Jó hogy mondod, előveszem a könyvet. 4 éve voltam Weimarban, akkor elég sokat olvastam tőle és róla. Rajongott az ókori Rómáért, Pompeiben, Herculaneumban, de még a Forumon és a Colosseumban is gondoltam rá, hogy neki milyen nagy élmény lenne.
(OFF júliusban mennék a szokásos nyári németországi utazásomra, remélem az már rendben lesz)
Én úgy gondolom, hogy ha azt mondják, mehetünk, akkor mehetünk..., na meg hogy ellőjem azt a szinte fogalomnak számító mondatot, ha nem is vicces, de mégis találó: "Nápolyt látni és meghalni!" Egy film címe, ha jól emlékszem. Igen, meg is nézem...
Legalább május végéig mindenki maradjon ... otthon. De inkább őszig.
Csak úgy belegondoltam, hogy élhették meg a szüleink/nagyszüleink a 1944-45-ös telet, vagy déli szomszédaink a polgárháborút. Most meg az a cirkusz, hogy néhány hónapig nem lehet utazni, vagy hogy Olaszországban csak este hatig vannak nyitva a vendéglátó helyek.
( De lehet, hogy feltalálják az utazó appot és vacsorázó appot, az is elég lesz virtuálisan...)
Nagyon szépek a képek..., és hát valóban nem sok embert lehet rajtuk látni...., még az olaszok is inkább benn voltak a házban! Azért nem véletlen, hogy tavasszal, ősszel több a turista, de lehet nektek van igazatok, főleg ha autóval mentetek. Nem autóval valószínűleg nehézkesebb lenne olyankor. Kicsit megállt bennem az ütő..., tavasszal megyünk, és látom a képeden, hogy Amalfiban megint fel van állványozva a templom! Nagyon remélem, hogy igyekeznek, mert egy világ dőlne össze bennem, ha újra így látnám! Egyik fő célja az utazásunknak, hogy Amalfit végre "rendben" lássam, mert korábban nem sikerült.
Pisa és Firenze között van Lucca, Pistoia és Prato, ebben a sorrendben, amelyik közelebb van az egyikhez, távolabb van a másiktól. Ezek mind szép helyek.
Empoliban én még nem voltam, szerintem kevesen voltak, kimarad a főcsapásból. Oda mindkét helyszínre megy regionale átszállás nélkül.
Egyébként írj inkább a " Toszkána a saját szemünkkel" topicba, Firenzel ott téma. Biztos lesznek ötletek.
Sajnos a Firenze fórumban már több éve nem volt új hozzászólás, ezért ide írok hátha tud valaki segíteni.
AZ elmúlt évben Nápolyban voltunk autóval, és Piano di Sorrentoban szálltunk meg, és a tömegközlekedést használtuk mindenhova, az autónk mindvégig a szálláson maradt.
Ez a tervünk idénre is, Firenze vonatkozásában is, szeretnénk egy szállást, kiindulópontot, ahonnan (becircumozhatnánk :)) Firenzébe, ill. Pisába, erre a két helyre szeretnénk menni, illetve Vincibe, de azt bevállalnánk autóval is.
Nem szeretnénk autóval keveregni, illetve órákon át parkolót keresni, meg dugókban állni....
Két helyiséget néztünk, Empoli, ill. Prato, a térképet nézegetve, ott van REG vonat összeköttetés.
Köszönöm a hasznos információkat, Nápoly (és környéke) továbbra is elragadó (nagyon régen, 23 éve jártunk arra).
Ha valaki pár, keletebbre eső szépséget is látni akar, megfontolhatja a Bari felől közelítést (ahová legtöbbször olcsóbb a repjegy és kedvezőbb a bérautó ára is). De ha nem, csak a közelben mozog, jobb, ha kerüli az autóbérlést! Mindig az ellenkezőjét tanácsolom, de Nápoly és környéke távolságai nem nagyok, viszont az autós közlekedés és a parkolás rendkívül nyűgös és költséges, a tömegközlekedés viszont – ahogy olvasom tőletek - elfogadható.
Kellemes meglepetés volt, hogy gázos (is) autót kaptunk, mert a benzin 1,55 euro körüli árával szemben az LPG 0,55 körül alakult, és a gázos kútfejek elterjedtek a benzinkutakon. Ha valaki lát ilyen opciót, a horror olasz benzinárak miatt esetleg forszírozhatja.
