknál pedig probléma szokott lenni a homok is.
Bizony a cementes vakolat mehet mindenhová.
Így téglára , kőre, betonra , vályogra sőt még fára is.
Persze bizonyos helyeken rabicolni kell.
Pl. a deszka mennyezeteket simán vakolni lehet. Persze előtte náddal rabicolni kell.
Szobában régi hajópadló van és ezt szeretném szalagparkettával lerakni. Előtte viszont le kell kennem valami szú elleni lakkal/festékkel! Melyiket ajánljátok? Köszönöm a válaszokat!
Amióta feltalálták a cementet azóta a habarcs csak sártapasztás nélküle. Ne adj olyan tanácsot, hogy cement nélküli habarcsot használjon. A vályogot, vert falat be kell drótozni és mehet rá a javított mészhabarcs, a téglafalra is.
Az öreg mésszel történő vakolás kb 30 éve kiment a divatból és az utána zsákos mésszel levakolt vakolatok köszönik szépen, jól vannak.
Cementes vakolatot arra ne tegyél. A dolgok elbonyolódnak, nemtom ha van 5 éves oltott mész valahol Magyarországon, én néha hozatok pár tonnát a műemlékes munkatelepeinkre, azt állítják, hogy 2-3 éves, de nem az.
Cement helyett hidraulikus mészt kell használni, de másképp köt mind a cementes.
Emlékeim szerint az oldalhatár felőli falon lesz konyhaablak, ott csináltak egy beugrót az épületen, hogy ablak lehessen, ne csak "lőrés". Ilyen esetben a telepítési távolság honnét számít? A legkülső ponttól, vagy a konyha falától?
Ha már itt tartunk: jelenleg tök véletlen, hogy egymásba futottunk az új szomszéddal. A tervhez hogyan lehet hozzáférni "normális" úton mielőtt az első kapavágást megteszik? Merthogy már nem értesítik a szomszédokat az engedélyezésről, csak a bejelentési doksit kell az E-naplóba feltölteni, ahhoz meg nekem semmi közöm...
Emlékeim szerint konyhaablak lesz, ott csináltak egy beugrót az épületen, hogy ablak lehessen, ne csak "lőrés". Ilyen esetben a telepítési távolság honnét számít? A legkülső ponttól, vagy a konyha falától?
Ezt rühellem, hogy pár agyatlan hatalommal képes nem létező problémára olyan megoldást adni, ami károkat okoz....
Amúgy még egy fél métert "tudom tolni" a szomszéd házát:
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet
36. § (1) * Szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb:
(2) * A legkisebb telepítési távolság az egymással szemben átfedésben lévő olyan épületek között, amelyeknek homlokzata huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség nyílását tartalmazza az építési telekre előírt (megengedett) legnagyobb beépítési magasság mértéke.
Ez nálunk konkrétan 5m legnagyobb beépítési magasságot jelent.
Nálunk van durván 3,5m a telekhatárig, nála lenne 1m, az összesen 4,5m, ergo nincs meg a minimum 5m.
Mint írtam sárral volt tapasztva, le lett verve, tehát natúr tégla van mindenhol. Két nagy szoba kisméretű tégla, sárba rakva, a többi része pedig vályog.
ha van időd és szakid, akkor vakolni, ha vegyes falazásról van szó.
Csak azt kell kideríteni, hogy mivel volt vakolva. Meszesre cementest nem szabad.
Lágyon a kemény nem áll meg, repedni fog.
A gk valamivel drágább mindenképpen, ha két rétegbe burkolsz, de nagyon szépen ki lehet hozni vele a belső falakat. Igényes munkát lehet vele csinálni.
ez ilyen. nálunk nem is tudom most mi a szabály, de mindkét szomszédom az északi telekhatáron van, az én házam (használtan vettem) meg középen. a déli oldalon egy bazi nagy tűzfal van 3méterre a háztól...
az ilyen besorolást sokkal sűrűbben változtatgatgják, mint egy ház élettartama.
anno, mikor építkeztünk lke3 volt a környék besorolása, azaz 3-3m oldalkertet kellett elhagynunk. A bal oldali (délnyugati) oldalon voltak üres telkek.
Most a szomszéd telken építenének és meglepve hallgattuk a szomszédot, hogy 1m-re épít a telekhatártól.
Ma reggel első utam az önkormányzat építésügyi osztályára vitt, ahol az ügyintéző elmondta, hogy 2004-ben átminősítették az egész környéket oldalhatáron beépíthetőre. (cél az volt, hogy nőjön a házak délnyugati benapozása. Ami pont baromság, mert ha a kerítést képzeletben kivesszük, akkor hogy a házak közti 6m úgy van meg, hogy 3-3, vagy 0-6, az pont ugyanaz...)
Ezzel csak az a bökkenő, hogy a házak 95%-a már 2004-ben sem felelt meg a változtatásnak, hiszen mindenki a 3m-t hagyta el.
Viszont így, hogy a szomszéd meg 1m-re építi a házát, jelentősen csökkenni fog a nappali és a gyerekszobák benapozása.
Bocs', hogy így három nap után belevaú, de én tisztán gyakorlati szempontból közelíteném meg a kérdést.
A szomszéd szeretne valamit, ami vagy 40, vagy 70 centire belógna a te területedre, de neki jó lenne. A te telkedből persze elvenné ezt a 40-70 centit, de... Biztos lassú a felfogásom, illetve szegényes a fantáziám, de te mit is buknál?
Ha járdáról van szó, akkor "használati helyet" nem venne, el, hisz' bármikor rá lehet állni akár kocsival is. Az egyetlen, amit megakadályoz, az az ültetés. De mit is akarnál 70 centire a faltól ültetni? Annyira még rózsát, vagy málnát sem tehetsz, mert nem tudod körüljárni. Akkor meg miért ne csinálja meg a nyomorult, pusztán a jó szomszédi viszony miatt is? (Azzal a fenntatással, amit itt valaki már mondott, hogy az ereszéből esetleg kifolyó vizet vissza kell vezetnie a telkére, nem szikkaszthatja el nálad.
Most is vannak nagy ablakok, nem lesz nagyobb a látótér lapostetővel. Magasabban sem lesz, szerintem ez így kivitelezhető. Az engedély, az ikerszomszéd, illetve a ház jelenlegi szerkezete lesz a szűk keresztmetszet...
Adott egy 65-ben épült 90nm-es vegyes építésű házikó.
A belső falakról a sár tapasztást mindenhonnan levertük. A kőműves nem nevezhető túl precíznek, mert a falak elég görbére sikerültek, van ahol 8centit is kellene vakolni, hogy függőben legyen. ( Átlagban 4-5 centivel számolhatunk)
Érdemes vakolni vagy egyszerűbb és költséghatékonyabb lekartonozni a falakat ?
