"Szó sincs róla. A Tesla hívószó, imádják a free energy hívők. A szikraköz a varázslás része."
Hát mondhatom álmomban se gondoltam volna hogy egyszer ilyesmivel titulálnak.De ez megszívlelendő, ez így jó, még egyszer szállóige is lehet belőle.
Ennek elenére a szabadalomnak semmi köze Teszlához.
Felhoztam mert ugye ki is kezdett örökmozgóról beszélni.
De mondjuk olvastam a Boszniai Piramisokról is amelyben magyar rovásírásos tárgyakat találtak és mára 12-24 ezer évesre becsülik. Valamint a nagy piramisokról és akkor már földönkivülikben hívő lennék stb, stb.
Szokták mondani "melyik volt előbb a tyúk vagy a tojás". Ez a kérdés így eleve nem megválaszandó mivel zárt rendszert alkot, minden további lehetőséget kizár.
Ha felteszik a kérdést "Segített a Fórum a probléma megoldásában?" Nos akkor úgy is felelhetnék a kérdésre, de hogy az már ne tudja azért az átlagember megértenie hogy "NEM NEM" vagyis a tagadás tagadása, azpedig ....
"Két rajz van. Ebből a másodikban, ami egy ideális R,L,C soros rezgőkör, a válasz egyszerű. Ez a 15 Ohm az R ellenállás értéke.
Az első, eredeti rajzban meg definiálatlan kérdés. Tele van a rajz ismeretlen elemekkel. Ha azt mondod, az a része érdekel, ami a trafó, elektromágnesek, R változtatható ellenállás, akkor első közelítésben ennek eredő ellenállása egy összeg:
Ez nem fogja feltétlenül jól jellemezni a rezgőkört, mert a trafó tekercse csatolásban van egy másik tekerccsel ami szintén beleszólhat a dologba."
Szóval köszönöm a válaszokat és komenteket, ilyesmit vártam volna az első kérdésemkor is. Hogy most ez valami örökmozgó kütyü vagy nem, nem akarok belemenni, még ha az is lett volna akkor se megy öröké egy két alkatrészt időközönként biztos cseréni kellet volna.
De modjuk nem mindegy minek tituláljuk az "örökmozgo kütyüt",ha valaki azt mondja hogy a semmiből nem lehet valamit kapni, akkor ez megálja a helyét, Én magam se hiszek ilyesmiben, és az is megálja a helyet hogy a ma használatban levő zárt rendszerű áramkoreink nem lehetnek 100 %-ak, veszteség mindig van, de ennek ellenére aki már olvasott Teszláról az gondolom tudja hogy neki is voltak olyan kijelentései hogy többet vett ki a rendszeréből mint amit beletáplált. /Ez nyilt titok/
Egyszer olvastam az Ezermesterben egy nagyon régi számban, az akkori elektromossági cikeket iró mérnökük próbálta elmagyarázni hogy hogyan is működhetet Teszla elektromos autója. Nagyon érdekes cik. Ezt is ha megtalálom szivesen közreteszem itt. De ott van még Hennry Tomas Morey azt hiszem igy irják ő volt az aki a tranzisztorok elődjeit feltalálta vagyis akitől az ötletet lopták és fejlesztették tovább.
Teszlához még visszatérve, ha valakinek van kedve és megtalálja azt a jegyzőkönyvet amit a biroságon csináltak mikor is arról volt szó hogy kie legyen a radió feltalálásának joga Markonival szemben, ott mondja ha jól emlékszem hogy beletesz a rednszerbe 5 kw és azt bizonyos elrendezésű rezgökörökön kisütve 55 kw is képes kivenni./a számok pontosságáért most nem teném a kezem a tűzbe de akkörüli/
Utoszónak ha az általam említet elrendezés mondjuk rá mégiscsak egy ideális RCL rezgőkör lenne, és rezonanciafrekvencián 15 ohm volna az ellenállása és a kondenzátor 1200V ra töltödne de a kisüléskor csak V/2 ad le Ohm törvénye szerint mekkora áram folyna a vezetékeken?
