Sziasztok!
Ezt a topikot azért hoztuk létre,hogy legyen egy hely ahol minden témáról lehet beszélni,akár kerti növény akár szobai,kerti tó,növények kártevői,barkácsolás a kertben,tanácskérés,szép tájak növényei,nyaraláskor lefényképezett pálmák,leanderek,rózsák,fenyők,vagy ha csak meg akarod mutatni a kedvenc virágodat,a kedvenc kutyádat ,macskádat ,akármit!!!!mindenkit várunk,itt nincs OFF téma:)
Ez nagyon bonyolult téma ugyanis mindenki a sajât nézőpontjából ítéli meg a helyzetet. Van akinek nincs fenyője de van kerti medence. Vagy kerti tó,amiből nyáron naponta sok tíz liter elpárologhat. De lehetne fokozni azzal, hogy egy darab nadrág legyártâsa mennyi vizet igényel. Akinek nincs medencéje, vagy nem megy a gyepére őszig naponta többször az öntöző, az joggal értetlenkedne, ha azt mondanák neki, hogy ne locsolja a fáját, miközbe a szomszéd ott ugrálna a medencéjébe.
Akár le is gyengülhet vízhiánytól és a bogár könnyebben tönkreteszi. Én nem akarok klímajóslásba bocsátkozni, vagy vitatkozni a jövőről , de szerintem lassan egy hűvösebb periódus jön, amikor mindenki sírni fog, mert nincs annyira strandidő. A tujákat illetően az utóbbi évek szâraz telei is megtették a hatâsukat, laikusként sokad magammal én sem tudtam, hogy locsolni kell télen is, de nem kell mindent a klímára fogni, ugyanis a kipusztult tujám tövénél pocoklyukak voltak... Van akinek a kezébe maradt a gyümölcsfa amikor megmozgatta...tehát ők sem elhanyagolhatók kártétel szempontjából. Persze egy szétrágott gyökerű tuját már 25 fok is kipusztít, nem kell ahhoz 35-40 fok. Amit idén becsülettel öntöztem tâpoztam azon sok szép hajtás lett, de majd tavasszal kiderül a sorsa, mindenesetre idén télen az ôntözésükre már odafigyelek.
Gyönyörűen fejlődik, nőnek a hajtásai az idén ültetett Bougainvillea-nak (murvafürt), de nem "virágzik"! Nem nőnek lila fellevelei! Mi a baj vele? Mit kellene tennünk?
Összegezve elmondhatom, hogy ez a nyár itt nálam esősebb volt, mint a tavalyi, főleg az jellemezte, hogy későn kezdődött, hiszen június végéig nem volt 30 fok feletti hőmérséklet. Aztán jöttek hőhullámok, talán 36 fok volt a maximum, a múlt héten. Ez meg is égette néhány kényesebb fa levél széleit (Drummondi juhar főleg). Általában azonban szépek maradtak a növények, ami nem fordul elő gyakran, sőt, a közterületeken is zöld a fű, ami egyenesen csoda augusztus végén.
Ha kiülő alá akarsz árnyékot és nem szeretnél idővel óriási fát, akkor a gömbplatán egy jó választás. Nálam 5-6 év alatt 3m lett a korona átmérője. Nem tetvesedik. Elég neki egy téli permet, az leviszi a csipkéspoloskákat.
Mezei juhar van a kertben,a nyírfák szerintem ugyanúgy fognak járni ,mint a fenyők,túl meleg lesz nekik. Nagyon szenvednek itt a környéken.A hárs sem nő lassan
Nem vagyok hozzáértő, csak a helyi tapasztalataimból gondolom, hogy érdemes keresgélned gyorsan növő fák közül. Persze olyat, ami lilik a kertbe, tetszik nektek stb. Nagyon gyorsan nő pl. a császárfa, de eléggé gyors növekedésűek a nyírfa és nálunk pl. a vadon kelt hegyi juhar.
De biztos, hogy a megváltozott klimatikus viszonyaink között az ehhez már nem illő fenyőket, tujákat kell sok (ivó)vízzel életben tartanunk?
A múlt héten Somogyban túrázgattunk: ott már minden második kertben szép nagyra nőtt banánfát láttunk! Ősszel visszavágják talajfelszín felett 50-60 cm magasra, körbeveszik szalmával, aztán tavasszal kitakarják, az meg növeszti a szép nagy zöld leveleit. Gyümölcsöt még nem érlelnek, de ha így folytatódik a hőmérsékleti trend, az is lesz...