200nm a vakolandó falfelület. Melyik milyen árban jönne ki ?
Nem látható az utcáról egyáltalán, fák nélkül sem. A szomszédok látnak át, az utca nem. A kép alapján valóban nagyon jól nézne ki, kíváncsi leszek a szakértőkre.
Köszönöm! Nem gyakran használt helység lesz. Annyi,hogy a gázkazán lesz itt,és a melegvíz tároló+szerszámok.Nekem annyi a lényeg,hogy ne legyen mínusz bent.
Csak, hogy Ti is tisztábban lássátok ötletemet, kis képes illusztráció :)
Most látom csak, hogy van itt kémény is... a feladatot könnyítendő. A tetőrész jelenleg használaton kívüli, amolyan családi kacatok tárolója, pedig gyönyörű kilátási lehetőséget nyújtana. A nagy szögben döntött falak nem is adnak nagy lehetőséget a belakáshoz, így jutottam erre a gondolatra. Egyébként a tető 2 szintet is magába foglal, így a fennmaradó szint tetejével is kezdeni kell majd valamit. Ez most még bőven gondolatkísérlet, de azért jó érzés kicsit a bilibe lógatni a kezem.
A tető kisebbik része maradna a jelenlegi szoba formájában, amolyan kilépőként a tetőteraszra, csak a kékkel jelölt rész lenne lapostetősítve.
Maga a tető is 30 éves... előbb-utóbb majd csinálni kell vele valamit.
Köszönöm az eddigi segítségeket, jelzek a fejleményekről!
Igazság szerint bíztam benne, hogy az egyben betonozott vasbeton födém+koszorú megkötés után már elviszi a terhet és az áthidalón már csak a saját súlya van, de akkor nem az ablak mellett megy majd ki a cső...
Az egyik szomszéd éppen ilyen soklakásos - konkrétan 4 lakásos házas ingatlan. A nagy házban van 3 lakás . 102 nm a földszinten, felette egy tetőtérbeépítés, mellette egy cirka 210 nm-es kétszintes lakás és hátul a valamikori házmester lakás a maga 65 nm -ével. Különféle időkben ilyen olyan toldással jött létre ez a komplexum.
Jellemző, hogy a 4 lakásnak 3 telekbejárata van, a telken belül különféle kerítéssel és anélküli demarkációs vonalak vannak.
Most éppen béke honol mivel radikális tulajdonváltás történt. egyszerre 2 lakás is új tulajt kapott a 3. pedig tartósan külföldön van.
Most ízlelgetik az új helyzetet, még az erő felmérés stádiumában vannak. De nem sokáig. Hazajön a sokgyerekes család és vége az idili békének.
Igen néha én is keverem a jogi és a műszaki fogalmakat.
Tehát azok többlakásos ingatlanok.
De lehet belőlük társasházat csinálni.
A köznyelvben is keverik ezeket, sőt belekavar néha a bérház fogalma is.
Nagyon sokan a soklakásos emeletes házakat , főleg ha régi bérháznak titulálják, pedig nem azok. legfeljebb voltak. ma már olyan hogy bérház alig alig akadnak… kivéve néhány leromlott valamit.
Tehát az én 'sziámi ikerházam' az csak egy többlakásos ingatlan.
Lehetne ugyan társasházzá nyilvánítani, de minek ? Én és a gyerekeim a tulajok.
" Szokás KÖZÖSEN és ÖNKÉNT úgynevezett "Használati megosztás" szerződést létrehozni."
Igen kellene, nagyon hasznos lenne.
Volt is valamikor, de a sok vita miatt végül kivásároltam a mások részét.
Ki kellett várni azt a kegyelmi pillanatot amikor a résztulajdonok éppen eladóvá váltak. Más is szerette volna, de pont nem volt pénze.
Egyébként Mo.-on rengeteg ilyen osztódással létre jött általam 'sziámi ikerház 'nak nevezett több lakásos ingatlan létezik.
És ezek nem azonosak a klasszíkus ikerházakkal, ezeknél mindig akad valami nem tökéletes megoldás.
Ja a többlakásos ingatlanom bizonyos részein bérlők (nem albérlők ) laknak megfelelő lakbérért. Szerintük sok, szerintem nemsok a bérleti díj.
Ha tényleg sok lenne, akkor az egyik már nem lakna ott 9 éve.
Sziasztok! Szeretnék 7.5x20 méretű gerendákat rögzíteni homlokzathoz merőlegesen pergolának 60 cm-ként. A szigetelés még nincs rajta (15 cm). Mivel lehet kevésbé hőhídmentesen rögzíteni? Van erre kereskedelmi forgalomban lévő konzol, szeglemez, stb?
Miért ne lennének lapos tetős házak. Mi lakásunk, pontosabban a szüleim lakása lapos tetős házban van (3 emeletes), 2. kerület. Tény, drága megoldás és jó kivitelezőt kell választani.
Azonban, ha nem sürgős én várnék. Most extra kereslet van, nagyon megdrágultak az építőanyagok és a munkadíjak is, a jó szakemberek pedig foglaltak. Ha tényleg nem hosszabbítják meg az 5% áfát és úgy néz ki a hitelek kamatai is egyre magasabbak lesznek. Szóval 2020-tól komoly visszaesés várható, ami az árakban is jelentkezni fog.
Fúrni azt lehet, de maximálisan ellenjavalt, ott a legnagyobb a támaszerő. Ennyi erővel középen el is lehetne fűrészelni a kiváltót. Ha kifúrod jön le ami fölötte van, úgy hogy ne tedd ha nem akarsz nagy bajt magadnak.
Kis kiegészítés: a vasbeton koszorú igazából egy PTH gerendás vasbeton födémmel lett egyben betonozva, tehát erre az áthidalóra támaszkodott két-három PTH gerenda is.
Korábban egy általában nagyméretű házat kettő, nagy ritkán 3 önálló lakásra osztanak. Műszaki megosztásnak is nevezik. A lényege a külön külön bejárat, a közművek szétválasztása , hogy ne legyen gubanc a méréssel.
Főleg a villanyt és a gázt választják szét külön önálló méréssel, a vízet pedig almérővel oldják meg.
A szétválasztott ingatlanrészek általában nem szimmetrikusak, különféle nagyságúak. A szerencséseknél akár a telek is megosztható két külön külön kapuval, másutt nem lehetséges.
Telekkönyvileg egy számon vannak, de lehet albetétesíteni.
Minél több az érintkezési felület, annál több a vita, a gubanc, de polgárjogi szerződéssel azért tisztázni lehet a használat mértékét. Akár a társasházaknál van külön és van közös tulajdonrész. Ezért ezek nem igazi ikerházak. Ott az elkülönülés tökéletes, itt meg mint a sziámi ikrek kénytelenek közösen élni.
