A munkaszerződésbe sok mindent bele lehet foglalni. De ilyen alapon senki nem venne fel senkit. :) Akár a gyárimunkás is ellophatná a technológiát. :D Bocsi, nem szemétkedni akarok... Valószínűleg Mici a szaktudásbeli hiányosságok miatt nem talál alkalmazottat.
Hááát, én meg ráadásul tanultam is ezt, és nem is olyan régen. De olyan távol áll tőlem ez a pénzügyesszámosmarketingesmizéria, hogy csak nnnna. Hálistennek amennyihez akad kedvem az elégnek is bizonyult eddig. Mert bárhogyan is van, bármerre is bővítem a lehetpőségeimet, először egy pár ügyes varrónő kerestetik mellém. Na ez meg eddig nem akadt. Enélkül viszont felesleges a marketing, asszem. Ami időmből, erőmből kijön, azt simán el is tudom adni, és jelen állás szerint ennek a duplája is elmenne. :)
Hát... Ha jól megfizetsz, akkor épp szabad vagyok. :)))
Józanparasztésszel, nulla szakismerettel is lehet jól üzletet vezetni. A net meg tele információmorzsákkal, csak fel kell csipegetni!
Amúgy a sikeres emberek mögött jópár befuccsolt üzlet áll (no meg egy támogató, jó tűrőképességű társ, általában a zasszony ). Ez az a bizonyos "tanulópénz", aminek megfizetése törvényszerű. Nekem az első vállalkozásom volt ilyen, a másodikból jól éltem, de aztán anya lettem, így nem vagyok az előbbi embertípus. :) De még lehetek! ;)
Ami minket megkülönböztet, hogy ők ezeket nem kudarcként élik meg, hanem szárnypróbálgatásnak. Ez az attitüd, ami nélkülözhetetlen a sikerhez. Minden pofon után felállni, megtanulni belőle, amit kell, megköszönni, változtatni, amin lehet... No ez ami a piszok nehéz! Mondjuk - ha belegondolok - én sem sokat keseregtem... Tudom hol baltáztam el, megtanultam a leckét... Most várom - bár inkább keresem - a lehetőséget, hogy kamatoztathassam! :D Sajnos fűt a vállalkozószellem.
Elküldtem a kért könyvet. :)
Icona! Köszi a linkeket. Ha lesz egy kis időm (egy kicsit több) megnézem őket!
Nem tudom észre vettétek-e,de a lejjebb ajánlott oldalon magazinok is vannak.Ezeket is érdemes átböngészni vannak közöttük nagyon jók is.Hetente 1x megszoktam nézni,mert mindig frissítik.
Én sajnos teljesen tehetségtelen vagyok szm. készítésben.Ezért aztán gyüjtögetek és összeollózom őket.A Dinky fejéhez pl.Waldorf csecsemő testét vartam.
Vannak elképzeléseim de ezeket sajna nem tudom lerajzolni.
:) Hááát, nekem ehhez sem időm, sem kedvem. Én szeretem a manóimat varrni, és kész. Pálom nyaggat, hogy állatfigurákat is csináljak, de azt nem annyira bírom.
A szabásminta szerkesztése meg nálam... hogy is mondjam csak... nem éppen kifinomult. Csinálok egyfajta skiccet a dolgaimról, csak úgy néhány vonallal, kivágom, és elrakosgatom arra az esetre, ha olyat kérne valaki. A manóim mintáját már egész jól bejárattam, de pl. a ruháknál mindig elfelejtem, hogy kell-e hagynom varrásszélességet, vagy hogy hol kell kicsit hosszabbra, kicsit rövidebbre hagyni. Így aztán mindig más méretűek a ruhák is. A ritkán készülő figuráknál meg szinte vért izzadok mire kitalálom, hogy melyik kis idom mije is. Pl. a kecske, vagy a sörényes hangyász, vagy a bull terrier ilyen. Semmi jelölés, semmi felirat. Mielőtt szabni kezdem, először kirakom a szm idomait, mint egy puzzle-t. :D Szóval abba bele is halnék, ha nekem egy igazi, komoly, és bárki számára érthető szm-t kellene szerkesztenem. Én ilyet nem tudok.
Ami nekem eszembe jutott, az a csupasz babák/manók árusítása. Mert ruhát varrni bárki tud. Így ő maga is belekerülhetne a miciségbe, és olcsóbb is lenne.
