Keresés

Részletes keresés

mmormota Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1137

Még valami.

Aki ennyire zavaros rajzot készít, az nagy valószínűséggel nem ért ahhoz, amit csinál. Így kérdéses, hogy érdemes-e munkát fektetned a dologba.

Előzmény: Feke Fek (1135)
mmormota Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1136

Két részre bontva a választ, kezdjük a rajzzal: zavaros, nem érthető. Ezért erről többet nem tudok mondani.

 

Rezgőkör:

Egy párhuzamos rezgőkör egy induktivitásból, egy kondenzátorból, és opcionálisan egy ellenállásból áll, mind párhuzamosan kötve.

Az impedancia egy komplex szám. Ha semmi elektronikai ismereted nincs, akkor ez önmagában is magyarázatra szorul.

 

Nézzünk egy közönséges ellenállást önmagában. Ennek a működését az Ohm törvény jól jellemzi, ha U feszültséget kötünk rá, akkor I=U/R áram folyik rajta. Akármilyen, időben akárhogy változó feszültséget, ez az összefüggés minden időpillanatra érvényes. 

 

Az induktivitás és a kondenzátor nem így viselkedik. Pl. a kondenzátor árama a feszültség változási sebességével arányos: I = C* dU/dt ahol dU/dt idő szerinti differenciálhányadosa a feszültségnek. (ha ezt a fogalmat nem ismered, akkor elég ha azt tudod, hogy ez a feszültségváltozás sebessége)

 

A lineáris hálózatokat előnyös  frekvencia tartományban leírni. Ha nincs némi matematikai és villamos ismereted, akkor ezt elég reménytelen egy rövid hozzászólásban leírni. Lényege, hogy szinuszos feszültségre adott válasszal jellemzik ezeket, a frekvencia függvényében. Ezt komplex függvénnyel lehet könnyen leírni, mivel az képes egyszerű formában leírni nem csak az amplitudókat, hanem a fázist is.

 

Az ellenállás árama mindig fázisban van a kapocsfeszültségével, míg a kondenzátoré és a tekercsé szinuszos feszültségre éppen 90 fokban van eltolva, ellentétes irányban. Vagyis éppen akkor maximális az áramuk, mikor a szinuszos kapocsfeszültség éppen nullánál tart (ott a legnagyobb a dU/dT feszültség változás).

 

Ha egy feltöltött kondenzátorral párhuzamosan kötünk egy tekercset, akkor érdekes dolog történik. A körben áram kezd folyni, a kondenzátor feszültsége csökken, majd ellentétes irányban növekszik, egy szinuszgörbe szerint, ideális rezgőkörben a végtelenségig. A kezdetben a kondenzátorban tárolt energia hintázik, hol a kondenzátorban, hol az induktivitás mágneses terében van. Matematika nélkül nehéz erről többet mondani. A szinusz frekvenciáját a C és L érték határozza meg, ezt hívják a rezgőkör rezonancia frekvenciájának.

Ha egy ellenállást is párhuzamosan kapcsolnak, akkor a szinusz nagysága fokozatosan csökkenni fog. 

Minél kisebb az ellenállás, annál gyorsabban. Az ellenállás fokozatosan hővé alakítja a rezgőkörben tárolt elektromos energiát.

 

Hasonlattal talán érthető. Vegyünk egy hintát. Ha meglököd, lengeni fog a hintára jellemző lengésidővel. De a lengés nagysága csökkenni fog a légellenállás meg a nem tökéletes csapágyazás miatt.

 

Az ideális, ellenállás nélküli LC rezgőkör felel meg a tökéletesen csapágyazott, légüres térben örökké lengő hintának. Az ellenállást is tartalmazó RLC rezgőkör a rosszul csapágyazott hintának.

 

Na most, ha erre a rezgőkörre külső gerjesztést adunk, akkor már elég reménytelen matematika nélkül rendesen elmondani, mi történik.