Nálam pl. leválasztással, hozzáépítéssel létre jött egy 98 nm -es egy 50 nm-es és egy 30 nm -es önálló lakás. Egyedül a telekre jutás történik egy kapuval és onnan van egy közös közlekedő szolgalmi joggal ellátva.,
Nyilván ha az is megoldható lenne, akkor értékesebbek lennének külön külön a lakások.
Van egy másik probléma , nekem. Vannak a klasszikus ikerház, de előfordul olyan is , hogy 1 emeletes háznál alul egy lakás és felül egy lakás. Na ez nem ikerház hanem 2 lakásos kistársasház. Jó az elnevezés ?
Itt is lehet egy telek bejáratos , de néha megoldják 2 önálló telek bejárattal is.
Egy hozzáértő tanácsára volna szükségem: fúrhatok-e a képen jelzett helyre, Porotherm A-12 áthidaló sarkán a kisméretűből falazott nyomott övbe egy 120-as lyukat szellőztető kivezetésnek:
A lyuk a két sor kisméretűt teljes magasságát lefedi, de az alatta levő ablak vonalába már nem ér be.
Az áthidaló fölött közvetlenül egy vasbeton koszorú van (ezt az álló kisméretű sor burkolja kívülről)
Köszönöm mindenki segítségét és a javaslatokat! Mivel anyagi vonzatban nagyobb nekifutás ez, így nem kapkodunk, első körben tervező/statikus-hoz fordulunk, de szerintem még a szomszédnál bedől a projekt.
Valószínűbb, hogy könnyebben megvalósítható lenne ha nem a teljes tető lenne elbontva, hanem csak a szomszédtól távolabbi része. Kevésbé zavarná a szomszédot. És a szintterületi mutató, párkánymagasság stb. kevesebbet változna, talán még beleférne. A második kerületben már régen nem volt munkám, de úgy emlékszem, hogy az országos előírásoknál szigorúbbak voltak a helyi szabályok.
"-tervezési szempontból sem tudom kihez fordulhatnék, lenne tippetek? Budapest 2ker."
Van a második kerületben elég építész ÉS statikus. Az utóbbival érdemes tisztázni, hogy az épület elbírja-e a bővítést.
"-jogi szempontból mi merülhet fel? Engedélyeztetés, szomszéd házaktól való eltérés, ikerház szerinti hazfél-eltérés, szomszédi jóváhagyás..."
Ez mind.
"-és a végén, jó ez? Beázás, hó, stb, jók a lapostetők?"
Talán, igen, nem.
A szomszéddal tisztázni kéne, hogy mit szól hozzá, de legelőször a hatóságnál, hogy az épület egyáltalán engedélyezhető-e. (ezt egy építész is meg tudja mondani) A lapostetők nagyon kényesek.
Pénzben az új rész négyzetmétere drágább lenne mint egy új épület négyzetmétere.
89ben épült családi ikerházunk, a szomszédban azóta is az első lakó van, akivel annó építkeztünk, most pedig némi felújítást, átalakítást szeretnénk eszközölni. Amennyire lehet a szomszéd kihagyásával. Első nagy lépésként a tető újragondolása lenne a mi oldalunkon:
a ház 4 szintes, szintenként 70nm mindkét házfélnél. A tető klasszikus 80as évek beli sátortető, 2 szintet is magába foglalva. Arra gondoltunk merészen, hogy a mi házfelünk nagy részéről (egy 30nm körüli szobát megtartva) leszednénk a tetőt, a szint többi részét lapostetőre alakítanánk és egy nagy, mennyei napozót, vagy ilyesmit alakítanánk ki.
-kivitelezési szempontból érdemes ezzel foglalkozni, vagy a nagy nyűg végére csak egy macerás, alig életképes megoldás maradna... drágán?
-tervezési szempontból sem tudom kihez fordulhatnék, lenne tippetek? Budapest 2ker.
-jogi szempontból mi merülhet fel? Engedélyeztetés, szomszéd házaktól való eltérés, ikerház szerinti hazfél-eltérés, szomszédi jóváhagyás...
-és a végén, jó ez? Beázás, hó, stb, jók a lapostetők?
-illetve kb mennyi lehet cirka a végén a számlaösszesítőn? Engedély, bontás, lapostetőztetés, korlát, burkolat...
Mi a helyzet akkor, ha a pontos telekhatár arrébb van, mit a meglévő kerítés, pl 10 centivel. A kerítést nem akarja odébb tetetni a szomszéd, azonban a házát szeretné hőszigetelni a térkép szerint saját; kerítés szerint a szomszéd telke rovására? Megteheti?
Sziasztok! Most csináljuk majd a melléképület tetőszerkezetét. Trapézlemez lesz majd rajta,és nem tudom,hogy pontosan milyen fóliát rakjunk rá,és milyen sorrendben menjen rá. Tudnátok segíteni?Amúgy 10x10 gerendák lesznek és bramac léc.Alulra osb lap,és 10cm üveggyapot szigetelést szeretnék.
Igen. Valami ilyesmin gondolkodtam, mert nem akarnék a lebontott kémény helyett egy másik téglakéményt építeni. A szomszédnak egy kályhacső van kidugva a falon és arra könyök, stb. Ennél azért komolyabbat kellene, mert az OSB tetőn akarom kidugni, így a hőszigetelés mindenképpen kell.
Úgy értem,hogy a hengeres olcsóbb, nagyon elszaladtak a munkadíjak és azt egyedül is lehet csinálni. Én fel tudom vinni a dörzsöltet is de kellene hozzá egy értő másik ember és az a nehéz eset. Egyébként a dörzsölt minőségileg jobb.
A terven ácsszerkezetek között szerepel a fölső sárgerenda vagy vasbeton koszorú (16/14). Valószínűleg nem fa hanem vasbeton (fánál nem járatos méret). Valószínűleg a tető nyomja szét a falakat. Ha máshol nincs repedés akkor ennek van a legnagyobb esélye. Egy szál fényképről és egy metszetből ennél többet mondani nem lehet.
nem ajtó hanem un. asszimetrikus vaskapú. Azaz kiskapú és nagykapú egyben. jó 45 éve akkor kereskedelemben ritka volt az ilye... még a vastalicska is hiánycikk volt. A véhai Csehoszlovák államból hozták, nagyjából egyharmad akkori fizetés.
Nos az egyi fivér ajánlkozott, hogy náluk a tsz melléküzemágban ügyes lakatosok legyártják. Csak rajz kell. Lett rajz és az öcskös legyárttatta.
Szolnok megyei településről kun …. vidék 3 üveg borért felhozták. 148 km. igaz a tsz kocsi a kapun kívül mást is vitt.
