Csakhogy a húsban lévő fehérjéket nem pótolják teljesen a halban lévők.
A kistermetű hunok/magyarok meg a testalkatuk miatt is kerülték a közelharcot és a közvetlen megközelítést. Ha nem sikerült elkerülniük, akkor lett Augsburg. Azt nem értem, miért kell valakinek magyarázni, hogy közelharcban miért előny a fejlettebb izomzat vagy a hosszabb kar. Aki nem hiszi el, menjen el bokszolni! A hunok meg ugyanúgy megverték a gótokat, mint a rómaiakat, tehát senkinek sem ágyaztak meg, és a végén a hunok húzták a rövidebbet a germánokkal szemben (Catalaunum, majd az Attila utáni polgárháború). A mongolok meg kb. úgy ágyaztak meg az oroszoknak, mint nekünk a törökök. A mongol hódítás előtt Kelet-Eu-ban orosz nagyfejedelemségek voltak, nem volt szükségük ágyazókra.
"Egyébként a vikingek is ritkán jutottak fehérjéhez"
ennek pont az ellenkezője igaz, tekintve hogy elég erősen halásztak.
"Ha a rómaiak utól akarták volna érni a germánokat, "
tudjuk hogy neked az árja kékszemű szőke magas germánok az ideáljaid, csakhogy ebből semmi nem következik. az alacsony, mongolid beütésű fekete hajú hunok simán végigvertek az összes germán törzsön akiket elértek. ergo: a testalkatnak nincs különösebb szerepe ebben. a germán törzsek sikereinek egyébként pont a hun hódítás ágyazott meg (pont mint az oroszoknak a mongolok) , a hunok nélkül lehet hogy semmire sem mennek róma ellen.
Ha a rómaiak utól akarták volna érni a germánokat, már nemcsak fehérjét kellett volna fogyasztaniuk, hanem szteroidokat és növekedési hormonokat is. Egyébként a vikingek is ritkán jutottak fehérjéhez az északi viszonyok között, mégis minden utazó leírja, hogy milyen jó testfelépítésűek, és egy fejjel magasabbak az átlag európainál.
egyébként testalkati dolgokba azért sincs értelme belemenni, mivel a germánok ugyan valóban magasabb termetűek lehettek (bár van erre valami bizonyíték is?) de minket, magyarokat viszont éppen hogy kis termetűnek írnak le a korabeli források.
Mindig is megvoltak a harciassági különbségek a kultúrák között, még ma is nézi Hofstede a kultúrák összehasonlításánál a maszkulinitási indexet. A testalkatot pedig nem a kultúra, hanem a genetika határozza meg, tehát a germán népek előnnyel indulnak a latinokkal szemben. A nyugat-afrikai négerek meg mindkettővel szemben előnnyel indulnak. (Azt hogy a genetika miben játszik még szerepet nem tudjuk, az ez irányú kutatás még gyerekcipőben jár. Első Polgár rakott be arról cikket, hogy a civilizáltságért felelősek a gének is amerikai kutatók szerint, nem tudom, hogy a katonai erényekkel mi a helyzet.)
Nincsennek felsőrendű népek. Vannak jól képzett, és jól felfegyverzett katonák, meg vannak jó taktikák, és ezek néptől, genetikától függetlenek, kultúrafüggők. A zsidók sem genetikailag "Isten kiválasztott népe", hanem csak egy "memetikai" közösség.
Nem tudom én sem az egyedül üdvös megoldást. Már írtam, hogy a kereszténység felvételére gyanaxok, de ennek ellentmond, hogy a gótok is felvették, sőt, még hamarabb, mint a frankok. De valahol itt lehet a megoldás. A gótok talán túl korán vették fel a keresztséget, aztán így még volt elég ereje a Római Birodalomnak az asszimilációjukhoz. Ezután jöttek a frankok, és a legjobb történelmi pillanatban keresztelkedtek meg. Ezután már ők emelkedtek ki a germán törzsek közül. Na ennek az elképzelésnek semmi köze a lakosság homogenitásához. (De még az is lehet, hogy a valósághoz sincs köze.:-)))
Gondoltam, hogy a kereszténység felvétele volt a döntő, dehát ott vannak a gótok, akkor nekik kellett volna felülmaradni. Az eredményt kiváncsian várom.