A soros kondival és állítható ellenállással a Q=CU képlet alapján az egy félperiódusra eső töltést egyszerűen és jól lehet korlátozni és egyben szabályozni is. (Persze a kapcsolásból és aktuális állapotból adódó jelalakok is meghatározóak ebben a tekintetben.)
De egyébként a diódahíd szerepe egyértelmű, a transzformátoré is, a szikraköz elég egyértelműen túlfeszültség elleni, és akkor már csak a soros kondi és szabályozható ellenállás van, amit meg már könnyű kitalálni mire lehet jó. Én rezgőköri szerepet nem látok ebben a kapcsolásban.
Bár mondjuk a diódák tönkremenetele az mindenképpen nagy gáz már, úgyhogy a kondi akkor már nem segít az aksik tekintetében, csak a transzformátort és az AC hálózatot/generátort védheti a túlterheléstől. Viszont a diódákat védi a tartós túláramtól egy félperióduson belül, tehát a tönkremenetelük ellen segít. Valamint azt tudom még elképzelni, hogy merült aksik esetén a kondi azzal agitálja a töltődést, hogy akkor mivel jobban feltöltődik a periódusok alatt, ad egy pulzálásos jelleget a töltőáramra. Ezt úgy kell méretezni, hogy a diódák mindenképpen bírják a gyűrődést (kicsire állított ellenállásértéknél is merült aksi mellett).
Szerintem ez egy jó válasz csak most az érdekelne hogy R = 15 Ohm hogy lehet megkapni
Két rajz van. Ebből a másodikban, ami egy ideális R,L,C soros rezgőkör, a válasz egyszerű. Ez a 15 Ohm az R ellenállás értéke.
Az első, eredeti rajzban meg definiálatlan kérdés. Tele van a rajz ismeretlen elemekkel. Ha azt mondod, az a része érdekel, ami a trafó, elektromágnesek, R változtatható ellenállás, akkor első közelítésben ennek eredő ellenállása egy összeg:
Ez nem fogja feltétlenül jól jellemezni a rezgőkört, mert a trafó tekercse csatolásban van egy másik tekerccsel ami szintén beleszólhat a dologba.
Ehhez jön, hogy az így kapott ellenállás nagyon keveset mond, mert az egésszel sorba van kötve (ahogy írtad) egy diódahíd&akku összeállítás, ami nemlineáris, és ismeretlen paraméterekkel rendelkezik. Az ilyesmit nem ilyen általános iskolás módszerekkel szokás kiszámolni. Nemlineáris viselkedés, tranziensek, az ilyet áramkör szimulátorral számoljuk. Ehhez pedig pontos paraméterek szükségesek, különös tekintettel a szikraköz modelljére.
Nehéz elszakadni attól a gondolattól is, hogy esetleg ez egy örökmozgó, és így értelmetlen számolni, hülyeség az egész.
Bár aki örökmozgóban hisz, azt nem szokták észérvek befolyásolni, a következőt azért érdemes erről elmondani:
Számolni, vagy éppen szoftverrel szimulálni, az nem egyéb, mint hogy használjuk az elektromágnesség elméletét, legyen az Ohm, Lenz törvény, vagy Maxwell egyenletek. Ez az elmélet matematikai bizonyossággal olyan, hogy ennek alapján nem jöhet ki örökmozgó. Ez matematikai tény.
Vagyis, ha - teszem azt - tényleg létezne működő örökmozgó, azt a jelenleg alkalmazott elmélettel nem lehetne kiszámolni. Akkor a jelenlegi elmélet megdőlne, és olyan újat kellene alkotni, amely képes a működő örökmozgót helyesen leírni.
Vagyis örökmozgót számolgatni a létező elmélettel értelmetlen.