Az időjárásról: 13-17 fok volt végig, ami hőérzetre 5-20 fokot jelentett. Igen, az első napon, amikor elborult és metsző szél fújt, télies, később, amikor kisütött a nap, szinte nyárias volt az idő, így a pólóban flangálástól a télikabátban didergésig minden előfordulhat januárban, de a lényeg, hogy egy csepp eső sem esett. A víz 16 fokos volt, a lányom negyedórát úszkált is Positanoban.
A Vezúvra ¾ 10-kor mentünk fel, aminek több előnye is volt. Egyrészt nem volt még az alsó parkolóban a személyzet, így gond nélkül fel tudtunk menni a felső parkolóba, ahol viszont nem volt, aki jegyet szedjen, így megspóroltuk a parkoló-díjat, meg a buszjegyek árát. Fent kékkel jelölt parkolóhelyek vannak, azaz szabályos a parkolás (igaz, lent meg egy behajtani tilos tábla, de a kivételeket nem értettem, lehet, hogy köztük voltunk mi is :)). Másrészt egyedül lehettünk a kráternél, azaz nem kellett kerülgetni a turistahordákat és teljes volt a csend, úgy 11 felé kezdtek érkezni a népek.
Pompei: nagyon kellemes ilyenkor, turisták néha utca-hosszan nem észlelhetők.
Mi jut még eszembe hirtelen… ja, Capri! A sziget szép, meg minden, de hát a meglátogatása…, hogy is mondjam, nem biztos, hogy arányban áll az odautazás költsége azzal a többlettel, amit például az Amalfi-parttal szemben esetleg adni tud. Számokban: Csak nem lett meg az a potya parkoló (amit pedig az esetek többségében igyekszem felhajtani) a hajó indulásáig, ezért ki kellett köhögnöm a 18 eurós parkolódíjat, ami még így is olcsóbb volt az óránként két eurójával, mint máshol a három, meg a három és fél. Aztán jött az (öt főre) 86 eurós olcsóbb komp oda, meg a 92 eurós kicsit drágább gyorshajó vissza, plusz az Anacapriba felmenő busz (onnan szivárogtunk lefelé ide-oda) 2 eurójával / fő (a buszon 2,5, így jobb, ha a bódéban váltjátok meg), és sitty-sutty majd’ 70 ezerbe jött a capris kiruccanás. Persze, ha valaki nem kocsival van, meg nem öten, meg különben is, ha már arra jár… csak tájékoztatásképpen írtam le.
Ide rakok egy linket a múlt heti képeimből, hátha valaki kedvet kap tőlük (vagy ellenkezőleg… „I” gomb – fájlnév = helységnév). Ha valaki nem templommániás, inkább ne nézze meg! :) A végén befigyel egy rakás fotó Basilicataból meg Pugliaból is, remélem, nem zavaró (pár éve arra jártunk, és megígértem a gyerekeknek, hogy Bari felé menet nézhetnek barlanglakásokat meg trullókat):
Összegezve, a téli kiruccanás arrafelé nem rossz ötlet, mivel minden jóval olcsóbb, mint máskor. Nyilván a tavaszi – a virágpompa miatt – még szebb, de annyival költségesebb is, valamint egyre többen vannak, a már most is katasztrofális közlekedésről nem is beszélve. A nyár meg sem fordul a fejünkben (déli viszonylatban) már régóta, de azért kíváncsiságból megnéztünk pár „idényes” fotót a neten: hát, elképesztő tömegnyomorról tettek tanúságot, szóval, ha a karomat csavarnák se. (Nyilván, aki a kisgyerekek szünidejéhez van kötve és legfőbb célja a fürdés, másképp gondolja.)
:-) Mostanában sajnos nem utaztam, hogy úgy mondjam, "csak az emlékeimből éltem", de most "belecsapunk a nagybőgőbe" :-) A repülőjegy már megrendelve, szóval tuti megyünk 4 napra. Nem sok, de mert már voltam, mindent nem kell újra látni. De egy Istenek ösvényének bele kell férnie, remélem képes leszek rá. Hát persze, hogy képes leszek! :-)
Régen jártam erre, de most úgy tűnik, tavasszal megajándékoz a sors még pár nápolyi nappal! "anblock italia" volt egykor nicknevem. De mindegy is, a lényeg, hogy itt vagyok, és most én kezdek el újra tanulni mindabból, amit régen nem élhettem át, és amit ti azóta tapasztaltatok. :-)
Sziasztok, tud valaki ajánlani Nápolyban vagy a környékén egy jó, klasszikus, viszonylag olcsó, de finom osteriát? A Trattoria Da Nennellában már jártunk, de az rettenetesen harsány (a kaja viszont jó). Bár aztán lehet ilyen harsány a többi is, szóval az is jó, ha azt megmondjátok, hogy tök mindegy, mert ilyen mind. :)
Január végén megyünk Nápolyba 5 napra. A város megnézésére 3 napot szánok, a történelmi belvárosra kb. kétszer bő félnap jut majd. Olyan sok szép, érdekes templom van ott, hogy nem tudom eldönteni melyiket nézzük meg belülről is. Szerintem 3 férhet bele, mert 2 gyerkőccel megyünk. :-)
Sziasztok!