Kérek segítséget, mert nem igazán boldogulok. Vettek a leányomék egy földszinti lakást, a bejárati ajtót ki kell cserélni. Acél bejárati ajtóra gondoltak, de Szolnokra nem akarja elhozni senki, vagy olyan költséggel, hogy borzasztó, ráadásul felülvilágítós az ajtó, amit meg kellene szüntetni. Praktiker, OBI szóba sem jöhet, mivel ezek kész ajtók. Tudtok ajánlani valakit, aki megfizethető áron elkészítené. Köszönöm Zsó
Az áthidaló fölött a legnagyobb a terhelés a tetőből, mert ott a leghosszabbak a szarufák. Meg kéne nézni, hogy máshol vannak-e repedések, mert ebből az egy képből egyértelműen megtalálni az okot nehéz. Meg kéne nézni, hogy az ablak alatti és fölötti rész maradt a fal síkjában, vagy kijebb jött-e? Valószínűleg lesz még máshol is repedés. Koszorú van-e a házon fölül?
Olyan kérdésem lenne:Adott egy szabadtéri terület,melyen 1-2 cm vastagságban elterített vizes homok van fólia takarás alatt.A fólia nem szedhető fel teljesen.Ha nyitok egy 2m2-es felületet a takaráson .Elvándorol a víz a nyitott részre hogy ott a nap kiszippantsa és így kiszáradjon az egész terület ?
Egyszer már kérdeztem itt, de nem sikerült választ találnom rá, hátha most tud valaki információval szolgálni:
A szomszéd a házának alapja mellé egy 50-70 cm széles betoncsíkot szeretne tenni, azért hogy az esővizet elterelje az alap felől. Van erre valamilyen "szabály" hogy milyen széles beton elég, illetve mennyit enged meg az építésügyi "szabályzat"?
A ház vagy a telekhatárra épült, vagy attól kb 30 cm-el bentebb (ezt most nem tudom pontosan, mert elég nagy kavarodás volt az elmúlt 50 évben ebből. A szomszéd a másik szomszéddal ezért pereskedett éveken keresztül...)
Szóval a lényeg az hogy én a 70cm-t túlzásnak tartom, már csak azért is, mert az én udvaromból veszi el a területet (még akkor is ha papíron egy része az ő telkéhez tartozna).
Én pont ezen filózok és nem azért mert a dörzsölt vakolat nem lenne jobb, csak az a probléma,hogy itt Zemplénben nincsenek vállalkozók (kőművesek) akik vannak azok nagyon drágán dolgoznak. 1300/ nm. a munkadíj, ugyanakkor Pesten 800-ért is csinálják.A dörzsölt vakolathoz pedig legalább két hozzáértő szakember szükségeltetik.
Van esetleg valakinek tapasztalata szivacshengerrel felhordható díszvakolattal kapcsolatban? Azon gondolkodom, hogy homlokzatszigetelést követően valami ilyet választanék a kapart/dörzsölt technológia helyett. Jobb ez, vagy rosszabb? Megéri ilyet venni, vagy inkább kapart/dörzsölt legyen? (Fotók alapján mindegyik technológiával kialakított felület tetszik.)
Jó én ezt értem és igazad is van. De csak elvben kérdezem, az a 15 centi számít? Mert az eresz előtt ha csöpög, akkor attól kb. 15-20 centire meg esik az eső.
és megfagy, aztán telefonál az kedves ügyfél nagy mérgesen és én kell magyarázkodjak- hogy tudniilik kellett volna egy csepegőlemez is. Akkor visszakérdez, hogy miért nem szereltettem fel.
Az elvárható műszaki tartalma ennek a csatorna-lefolyó rendszernek, hogy ne csepegjen az eresz.
Én ezt a csepplemez dolgot egy kicsit túldimenzionáltnak érzem. Ha a tetőfólia egyszerűen véget ér az utolsó lambériánál, akkor ugyan nem az ereszbe folyik a cucc, hanem előtte le a földre. Az ereszt pedig fentebb lehet tenni a cserépig, nem bukik át a víz rajta. Mi történik ilyenkor? Ha nagy az eső, zivatar, akkor a rengeteg víz az ereszbe folyik. Ha valami bemegy a cserép alá, az lefolyik a fólián és lecsöpög a földre. Az ereszen túl is esik az eső, mit számít az, hogy kicsit beljebb esetleg lecsöppen 1-2 csöpp?
Minden második sort le kell szegezni, oda kell figyelni az eresznél is.
A gond a hó. Ha megáll rajta és 17 fokoson megáll, amikor megsüti a nap elkezd az alsó része olvadni. Ha nem tud kifolyni, akkor visszanyal a cserép alatt. Aztán éjjel megfagy. Ott akkor lesz egy réteg jég, az megint kiolvad, de lefolyni nem tud. Ez ezért is történik meg, mert a hőszigetelés sem tökéletes.
Biztos átfolyik a cserepek között.
Szóval a tetőfóliát mindenképpen be kell vezetni a csatornába, de az ellenléc és a cserépléc alatt van, azaz 7 cm-rel a cserép csepegése alatt. Azért a csatornát a cserép csepegése alá min. 1o cm kell szerelni, ami túl sok, nagy esőnél a víz átbukik a csatornán. Azért a kell a két csepegtettő lemez, az egyik a deszkázatra a másik a cserép alá. A két csepegtettő vége nincs egy függőleges síkba, a cserépnek való hátrább van. Furcsán is néz ki egy kicsit... a cserép nem éri el az ereszt.
Valahogy magyarázd meg a bádogosnak ezt a részletet, meg fogja érteni. Eleve a lécezést is ehhez kell igazítani. A csepegtető bádogok felszerelésével kell kezdeni a fedést.
Tapasztalatok: Kizárólag hűvös és szélmentes időben, mi hajnalban 5 órakor kezdtük és 8 körül befejeztük az adott falrészt. A tökéletes struktúra és hogy ne legyen foltos ezért minden falrészt kétszer hengereztünk át. Az anyag rendelésnél szerencsére a maximális mennyiséget rendeltem így a 300 m2 fal felületnél fél vödör anyagom maradt meg.
A 17°-os tető ilyesmi lesz (nem az enyém, most jobb képet nem találtam)
Vágás, vápa nem lesz.
Egyébként a páraáteresztő tetőfólia kb két hete fenn van, a cserép még nem, volt néhány nagy eső ebben az időben, beázást nem tapasztaltam, igaz a szél is lefújhatta a beázott részt.
Ma jön ki a tetőfedő, letámadjuk a dologgal, mit szól hozzá.
A legbiztosabb ha bemégy a helyi építési osztályra és megkérdezed, vagy kérsz írásban egy állásfoglalást.