A logókkal kapcsolatban meg sokat agyalok én is. A manók derekára szoktam rávarrni csak, az állatokról mindig lefelejtem, az angyalokon meg nem találtam még meg a megfelelő helyet. És nem is tartom fontosnak. Aki ismeri a miciségeket, az tudja, hogy azt vette. Aki nem ismeri, nem is fogja keresni a logót. Mindig feleslegesnek éreztem felvarrni.
Jaaaj, kellene nekem egy marketinges, aki ezt levezényli, mert nem vagyok én üzletasszony, csak egy némber, aki imád varrogatni. :)
Most jártam a blogodon, hogy már ne itt töltsem a fórumot. (De miért is ne? Alig van élet benne mostanság... :( Mindenki nyaral?)
De épp úgy jártam a bloggerrel, mint Te itt. Szerencse, hogy épp kávészünetem van, ráérek, s kitartó vagyok... :) Lehet Neked ez nem épp akkora?! :D
Meg hátha hasznos másnak is, amit írni akarok...
A közgazdász énem egyfolytában a lehetséges megoldáson agyal, tegnap óta. Nem tehet róla, elég földhözragadt, megoldásorientált, anyagias szemléletű szegény... :) Ő az egyik Vera- a sok közül./
Bszéltünk már a jogi útról... Valójában semmire se jó, de egy lehetőség! Inkább jobb lenne elkerülni! Gondolni kell a megelőzésre! Megint csak nem spanyolviasz, hanem külföldön jól működő példa, amit már azért hazánkban is láttam. Átütő bevételi sikereket ne várj tőle - bár kitudja... Inkább tűzoltásra jó, vagy egy kis zsebpénznek. /Manapság már a forintocskáknak is örülni kell! :(/
Sokan vannak - köztük én is - akiknek tetszenek a "miciségek". Bájosak, megmosolyogtatnak. Bennük van szíved-lelked. Akadnak - sajnos egyre többen - akik nem tudják megvenni őket. (Vannak persze akik nem is akarják, de őket hagyjuk...) De ezért nehogy árat csökkents, mert az nem megoldás!
És vannak, akik maguk szeretnék elkészíteni a miciséget, mert nincs rá pénzük, szeretnek otthon szöszmötölni, egyéb okból. Nekik nincs akkora fantáziájuk, hogy saját figurákat fundáljanak ki, vagy nem tudják átültetni 3D-be... Azt hiszed, hogy ők nem lehetnek a vevőid? Pedig ezt a réteget is "fülön lehet csípni"!
Tudom, nem akarod kiadni a szabásmintáidat, megértem. Ezekből a figurákból élsz! Készíthetsz belőlük, vagy más terveidből "butított verziót"! Nekik talán nem is baj ez a változat, hisz kevesen varrnak olyan jól, mint Te. De ne a szabásmintát add! Adj el csináld magad egységcsomagokat a butított verzóból - szabásminta nélkül - alapanyagból kiszabott elemeket, kellékekkel, összeállítási leírással. Persze az elemekből már könnyű lekoppintani a szabásmintát, bár sokat velük nem ér, hisz ezek nem az általad készített, eladandó miciség. Ráadásul a vásárlással elffogadtatod a felhasználási feltételeket ("kereskedelmi forgalomba nem hozható, nem másolható, stb."), amit közölsz a honlapodon, az eladási oldalon, a megrendelő oldalon, a leírás elején, stb., jó szájbarágósan, sok helyen, ne lehessen elsiklani felette! Ez már jogi védelem! Hisz számlával tudod igazolni, hogy tőled vette a mintát. Ergo: bizonyítható a plágium! Tudod IGAZI nevét, címét. Innen már könnyű meccset nyerni! (Plusz az illető már vett tőled valamit, némi bevételed már származik belőle...)
Ráadásul nem valószínű, hogy csak a harácsok vennék! A "házi kontárkodók", de lehet a meglévő vásárlóid is kipróbálnák! Persze ez csak aprópénz, de arra jó, hogy pár hasonló, ilyen jellegű jövőbeli problémától megóvd magad, s egy kis rést betömtél a lyukas kereskedelmi hálón.