 

Maradva a hinta hasonlatnál, a hintának van egy magára hagyott lengési ideje (ennek reciprokát nevezik frekvenciának). Ez felel meg a rezgőkör rezonancia frekvenciájának a hasonlatban. Ha pont ezen ütemben próbálod lökdösni, nagyon kis erővel nagy kitérést érhetsz el. Ha akár gyorsabban (nagyobb frekvenciával), akár lassabban (kisebb frekvenciával), csökken a kitérés, minél jobban eltér a lökdösés (gerjesztés) frekvenciája, annál inkább. 

Előzmény: Feke Fek (1135)
Feke Fek Creative Commons License 2018.11.19 0 0 1135

Igen is és Nem is.

Végtére is egy szabadalmi bejegyzésről van szó.

A szabadenergiás IZÉKET nem lehet szabadalmaztatni

Lévén nem mérnök meg szeretném érteni a rezgőkörök működését

Namármost a szerző példával támasztja alá a leírását és használja az elhangzott kijelentést

a vázolt áramkörre

 

..."Tételezzük fel hogy a rezgőkör impendenciája 15 ohm"...

 

a rezgőkör pedig áll a trafó szekunder tekercséből /L/ valamint két elektromágnesből amik ugyancsak tekercsek /L2, L3/ kondenzátorból C  és egy változtatható ellenállásból R

 

A fenti kijelentés jelenti e azt hogy lemérjuk az L tekercs ellenállását valamint az elektromágnesek L2, L3 ellenállását a kondenzátor ellenállását és ehez hozáadjuk még az R ellenállását valamint a vezetékek ellenállását és ezek fogják adni a rezgőkör impendenciáját 15 ohm-ként vagy....

 

"Szóval paraszti logika kellene"

 

"Általánosságban (az ábrától függetlenül) egy párhuzamos ideális elemekből álló RLC rezgőkörnek frekvenciafüggő komplex impedanciája van, ami a rezonancia frekvencián tisztán valós és ott R az értéke."

 

na most ez a fenti kijelentés is egy hétköznapi ember számára ... hát nehéz

 

 

 

mmormota Creative Commons License 2018.11.18 0 0 1134

A rajz érthetőségét, színvonalát tekintve, nem valami szabadenergiás izé ez? :-)

mmormota Creative Commons License 2018.11.18 0 0 1133

Általánosságban (az ábrától függetlenül) egy párhuzamos ideális elemekből álló RLC rezgőkörnek frekvenciafüggő komplex impedanciája van, ami a rezonancia frekvencián tisztán valós és ott R az értéke. 

Előzmény: Feke Fek (1131)
mmormota Creative Commons License 2018.11.18 0 0 1132

Nehéz ennyiből kitalálni a szerző rejtett gondolatait...

Van valami mélyreható zavarosság az egész ábrában. Pl. a szikraköz meg az elektromágnes rész, de az se világos, mi az L. Ha ugyanis a bal oldali tekercspár egy trafó, akkor azt nem lehet egy szál L-lel jellemezni.

Előzmény: Feke Fek (1131)
Feke Fek Creative Commons License 2018.11.18 0 0 1131

Üdv mindenkinek

 

a fenti képen a kérdés a következő

 

..."Tételezzük fel hogy a rezgőkör impendenciája 15 ohm"...

        pontossan ez allatt mit is értenénk?

 

Egy jó válasz mindig bőven elég.!

 

mmormota Creative Commons License 2018.06.23 0 2 1130

Egy jó töltő elég bonyolultan tölt, több különböző taktikával, több lépésben. Ez kell ahhoz, hogy az akku hosszan, sok cikluson keresztül működőképes maradjon. Nem egyszerűen arról van szó, hogy meg kellene akadályozni a lekapcsolást, hanem meg kellene találni a hibát, hogy újra tökéletesen működjön. Egy ismeretlen, kapcsolási rajz nélküli áramkör esetében ez nehéz feladat, és az új töltő árak ismeretében egyszerűen nem éri meg. Villamosmérnök vagyok, de ha az enyém döglene be, kidobnám és újat vennék.