Volt szerencsém Nápolyban eltölteni pár napot szeptember végén. Köszönöm a fórum segítséget, rengeteget jelentett a program szervezésében. Egy információt had osszak meg veletek: sikerült megtalálni a Dómban Endre herceg (I. Nagy Lajos királyunk öccse) síremlékének márvány tábláját. Mivel nekem személyesen nem sikerült, segítséget kértem a keresztelő kápolna jegy pénztárosától. Mivel olaszul nem tudok csak annyit motyogtam, hogy ...Andrèa d'Ungheria duca di Calabria..., és máris mutatták a helyét. Ha szemben megálltok a Santa Restituta kápolna bejáratával, akkor pont a bejárat mellett jobbra, alulról a második tábla.
A másik megható élményem Árpád-házi Mária nápolyi királyné ( V. István magyar király és Kun Erzsébet leánya, IV. Béla királyunk unokája, aki 1270-től Sánta Károly, Anjou hercegének feleségeként nápolyi királyné) síremléke volt a Santa Maria
Donnaregina Vecchia templomban. Csodálatosak a XIV. Századi freskók, mik a karzatrol láthatóak legjobban, köztük Szent Erzsébet története a fal alsó részén, amiket Giotto tanítványai készítettek.
Nem csak ezért, de megszerettem Nápolyi 😍
Már jócskán ősz van, de mi még a nyár közepén júliusban voltunk, Nápolyban és a környékén, autóval , teljesen saját szervezésben, aminek előtte fél évig ez a fórum is, nagyon nagy segítségemre volt-Köszönöm, útólag is. Aki esetleg nyaralni szeretne egyénileg jövőre dél-Olaszországban , annak talán valami segít ez a beszámoló is.
Még 1x köszönöm, és jó utazást mindenkinek!
Éves családi nyaralásunk volt, a nyár közepén dél Olaszországban, sajnos egyik gyermekünk Gluténérzékenységben szenved, és ez köré építettük fel az utunkat, csak ott étkeztünk ahol ő is megbízhatóan étkezhetett, szerencsére ez Olaszországban elég jól megoldható, csak nagyon alapos szervezőmunkát igényel előtte.
Átküldök neked egy linket, hátha valaki nálad érdeklődik ez ügyben. Ezen az oldalon ki lehet keresni a teljesen megbízható helyeket a gluténérzékenyek számára.
Összesen 12 napot voltunk, autóval, nagyon sokat mentünk összesen 3750 km-t.
Hétfő reggel indultunk, Fertőrákosról Ausztrián át, az első állomás San Marino volt, 850 km ) útközben megálltunk Padovában ebédelni, az autópálya lehajtóhoz közeli , a már említett , előre kiválasztott megbízható helyen , amiről kiderült, hogy egy ott levő helyi gyár kantinja-pont 12 óra volt, mi meg beálltunk a munkások közé a sorba, tálcával meg evőeszközökkel..:)
Mi beszéltünk, Németül-Angolul-Magyarul-ők meg csak Olaszul:) -de sikerült megebédelni, jó is volt, meg olcsó is meg gluténmentes is... (senzaglutine)
Fárasztó út volt, sok torlódás volt az autópályán, de végül is , háromnegyed négykor megérkeztünk a San Marinói szállásra, ami egy egy éjszakás szállásnak tökéletes volt , 4 főre 85 euro.
Elautóztunk a Lanovkáig, felmentünk az óvárosba, nagyon meleg volt , és iszonyat pára-sajnos, csak a környező dombokat láttuk, kicsit sétáltunk, szerettünk volna fagyit enni, de nem találtunk gluténmenteset.
Hűtőmágnes, egy két fotó, és lelanovkáztunk... Vásárolni mentünk, majd vacsorázni az előre kiválasztott gluténmentes helyre, ami csodálatos volt , külön konyhán készítették az ételt, AIC-lógóval ellátott hely volt.
( Olaszországban az AIC lógóval ellátott helyek teljesen megbízhatóak , a betegek számára ) csak ilyeneket írtunk fel az utazás előtt. Jó volt nagyon ez a hely.