Valamilyen szú pusztítja őket. De sokan nem is reagâlnak a változâsra, szomszéd is úgy van vele majd hétvégén esni fog. Mâr tiszta száraz a fenyője körül minden, ilyenkor akár naponta is locsolni kéne. Csak sokan megjátsszâk a nagy vízvédőt, mikôzben naponta jár autót mosatni, hátul focipályâja van amire megy ezerrel az öntöző, fogyaszt ezerrel a klímája tèlen-nyáron, nagykanállal eszi az életetstb. A legdurvább az volt amikor egy ilyen tag méltatta, hogy az irodájában a hölgyek csorgatják a wcben a vizet mert szégyellik a hangokat, és hogy az milyen pazarlás. Én azt mondom mindenki a maga háza táján serpregessen. Egy szó mint száz ilyenkor akár naponta kellene az örökzöldeket párásítani, locsolni, hogy minél kisebb károsodással átvészeljék, és ne gyengüljenek le.Pont olyanok mint egy ember, ebbe a perzselő melegben ugyanúgy szenvednek, és a kellemes hűvösben érzik jól magukat. 10-20 éve még jobb volt nekik, mert idehaza is jobban eloszlott a nyári xcsapadék , ezért maradtak szépek, és senki nem locsolta a környéken.Most pedig hiába esik hétvégén sok, ha már félig kiszáradt mert 1 hónapja semmi nem esett és nem is locsolták.
Nálunk különböző kerti díszcserjékkel volt gond nyár elején: sárgult, hullott a levelük. Persze laikusként először valami kártevőre gondoltunk, mert az is egyre gyakoribb és változatosabb a kertünkben, de ez nem az volt!
Szakértőkkel egyeztettem, és egybehangzóan az akkoriban többször is napokig zuhogó esőt jelölték meg okként, merthogy a sok víz le/lejjebb mosta a talajnak abból a rétegéből a tápanyagokat, ahonnan a bokrok táplálkoznak. Sürgős folyékony és levéltrágyázással sikerült megakasztanunk a folyamatot, utána új hajtások is nőttek.
Ha visszaolvasod a fórumot pár hónapra (én legalábbis) többször is írtam itt róla.
Írtam, ha szétnézek az erkélyemről, a környéken több tucat kiszáradt fenyőt látok.
Meg ehhez hasonlókat.
Mások is tudnak róla, csak senki nem akar pánikot kelteni.
Vagy pld. a kitermelt fenyőre zárlatot elrendelni.
Az erdőgazdaságok 4-5 éve tarvágással írtatják ki a fenyőerdőket, újra telepíteni (idegenhonos)
nem lehet, jogszabály tiltja.
A fenyők valószínűleg az éghajlatváltozás, melegebb tél miatt nagyságrendekkel télen ki nem fagyó,
túlélő kártrvő rovarok miatt pusztulnak, és a csapadékhiány meg a legyengültség miatti gyantatermelő képesség hanyatlása is szerepoet játszik ebben, ami legyengíti és fogékonnyá teszi őket a gombás fertőzésekre.
A hazai tuja állomány pusztulásának is hasonló oka lehet, bár más a károsító rovar:
"A tuja aknázómoly, melynek lárvái a levelekbe fúródva okoznak kárt: elsárgul-barnul a hajtáscsúcs, végül lehullik. De a pajzstetű sem kíméli a tujákat, melyek ellen a védekezés komoly kihívást jelent: tavasszal és a nyári rajzás előtt lehet kiirtani őket a megfelelő szerekkel. Hatalmas pusztítást végez a boróka-díszbogár is, ami a száraz melegben szaporodik, és elsősorban a legyengült növényeket támadja."
Szerintem nincsen súlyos fertőzés, hanem súlyos klimaváltozás van, amelynek hatására nehezebben állnak ellen a fák a kórokozók támadásának. Az összhatás eredménye a sok kipusztult fa. A fenyők egyre kevésbé alkalmasak ebbe a száraz, forró levegőbe. Azok vannak jobb helyzetben, amelyek legalább a talajból tudnak vizet felvenni.
Nálunk is vannak olyan fajták, amelyek nem birják a túl sok esőt. Tavasszal, nyáron itt többször voltak olyan napok, amikor szinte folyamatosan esett. Először megjelentek a rozsdavörös foltok, majd a fekete foltok a leveleken, amelyek később lehullottak. Nálunk is vannak olyan rózsák, amelyek mér teljesen levél nélküliek. Ha sok ilyen fajtád van, akkor tűnhet úgy, hogy szinte minden rózsád elvesztette a leveleit. Ellenben más, erre nem kényes rózsák viszont szépek, üdék.
A tuják betegszenek, nem a fenyők. Van aki azt állítja gombás fertőzés, van aki az éghajlat változását okolja. Állítólag párásabb, és hűvösebb levegőt szeretnek a tuják, mint ami mostanában nálunk van. Forró, száraz nyarak többnyire.
Valaki hallott már arról a rejtélyes fenyöbetegségröl, ami tucatjával támadja meg és irtja ki maradéktalanul és lélegzetelállító gyorsasággal a környék összes tülevelüjét?
Mindig ellene voltam kiskertekben az óriási fenyveknek, amik túlnövik a házakat és sokméteres körzetben semmit se türnek meg maguk körül, ezért én magam szerencsére nem tartok ilyet. De hogy a környéken az összes így végezze, azt azért nem kívántam volna.
ez is szárad
