The English-only vote. An essay by Dennis Barron on the old story that German almost became the official language of the US and was defeated by one vote.
This matter is covered in some detail in Karl J. R. Arndt, "Introduction: German as the official language of the United States of America?" in "Die deutschsprachige Presse der Amerikas / The German Language Press of the Americas," 3 (Muenchen: K. G. Saur, 1980), 19-42.
There was never an attempt to make German the official language of the United States, although (1) there was a failed attempt in Congress in 1794, based on a petition of German residents of Augusta Co., Virginia, to have "a certain proportion" of the laws of the United States printed in German as well as English, and (2) beginning in 1828 ["Deutsche Sprache in Nordamerika", "Das Ausland" (Stuttgart: Cotta), 1 February 1828, 126-127, and 2 February 1828, 130-131], reports were circulated in the German, English, and American press of an attempt to make German an official language, (alongside English,) of Pennsylvania, an attempt that was supposedly defeated by only one vote (Arndt, however, was unable to find any bill or resolution proposing to make German the or an official language of the state of Pennsylvania).
At the root of the so-called Muehlenberg legend lies rather a disappointment that German was not able to hold its gound as a language of daily usage even in Pennsylvania, except within small Mennonite, Amish and other sectarian communities. During both the War of Independence and the War of 1812, at times when anti-German feelings were running high, Americans of German descent comprised less that 9% of the total population of the United States. And even in Pennsylvania, where the Germans had settled most densely, they amounted to only a third of the entire population. Colonial speakers of English fought only for their political inde- pendence. They had not stomach for an anti-english language and cultural revolution.
When German-language farmers in Augusta County, Virginia petitioned the U.S. House of Representatives in 1794 for a German translation of the booklet containing the laws and other government regulations--copies of which had been distributed free in the English language--officials simply ignored them. Even the bilingual Speaker of the House of Representatives, Frederick Augustus Conrad Muehlenberg, refused to support their modest request, arguing that the faster the Germans became American, the better. No doubt, disappointment with his negative, though realistc, posture contributed a generation later to the birth of this legend. (p.25/26) Eberhard and Ruth Reichmann
Azert Afrikat nemkene osszehasonlitani K-Euval,kicsit mas a terep, raadasul a britek vmi szornyen butan tamadtak szinte minden alkalmommal, Sztalingrad de meginkabb Kurszk utan csak vedekeztek a nemetek, megse tudtak tartosan megakasztani a ruszki tankokat, oke alairom az mar csak tuzoltas volt, de azert jobb lehetosegeik voltak mint 40-ben (tobb eros tankelharito loveg, tobb jo harckocsi, tobb gyalogsagi fegyver ami panceltoro).
Szerintem a Sztálinnal való szövetségnél minden jobb, még Hitler is. Horthyék ugyan nem a gerincükről voltak híresek, de a lengyel-magyar barátságba ezzel belegyalogolni igzaán gusztustalan lett volna.
Ez nagyjából igaz. A legfôbb ellenségük azért lengyelek voltak, a varsói csatát nagyon megjegyezték maguknak. Másrészt a szovjet részérôl nem lett volna akadálya az együttměködésnek, legföljebb likvidálják az emigráns magyar kommunistákat és kiadják az illegális kommunisták listáit a vkf2-nek. Nem voltak finnyásak máshol sem, hiszen nem az eszmét nézték, hanem az érdekeiket. Magyarország túl jó pozíció ahhoz, hogy holmi ideológiai különbség miatt a szovjet elutasítsa a közeledését.
A székelyek rövid tanakodás után nyilván üdvözölték volna a vöröskatonákat, a románoknál minden jobb alapon, ebben végül is egyetértek.
Azt hiszem a szovjet szövetséget mi csesztük el. Ha jól tudom a szovjetek álláspontja a revíziós kérdésekben számunkra is elônyös volt. A párizs környéki békéket már Lenin se szívlelte. Egyszóval volt alternatíva a német szövetségre, egy másik totalitarizmus. A kérdés csak az, hogy a nálunk kevésbé finnyás és a szovjetekre jobban támaszkodó cseszlovákia mennyiben tudott volna bekavarni egy magyar-szovjet együttměködésbe (ugye a felvidék). A másik meg, ami már a cseszlovákoknak és a lengyeleknek is dilemmát okozott, hogy a németország elleni szovjet segítség (a szovjet csapatok átvonulása) nem e alapjaiban problémás gondolatkör... Hiszen melyik tisztességes kormányzat alatt álló nép örülne, ha földjén hadseregszinten jelennének meg a bolsevikok.