 

Az ésszerű javításra egyetlen halvány esélyt látok: Google keresést, hátha az adott töltő hibája olyan típushiba, amit valaki megtalált, és leírta, pontosan melyik alkatrészt kell cserélni.

 

Egy Dremel akkutöltővel jártam így. Kidobtam, majd gondoltam rákeresek, rengeteget adnak el belőle, hátha másnak is baja volt vele. Kiderült hogy típushiba, megírták melyik elkó szokott bedögleni. Kiszedtem a szemétből, kicseréltem az elkót, azóta jó.

 

Persze az ilyenhez szerencse kell.

Előzmény: csurek (1129)
csurek Creative Commons License 2018.06.23 0 0 1129

És a nem egyszerűbb? Itt a töltő, csak túl hamar lekapcsol.

Előzmény: mmormota (1128)
mmormota Creative Commons License 2018.06.23 0 0 1128

Oppsz, ez nem is Li hanem ólomakku.

Legegyszerűbb, ha veszel egy ehhez való töltőt, kb 15 Euro (Banggood pl).

Előzmény: csurek (1127)
csurek Creative Commons License 2018.06.23 0 0 1127

Ezt a három akkumulátort kellene feltölteni. Új akkumulátorok. A korábbi töltővel lehetett tölteni, csak sajnos leégett mert aggregátorral töltöttük aminek nem volt stabil az áramellátása. Ha jól tudom ezeket az akkumulátorokat kb. 6-8 órát kell tölteni a teljes feltöltésig. Rajzom sajnos nincs , csak ez a kép a panelről.

Előzmény: Láló 36 (1122)
mmormota Creative Commons License 2018.06.22 0 0 1126

Kerékpárokhoz tipikusan nem védett 18650 cellákból összeállított pakkot használnak.

Előzmény: jogértelmező (1125)
jogértelmező Creative Commons License 2018.06.20 0 0 1125

Kb. 20 éve olvastam a weben, hogy a jövő akkumulátorai okosak lesznek - legalábbis abban az értelemben, hogy megvédik magukat a túltöltéstől.

Murphy szerint viszont ami elromolhat, az el is romlik.

Így hát megeshet, hogy nem is a töltő, hanem az akku önvédelme romlott el.

Előzmény: mmormota (1124)
mmormota Creative Commons License 2018.06.20 0 0 1124

A Li akkut csak erre a célra gyártott töltővel szabad tölteni, kigyulladhat túltöltés esetén. A parkettát is képes meggyújtani, olyan hőt gerjeszt. 

 

Miből gondolod, hogy az akkut nem tölti fel teljesen? Ha esetleg abból, hogy nem adja le az elvárható energiát, annak más oka is lehet. A kínai akkukra szemrebbenés nélkül ráírnak bármit, köszönő viszonyban sincs a valós kapacitással. 

Előzmény: csurek (1121)
XtraP Creative Commons License 2018.06.20 0 0 1123

Vagy ha már a fázisvezetékbe kötött kapcsolóban megbízunk (sohase tenném, mert már volt a kezemben fázisceruza), akkor használjunk áramtalanításra olyan kapcsolót, amelyik mindkét (mindhárom) vezetéket megszakítja, azok közt a fázis is esélyesen ott lesz.

Előzmény: jogértelmező (1120)
Láló 36 Creative Commons License 2018.06.20 0 0 1122

Ez így nem fog szerintem menni. Kevés az info. Rajz kéne. Ha jól tudom felrobban a LiPo, ha túltöltik.

Előzmény: csurek (1121)
csurek Creative Commons License 2018.06.20 0 0 1121

Sziasztok!

 

Segítségetek kérem!