Másnap , kora reggel indultunk Cassinon át Nápoly, illetve Piano di Sorentó irányába, ami egy csodálatosan szép útvonal lett volna, ha nem lett volna ismét az a hatalmas pára, ismét nem láttunk szinte semmit, csak körvonalakban..:) (520 km )
időben 14-30-kor megérkeztünk, ahol már kedvesen vártak minket a háziak , a szállást , 20 méterre a Circum megállójától választottuk, saját parkolója volt, az autót leraktuk 3 és fél napra, és csak tömegközlekedtünk.
Kipakolás után átvonatoztunk Sorentóba, hogy megvegyük a 3 napos Campania Artercardot, utána a Piazza Tasson felszálltunk a kisvonatra (6 euro per fő ) körbevitt Sorrento elég nagy részén , láttuk a panorámát, a tengert (stb) fül hallgatóval több nyelven is idegenvezetést lehet hallgatni-jó volt ,
majd elgyalogoltunk az előre kiválasztott Pizzériába, ami sajnos elég messze volt, vacsoráztunk-jó volt. majd hazavonatozás, hullafáradtság már 21,30 volt...
Másnap ismét iszonyat párás, esőre álló időre érkeztünk, úgy döntöttünk, hogy első nap nem a Vezúvot vesszük célba, hanem bevonatozunk Nápolyba, hiszen a a Vezúvból nem látszott semmi..
A Circumozás az egy külön élmény, nem az mondom, hogy hatalmas élmény, de mégis élmény, szinte mindig késik, és figyelni kell a hangosbemondót , ami Olaszul és Angolul is bemondja , hogy melyik vágányra érkezik a vonat, és gyorsan át kell futni az aluljárón, volt egy kis stressz mire rájöttünk , hogy így működik. Piano di Sorrento csak a második állomás, a Sorrentói végállomástól indulva Nápoly irányába, de mire odaér csurig van, és Nápolyig csak telik-telik folyamatosan, innen kb. 1 óra 15 percet megy átlagosan, ha pirosat kap valahol, akkor a masiniszta, meg egy két utas leszáll cigizni, meg dúdolgatni, --mondom-ez is valahol egy élmény:)) csak elég sok energiát felemészt.....
Nápolyba érve , a Garibaldin áttorlódtunk a az 1-es metróhoz, majd elmentünk a Toledo állomásra, ami tényleg érdekes, majd onnan gyalog az Augusteo térre, és fel az erődhöz, ami tényleg teljesen felesleges volt, ugyanis felérve iszonyat , dunszt pára fogadott közben csepegett az eső, szinte fullasztó volt, semmit sem látunk csak a közeli házak tetejét, nem volt nálunk esernyő, ezért kávézó-espresso-limonchello..:)
Visszafogaskerekűztünk, bementünk a spanyol negyedbe ebédelni, szokásos Pizza-meg tészta , meg limonchello..
Átmentünk az Umberto galériába, fagyizni, persze a négerek azonnal kiszúrtak mindent, mindegy vettünk kézi ventilátort, meg legyezőt is..:(
Ezek a dolgok a későbbiekben is hasznosak voltak!
A galériából a Castel Nuovo-t megkerülve, a Piazza del Plebiscito -n keresztül, lesétáltunk a tengerpartra, ahol ismét kiszúrtak bennünket, és rábeszéltek egy motorcsónakozásra, ami nagyon megérte 20 euró volt, 4 főre, látványos, izgalmas volt:) megkerültük a Castel dell'Ovot, teljes egészében. Jó volt.
Vissza sétáltunk a belváros irányába, nagyon meleg volt, ezért ismét leültünk egy kis kávézóba, Koktél-Limonchello-Espresso, lestünk ki a fejünkből, bámultuk az embereket:)
A via Toledón vissza, egy két üzletbe betértünk, nézelődtünk , elindultunk az Óváros irányába, ahol egy nagy sétát tettünk, elsétáltunk a Dómhoz, de nem mentünk be, csak fotózkodtunk… Az óvárosi , sikátoros, hangulat azonban annyira nem jött be, olyan turista-bazár hangulata van, Persze ez egyéni dolog…..
Vissza a metróhoz, tömeg már , hiszen fél hét volt már este, irány a Garibaldi, a Circumhoz, ahol már Hatalmas tömeg fogadott minket, dugig volt a peron, ismét sikerült kisakkozni, hogy melyik is lesz a mi vonatunk:) de már csak állóhely jutott, összepréselve, eljutottunk a szállásra, fél kilencre.
