Mivel a Dunán nincs se híd, se komp, majd jön Moldávia, ezért a Fekete-tengernél kezdődő román-ukrán határtól kb 600 km-re van az első határátkelőhely a két ország között Szucsáva felett.
Üzemképes Meteor típusú szárnyashajó az Al-Dunán már nincs. Leselejtezett van 2 db. Üzemképes Voszhodból is már csak 3 db van, ebből jelenleg 1 db van vízen. Poleszje 2 db. Ez a 3 jelenleg üzemelő szárnyashajó Tulcsa és Sulina közt jár - de már nem sokáig, mert a két modern katamarán nagyon erős ütőkártya.
4 ember*, egy önjáró (pl egy kisebb Z), egy harvester**, ~5 munkanap. A harvesterhez szükséges egy normál kanalas fej is a rakodásokhoz, vízből való esetleges kiemelésekhez
S megoldva minden belógó fa.
Szükséges még 2-3 rakodópont ahol ki lehet adni/venni a fát a partra.
Ha ismerős valaki a Dunának ezen a távoli szakaszán, meg tudná mondani hogy most járhat-e Meteor Szilisztra és Izmajil között? Zavaros információmorzsák vannak a neten, de egyik sem tűnik naprakésznek.
Mindeközben Izmaijilban a kikötő épülete felújítás miatt le van zárva, sehol egy lélek aki hitelesen nyilatkozni tudna. A parton korzózó helyi polgárok azt sem tudták, hogy valaha járt ott személyhajó...
Pont oda úszott, ahová kellett, Galambóc várát mégse szerkeszthettem oda! :-))
Itt így néz ki a part.Éppen egy volt Mahart tankert készülnek szétvágni.
--A harang nem nálam kong, valószínűleg "gondos" kezek már megmentették a zsilipelés viszontagságaitól. Á, nem éreztük rosszul magunkat, mikor átadáskor harang helyett széttárt kezünket mutattuk. :-((Ha rajtam múlt volna, akkor elkunyeráltam/megvettem volna, hiszen van a füredi múzeumnak egy már üres állványa (Balaton m/s) ilyen célra.
--No mégis milyen sokan tudtak az eladási szándékról, egyebekről. Ezek szerint bárki számára megvehető volt, akkor minek a nagy hiszti. Teccettek volna vételi ajánlatot tenni, vagy más módon megszerezni.
-Na ne úgy, mit annó a Balaton m/s "megmentése" kapcsán, hogy az utolsó láncszem súlyosat összeget bukjon a nagy "mentőakción"! Ráadásul a hajó roncstemetőben várja sorsa jobbra fordulását/beteljesedését.
Biztosra veszem, hogy előbb lesz a Balaton m/s-ból kanál, bili, mint az exAlmádiból küszöbsín. A tulaj elmondása szerint a TdOxi által berakott 1. kép ( kék deck, kék korlát) verziót akarja megvalósítani. Belül klíma, modernizáció.
Magyarországon pedig még épp elég ilyen hajó marad.
---Ja, közép-dunai vontatóból már csak egy van, de ez ne izgassa a T. nagyérdeműt, csak majd ha oda került a Szőke Tisza mellé. :-((
Én is úgy tudom, hogy igen, jó volna végre nem félni ettől a folyamzárlattal járó attrakciótól. Tavaly vagy kétszer meghirdették úgy, hogy nem történt aztán semmi (egyszer én is féltem, ott az út vége). Illetve történik, a hajós cégek perelik Szerbiát.
Ez volt az első utam a Sión és még pont 15 kellene a vonalvizsgához, úgyhogy kérdéseitekre inkább a szakirodalomból vett idézettel válaszolok:
A csatorna három szakaszra osztható:
Siófok - Kapós torkolat: csak időszakosan, a balatoni vízeresztés időszaka alatt hajózható. Szélessége: 18-20 m, vízmélysége: 1,8-2,6 m. hajó forgalma nincs a Balatonfüredi Hajógyár termelésének megszűnése miatt.
Kapós torkolat — Szekszárdi a mellékvízfolyások vízhozamától függően vízeresztés nélkül is megfelelő mélységű és tartósságú vízi út alakul ki, de a hajózás ezen a szakaszon is alapvetően a balatoni vízeresztéstől függ.
Szekszárd - Duna közötti szakasz: állandóan hajózható, IV. kategóriájú szakasz. A torkolati mű - Duna közötti szabad folyású szakaszon a Duna visszaduzzasztó hatása biztosít kedvező hajóútméreteket.
A Sió mértékadó hídjának számít a szabad űrszelvénymagassága miatt a sióagárdi közúti híd (23,3 fkm), amely a csatorna legalacsonyabb hídja. Hasonló okból figyelmet érdemel a pálfai (66,1 fkm), a simontomyai (73,1 fkm), és a mezőkomáromi vasúti híd (98,2 fkm) is. Ezeknél a hidaknál áthajózás előtt a szabad űrszelvény pillanatnyi magasságának az ellenőrzése helyszíni méréssel elengedhetetlen.
Tudtommal a hajózás előtti napon a kollégák motorcsónakkal végigmentek a szakaszon és mind a meder állapotát, mind az űrszelvény magasságokat ellenőrizték. A hajózás egyébként Szekszárd fölött, csak előre bejelentett módon, hajózási program keretében lehetséges.
Az új tulaj nagyon örült neki, nagy vizibusz rajongó nem véletlen döntött ismét a típus mellett. A már meglévőhöz hasonlóan lesz átalakítva, ami nagyjából megtartja a hajó formáját, legalább is az általam talált képet szerint. Viszont jobban igazodik a mai igényekhez.
Van egy másik verzió is a tavon, ez nem annyira hasonló típushoz, de azért így is elég jól látszik honnan származik.
1998-99-ben a Balatonon volt a NEPTUN is, az összesen 15.
Nehéz pontos számot mondani, a 301-esek nagy része járt a Dunán is, és a dunaiak közül is sok megfordult a Balatonon, talán pont az ALMÁDI volt közülük az egyetlen amelyik végig a Balatonon szolgált.
Én még azt kérdezem mellé, hogy hány problémás híd van, aminek a megemelésével könnyebb lenne a hajózás? A szekszárdi vasútiról halottam/olvastam, ha jól emlékszem, hogy az a legalacsonyabb.
Van a Sión a vizállásnak (mélységnek) egy optimuma? Amikor már elég magas ahhoz, hogy nagyobb merülésű hajók is mehessenek, de nem túl magas, hogy a hidak alatt még átférjenek (akár némi visszabontással)? Nem lehet túl széles ez a tartomány.
