Felenk vannak olasz kavezok, ott is remek kavek vannak. Venni is lehet olyanokat amikrol elkepzelesem sem volt hogy milyen finomak. Az egyik kedvencem a Kona, amit Hawaii-rol hoznak. Amerikai kavezokba nem is jarok nagyon, talan neha a Peerless-be.
Pedig igaz, nincs illata iden a fenyonek. Ugyanott veszem minden evben, ugyanazt a fajtat, ugyanattol a farmertol - es iden nincs illata. Eddig viszont volt...
Nem akarok állandóan ellenkezni veled( japán konyha, meg egyéb), de a hagyományos fenyőnek ma is van illata. Igaz, hogy hullik szinte azonnal, de isteni illata van. Nálunk főleg ez az érv, amiért hagyományos fenyőt veszünk minden évben.
Nekem kulonlegesnek ilyen van, neha nem figyelek oda, olyankor takarithatom a tuzhelyet, de a cappuccinot szuper jol kesziti. :-) Napi hasznalatra egy Krups, az csinal, teat, kavet.
Így igaz. A régi fenyőknek határozott illatuk volt. Emlékszem remek volt a fenyőillatú szobában felébredni.
De már 20 éve se volt semmi illata a vett valódi fenyőnek. Ezeket már direkt erre termelik, szépek formásak, de az illatuk valahogy elmaradt utközben..-(
Dehogynem... fel is ajanlotta... mielott rabolintok, kerek arajanlatot a hivatalos szereloktol. Papus diagnosztikaja azt mondja, egy tomites ment el, mert valamennyi van - kis ideig. Az meg ugye... nem draga. Gondolom en...
Hát ez nagyon szomorú....:-( Papus nem tudja megcsinálni? (Az én Emberem már szerelt a miénkbe időzítőt, de meggondolta magát és kiszerelte, majd beszerelt valami hőfokszabályzót. Én meg csak csendben aggódom...:-D)
Képzeljétek kávésok, ezt kaptam a férjemtől.... nézegettem valamikor, és tetszett, de nem vettem volna meg, így igen jó ajándék volt. :-) E.S.E.-podom amúgyis van, mert itt bent azt iszom.
Egyszer mi is kivágott fát díszítettünk, de az is ilyen volt, konkrétan Kaukázusi jegenyefenyő, szegényke nem szeretett nálunk, elég csúnyácska volt és rengeteg helyet foglalt a kertben...., de megadtuk neki a végtisztességet:-)
Pont ez jutott eszembe nekem is, hogy a normand volt itthon éveken át, annak nem hullott a tüskéje, de semmi fenyőillata nem volt, így ahelyett simán lehetett volna műfenyő is.
Nálam most még marad a kivágott fenyő, mert nagy élmény volt idén a 13-11 éves gyerekeimmel fenyőket fürkészni :)
Azt nem mondtam, hogy hiányoznak..., na meg lesznek is, raktam sokfelé fenyődíszeket, hozott egy olyan szép csokor nordmann ágat a férjem, hogy majd sírvafakadtam tőlük. De azoknak nincs olyan jellegzetes illatuk, és mert az utóbbi időkben mindig ilyenünk volt, igazán mindig is hiányzott az a gyerekkori fenyőillat..., amit persze cseppek formájában élvezhetünk:-(
Nalunk attol fugg a kamat a hiteledre (pl ha hazat veszel vagy autot), hogy mennyi a score. Minnel magasabb, annal megbizhatobb vagy - annal tobb hitel ajanlatot kapsz, amivel aztan ott a lehetoseged elrontani a hiteledet, es akkor ha kell, magasabb szazalekra adnak majd :)). Ordogi kor...
Olyan képem, amin én vagyok gyerek, karácsonyi nincs, amiket elő tudtam venni, azok a kislányaim gyerekkorát idézik..., és mivel a legnagyobb már 35 éves, az ő első és második karácsonyán ott vannak még a szüleim.
Érdekes, amit írsz, elgondolkoztam rajta. Ez is gyerekkori emlék, magam sem gondoltam. Karácsony első napjának reggelét szerettem a legjobban, a fenyőillat, a kevés, de mégis oly becses ajándékok, és évente talán egyszer a közös reggeli. Nem volt finom, többnyire úgy emlékszem, estéről megmaradt hideg rántotthalat ettek a felnőttek, én talán beiglit..., nem tudom, de együtt voltunk és fantasztikus emlék.
Mi sem vagyunk olyan közösen reggelizős család, mégis..., bizonyára az emlék kapcsán alakítottam úgy, hogy karácsonykor és húsvétkor is közös reggeli van..., és a lányok leginkább ezt várják:-) Csinálom azokat a gyümölcskenyereket, eszünk előtte ugyan mást is (ekkor kell a kalács), de a végén jön a gyümölcskenyér a tejszínhabos kakaóval. Még a vejem sem hagyná ki ezt az alkalmat, szegények este elmennek, de reggelre már itt vannak:-)
A kalács elvben valóban a húsvéthoz illik, de akkor azt szoktam csinálni, hogy ledarálok sonkát, sajtot, kis tejföllel és reszelt tormával összedolgozom és a levelestésztába töltve kifliket formázok belőlük, és ha olyan tavaszias az idő, akkor már a teraszon reggelzünk:-) (egyébként mi már nagyszombat este vacsorázunk sonkát, ez is gyerekkori örökség, viszonylag kevesen csinálják, pedig "szabályos", hazajönnek a koraesti feltámadási körmenetről és lehet véget vetni a böjtnek) Szép dolgok ezek, és a lányoknak is fontosak, remélem az unokáimnak is azok lesznek!:-)