Igen kicsit felreertheto volt, amit irtam. Az amerikai segitseg java nem a fegyver volt ( bar abbol is kaptak annyit az oroszok 41-42ben, mint a teljes tamado Wehrmacht fegyverzete), hanem amerika volt pl a repulobenzin kizarolagos szallitoja, komplett fegyvergyarakat loktek at, ok ruhaztak es etettek a szovjet hadsereget. A 600k teherautobol meg meg jutott a Katyusaba is, mert az is amerikai gyartmany volt. Igy az oroszoknak nem kellett human eroforrast pazarolni a mezogazdasagra es konnyuiparra, hanem kizarolag a hadseregre a neheziparra es a banyaszatra tudtak koncentralni.
Mindekozben meg a nemetek meg hutoszekrenyeket meg kozmetikumokat is gyartottak, tank es robbanoanyag helyett.
Szerintem magyarorszag termeszetes szovetsegese a padova es trianon kozti osztozkodas es II vh idejen a SZU volt. Ugyanis Magyarorszag fo ellensege Romania, a SZU fo ellensege volt a tersegben. Kar volt, hogy ideologiai indokokbol olyan durvan szembefordultunk veluk. Az angolok meg amerikaiak nem voltak ilyen finnyasak. A szekelyeknek meg nem sokat kellett volna gonmdolkozniuk, a roman megszalloknal minden egyebb "feelszabadito" jobb.
Ezzel maximálisan egyetértek. Az amerikai segítség nem elsősorban mennyiségi, ahnem minőségi volt, és nagyon komoly hadászati jelentőséggel bírt (ezt persze a muszka utóbb letagadta, de hát tőlük ki várt mást). Az amerikaiak építették fel azt a mobil "utat", amin át tudtak kelni a keleti orosz erők a szibériai mocsarakon, hogy Moszkvánál ellentámadást indítsanak. Ha ez nincs, akkor Moszkva német, és a Sztálin mítosznak annyi. Akkor mit lépnek vajon az elnyomott népek? Bár nem ez volt a nagyobb jelentőségű dolog, hanem az, hogy felszerelték az orosz hadsereget 600.000 Chrysler teherautóval. Amíg a németek gyalog kullogtak, az oroszok teherautókon repesztettek. MIcsoda előny ez akkor, amikor a fronton meg kell teremteni a támadáshoz a helyi túlerőt, vagy csapatokat kell átdobni egy támadás megakasztására. Ezzel az előnnyel háborút lehet nyerni. Ha nincsenek a teherautók, nincs Kursz, nincs Vagratyion hadművelet, de még talán a sztálingrádi bekerítés sincs.
Az orosz tankokról. Ha az oroszok támadnak, éppenhogy elúszik az az előny, hogy csak 88-asokkal lehet kilőni a KV-1-eseket, meg a T 34-eseket, hiszen akkor ott a védekező hadsereg erődrendszere, tüzérsége, tele 88-as ütegekkel, vagy még nagyobbakal (lásd Rommel védekezését az angol támadás ellen Afrikában). Az oroszokra meg egyébként is jellemző, hogy minden komly támadó háborújuk az ország összeomlásához, vagy legalább is súlyos válságához vezet. Lásd: orosz-japán háború, I. vh. A szovjet rendszer bukásához is két dolog vezetett: Sztálin megmutatta a hadseregét Európának, valamint megmutatta Európát a hadseregének.
Azért szép lett volna, európa utolsó arisztokratikus államaként szövetségben a bolsevikokkal nekimenni romániának. Szegény székelyek hova álltak volna, ha 39-ben megérkeznek hozzájuk a szövetséges szovjet felszabadítók?
Távol áll tőlem a revizionizmus, a sovinizmus, de Trianont az egyik legnagyobb szemétségnek tartom, ami történt velünk... A "csonka" Románia kifejezés... nos, ez egy kicsit erősnek tűnt. :)
(Egyfajta disclaimerként hozzátenném, hogy három román barátom is van, sőt, jártam román csajjal is. ;) )
Talan a Karpatok segithetett volna egyfajta szerb-stilusu partizanharcban a romanoknak, de ugye az csak egy kis resze az orszagnak... (Es akkoriban nem is volt az, ha jol emlekszem.)
A dnyeszter eleg jo termkeszeti akadalyt jelentett, de szerintem se tudtak volna a romanok hosszu tavon ellenallni. Max 1 honapig. De akkor ott a kedes, hogy Sztalin megallt volna e a Prutnal( mai roman -moldav hatar, ha jol tudom).