 

Van egy 36 voltos töltő elektromos kerékpárhoz. Ami 2 óra múlva lekapcsol. Jelezve , hogy kész a feltöltés. Sajnos így harmadát sem tölti föl az akkumluátoroknak. Örök hálás leszek, aki meg tudja írni, hogy tudom kiiktatni a töltés szabályozást. Leforrasztani letudom, csak tudnám melyik alkatrészt. Kép is van az alaplapról.

 

Köszönettel!

 

jogértelmező Creative Commons License 2018.06.20 0 1 1120

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81ram-v%C3%A9d%C5%91kapcsol%C3%B3

Fi-relé. A villanyóra után kell beiktatni.

Ha valaki fázishoz ér - miközben ráadásul mezítláb áll nedves padlón/kövön - akkor a testén átfolyó áram hatására a biztonsági készülékben lévő kis relé nagyon hamar megszakítja a mágneskapcsoló tekercsének áramát, és ezáltal az összes fázist.

Ez rég ki van találva, és kipróbálva. Használata évtizedek óta kötelező - újonnan épült lakásokban.

Előzmény: Bign (1117)
XtraP Creative Commons License 2018.06.20 0 0 1119

a továbbiakban nem foglak győzködni. Valószínű nem is válaszolok.

Különösebben nincs is kérdésem.

Csak rámutattam (volna), hogy pármilliárd ember napi szinten használ villásdugóval szerelt berendezéseket, és nem hal bele - de ezek szerint azért, mert nem értenek az egészhez.

Nyilván ugyanennek köszönhető, hogy a nyomorult gyártók sem bástyázzák körbe SS-relékkel a csíptetős asztali lámpáikat, pedig úgy mennyivel többel el lehetne kérni értük.

Értem én, hogy meg lehet ezt a problémát így is oldani - természetesen. Sőt, lehetne például egy AC-DC-AC odavisszainvertert is közbeiktatni (izzólámpa esetében akár a DC-AC átalakító nélkül), vagy akár egy leválasztó transzformátort, vagy ki tudja még mit. Aki egyiket sem teszi, hanem inkább a dugót húzza ki, magára vessen.


Előzmény: Bign (1117)
Láló 36 Creative Commons License 2018.06.20 0 0 1118

Szóval egy négy morzés relével és egy időrelével megoldható. Akkor automatikusan befordul és nem ráz egy pillanatra se. 

Előzmény: Láló 36 (1116)
Bign Creative Commons License 2018.06.20 0 0 1117

Köszönöm a "kritikát" egy olyan részéről, aki valószínű még fázisceruzát se fogott soha, esetleg azt se tudja mi az.

A témát nem azért nyitottam, hogy a más véleményen lévőket meggyőzzem, hanem azért, hogy megtaláljak egy megoldást.

 

Ne engem próbálj meggyőzni, hanem majd a "rázó" vezetéket. :-)

Nem olyan bonyolult dolog ez. Egy villásdugóról táplált berendezésben a kapcsolóval a fázist illik megszakítani. Ha megvan szakítva, akkor a berendezésben NINCS áram.

Szabadon nyúlkálhatsz benne.

 

Anélkül, hogy az előző helyzeten (kapcsoló állás kikapcs) változtatnál, elég a villásdugót fordítva bedugni, s rögtön agyon vágja a kétkedőket, mert az áram nem vitatkozik.

 

Tudom (éppen ezért), hogy belenyúlkálni csak kihúzott állapotba érdemes.

Az előző példám, csak a gyenge felfogóképességű egyéneknek szólt, hátha megértik, hogy bizonyos esetekben nem mindegy, hogy melyik vezeték hova megy, s ahány villásdugó csatlakozás (esetleg több hosszabbítón keresztül) egy véletlen esemény befolyásolja az aktuális eredményt.

Az eredeti probléma se ez volt, csak egy berendezésben fixen biztosítani kell a nulla, s fázis vezetéket.

Tehát a te elképzelésedet a gyakorlatba NE PRÓBÁLD KI, mert az életedbe kerülhet,

de a továbbiakban nem foglak győzködni. Valószínű nem is válaszolok.