Persze kulimunka. De épp ezért kiszervezhető. Például az elemeket kiszabhatja, zacskózhatja akár a nagy (vagy épp a kisebbik) fiad a zsebpénzért. Ha bevételről van szó - ilyen ínséges időkban - a nemszeretm doilgokat is be kell vállalni! S ezzel még egy apró szeletet kicsippentettél a szűkös hazai piacból. Ezeknek a figuráknak is lehetnek egyszerű ruhácskái, cipője, stb... Bővíthető a termékskála.
De akár készíthetsz a figuráidat 2D-sítve felvasalható appllikációkat, textil falimatricákat... Gondold tovább! :) Remélem nem keseredsz el végleg, s nem adod fel! Ilyenkor kell újítani! Megmarad a stílusod, a figuráid... Csak több piacra dolgozol. :)
Jah, s ha nem lenne nyilvánvaló én a házi kontár másolók táborát gyarapítom. :)))
Nos, nem spanyolviasz... No de nem mindenkinek nyilvánvaló. Én meg nagyon imádom a marketinget. Ezért találom az ilyen húzásokat zseniálisnak. Hisz világszerte ismert, kiad könyveket, s minden nagyobb kreaáruházban ott vannak az anyagai. Ez egy szép kreatív sikertörténet. A módszereket lehet másolni! :) (Nem a terméket, hanem az eladásét.)
Ilyen szempontból azt javaslom, hogy ahol lehet csak jelenj meg a termékeiddel. Azonosítsak magaddal! Add hozzá az arcod, hogy ez Te vagy, Te követted el! Felismerjék ha nem Te állnál a pult másik oldalán. Láttasd minél több helyen a logód, a termék fő védjegyét külön lefotózva a bevarrt címkéd! Ha a potenciális vevőid nem tudják hogyan különböztessenek meg, akkor tanítsd meg őket rá! Hol keressék... (Ha elkeserednél, s inspirálódnál - kereskedelmileg - olvass Gazdagmamit! (Nekem bevált, csak még az üzleti ötlet várat magára, de tőle mindig maximálisan belellkesedek! :D)
Halkan megjegyzem, hogy magyar mesefigurák esetében, ha valaki megkeres, hogy készítsem el, napokat töltök azzal, hogy a jogtulajdonosokat megtaláljam, és egyeztessek, és legalább egy példány eladására engedélyt szerezzek. Vagyis nem halkan, ezt jó hangosan jegyzem meg! Sajnos többnyire az a szitu, hogy ha jól sikerül a figura, akkor rögtön a gyártás felmerül, amit viszont én nem tudok bevállalni, ezért a Ruminis szerződésemet is felbontottam inkább. Annipanniból is ezért készült csak egy darab, és az én Boribonom meg konkrétan nem tetszett Marék Veronikának, ezért kérte, hogy változtassak rajta. Mivel azonban a vevőmnek megfelelt, így abban maradtunk, hogy nem változtatok, mert többet nem is akarok készíteni.
Nem, sajnos nem. Ennek utánajártam, és Bálint Ágnes lányával próbáltam egyeztetni ezügyben. Ők átadták a jogokat a 4international Kft-nek, de szerzői jog illeti meg a Magyar Televíziót is. Mert én szerettem volna ahhoz a pár darabhoz engedélyt szerezni az illetékesektől,és bár a hölgy fájlalta a dolgot, de nem tudott ebben segíteni. Az ő véleménye is az volt, hogy az általam készített változat igényes, és valóban szép, szemben azzal, ami jogszerűen készül.
Bár a dinky-fazon sem kifejezetten a kedvencem, de ezerszer inkább egy dinkyvel említsenek egy lapon, mint azzal, aki tisztelete jeléül produkálta azt a bizonyos vásári asztalt. És az a legnagyobb bajom a dologgal, hogy egyrészt hátbaszúrt, másrészt megtéveszt(het) olyanokat, akik az én munkámat keresik, és éppenséggel kicsit felületesen szemlélődnek. Lásd a te tapasztalatodat, láttak hallottak valahol valamikor a miciségekről, és csak annyi maradtt meg bennük, hogy az valami plüssbaba, vagyis a plüssbabák a miciségek. Valamit visz a víz. :)
Egyébként az illető másolóm nem fórumozik, nem blogozik, nem meskázik, nagyon szép ruhákat varr. Viseleteket, lovagi, meg ilyesmi ruhákat. És nem értem, hogy miaszöszért kellett elkanyarodnia, maradt volna a kaptafájánál.