Viszont a finnekkel szemben a romanoknak volt legierjuk, motorizalt egysegeik es flottajuk. Meg tengeralattjaroik is voltak (Delfinul - hahaha).
Raadasul a tel is besegitett. Az orosz hadsereg egyszeruen nem volt felkeszitve a hidegre, igy ezre fagytak halalra az utakon, es a rossz felszereles komolyan befolyasolta a tulelok harckepesseget is. Ez azert a Barbarossa idejere mar nem volt jellemzo. A finnek pedig mobilisak voltak, ismertek a kornyezetet es az idojarast, szoval ott csaptak le es akkor, amikor jonak lattak.
Talan a Karpatok segithetett volna egyfajta szerb-stilusu partizanharcban a romanoknak, de ugye az csak egy kis resze az orszagnak... (Es akkoriban nem is volt az, ha jol emlekszem.)
Azert talan Finnorszag nem esik egy kalapba Romaniaval. Romanianak nemvolt nemetek altal ervezett vedvonala, nem volt kiemelkedoen jo gyalogsaga (mondjuk a finneke is csak a havas terepen volt az es nagyon kevesen voltak), ketsegtelen, hogy vannak hegyei, de ezt szerintem lekuzdottek volna secperc alatt az oroszok.
Romania egy percig sem tudott volna ellenallni sikerrel, nezzuk meg mit csinaltak a haboruban kesobb :)
Az viszont egy teljesen mas kerdes, hogy ez mit valtott volna ki a nemetekbol, hmm szerintem akkor Hitler meg nem vallalkozott volna az oroszok elleni haborura, igy valszeg Sztalin elveszi erovel amit akar, es ennyi.
Szerintem ezzel minden erv el lett mondva pro es kontra.
Masik otletem, hogy mi tortent volna, ha a romanok 40 junius vegen a fegyveres ellenallast valasztjak az orosszal szemben a nemet tanacsanak ellenere?
Mondjuk nem jellemzo rajuk, hogy az erosebbel szembeszalljanak ( csak akkor, ha egy meg erosebb van a hatuk mogott ), de megis, figyelembe veve Finnorszag peldajat, azt, hogy Nemetorszag nem hagyhatja cserben oket az olaj miatt, azt, hogy az oroszoknak valo teruletatadas felbatoritja a bulgarokat es a magyarokat (ahogy az meg is tortent), szerintem realis opcio lett volna nekik a fegyveres ellenallas. Hiszen a nagy orosz hadseregnekk 3 honapba tellett mire megbirkozott a 3 millios Finnorszaggal.
Vajon megmaradt volna korlatozott hatarhaborunak a dolog, vagy korai orosz-nemet konfliktussa eszkalalodott volna?
Pl Ribbrntrop jegyzekben tudatta Molotovval, hogy Nemetorszag a beszarabiai kerdes bekes megoldasaban erdekelt.
Ja igen es meg egy kerdes:
miert utalta Mussolini annyira a romanokat? hiszen testvernep, nem?
Trevor Ravenscroft:A végzet lándzsája Ezt a szemetet én is olvastam, de annál még a Blikk is korrektebben tájékoztatna a hitlerájról, ha venné a fárdaságot...
ui. A nemzetiszocializmusnak nem volt végcélja az übermensch. Árjákban gondolkodott, akiket fel is ismert a heroikus északi árja típusban. Legföljebb korrigálni akarta a fajkeveredés okozta "hibákat". Hogy pontosan mit és miért az ügyben ajánlom a korabeli rasszista szakirodalmat, például Evola, Gobineau, Chamberlain měveit.
És Te sem lennél itt,kisapa..Meg senki más azok közül,aki itt irogat.
Hitler (bevallott!!) célja NEM a segéd- és alsóbbrendű népek leigázása volt az árja népek által,HANEM a teljes emberi faj (homo sapiens) ELTÜNTETÉSE és helyére EGY ÚJ FAJ állítása (Übermensch).
1944 nyarán Auschwitz csúcsra volt járatva,Auschwitz2 üzemkész és beindítatlan -miközben Európában már nem volt zsidó.
Senki nem kérdezi:vajon kiknek készültek az új -és álltak teljes készenlétben a meglevő- haláltáborok?
Vajon miért fordítottak a nácik emberkísérletekre annyi pénzt(többet),amennyin az amerikaiak az atombombát kifejlesztették?