Másnap, a félnyolcas Circum, ami majdnem nyolckor jött, elmentünk Pompeibe, és 10 perccel az EAV busz indulása előtt , már ott álltunk a buszmegállóban, ami az állomással szemben van, míg vártunk , sorra jöttek oda, különféle busztársaságok emberei, hogy fejenkét 6 euróért felvisznek a Vezúvhoz:) , mivel, hogy nekünk Artecardunk volt, ezért inkább vártunk, és hamarosan meg is jött a busz, jópofa sofőrrel, kártyát bemutatva, nem kellett fizetni, kevesen voltak a buszon, klímás is volt szuper volt az út.
A Vezúvra felérve, felszállt egy hölgy aki , árulta a jegyeket a kráterhez, de nekünk azt mondta, hogy az Artecarddal, menjek le a jegyirodába inkább, ami egy 200 méterrel lejjebb van, rendes volt a sofőr mert levitt magával:) csak vissza kellett gyalogolnom.. a jegyirodában, odaadtam az Artecardot, megkaptam a jegyeket, és semmit sem kellett fizetnem, tehát nekünk , négyünknek a Vezúv kiruccanás, ingyen volt… teljes egészében.
Már elég sok nép volt, felmásztunk a kráterhez, ezúttal nagyon tiszta idő volt, és csodás panorámában volt részünk-szép , látványos, maga a kráter-hát, nem annyira érdekes, inkább fentről Nápoly maga..
Lefele út is simán ment, bár már hatalmas tömeg volt fenn, elég káoszos volt már a buszoknál, a sok busztársaság miatt, de szerencsére ismét jött az EAV, ismét szinte üresen jöttünk le, és a sofőr még énekelt is nekünk, konkrétan az O Sole Mió-t:) jó fej volt.
Visszatérve Pompeibe, a Circummal átvonatoztunk Herculáneumba, ott az előre betervezett cukrászdába mentünk , kicsit megpihenni, majd lementünk a romokhoz, ami nagyon érdekes, nem túl nagy, könnyen bejárható. És itt sem kellett belépőt fizetni az Artecarddal, de nagyon meleg volt, szédelegtünk a romok közt, vissza vonatoztunk a szállásra, kicsit felfrissülni, majd ismét Sorrentóba mentünk, sétáltunk, üzleteket megnéztük, majd egy gluténmentes Pizzériában, vacsoráztunk,
A következő nap, ismét Nápolyba vettük az irányt, ismét tömegnyomor a circumon, :)
A délelőtt folyamán megnéztük a Fontanelle-temető-t, érdekes volt, majd utána ittunk frissen kifacsart narancslevet, majd elsétáltunk a San-Gennaro katakombák -hoz, ahol angol idegenvezetéssel megtekintettük, ez is érdekes volt.
Elmetróztunk a Toledóhoz, majd jó nagy sétát tettünk a Spanyol negyedben, ebédeltünk, a Zerograno nevezetű gluténmentes étteremben, majd vásárolgattunk, fagyiztunk, espresso, meg Limonchello… Érdekes vettem itthonra egy üveggel, de még meg sem bontottam amióta hazajöttünk, valahogy nem visz rá a lélek, de Olaszországban többször is fogyasztottam:) Hullafáradság, pihenés..
Másnap útra keltünk Pugliába, konkrétan a Conversano nevezetű, nagyon hangulatos kisvárosba, ahol már tavaly is eltöltöttünk két hetet..
Remek szállásunk volt, ( ugyanaz mint tavaly ) Nagyon-nagyon kedves háziak, mindenben segítettek…
A következő öt napban, délelőtt általában strandoltunk, közeli Monopoli melletti kis strandon, ami végül is jó, de azért a Strandolás szempontjából Horvátország jobban tetszik, de végül is napi pár órára ez is tökéletes volt.. délután mindennap elmentünk valahova.
Voltunk Bariban, Materában, Polignano di Mare-ban, Monopoliban,- Ostuniba , Leccé-be, Gallipoliba viszont nem mentünk mert ott már voltunk tavaly.
Hazafele két napig jöttünk, Rovigóban szálltunk meg, hosszú unalmas út volt.. De hazaértünk egy koccanás nélkül, összesen 3750 km-t mentünk…
Szép volt, hangulatos, talán majd egyszer eljutok más időpontban is, mondjuk tavasszal..
Nagyjából ennyi fért bele, majd talán máskor is eljutunk még ide..
Marontin mi csak napközben voltunk, vacsorázni mindig visszamentünk Ischiába/I. Ponte-be. Marontin több kisebb-nagyobb étterem a strandon és a buszmegálló felé is, szerintem találtok valami szimpatikusat. (Most hétfőn még nagyon jó volt a víz.)