Előzmény: XtraP (1114)
Láló 36 Creative Commons License 2018.06.20 0 0 1116

Négy morzés relé vagy négy szilárdtest relé. Ezek elég gyorsak. Be lehet rakni még egy relét vagy szilárdtest relét a készülék és e cucc közé, a bedugástól később helyezi rá a tápot a készülékre. Időzítés. Időrelé, ilyesmi. Akkor tuti nem rázhat. 

Előzmény: Bign (1115)
Bign Creative Commons License 2018.06.20 0 0 1115

"Teszteljük az ujjunkkal, vagy a konnektor földeléssel, és ha nem jó, azaz nem világít (vagy nagyon gyengén), akkor bedugjuk fordítva."

 

A megoldás jó, csak nem biztos, mivel a villásdugót bedugó emberen múlik a sikere, s az észleléstől a fordításig eltelt időben akár károsodást is okozhat.

Ezért keresnék olyan megoldást ami embertől független megoldást ad.

Előzmény: szabiku (1113)
XtraP Creative Commons License 2018.06.20 0 0 1114

Ha megfordítod a villásdugót, akkor hiába kapcsolod le, az áram ott van a készülékben.

 

A "problémát értő" valaki részéről azért ez elég húzós mondat.

Előzmény: Bign (1112)
szabiku Creative Commons License 2018.06.20 0 0 1113

Remek ötletek születtek, én is kb. ezekre gondoltam.

A legegyszerűbb megoldás nem automatikus, de csupán két alkatrész kell hozzá, és vagy olyan dugó, ami a védőföldet is használja, vagy ha csak sima villásdugó, akkor egy fém tesztérintkező kell. A modell a fázisceruza. Legalább 5 MegaOhmos biztonságos ellenállás és egy glimmlámpa kell. Ezeket sorba kötve kell csatlakoztatni arra a vezetékre a készülékben ami szeretnénk, hogy a fázis legyen és nem a nulla. Teszteljük az ujjunkkal, vagy a konnektor földeléssel, és ha nem jó, azaz nem világít (vagy nagyon gyengén), akkor bedugjuk fordítva. Ha akkor sem világít rendesen, akkor nincs meg rendesen a védőföld, ezért jobb ha inkább nem azt használjuk a tesztelésre, hanem a saját testünket (megnyalt ujjunkat), mint a fázisceruzánál.

Ez egy nagyon olcsó megoldás. A szilárdtest-relés, vagy csak sima relés és hasonlóak elég drágák.

Bign Creative Commons License 2018.06.19 0 0 1112

Nem kívánok senkivel vitatkozni, főleg nem olyanokkal, akik a problémát se értik, de szívesen gúnyolódnak.

XtraP Creative Commons License 2018.06.19 0 0 1111

Ez tök ciki. Akkor itt emberek milliárdjai vannak bajban.

Tenned kéne valamit, hátha nem mind olvassa ezt a topikot.

Előzmény: Bign (1107)
Láló 36 Creative Commons License 2018.06.19 0 0 1110

Hídba kell kötni négy szilárdtest relét. Mint egy graetz híd. Az egyik átlóba a bejövő 230v a másik átlóba a kimenő 230V kerül. Átlóba kell ellen ütemben vezérelni. Kettőt-kettőt. 

Előzmény: Bign (1108)
jogértelmező Creative Commons License 2018.06.19 0 0 1109

"Ha megfordítod a villásdugót, akkor hiába kapcsolod le, az áram ott van a készülékben."

 

Na, ez tényleg gáz, mert a levegő tele lesz elektroszmoggal! :)

Előzmény: Bign (1107)
Bign Creative Commons License 2018.06.19 0 0 1108

Na ez már jónak tűnik, ha található (nem mozgó) szilárdtest relé.

Ha dobnál egy skiccet, vagy linket, nagyon megköszönném.

Előzmény: Láló 36 (1105)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!