Manócska fejét én 4 darabból varrtam. Hátul is szépen kell kerekednie. És büszkén vállalom az én másolt Manócskámat és Mazsolámat, mert mellettük van saját kútfőből kipattant sokminden másom is. :)
NA most jól teli offolom a topikot. :) De még valami felmerült bennem, a Tilda babák kapcsán. Tilda valójában nem a figurái szabásmintáiból él. Tilda egy egész birodalom. Ez egy jól kifundált marketing fogás, hogy a gyönyörű nyomott mintás anyagait, szalagjait eladja. Persze emellett ezekből is van bevétele - de ha jól látom - a fő profil a kiegészítőké! (Ezt a közgazdász szemem mondatja velem. Laikusnak másként tűnhet!) Így nem akkora veszteség neki a másolás, másolók, ha még a "lopott" szabásmintából kontárkodó is megveszi az anyagait. Mert az ugye nem zárja ki egymást... Ez egy veszteségcsökkentő módszer! :)
Ami képeket nem töltött be, azokat itt lehet megnézegetni, a cuki mesékkel együtt. Amúgy Mazsola és Manócska általunk ismert, szeretett figurája Bródy Vera alkotása. Szerzői jogi védelem - ezen figura kapcsán - őt illeti meg!
Icona! A kérdésedre a válasz erről a képről leolvasható. :) Egyébként az "eredeti" Manócska - mert ha jól látom ez a Manócska 0.1, ez meg már a 0.2-es verzió - egy "egyszerű" kerek - pólóanyagból készített - babafej alapra kapott - 2 részből összevart - filc manósipkát fülecskékkel, tetején dróttal. (A drót lemásolása persze nem túl bababarát megoldás...) Ezzel ellentétben Mici más eljárást választott...
Ez meg itt a kínai verzió. :) (Bár ezen inkább sírni kellene, de már csak mosolygok... Valószínűleg magyar befektetők rendelték meg az ázsiai gyártását. Ergo nem a kínaiakat kell szidni! Nekünk jönne pénzes megrendelés külföldről, örülnénk, mint majom a farkának, s tuti nem mondanánk le a megrendelő nemzeti érzelmeire apellálva!)
Amúgy meg nem akarok a vitába belefolyni. Egyrészről sajnálom Micit. Megértem, igaza van. Pofátlanság. Ezért is tartsuk tiszteletben a kérését, hogy inkább ne is kérdezzünk! :) (Cirka 10 per netes böngészés, s lám...)
Másrészről ez egy üzleti dolog, esemény. Akinek - látszólag "jól megy a szekere" - rögtön más is el akarja húzni azt. Erre fel kell készülni lelkileg, szellemileg. Kivédeni nem lehet. Mindenképpen beleszalad az ember az irigyekbe, a másolókba...
Igen, a kispénzű, s apró kézügyességgel megáldott házi kontár másolók esete más eset, más megítélés alá kell venni. Ők azok, akik vagy nem veszik meg, mert nem telik rá, s beletörődnek, hogy nincs nekik. Vagy nem veszik meg, de veszik a fáradságot, hogy elkészítsék, mert kell nekik. Vagy, ha látják, hogy meg tudják csinálni, akkor minek költsenek rá? De ez - jobb esetben - kereskedelmi forgalomba nem kerül. Az eladónak nem veszteség, mert ŐK amúgy sem vásárolnának! Akik nem vennének, nem potenciális vevők, azokra - SZVSZ - nem kell energiát feccölni! De - ebben az esetben - a hölgy tuti eladott pár darabot, amit akár Micitől is vehettek volna... Bár éppen akkor, ott abban a vásárban nem volt ott Mici, de nem kizárt, hogy ezek a vevők előbb-utóbb ráakadtak volna a neten. Már nem fognak, mert van nekik másolatuk, amiről nem is tudják, hogy valójában az! Szóval ez a szép ebben a történetben... (Cinikus smiley.) Az az igazán szomorú, hogy ezen már nincs mit csodálkozni...
LBZS! Az nekem is megvan, a gépen. Igaz nem magyarul, valamilyen szláv nyelven, de a szabásminták olvasását, meg a képek nézegetését az nem zavarja. :) Küldjem át?