Ez az áramkör egy akkutöltő. Olyan rendszerhez, ahol több akku vagy sok cella van sorosan alkalmazva a nagyobb tápfeszültség miatt, és ahol az egészet egyszerre egyben kell/lehet/érdemes tölteni. Valamilyen AC hálózatra/forrásra/generátorra tervezett, amely feszültsége nyilván kisebb, tehát felfelé kell transzformálni azt. Van benne egy manipulált/javított/stabilizált szikraíves túlfeszültségvédelem, mert lehet előfordulhat a hálózatról jövő ilyen zavar, és az tönkreteheti a diódákat vagy/meg az akkut/cellákat. A kondenzátor azért kell, ha netán tönkremennek a diódák, akkor ne kapjon rövidzárt az akku, mert az nagy baj, hiszen tuti kigyullad/szétolvad valami, és egyben ekkor a transzformátor/AC hálózat túlterhelése ellen is véd. A szabályozható ellenállás ekkor véd is a túláramtól, valamint beszabályozható vele a szükséges töltőáram. Ez az áramkör nem idejétmúlt, egyszerű és nagyszerű. Rezgőköri szerep nincsen benne, az már szerintem egy valaki által megtett meg nem értettségből fakadó fals adaptáció. (A transzformátornak transzformáló szerepe van, nem rezgőköri L szerepe.)
"Válaszom elektrotechnikai kérdésedre: a 15 Ohm-ot méréssel lehet megkapni."
Értendő ez allatt hogy multiméterrel lemérem a transzformátor szekunderének ellenállását a két elektromagnesét , hozáadom a C kondenzátor belső ellenállását az R ellenállás valós értékét valamint a vezetékek ellenállását
Mégvalamit hozáadnék ha nem lenne a szikraköz és a transzformátor 1000 Hz rezegne akkor az LCR kör a pumpálo frekvencián rezeg, de ha szikraközt teszek
L= 0,0000891667 H
C= 0,00000022 F
f = 1/(2*pi*sqrt(L*C))
f = 83694 Hz
akkor minden pumpáló kisülésre 83694 Hz/1000 Hz = 83,6 kisülés esik
Szóval ha nincs szikraköz 1000 Hz
Szikraközzel 83694 Hz
vagyis mikor a szikraköz átüt mi csak egy ivet látunk de valojában 83 szoros lecsengés történik
Kis srácként az elektrotechnika helyett engem amiatt kezdett érdekelni az elektronika, mert az elektronikában nem látni mozgó dolgokat: nem mozognak érintkezők, nincsenek szikrák, mégis minden olajozottan működik.
Egy megszakított áramú induktivitáson egy rövid feszültségimpulzus keletkezik. Ha ezt a szerkezetet valami periodikus bemenettel hajtják, akkor periódusonként csak egy-egy rövid tüske. A rezgőkörrel viszont a periódus nagyobb részére lehet szétkenni az energiát, egy hosszabban lecsengő burkolójú jel formájában. Ha például a bemeneti frekvencia valóban 800Hz, akkor ennek sokszorosára kell hangolni a rezgőkört, aminek lecsengési időállandója valahol az 1/1600 sec alatt van.
Voltak már tűs kristálydiódák, de azok annyira vacakok voltak, hogy teljesítmény elektronikára lényegében alkalmatlanok. Szelén meg rézoxidul egyenirányítók azt hiszem már léteztek, azokkal próbáltak teljesítmény egyenirányítást csinálni. Ezek maximális zárófeszültsége nagyon alacsony, a visszáramuk meg magas, sokat kötöttek sorba ha nagyobb feszültség kellett. Jó nagy belső ellenállásuk volt. Ha itt több 100 voltot akartak előállítani, valószínűleg a vákuumcső lehetett a választás.
"rezonancia révén még annál is magasabb feszültséget érjenek el, mint ami a hirtelen megszakított áramú szekunder tekercsből jönne."
Na ez hülyeség. Pedig az első válaszom írásakor már rájöttem, hogy ezzel a rezgőkörrel nem növelni akarták a feszültségcsúcsot (amit ezzel az elrendezéssel nem is lehetne), hanem hosszabb periodikus lecsengést biztosítani annál, mint amit a megszakított áramú induktivitás produkálna. S ez esetben az ellenállással a lecsengés hosszát akarhatták szabályozni.
1915 körül nagyobb feszültségre vákuumcsöves dióda jöhetett szóba, vagy valami rémesen vacak egyéb diódából rengeteg sorbakötve. Ezeknek olyan nagy a belső ellenállása, hogy a 15 Ohm az semmi.
