Szeretném, ha ide mindenki szabadon leírhatná, mit gondol a Bibliában szereplő állításokról. Lehet ellenvélemény, beszélgetés, vita, bármi. Senkit nem szeretnék kitiltani, letiltani, dirigálni egyet nem értés esetén, durvább vélemények is beférnek. Egymás személyét viszont kérném tiszteletben tartani.
"Szerinted a héberek vízözönlegendája írásbafoglalásakor már megvolt a sumer és az újasszír özönvicc az agyagtáblákon."
Nem csak szerintem, mert ez tény kérdése.
"Tehát, kiről is másolták állítólag a héberek...?"
Ezek után nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az utóbbiak másolnak az előbbiek kulturális hagyatékából, mert fordítva nem lehetséges.
Ami még feltehető, hogy nem közvetlenül tőlük, hanem a kánaániak közvetítésével történt. (Ui. a kánaáni kultúra is a mezopotámiai kisugárzásaként jött létre.)
A héberek ez utóbbi kultúrát vették át mindenestől, beleértve a vallást is. Mindazonáltal a babiloni fogság idején is bőven volt alkalmuk a mezopotámiai legendák megismerésére. Lásd Mózes születésének történetét, mely szintén csaknem szó szerinti másolata 1. Sarrukin történetének. Avagy a mózesi törvények hasonlatossága a Hammurappi-féle törvényekkel - s azok szellemiségével - szintén igen szembetűnő.
Ne beszélj mellé! Szerinted a héberek vízözönlegendája írásbafoglalásakor már megvolt a sumer és az újasszír özönvicc az agyagtáblákon. Tehát, kiről is másolták állítólag a héberek...?
"Szerintem a Gilgames-eposz ismerete nélkül is helyesen értelmezhető Noé története ugyanúgy, mint ahogyan Arthur Brooke The Tragical History of Romeus and Juliet című művének ismerete nélkül is helyesen értelmezhető William Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája."
Csakhogy itt a szereplők is ugyan azok. Egy legendánál nemcsak az alaptörténet a fontos, hanem az is, amit hozzáfűznek, és/vagy megváltoztatnak benne a korábbihoz képest, mert ettől már jelentősen megváltozik az egész mondanivaló, alkalmasint a hitelessége is megrendül(het).
"Az alkalmi szexuális kapcsolat fakadhat a hűség igényének hiányából (bujaságnál), a hűség jogi akadályából (házasságtörésnél), és a prostitúcióból."
Kiegészíteném azzal, hogy alapvetően abból a biológiai "kényszer"-ből fakad, amit szexuális vágynak nevezünk, s amely az egyik legerősebb ösztön az élővilágban.
Az egy más kérdés, hogy ezt a vágyat emberként milyen megfontolásból tartjuk kordában. Erkölcs, félelem, vagy egyéb. (egyébre nem találtam példát, ezzel csak nyitottá tettem a felsorolást)
Továbbá a megvalósuláshoz a körülmények befolyásoló szerepe is jelentős mértékben hozzájárul. Pl. a másik fél beleegyezése, kezdeményezése, alkalom, szexuális beállítottság/"éhség"...
Szerintem elég meddő igyekezet az effajta egyeztetési kísérlet annak tudatában, hogy Noé története egy korábbi (sumér) mítosz átirata, ...
Szerintem a Gilgames-eposz ismerete nélkül is helyesen értelmezhető Noé története ugyanúgy, mint ahogyan Arthur Brooke The Tragical History of Romeus and Juliet című művének ismerete nélkül is helyesen értelmezhető William Shakespeare Rómeó és Júlia című drámája.
A témánál maradva úgy gondolom, hogy Noé negyedik törvényének helyes megfogalmazása a következő:
4. Kerüld az alkalmi szexuális kapcsolatot!
Az alkalmi szexuális kapcsolat fakadhat a hűség igényének hiányából (bujaságnál), a hűség jogi akadályából (házasságtörésnél), és a prostitúcióból. Mindennek fényében pontosabban meghatározható a paráznaság eredeti jelentése; és az is érthetőbbé válik, hogy Ábrahámnak Sárával, Jákobnak Leával és Ráhellel, valamint Júdának Támárral a kapcsolata miként felel meg Noé negyedik törvényének.
