Következő a helyzet: kifagyott a datolyaszilvám a 2010/2011-es télen. Tavaly kihajtott az alany, de nem egy vesszőt, hanem 4-et. Beoltom mind a 4-et és amelyik sikerül, azt meghagyom, a többit tőből kivágom.
DE! Mi van akkor, ha véletlen mind a 4 oltás sikerül? Nem lehet valahogy széválasztani őket és külön növényeket kapni? Nyilvánvalóan egy gyökere van. Esetleg ha feltölteném az alsó 10-20 centit homokkal és a vesszők alja meggyökeresedne... akkor pedig könnyebb lenne szétválasztani őket. De lehet, hogy hülyeséget írok.
Ugyanezt rá lehet vetíteni a gyümölcsfajtákra is.a behozott fajtákból egyedül az Andosa /Stark Red Gold/ szerepel a fehér könyvben,a többi nem...és sztem belázható időn belül nem is fognak.Ettől még simán szuperek lehetnek és lesznek is nálunk.Nézd meg az új nagy telepítéseket pl kajsziból.Hol vannak a magyar fajták ? sajnos sehol.Persze az ízanyag...,de attól még csak konzerv-és szeszipari célra jók,a pulton secperc összelottyannak.Az új franciák,kanadaiak stb meg kemények,de jóizüek is.Naná,hogy azokat telepítik...és mikor fognak a fehér könybe bekerülni ?...az is érdekes,hogy egy adott fajtát a magyar kutatók hány termőhelyen vizsgálnak?...Az nem lehet,hogy ha Cegléden azt mondják 1-1 fajtára,hogy ott,az ottani körülményeknek nem megfelelő,akkor az egész országban nem alkalmas ?Én nem veszem észre,hogy az új,nem fehér könyves fajtáim annyira kilógnának az "elfogadott" fajták közül és gondolom az új,nagy telepítéseket sem "vagy bejön,vagy nem "-re alapozták.
Na majd meglátjuk.Hála Neked, lesz rá lehetőségünk,hogy kipróbáljuk azokat az alanyokat,fajtákat,amelyek jó esetben csak kutatóintézetekben fordulnak elő,de a köznéphez talán soha nem jutnak el.:)
Erről az jut az eszembe,hogy a középkorban azért volt a sok tudatlan ,analfabéta,mert az egyház kisajátította a tudományokat.Nehogy már mások is okosak legyíenek /hiszen akkor hogyan lehetne irányítani őket.../
nem vitatkozni akarok,de érdemes körüljárni a témát.
Nézzük a magyar viszonyokat: egy éve írt a Kertészet a móri Vitamór Kft -ről.Ők több mint 400 hektáron gyümiznek.cserkót többek közt Giselán is termesztenek. / ebből is van több számozott verzió,különböző törpítő hatással/.Az egyik azért szerepelt rosszul,mert a tápanyagellátást nem profin oldották meg,a leggyengébb növekedésűn meg nagyon túlterhelték a fákat ezért legyengültek,sőt kipusztultak.
Mivel ezek a fa méretét 40-70 %-al csökkentik a vadcserkóhoz képest precízen be kell tartani a technológiát.Nem bírja a nagy meleget és a sok vizet sem.
A Gisela 5-ről ol azt írják : sokat terem,jól összefér a fajtákkal és szilárdan tart,utántermesztésre alkalmas.Laza talajon öntözni kell és mindenképpen erősen metszeni.
Tehát Mo-ra max a szakértelem hiánya,a nem megfelelő termőhely választása ,a technológiai fegyelem betartásának a hiánya miatt nem való...gondolom én.
...és ne felejtsük el ,a Wavit,Weiwa /éa a WaxWa / is német nemesítésű,német viszonyokra kikisérletezve.
De ezek a "viszonyok" mennyire az adott országéi ?
A kintről behozott alanyokat magyar viszonyokra tervezték ? Az Adesoto spanyol , az Ishtara francia ,a Maxma is farncia,az OHF-ek is franciák,sőt a GF 677 is.
Mégis működnek,működni fognak nálunk.Mo-n sem mindenhol egyformák az adottságok.A megfelelő alanyt kell a megfelelő helyre és működik.
Persze ez csak az én okoskodásom,hiszen nagyrészt csak elméleti ismereteket ollóztam össze,de azért így is gondolom.