Szerintem sem. Csak akkor kissé disszonánsan cseng a "gyermekkoruktól harcra nevelt erős testi felépítésű germán harcosok" kifejezés. Ez csípte meg a szememet. (Képzeld hány embernek csípné a szemét, ha a germánt behelyettesíteném magyarral.)
Azok meg honnan voltak nekik? Az előbb még arról volt itt szó, hogy a Római Birodalom sem tudott elegendő rabszolgára szert tenni a III szd-tól. A germánok ezt hogy oldották volna meg?
Itt írtam pár pontatlanságot, de most utánanéztem.
Kb. nyolcvan évvel Hannibál után a római hadrafogható össznépesség az összeírás szerint 300e fő. Ennyien voltak olyan anyagi körülmények között, hogy be lehetett hívni őket katonának (merthogy a felszerelést, azt mindenki maga szedje össze). Ennek egy része nyilván eleve szolgálatot kell teljesítsen más, nemháborús területeken, más része meg a rabszolgákat tartja felügyelet alatt. Ha ilyen körülmények közt pár négylégiós vereség is rögtön százezer közelébe viszi a veszteséget, ami azért nem csekély pofon.
Ráadásul Hannibál azzal nyitott, hogy az első győzelmekkel és Itáliába való betörésével sikeresen elpártolásra bírta a birodalom jelentős részén a szövetséges népeket. Azért ez nem csekély fokú mozgósítást tett szükségessé a punok ellen.
-- Szóval a második pun háború idején az össz hadrafoghatók száma 250e fő. Ennek egy része eleve elpártol Hannibál itáliai betörése után. Másik része Hispániában harcol. Harmadik része Szicíliában harcol Szürakuszai ellen, negyedik része Makedónia ellen küzd Illyriában. Hannibál pedig csak Cannae-nál egy 60-70 ezres sereg háromnegyedét öli le, illetve ejti foglyul. Előtte már kiosztott másik három pofont Rómának. Ezért Cannae után Róma teljesen kifut az emberanyagból és kénytelen átvizsgálni a rabszolgákat. 8000-ret fegyverforgatásra alkalmasnak ítélnek, állami pénzen felszabadítanak és besorozzák a hadseregbe.
Földművelésről nem tudok mit mondani. Majd jön Igen7 kartács és megszakérti a dolgot.
hm, Caesar utan honnan jott rabszolga, hogy a legalabb 40 millios birodalom parasztsagat kivaltsa? egyaltalan mennyi rabszolga kellett volna ehhez?
-- Még Germániából Pannóniából, Britanniából, Daciából és a mai Közel-Keletről. De jelentősen apadó mennyiségben, nem is szignifikáns a korábbiakhoz képest. A hódítási stop után a rabszolgamunkán alapuló nagybirtok termelése lehanyatlik, mert felmegy a rabszolga ára és hiánycikk lesz a korábbiakhoz képest. A II. századra már visszaáll az a helyzet, hogy a kisbirtok olcsóbban termel, tehát vissza kéne rendeződnie a korábbi birtokviszonyoknak. Helyette a bérletes művelés terjed el, ahogy azt Staubach kolléga írta, ld. ott.
Egy történésznél azt olvastam, hogy a viszonylag sűrűbben, egymáshoz közelebb, tömbben letelepülés ténye. A többi germán törzs szellősebben, jobban keveredve egymással, őslakosokkal települt le. Ez oda vezetett, hogy a frankok képeztek homogén területet, a többiek nem és egy idő után a frankok felé kezdett gravitálni a hatalom. Műveltségileg nem voltak a topon.
De lehet, hogy ez csak egyéni vélekedés, egyelőre egyetlen ilyet olvastam eddig.
"megpróbáltam röviden összevetni, hogy mire mentek a szászok, gótok, longobárdok (csak a legnépesebb germán törzseket említve) a frankokkal összehasonlítva."
Na ez egy jó kérdés. És mi döntött a frankok javára?
