Teljesen jó a BTK is, sőt az egész ELTE. Csak épp az van, hogy nem tudom kinél érdemes nézelődni, mert nem ismerem a tanszékeket. Egyébként a tárgylista alapján sem jutottam sokra, mert szeretnek fantázianevekt adni az óráknak, és a rendszerbe sokan nem töltik fel a kurzus leírását.
Egy kicsit szeretnék offolni, ha belefér. Most azokhoz szólnék (kérdeznék), akik ismerik az ELTE TÁTK/BTK kis ökoszisztémáját. Az van, hogy igen kevés tárgyam lenne ebben a félévben, és még kevesebb, ami a szakirány (mentalitástörténet) szempontjából is hasznosnak tűnik. Sajnos a tanszék - objektív okokból - igen kevés órát hirdetett meg. Ami felettébb érdekelne az a századforduló és környékének Budapestje, a korszak miliője, közgondolkodása. Feltételezem az így szerezhető ismereteket kellőképpen tudnám hasznosítani a diplomamunkához. Tehát a kérdés lényege: ha valaki összefutott valami olyan órával, amely számomra érdekes lehet hallgatni, az ne tartsa vissza az információt :) (Kis segítség az előképzettségről: ötödévesként szociológiára járok, azon belül is két éve Kovács István Gábor (KIG) tanszékén mentalitástörténet szakirányra, nyelvismeret (sajnos) nincs, informatikai és matematikai ismeretek viszont igen.) Előre is köszönök mindennemű segítséget. Gazsó István
1863. október 26.-án alakult meg az FA, vagyis az Angol Labdarúgó Szövetség. Ennek a 75. évfordulójára az angolok nagyszabású ünnepséggel emlékeztek meg, egyben megkérték a FIFÁ-t, hogy állítsa össze válogatottját (UEFA ekkor ugye még nem létezett).
Értelemszerűen az utazási nehézségek miatt a FIFA a kontinens legjobbjait szedte össze, így a magyar sajtóban, illetve a későbbi magyar nyelvű könyvekben is Kontinensválogatott néven szerepel ez a világválogatott. De a valóságban FIFA néven, fehér nadrágban, világoskék, FIFA címeres mezben játszottak. Az angol válogatott a hagyományos fehér-sötétkék szerelésében játszott.
Mind az angolok, mind a FIFA kitűnő erőket vonultatott fel. Az angolok csak két helyen változtattak a néhány nappal korábban, Wales ellen játszó csapatukon, míg a FIFA színeiben kizárólag az 1938-as VB sztárjai (5 világbajnok, 1 ezüstérmes, és a szöv. kap is világbajnok) jutottak szóhoz.
A mérkőzésre kilátogatott a kenti herceg is. Érdekesség, hogy a játékosok mezén számozás volt.
A meccs után általános vélekedés volt, hogy az angolok akár több góllal is nyerhettek volna, messze a kontinens (és a világ...) előtt járnak...
1927-ben a BKE lépett be a nemzetközi szövetségbe, hogy a válogatott indulhasson az EB-n. Erről az ülésről megvannak a jegyzőkönyvek az IIHF-nél. ezekben is BKE-t irnak.
majd 34-ben merült fel a gondolat, hogy Jégkorong Szövetség alakuljon. de végül a csapatok a Korcsolyázó Szövetségbe történő betagozódás mellett döntöttek. azt most nem tudom, hogy ebből mikor lett konkrétum, de lett az biztos.
1942-ben alakították meg az Országos Jégkorong Szövetséget.
45-ben magyar korcsolyázó és hoki szövetséget ir egy hírdetés vagy cikk
88-ig korcsolyázó szövetség létezett, ekkor alakult meg az MJSZ
az újpesti jégkorong életről a háború elöttről csak az utehokin olvastam
Azt nem tudja valaki, hogy a 30-as években a Budafokban, majd (azt hiszem) a Gammában játszó Bánkuti István hátvéd nem volt-e véletlenül az apja az 1960-as évek budafoki születésű (!), Salgótarjában, és Újpesten játszó, egyszeres válogatott balhátvédjének (szintén Bánkuti István)?
1927-ben ezen a napon közvetített rádióadó futballmérkőzést először a világon. Az úttörőszerep az angol BBC-nek jutott, a cég két riportere, H. B. T. Wakelam és C. A. Lewis a Highbury partvonala mellől tolmácsolta az 1-1-re végződött Arsenal FC-Sheffield United bajnoki összecsapást.
A hallgatók dolgát könnyítendő a BBC az előző napokban több lapban és a Radio Times nevű műsorújságban is közzétett egy sematikus pályarajzot, amelyet nyolc kockára osztottak fel. A két pergő beszédű riporternek így nem kellett sokat gondolkodnia az akciók helymeghatározásával, elég volt csak annyit beleüvölteni a mikrofonba, hogy Charles Buchan már az ötös kockában iramodik meg a labdával, s mindjárt kapura lő. Innen ered a saját 16-osára visszaszorult csapat játékát illető, ma is használatos angol kifejezés, hogy "vissza az első kockába".
A magyar rádió ugyebár 1930. május 11-én közvetített először meccset: a Magyarország-Olaszország (0-5) mérkőzést, Pluhár István révén.
Az első helyszíni közvetítés azonban nem ez volt, hanem 1928. június 28-án, a margitszigeti pesti Duna-ágról közvetítették három város (Pest, Buda, Óbuda) nyolcas evezőversenyét.
Elméletileg 1969-ig megvoltak a teniszpályák. Talán még 1970-ben is...
Egyébként a C-lelátó és a teniszpályák közötti kis sétányt hívták a szurkolók "Slózi utcának", persze csak 1911 és 1916 között. Utána az emlékét is kitörölték :-)
a bandy csapatban állítólag játszott Rumbold, Schlosser és Ordódy Béla, aki mind a mai napig a legidősebb olimpián szerepelt jégkorongozó. Ha Chelios igyekszik még beérheti:-)
Sztem elsősorbana külföldi túrák miatt sem volt bajnokság. az egyik csapat megjött, akkor éppen nekikerekedett a másik. ráadásul erősítésnek még kölcsönöztek is egymástól játékosokat a túrákra.
A természetes jégpályával rendelkező csapatok, sokkal kevesebbet tudtak edzeni, így játéktudásuk sem volt egyenrangú a jobbakéval. 37/38-ban pl. az AHC kérte a BKE elleni meccs halasztását, mert a csapat egyáltalán nem volt még jégen, miközben a BKE külföldi csapatok elleni mérkőzések miatt nem akart ebbe belemenni.
voltak a Műjégen kivül is barátságos meccs
egy BBTE-FTC-ről be is számolt a sportújság, mert elég balhés volt.
illetve a MUE (azt hiszem Úszó egylet) pályán -BLKE pályánának illetve Horthy Miklós úti (Bartók Béla) pályának említik- és az FTC pályán lejátszott tornáról is ir a lap 31-ben.