Az oltóvesszőket nyugalmi időben célszerű megszedni. Most az van, de soká lesz még rügyfakadás!!
Ha nagyon akarod, vagy most érsz rá, akkor ifjítgathatsz. Alma-körte metszése minusz 5 fok felett amúgyis nyúgodtan mehet. (Nem írtad, hogy mit ifjítanál!?)
A sebkezelők viszont hidegben általában nem tökéletesek.
Valaki meg tudná mondani hogy a barackfámon lent a földszintnél vagy egy csúnya nagy olyan mézgás seb ,hogy avval mit lehet csinálni mert szerintem csak egyre nagyobb ki kellene takarítani és fagéllel le keni vagy mit ???
foglalkozik más is szilva fákkal?tanácsokat várnék oltásra..mit, hogyan,mikor,stb?én idősek tanácsait hallgattam meg,ők azt mondták március 10-e körül kellene oltani.mit mondtok erre?vélemény?
Sziasztok kertbarátok! Elég rég nem jártam erre, és a kertben sem voltam túl sokat, de sajna lekötöttek a tanulmányaim... Itt felénk eléggé szép az idő, éjszaka 6 fok körül volt a hőmérséklet és verő fény van. Lehetne már lassan szedni az oltóvesszőket? Tavalyi szemzéseitek hogy állnak? :)
A gyümölcsöskertemben óriási kár keletkezett...2 éve ápolom a kertem,rengeteg munkám van benne.Nem nagy (50 fa fér el benne),de rendezett kert. Szilvafákkal szeretnék foglalkozni. Az ősszel 23 fát ültettem,amiből 14 nemes fa,a többi vad hajtás. 4 stanley nemes híján ellopták az összes nemes fámat,és a vad hajtásokból is vittek. Nem tudom mi tévő legyek,nemest nem merek most ültetni,mert gondolom elviszik azonnal azokat is. A vad fákat nem hinném,hogy visznek többet,ezért olyat szertnék ültetni,és tavasszal oltanáék rá. Viszont csak 4 db fiatal stanley fám maradt,amiről tudnék oltani.
Tudnátok nekem segíteni,hogy hol tudok beszerezni szilva nemes oltóvesszőket?leginkább blufre érdekelne és még stanley, vagy ringló ,de bármi jól jönnem,mert most azt se tudom mit tegyek.
Van-e a fenyőknek valami speciális gyökérkezelő hormonja?
Egy elég idős (kb15-20 éves) pinus sylvestris-t szeretnék az erdőből behozni és bár ismerem a mikéntjét az idős fák kiemelésének, hátha még valami "aprósággal" még biztosabbá (kevésbé bizonytalanná) tudnám tenni a túlélését.
Érdeklődnék a hozzáértő szakiktől, hogy vajon a pinus parviflora-t lehet-e nigra alanyra oltani. Japánban a thunbergii-re oltják, ami az ottani feketefenyő. Vajon ezt az alanyt is elviseli?
Továbbá maga a fenyőoltás időpontjára, technikájára is kíváncsi lennék. Az is teljesen megfelelne, ha egy honlapot ajánlana valaki, amiben megtalálom az eljárást.
Nekem csak törzses egresem van és nem túl hosszú életűek, maximum 3-4 évig szokták bírni. Mindig újakat kell vennem. Van valamilyen betegsége a törzsnek, a bogyók pedig szürkepenészesek lesznek. Egres bokrom sosem volt, azzal nincs tapasztalatom.
A ribizlibokrokon a termés nálam még sosem rohadt el. Nem érnek a szemek a talajhoz.
A köszméte bokornak legnagyobb hátránya a lisztharmat, ami egy gombabetegség. Sokkal fogékonyabb mint a "fa". A ribizlié bokor esetében az, hogy rohad (a nagy fürtök leérnek a talajra is, már ha valami jófajta a tő).
Én tavasszal az oltást javaslom arany ribiszke törzsbe (zöldbe-zöldet).
Vitába kell szálnom, mert a köszméte "fa" nagyon sokáig él. Nekünk vannak 30 évesek is. A bokor semmivel nem hosszabb életű.
Hosszú ideig termeltük, amíg tönkre nem tették ennek is a piacát 40Ft/kg áron, így ebben van valódi tapasztalatom (a komolyabb gyümölcsök szaporítását nemrég "kóstolgatom").