Ha az eredeti terven a terasz lefedés rajta volt oszlopokkal, akkor az bele számít a beépítésbe, így az nem változik. Ha az oszlopok maradnak mint tartószerkezet akkor a tartószerkezethez nem nyúltál, csak kitöltő falat módosítod, de az nem engedély köteles tevékenység.
Kitöltő falakban engedély nélkül lehet módosítani, kivenni, nyílást átalakítani. Ezért jó egy vázszerkezetes épület.
A műszaki osztályt mindenképpen útba kell ejtened, mert a helyi építési szabályzat ettől eltérhet.
Az Étv. módosítása után a meglévő lakóépület bővítése is egyszerű bejelentés alapján történik, amennyiben az építési munkák elvégzése után sem haladja meg a lakóépület a 300 m2 összes hasznos alapterületet [2016. évi LXXVIII. tv. 1. § (1) bek.; 1997. évi LXXVIII. tv. 33/A. § (1) bek.].
Remélem jó helyre teszem fel a kérdésem. Lichthof alját szeretném vízzáróvá tenni, kb úgy, mint egy fürdőszoba esetében. Csapadék ne tudjon a falakon keresztül átjönni a szomszédos helyiségekbe, csak az összefolyón keresztül tudjon távozni. Erre milyen anyag lenne a legjobb?
-adott egy kis bejárati terasz, aminek az alapja közös a házéval. 10x10es gerendákkal előtető volt felette, a szelemen a falra volt csavarozva, 74es gerenda. Ez a terasz már a ház eredeti engedélyes tervein is rajta volt. Namost, én ezt módosítottam oly módon, hogy emeltem a magasságon, új tetőzetet raktam rá, a szarufák a ház talpszelemenjére támaszkodnak. Továbbá felhúztam kb 80 centis parapetfalakat bontott téglából, a cél a teljes beépítés, ablakok, és bejárati ajtó, előszoba, szélfogó funkciónak.
Kérdés: ehhez elméleti síkon kellene vmi engedély, terv, bejelentés, mittudomén? :) 2 méter alatti a kinyúlása, ha ez számít.
-másik kérdés: a ház másik oldalán egy fedett kocsibeálló van, ezen annyit szeretnék módosítani, hogy kibetonozni, meghosszabbítani, és szintén beépíteni, egy kis része kamraként funkcionálna.
Síkba hozni egy válaszfalat fa lécekkel rettentesen nehéz, száraz és kalibrált lécek szükségesek, csapolások, tudom, mert belső furnéros felületű burkolatokat is készitek, aminek néha favázat készitünk. Nem beszélve arról, hogy egy 27ocm belmagasság után a fa lécváz merevsége pallóból kivitelezve nem felel meg. Ha a felület nem sík, akkor a gk lapok rögzítésénél csak a csavarok egy része fog, ha behuzatjuk a csavart (és nem lyukad ki a lap), akkor a gk lap horgasódik, kigettolni síkban lehetetlen.
A gk szerkezetépítés egy rendszer, okos mérnökök kitalálták a fém profilrendszert és az illesztési részleteket.
Ha ezeket a kivitelező nem tartja be, akkor falak lógnak és repednek. Az összes illesztési részletet rugalmasan kell megoldani, erre megvannak a tartozékok és a módszerek.
Amúgy én évente 2-3 gipszkartonos munkát vezetek le, az utolsót márciusba fejeztük be, kb. 5o paletta gk lapot építettünk (naponta 3-4 palettát) és 2 kamion gk profilt. Képzeld el, mi történne, hogyha a felületek elkezdenének repedni.
A minimális hajlásszöge ennek a falcos hódfarkú cserépnek 25fok.
Egy síma nyeregtetőnél 25cm-res léctávolsággal lehet, hogy még elmegy, de ha sok a vápa és a gerinc, akkor a vágott cserepeknél nagy baj lesz.
A vízhatlan alátétfólia alkalmazása esetében (amit hegeszteni is kell) manzárdot nem lehet csinálni, csak ha duplán ki van szellőztetve a tető.
A hegesztés miatt, a deszkázása a szarvazatnak tökéletesen sík kell legyen és teljesen zárt (hézagok nélkül, kalibrált deszka), ezen kivül a szarvazat felső síkja egy centi alatti hibával kell legyen kivitelezve.
Az alátétfóliát is be kell vezetni a csatornába, ami az ellenléc és a cserépléc alatt van, azaz dupla csepegtetőbádok kell a
eresznél és cseles kiszellőztetés a gerincnél is.
A hegeszthető fólia ára 1o euró és 3o% a vesztesége a héjazat négyzetméteréhez képest.
a gk egy rendszer. Be kell tartani minden részletet. Komoly szakmunka megcsinálni szakszerűen.
Amikor elterjedt ez a technológia, a gyártók sokáig szerveztek tanfolyamokat.
Egy manzárdnál a tetőszerkezete mozog. Speciális megoldások vannak arra, hogy a gk vázszerkezetet izoláld a tetőszerkezettől. Fa lécvázra szerelve a gk mindig repedni fog.
Nem azt mondtam hogy a gk ördögtől való, de itt nem látom értelmét. Ha olyan szar a fal, hogy " reménytelen vakolni" akkor hogy a bánatban lesz jó, ha 1cm vastag párnafára rakja a gk-t??? A gk többi hátránya (párnafán)szerintem egyértelmű de felőlem csináljátok. :-D Vakolatból felmegy az alap és simító majd mehet a glett és a festék mi kell még???
Így néz ki kívül az új ablak, az új áthidaló és a kissebb ablak csak azért lett mert szóltatok hogy gázos lehet a dolog, de így elvileg "tartósabb" lett. :-)
Ilyen falakat ha nem labaznak ki eleg pontosan, lehetetlen kihozni sikban. Vakoloprofillal mar nem nagyon lehet 8 cm kiszintelni. Marad a klassikus megoldas, ha leceket ragasztani gipsszel a falra, egymas ala meterenkent (zsinorba), majd azokat osszehuzni vakolattal, az majd megvezeti az alapvakolast.
amikor 3-4 cm tobb a hiba a fal sikjaban (es regi epuletekbe biza van), kerdeses a ragasztas, ra kell dubelezni minden ragasztasi pontra, mert elvallik a faltol a gk lap ha sok a ragaszto alatta.
Nem draga az elotete fal, a CD-UD profilvaz a legolcsobb a gk profilok kozul, a 0.5-os vastagsagu is jo. Ha sok ragaszto kell az is eleg draga.
Adott egy 65-ben épült 90nm-es vegyes építésű házikó.
A belső falakról a sár tapasztást mindenhonnan levertük. A kőműves nem nevezhető túl precíznek, mert a falak elég görbére sikerültek, van ahol 8centit is kellene vakolni, hogy függőben legyen. ( Átlagban 4-5 centivel számolhatunk)
Érdemes vakolni vagy egyszerűbb és költséghatékonyabb lekartonozni a falakat ?