"Nyilvánvalóan arra akarsz sete-sután célozgatni, hogy mivel a sumer agyagtáblák régebbiek, mint a Tóra-tekercsek, ezért "logikusan" következik, hogy a héberek a sumerekről másoltak."
Ez nem célzás, hanem bizonyítás.
"Dr. Poebel ezen szumir nyelvű emlék megfejtésével beigazolta a tudósok feltevéseit, hogy a semita vízözönök meséi szumir eredetűek."
Ami a bárka méreteit illeti ezt olvashatod az eredetiben:
"A szumir vízözön leírását tartalmazó táblának csak egyharmad része maradt meg és így a diluvium leírása hiányos. A tábla jobb és bal oldalán három-három oszlopán van leírva az emberiség legősibb vízözöni meséje. Az egész mítosz 300 sorból áll, de 37 sor hiányzik minden egyes oszlopról. A monda bekezdését nem ismerjük mert a tábláról ez hiányzik. Csak innen, hogy Ziusudra mint főpap és király épített egy hatalmas bárkát isteni intelemre,"
Nyilvánvalóan arra akarsz sete-sután célozgatni, hogy mivel a sumer agyagtáblák régebbiek, mint a Tóra-tekercsek, ezért "logikusan" következik, hogy a héberek a sumerekről másoltak. Ha majd kétbites kis világodból kiszabadulsz, más lehetőségeket is meglátsz.
Addig is: mik a méretei a sumer özönvicc sztori szerint az úszóalkalmatosságnak...?
Aha, tehát Noé nem létezett, de fenenagy nemlétezésében sivatagi nomád pásztor volt...
:-)
"miért egyeznek bizonyos részletek szóról szóra? Ez csak abban az esetben lehetséges, ha lemásolták valamilyen korábbi leírásról, amit aztán kiegészítettek a saját szájuk íze szerint. "
A sumerek. A hébereknek pedig megvolt az eredeti...
A bárkát is kell vezetni, sőt mozgatni is kellett. Egy vadul hánykolódó tengeren kifejezetten szükséges is. Egyrészt, hogy ne sodródjon partnak, kiálló sziklának, másrészt, hogy a hullámok ne borítsák föl.
Egyszerű következtetés, miután a héberek önnön ismereteikből indulhattak csak ki. Eltekintve attól az esettől, ha átvették a legendát. De mivel Noé egyetlen más legendában sem szerepel, így marad a saját kitaláció.
Gondolom, ez elég világos és felfogható.
Avagy tucatnyi vízözön kellett, hogy legyen, de akkor is felmerül a kérdés, hogy miért egyeznek bizonyos részletek szóról szóra? Ez csak abban az esetben lehetséges, ha lemásolták valamilyen korábbi leírásról, amit aztán kiegészítettek a saját szájuk íze szerint.
1) Isten adta az utasítást Noénak, hogy építsen Bárkát.
2) Isten olyan utasítást nem ad ami nem megvalósítható.
3) Ha Isten ad utasítást a megvalósítás módját, feltételeit, is megadja.
Egy példa:
Mózes második könyve - A zsidóknak Égyiptomból kijöveteléről » 31. fejezetÉs szóla az Úr Mózesnek mondván:2Ímé, név szerint meghívtam Bésaléelt, a Húr fiának Urinak fiát a Júda nemzetségéből.3És betöltöttem őt Istennek lelkével, bölcsességgel, értelemmel és tudománynyal minden mesterséghez.4Hogy tudjon kigondolni mindent, amit aranyból, ezüstből, rézből kell csinálni.5És foglaló köveket metszeni, fát faragni, és mindenféle munkákat végezni.6És ímé Aholiábot is, Akhiszamáknak fiát a Dán nemzetségéből, mellé adtam; és adtam minden értelmesnek szivébe bölcseséget, hogy elkészítsék mind azt, amit néked megparancsoltam.