A válasz ott van a Mein Kampfban -idézetei több helyen hozzáférhetők.
Ajánlom Trevor Ravenscroft:A végzet lándzsája c. könyvét.Tanulságos.
Eredményesen tudtak harcolni, feltéve, hogy annyira borús volt az idô, hogy a felhôalap értelmezhetetlenné vált, esetleg még éjszaka is volt (volt infravörös célzókészülék a német harckocsikon) és kis szerencséjük is volt...
Nemtudom a pontos szamokat, de gondolj arra hogy 41 nyaran szetzuztak az orosz hadsereget, ha a nemet tamadasa elmarad akkor ez a hadsereg "razudul" a nemetekre. A gazdasagi kapacitas pedig nem minden, bar ketsegtelen fontos tenyezo szerintem is es ebben igazad van valoszinuleg. En inkabb onnan kozelitem meg a kerdest, hogy milyenek voltak az akkori eroviszonyok, ebben is igazat adok, hogy a legiero teren oriasi folenyben lettek volna a nemetek, de itt arrol beszelunk, hogy 41 TELEN tamadtak volna az oroszok, tehat a legifolenyt nem lehetett volna kihasznalni nagy valoszinuseggel, ami miatt en nem "irom le" Sztalint es az oroszokat azt a pancelosaik es oriasi embertartalekaik miatt teszem, mint mar mondtam a T-34-eseket es KV-kat NEM TUDTAK mivel kiloni csak a 88asokkal, es ezek akkora 41 telere, mar szolgalatba alltak volna. Meg az is mellettem szol bizonyos szinten, hogy hiaba volt 44-45ben a szovetsegeseknek oriasi legi folenye, sokszor eredmenyesen tudtak harcolni a nemetek. Bar a vedekezes es tamadas mas-mas strategiat igenyel.
Csak ismetelni tudnam magamat. A 41-es orosz hadsereg mind taktikailag, mind vezetesileg mind minosegileg mind harcedzettsegileg alatta volt a Wehrmachtnak. Az orosz hadigazdasag teljesitmenye USA nelkul kb megegyezett a nemetevel. A haborut az oroszoknak nem a 41-es hadsereg nyerte meg, hanem a 42-ben felepitett uj hadsereg es hadigazdasag, Ez az amit Sztalin nem tudott volna kiepiteni, ha o a tamado fel, mert nem lett volna kulso, belso tamogatottsaga.
Ha megfigyeled a modern tortenelmet az aggreszor sose megy at totalis hadigazdasagba azonnal, pont azert, mert az aggreszionak sosincs meg az ehhez szukseges tarsadalmi tamogatottsaga. Ellentetben a megtamadott azonal minden eroforrast a vedekezesre oszpontosit.
Egy eselyuk lett volna az oroszoknak, ha strategia meglepetest tudnak elerni a roman olajmezoknel. Erre azonban nem hiszem, hogy lett volna eselyuk a nemet legiero hatalmas minosegi folenye miatt.
Ha az oroszok tamadnak akkor Sztalinnak annyi.
Ha o az aggresszor, nem kapja meg az orosz neptol es az USA-tol azt az oriasi tamogatast, aminek segitsegevel 2-3x oros erofolenybe kerult, mind tankok, mind repulok, mind letszam tekinteteben.
A nemetek viszont Europa minden erejet a fegyverkezesre forditottak volna, ellentetben a valosaggal, amikor is a nemet ipar 41, 42 ben elfelejtkezett rola, hogy haboruban all. Az orosz haditermeles 42-ben 5xosere emelkedett, a nemeteke stagnalt. 43, 44 ben azonban a nemetek is tudtak produkalni az oroszokhoz merheto tank es repulo gyartasi szamokat (40-50% az orosz termelesnek, minoseggel korrigalva kozel egyenertek).
Az egyetlen gondot talan egy orosz csapas a roman olajmezok ellen jelentette volna.
De az 1941-es orosz hadsereg meg keptelen volt normalis tamadasra, amit pl a moszkvai csata is bizonyit.
40 friss hadosztallyal, egy szaz kilometeres fronton a totalisan kimerult ellenseg ellen annyit tudtak elerni, hogy visszanyomtak a nemeteket 50-100 kilometerrel. Meg egy normalis bekeritest sem tudtak veghezvinni.
1.Polgár: Valóban nem életszerű, ez egy ha-akkor játék volt. Nem tudom, mennyi volt a németajkúak aránya a XVIII-XIX. fordulóján az É-Am kontinensen, mndazonáltal voltak