Mennyivel lehet számolni mondjuk 10nm- vakolást (5centivel), illetve kartonozást, profilokkal, kartonnal együtt ?
Egy nap alatt kikartonoztam a garázst, és ki is gletteltem. Néztek a kőmérgesek másnap, hogy már festek. a vakolás iszonyat élőmunka igényes. és manapság az nemcsakhogy drága, hanem nincs ember.
Mennyi idő volt kivakolni és festhetőre glettelni egy 4x4-es szobát? És milyen szerszám-gép igénye volt?
Pláne, hogy a múltkor kitárgyaltuk, hogy vezetősínnel vagy vezetősávval vakolni gyerekjáték... Én utóbbival csináltam, és ahhoz képest... ha nem is tökéletes, de vállalható lett.
A gipszkartonnál, ahogy az első polcot fel akarja fúrni, majd rájön, hogy hülyeséget csinált.
Vakolatra párnafa és arra gipszkarton? ez az egész már sok centi vastag. egy 4x4 szobában veszítesz rajta egy fél négyzetmétert! Mennyiért is vetted négyzetméterét a háznak?
Ha a vakolat jó, akkor ki kell javítani, megkaparni, leglettelni. Ha nemjó, akkor levered, és utánna vakolás-glettelés, vagy gipszkarton.
Kösz a választ. Biztos, hogy mészkő, igaz jó tömör, sűrű fajta. A sóskúti mészkőbánya közelsége miatt, errefelé előszeretettel alkalmazták.
A ház egyik sarka így is kicsit meg van süllyedve, mivel mellette volt egy kis ciszterna és az feltehetően szivárgott. A ciszternát megszüntettük, így megállt a mozgás, legalábbis a gipsz jelölések 9 hónap alatt nem repedtek meg, de akkor sem szívesen ásnék az alap mellé ilyen mélyre. 10cm-t még esetleg, úgy, hogy a járdát felvágom, majd bejavítom, de ezzel lehet, hogy semmit sem érnék.
Fel kell tárni a falak síkjait. 3 méteres vonalzóval és 2.5 méteres vízmértékkel kell ellenőrizni, hogy mennyire vannak függőbe a falak, mekkora az eltérés a vizszintes síkban és átlósan is meg kell nézni. Ha nagyok a hibák, akkor nem érdemes ragasztani a gipszkartont. Egyrészt a jó ragasztó drága, másrészt nagyon vastag pontokat nem lehet vele kiképezni. A legolcsóbb megoldás kilábazni a falakat vakolóanyaggal, 4ocm-ként és arra ragasztani a gipszkartont. De a lábazáshoz szaki kéne.
A leggyorsabb és a legjobb felületeket eredményező megoldás az előtétfal, UD-CD gipszkarton vázra, gipszkarton kengyelekkel rögzitve a falakhoz.
A beton járda és a lábazat közé befolyik az esővíz.
Törd fel a járdát áss ki 4ocm alatta, törtkő ágy, 5cm 4mm kavics (rizsszem nagyságú) és térkő. Azon átfolyik a víz. Érdemes szerelni egy szivárgó lemezt is a fal mellé.
A lábazatot takarítsd le a festéktől.
Biztos, hogy az alap mészkő?
Ha a mészkő kiszárad teljesen, de ha északi oldal, lehet, hogy kell neki pár év is, akkor levakolhatod szellőző lábazati vakolattal. Baumit Sanova rendszer.
Sziasztok! Vettem egy kis hazat es felujitas ala vetettem. A falazat ikersejt tegla es belul joparszor meszeltek a falat. A nyilaszzarok es a beepitese es a kozfalak eltavolitass miatt eleg sok felulet vakolatlan. A vakolasa kb remenytelen mert ugysem lesz szep egyenletes a felulet. Foleg h en csinalnam. Arra jutottam h gipszkartonozom. A meszelt falra ugye nem lehet, mert a karton ragaszto elvalna meszestol egy ido utan. A fal megkaparasa lenne jo modszer de vegul ugy dontottem h 1cm parnafakat rakok fel bedubelezve es ahhoz erositem a kartonokat. A kerdesem h erdemes a parnafak koze 1cm hoszigetelest tenni es vagy hotukrot a parnafara? Igy para szempontjabol bezarnam a lakast. Kivul majd egyszer polisztirol szigeteles fog kerulni. A masik h ha erdemes hotukrot rakni, akkor a parnafa ala vagy fole?
120x120x6-os zártszelvényből 7 oszlop és a szelemenek kb. 85okg fémkonfekciót jelent.
A szerkezetet le kell kezelni porfestéssel és ki kell találni rejtett illesztéseket. Pl. a oszlop tetejét fenekelik, hegesztenek rá egy menetelt korongot (csapot), a szelement kifúrják és felülről (az alsó lapjára készitenek egy csapfészket egy nagyobb fúróval a csapnak) és egy metrikus csavarral rögzitik a szelement az oszlopra, így a csavar feje nem látszik. Akkor nem látszik sehol hegesztés.
Az oszlopoknak lehet késziteni talpakat és lefúrni négy fém dübellel a betonba, a talpaknak lehet késziteni burkolatokat. Az ára kb. 35oo-4ooo euró, szépen kivitelezve.
Még egy kérdés ezzel kapcsolatban, mert most felmerült még egy ötlet.
Mi lenne, ha hagynánk a mostani talpakat és acélból csinálnánk meg a vázat? Ez esetben a tartóoszlopokat kellő mélységben le tudnánk betonozni, hogy megfelelő tartást biztosíthasson. Van esetleg olyan acélelem, amely ehhez megfelelő lenne?
Kérdezném a hozzáértőktől, hogy a kézi és gépi vakolóanyag között mi a lényegi különbség? Sakret MZP01-et vettem, amire az van írva hogy gépi, és elég nehéz vele kézzel dolgozni, nehéz szépre elsimítani. Ez lehet amiatt, hogy alapvetően gépi felhasználásra szánták, vagy az összes lábazati vakolat ilyen? Van még kb 15 m javítandó lábazatom, nem lenne mindegy.
A tanyán a 120 literes villanybojlert elbírja a 10-es válaszfal tégla
(cirka 3 méter hosszú a válaszfal és az egyik végéhez közelebb van bojler)
ÚGY, hogy
- átfúrtam a falat 2 colos csőnek egymástól bő fél méterre (egy lyukas tégla, egy ép tégla, egy lyukas tégla kiosztásban)
- a csővégekre 1 méter hosszú, 100x6 mm vastag lemezcsík került felhegesztésre, vízszintesen
- a vízszintes vasak kaptak még 3 függőleges lemezcsíkot is (a két végén és a közepén) amik 5 sor téglát fognak át függőlegesen, kb. a bojler "mögött"-i helyzetben.
A lemezcsíkok CSAK a vakolatba lettek bevésve, DE! a tégla ép maradt.
A cső a lyukba és a laposvas a téglához erős szerelő (20 perces 2 komponensű epoxy) ragasztóval lett rögzítve-tömítve.
Ezzel a "kitépő-hajlító-átszakító erők" egy szép nagy faldarab kerületén osztódnak el.
A bojlert pedig a mindkét oldali vasakon szintén ÁTMENŐ, azokhoz hozzáhegesztett menetes szár darabokra akasztottam.
2014 óta bírja...
---
Szóval: nem kizárt, de!!! MŰSZAKI érzék és mérnöki véna kell.
Át KELL gondolni a teher átadást és elosztást a falra.
Biztosnak kell lenni a fal erős felső bekötésben is!
Ha nem elég erős akkor, ott is erősíteni kell!!!
(bekötés, megtámasztás a gerendához, födémhez)
A bojler felőli oldalon, hogy ne dőlhessen ki fentről lefelé... a fal egyben.
A pergolának, amit a képen látok be van sűllyesztve egy-egy alapba a két oszlopa.
Ezt is meg lehet oldani, csak bonyolúlt, le kell kanalizálni az alapot és meg kell oldani a víz leszivárgását az alapokon keresztűl. Neked már ki van öntve a beton és be van szerelve az oszlopvas, ami egy csukló.
Így teljesen világos, hálásan köszönöm. Azt szerettem volna mindenképpen elkerülni, hogy a ház mellé bármilyen talpat tenni kelljen, mert egyrészt utólag ez nagyon nem lesz egyszerű a térkő miatt, másrészt esztétikailag sem lesz az igazi.
Láttam több képen is ilyen jellegű pergolát, ahol nem volt kereszt irányban semmi merevítés, azt hittem ez is meg tud így állni.
Na tehát van 7 oszlopod, ami 15x15-ös. kb. 285cm magass. Erre kell szerelj 15x15-ös szelement.
A 32o+3oo+3oo hosszba szerelsz egy 6méteres szelement és egy 3.2-est az oszlopon toldva.
A 3oo+3oo+3oo hosszba szerelsz egy 6méteres szelement és egy 3-ast az oszlopon toldva.
A szelemenekbe csapfészket kell vésni (4x4x4-es), az oszlopokba csapot. Arra vigyázz, hogy az oszlopok teteje milire vízbe legyenek, mert nem tudod másképp felszerelni rá a hosszú szelemeneket. Persze kell 4 darab hónajkötés is.
Ha a szerkezet két végét átfordítod és a ház falai mellé, azaz szerelsz még két oszlopot a ház fala mellé, akkor megáll, ha oda is hónajkötéseket is használsz.
A 32o+3oo+3oo hosszban ez könnyen megoldható.
A 3oo+3oo+3oo nehezebben (nem fér el hónajkötés- hiszen csak 13ocm van), ott a visszafordított oszlopot össze kell csapold az utolsó oszloppal vizszintes kötésekkel, akkor sarokmerev lesz.
A keresztkötés elvileg nem kell, de szerelhetsz 2db 15 cm széles pallót lapjára, beeresztve a két rövid szelemenbe, a harmadikat legalább 5.5 méteres kell legyen(azaz nagyob mind. 3.7x gyök2) , hogy érje el a hosszú szelemenekig, jól fog kinézni.
A szerkezet megáll akkor is, ha 12x12-es oszlopokat (12x12 hónajkötéseket) és 12x14-es szelemeneket használsz. Nemtom ha be lehet ezeket szerezni.
Ház, illetve terasz köré szeretnénk egy pergola szerkezetet tenni, de nem szeretnénk a házhoz csatlakoztatni, csak egyfajta keretként. Ez és a ház közé csak napvitorlák lennének feszítve.
Az lenne a kérdésem, hogy a következő szerkezet megáll-e magában anélkül, hogy a házhoz bárhol hozzárögzítenénk, vagy erre nincs lehetőség?
A szerkezet:
- 15x15 cm-es gerendák lennének a talpak (Ehhez a fogadók már korábban le lettek betonozva)
- 3 métere magas lenne a szerkezet végig
- Az "L" alak sarkánál lenne lehetőség keresztbe merevítésre a sarokhoz képesti első talpaknál (ott még nem aggatna a ház teteje)
Mivelhogy itt írtátok hogy kifordul az áthidaló a tehertől stb stb így félvén beraktuk az áthidalót és fölé is merev dolgokat pakoltunk. :-)
Az eredeti áthidaló 5 centin se fekszik fel, aztán kitudja tényleg nem-e igazatok van és minden kiakar esni... lásd repedéseket:
Meg így volt hova rögzíteni az ablak tetejét is, egy első emeleti ablakról van szó ahol telibekapja a szél, nem védi semmi. Nagyobb viharnál a tetőről is mindig megy 1-2 cserép.
Szerencsére a gerendák párhuzamosak az ablak falával így nem terhelnek rá, csak a tető.
Nos a gerébtokos ablak azért akart kiesni mert már eleve szarul volt betéve. Felül ki se volt malterolva, csak éppen az építéskori ékek tartották... lásd képet:
Miután kijött az ablak ( semmi szög, csavar, tipli stb, semmi nem tartotta) akkor úgy nézett ki hogy tényleg nincs kívülről áthidaló. Mert ugye még az ablak kivétele előtt rávéstünk és azt láttuk hogy hopsz, tégla, nincs áthidaló. De van. Csak éppen a két áthidaló közötti üreget dugdosták be téglával.
De mivelhogy azt hittük nincs áthidaló így kissebb ablakokat vettünk, kisméretű téglából, élére állítva két oldalra felraktunk két pillért, rá áthidalókat, majd abba a bele két ablakot. Majd a végeredményről is küldök képet.
A téglák az élükre vannak állítva az áthidaló alatt is. Bevésni nem mertük az új áthidalót mert felette a régi még 5 centin se fekszik fel.
Két ablak lesz betéve, a kettőt középen összecsavarozzuk, széleit és alját tokrögzítőzzük amik túlnyúlnak az élére állított téglán, felül meg hilti szalaggal rögzítjük az új áthidalóhoz.
Így remélhetőleg az első emeleti ablak nem fog kiesni a széltől, nem úgy mint a régi.
A repedés meg lehet attól van hogy süllyed a ház, mert a födémgerendáknál is meg van repedve a plafon.
Kritika, vélemény, javaslat, bármit szívesen várok. :-)
A klikkest is csak úgy lehet cserélni, ha egyik oldalról (faltól) visszaszeded a hibás darabig és közben nem sérül a klikkes része. Amit linkeltem azt lehetett.
A vízállóság rendben, vízzárást nem is akarunk. A klikkesen nagy valószínűséggel át tud szivárogni valamennyi minimális nedvesség, és pont emiatt talán nem célszerű alatta párazáró fóliát tenni.. Aztán ez csak egy gondoltmenet. Eddig nem találtunk olyat, aki rakott volna már le ilyen parkettát, és ismeri a hivatalos rétegrendet, vagy a gyártó (német) által ajánlott rétegrend előnyeit/hátrányait.. :)
Ahová megy, ott kintről lesz bejárkálás, így pl télen nem lenne jó a nedves cipők miatt a sima fa parketta. Persze lehetne rá vigyázni meg stb, de így egyszerűbb ha vízálló. Ezért vinyl a fa helyett. A padlólap is kiesett más okok miatt, de ezt most nem részletezem, mindenesetre az sem jó. A klikkes meg csak azért jött szóba, mert azt talán könnyebb cserélni, javítani, ha esetleg sérülne. Utóbbi persze kérdéses, de ha egy egybe lap van, akkor ott a ragasztásról felhúzni az egészet és persze egy komplett újat tenni. Ez is egy szempont volt, na meg épp ez jutott észbe, amikor ki kellett találni, hogy mi legyen ott. Mondjuk a leragasztható tekercses kivitel esetében is valószínűleg lenne benne illesztési pont, mert 4-5 méter széles nem biztos, hogy vásárolható ebből, vagy a fene tudja, nem kerestünk utána. Árban amúgy igen kedvezően jutottunk hozzá, mert kicsivel volt több mint 5 ezer Ft négyzetmétere, bár csak 31-es kopásállósággal bír ez igaz, vagyis 0,3-as és nem 0,5-ös.
Ahogy látom, ez 1 mm vastag és táblás kiszerelés. A területre már ki lett öntve egy padlókiegyenlítő, így lényegében az szinte teljesen sima. A vinyl alá lépésálló xps lapokat vettünk, ugyanolyan táblás, csak 5mm vastag, az ami egyébként a laminált alá is megy. Lehet ez kicsit vstag, de parketta alatt egész jó teljesít, nem süllyed sehol. Az értem, hogy a vinyl jobban kiedja az egyenletlengeket, így talán ezen a téren az xps lapok "összenyomódása" lehet talán a veszélforrás, de nehéz bútort nem tervezünk a célterületre. Lényegében csak egy asztal menne rá.
Értem. Tehát aki nem veszi meg egy normál használatú lakásba a szöges bakancsnak ellenálló, 1000méterig vízálló, tízszeres árú padlóburkolót egy lakásba, az büdös :-))))
Támaszd alá és vésd ki minden 3. téglát és falazd fel kisméretű téglából, ha kapsz pont olyan vastagot, mind ami a házfal készült.
Egy másik megoldás, ugyancsak kisméretű tégla, minden harmadik sórba befúrni egy 1o-es bordás betonvasat, legalább 3o cm mélyen, két darabot, azt kivezetni a falazat végéig (azaz kb. méteres darabokkal dolgozni), a kilógó végét lehajlítani és hegeszteni rá két függőleges betonvasat, aztán levakolni szákos vakolattal, amibe mészpótló van.
oszlopok legyenek 15x15 a szelemen rájuk 15x15, a szarvazatra 5x15. Mindig úgy kell számolni, hogy az adott hosszból a minimális vesztességed legyen. Veszel 1 db. 5 méteres 15x15-öst kettévágva lesz belőle két oszlop, és 3 darab 4 méteres 15x15-öst, kettő szelemennek, a harmadik a hónajkötésnek.
Szarufának 4 méteres pallót, 7ocm-es közzel.
Ne cseréplécezd, vegyél olcsó 4méteres deszkát, hasitsd le 2 vagy 3 szélességre, 1-2 cm hézaggal szereld. Legalább nem látszik a cserepeslemez fonákja.
Ehhez a szarufák felső éle pontosan kell legyen beállitva, hogy síkot képezzen- készits a szarufáknak sablont deszkából.
Egy féltetőt szeretnék építeni a bicikliknek, szerszámoknak, 4x3m-es.
Mi a legolcsóbb tetőfedés rá? Olcsó alatt a teljes rétegrendet értem.
Csepeles lemez alá kellene még valami, vagy elég cserépléc?
3 db 10x10 oszlop tartana egy 10x10-es gerendát egyik oldalról, másik oldarról a 30-es téglafal tetejére tennék 15x15-ös szelement, erre 7,5x15-ös szarufa. Esetleg túl erősre vettem?
Nekem a tudatlan pénzszórás leginkább azt jelenti, hogy sajnálom a pénzt valamire, megveszem a legolcsóbbat, amiről utólag derül ki hogy kuka és lehet az egészet újra csinálni. Na ez az igazi tudatlan pénzszórás.
Rongyrázás meg szubjektív fogalom. Némelyeknek már az is az, ha megfürdik és felvesz tiszta ruhát....
Ha egy 200x200 cm-es ablak helyére 120x120 cm-es ablakot rakok és a fölösleges helyet ytonggal falazom be, akkor mivel lehet összekötni a kisméretű téglából épült falat az új ytonggal? A téglák kivésése nem megoldás, mert a 200x200-as ablak két oszlop közé van beépítve. (Egy régi oszlopos tornác oszlopai közé.)
Hello! Most építünk házilag,egy 25nm-es melléképületet,mert a másik sajnos leégett b30-as téglából.A tető trapézlemez lesz.Szerintetek kell koszorú vagy elég fa gerenda? Ami leégett ott se volt koszorú,ezért gondolom,hogy nem biztos,hogy kellene.
Ha a funkcionális- és költségminimum a cél, akkor igazad van, de nem mindenkinek ez az igényszintje a saját környezetével kapcsolatban....
Egy mai amerikai konyhás nappaliban egy burkolatváltás nagyon gázul tud kinézni, és ha már egy padló, akkor annak tartósan konyhabiztosnak kell lennie.
Nekem 11éve a legolcsóbb 6mm-es Baumaxos laminált padló van az egyik szobában. Hajópadlóra van rakva, a legolcsóbb alátéttel. Felmosni is szoktam. És köszöni szépen, jól van.
Vagy mások slaggal csinálják a felmosást, hogy ennyire ultravízállónak kell lennie?
Megkérdezhetem miért vinyl parketta? Oké hogy jobban bírja a vizet mint a laminált padló, de ennél a klikkes vinylnél még a letaposózni is olcsóbb.
A sima gurigában kaphatóról nem is beszélve.
Nem a zsebedben akarok turkálni, csak így első olvasatra elképzelésem sincs mi oka lehet bárkinek ezt választani, gondolom valami elkerülte a figyelmemet.
.jpg){kind=link}
